Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

196?. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M Összeült az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) a törvényesség érdekében rendeznünk kell. Hazánkban a villamosenergiával kapcso­latos viszonyok átfogó jogi rendezése 1931-ben történt. Aligha kell különösebben in­dokolni, hogy e több mint három évtizedes törvény ren­delkezéseit a megváltozott társadalmi és gazdasági vi­szonyok között nem lehetett alkalmazni, s a polgári tör­vénykönyv megalkotása után a régi villamosenergia-tör- vény már csak csökevény- ként élt törvénytárunkban. Szükségszerűen felvetődött az új villamosenergia-törvény létrehozásának igénye. Czottner Sándor a törvény- javaslatnak a villamosművek együttműködésére vonatkozó szakaszával külön is részle­tesen foglalkozott. Hangoz­tatta, hogy ezzel törvényi szinten Is lehetővé válik az államközi szerződés kereté­ben történő együttműködés külföldi villamosenergia­rendszerekkel. Az együttmű­ködést szükségessé és indo­kolttá teszi az, hogy az elő­zetes távlati tervek szerint villamosenergia-importunkat a következő ötéves tervek időszakában jelentékenyen növeljük. 1980-ban az összes várható szükségletnek csak­nem negyedrészét import- dór villamosenergiából fedezzük. A Szovjetunió nyugat-ukraj­nál energiarendszeréből a Munkács és Sajószöged kö­zött kiépített 220 kilovoltos távvezeték-rendszeren át, előnyös feltételek mellett már ebben az évben meg­kezdődött a villamosenergia' szolgáltatás. 1965-re az együttműködés keretében már annyi villamosenergíát kapunk, amennyit legna­gyobb erőművünk, a Borso­di Hőerőmű termel. A mun­kácsi állomás egyébként ; közeljövőben nemzetközi ko operációs csomóponttá épül ki, ahol a Szovjetunió, Cseh- szlovákia, Románia és Ma­gyarország nagyfeszültségű távvezeték-rendszere közvet­len kapcsolatba kerül. — A törvényjavaslat a vil lamosenergia iparág vala­mennyi jelentős problémáját alapelveiben rendezi és ez elősegíti a villamosenergia­termelés és elosztás nagy fel adatainak egységes és egyön­tetű megoldását, összehan­golja a népgazdaság külön­böző ágainak érdekeit, megfelelő jogi eszközöket nyújt az ország villamosítá­sával összefüggő feladatok valóraváltásához is. — fejez­te be beszédét Czotner Sán­A tanácstagok választásával összefüggő törvényjavaslat Ezután a tanácstagok vá­lasztásával összefüggő tör­vényjavaslat megvitatása következett. A törvényjavas­lat kimondja, hogy az or­szággyűlés a tanácsok meg­bízását 1962. december 15-ig meghosszabbítja. A törvény- javaslat továbbá úgy rendel­kezik, hogy a tanácsok meg­bízatásának lejártától számí­tott három hónapon belül új választást keil tartani. Erdei Ferenc képviselő, o törvényjavaslat előadója hangoztatta, hogy a Javaslat nem érinti sem a tanácstör­vény, sem a választási tör­vény alapvető, lényeges ren­delkezéseit. Lényegében ar­ról van szó, hogy a törvény- javaslat az országgyűlési és tanácsválasztások időpontját úgy hangolja össze, hogy a jövőben a két választás egy időpontban történhessék. A tanácstagok választásá­val összefüggő törvényjavas­latot az országgyűlés egy­hangúlag elfogdta. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszámolója Ezután dr. Szénási Gézá­nak, a Magyar Népköztársa­ság legfőbb ügyészének be­számolója követkézért. A Magyar Népköztársaság állami és gazdasági életében a legutóbbi beszámoló óta általában tovább szilárdult a törvényesség — mondotta. »Ebben a folyamatban sok is­mert tényező — elsősorban a kormány következetes jog- politikája, a gazdasági építés sikerei, stb. mellett — egyik fő hatóerő dolgozóink fejlő­dő szocialista tudata. Dolgo­zóink döntő többsége saját ügyének tartja a szocialista építés ügyét, magáénak vall­ja népi demokratikus rend­szerünket, hittel és lelkese­déssel dolgozik érte, s ma már nemcsak azt veszi észre, ha állami szervek egyes be­osztottjai követnek el eseti törvénysértést, hanem állam­polgártársa helytelen ma­gatartása ellen is felemeli szavát. Egyáltalán nem ritka az olyan eset. amikor az utóbbi években kialakult kollektíva, — szocialista munkabrigád, stb. szorítja rá az állampolgárt az állami kötelességek teljesítésére, az állam törvényeinek betartá­sára. — Az elmúlt két esztendő­ben elsősorban arra töreked­tünk, hogy a hibák feltárá­sával segítséget nyújtsunk a gazdálkodás törvényességé­nek megszilárdításához, mind az ipar, mind a mezőgazda­ság területén. Szénási Géza ezután hang­súlyozta : — A kormány politikájá­nak következetes megvalósí­tása • nemcsak népgazdasági eredményeinkben, hanem abban is mutatkozik, hogy a szocializmus erői napról-nap- ra alakítják az emberek gondolkodását, s egyre In­kább hatnak a bűnözést ki­váltó okok ellen is. Ezzel is magyarázható az, hogy to­vább csökkent azoknak a személyeknek száma, akikkel szemben az általuk elköve­tett bűntettek társadalmi ve­szélyességének jelentősége miatt büntető eljárást kel­lett indítani. Az 1960. évihez képest 2,-3 százalékkal keve­sebb terhelt ellen folyt bün­tető eljárás 1961-ben, s ez az arány 1962. első félévének adatait figyelembe véve to­vábbi 6,8 százalékos csökke­nést mutat — Eredményeink között feltétlenül meg kell említeni azt is, hogy a büntető eljárá­sok mentesek a személyi kultusz időszakának tör­vénysértéseitől. Maradéktala­nul érvényesül büntető-poli­tikánknak az a sarkalatos elve. hogy törvényes alap nélkül senkit ne vonjanak büntetőjogi felelősségre; — Az Országos Krimina­lisztikai Intézet fél évig vizs­gálta azokat az ügyeket, ame lyekben az ügyészség a tár­sadalmi tulajdon elleni intel­lektuális bűncselekmények körébe — éspedig sikkasztás, hűtlen kezelés és csalás vo­natkozásában — vádiratot nyújtott be a bíróságokhoz. Megállapítottuk, hogy több ezer bűnügy elkövetést lehe­tővé tévő feltételek között az ellenőrzés hiánya 33 szá­zalékban, a felületes ellen­őrzés pedig 14 százalékban, tehát összesen 47 százalék­ban jelentkezett. Ugyanak­kor a sokat emlegetett raktározási hiányosságok az objektív feltételek között csak 0,3 százalékkal szerepel­nek. Ha a sértettek körét nézzük meglepődve láthatjuk, hogy első helyen az állami hivatalok és intézmények, állanak, második helyen az állami ipar és bányák és csu­pán a harmadik helyen az állami kereskedelem, ' holott a közhiedelem szerint ez a „legfertőzöttebb” terület. — Az eddigi adatok össze­sítéséből világos, hogy a vi­szonylag alacsony műveltségű és primitív eszközökkel bűnt elkövető személyek o bűn- cselekményt nem tudnák el­követni, vagy meg sem kísé­relnék, ha megfelelő lenne az ellenőrzés. Túlzás nélkül állítható tehát, hogy az el­lenőrzés fokozásával a tár­sadalmi tulajdon ellesni intel­lektuális bűncselekmény- ka­tegóriákban az említett több ezer vádemelés igen nagy mértékben csökkenthető len­ne, s úgy vélem, nem szo­rulnak magyarázatra ennek társadalmi kihatásai. Szénást Géza végül kérte beszámolójának elfogadását. Az országgyűlés egyhan­gúlag tudomásul vette a leg­főbb ügyész beszámolóját. Ezután Rónai Sándor elnök zárszava következett. ■ — Visszatekintve négyéves időszakunk tevékenységére, megállapíthatjuk, hogy or­szággyűlésünk a szocializmus építésének nagy és felemelő munkájában népünk iránti mély felelősségtudattal, hűen teljesítette legfelsőbb állam- hatalmi feladatköréből adódó kötelességeit. Felemelő érzés számunkra, hogy ennek az országgyűlési ciklusnak az időszakához pártunk helyes politikája és népűnk jó mun­kája nyomán szocialista tár­sadalmunk építésének, kima­gasló eredményei fűződnek, — mondotta többek között Befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését és ezzel befejeztük a szocializ­mus alapjainak lerakását hazánkban. A magyar nép új, történelmi jelentőségű győzelmet aratott s hozzá­kezdett a szocializmus teljes felépítéséhez. Tisztelt képviselőtár­saim! Országgyűlésünk meg­bízatása három hét múlva lejár. Tevékenységünknek ez a szakasza befejeződik. Ez azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy felada­taink végzésében akár egy napra is megállhatnánk. — Előttünk áll a szocalizmus teljes felépítésének prog­ramja, sikeres végrehajtásá­nak temérdek munkája. Er­kölcsi kötelességünk, hogy e célok eléréséért odaadással, tudásúnk legjavát adva dol­gozzunk munkahelyünkön, úgy, ahogy azt pártunk és népünk egyaránt joggal el­várja, megköveteli mindany- nyiónktól. — Ehhez a munkássághoz kívánok képviselőtársaimnak erőt, egészséget és sok sikert! Az ülésszakot bezárom. Az emberség és megbecsül' mindenkinek Szociális juttatások az abádszalóki Lenin Tsz-ben Egymás után fordult a ter­melőszövetkezet fogata és vitte haza az öregek járan­dóságát K. Kovács József, Faragó Bálint, Boda József, Répánszki László és a töb­biek kamrájába négy-négy mázsa búzát, két-két mázsa árpát tíz-tíz liter bort rak­tak le. Ezenkívül egy-egy kocsi szalma is megillette őket. Az özvegyek — Mudri Ferencné, Lódi Károlyné és Angyal Imre — búza- és árpaadagja ennek felényi volt, hisz egyedülállóak. Az öregeknek jól esett a gondoskodás, ök tizenöten a szövetkezet nyugdíjasai s az államtól kapott havi 315 fo­rintot jól kiegészítette a kül­demény. Megvan a kenye­rük, a hízónak pedig jut a háztáji föld terméséből. A családosokat 1200, az egye­dül állókat 800 négyszögöl terület illeti meg. A teljesen munkaképteleneknek — ház­táji föld helyett — tíz mázsa csöveskukoricát visznek ha­Törvény az öregekről való gondoskodás Az abádszalóki Lenin Tsz- ben a közgyűlés határozattá emelte az öregekről való gondoskodást. Sajnos, jóné- hány tsz-ben a lábukat le­járhatják a munkaképtelen öregek a föl d j áradókért, meg a háztáji földért. A panaszos levelek százait kapják a já­rási tanácsok, mert egyik vagy másik tsz-ben „meg­feledkeznek” róluk. Abád- szalókcm senkinek sem kell emiatt kopogtatni a tsz aj­taján, mert intézményesen, közmegelégedéssel oldották meg az öregek ügyét A Lenin Tsz-nek 130 já­radékosa van, akik a 260 forintos állami juttatáson kívül háztáji földet, 250 kilo­gramm búzát és egy mázsa árpát kápnak föld járadék címén. Ha a föld járadékuk összege erre nem elegendő, készpénzzel kiegészíthetik a hivatalos áron kapott jutta­tást. Az öregek együttesen 381 mázsa búzát kaptak a szövetkezettől. Szülési segély, nászajándék A gazdaságilag megerősö­dött szövetkezetben nemcsak az öregekről, hanem a szülő- nőkről, a házasulandókról, a betegekről sem feledkeztek meg. Az elfogadott szociális juttatások törvénye ezt is rögzíti. Azokat az asszonyokat, akik előző évben legalább 120 munkaegységet teljesí­tették, tizenkét hétig napi 20 forintos szülési segély illeti. Képes Mihályné ez év nya­rán szült, s eddig 1800 fo­rint készpénzt kapott a szö­vetkezettől. A szövetkezeti családi bánatukb. hagyja magára a 1 Halál esetén 100C készpénzt kapnak, i szövetkezet gondosJ végtisztességről. A szövetkezetben kilenc fiatal kötött got. A határozat mindannyian egy á, birkát, 50 liter bort forint készpénzt kapfe ajándékul., Sebők Rózsa Ilona, Károlyi Károlyi Eszter, Farag< Papp József, Szalai ^ Csőke Ilona és Bendek részesült eddig juttat Sebőik Etelka és Szate rene együtt kötöttek 1 ságot, így mindketten kapták a nagy család dekát. Táppénz a betegeknek, ösztöndíj a tanulóknak Kitüntetések november 7. alkalmából November 7. alkalmából Székely Tibor, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak munkatársa; ifjú Kiss Vince, a tószegi Dózsa Tsz párttitkára; Oláh János, a jászberényi járási-városi pártbizottság munkatársa; Gál Gyula, az MSZMP MB kézbesítője; Mándi Sándor, a tiszafüredi járási pártbi­zottság első titkára; Nagy László, a cserkeszöllői Ma­gyar—Romáin Barátság Tsz párttitkára; dr. Hauk István, a Szolnok megyei tanács egészségügyi állandó bizott­ságának elnöke „Szocialista munkáért” érdemérmet; Kóczián Mátyás, a török­szentmiklósi járási pártbi­zottság első titkára; Halmi Ferenc, az MSZMP MB munkatársa; Barabás János, kenderesi községi pártbi­zottság titkára; Holló János, a Szolnok városi pártbizott­ság munkatársa; Zsíros János nyugdíjas, a szolnoki V. körzet pártalapszervezetének titkára; Erdélyi Ferenc, a tiszaőrsi községi tanács vb- elnöke; Rontó Béla, a Szol­nok városi tanács tagja „Munka érdemérmet”; Molnár Dezső. a KISZ Szolnok megyei Bizottságá­nak szervező titkára; Korozs Mihály, a Szolnok járási ta­nács vb mezőgazdasági osz­tályának munkatársa „KISZ érdemérmet”; Hindert Ferenc fegyver­nek! pedagógus; Fehér Péter, kenderesi Haladás Tsz tagja; Kovács Béla, a jászágói Kó- kai László Tsz tagja; Mond- vai László. a jászberényi Vasipari Vállalat dolgozója; Hagyák László, a szolnoki 7. sz. AKÖV dolgozója; Agócs László, a jászapáti já­rási művelődési ház munka­társa; Szarka Tibor, a mező­túri Szőnyegszövő HTSZ tagja; Bacsu Margit, a Tisza­füredi Háziipari Szövetkezet tagja „Aranykoszorús KISZ- jelvényt”; tíz úttörővezető pedig „Kiváló úttörővezető” jelvényt kapott. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság „Aranykoszorús jel­vényével” jutalmazták Bor- sányi Jánosnét, a nőtanács megyei elnökét; Németh Ká­rolyt, a Tisza Bútorgyár igaz­gatóját; Nyikos Károlyt, a kisújszállási Búzakalász Tsz elnökét; és Oláh Jánost, a kunhegyesi járási pártbizott­ság első titkárát. „Szolgálati Érdemérmet” Prohászka József, Farkas Ferenc Fekécs Illés, Kovács Sándor munkásőrparanesnok kapott. 1 Az egy évet meghaladó szövetkezeti tagság után a betegség tizenhatodik napjá­tól kezdődően napi 15 forint betegsegélyt folyósít a szö­vetkezet Az idén 67 betegük kapott már juttatás*. Gémes János, Cs. Tóth János, Sáfár Imre és a többiek közvet­lenül is tapasztalhatták a közösség segítőkészségét. B. E. TBC-s tsz-tag január 1-től kapja a juttatást. Az orvosi felülvizsgálatra utazó tagok útiköltségét is a tsz vállalta magára. Az egy hónapot meghala­dó tanfolyamon résztvevő tagak — vasárnapokon is — napi ötven forintos juttatás­ban részesülnek. A hosszabb tanfolyamok részvevőd előző évi átlagkeresetüknek meg­felelő összeg 80 százalékát kapják a szövetkezettől. Il­letve ennyire egészítik ld az iskolától kapott, juttatást. A szövetkezetnek három ösztöndíjasa van. Szabó Fe­renc II. éves állatorvostan­hallgató és ifj. Lázár István I. éves felsőfokú gépész- technikus hallgató hart 600— 600, Oláh János III. éves kertészeti technikus hallgató 400 forintos ösztöndíjjal ta­nul. Katonai segély, fizetett szabad­ság A két évet meghaladó tsz- tagság után az egy hónapnál hosszabb időre, valamint a tényleges katonai szolgálatra bevonulók 400 forint segélyt kapnak a szövetkezettől. A abádszalóki Lenin Tsz talán egyedül büszkélkedhet azzal, hogy tagjait fizetett szabadságra küldi. Méghozzá évenként 12 napra. A sí badságosok előző ért keres tűiknek megfelelő átlag kapják. Fizetett szabadság azok jogosultak, akik a n. vénytermesztésben előző éi ben 230 (nők 200), az álla tenyésztők 300, a szőlésze fogatosok, építők 250 műi kanapot teljesítettek. (Mur kanapnak számít az orv által igazolt betegség is). Jutalomüdülés, kirándulás Jó munkájuk jutalmaként az idén 12 napot töltöttek a Szovjetunióban Léveci József és Cseh János szövetkezeti gazdák. A mezőgazdasági ki­állításon hatvan személy autóbusszal utazott Buda­pestre, s mindannyiuknak ötven forint költőpénzt adott a szövetkezet. A tsz építő brigádja — a normának megfelelő térítés ellenében — családi házat épít Balogh Imre és Bohács* András tagoknak. Ráadásul részletben is törleszthetik. Abádszalókon hallottam, hogy a tagoknak juttatott terményt és a háztáji gaz- gaságok termését díjtalanul szállítja haza a szövetkezet. Az abádszalóki Lenin Tsz az anyagilag tehetős tsz-ek közé tartozik megyénkben. A forintosított elszámolás szerint az; idén is meghalad­ja a 13 0Ö0 forintot a tagok jövedelme. Bárki mondhatja, könnyen fizetnek az öregek­nek, a betegeknek és a szü­lőnőknek. hisz tehetik. Ez így igaz. . Ennél azonban jóval többről van szó. Abádszaló­kon nemcsak a munkaképes embereknek, hanem az öre­geknek és a betegeknek is megvan a kellő becsülete. Az építőipari szövetkezetek versenye A KISZÖV kibővített elnök­ségi értekezletén a Török­szentmiklósi Építőipari Szö­vetkezet vezetősége — a dol­gozók elhatározását tolmá­csolva — versenyre és ünne­pi műszak tartásra hívta fel a megye hasonló profilú kis­ipari szövetkezeteit. A pártkongresszus tisztele­tére kezdeményezett verseny pontjai között a termelési és termelékenységi mutatók túlszárnyalásán kívül szere- repel a jó minőségű munka és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások arányának nö­velése. Az elnökségi ülésen részt­vevő elnökök a versenykihí­vást elfogadták. Fejes Imre Törökszen tmi ki ós 49 000 forint és egy lottóház Túrkevén Az ajtónál maga Lottó Ottó fogadta a vendégeket. Lóhe­rével díszített pörge kalapja alól nagyot kacsintott a leá­nyokra, s a kockás, sárga kabátba bújtatott jobbját nyújtotta a férfiaknak. Volt a táncolók közt egy szőke hajú, ragyogó arcú kis­lány, Szöllősi Ági a neve — ő lett a bálkirálynő. Nem is csoda hiszen mindenki látta, mikor leszámoltak a kezébe a bál kellős közepén 49 150 forintot, amit a lottón nyert négyes találatával. Amikor aztán a tombola­sorsolás megkezdődött, ma­gasba emelték a grillásból készült lottóházat, a főnyere­ményt is. — túri —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents