Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-06 / 260. szám
WfíAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei WéfUa/% A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA m évfolyam, 260. szám. Ara 50 fillér 1962. november fc, kedd. MA t Az emberség és megbecsülés mindenkinek kijár A VASÁRNAP SPORTJÁRÓL EGY ÁLSZENT FRANCIA SZOLNOKON EGYESÍTÉS ELŐTT ÖSSZEÜLT r r AZ ORSZÁGGYŰLÉS Hétfőn délelőtt összeült az ország- gyűlés. Az ülést Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. üdvözölte a képviselőket, majd javaslatot tett a tárgysorozatra. Az országgyűlés a következő napirendi pontokat vitatta meg: 1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartábap 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatása. 2. A villamosenergia fejlődése, átvétele és elosztása. 3. A tanácstagok választásával összefüggő kérdések. 4. Dr. Szénás! Géza legfőbb ügyész beszámolója. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő. Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Kisházi Ödön, Kovács Imre. Losonczj Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc. Nyers Rezső. Papp János, Péter János, Tausz János, dr. Trauttmann Rezső miniszterek, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Fekete Miklós országgyűlési képviselő lemondott mandátumáról, s a Bács-Kiskun megyei választókerületben így megüresedett képviselői helyre Csík Antal pótképviselőt hívta be. Az országgyűlés ezután jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak napirendjét. Az országgyűlés ezután megkezdte a tárgysorozat megvitatását, Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra. Kiss Károly elvtárs beszéde — Megtisztelő feladatnak tartom — mondotta. — hogy a külügyi bizottság nevében az országgyűlés elé terjeszthetem törvénybeiktatás céljából a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek ratifikációs okmányait a napokban cseréltük ki. Az indonéz—magyar barátság szilárd alapját képezi, hogy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben azonosak nézeteink, — Kapcsolataink a baráti Indonéziával , örvendetesen fejlődtek az utóbbi időben és együttműködésünk kiterjed a politikai, gazdasági és kulturális élet számos területére. Kormányunk és népünk együtt érzett és támogatást adott az indonéz népnek és kormánynak abban az igazságos harcban, amelyet Nyugat-Irián felszabadításáért folytatott. — Gazdasági és kulturális kapcsolatainkat szintén egyezmények szabályozzák, amelyek fontos kiegészítései a barátsági szerződésnek. Kormányunk nagy gondot fordít az országaink közötti egyezmények következetes végrehajtására. — A magyar nép őszinte, baráti érzelmeket táplál a szabadságszerető indonéz nép és vezetői iránt. — E gondolatok jegyében kérem á tisztelt országgyűlést, emelje törvényre a magyar—indonéz 1 barátságii és együttműködési szerződést. Ezután Péter János küi- ügymdnisrtar szólalt fel • matosítók uralma alól 'újonnan felszabadult ország. Ezek képviselőd felejthetetlen keserű és megalázó emlékeket hordoznak magukban a gyarmatosítók uralmának idejéből.' Az ENSZ új tagállamai szenvedélyes és ellenállhatatlan harcot vívnak a gyarmatosítás utolsó maradványai ellen is. Az ENSZ közgyűlésén az új tagállamok leleplező támadásaira készülhetnek azok s a gyarmatosítók, akik még tartják volt gyarmatbirodalmuk egy, s más maradványait, és akik gyarmati uralmukat ilyen, vagy olyan hamis névre keresztelték át. — A barátsági és együttműködési szerződés aláírása óta kapcsolataink tovább bővültek, mind egymáshoz való viszonyunkban, gazdasági és kulturális együttműködésünkben,. mind pedig nemzetközi vonatkozásban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. A Magyar Népköz- társaság és az Indonéz Köztársaság delegációi a nemzetközi szervezetekben a legfontosabb nemzetközi kérdi, sekben együtt foglalnak állást. itt az országgyűlés előtt is ki szeretném fejezni kö- szönetünket kormányunk é3 népünk nevében Indonézia kormányának azért, hogy a hidegháború élesebb időszakaiban is Indanéma delegációi bátran álltak ki a nemzetközi fórumokon a magyar delegációk mellett. Az úgynevezett magyar kérdésben is — annak hidegháborús jellegét leleplezve és megbélyegezve — mellettünk foglaltak állást. — Ennék a barátsági és együttműködési szerződésnek a neve és tartalma egyaránt kifejezi, hogy a békés egymás mellett élés politikája nemcsak a különböző rendszerű országok békében való egymásmelleit létezését követeli, hanem ennél sokkal többet: alkotó együttműködést a gazdasági és a kulturális, sőt a politikai élet ^területein is. .A békés együttműködést nemcsak olyan országok között lehet gyümölcsözően megteremteni, mint a Magyar Népköztársaság és Indonézia, ahol a barátság előfeltételei különösen kedvezőek, hanem olyan országok között is megteremthetők az együttműködés feltételei, amelyeknek viszonyában sok a kölcsönös ellentmondás. Amikor Hruscsov elvtárs a Kubai Köztársaság ellen tervezett invázióval és háborús veszéllyel szemben megtette javaslatait a békés tárgyalásokra, úgy jellemezte a békés egymásmelleit élés lenini elvét, hogy győzteseknek és veszteseknek egyaránt javára szolgál, az a verseny, amely a különböző rendszerű országok között kialakulhat. — A, Magyar Népköztársaság külpolitikai alapelveit jól tükrözi ez a szerződés- A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi irányelvei nemzetközi kapcsolatainkról ezeket mondják: „a magyar nép külpolitikáját a békés egymásmeUett élés élve vezérli. Még bensőségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolataink barátiak, barátivá akarjuk , fejleszteni azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatunk normális és korrekt, amelyekkel pedig még • nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normális kapcsolatokra törekszünk”. — A barátság további erősítésének, a kapcsolatok további bővítésének vágyával küldjük üdvözletünket az indonéz népnek és kormányának. örömmel tolt el bennünket fejlődésük és nemzetközi sikerük egyaránt. Kívánjuk, hogy Nyugat- Irián részvétele Indonézia népeinek életében segítse politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésüket, növelje Indonézia szerepét a nemzetközi problémák békés megoldásában, a gyarmatosítás maradványainak felszámolásában. A magyar nép és kormánya hű barátságáról biztosítja Indonézia népét és kormányát — Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között kötött barátsági és együttműködési szerződésről szóló törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.). Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Dja- kartában, 1961. augusztus 23- án aláírt barátsági és együttműködési szerződé® törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Feladataink valóraváltásának alapvető feltétele a villamosenergia megfelelő biztosítása Czottner Sándor beszéde Alkotó együttműködés a gazdasági, kulturális és a politikai életben Péter János külügyminiszter beszéde — Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársak! Nevezetes államközi szerződést iktatunk ma törvénybe. Ez az első barátsági és együttműködési szerződés, amely a Magyar Népköztársaságot egy nem szocialista országgal köti össze. Első, de bizonyára nem utolsó. Amilyen mértékben erősödik a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése, olyan mértékben növekszik majd a különböző rendszerű országok együttműködésének alapelveit és kereteit meghatározó szerződések száma. — A magyar—indonéz barátsági szerződés nemcsak a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolataiban jelent kiemelkedő eseményt, hanem jelentős esemény általában is a különböző rendszerű országok együttműködésének fejlődésében. A volt gyarmatokat nem múltbeli gyarmati sorsuk, hanem jelenlegi és jövendő nemzetközi szerepük tükrében kell szemlélnünk. Indonéziára nekünk ma nem ügy kell tekintenünk, mint Hollandia egykori gyarmatára, hanem mint a földkerekség egyik legnagyobb országára. Indonézia, arányait tekintve, á földkerekség ötödik országa. — Indonézia a gyarmatosítás maradványai ellen vívott harcában megmutatta, hogy mintegy százmilliós lakosságával, barátainak és szövetségeseinek támogatásával volt gyarmatosítóit és azok szövetségeseit tárgyalóasztalhoz tudja ültetni. Hollandia képviselői október 1- ével elhagyták Nyugat-Iriánt, átadták helyűiket az Egyesült Nemzetek Szervezete képviselőinek, s 1963 május elsején, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepén — amely Indonéziában sajátságosán nagy népi ünnep — veszi át Indonézia Nyu- gat-Irián közigazgatását. Az egész nemzetközi élet szempontjából tanulságos az a szívós harc, amelyet Indonézia folytatott Nyugat-Irián felszabadításáért. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében majdnem egy évtizeden át évről évre, kérte Indonézia Nyugat-Irián kérdésének tárgyalások útján való megoldását. Egészen mostan ig eredménytelenül. A nemzetközi helyzetben az erőviszonyoknak, az ENSZ-ben a tagállamok összetételének vagy mértékben meg kellett változnia ahhoz, hogy Indonézia és Nyugat-Irián elérhette célját. Az ENSZ közgyűlésén a holland hivatalos szóvivő azzal magyarázta a gyarmatosítók kivonulását Nyugat-Iriánból, hogy Hollandia katonai szövetségesei nem adták meg a szükséges katonai segítséget Indonézia ellen. Az Egyesült Államok propaganda szervei, azzal magyarázták szövetségesük cserben hagyását: az Egyesült Államok bizonyítani akarta Indonéziának, hogy nemcsak a szocialista országokban találhat barátokra. — Indonézia nagy sikerének, Nyugat-Irián felszabadulásának világosak a magyarázatai. Sukamo elnök felhívására az indonéz nép kész volt arra, hogy a fegyverrel betolakodókat fegyverrel verje ki. A Szovjetuniónak, a szocialista tábornak a békés egymás mellett élésre irányuló politikája, a felszabadult népák életét minden támadás ellen védő hatalmas katonai ereje biztos védelmet nyújtott Indonézia és Nyugat-Irián népe igaz harcához, — Az ENSZ 110 tagállama közül majdnem 60 a gyarEzután következett a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztáséról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czottner Sándor nehézipari miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben megállapította, hogy népköztársaságunk előtt álló rendkívül nagy feladatok megoldásának egyik alapvető feltétele a villamos- energdaellátás megfelelő biztosítása. Hazánk összes energiaigényének csaknem negyedrészét ma már villamosenergiából fedezik, s általános elv, hogy a villamos- er.ergi aelláiásban mindenki egyformán részesedhessék — hiszen a villamosítás az élet- színvonal emelésének, á kultúra terjedésének egyik nagyon fontos eszköze. — Az ország gazdasági fejlődése mind több villamosenergiát igényel — folytatta a miniszter .— A felhasználás mértékének növekedésére jellemző, hogy 1960-ban *5,5 százalékkal több villamos- energiára volt szükségünk, mint 1955-ben; s ez alatt az öt év alatt az ipar fogyasztása 43,3 százalékkal, a mezőgazdaságé 177,7 százalékkal, a háztartásoké pedig 92,5 százalékkal emelkedett. A villamosenergiafogyasztás egy főre jutó hányada szintén hű képet rajzol a fejlődésről, az igények növekedéséről. 1938-ban hazánkban az egy főre jutó villamosenergia 142,7 kilowattóra volt. Ez a szám 1961-re 802 kilowattórára — tehát napjainkig csaknem hatszorosára — emelkedett. A növekedés nemcsak azért jelentős, mert kifejezi a szocialista gazdaság erőteljes fejlődését, hanem azért is, mert azt mutatja, hogy 1961-ben az egy főre jutó vülamosenergia- felhasználásban már meghaladtuk a világátlagot. A világátlag ugyanis l&61-ben 770 kilowattóra volt. 1950 óta 11 erőművet építettünk, s a most épülő százhalombattai erőmű egyedül is több villamosenergiát szolgáltat majd, mint a felszabadulás előtti Magyarország valamennyi erőműve. Ma már ötszörannyi villamosenergiát tudunk az országnak adni, mint amennyi 1938-ban a fogyasztás volt. A fejlődés továbbra is töretlen lesz, s például a második ötéves terv időszakában, 1965 -ig erőműveink teljesítőképessége 1960-hoz viszonyítva 700 megawattal emelkedik — az import megfelelő fokozása mellett. — A kapitalista vállalkozóktól átvett villamoshálózatot az elmúlt másfél évtizedben szinte teljesen , Id kellett cserélni, korszerű és biztonságos nagyfeszültségű vezeték- és kisfeszültségű elosztóhálózatot kellett létrehozni. Jellemző adatként említhetem, hogy az ország jelenlegi villamosenergia- vezeték-hálózatának hossza mintegy hetvenezer kilométer. Ez a vezetékhálózat 1963. július 1-ig — tehát éppen e törvényjavaslat hatálybalépésének napjáig — Magyarország minden közigazgatási egységéhez kiépül. További feladat a községeken belüli villamosítás és a mezőgazdaság fokozottabb villamosítása. — A falvak villamosítását lényegében befejeztük. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a felszabadulást megelőzően 57 év alatt évenként átlagosan 22 falu villamosítására került sor, ezzel szemben 1945 után évenként átlagosan 107 faluban gyulladt ki a villanyfény. Ez^ a tény. meggyőzően bizonyítja, hogy a villamosításnál nemcsak az ipar fejlődésének érdekeit vettük figyelembe, hanem a mezőgazdaság és a lakosság területi elhelyezkedésével is számot vetettünk. Ma már a rádió, a televízió, a mosógép és ,a műszaki fejlődés sok más vívmánya a legtávolabbi falvakban is jóformán ugyanolyan keresett, mint a nagyvárosokban. vagy akár Budapesten. Érthető tehát, hogy nagy feladatot ró népgazdaságunkra a háztartások gyors ütemben növekvő villamos- energia-igényének kielégítése. A húszéves távlati terv előirányzatai szerint 1980-ra az egy háztartásra jutó vil- lamosenergia-fogyasztás a jelenleginek nyolcszorosára nő; a mezőgazdaság villamos- energia-f elhasználása pedig ez alatt az idő alatt több mint tízszeresére emelkedik. — A nagyarányú fejlesztéssel egyidejűleg azonban olyan problémák is felmerülnek amelyeket államunk jogrendszerével összhangban, (Folytatás a 3. oldalon)
