Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-23 / 274. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. november 28. Tanácskozik a kongresszus (&ott/tatás a 3. oldalról) pár-társulásnak minősítsünk. Külpolitikai célki tűzéfeeLrbkre, irányelveátóre Is ez vonatkozik. Gosztonyi elvtárs ezután a magyar—osztrák kapcsolatokról beszélt. Egyetértünk a beszámolónak azzal a kijelentésével, hazánk Ausztriává] nem egyszerűen csak normális, hanem jószomszédi viszonyra törekszik. Egyetértünk ezzel, bár mi ott élünk a nyugati határon. Nem egyszer magunk is szemtanúi voltunk olyan provokációknak, amelyeket bizonyos osztrák szervek, vagy más, de tőlük nem független szervek követtek el népköztársaságunk eile». Személyes tapasztalataink is vannak arra vonatkozóiig, hogy Ausztriában éknek. — talán nem is kevesen — akiknek nem tetszik az, amit mi csinálunk es sok mindent tennének azért, hogy Ausztria keleti szomszédja ne szocialista ország legyen. Ami az osztrák «epet, at osztrák munkásokat és parasztokat illeti, velük nem volt és ma sincs semmilyen vitánk. De ezen túl is törekednünk kell gazdasági, kulturális, sport- és egyéb kapcsolataink fejlesztésére a két ország között. Sokan jönnek ma már Ausztriáiból hozzánk; egyre többem, és ez jó dolog. És egyre kevesebb lesz a hitele azoknak a rágalmaknak, amelyeket a reakciós osztráík burzsoá újságok rólunk imáik Mögt Sopron és a Balaton között közvetlen út épül, amely a látogatást még közvetlenebbé teszi, s meggyőződésünk, hogy közel az idő, amikor tíz- és tízezrek nézhetik meg majd a valóságban, hogy mit jelent a felépített szocializmus Magyarország«!. A felszólaló a továbbiakban azokról a tapasztalatokról beszélt, amelyeket a Vas megyei pártiszervezetek munkájuk során szereztek Majd befejezésül hangoztatta, hogy a Vas megyeiek következetesen végre fogják hajtaná a VIII. kongresszus határozatait. JUSZKÓ ISTVÁNNÉ PELSÖTELEKl PEDAGÓGUS küldött volt a következő felszólaló Valamennyi jeleni évó pedagógus számára jóleső érzés volt hallani, hogy a párt elismeri nehéz, de szép munkánkat — mondotta. — A továbbiakban a pedagógusoknak a társadalmi munkában való részvételéről beszélt. Majd hangsúlyozta, hogy a pedagógusok nagy örömmel haladták az oktatási reformot, mert ez biztosítja a gyermekek magas színvonalú képzését, fejlődését Utalt arra. hogy a kongresszusi irányelvekben szerepel az emberi tudat formálásának szükségessége. A pedagógusok is egyet értenek ezzel de kérikt hogy — velük együtt ■— a társadalom, a szülők is nyújtsanak segítséget a szocialista cmhertiptja kialakításához. AMBRUS JENŐ A PÉCSI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA ló tervszerűtlenség jelentkebevezetőben rámutatott arra, hogy a Baranya megyei ipar és bányászat teljesíti a rábízott feladatokat, Van azonban néhány olya» gondjuk, amelynek megoldása a megyének is, a népgazdaságnak in előnyös lenne. Mindenekelőtt a beruházások előkészítését kellene javítani. Sok helyen még hiányzik a szükséges összhang az építési és gépészeti tervezés között. A különböző tárcák között sincs meg a kívánatos együttműködés. Mohácson megépült a vízkiemelő mű, amely Pécs ivóvíz ellátásának javítása szempontjából is jelentős De a szükséges tisztító és tároló berendezés hiányában két évig nem lehetett hasznosítani a pécsi aett a Gáz-, illetőleg a Kokszművek bővítésénél is. Vagy egy másik eset, az Országos Tervhivatal hozzájárult ahhoz, hogy a pécsi új hő- erőműhöz fűtőturbina is épüljön, Ugyanakkor a város nyugati részében az épülő lakásokhoz távfűtést terveztek, igenám, de a közbeeső „szakaszról" megfeledkeztek, s emiatt egész sor új lakás két évig üresen állt. holott a pécsi lakáshelyzet is közismerten nehéz. Több Baranya megyei példa felsorolása után rámutatott: ezek a beszédes tények is figyelmeztetnek: tovább kell javítani a gazdasági szervező munkát, több előrelátásra. jobb együttműködésre van szüség, és gyorsabb intézkedésekre! vízellátás javításara. HasonSZABÓ ISTVÁN A NÁDUDVARI VÖRÖS CSILLAG TSZ ELNÖKE szóló 200V5-ÖS rendelkezés, először az öntözéses gazdálkodás jelentőségét fejtegette. — A mezőgazdaság fejlődésének folyamatában — mondotta — az öntözés éppen olyan magától értetődő termelési tényezővé válik, mint a vetés, vagy a növény- ápolás, Az öntözés jelentőségét ma már mindenki látja, mind a termelés biztonsága, mind a magasabb terméshozamok elérésének szempontjából Ezután a különböző öntözési módszerek célszerűségének kérdéseiről beszélt, majd rámutatott, hogy az öntözésen kívül a magas terméshozamok fontos feltétele továbbra is a megfelelő trágyázás, a }ó talajművelés, és az optimális tőszámok biztosítása, Szabó elvtárs a továbbiakban a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának gondjaivá! foglalkozott; — Meggyőződésünk, hogy ás 1963-as gazdasági évre amely a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteknek igen komoly segítséget ad beruházásokra, gyümölcs tel építés ekés még sok egyéb kedvezményt biztosít, nagyban dó fogja segíteni e szövetkezetek megszilárdulását De «* a megszilárdítás szerintem is elsősorban a vezetésen múlik. Nagyon örvendetes kezdeményezés az. amely most már országosan is terjed, hogy az erősebb segítse a gyengét. Én Is a szomszédos tetétleni Kossuth Tsz elnökhelyettese vagyok, még csak három hónapja segítjük ezt a termelőszövetkezetet, de a Kossuth tagjai máris jelentős változásokat emlegetnek Például most először sikerült októberben elvetniük az őszieket Szükségesnek látom, hogy ez a segítő mozgalom tovább terjedjen, hiszen minden járásban és megyében több a jó termelőszövetkezet, mint a gyenge, ezért megvan a támogatás lehetősége ALEXANDRU DKAGHICI A ROMÁN MUNKÁSPÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA felszólalásának kezdetén meleg szeretette] méltatta a magyar nép alkotó munkájának eredményeit, Ezután arról szólt, hogy pártjaink és országaink tartós barátsága, testvéri együttműködése szüntelenül mélyül, és ez javára válik mind a román és a magyar népnek, mind a szocializmusnak és a békének. A következőkben hangsúlyozta, hogy ma a legfőbb feladat: megmenteni az emberiséget, az emberi civilizációt a termonukleáris háború csapásától. Országunk nagyra értékeli — folytatta — a Szovjetunió kezdeményezéseit és intézkedéseit, amelyeket az emberiség békéjére oly súlyos megpróbáltatást jelentő napokban, a kubai válság idején foganatosított. Az utóbbi idők eseményei a lehető legüdvözölte ezután a kongresszust — Országainkat összefűzik a marxizmus—leninizmjs tanításai, s a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért. valamint a világbéke fenntartásáért folytatott harc — mondotta. Örömmel üdvözöljük a magyar dolgozókat abból az alkalomból, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével a Magyar Népköztársaságban is általánosan győzték a szocialista termelési viszonyok. Országaink számára elkezdődött a szocialista társadalmi rend teljes felépítésének időszaka — mondotta. világosabban megmutatták, hogy parancsoló szükségesség megoldani a háborús veszély elhárítása szempontjából döntő fontosságú problémákat. Meggyőződésünk — mondotta végül —, hogy a szocialista tábor, a többi békeszerető állam, a nemzetközi munkásosztály és valameny- nyi nép egységes harcával meghiúsíthatok az imperializmus agresszív tervei, elhárítható egy újabb világháború, s hogy a békés egymás mellett élés elvei — tekintet nélkül a társadalmi rendszerre — diadalra jutnak. eialista tábor közös eredményeinek, a kapitalizmussal vívott békés gazdasági verseny győzelméhez való hozzájárulásnak tekintjük — hangoztatta, majd együttérzését nyilvánította azzal az értékeléssel, amelyet a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója adott a nemzetközi helyzetről és a nemzetközi kommunista mozgalomról „A mi pártunk is aktívan képviseli a békés egymás mellett élés politikáját, s támogatja a Szovjetunió javaslatait, amelyek az általános és teljes leszerelésre vonatkoznak. Teljesen egyetértünk a Szovjetunió politikájával” — mondotta. A továbbiakban hangoztatta: — most az a legfontosabb telAPRÓ ANTAL adatunk, hogy a sztóaEzmius gazdasági törvényeinek következetes alkalmazásával, magas szintű gazdasági-technikai alapon fejlesszük tovább a Német Demokratikus Köztársaság népgazdaságát. Feladataink megoldásában fontos feltétéinek tekintjük a szocialista országok szoros együttműködését valamennyi területen, különösen pedig a nemzetközi szocialista munkamegosztás megvalósításában. — Meg vagyunk győződve róla, a Német Demokratikus Köztársaságira történelmi feladat hárul: gondoskodni, hogy német területről soha többé ne Indulhasson ki háború. Herbert W aruké ezután a német kérdés megoldásának szükségességével foglalkozott Sürgős feladat a német békeszerződés megkötése és ezáltal Nyugat-Berlin NATO-támaszpont jellegének felszámolása, szabad várossá nyilvánítása — jelentette ki többek között A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóit megelégedéssel tölti el, hogy a magyar nép teljes mértékben támogatja a Szovjetunió és az NDK erre irányuló, s Európa békéje szempontjából nagyjelentőségű javaslatait Herbert Wamke hangsúlyozta a pártjaink és népeink közötti barátság fontosságát majd írásban átadta az NSZEP Központi Bizottságának üdvözletét — Eredményeiket és a mi eredményeinket az egész szoAZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA HERBERT WARNKE NÉMETORSZÁG SZOCIALISTA EGYSÉGPÁRTJA POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA Még jobban egyesíteni kell erőinket minden szocialista országgal — A Magyar Szocialista Munkáspárt dolgozó népünk támogatásával eredményesen valósította meg a VIL kongresszus legfőbb célkitűzéseit Országunk sikeres és gyors szocialista fejlődését elsősorban annak köszönhetjük •— mondotta —, hogy a dolgozó tömegek pártunk politikájával egyetértettek, azt cselekvőén támogatták; A párt tanult a múlt hibáiból, leszámolt a régebbi pártvezetés meghonosította személyi kultusszal, a jobboldali revizk>- nizmussal éppúgy, mint a baloldali kalandor politikával. A pártban és az egész közéletünkben szókimondó, vitatkozó. építő kritikai sxelA Központi Bizottságban sokszor napokig tartó széleskörű, szenvedélyes vitában alakítottuk ki a párt álláspontját Az eredmények vitában. harcban születtek és mindennapi munkában valósultak meg. Ez az egyik nagy tanulsága, jó tapasztalata a Központi Bizottság munkájának. Apró Antal ezután a szocialista tábor országaival kialakult széleskörű gazdasági együttműködés kérdéseiről szólt s az erőteljesen fejlődő gazdasági kapcsolatok és együttműködési fonnák közül először a külkereskedelemmel foglalkozott. Külkereskedelmi forgalmunk 71—73 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le ötéves megállapodások alapján. A forgalom volumene ez év végéig az 1950. évihez képest több mint 3.5 szeresére fog emelkedni Külkereskedelmi forgalmunk leggyorsabban a Szovjetunióval növekszik és 1962- ben az összforgalmúnk kb. egyharmadát teszi ki. A magyar—szovjet árucsere kiemelkedő jelentőségét illusztrálja a két ország közötti forgalom áruszerkezete is, míg a Szovjetunióból származó behozatalunknak mintegy 61 százaléka ipari, mezőgazdasági nyersanyagokból és félkésztermékekből áll, addig kivitelünk több mint 80 százalékát ipari késztermékek képezik. Eauián részletesen szőtt a magyar és a szovjet bauxites alumíniumtermelés együttműködése tárgyában a napokban aláírt egyezményről, A magyar—szovjet egyezmény — mondotta alapvető változást hoz a magyar alumíniumipar fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosításában és évtizedekre előre lerakja a bauxi tvagy ónunknak megfelelő nagyméretű korszerű magyar alumínium- feldolgozó ipar szilárd alapjait Lényegében abban állapodtunk meg, hogy azt a lehetőséget, amelyet a* eddig felkutatott csaknem 80—00 millió tonnás magyar bauxit vagyon nyújt, a jövőben ösz- szekapesoljuk az új nagy szovjet vízierőművek által hijjtosított olcsó villamos- anergjávaL A Magyarországon termelt timföldet szovjet vízierőmű mellett épített alumíniumkohó dolgozza fel és az alumíniumot a Szovjetunió teljes egészében visszaszállítja a magyar népgazdaságnak. Vagyis a timföldnek alumíniummá való feldolgozásával tömhalumíniumba csomagolt nagymennyiségű villamos energiát kapunk a Szovjetuniótól A szerződés keretében a magyar népgazdaság fokozatosan növekvő és 1980-ig év) 165 ezer tonna kohó- al aratnia mhoz jót. Ez több mint a magyar alumina umlkohók jelenlegi termelésének háromszorosa és mintegy hét új inotai nagyságú kohó kapacitásának felel meg. Ha mindezt tisztán saját_ erőből akarnánk létrehozni, az eddigi számítások szerint kb. 30 milliárd forintos beruházást kellene megvalósítanunk. A Szovjetunióval való együttműködésben ebből a 30 milliárd forintból kb. 16 milliárd' forintot tesz ki 1980-ig a magyar bauxitbányák továbbfejlesztésére, az új timföldgyárak építésére és a régi üzemek bővítésére szükséges összeg. A Szovjetunió ez idő alatt a szükséges kohók, segédanyaggyártó és más kiegészítő üzemek építését hozzájárulásunk nélkül, saját erőből valósítja meg Az együttműködés szelleme teljes mértékben megfelel a KGST ajánlásai nak, amely szerint nyersanyagigényes ipart a lelőhely közelében, energiaigényes ipart pedig az olcsó villamosenergiát termelő erőmű mellett célszerű telepíteni. A magyar timföld és szovjet alumrniumszállí- tások előnyösen valósíthatók meg vízi úton is. A kölcsönös szállítások elszámolása a szocialista világpiac árain, a két ország közötti áruforgalom keretében történik, amely magyar gépipari és egyéb ipari termékeik elhelyezését biztosítja a Szovjetunióban. Természetesen az együttműködés realizálásához népgazdaságunk részéről jelentős erőfeszítések szükségesek. Fejleszteni kell a bauxitbányászatot, a timföldgyártást és új, hatalmas méretű, a legkorszerűbb technikával felszerelt alumínium-félgyártmány és készáru-ipart kell teremteni. Ha az egyezményt megvalósítjuk, akikor 1980-ig jelentősen meghaladhatjuk a legfejlettebb tőkés országok jelenlegi színvonalát mind az egy főre jutó alumínium-ipari termékek mennyiségét, mind pedig választékát Illetően. A Magyar Népköztársaságban egy főre 1980-ban — az előzetes adatok szerint — mintegy két és fél—háromszor több alumínium jut. mint 1959—1961-ben az az Észak-Amerikai Egyesült Államokban. Ez az együttműködés is újabb fényes bizonyítéka a szovjet—magyar barátságnak, a Szovjetunió áldozat- készségének. Most pártunk legmagasabb fórumán mondunk köszönetét a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió kormányának és személyesen Hruscsov elv- társnak ezért az újabb önzetlen, testvéri segítségért, amellyel bazámfe ipari fejlődését ezúton is segítették. Ezután ismertette, hogyan bővültek gazdasági kapcsolataink a többi európai szocialista országokkal. Az 1958 óta élteit időszakban Lengyelországgal, az NDK-val, Csehszlovákiával, valamint Bulgáriával és Romániával is jelentősen növekedett áru csereiargalrn unfc. Ma már teljes egészében, vagy túlnyomórészt a KGST- hez tartozó szocialista országok biztosítják részünkre nyersolaj, koksz, vasérc, színesfémek, vülamosemergia, szén, faféleségek és más fontos nyersanyagok importját. Ezt azért teszem szóvá, mert gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy a nemzetközi együttműködésnél csak a gyártásszakosításra gondoljunk és megfeledkezzünk arról, hogy az utóbbi években elsősorban az ország nyers- és fűtőanyaggal való ellátását kellett biztosítani Ez mindennek az alapja. Példaként említette a „Barátság” kőolajvezeték építését és több európai szocialista ország közötti energja- együttműködést. Elmondotta, hogy az egyesített energiarendszerek párhuzamos üzemének biztosítására a közeljövőben létrejön Prágában • központi teherelosztó, amely már megalakulása időpontjában körülbelül 35 ezer mW összteljesítményű erőműrendszer együttműködés» fogja biztosítani. Az együttműködés fejlődésének további példájaként elmondotta, hogy vaskohászatunk egyre szélesebb köp* ben folytat hengerel tacéV^ cserét és kooperációt Cseh* Szlovákiával, Lengyelországgal, az NDK-val, Bulgáriával és Romániával, ami valamennyi érdekelt országba» lehetővé teszi a kohászati berendezések jobb fcfhwwnAí lását Ez a kohászati együttmű* ködös évről évre bővül és aa ilyen formában megvalósuld hengerel tacél -forgalmunk több mint 636 ezer tonn» lesz 1963-ban. az 1958. é>v* mintegy 180 ezer tonnával szemben. Ez az együttműködés szükségessé testi, hogy mielőbb létrehozzuk a KGST országok kohászatának köze» programozó irodáját te, te ni által a költségek további jelentős csökkentését, a kapacitások jobb kihasználás«* lehet elérni. Bizonyos, de távtárói sem kielégítő — előrehaladást értünk el a gépipar gyártás szakosításában» A szakosítás során a magyar szerszámgépiparra háruló géptípusok többsége » munkaigényes, maga* mfe1 szaki színvonalon álló számgépek kategóriájába tartozik. — Szakosítás alapján gyártunk többek között ^ még csőhengerlő gépeket, tizenhat féle komplett konzervgyári és különböző élelmiszeripari berendezést. A műszeripar termékeiből pedig a különböző optikai és orvon műszerek előállítását helyezr zük előtérbe a nemzetköti igényeknek megfelelően. — Kezdeményeznünk kell a szocialista nemzetközi munkamegosztás kiterjesztését a jövőben a közszükségleti cikkekre és ezen belül a könnyű- és élelmiszeripar termékeire, továbbá gépiparban gyártott úgynevezett tartós fogyasztási cikkekre is. A nemzetközi szakosítás jó példáját látjuk még a vegyiparban. 1956 óta a KGST vegyipari állandó bizottsága csaknem 600 vegyipari cikk gyártásának ko- operáiására. illetve termelésük szakosítására hozott határozatot A felsorolt eredmények mellett azonban megállapítható. hogv a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit nem használjuk ki megfelelően. Ma még az alacsonv szérianagyságok a iellemzőek az egyes országokban — többek között — fi c*,7^rc'7D»v»cf^r»n'1r n frfilrto(Folytatás az 5. oldalon)