Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-25 / 276. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. november 25. Kádár elvtárs összefoglalója (Folytatás az 1. oldalról.) nek. Az új taktika az, — és ezt a nyugati világ szóvivői nem egyszer meg is mondják, hogy tudomásul veszik, hogy az MSZMP megnyerte a nép jelentős részének támogatását. Magyarországon a helyzet jó, a közszellemet illetően is. az emberek életviszonyait, munkakörülményeit illetően is, — a Magyar Népköztársaság erős. Ezt tudomásul kellett venniök és ezzel, mint realitással, szá- molniok kell. Ez jó és okos elhatározás részükről. Most igyekeznek érintkezést teremteni, (ellazítani az eddigi merevséget Egy milliárd ember tevékenykedik • a szocialista társadalmi rend építésén itt van bizonyos találkozási pont az ő taktikájuk és a mi politikánk között. Mi a békés egymás mellett élés, a normális diplomáciai kapcsolatok, a rendes kereskedelmi kapcsolatok, a kultúrkapcso- latok, az utazás, a turistaforgalom hívei vagyunk. Ebben van érintkezési pont. Mi az ő taktikájukra azt mondjuk: állunk elébe. Véleményünk szerint, ha az emberek nemcsak egyszerűen a külső látszatot hasonlítják össze, hanem a tartalmat is megnézik és gondolkodnak is, inkább Iész valaki a kapitalizmus hívéből a szocializmus híve, mint fordítva. Mi hiszünk eszméink győzelmében. A helyzet ma az, hogy a világon hozzávetőleg negyven millió ember van a kommunisták önkéntes harci szervezetében, a kommunista pártokban, a marxista—leninista pártokbam És körülbelül egymflliárd ember már a gyakorlatban dolgozik, tevékenykedik a szocialista társadalmi rend építésén, ötven évvel ezelőtt kevesebb volt a szocializmus, a kommunizmus hive, mint ma. Ötven év (múlva nem kevesebb lesz mint most, hanem több. Mi nem félünk a kapitalisták mostani taktikájától sem. Az a véleményünk, hogy vitával is győzünk. ha kell. Sőt, üdvözöljük a vitát, az érintkezést, a kereskedelmet. A békés versenyt ez egy kissé élénkebbé teszi és ezt gondoljuk, ez nem is árt. Itt van például a nyugat- európai Közös Piac. Nyomást akarnak ránk gyakorolni ezzel. Ezt persze már az amerikai monopolista körök is feltalálták, embargónak nevezték. És mi lett az eredmény? Nem tudták végrehajtani, mert a szövetségeseik egy része nem követte őket. — Nekünk pedig kissé jobban kellett dolgoznunk. Olyan iparágakat hoztunk létre és teremtettünk meg, amelyek azelőtt nálunk nem léteztek. Lehet, hogy most egy kicsit meg akarnak szorongatni minket a Közös Piaccal, de az sem olyan nagyon rossz, mert ha jól körülnézünk országunkban, ha megnézzük a lehetőségeket, és ha a szükség is rá kényszerít egy kicsit, akkor gyorsabban tudunk dolgozni. Ez a tapasztalat. Nem félünk mi sem az érintkezéstől, sem a versenytől. Meggyőződésünk, hogy a mi rendszerünk kiállja a versenyt Kongresszusunk helyesli a párt ideológiáját. azt, högy megtisztítottuk a revizionista és dogmatikus torzításoktól, azt, hogy a párt a továbbiakban is kötelességének tartja a kétfrontoo harcot Meg kell állapítani, hogy pártunkban teljes az egyetértés a személyi kultusz torzításainak megítélésében. — Nemcsak a kongresszus küldöttei, hanem egész párttagságunk fontos és fő kötelességének tartja, hogy a személyi kultusz mindenféle — akár a gondolkodásban fellelhető — maradványát is leküzd je. A párt győzelmes harcának egyik fő feltételét abban látja, hogy pártunk megalkuvás nélkül, gyökeresen leszámolt a személyi kultusszal (Nagy taps.) nített emberek végezzenek pártmunkát, hanem társadalmi alapon dolgozó emberek is. Ennek sok. előnye vsai. Mert például, ha egy munkásembernek egy másik gépen dolgozó munkásember mondja, hogy ezt olcsóbban és gyorsabban is meg lehet csinálni, annak más a nyo- matéka, mint egy meggyőzésre függetlenített ember szavának. A párt munkastílusának már sok, a köztudatba átment, elfogadott formája van. Ezék közül egyet akarok megemlíteni, az úgynevezett előzetes vitát. Régi igazság, hogy a kommunista pártok annyi ember igazi, teljes és odaadó támogatására számíthatnak, amennyit meggyőznek álláspontjuk helyességéről. Többre nem lehet számítani, mert felsorakoztatással, meg közfelkiáltásokkal bonyolult kérdésekre nem lehet tömegeket mozgatni. Ha előzetesen lefolytatják a vitát, és mindenki tudja, mit kell tennie, akkor végre lehet hajtani a határozatot. Ehhez tehát, mint módszerhez ragaszkodnunk kell Nemzetközi feladatainkról is szeretnék röviden szólni. Internacionalista kötelességünk a világ kommunista mozgalma, a szocialista tábor egységének erősítése Azon kell lennünk, hogy ez az egység, erős és megbonthatatlan legyen. Meg kell mondanom, mi ezt úgy értelmezzük, hogy a nemzet- köd kommunista mozgalom, a szocialista tábor egysége ezután is, éppen úgy, mint eddig, csak a marxizmus— leninizmus tiszta eszmei alapján állhat fenn és növekedhet tovább. (Nagy taps.) A testvérpártoknak kongresszusunkon felszólaló küldöttéi közül a kínai delegáció vezetője, Wu Sziu-csüen elvtárs volt az egyetlen, aki egy kérdésben határozott ellenvéleménnyel élt Központi Bizottságunk, pártunk megállapításaival szemben. Kijelentette, sajnálják, hogy a mi kongresszusunk egyoldalúan elítélte az Albán Munkapárt vezetőit. Mi ezt a megállapítást, mint a ki nai elvtársaik álláspontját ebben a kérdésben figyelembe vesszük, a kínai elvtár- sakat azonban arra kérjük, hogy ugyanebben a kérdésben vegyék fagy elemibe a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az egész nemzetközi kommunista világmozgalom állásfoglalását. (Hosszantartó, nagy taps j Az a meggyőződésünk, hogy az ezekben az okmányokban rögzített feladataink, céljaink, elveink jól és híven szolgálják a nemzetközi kommunista mozgalom érdékeit, a világ összes haladó és békeszerető erőinek harcát. Ezért «zt kérem a tisztelt kongresszustól, a Központi Bizottság és a Re- viziós Bizottság nevében, hogy a két jelentést és ezt a most elhangzott választ vegye tudomásul, a benyújtott javaslatokat emelje határozottá. Biztos, (hogy a VIII. kongresszus ezzel új, jó és hatalmas fegyvert ad pártunk és népünk kezébe a további harchoz, további sikerek eléréséhez. Célunk a szocialista társadalom teljes felépítése Másik nagyon fontos tény, hogy kongresszusunk helyesli, támogatja pártunk szövetségi politikáját, amelynek elvi, politikai alapja és célja a szocialista társadalom teljes felépítése. Ez most a mi osztályharcunk döntő és központi kérdése. Minden cselekedet, ami a szocializmus teljes felépítését mozdítja elő, osztályharcos cselekedet. Akkor mérjük a halálos, a végleges és az utolsó csapást hazánkban a kapitalista rendszerre, ha ezt a feladatot megoldottuk. Ez az osztályharcos feladat minden magyar kommunista és minden magyar dolgozó számára. Az építés sok kérdése szóba került a kongresszuson. Szeretném megmondani, hogy egyetértek például a tudományos munka ésszerűbbé és tervszerűbbé tételével, a tudományos témák ésszerű megosztásával hazai viszonylatban és a nemzetközi együttműködéssel, amint azt Jánossy Lajos akadémikus elvtársunk itt kifejtette. Egyetértek Prieszol elvtársnővel is, aki arról beszélt itt, milyen jó, hogy a tudományos kutatók jelentős része ma már bátran kísérletezik. A szocialista viszonyok között témameghatározással, a tudományos munka jobb megszervezésével biztosítani kell. hogy a tudományos kutatás fő iránya megfeleljen a szocialista építés igényeinek, de természetes, hogy a kísérletezés az kísérletezés, a '-u- tatás az kutatás. Maguk a tudósok mondták, hogv a tudományos vagy tudományos jellegű kutatásra előirányzott kétmilliárd forint — ami még sem két- karjcár — jó része még felcserélődik, valahogy elszivárog a tudományos kutatásból és ez nagy kár. Olyan szervezésre és olyan tématervekre van szükség, hogy ez az összeg a megfelelő kutatási célokat szolgálja. Többen sürgették a vidéki ipartelepítést — nem utolsó sorban azért, hogy a jelenleg háztartásban élő, de dolgozni akaró nőket is munkaalkalomhoz juttassák. Valóban helyes követelmény, hogy vidéken, még ott is ahol nehézipar van, kiegészítő, könnyűipari üzemek létesüljenek; Ez. mint cél, az ötéves tervben benne van. Végrehajtása a beruházási lehetőségektől függ. Olyan mértékben haladhatunk tehát előre, amilyen mértékben beruházási alap a kormány rendelkezésére áll Sokan foglalkoztak a mező- gazdasági termelés problémáival. Most az egész népgazdaság további gyors és lendületes fejlődése attól függ, milyen ütemben sikerül a mezőgazdaságot az ipar szintjére emelni. Szeretném még röviden érinteni a művészet és az irodalom kérdéseit Darvas elvtárs szólott arról, hogy a mi íróink is a nép ügye mellett vannak. Azt hiszem, ezt elfogadhatjuk, ez az igazság; örvendetes, jó dolog ez. Igény és követelmény a határozott állásfoglalás a szocializmus és a nép ügye mellett. Ez helyes és ezt követeli a párt A vitában felvetődött többi kérdésre nem térek ki, mert azokkal egyetértek. Most a pártmunka kérdéseiről szeretnék szólni. Több felszólaló említette a pártmunka társadalmasítását, azt, hogy ne csak függetleA válaszbeszéd utóm került sor a határozathozatalra. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Központi Bi- í.Utság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóit, valamint Kádár János elvtársnak az elhangzott felszólalásokra . adott válaszéit. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit az írásban beterjesztett módosításokkal együtt, továbbá a szervezeti szabályzatot az Írásban beterjesztett módosításokkal. Ezzel a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei, továbbá a módosított szervezeti szabályzat határozattá emelkedett. Ezután következett a kongresszus harmadik napirendi pontja: a fellebbviteli bizottság jelentése, amelyet Harmati Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke terjesztett elő. A kongresszus a fellebbviteli bizottság jelentését eg-f- hangúlag elfogadta. —■ A VIII. kongresszustól 256 fellebbező kérte ügyének újbóli felülvizsgálatát és a pártba való visszavételét. A kongresszus 11 fellebbező kérésének helytadatt, s őket kizárásuk előtti eredeti tagságuk elismerésével visszavette a pártba. Egy fellebbezőt 1956- tól, hármat pedig a kongresszus ülésének lezárása napjától számított tagsági idővel vett vissza a párttagok sorába. Hetvenhat fellebbező ügyét a kongresszus az új Központi Ellenőrző Bizottság hatáskörébe utalta újabb vizsgálatra, 165 visszavételi kérelmet pedig elutasított. Ezután az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a szavazati jogú küldöttek részvételével zárt ülés következik. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai Dezső, Horváth Ede, Jakab Sándor, Juhász János, Kárpáti Ferenc, Kelen Béla, Kiss János, Korom Mibály, Köteles Jenő, Lakatos Dezső, Méhes Lajos, Molnár Endre, Molnár Frigyes, Molnár Jenő, Nagy József né, NagyA KÖZPONTI REVIZ 15 TAGOT VÄ Böjti János, Czett József, Csikesz Józsefné, Gács László, Horváth András, Horváth János, K arakas László, Kádas István, Kruzslák Béla, györgy Mária, Némethi József, Óvári Miklós, Palkó Sándor, Papp Árpád, Putno- ki László, Somoskői Gábor, Szabó István, Szekér' Gyula, Szirmai Jenő, Sziveri Kálmán, Tapolczai Jenő és Varró György elvtársakat. IÖS BIZOTTSÁGBA LASZTOTTAK! Maros Józsefné, Nőhrer Árpád, Ragó Antal, Róka Mihály, Sebes Sándor és Teré- nyi László elvtársakat. A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGBA 13 TAGOT VÁLASZTOTTAK: Barinkai Oszkár, Birkás Imre, Borbándi János, Hart Jánosné, Mózes Viktor, Mulató János, Nógrádi Sándor, Olajos József, Papp Lajos, Pólyák János, Scherczel La- josné, Suhajda József és Szőke Lajos elvtársakat. Államgazdaságivalamint agitációs és propaganda állandó bizottság működik a Központi Bizottság mellett A zárt ülés után az elnök bejelentette, hogy a 4. napirendi pont szerint a kongresszus megválasztotta aMaAczél György, Ajtai Miklós, Apró Antal, Bakó Ágnes, Benke Valéria, Benkei András, Biszkn Béla, Blaha Béla, Brutyó János, Czinege Lajos, Csató László, Cserven- ka Ferencné, Cseterki Lajos, Dabrónaki Gyula, Darabos Iván, Dobi István, Egri Gyula, Erdei Lászlóné, Fehér Lajos, Fock Jenő, Fodor Gyula, Földes László, Friss István, Gáspár Sándor, Halas Lajos, Harmati Sándor, Háy László, Hevesi Gyula, nku Pál Jánossy Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kakuk Jőzsef- né. Kilián József, Kiss Árpád, Kiss Dezső. Kiss Károly, Kisházi Ödön, Komócsin Zoltán, Kossá István, Lombos Ferenc, Losonczi A KÖZPONTI BIZOTTSÁGBA 39 PÓTTAGOT VÁLASZTOTTAK: Bakos István. Csáki István, Csergő János, Dimény Imre, Dallos Ferenc, Deák Lívia, Gál László, Galambos József, Gödör Ferenc, Gosztonyi János, II erez eg Károly, Horn Az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a Központi Bizottság megtartotta első ülését, és titkos szavazással megválasztotta a Politikai Bizottság 13 tagját, 6 póttagját, továbbá a Központi Bizottság első titkárát és titkárait. A Politikai Bizottság tagjai: Apró Antal Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár János, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István. A Politikai Bizottság póttagai: Ajtai Miklós, Brutyó János, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, II- ku Pár és Nyers Rezső. Ugyancsak megválasztották a Központi Bizottság titkárságát Első titkár: Kádár János, — a titkárság tagjai: Biszku Béla, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső és Szirmai István. A nagy tapssal fogadott bejelentés után az elnök bejelentette: e változásokkal összefüggésben a Központi Bizottság elhatározta, javaslattal fordul az Elnöki Tanácshoz, hogy Biszku Bélát mentse fel miniszterelnökhelyettesi megbízatása alól, és nevezze ki Fehér Lajost miniszterelnökhelyettessé, továbbá Nyers Rezsőt mentse fel pénzügyminiszteri megbízatása alól és Tímár Mátyást nevezze ld pénzügyminiszterré. Bejelentette, hogy a Központi Revíziós Bizottság ülést tartott, amelyen Horváth Andrást a bizottság elnökévé, Csikesz Józsefnét pedig elnökhelyettesévé választotta. Ugyancsak megtartotta első ülését a Központi Ellenőrző Bizottság is, amelynek elnökévé Nógrádi Sándort, titkárává pedig Barinkai Oszkárt választották meg. A Központi Bizottság az első ülésen elhatározta, hogy a Központi Bizottság mellett két Állandó Bizottság működjék, még pedig az államgazdasági bizottság, valamint az agitációs és propaganda bizottság, az államgazdasági bizottság vezetője: Nyers Rezső, — tagjai: Ajtai Miklós, Dimény Imre, Fehér Lajos, Fock Jenő, Német Károly és Párdi Imre. Az agitációs és propaganda bizottság vezetője: Szirmai István. — tagjai: Darabos Iván, Ilku Pál, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Orbán László. A Központi Bizottság elhatározta továbbá, hogy a nárt központi lapjának, a Népszabadságnak a főszerkesztője Komócsin Zoltán legyen, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője Benke Valéria, a Pártélet szerkesztő bizottságának vezetője pedig lajtai Vera. A ^Központi Bizottság meg- ■rősftette. illetve kinevezte a ^nzponfi Bizottság anp^rá- Hisának osztálvvezetőit. Adminisztratív osztály: Rácz ^ndor (megbízott vezetőként); — agitációs és propaganda osztály: Orbán László, — államigazgatási osztály; Párdi Imre; — ipari osztály: Szurdi István; külügyi osztály; Hollai Imre, mezőgazda- sági osztály: Dimény Imre; — pártgazdasági osztály: Lakatos Dezső; — párt- és tömegszervezetek osztálya: Sándor József; — tudományos és kulturális osztály: Darabos Iván. A Központi Bizottság irodájának vezetője: Barkóczi Imre, — a pártfőiskola igazgatója; Szerényi Sándor, — a Párttörténeti Intézet vezetője: Vass Henrik. A Központi Bizottság vezető szerveinek megválasztására és apparátusa vezetőinek megerősítésére, illetve kinevezésére vonatkozó döntés ismertetése után az elnök átadta a szót Kádár János elvtársnak; — Tisztelt kongresszus! Tisztelt elvtársaík! Kedves elvtársinőik! — Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának munkája befejeződött. Mély meggyőződésünk szerint a kongresszusunk elvégezte azt a nagy és jelentős feladatot, amely reá hárult pártunk történelmi útjának e fontos állomásán: megerősítette pártunk fő politikai irányvonalát, megerősítette és jóváhagyta a gazdasági és kulturális építő munkában érvényes térveinket, törekvéseinket, megteremtette a párt jövendő munkájának jé alapjait. — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Engedjék meg végezetül, hogy még egyszer őszinte köszönetét mondjak valamennyi testvérpártunknak, amelyeknek küldöttségei részt vettek kongresszusunkon, és amelyektől üzenet, üdvözlet érkezett. — Köszönetét mondok a kongresszus küldötteinek^ akik személyes részvételükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a VIII. kongresszus eredménnyel megoldhassa nagy feladatait. Köszönetét mondok meghívott vendégeinknek, akik türelemmel és figyelemmel végigkísérték kongresszusunk munkáját. ' Éljen a magyar munkás- osztály, a magyar dolgozó nép, virágozzék hazánk, a Magyar Népköztársaság! (Nagy taps.) Éljen a proletárintemacio- nalizmus! Éljenek testvér- pártjaink, a testvéri népek! Erősödjék tovább a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista világrendszer országainak összeforrottsága! (Hosszantartó lelkes taps.) Éljen és diadalmaskodjék a kommunizmus és a béke ügye az egész világon! (Viharos taps.) Elvtársaim! Énekeljük el forradalmi himnuszunkat, az internacionálét! (A kongresz- szus résztvevői helyükről felállva elénekelik az intema- cionálét.) Jó munkát! (Viharos nagy taps, a résztvevők lelkesen (inneniik a pártot* Felkiáltások: Éljen a párti) gyár Szocialista Munkáspárt központi vezető szerveit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába 81 tagot választottak: Pál, Major Tamás, Martin Ferenc, Molnár Ernő, Mün- nich Ferenc, K. Nagy Sándor, Nemes Dezső, Nemeslaki Tivadar, Németh Károly, Nezvál Ferenc, Novobáczky Károly, Nyers Rezső, Oczel János, Orbán László, Pap János, Párdi Imre, Péter Ernő, Pothornyik József, Prieszol József, Pnllai Árpád, Rapai Gyula, Révész Géza, Rónai Sándor. Sándor József, Sík Endre, Somogyi Miklós, Schu- meth János, Szabó Zoltán, Szakasits Árpád, Szerény! Sándor, Szénás! Géza, Szilágyi Dezső, Szirmai István, Szipka József, Sznrdi István, Tansz János, Tömpe István, Úszta Gyula, Valkó Márton és Veres József elvtársakat.
