Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. november 25. Kádár elvtárs összefoglalója (Folytatás az 1. oldalról.) nek. Az új taktika az, — és ezt a nyugati világ szóvivői nem egyszer meg is mondják, hogy tudomásul veszik, hogy az MSZMP megnyerte a nép jelentős részének támogatá­sát. Magyarországon a hely­zet jó, a közszellemet illető­en is. az emberek életviszo­nyait, munkakörülményeit illetően is, — a Magyar Népköztársaság erős. Ezt tu­domásul kellett venniök és ezzel, mint realitással, szá- molniok kell. Ez jó és okos elhatározás részükről. Most igyekeznek érintkezést te­remteni, (ellazítani az eddigi merevséget Egy milliárd ember tevékenykedik • a szocialista társadalmi rend építésén itt van bizonyos találkozá­si pont az ő taktikájuk és a mi politikánk között. Mi a békés egymás mellett élés, a normális diplomáciai kapcso­latok, a rendes kereskedelmi kapcsolatok, a kultúrkapcso- latok, az utazás, a turistafor­galom hívei vagyunk. Ebben van érintkezési pont. Mi az ő taktikájukra azt mondjuk: állunk elébe. Véleményünk szerint, ha az emberek nem­csak egyszerűen a külső lát­szatot hasonlítják össze, ha­nem a tartalmat is megnézik és gondolkodnak is, inkább Iész valaki a kapitalizmus hívéből a szocializmus híve, mint fordítva. Mi hiszünk eszméink győzelmében. A helyzet ma az, hogy a vilá­gon hozzávetőleg negyven millió ember van a kommu­nisták önkéntes harci szerve­zetében, a kommunista pártokban, a marxista—leni­nista pártokbam És körülbelül egymflliárd ember már a gyakorlatban dolgozik, tevékenykedik a szocialista társadalmi rend építésén, ötven évvel ezelőtt kevesebb volt a szocializmus, a kommunizmus hive, mint ma. Ötven év (múlva nem kevesebb lesz mint most, hanem több. Mi nem félünk a kapitalisták mostani tak­tikájától sem. Az a vélemé­nyünk, hogy vitával is győ­zünk. ha kell. Sőt, üdvözöl­jük a vitát, az érintkezést, a kereskedelmet. A békés ver­senyt ez egy kissé élénkebbé teszi és ezt gondoljuk, ez nem is árt. Itt van például a nyugat- európai Közös Piac. Nyomást akarnak ránk gyakorolni ez­zel. Ezt persze már az ame­rikai monopolista körök is feltalálták, embargónak ne­vezték. És mi lett az ered­mény? Nem tudták végre­hajtani, mert a szövetsége­seik egy része nem követte őket. — Nekünk pedig kissé jobban kellett dolgoznunk. Olyan iparágakat hoztunk létre és teremtettünk meg, amelyek azelőtt nálunk nem léteztek. Lehet, hogy most egy ki­csit meg akarnak szorongat­ni minket a Közös Piaccal, de az sem olyan nagyon rossz, mert ha jól körülné­zünk országunkban, ha meg­nézzük a lehetőségeket, és ha a szükség is rá kényszerít egy kicsit, akkor gyorsabban tudunk dolgozni. Ez a ta­pasztalat. Nem félünk mi sem az érintkezéstől, sem a versenytől. Meggyőződésünk, hogy a mi rendszerünk kiáll­ja a versenyt Kongresszusunk helyesli a párt ideológiáját. azt, högy megtisztítottuk a revizionista és dogmatikus torzításoktól, azt, hogy a párt a továbbiakban is kötelessé­gének tartja a kétfrontoo harcot Meg kell állapítani, hogy pártunkban teljes az egyet­értés a személyi kultusz tor­zításainak megítélésében. — Nemcsak a kongresszus kül­döttei, hanem egész párt­tagságunk fontos és fő köte­lességének tartja, hogy a személyi kultusz mindenféle — akár a gondolkodásban fellelhető — maradványát is leküzd je. A párt győzelmes harcának egyik fő feltételét abban látja, hogy pártunk megalkuvás nélkül, gyökere­sen leszámolt a személyi kul­tusszal (Nagy taps.) nített emberek végezzenek pártmunkát, hanem társadal­mi alapon dolgozó emberek is. Ennek sok. előnye vsai. Mert például, ha egy mun­kásembernek egy másik gé­pen dolgozó munkásember mondja, hogy ezt olcsóbban és gyorsabban is meg lehet csinálni, annak más a nyo- matéka, mint egy meggyő­zésre függetlenített ember szavának. A párt munkastílusának már sok, a köztudatba át­ment, elfogadott formája van. Ezék közül egyet aka­rok megemlíteni, az úgyne­vezett előzetes vitát. Régi igazság, hogy a kommunista pártok annyi ember igazi, teljes és odaadó támogatá­sára számíthatnak, amennyit meggyőznek álláspontjuk he­lyességéről. Többre nem le­het számítani, mert felsora­koztatással, meg közfelkiál­tásokkal bonyolult kérdések­re nem lehet tömegeket moz­gatni. Ha előzetesen lefoly­tatják a vitát, és mindenki tudja, mit kell tennie, akkor végre lehet hajtani a hatá­rozatot. Ehhez tehát, mint módszerhez ragaszkodnunk kell Nemzetközi feladatainkról is szeretnék röviden szólni. Internacionalista köteles­ségünk a világ kommunista mozgalma, a szocialista tá­bor egységének erősítése Azon kell lennünk, hogy ez az egység, erős és megbont­hatatlan legyen. Meg kell mondanom, mi ezt úgy ér­telmezzük, hogy a nemzet- köd kommunista mozgalom, a szocialista tábor egysége ezután is, éppen úgy, mint eddig, csak a marxizmus— leninizmus tiszta eszmei alapján állhat fenn és nö­vekedhet tovább. (Nagy taps.) A testvérpártoknak kong­resszusunkon felszólaló kül­döttéi közül a kínai delegá­ció vezetője, Wu Sziu-csüen elvtárs volt az egyetlen, aki egy kérdésben határozott el­lenvéleménnyel élt Központi Bizottságunk, pártunk meg­állapításaival szemben. Kijelentette, sajnálják, hogy a mi kongresszusunk egyoldalúan elítélte az Albán Munkapárt vezetőit. Mi ezt a megállapítást, mint a ki nai elvtársaik álláspontját ebben a kérdésben figyelem­be vesszük, a kínai elvtár- sakat azonban arra kérjük, hogy ugyanebben a kérdés­ben vegyék fagy elemibe a mi pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és az egész nemzetközi kommunista vi­lágmozgalom állásfoglalását. (Hosszantartó, nagy taps j Az a meggyőződésünk, hogy az ezekben az okmá­nyokban rögzített feladata­ink, céljaink, elveink jól és híven szolgálják a nemzet­közi kommunista mozgalom érdékeit, a világ összes hala­dó és békeszerető erőinek harcát. Ezért «zt kérem a tisztelt kongresszustól, a Központi Bizottság és a Re- viziós Bizottság nevében, hogy a két jelentést és ezt a most elhangzott választ ve­gye tudomásul, a benyújtott javaslatokat emelje határo­zottá. Biztos, (hogy a VIII. kongresszus ezzel új, jó és hatalmas fegyvert ad pár­tunk és népünk kezébe a to­vábbi harchoz, további sike­rek eléréséhez. Célunk a szocialista társadalom teljes felépítése Másik nagyon fontos tény, hogy kongresszusunk helyes­li, támogatja pártunk szövet­ségi politikáját, amelynek elvi, politikai alapja és célja a szocialista társadalom tel­jes felépítése. Ez most a mi osztályharcunk döntő és köz­ponti kérdése. Minden csele­kedet, ami a szocializmus teljes felépítését mozdítja elő, osztályharcos cselekedet. Akkor mérjük a halálos, a végleges és az utolsó csapást hazánkban a kapitalista rendszerre, ha ezt a felada­tot megoldottuk. Ez az osz­tályharcos feladat minden magyar kommunista és min­den magyar dolgozó számá­ra. Az építés sok kérdése szó­ba került a kongresszuson. Szeretném megmondani, hogy egyetértek például a tu­dományos munka ésszerűbbé és tervszerűbbé tételével, a tudományos témák ésszerű megosztásával hazai viszony­latban és a nemzetközi együttműködéssel, amint azt Jánossy Lajos akadémikus elvtársunk itt kifejtette. Egyetértek Prieszol elvtárs­nővel is, aki arról beszélt itt, milyen jó, hogy a tudomá­nyos kutatók jelentős része ma már bátran kísérletezik. A szocialista viszonyok kö­zött témameghatározással, a tudományos munka jobb megszervezésével biztosítani kell. hogy a tudományos ku­tatás fő iránya megfeleljen a szocialista építés igényeinek, de természetes, hogy a kísér­letezés az kísérletezés, a '-u- tatás az kutatás. Maguk a tudósok mondták, hogv a tudományos vagy tu­dományos jellegű kutatásra előirányzott kétmilliárd fo­rint — ami még sem két- karjcár — jó része még fel­cserélődik, valahogy elszivá­rog a tudományos kutatásból és ez nagy kár. Olyan szer­vezésre és olyan tématervek­re van szükség, hogy ez az összeg a megfelelő kutatási célokat szolgálja. Többen sürgették a vidéki ipartelepítést — nem utolsó sorban azért, hogy a jelenleg háztartásban élő, de dolgozni akaró nőket is munkaalka­lomhoz juttassák. Valóban helyes követelmény, hogy vidéken, még ott is ahol ne­hézipar van, kiegészítő, könnyűipari üzemek létesül­jenek; Ez. mint cél, az ötéves tervben benne van. Végre­hajtása a beruházási lehető­ségektől függ. Olyan mérték­ben haladhatunk tehát előre, amilyen mértékben beruhá­zási alap a kormány rendel­kezésére áll Sokan foglalkoztak a mező- gazdasági termelés problé­máival. Most az egész nép­gazdaság további gyors és lendületes fejlődése attól függ, milyen ütemben sike­rül a mezőgazdaságot az ipar szintjére emelni. Szeretném még röviden érinteni a művészet és az irodalom kérdéseit Darvas elvtárs szólott ar­ról, hogy a mi íróink is a nép ügye mellett vannak. Azt hi­szem, ezt elfogadhatjuk, ez az igazság; örvendetes, jó dolog ez. Igény és követel­mény a határozott állásfog­lalás a szocializmus és a nép ügye mellett. Ez helyes és ezt követeli a párt A vitában felvetődött töb­bi kérdésre nem térek ki, mert azokkal egyetértek. Most a pártmunka kérdé­seiről szeretnék szólni. Több felszólaló említette a párt­munka társadalmasítását, azt, hogy ne csak függetle­A válaszbeszéd utóm került sor a határozathozatalra. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Központi Bi- í.Utság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóit, valamint Kádár János elvtársnak az elhangzott felszóla­lásokra . adott válaszéit. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit az írásban beterjesztett módosí­tásokkal együtt, továbbá a szervezeti szabályzatot az Írásban beterjesztett módosításokkal. Ezzel a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei, továbbá a módo­sított szervezeti szabályzat határozattá emelkedett. Ezután következett a kongresszus harmadik napi­rendi pontja: a fellebbviteli bizottság jelentése, amelyet Harmati Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke terjesz­tett elő. A kongresszus a fellebbviteli bizottság jelentését eg-f- hangúlag elfogadta. —■ A VIII. kongresszustól 256 felleb­bező kérte ügyének újbóli felülvizsgálatát és a pártba való visszavételét. A kongresszus 11 fellebbező kérésé­nek helytadatt, s őket kizárásuk előtti eredeti tagságuk elismerésével visszavette a pártba. Egy fellebbezőt 1956- tól, hármat pedig a kongresszus ülésének lezárása nap­jától számított tagsági idővel vett vissza a párttagok sorába. Hetvenhat fellebbező ügyét a kongresszus az új Köz­ponti Ellenőrző Bizottság hatáskörébe utalta újabb vizs­gálatra, 165 visszavételi kérelmet pedig elutasított. Ezután az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a szavazati jogú küldöttek részvételével zárt ülés követ­kezik. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai Dezső, Horváth Ede, Jakab Sándor, Juhász János, Kár­páti Ferenc, Kelen Béla, Kiss János, Korom Mibály, Köteles Jenő, Lakatos Dezső, Méhes Lajos, Molnár Endre, Molnár Frigyes, Molnár Je­nő, Nagy József né, Nagy­A KÖZPONTI REVIZ 15 TAGOT VÄ Böjti János, Czett József, Csikesz Józsefné, Gács Lász­ló, Horváth András, Horváth János, K arakas László, Ká­das István, Kruzslák Béla, györgy Mária, Némethi Jó­zsef, Óvári Miklós, Palkó Sándor, Papp Árpád, Putno- ki László, Somoskői Gábor, Szabó István, Szekér' Gyula, Szirmai Jenő, Sziveri Kál­mán, Tapolczai Jenő és Varró György elvtársakat. IÖS BIZOTTSÁGBA LASZTOTTAK! Maros Józsefné, Nőhrer Ár­pád, Ragó Antal, Róka Mi­hály, Sebes Sándor és Teré- nyi László elvtársakat. A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGBA 13 TAGOT VÁLASZTOTTAK: Barinkai Oszkár, Birkás Imre, Borbándi János, Hart Jánosné, Mózes Viktor, Mu­lató János, Nógrádi Sándor, Olajos József, Papp Lajos, Pólyák János, Scherczel La- josné, Suhajda József és Sző­ke Lajos elvtársakat. Államgazdaságivalamint agitációs és propaganda állandó bizottság működik a Központi Bizottság mellett A zárt ülés után az elnök bejelentette, hogy a 4. napi­rendi pont szerint a kong­resszus megválasztotta aMa­Aczél György, Ajtai Mik­lós, Apró Antal, Bakó Ág­nes, Benke Valéria, Benkei András, Biszkn Béla, Blaha Béla, Brutyó János, Czinege Lajos, Csató László, Cserven- ka Ferencné, Cseterki Lajos, Dabrónaki Gyula, Darabos Iván, Dobi István, Egri Gyu­la, Erdei Lászlóné, Fehér La­jos, Fock Jenő, Fodor Gyula, Földes László, Friss István, Gáspár Sándor, Halas Lajos, Harmati Sándor, Háy László, Hevesi Gyula, nku Pál Já­nossy Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kakuk Jőzsef- né. Kilián József, Kiss Ár­pád, Kiss Dezső. Kiss Ká­roly, Kisházi Ödön, Komó­csin Zoltán, Kossá István, Lombos Ferenc, Losonczi A KÖZPONTI BIZOTTSÁGBA 39 PÓTTAGOT VÁLASZTOTTAK: Bakos István. Csáki István, Csergő János, Dimény Imre, Dallos Ferenc, Deák Lívia, Gál László, Galambos József, Gödör Ferenc, Gosztonyi Já­nos, II erez eg Károly, Horn Az elnöklő Biszku Béla be­jelentette, hogy a Központi Bizottság megtartotta első ülését, és titkos szavazással megválasztotta a Politikai Bizottság 13 tagját, 6 póttag­ját, továbbá a Központi Bi­zottság első titkárát és tit­kárait. A Politikai Bizottság tag­jai: Apró Antal Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár Já­nos, Kállai Gyula, Komó­csin Zoltán, Münnich Fe­renc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István. A Politikai Bizottság póttagai: Ajtai Miklós, Brutyó János, Czine­ge Lajos, Cseterki Lajos, II- ku Pár és Nyers Rezső. Ugyancsak megválasztot­ták a Központi Bizottság tit­kárságát Első titkár: Kádár János, — a titkárság tagjai: Biszku Béla, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső és Szirmai István. A nagy tapssal fogadott bejelentés után az elnök be­jelentette: e változásokkal összefüggésben a Központi Bizottság elhatározta, javas­lattal fordul az Elnöki Ta­nácshoz, hogy Biszku Bélát mentse fel miniszterelnökhe­lyettesi megbízatása alól, és nevezze ki Fehér Lajost mi­niszterelnökhelyettessé, to­vábbá Nyers Rezsőt mentse fel pénzügyminiszteri megbí­zatása alól és Tímár Mátyást nevezze ld pénzügyminisz­terré. Bejelentette, hogy a Köz­ponti Revíziós Bizottság ülést tartott, amelyen Horváth Andrást a bizottság elnöké­vé, Csikesz Józsefnét pedig elnökhelyettesévé választot­ta. Ugyancsak megtartotta első ülését a Központi Ellen­őrző Bizottság is, amelynek elnökévé Nógrádi Sándort, titkárává pedig Barinkai Oszkárt választották meg. A Központi Bizottság az első ülésen elhatározta, hogy a Központi Bizottság mellett két Állandó Bizottság mű­ködjék, még pedig az állam­gazdasági bizottság, valamint az agitációs és propaganda bizottság, az államgazdasági bizottság vezetője: Nyers Re­zső, — tagjai: Ajtai Miklós, Dimény Imre, Fehér Lajos, Fock Jenő, Német Károly és Párdi Imre. Az agitációs és propaganda bizottság veze­tője: Szirmai István. — tag­jai: Darabos Iván, Ilku Pál, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán és Orbán László. A Központi Bizottság elha­tározta továbbá, hogy a nárt központi lapjának, a Nép­szabadságnak a főszerkesztő­je Komócsin Zoltán legyen, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának vezető­je Benke Valéria, a Pártélet szerkesztő bizottságának ve­zetője pedig lajtai Vera. A ^Központi Bizottság meg- ■rősftette. illetve kinevezte a ^nzponfi Bizottság anp^rá- Hisának osztálvvezetőit. Ad­minisztratív osztály: Rácz ^ndor (megbízott vezető­ként); — agitációs és propa­ganda osztály: Orbán László, — államigazgatási osztály; Párdi Imre; — ipari osztály: Szurdi István; külügyi osz­tály; Hollai Imre, mezőgazda- sági osztály: Dimény Imre; — pártgazdasági osztály: La­katos Dezső; — párt- és tö­megszervezetek osztálya: Sándor József; — tudomá­nyos és kulturális osztály: Darabos Iván. A Központi Bizottság irodájának vezető­je: Barkóczi Imre, — a párt­főiskola igazgatója; Szerényi Sándor, — a Párttörténeti Intézet vezetője: Vass Hen­rik. A Központi Bizottság ve­zető szerveinek megválasztá­sára és apparátusa vezetői­nek megerősítésére, illetve kinevezésére vonatkozó dön­tés ismertetése után az elnök átadta a szót Kádár János elvtársnak; — Tisztelt kongresszus! Tisztelt elvtársaík! Kedves elvtársinőik! — Pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VIII. kongresszusának munkája befejeződött. Mély meggyő­ződésünk szerint a kong­resszusunk elvégezte azt a nagy és jelentős feladatot, amely reá hárult pártunk történelmi útjának e fontos állomásán: megerősítette pártunk fő politikai irány­vonalát, megerősítette és jó­váhagyta a gazdasági és kul­turális építő munkában ér­vényes térveinket, törekvé­seinket, megteremtette a párt jövendő munkájának jé alapjait. — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Engedjék meg végezetül, hogy még egyszer őszinte köszönetét mondjak valamennyi testvér­pártunknak, amelyeknek küldöttségei részt vettek kongresszusunkon, és ame­lyektől üzenet, üdvözlet ér­kezett. — Köszönetét mondok a kongresszus küldötteinek^ akik személyes részvételük­kel hozzájárultak ahhoz, hogy a VIII. kongresszus eredménnyel megoldhassa nagy feladatait. Köszönetét mondok meghívott vendége­inknek, akik türelemmel és figyelemmel végigkísérték kongresszusunk munkáját. ' Éljen a magyar munkás- osztály, a magyar dolgozó nép, virágozzék hazánk, a Magyar Népköztársaság! (Nagy taps.) Éljen a proletárintemacio- nalizmus! Éljenek testvér- pártjaink, a testvéri népek! Erősödjék tovább a nemzet­közi kommunista mozgalom és a szocialista világrendszer országainak összeforrottsága! (Hosszantartó lelkes taps.) Éljen és diadalmaskodjék a kommunizmus és a béke ügye az egész világon! (Vi­haros taps.) Elvtársaim! Énekeljük el forradalmi himnuszunkat, az internacionálét! (A kongresz- szus résztvevői helyükről fel­állva elénekelik az intema- cionálét.) Jó munkát! (Viha­ros nagy taps, a résztvevők lelkesen (inneniik a pártot* Felkiáltások: Éljen a párti) gyár Szocialista Munkáspárt központi vezető szerveit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­ba 81 tagot választottak: Pál, Major Tamás, Martin Ferenc, Molnár Ernő, Mün- nich Ferenc, K. Nagy Sán­dor, Nemes Dezső, Nemesla­ki Tivadar, Németh Károly, Nezvál Ferenc, Novobáczky Károly, Nyers Rezső, Oczel János, Orbán László, Pap Já­nos, Párdi Imre, Péter Ernő, Pothornyik József, Prieszol József, Pnllai Árpád, Rapai Gyula, Révész Géza, Rónai Sándor. Sándor József, Sík Endre, Somogyi Miklós, Schu- meth János, Szabó Zoltán, Szakasits Árpád, Szerény! Sándor, Szénás! Géza, Szilá­gyi Dezső, Szirmai István, Szipka József, Sznrdi István, Tansz János, Tömpe István, Úszta Gyula, Valkó Márton és Veres József elvtársakat.

Next

/
Thumbnails
Contents