Szolnok Megyei Néplap, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-23 / 274. szám
1962. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 4. oldalról) rok, az autóbuszok, a teher- és személygépkocsik és más gépipari termékek gyártásánál. Apró Antal ezután a szocialista országok műszaki és tudományos együttműködésével foglalkozott. Ez az újtípusú együttműködés — mondotta — fontos eszköze a műszaki haladás meggyorsításának, a munkatermelékenység emelésének. Most azon kell tehát fáradoznunk, hogy a KGST országaiban a nagyjelentőségű feladatok megoldására közös kutató, tervező intézeteket hozzunk létre. További lépésnek lehet tekinteni az országok között az ipari gyártmányok szabványosításának továbbfejlesztését. Az ismertetett tények azt bizonyítják, hogy bár a mi gazdasági szövetségünk a KGST-ben az elmúlt évek során a nemzetközi együttműködésben jelentős eredményeket ért el, mégsem lehetünk elégedettek. Sok lehetőséget — md is, akár a többi szocialista ország — kihasználatlanul hagytunk — folytatta Apró elvtárs. Ma a szocialista világrend- szer létezése lehetővé teszi, hogy ne legyen minden egyes szocialista ország kénytelen valamennyi iparág megteremtésére. A szocialista táboron belül az egyes országoknak lehetőségük van arra, hogy azokat az iparágakat fejlesszék, amelyek fejlesztéséhez gazdasági és termelési viszonyaik a legkedvezőbbek s amelyek leginkább megfelelnek nemzeti hagyományaiknak és termelési tapasztalataiknak. Ahhoz, hogy a legkisebb ráfordítással a legfejlettebb I technika alapján lehessen megszervezni a termelést, minden országban, világosan kell látnunk, hogy külön- külön, elzárkózva a nemzeti határok mögé, nem tudunk kellő eredményt elérni a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Csak széleskörű gazdasági együttműködés útján tudjuk megvalósítani a szocializmus teljes felépítésének programját. Jelenleg húszéves népgazdaságfejlesztési tervünkön dolgozunk. Ezt a jövő évben küldjük el a KGST megfelelő szerveinek, amelyek 1964 év végéig összegezik az egyes országok tervelképzeléseit. Az előttünk álló nagy feladatok megvalósítására még jobban egyesíteni kell erőinket minden szocialista országgal, még jobban össze kell hangolni pártjaink gazdaságpolitikáját, együttműködésünk formáit. Ezért csak helyeselni tudjuk Hruscsov elvtárs újabb javaslatát, amelyet az SZKP Központi Bizottságának mostani plénumán vetett fel: „a KGST-hez tartozó országok képviselőinek minden bizonnyal »a közeljövőben ismét találkozni ok kell magas szinten, hogy újabb lépést tehessenek előre a gazdasági együttműködés fejlesztésének útján”. Elvtársak! A szocialista világrendszer erői szakadatlanul növekednek és az egész világon erősödnek a kommunizmus eszméi. Biztosak vagyunk abban, hogy hazánkban is, végrehajtva pártunk VIII. kongresszusának határozatait, viszonylag rövid idő alatt, teljesen felépítjük a szocialista társadalmat. (Hosszantartó nagy taps.) BÓJÁN BOLGARANOV A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA kifejezte örömét a magyar nép sikerei felett. Ismertette a bolgár népnek a felszabadulás óta a szocializmus építésében elért kimagasló eredményeit, majd pedig a BKP VIII. kongresszusán elfogadott 20 éves terv irányelvedről szólt. A hatalmas Szovjetunió sokoldalú segítsége, valamint a szocialista országok kölcsönös testvéri együttműködése, köztük a Magyar Népköztársasággal való együttműködés teszi lehetővé e hatalmas program megvalósítását — mondotta. A továbbiakban elítélte az Albán Munkapárt szakadár tevékenységét Ezután a kubai nép szabadságát veszélyeztető amerikai provokációról szólt Bóján Bolgaranov. „Ez a merénylet a világot a termonukleáris háború szélére sodorta — mondotta. — Hogy most pártjaink, kongresszusaink békés nemzetközi légkörben ülésezhetnek és nyugodtan vitathatják meg a szocializmus és kommunÍ2>- mus további fejlődésének nagyszerű programját, ezt mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány bölcs és rugalmas politikájának és személyesen Hruscsov elvtársnak köszönhetjük, akik lefogták az agresszor ragadozó karját és megmentettek az emberiséget egy termonukleáris katasztrófa szörnyűségeitől. Ez a lenini külpolitika és békés egymásmellett élés újabb győzelme volt. A veszély azonban még nem múlt el teljesen — folytatta a Szónok — legyünk éberek és legyünk készek az agresszor megfékezésére. Ez nem mond ellent a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymásmellett élés politikájának. Ez a mi politikánk, az egyetlen ésszerű és célszerű, ez a politika nem kárhoztató ja passzivitásra a néptömegeket. Éppen ellenkezőleg, ez a politika szemben áll a nemzetközi reakció és az imperializmus erőivel. Ez a politika mindennap újabb követőiket nyer meg a maga számára, egyre nagyobb sikereket arat a béke és a szocializmus ügyének javára. Csak a szektások és a dogmatikusok azok, akik elvesztették érzéküket az események és az élet reális megítélése iránt, csak ők utasítják el a békés egymásmellett élés lenini gondolatát, mert nem tudják megérteni ennek forradalmi lényegét és kenteién cselekedeteikkel a béke és a nemzetközi biztonság ügyét komoly veszélynek teszik ki” — mondotta befejezésül Bóján Bolgaranov. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII, kongresszusa csütörtökön az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását. Az ülésen Erdei László- né elnökölt. Szeretette] üdvözölte Maurice Camara nagykövetet, a Guineái Demokrata Párt képviselőjét A tanácskozás részvevői nagy tapssal köszöntötték az újonnan érkezett vendéget. Ezután folytatódtak a hozzászólások JOHANN KOPLENIG AZ OSZTRÁK KOMMUNISTA PÁRT ELNÖKE lépett a mikrofonhoz. Bevezetőben az Osztrák Kommunista Párt szívből jövő, forró üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, s hangoztatta: pártunkat a leg- toensőbb és igaz testvéri kapcsolatok fűzik a magyar kommunistákhoz és a magyar dolgozóikhoz. — Az 1956-os ellenforradalom idején — folytatta — a szocializmus magyarországi sorsa bennünket, osztrák kommunistákat is mély aggodalommal töltött d. A béke és haladás ellenségei Ausztriában is úgy gondolták, hogy ütött az óra, amikor meg lehet dönteni a nép hatalmát Magyarországon, vissza lehet állítani a kapitalizmust, ezáltal meg lehet ingatni az egész szocialista tábort, önök meghiúsították az imperialistáik mesterkedéseit. Örömmel és bizakodással tölt el bennünket az a tudat, hogy ma a szocializmus M agyarországon mélyebb gyökereket vert. mint valaha. Az osztrák kommunistáik a szolidaritás és összeforrottság érzésétől eltelve köszöntik a szomszédos országban végbemenő nagyszerű fejlődést! — A szocialista Magyar- ország léte a mi országunk függetlensége, és haladó, demokratikus fejlődése szempontjából is nagyon fontos — hangsúlyozta, majd Ausztria belső helyzetével foglalkozott. — Országunkban nincs hiány reakciós erőikben. Ezek érdeke, hogy éket verjenek az osztrák és a magyar dolgozók, az osztrák és a magyar nép közé. Ausztriát valamilyen formában az Európai Közös Piachoz szeretnék kapcsolni, s ezáltal az országot gazdaságilag és politikailag az agresszív imperialista körök szolgálatába szándékoznak állítani. Nem hunyunk szemet azok előtt a veszélyek előtt, amelyek népünket a nyugatnémet militaristák és revansisták részéről fenyegetik, akiknek szemében tüskét jelent a semleges Ausztria. — Harcunkban legerősebb támaszunk a szocialista világrendszer, élén a Szovjetunióval — folytatta Johann Koplenig. — A SzovjetunióFEHÉR LAJOS nak, a szocializmus valamennyi országának következetes békepolitikája megerősíti bennünk azt a hitet, hogy sikerül megvalósítani az általános leszerelést, a békés egymás mellett élés politikáját és a népiek megszabadulnak a háború rémétől. Felszólalásának további részében elítélte az Albán Munkapárt vezetőit, akik cselekedeteikkel diszkreditái- ják a proletárintemaciona- lizmust. Végül hangoztatta: — Az önök tanácskozása, a bizalom, az optimizmus és a bizakodás légköre, amely pártkongresszusukon uralkodik. mély benyomást tett ránk. Szívből üdvözöljük önöket és nagy munkájukhoz további sok sikert kívánunk. tanyáik, pajták — átalakításával tudtuk nagyjából kielégíteni. így 1959 óta mostanáig a termelőszövetkezetekben felépült — összesen 633 ezer szarvasmarha-, (ezenbelül 240 ezer tehén-), 1 900 000 sertés- és koca-, 875 000 juh, 7 750 000 baromfi nagyüzemi férőhely. A szerfás épületek aránya 57 százalék. Az ország népe joggal elvárja, hogy a népgazdaság által nehezen előteremtett beruházásokkal a jövőben az eddiginél jobban gazdálkodjunk. A beruházások hatékonyságát növelhetjük a járulékos, kiegészítő beruházásokkal, valamint a beruházások műszaki színvonalának emelésével, és a rendelkezésünkre álló anyagú erők jobb koncentrálásával. Az anyagi eszközök koncentráltabb felhasználása összefügg a mezőgazdasági termelés határozottabb bel- terjesatésével és a szakost tásAZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRA 4 szocializmus építésében ú i határkőhöz érkeztünk szólalt fel ezután. Bevezetőben hangsúlyozta: a VII. kongresszus óta pártunk és népünk a szocializmus építésében új határkőhöz érkezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a magyar falu életében, mezőgazdaságunk fejlődésében is új fejezet kezdődött. A termelőerők, a termelés növelése most döntően két tényezőn múlik: a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának fejlődésén és a termelékenyebb munkán, a nagyobb hozamok elérésén a termelés minden területén. A két alapvető fontosságú tényező között a legszorosabb az összefüggés, a kölcsönös egymásra hatás. A mezőgazdasági termelés belterjesítése, a nagyobb hozamok elérése el sem képzelhető a mainál jóval termelékenyebb munka kialakítása nélkül! Véleményem szerint szövetkezeteink fejlődésének mai fokán a termelékenyebb munka kialakításának, a kívánt nagyobb terméshozamok elérésének még mindig az a legfontosabb feltétele, hogy a szövetkezet minden egyes munkaképes dolgozója fegyelmezetten kidolgozza a munkanapot és jó minőségű munkát végezzen a földeken, meg a jószágok körül. Ez a fő forrása az eredményesebb jövedelmezőbb gazdálkodás^ nak. Fehér Lajos a továbbiakban hangsúlyozta az anyagi ösztönzés, a munkaegységrendszert kiegészítő mun- kadíjazási módszerek széles körű alkalmazásának jelentőségét Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a különféle kiegészítő munkadíjazási módszerek alkalmazásánál az előzetes számítás sajnos még mindig sok helyen elmarad s emiatt túlzások következnek be. A jövőben jobban fel kell venni a harcot a túlzások és torzítások ellen, amelyek kárt okoznak a közös gazdaságnak, a szőve, - kezeti mozgalomnak. Ugyanakkor fel kell lépni a számos helyen még meglévő vaskala- posság ellen is, amely az anyagi ösztönzők alkalmazását holmi „opportunizmusnak” tartja „visszalépésnek” a szocializmus építésében amely úgymond a „kapitalizmust erősíti”. A Központi Bizottság útmutatása és bátorítása nyomán, valamint a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott és ajánlott irányelvek alapján, az utóbbi években a különböző kiegészítő munkadíjazási módszerek széleskörűen elterjedtek a szövetkezetekben — állapította meg Fehér Lajos —. majd utalt arra, hogy a szövetkezett öntudat erősödése és az állami segítség mellett, elsősorban ezeknek tudható be, hogy a tsz-tagok a szövetkezeti földeket, — különösen az idei esztendőben olyan szépen megmunkálták s jelentős mértékben csökkenteni tudták a súlyos aszály termésrontó hatását. Az eddigi tapasztalatok szerint a különböző kiegészítő munkadíjazási formák közül legjobban bevált a munkaegység jóváírásával együtt az össztermelésből való premizálás. Véleményünk szerint a közeljövőben is célszerű e munkadíjazási forma legszélesebb körű alkalmazása. Emelteti — a helyi adottságokhoz igazodva — továbbra is bátran alkalmazzák a munkadíjazás és jövedelem- elosztás egyéb változatos formáit, amelyek megfelelnek a szocialista elosztás elvének. A mezőgazdaságban a termelékenyebb munka kialakításának másik nagyon fontos előrevivő tényezője: az alapvető és korszerű termelési módszerek alkalmazása, az ehhez szükséges szaktudás megszerzése mind a dolgozók, mind a vezetők részéről. Az alapvető termelési eljárások legszélesebb körű, kulturált alkalmazásáért nem folyik kellő harc, szervezőmunka. sem a mezőgazdasági irányító szervek, a Földművelésügyi Minisztérium, a tanácsok részéről, de nem vívott ki megfelelő polgárjogot a falusi pártmunkában, az. üzemi pártszervek felvilágosító munkájában sem. Pedig megérdemli, mert a mezőgazdaság fellendítésének ez az. égjük legnagyobb tartaléka. Részletesen szólt még az istállótrágya fontosságáról, a nyári és őszi mélyszántás szerepéről, majd elmondotta, hogy rét- és legelőgazdálkodásunk színvonala alacsonj'. Rétjeink, legelőink összterülete 2,5 millió kát. hold. Ez az összes szálastakarmányter- mőterület 70 százaléka, a rajtuk nyert takarmány viszont takarmánytermelésünknek mindössze 30—35 százaléka. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — részben megfelelő irányítás hiányában — a legegyszerűbb intézkedéseket sem teszik meg a rétek, legelők karbantartására. Ha minden réten és legelőn csak a legegyszerűbb művelési, ápolási munkákat elvégeznék, egy-két mázsával növelni lehetne a szénahozamot. Országosan egymázsás hozamnövelés 25 ezer vagon szénaértóket jelentene, ami 125 ezer szarvas- marha évi fű- és szénaszükségletét elégítené ki A termelékenység növelésében, a népgazdasági szükségletek kielégítósében, a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárásában egyre nagyobb jelentőségle van a faj- takérdósmek, illetve a nagyobb hozamú fajták kine- mesítósénék, országos elterjesztésének. Hazai növénytermesztésünkben eddigi legnagyobb eredménynek kell tekintenünk a beltenyésztése» bib- ridíkukorica előállítását. Ennek eredményeként ma már a kukoricaterület háromnegyed részén nagyobb hozamú belterjes hibridfajtákat tudunk vetni. Baromfitenyésztésünk színvonala — különösen a tojástermelés tekintetében — messze elmarad a legfejlettebb országokétól. Egy tyúk évi tojáshozama országos átlagban 85—90 darab, ezenbelül az állami gazdaságokban a hozam 140, a termelőszövetkezetekben pedig 100 darab. S ez nagyon kevés. A nagyfokú elmaradás fő oka az, hogy az ország 25 milliós tyúkállományának több mint 90 százaléka, fajtajelleg nélküli, és gyenge termelőképességű. — Ezen változtatni kell és lehet is. A termelékenyebb munka kialakításának következő igen fontos feltétele: a termelés technikai-műszaki alapjainak bővítése, korszerűsítése. 1959 óta, az idei esztendőt is beleértve, kereken 25 milliárdot ruháztunk be a mezőgazdaságba. A termelő- szövetkezetek mintegy 4 milliárd forintot, az összes mezőgazdasági beruházások 16 százalékát saját erőből valósították meg. Az állami erőfeszítések eredményeként jelenleg a tanácsi területen országosan egy traktoregységre kereken 170 katasztrális hold szántó megművelése jut, az állami gazdaságokban 97 katasztrális hold. Az egy katasztrális hold szántóra jutó műtrágya-felhasználás az idei évben 138 kilogramm volt. A ténylegesen öntözött terület a két évvel ezelőtti 160 ezer holdról az idei nyárra több mint 350 ezerre nőtt. A Kozoonti Rizottsáe idei márciusi határozatával RflO ezer holdra felemelt — a mostani ötéves tervünk vévéitr előirányzott — öntözési program naevobbik felét már teljesítettük. Szövetkezeteink az említett beruházás túlnyomó többségét a nagyüzemi állati terőbelvek biztosítására fordították. A hatalmas igényeket az egyszerűbb megoldások előtérbe helyezésével, a szerfás istállók tömeges építésével. a meglevő gazdasági ételietek — nagyabb sál. A mezőgazdasági termeié» belterjesítése azt a fő törekvésünket jelenti, hogy egységnyi földterületen a lehető legnagyobb termelési értéket érjük el, ennek érdekében növeljük a munka- és eszközráfordításokat, de úgy, hogy azokkal maximálisan takarékoskodjunk. A belterjesítés útját és színvonalát döntően megszabják egyes országrészek, üzemek természetű, társadalmi, közgazdasági adottságai. A belterjesítés a legszorosabban összefügg a szakosítás problémáival, a termelés területi és üzemi szakosításával. A kenyérgabonát, a szemes- és tömegtakarmá- nydkat ugyan az ország minden részében minden egyes üzemnek meg kell’ termelnie, de elég messzemenő szakosodás is lehetséges abban a tekintetben, hogy milyen arányokban és főleg milyen növényfélékből termelje meg a szükséges kenyérgabonát* illetve takarmányt, Az állattenyésztésben rész- 1 ben hasonló a helyzet, mint a növénytermesztésben. Szarvasmarhát, sertést, baromfit általában az ország minden körzetében tenyésztenek. A takarmánj'bázis összetételének megfe1 élőén azonban az egyik vidéken a szarvasmarhát. másikon a sertést részesítik előnyben. Ezen belül — aszerint hogy egy egy gazdaságban milyen termék előállítása a fő cél: — a tej- vagy vágómarha, esetleg tenyészállat vagy vágósertés, esetleg bacon áru vagy tenvészsüldő előállítására szakosítanak. A megindult szakosodási folyamat megkönnyíti népgazdaságunk számára, hogy a szocialista nemzetköz! munkamegosztásba mezőgazdasági vonatkozásban is fokozottabban beil'eszkedjünk, s az elkövetkező években és hosszabb távlatban teljesítsük az e téren reánk háruló feladatokat, valamint kamatoztassuk országunk javára a szorosabb mezőigazdasági együttműködésből származó kölcsönös előnvö- ket. Az élelmiszeriparon belül teljesen új iparág a takarmánykeverék-gyártás. Három év alatt a leállított malmok egy részének átalakításával lényegében kiépült az égés® országban az ötéves tervre előirányzott körzeti keverö- malmok hálózata. Ezek az idén már csaknem 100 ezer vagon korszerű keverókta- karmányt állítanak elő s az ötéves terv végére a keverékgyártás elérj a 200 ezer vagont! Végül hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés egyes ágaiban időnként jelentős lemaradások mutatkoznak. s emiatt a lakosság ellátásában átmenetileg zavarok keletkeznek — néha a burgo- nyaellátásban. máskor a tojás, a bab vagy egyes zöldségfélék terén —, a mező- gazdaság egyre növekvő, alapvető termelési és á/ruter(Folytatás a 6. oldalon)
