Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

1962. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ■i mniMi »iiií T iirm----1 n mi ' 3 Ta nácskozik a kongresszus A Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszu­sán pénteken folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója felett. Az alábbiakban a délelőtt folyamán elhangzott felszólalások egy részét és a délutáni hozzá­szólásokat ismertetjük. J. G. GONZALES A MEXIKÓI KOMMUNISTA PÄRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA felszólalásában a nemzetközi munkásmozgalom kérdései­vel foglalkozott A többi kö­zött az albán vezetőkről el­mondotta, hogy azok meg­hamisítják a marxizmus és leninizmu® élveit hamis szín­ben állítják be i a történel­met hogy igazolják a sztá­lini személyi kultusz védel­mében elfoglalt álláspontju­kat és opportunista, dogma­tikus és szektás politikáju­kat Modem revizionistáknak nevezik mindazokat akik a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységét, védik, akik a békéért és az emberi nemnek az atomhá­borúban való megsemmisíté­se ellen harcolnak. Amikor a Szovjetunió az emberiség érdekeinek meg­felelően é? a békés együtt­élés elvei alapján oldotta meg a Karib-tenger térségé­ben kialakult válságot meg­hiúsítva a harmadik világ­háború kitörését és meg­mentve Kubát az ószakame- rikai imperializmus támadá­sétól — akkor Sk ezt a po­litikát a megalkuvás politi­kájának és második Mün­chennek nevezik. Ennek a kongresszusnak a szószékéről egyes delegátusok bírálják a jugoszláv revízionizmust de ezek egy szót sem szólnak az albán vezetők dogmatizmusá- ról és szektarianizmusáróL Lenin arra tanított bennün­ket, és ezt megerősítették az 1957. és 1960. évi tanácsko­zások is. hogy a revízioniz- mus éppen olyan rossz, mint a dogsmatizmius és hogy ép­pen úgy kell harcolni az egyik, mint a másik ellen. Nekünk, kommunistáknak azzal kell válaszolnunk ezek­re a rágalmakra, amelyek zavart keltenek a tömegek­ben, hogy szilárdan védelmé­re kelünk a nemzetközi kom­munista mozgalom egysége elvének, védve a Szovjet­unóit és a szocialista orszá­gokat — hangsúlyozta a Me­xikói Kommunista Párt kül­dötte, majd felolvasta pártja központi bizottságának a kongresszushoz intézett üd­vözletét í megvalósításának nagy kér- í déseiben következetesen ér­vényesíti a marxizmus—le- ninizmus elveit, ugyanakkor szabad teret enged a véle­ménykülönbségnek, a viták­nak, abban, milyen úton- módocn, milyen eszközökkel valósíthatók meg a célok leg- jobban. Lényeges vonása pártunk politikájának az is, hogy a részletekben téves nézeteket ma már nem bélyegzik az ellenség szavának, mert le­gyünk őszinték, csak az nem téved, aki nem dolgo­zik. A tévedések ellen nincs abszolút biztos védelem, de nagyrészüket megelőzhetjük szilárd elvi alapokon álló szabad vitákkal. Ezért sokat kell még tennünk a széles­körű, mélyenszántó éLvi vi­ták élesztőséért. A bizalom légköréhez tar­TLfRI JÓZSEF A KISKUNFÉLEGYHÁZI járási pártbizottság titkára veit a következő felszólaló. Pártunk VII. kongresszu­sán — mondta bevezetőben — a Bács megyei küldöttség két fontos ígéretet tett. Az egyik: megyénkben is végrehajtjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését — a másik: megkezdjük a korszerű ho­moki gazdálkodás kialakítá­sát. Jelenthetem a kongresz- ezusnak, hogy első ígéretün­ket sikeresen teljesítettük, és másik feladatunk megoldásá­ban is lényegesen előreha­ladtunk. A felszólaló részletesen is­mertette Bács megye mező­gazdasági szerkezetét, azo­kat a sajátosságokat, ame­lyeket a helyi politika min­den lépésnél figyelembevett. Éppen ez biztosította az ered­ményeket 1956 előtt a gyen­ge, futóhomokos területeken ti erőltették a termelőszö­vetkezetek szervezését, ho­lott sokkal többre jutottak volna, ha ezeken élőbb ala­csonyabb típusú szövetkeze­teket hoznak létre. Most a kiskunfélegyházi járás terü­letének felén termelőszövet­kezeti csoportok és szakszö­vetkezetek működnek. Ezek­ben szívesen dolgozik a pa­rasztság. A termelés az át­szervezés időszakában sem esett vissza, sőt még emelke­dett is, Megyénkben az ötéves tervidőszakban 70 ezer hold szőlőt és gyümölcsöst telepí­tünk — folytatta a felszóla­ló. — Az utóbbi három év­ben ebből 11000 hold tele­pítése valósult meg, most pe­dig újabb 9000 hold telepí­tése folyik. Petőfi szülőföld­je, a sivár futöhomek, mun­kánk nyomán, aranyhomok­ká változik. tozik a nehézségek nyílt fel­tárása, az őszinteség, a hi­bák bírálata is — hangsú­lyozta, majd befejezésül a következőket mondotta: A párt elvhű politikája a szocialista humanizmus ne­mes elveinek érvényesítésére irányul A humanizmus szel­lemének érvényesülése ha­talmas vonzóerő, s ennek nagy szerepe van abban, hogy értelmiségünk túlnyomó többsége meggyőződött a szo­cializmus építésének helyes­ségéről, szükségességéről. Be­bizonyosodott: ma minden becsületes embert munkája szerint becsülnek nálunk, a megbecsültek pedig eltökél­tek arra, hogy erejük megfe­szítésével munkálkodjanak szocialista hazánk építéséért, a pórt {»Etikájának meg­valósításáért. ! hogy még a közös áHatállo I mány részére szükséges ta­karmány egy részét is szét­osztják. csakhogy „mindenki KH8TMIVA HASSZEN ALGERIA KOMMUNIS TA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA ADOULAYE MAIGA NAGYKÖVET, A MALI KÖZTÁRSASÁG SZUDÁNI UNIÓ PÁRTJÁNAK KÉPVISELŐJE adta át pártja üdvözletét a kongresszusnak, majd hazája belső problémáiról beszélt. A többi között hangsúlyozta, mi békésen munkálkodó szo­cialista államot fogunk ha­zánkban felépíteni, amely szolidáris a világ minden bé­keszerető munkásmozgalmá­val« ERPEY-GRUZ TIBOR KOSSUTH DÍJAS AKADÉMIKUS felszólalásában többi között a következőket mondotta: — A pártonkívüUek köszö­netét tolmácsolom azért a megtiszteltetésért, hogy meg­hívottakként résztvehetü n k a kongresszus tanácskozásán, — kezdte beszédét, majd rá­mutatott arra, hogy az el­múlt fél évtizedben jelentős fejlődést értünk el az élet minden területén, olyan fej­lődést, amelynek a pártonkí- vüliek is tevékeny részesei és amelyet tevékeny részvéte­lünkkel akarunk gyorsítani. — Erre a cselekvő részvé­telre — folytatta — munkán­kon kívül az adott lehetősé­get, hogy a párt minden fon­tos kérdésben kikérte a dol­gozók véleményét. A párt különösen nagy figyelmet fordít a szakemberek véle­ményére. Megemlítette, hogy az or­szágos távlati tudományos kutatási terv kidolgozásában több mint kétezer kutató vett részt, majd így folytatta: — A dolgozók bevonása az ügyek intézésébe szorosan összefügg közéletünk egyik legfontosabb tényezőjével: a hirttlnm megszilárdulásával, Hazánk gyors fejlődése az utóbbi fél évtizedben a szkeptikusokat és az ingado­zókat is meggyőzte, hogy a párt politikája helyes, reális és van erő annak megvalósí­tására. Akik öt évvel ezelőtt még aggódtak, vajon helyes politika következik-e, ma legfeljebb azért aggódnak, hogy meg ne változzék e po­litika. A bizalom meggyorsí­totta a szakemberek világné­zet-politikai fejlődését, a marxizmus—leninizmus gya­korlatának elsajátítását, né­ha szinte úgy, hogy ők ma­guk sem vették észre a társa­dalom hatására gondolkodá­sukban végbement változást. Szakmai tanácskozásokon, tudományos vitákon ma ma. nem ritkaság, hogy párton- kívüliek kezdeményeznek olyan elgondolásokat, száll­nak síkra olyan teendőkért, amelyek alkotóan mozdítják elő a párt helyes {»Etikájá­nak megvalósítását. E {»Etika hatalmas moz­gósító ereje abban rejlik — s ezt különösen az értelmi­ség értékeli nagyra —, hogy a fő célokban, a szocializmus bevezetőben elmondta, hogy 1956-ban a magyar pártot rá­galmazó imperialista propa­ganda nem volt hatással az algériai népre. Hiszen ugyan­azok rágalmazták az önök országát és a Szovjetuniót, ugyanazok akarták, hogy saj­nálkozzunk az ellenforradal- márok sorsán, akik a mi ha­zánk földjén gyarmati és pusz­tító háborút fulytattak, vagy ebben segédkeztek — mon­dotta. — Az algériai nép szá­mára nem volt nehéz meg­különböztetni, hogy kik az igazi barátai, kik az ellensé­gei és így nem volt nehéz tá­mogatni az önök igaz ügyét. A továbbiakban hangoztatta: — Hazánk ma már függet­len, de ezzel még nem ér­tünk célhoz. Népünk és kor­mánya újabb harcba kezdett a demokratikus és népi köz­társaság felépítéséért. — Meg vagyunk győződve arról, hogy népünk győzedel­meskedik, mert tudja, hogy mielőbb le kell gyűrnie mindazokat a nehézségeket, amelyeket a gyarmatosítás örökbe hagyott. Csak így szilárdíthatjuk meg függet­lenségünket és vezethetjük országunkat a szocializmus felé, nem kapitaEsta úton. — Tekintettel igen nehéz helyzetünkre, amelyre jel­lemző a több mint 2 milHó munkanélküE, a 7 és féléves I háború, valamint a fasiszta OAS-banditák bűnös pusztí- | tásai által teljesen tönkre- ! tett gazdasági élet, reméljük, ! hogy számíthatunk a testvéri és baráti országok különö­sen a szocialista országok gazdasági és technikai segít­ségére. Az algériai küldött elisme­réssel beszélt arról a bölcs politikáról, amelyet a Szov­jetunió kormánya a kubai válság idején követett, majd megjegyezte: Az Algériai Kommunista Párt megbélyegzi és súlyo­san elítéli az Albán Munka­párt vezetőinek magatartá­sát, akik ismételten tanúsá­got tettek dogmatikus és szektás állásfoglalásukról. Az Algériai Kommunista Párt ismételten kinyilatkoz­tatja: hűséggel követi a 81 kommunista- és munkáspárt nyilatkozatát, rendíthetetle­nül ragaszkodik a proletár­nemzetköziség szelleméhez, a barátságihoz, amely a Szov­jetunió nagy Kommunista Pártjához, a nemzetközi munkásmozgalom kipróbált élcsapatához fűzi — hangoz­tatta. (MTI) A kongresszus péntek délutáni vitája ZALAI GYÖRGY A GYULAI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA felszólalásában rámutatott: — Békés megyében — az ország egyik legnagyobb me­zőgazdasági megyéjében ki­emelkedően fontos feladat a termelőszövetkezeti paraszt­ság életformájának, gondol­kodásmódjának, a közös tu­lajdonhoz való viszonyának szocialistává formálása. Né­hány óv alatt jelentős válto­zások történtek a parasztság életében. Lassacskán elsor­vadnak a régi vagyoni hely­zetből eredő különbségek. A közös munka, a közösségi élet hatására formálódik az egységes szocialista paraszti osztály. Zalai György hangsúlyoz­ta: falusi pártszervezeteink­nek következetesebben kel­lene foglalkozniok néhány fontos jelenséggel. / szövet­kezeti közgyűlésekről például száműzni kellene a felületes­séget, a sablonosságot, s a gazdaság ügyeit alaposabban kellene megtárgyalni. Szük­séges a tagság rendszeres és őszinte tájékoztatása a szö­vetkezet pénzügyi és egyéb kérdésedről. A közgyűlések gyakran még ott is formáli­sak, ahol egyébként az alap­szabálynak vagy a törvé­nyeknek pontosan eleget tesznek. Az évi 4—5 közgyű­lést is megtartják. De rázú­dítanak a tagokra rengeteg számadatot, megtetézik egy sereg általánossággal, és az emberek ettől semmivel sem lesznek okosabbak Különö­sen a gyenge termelőszövet­kezetekben fordul elő az őszinteség hiánya. Lebecsü­lik a tagságot, attól félnek, ha nyíltan megmondják, mi a baj, akkor a tagok ezt nem értik meg. Pedig a hibák leplezése sehol sem eredmé­nyezhet javulást. Egyes he­lyeken visszatetszést szül a határozatok kiforgatása, meg­szegése. Tavasszal a közgyű­lés határozatot hoz, hogy a terven felüli termés 50 szá­zalékát prémiumként szét­osztják a brigád tagjai kö­zött, amely azt megtermelte, ősszel a vezetőség úgy dönt, hogy mivel a termelőszövet­kezet általában nem teljesí­tette túl a tervét, senki sem kap prémiumot, az sem, aki kötelességeit jelentősen túl­teljesítette. Megesik az is, meg legyen elégedve”. Falttá, pártszervezeteink bátran lép­jenek fel az ilyen és hasonló jelenségek ellen. ARIN ALDO FERRETO &ZEGARA COSTARICA, NEMZETI ÉLCSAPATA TITKÁRSÁGÁNAK TAGJA üdvözölte ezután a kong­resszust, hangoztatva: Mind az imperialistákat, mind a reakciós erőket vég­legesen legyőzték Magyaror­szágon. Ezek az erők itt már soha többé nem fogják fejü­ket felemelni. Costa Rica nemzeti élcsa­pata teljesen magáévá teszi az MSZMP Központi Bizott­ságának a VIII. kongresszu­son elhangzott beszámolóját és értékelését a nemzetközi helyzetről. Továbbra is a Szovjetuniót és annak kom­munista pártját tartjuk a nemzetközi proletariátus ve­zető erejének. EB a párt a legtapasztaltabb párt Kong­resszusunk elítélte az Air > Munkapárt tevékenység.., mint olyat, amely ellentét­ben áll a nemzetközi kom­munista mozgalom érdekei­vel Végül hazája belső hely­zetéről beszélt BICZO GYÖRGY» SZEGED VAROS TANÁCSÁNAK VB ELNÖKE bevezetőben a szegedi kom­munisták pártértekezletével foglalkozott, amelyen kifeje­zésre juttatták teljes egyet­értésüket a párt helyes poli­tikájával. — Városunk kommunistái, Szeged dolgozóival együtt, egyetértéssel és megnyugvás­sal fogadták az augusztusi határozatot a személyi kul­tusz éveiben a munkásmoz­galmi emberek ellen elköve­tett törvénysértő perek lezá­rásáról, — folytatta. — Meg­nyugvással fogadtuk, mert ha van város, amely a saját bőrén érezte a személyi kul­tusz káros politikáját, akkor az Szeged volt. Ebben az idő­szakban Szeged szinte halott várossá lett. Nem voltak be­ruházások, az első tíz évben átlagosan huszonegy lakást építettünk. A továbbiakban Biczó György ismertette, hogyan lendült fel a város élete az utóbbi években. Megkezdő­dött az iparosítás, új üzeme­ket építettek, a régieket re­konstruálták. 1957-hez viszo­nyítva tavaly már negyven százalékkal több munkaerőt foglalkoztattak a városban. Műveltebb, kulturáltabb lett Szeged, a város lakosságának egynegyede tanul. Sokat ja­vult a dolgozók helyzete is. A választott szervek hatás­körével kapcsolatban hang­súlyozta, hogy nagyobb jog­kört kell biztosítani számuk­ra. Befejezésül az építőipar, főleg a tanácsi építőipar gé­pesítésének elmaradottságát bírálta, majd hangsúlyozta, hogy Szeged dolgozói követ­kezetesen végrehajtják a VIII. kongresszus határoza­tait. FAUD NASSZER JORDÁNIA KOMMUNISTA PARTJA KB-NAK ELSŐ TITKÁRA a nemzetközi helyzetet ele­mezve bírálta az Albán Mun­kapárt vezetőségét, amely cserbenhagyta a moszkvai konferenciák határozatait, — feladta a békés egymás mel­lett élés politikáját és a ka­landorpolitika útjára lépett. Folytatják szakadár tevé­kenységüket és provokatív kampányukat a Szovjetunió, annak dicsőséges Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga és személy szerint Hrus­csov elvtárs ellen. A mi pártunk, a többi test­vérpárttal együtt szilárdan kitart a Szovjetunió és an­nak dicsőséges pártja köré tömörülő, kommunista moz­galom egysége mellett Végül kijelentette: a mi pártunk most széles nemzeti mozgalmat indít Jordániá­ban egy olyan demokratikus nemzeti kormány megalakí­tásáért, amely azonnal véget vet a Jemen elleni katonai akcióknak és elismeri az új jemeni rendszert Harcolunk továbbá a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, a de­mokratikus szabadságjogo­kért és az új szabad válasz­tások megtartásáért, — mon­dotta. MAURICE CAMARA A GUINEÁI DEMOKRATA PART KÜLDÖTTE tolmácsolta a győzel­mes guineai forradalom testvéri támogatását, rokon- szenvét Magyarország népé­nek és pártjának. Az afrikai egység — mon­dotta a többi között — össze­fogás az igazságtalanság, a kizsákmányolás, a bennünket ért hátrányos megkülönböz­tetés ellen; összefogás az egyetértésért és a népek kö­zötti harmonikus kapcsola­tok megteremtéséért. Az egység megteremtéséhez Afrikának békére van szük­sége. Éppen ezért ellenezzük a külföldi országokban léte­sített katonai támaszponto­kat, mert azok veszélyeztetik az államok nemzeti szuveré- nitását és a nemzetközi fe­szültséget állandósítják. Szüntelenül hangsúlyozzuk azt is, hogy az emberiség jó­létének céljaira kell szentel­ni azokat a mesébe illő ösz- szegeket, amelyeket a tömeg- pusztító fegyverek gyártásá­ba ölnek bele — mondotta befejezésül. H. TRÜB A SVÁJCI munkapart pb-nak tagja a két párt — a svájci és a magyar — közötti együttműködésről beszélt, — majd rámutatott: az a harc, amelyet a mi munkapártunk Svájcban folytat, nehéz, né­ha kemény. A svájci nagy­burzsoázia ipari termékek kivitelén kívül nagy tőke­exportot is folytat. Az így elért óriási jövedelem lehe­tővé teszi a nagytőkések szá­mára, hogy a kapitalista vi­lág országai között a jelen­leg egyik legmagasabb élet- színvonalat nyújtsa, viszont a munkatempó is fokozot­tabb, mint sok más ipari ál­lamban. A gazdasági feUen- d"lés ellenére népünkneit (Folytatás a 4. oldalon) «

Next

/
Thumbnails
Contents