Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-30 / 229. szám
* 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. szeptember 30. Kökény István beszámolója a megyei pártbizottság ülésén (Folytatás a. 3. oldalról) a kisebb létszámú pártszervezetek is. Megyei átlagban 46 párttag jut egy-egy termelőszövetkezetre. A nagy területű és több- esztendős múltra visszatekintő termelőszövetkezetekben erős pártszervezetek tevékenykednek és ezekben az átlagosnál lényegesen magasabb a párttagok aránya. A megye 11 termelőszövetkezetében viszont még ma is 10 alatt van a párttagok létszáma, és megrekedt a fejlődésében néhány alapszervezet. A termelőszövetkezeti párt- szervezetekben — csökkenő tendenciát mutat a tag- és tagjelöltfelvétel. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek számszerű és minőségi erősítésének feltételei megvannak, mert valamennyi termelőszövetkezetben növekszik a termelésben kiváló tagok száma. A legutóbbi esztendőkben számottevően erősödött a termelőszövetkezeti pártszervezetek vezetése is. Biztatóan erősödik a vezetés színvonala azért is. mert a legutóbbi esztendőkben és napjainkban egyéves és öthónapos pártiskolai képzettséget szerzett, illetve szerez a termelőszövetkezeti titkárok több mint 50 százaléka. Többen képezik magukat szakmailag a mezőgazdasági szakiskolákon, technikumokon és összességében véve fokozódik politikai és szakmai felkészültségük. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek erősítését kedvezően befolyásolja a gépállomások traktorosainak ez évben végrehajtót átjelentése is, valamint a pártcsoportok egyre inkább javuló munkája. — Napjainkban csaknem 900 pártcsoport tevékenykedik a megye szövetkezeteiben. A több mint hétezer tagot számláló termelőszövetkezeti KISZ szervezetek," továbbá m termelőszövetkezeti nőbizottságok. valamint a pártonkí- vüli aktívacsoportok együttesen jelentős erőt képviselnek a termelőszövetkezeti tagok politikai nevelésében, általános műveltségének fokozásában és a termelőszövetkezeti tagság egységének erősítésében. A termelőszövetkezetekben működő pártszervezetek tehát biztatóan fejlődnek erősödnek, azonban szervezeti és tartalmi tekintetben szükséges a további előrehaladásuk és fejlődésük. Sürgető feladat a továbbiakban is a termelésben és a társadalmi munkában kiemelkedő szövetkezeti gazdák tagjelöltként, illetve párttagként való felvétele. Különösen a fejlődésükben megrekedt. gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek pártszervezeteinek erősítése. Erősíteni kell a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkáját, javítani a vezetés és a rendezvények színvonalát, s fokozni atermelőszö- vetkezeti tagság politikai érdeklődését. A kommunisták pártmegbizatással tevékenykedjenek a KISZ szervezetekben, a nőbizottságokban a pártonkívüli aktívacsoportok támogatásával és segítésével. A termelőszövetkezeti pártvezetés és a kommunisták egésze iránt növeljük a követelményeket. Fejlesszék politikai és szakmai ismereteiket* hogy alaposan és szakszerűen tudjanak foglalkozni a gazdaságvezetés különböző kérdéseivel, a termelés pártirányrtásával és ellenőrzésével. A termelési tervek alapján biztosítsák az árutermelés. az állatállomány, s a termelési hozamok növelését, kellő figyelmet fordítsanak a közös tulajdonhoz való helyes viszony kialakítására, a munkakészség növelésére és a termelés gazdaságosságára. Küzdjenek a termelőszövetkezetek megszilárdításáért — különösen a gazdaságilag gyengébb egységekben — kezdeményezzék és támogassák a szocialista jövedelemelosztás ösztönző módszereinek elterjesztését. Erősítsék a vezetőség és a tagság közötti alkotó kapcsolatokat és őrködjenek a termelőszövetkezeti demokrácia betartása felett. A kongresszusi munkaverseny keretében fejlesszék tovább az eredményesen alkalmazott munkaversenyformákat, a szocialista brigádmozgalmat, amely a termelési célokon túl elősegíti a szocialista embertípus kialakulását is* A mezőgazdasági kampányfeladatok előtt, de az év minden szakában céltudatosan fokozzák a politikai munkát. IV. A második ötéves terv részeként 1963-ban a mezőgazdaság termelését az előirányzathoz képest mintegy 8—10 százalékkal szükséges növelni, a felvásárlást pedig ennél valamelyest nagyobb mértékben! Ez feltételezi, hogy a megye termelőszövetkezeteinek megszilárdítása és gazdálkodásuk színvonalának jelentős emelése útján a mezőgazda- sági termelés üteme meggyorsuljon, s ezen belül is a növénytermesztés fejesztése kissé nagyobb arányú legyen az állattenyésztés fejlődésénél. Hazánkban központi feladat a kenyérgabona probléma megoldása. Ezért a megyében is növelnünk kell a kenyérgabona termelését, elsősorban a nagyhozamú búzafajták vetésterületének 110 000 holdra történő kiterjesztésével és az átlagtermések növelésével. Sürgető a szőlő, a gyümölcs és a zöldségtermelés jelentősebb arányú növelése annál is inkább, mert mind a lakosság, mind a külföld igénye, kereslete várhatóan növekedni fog, A növénytermesztés ugyanakkor szilárd takarmánybázist kell, hogy biztosítson az állattenyésztés további fejlesztéséhez, s különösen fontos növelni a szemes és a fehérjedús takarmányok termelését. Az állattenyésztés fejlesztését, az állatlétszám és ezen belül az arányok kialakítását - 1963-ban is a nép gazdasági igények, valamint a rendelkezésre álló takarmány mennyisége határozza meg. Az utóbbiakból következik, hogy az állatállomány számszerűleg eléggé mérsékelten növelhető. A szükséges erőfeszítéseket tekintve azonban az állattenyésztés feladatai korántsem egyszerűbbek és korántsem kisebbek a növénytermesztés feladatainál. Az állattenyésztés fejlesztésén belül az anyaállomány számszerű növelése és az állomány minőségének a javítása a legfontosabb. Ugyanakkor növelnünk kell az állatok termelőképességét, a hozamokat, Az 1963-as esztendő gazdasági eredményeit napjainkban kell megalapozni. Épp ezért fokoznunk kell a betakarítás ütemét és csökkentsük a betakarítási veszteségeket. A kukoricaszár. az alr kalmi takarmányok, a silóanyag minőségének biztosításával teremtsük meg az állatok átteleltetésének a feltételeit. A szántás, valamint az őszi vetés meggyorsításával, jó minőségi munkával teremtsük meg a jövő évi termés alapjait. Emeljük a vezetés, a gazdálkodás színvonalát, s a lehetőségek ismeretében gondosan állítsuk össze a gazdaságok jövő évi terveit. Csökkentsük minden lehető módon a termékek költségét, emeljük a munka termelékenységét. A jövő évi mezőgazdasági előirányzatok következetes megvalósításával erősítsük a szocialista mezőgazdaságunk alapjait, növeljük népünk életszínvonalát. Elkészült a középiskolák és az üzemek kapcsolatát szabályozó minisztertanácsi határozat végrehajtási utasítása Elkészült és október 1-én megjelenik a művelődésügyi miniszter, a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter, valamint az Országos Tervhivatal elnökének az érdekelt tárcákkal egyetértésben kiadott közös végrehajtási utasítása, amely a középiskolák és az üzemek kapcsolatát szabályozza. A Minisztertanács erre vonatkozó korábbi határozata alapján. Az utasítás értelmében a szakközépiskolák szakmai képesítést biztosító oktatónevelő munkájukat a megfelelő ipari, mezőgazdasági, vagy egyéb vállalatokkal (a bázisüzemmel együttműködve végzik. A szakközépiskola és a bázisüzem kijelölésére, a képzés tervezett megindítására az illetékes tanácsok végrehajtó bizottsága tesz javaslatot a művelődésügyi miniszternek. Csak olyan üzem jelölhető ki bázis (együttműködő) üzemnek, amelyet főhatósága erre alkalmasnak nyilvánít. Az utasítás meghatározza, hogy miről gondoskodjék a szak- középiskola és miről a bázisüzem. Az előbbi biztosítja saját helyiségeiben a tanulók szakmai elméleti oktatását, az elméleti és gyakorlati oktatókat, a tanulók előzetes orvosi vizsgálatát, az egységes tanterv alapján — az üzemmel egyetértésben — a tanmenet elkészítését, az üzem segítségével a gyakorlati oktatás lebonyolítását. A bázisüzem gondoskodik a képzéshez szükséges tanműhelyről, annak szakszerű üzemeltetéséről, továbbá a gyakorlati munkahelyekről, a diákok folyamatos ellátásáról munkával, s arról is, hogy arra alkalmas dolgozói részt vegyenek a szak- elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatásában. Ugyancsak a bázisüzemnek kell biztosítania a balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórendszabályokban előirt feltételek^;, s megszervezni a balesetelhárítási oktatást. A végrehajtási utasítás megszabja a tanácsok egészség- ügyi osztályainak feladatait is a tanulók egészségügyi ellátásával kapcsolatban. Részletezi az utasítás az újtípusú gimnáziumok és az üzemek együttműködésének módszereit, a szakmai előképzés során az iskolára, illetve az együttműködő üzemre háruló tennivalókat. A továbbiakban intézkedik a szakközépiskolai és a gimnáziumi tanulókat megillető természetbeni (munkaruha, védőruha, étkeztetés, szállítás, stb.) és anyagi juttatásokról, a nyári termelési gyakorlatról, az ott végzett munkáért kifizethető bérről. I művelődési igény és a pedagógusok A SZOLNOKI pedagógus pártszervezet vezetősége a küldöttválasztó taggyűlésre alapos beszámolót készített. Alapvető kérdésekről szólt, s ezeket bátran, sokoldalúan elemezte. Részletesen beszélt például társadalmunk osz- táiyviszonyainak alakulásáról, szövetségi politikánkról, majd a pedagógusokat közelről érintő kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta például: a szocialista forradalom korábbi szakaszában a politikai és gazdasági élet megkövetelte, hogy a beiskolázásoknál figyelembe vegyék a származást. A történelmi igazságszolgáltatás is úgy kívánta, hogy a munkások és dolgozó parasztok, s gyermekeik előjogot nyerjenek a művelődésben is. A munkásosztály vezetőszerepének megszilárdulása, az új szocialista értelmiség felnövekedése viszont lehetővé tette, hogy az iskolai felvételeknél is elsősorban a fel- készültség, rátermettség, politikai és erkölcsi magatartás legyen a mérce. A BESZÁMOLÓ itt választ adott néhány, a nevelők körében elhangzott kérdésre is. Hangsúlyozta: nincs szó arról, hogy a párt régebben hibás politikát követett volna, s most valamit helyre kellene igazítani. A származásfigyelembevétele a maga idejében szükséges, helyes volt. Társadalmunk fejlődése következtében most azonban eljutottunk oda, amikor a származás már nem játszik alapvető szerepet. Az elvi kérdések tisztázását követően a beszámoló országunk gazdasági fejlődésének legjellemzőbb adatait ismertette, majd kulturális fejlődésünkben a pedagógusokra váró feladatokat elemezte. A VII. PÁRRTKONG- RESSZUS óta jelentősen növekedett népünk művelődési igénye. A tanulás népmozgalommá lett. Ennek bizonyítására adatokat sorakoztatott fel a vezetőség. A város három gimnáziumában és a kér technikum nappali tagozatán közel két és félezer tanuló gyarapítja ismereteit. A dolgozók esti iskoláiban a levelező tagozatokon is közel ezren tanulnak. A középiskoA szolnoki állomáson történt... ...szeptember 26-án. Az Űj- szász—budapesti vonatra felszállt egy tizenegy év körüli kisfiú. Az egyik kocsiban egy pénztárcát talált. Azonnal átadta azt az egyik szolgálatban lévő vasutasnak. Nem sokkal később jött a pénztárca tulajdonosa, aki kellő igazolás után megkapta pénztárcáját. Majd jutalmat akart adni a kisfiúnak, aki udvariasan visszautasította azzal, mondván: ez becsületbeli kötelessége volt. A kisfiú neve: Farkas József, az újszá- szi általános iskola VI. osztályos tanulója. Azért írtam meg ezt a rövid történetet, hogy példaképül állítsam ezt a kisfiút minden fiatalnak. D. J. Szolnok A tanácsi könyvtárak évenként 25 millió forintot költenek könyvvásárlásra A Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában szombaton dr. Hadnagy László, művelődésügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatón ismertette az őszitéli népművelési munka előkészületeit, A művelődési évad fő feladata, hogy emelje az egész népművelés színvonalát, s növelje az ismeretterjesztés korszerűségét. Az idén különösen nagy figyelmet kívánunk fordítani a szocialista termelés elősegítésére. — A korszerű alapműveltség széleskörű elterjesztése érdekében több figyelmet fordítunk a dolgozók iskoláinak segítésére. Az elmúlt tanévben a dolgozók iskoláiban 217000- ren tanultak. Az idén1 ez a szám mintegy 60 000-rel emelkedik. Tavaly nagy sikerük volt a közművelődési akadémiáknak. Az üzemekben 1000, a termelőszövetkezetekben pedig 400 tanfolyamot szerveztek, s azoknak mintegy 80 000 hallgatója volt. Jelentős feladatokat szánunk a közművelődési könyvtáraknak, amelyek aktívan részt vesznek az általános műveltség növelésében, valamint a szakmai ismeretek terjesztésében. A közművelődési és szakszervezeti könyvtárak a múlt évben 32 millió kötet könyvet kölcsönöztek másfélmillió olvasónak. Falun egy év alatt 15 százalékkal nőtt az olvasók száma. A tanácsi könyvtárak évenként mintegy 25 millió forintért vásárolnak könyveket. A közművelődés idei tervében szerepel, hogy öt ipari megyében és három budapesti kerületben miiszaki könyvkölcsönző részlegeket állítunk fel, s ezzel elősegítjük a műszakiismeretek terjesztését. Fokozódik a népművelésben a múzeumok szerepe is. Az elmúlt évben a tanácsok hatáskörébe utaltuk a múzeumokat. Ma országszerte száz múzeum, száz helyi jellegű falumúzeum és hely- történeti gyűjtemény van. Október fontos eseménye lesz a múzeumi hónap, Ennek keretében mintegy 92 állandó és időszaki, illetve vándorkiállítás nyűik. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeum megalakulásának 160. évfordulója; Hódmezővásárhelyen a honismereti szakkörök munkájáról tartanak tudományos ülésszakot. Több fontos kiállítás lesz Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is. Az általános művelődési igényt mutatja, hogy a helyi tanácsok az elmúlt évben a községfejlesztési alapból mintegy 174 millió forintot fordítottak népművelési célokra. Az elmúlt négy évben főként társadalmi összefogás eredményeként 450 művelődési otthont építettek. A fővárosban és vidéken egyaránt sokat fejlődött a műkedvelő 'mozgalom is. A különböző művészeti ágakban mintegy félmillió ember, többnyire fiatal vesz részt. Az idei művelődési évadban a Művelődésügyi Minisztérium nagy gondot fordít" a vidéki irodalmi központok kialakítására. Szorgalmazzuk az irodalmi színpadok számának emelését, és az előadások színvonalának növelését. A vidéki nagyvárosokban könyvismertetőket, vitákat, továbbá író—olvasó találkozókat szervezünk, A művelődési mozgalom ma már szerte az országban milliós tömegeket ölel fel. Éppen ezért igen fontos a népművelői munkát hivatásszerűen végzők továbbképzése is. Ennek érdekében a tanácsok kerületi, megyei és járási, művelődési osztályain dolgozó munkatársaknak különböző tanfolyamokat és iskolákat szerveztünk, s ezeken keresztül biztosítjuk továbbtanulásukat. Ezen a téren nagy segítséget jelent a szombathelyi Tanítóképző Intézet mellett most létrehn zott népművelő és könyvtáros tagozat megindulása is. Iákban pedig kétezerháromszáz felnőtt gyarapítja ismereteit. A kulturális forradalom céljaival fenntartás nélkül egyetértenek a város nevelői. Az általános elvekkel való egyetértés mellett azonban részletkérdésekben már többször találkozunk olyan egyéni felfogással, melyek ellentétesek a szocialista nevelés alapelveivel. Vannak olyan nevelők, akik nem ismerik el például a7- oktató- és nevelőmunkában a tervszerűség szükségességét. Az iskolareform törvény végrehajtásában sincs meg a kellő lendület, s bizonyos várakozó álláspont mutatkozik várakozás valamiféle felsőbb rendelkezésekre. A FELSZÓLALÓK többsége a nevelésről szólt. Különösen a napközi otthonok felelősségét hangsúlyozták. Végigvezették azt is, hogyan hal ki a napközik túlzsúfoltsága a pedagógusok munkájára, a tanulók aktivitására. Figyelembe vették azt is, hogy a napközibe járó gyerekek száma a városban most nyolcszorosa a néhány évvel ezelőttinek. Többen az általános és középiskolai nevelők tapasztalatainak kölcsönös kicserélésére tettek javaslatokat, mások pedig az oktatómunkával kapcsolatos kérdésekben kértek, vagy adtak tanácsot kollégáiknak. Szép „termést“ Tárnak gombából Az aszályos nyár az erdőkben is éreztette kedvezőtlen hatását. Amint az Erdei Termék Vállalatnál közölték, a nyári gombák begyűjtése csaknem teljesen elmaradt. Jelentéktelen mennyiséget szedtek vargányából, s még ennél is rosszabb volt a termés rókagombából. Az aszály okozta kiesés tehát éppen a két legértékesebb és leginkább exportképes gombafajtánkat érintette. A szakemberek megyfigye- lése szerint az elmúlt hetek esőzései következtében az őszi gombáknál kedvezőbb lesz a helyzet. Jelentősebb mennyiségek begyűjtésére számítanak az ország egész területén megtalálható, s főleg a tölgytuskókon termő gyűrűs tölcsérgombából, a főleg a Hortobágy vidékén és a nagyobb legelőkön szedhető csiperkéből és a fenyőerdőkben található barna gyűrűs tinóriból. Ezeket a gombafajtákat elsősorba a hazai piacokon értékesítik. Vidéken is lesznek közgazdász-továbbképző tanfolyamok A fokozott érdeklődés jegyében kezdődnek meg újból októberben a közgazdásztovábbképző tanfolyamok. Az elmúlt félévében öt tan- folyamot szerveztek, amelyeken ezeregvszáz hallgató vett részt; háromnegyedrészben olyanok, akik egyetemi közgazdász végzettséggel rendelkeznek, negyede-'-zben pedir olyanok, akiknek több éve> gyakorlatuk alapján megfelelő előképzettségük van. Az októberben kezdőd- továbbképzésre több min; ezerkétszázan jelentkeztek. A nagy érdeklődésre tekintettel tizenkét tárgykörből indítanak tanfolyamot. Legutóbb csupán a fővárosban voltak tanfolyamok, most intézkedtek, hogy a vidéki közgazdászok is bekapcsolódhassanak a szervezett továbbképzésbe. így Miskolcon indul tanfolyam, s Kecskeméten a megyei tanács kérésére és támogatásával szintén rendeznek továbbképző előadássorozatot. éMTI)
