Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-30 / 229. szám
1962. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megye mezőgazdaságának helyzetéről, a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősítéséről, a következő év mezőgazdasági feladatairól Kökény István beszámolója a megyei pártbizottság ülésén Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! A végrehajtó bizottság arról adhat számot a megyei pártbizottságnak, hogy Szolnok megyében az 1962-es gazdasági esztendőben a mezőgazdaság helyzete összességében javult. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek politikailag, gazdaságilag és szervezetileg tovább erősödtek az eléggé mostoha és kedvezőtlen időjárás ellenére is. Az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben működő pártszervezetek biztatóan erősödnek és előbbre léptünk a mezőgazdasági termelés koncentrálása, a termelés területi elhelyezésének rendezése, a specializálás & a szakosítás tekintetében is. Az előrehaladás alapja és egyik biztosítéka mindenekelőtt az, hogy az 1962-es gazdasági évet olyan körülmények között készítettük élő, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész országra kiterjedően befejeződött. Mint ismeretes, nálunk a megyében már 1959-re fokozatosan alakult ki a nagyüzemi gazdálkodási forma és ennélfogva termelőszövetkezeteink jelentős hányada rendelkezik több esztendős múlttal és biztató nagyüzemi tapasztalatokkal. Szolnok megye 182 termelőszövetkezetének ugyanis egyötöde már több mint nyolc esztendős múltra tekinthet vissza, s kétötöde pedig 1959-ben növekedett meg számottevően terüle- I tileg és így lényegében a termelőszövetkezeteknek — I mintegy kétötöde tekinthető teljesen újnak. A megye gazdaságai kellőképpen tagosított nagyüzemi táblákkal — és többségében elfogadható állattenyésztési épületekkel és más berendezéssel rendelkeznek. Csupán az Idén több mint 120 millió forint értékű gépet és egyéb felszerelést kaptak a megye termelőszövetkezetei. Szolnok megye gazdaságainak jelentős többségében ugyanakkor a vezetés ís megerősödött, s a termelő- szövetkezetekben növekedett a munkakészség, fokozódott a szakmai hozzáértés, javult a társadalmi tulajdonhoz való helyes viszony, erősödött a szövetkezeti tagok ragaszkodása a közös tulajdonhoz. I. Az említettek ismeretében q megyei pártbizottság és a megyei tanács az 1962-es esztendőre nagy termelési feladatokat irányozott elő. A termelési előirányzatok teljesítésére a megye állami gazdaságai, gépállomásai, termelőszövetkezetei, vízügyi szervei, valamint a mező- gazdasági termelést irányító szervek, továbbá a pénzügyi, felvásárló és más egységek a korábbiaknál gondosabban ^s alaposabban készültek fel. Az előző ős2 rendkívül száraz időjárása ellenére az őszi gabonákat időben vetették el. A száraz ősz és a hosszabb, hótakaró nélküli hideg, valamint a tavaszi hőingadozás és a tavaszi árvízkár következtében azonban mintegy hétezer kát. holdon kipusztultak az őszi kalászosok. Az előző évben szántóterületünk abszolút többségét a nyári- és őszi mélyszántással jól előkészítettük és így a tavaszi vetésű növények a késői tavaszodás ellenére is időben és jó minőségű munkával kerültek a földbe. A növénytermesztési tervfeladatokat azonban hiányosan teljesítettük, mert a tavaszi árvíz miatt sok szántó, többségében kukoricatermő területek, kerültek víz alá. Ezeket csak részben lehetett hasznosítani az árvíz lehúzódása után, s e növények a nyári szárazságban rosszul fejlődtek, emellett sok kárt okozott a mocskospajor fellépése is. A növények tavaszi és nyári ápolása, valamint a növények vegyszeres védelme a korábbi időkhöz képest jobban és szakszerűbben történt Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói a kapástáblákat gondosan művelték, így azok az egész vegetációs időszakban tiszták és gyom- talanok voltak. Ennek ellenére a tavaszi és nyári aszály miatt a növények nagy része visszamaradt fejlődésében, mert éppen fejlődésük kritikus időszakaiban nélkülözték legjobban a szükséges csapadékot Az 1962-es esztendő első nyolc hónapjában mindössze 193 milliméter csapadék hullott a megyében, 40 év átlagának 338 milliméterévéi szemben. Mint ismeretes, nem bővelkedünk csapadékban most szeptemberben sem és a szárazság hátrányosan befolyásolja az őszi szántási és vetési munkák előrehaladását valamint a ráfordítási költségtényezőket is. A párt-,: állami és társadalmi szervek meggyőző és nevelő munkája, valamint az említett csapadékhiány ez évben jobban késztette az állami gazdaságok és a ter- melőszövetkezetek vezetőit az öntözés kiterjesztésére. A gazdasági vezetők és szakemberek is felismerték, hogy a szükséges csapadék hiánya miatt a növények vízleadása lényegesen meghaladta a talajból felvehető vízmennyiséget és ezért a vízellátásban mutatkozó hiányokat öntözéssel törekedtek pótolni. A tanácsi szektorban az eredetileg öntözésre előirányzott 60 000 kát. holddal szemben mintegy 65 000 kát. holdon öntöztek. Az állami gazdaságok is túlteljesítették a 30 000 holdas öntözés-előirányzatot és így ez évben az öntözött terület a megyében csaknem 100 000 kát. holdra növekedett. A növénytermesztés 1962. évi eredménye a mezőgazdaság dolgozóinak fokozott munkakészsége, valamint a párt-, állami és gazdasági vezetés említett erőefszítései ellenére is mérsékeltek és összességében az előző évi gazdasági eredményeknél is lényegesen kisebbek. Az 1962. évi tervelőirányzatainkhoz képest mind az állami gazdasági, mind a tanácsi szektorban 20—22 százalékos terméskieséssel kell számolnunk és ezek a tények bizonyos nehézségekre is kell, hogy figyelmeztessenek bennünket. Az 1962-es esztendőben a gabona és a szálastakarmányok betakarítását kellő időben végeztük az egész megyében. A korábbiakhoz képest biztatóan csökkentek a betakarítási veszteségek is. Elfogadható ütemben halad a kapásnövények betakarítása de törekednünk kell a lehető legjobb minőségű munkára, a takarmányok és az alkalmi takarmányok maradéktalan betakarítására, sllózására, hogy ezáltal is csökkentsük a várhatóan jelentkező téli takarmányozási nehézségeket. Az 1962. évi állattenyésztési előirányzatok teljesítése — a növénytermesztési előirányzatok teljesítésénél — lényegesen kedvezőbb képet mutat Ez bizonyos részben ellensúlyozza a növény- termesztés bevételi kiesését is. Az állatállomány elfogadhatóan áttelelt és ez évben sokat javult a tenyésztői munka, növekedtek a hozamok és jobbak a szaporulati mutatók is. Az állatlétszámtervet ez évben mind az állami gazdasági, mind a tanácsi szektorban teljesítjük. Mintegy 10—12 százalékkal túlteljesítjük a szarvasmarha és a sertés létszámtervet. A törzs- baromfi kivételével minden állatfajnál elértük, illetve megközelítettük a második ötéves tervben szereplő előirányzatokat is. Az állatállomány számszerű tervének a teljesítése lehetővé tette, hogy minden állatfajnál szakszerűen selejtezzünk és minőségileg is javítsuk az állományt- Megváltozott a megye állatállo- mánvának a szektorális megoszlása is. A tanácsi szektorban a sertésállomány 39 százaléka a szarvasmarhaállomány 55 százaléka és a juhállomány 86 százaléka van a termelőszövetkezetek közös tulajdonában, s a többi háztáji és egyéb tartásban. Az említettekből következik, hogy felvásárlási terveinket a nehézségek ellenére is tudjuk teljesíteni) Ez év első nyolc hónapjában teljesítettük az 1962-es esztendő felvásárlási előirányzatainak mintegy kétharmadát, s a felvásárlási tervet részleteiben is teljesítettük. Kenyérgabona-felvásárlási kötelezettségünknek azonban nem tudunk eleget tenni. Előreláthatólag sertés- és szarvas- marha-, valamint tej felvásárlási tervünket is túlteljesítjük. Számottevően javul az állategészségügy a megyében, biztatóan fejlődik gazdaságaink takarmámyellátása és takarmánygazdálkodása is. Az állategészségügyiek ma már a gyógyító feladat mellett a betegségek megelőzésével is foglalkoznak és a járványos betegségek korántsem okoznak olyan veszteségeket, mint a korábbi években. Napjainkban inkább a felnevelési betegségek okoznak veszteségeket az esetenkénti hiányos takarmányozás és gondozás miatt. Az elhullások többsége is ezekből fakad. A takarmányellátás és a takarmánygazdálkodás biztatóan fejlődik. A takarmánygabona-termelés mellett növekszik a táptermelés is és a tápok egyik összetevőjeként és abrakpótlóként szélesedik lucemaliszt felhasználása is. A korábbiaknál nagyobb mennyiségben használunk fel silókukoricát, borsó- és cirok- féléket is a takarmányozás céljaira. Valamelyest javul a megyében a rét- és legelőgazdálkodás is. A takarmánygazdálkodásnál azonban még igen jelentősek a tartalé- kiank és ezekét a jövőben jobban kell kihasználnunk. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdasági és pénzügyi egyensúlya a mostoha időjárás és az ebből származó mérsékeltebb termelési eredmények ellenére is javult, A körültekintőbb tervező munka, az évközben! tervelemzés, valamint a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezeték megszilárdítása érdekében tett intézkedések, a jobb pénzgazdálkodás következtében a megye termelő- szövetkezetei között számottevően csökkentek a gazdálkodási szintkülönbségek. Az előző évekhez viszonyítva lényegesen csökkent a sarbanálló termelőszövetkezetek száma és csökkent a sorbanállás ösz- szege is. Növekedett a termelőszövetkezetek fizető- képessége. A termelőszövetkezetek a korábbiaknál gondosabban takarékoskodnak és a tervezett 1072 millió forintos üzemviteli kiadással szemben mintegy 35—40 millió forintos megtakarítással számolnak. A gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek a nehézségek ellenére is biztatóan fejlődnek. Gazdálkodásuk erősítése érdekében tett sokoldalú intézkedések — az eddigi tapasztalatok szerint reálisak voltak és előnyösen befolyásolják előrehaladásukat. Ismereteink szerint a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek bevételi és kiadási költségvetése az átlagosnál kisebb eltérést mutat. A tagok jövedelménél, s a jövedelem összetételében várható eltérés abból származik, hogy növekszik a nem munkaegység alapján jelentkező részesedés, valamint a készpénz-prémium. II. Az 1962-es gazdasági évben a mezőgazdasági termelés területi elhelyezésének tökéletesítésében is értünk él bizonyos eredményeket, A legfontosabb növényféleségéket — többek között a kenyérgabonát, a takarmánygabonát, a lucernát és a vörösherét — minden közigazgatási egység és minden mezőgazdasági üzem kell hogy termelje. A fő növények arányainak a kialakítása azonban egy-egy közigazgatási egységre már a közgazdasági és egyéb adottságok figyelembevételével történik) A kenyérgabona aránya alacsonyabb a megyei átlagnál a Jászságban, ahol szőlőt, gyümölcsöt és zöldséget jelentős mennyiségben termelnék. Továbbá Túr- kevén, ahol az átlagosnál több hús-értékesítést terveznek. A kenyérgabona vetés- aránya ugyanakkor magasabb az átlagosnál a tiszafüredi és kunhegyesi járásokban, ahol a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek száma nagyobb éa a munkaigényes növények termelését nem biztosították. Nagy lépést tettünk előre az ipari növények és a zöldségfélék területi elhelyezésénél is. A rizs termelését Karcag, Mezőtúr. Kisújszállás és Túrkeve városokra, valamint a kunhegyesi és szolnoki járásokra koncentráljuk. Zöldségtermelésre pedig a felsőjászsági és tiszazugi körzeteket jelöltük ki és mentesítettük ezeket a cukorrépatermelés tői. A megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya a járási- és városi szervekkel egyetértésben kidolgozta a mezőgazdasági fejlesztés és szakosítás távlati tervét, elsősorban a szőlő- és gyümölcs-telepítést, a zöldségtermelést, valamint a legelőgazdálkodást, ami az üzemi specializálás alapját fogja képezni. A termelőszövetkezetek többségében az idén — a korábbi gyakorlattól eltérően — 10—15 fó növényt termeltefcj Az állami gazdaságok megyei igazgatósága a csorbái és szenttamási állami gazdaságokat már szakosította. E két gazdaságban hét növényféleséget termelnek. — Más gazdaságokban is beindult a termelés szakosítása, a kerületek, az üzemegységek spe- dalizálása. Kialakul az állat- tenyésztés koncentrálása, illetve szakosítása is. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szakosítása, üzemi specializálása csak most kezd kialakulni. Az előbbrehaladást leginkább a gazdasági vezetők konzervatívizmusa akadályozza. A gazdasági vezetők jelentős hányada nem tekinti biztonságosnak a kevés Gzemágú gazdaságot és arra törekszik, hogy szinte valamennyi növényféleséget termelje. A termelő- szövetkezetek tagsága a naturális juttatások szempontjából igényli a termelés sokirányúságát. Az állattenyésztés spéci aB- zálását a korábbi beruházások és állatférőhelyek ötletszerű építése és szétaprózottsága gátolja. Nem felelnék meg a szakosítás követelményeinek és akadályozzák az állattenyésztés koncentrálását A mezőgazdasági termelés jobb területi elhelyezése és az üzemi specializáció szélesítése indokolja, hogy a művelési ágakat bizonyos irányban megváltoztassuk, hogy alaposabban kihasználjuk Szolnok megye termelési adottságait Nagyobb gondot fordítunk a megye növény- termelésére. Arra törekszünk, hogy egy-egy gazdaságban a termelt növényék száma csökkenjen, s így egy- egy növényféleséget lényegesen nagyobb területen, nagyüzemi módszerekkel termeljünk) A távlati tervnek megfelelően szőlőt és gyümölcsöst elsősorban a gyenge minőségű homokos szántókon — a felsőjászsági és tiszazugi körzetekben telepítünk. Az említett két tájegység húsz termelőszövetkezetében mintegy kétezer kát. hold szőlőt és további tizenöt termelő- szövetkezetben kétezerkétszáz kát. hold gyümölcsöst telepítünk. A mezőgazdasági hasznosításra kevésbé alkalmas és kevésbé biztonságos ártéri területeket fásítani fogjuk. A legutóbbi esztendők gyakorlata alapján 1963-ban tovább szakosítjuk a mezőgazdasági üzemeket. Zöldségtermelésre huszonegy termelőszövetkezetet specializáltunk, amelyek 5600 kát. holdas területükről a megye zöldségtermelésének mintegy 50 százalékát adják. A gabonatermelő — és ezen belül a vetőmagtermelésre specializált gazdaságok számát is növeljük, különösen a búza és árpa, valamint a hibridkukorica, vetőmag termelésére. Húsz termelőszövetkezeti gazdaságot lucerna- és vöröshere-mag termelésre szándékszunk specializálni. A növénytermelés tervezésénél figyelembe vesszük az állattenyésztés fejlődésének az irányát, hogy a szarvasmarhatenyésztésre specializált gazdaságban a szálastakarmány, sertéstenyésztésre specializált gazdaságban pedig az abraktakarmány vetésterülete a lehetőség határáig növekedjék. Harminc termelőszövetkezeti gazdaság sertéstenyésztésre történő szakosítása megkezdődött. Ezek vállalták, hogy 127 000 hizottser- tést állítanak elő 1965-re, — mely a tanácsi szektor hi- zottsertés árutermelésének a 44 százalékát teszi ki. Baromfitenyésztésre és árutojás-termelésre huszonnégy tsz specializálódott, — amelyek száma a második ötéves terv végére megkétszereződik és együttesen mintegy 60 százalékát adják a tanácsi szektor baromfihús termelésének. A megye rendelkezésére álló beruházási eszközöket a szakosítási program figyelembevételével használjuk feL Arra törekszünk, hogy kellően koncentrált szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és más férőhelyeket létesítünk az adott gazdaságok termelési irányainak megfelelően. Az üzemi specializáció jelentkező tapasztalatait feldolgozzuk és tovább hasznosítjuk. Különös gondot fordítunk a szakosítást elősegítő szervezési, agrotechnikai és más problémák megoldására. Többek között a talaj- javításra, az öntözés fejlesztésére, a legelőgazdálkodás megszervezésére, újabb takarmánykeverő üzemek létesítésére, az állatállomány minőségi fejlesztésére és a gazdaságok gépesítésére, villamosítására. A szakosítás mellett ugyanakkor biztosítjuk, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés összességében és részleteiben is olyan ütemben fejlődjön, hogy a népgazdaság által igényelt áru- növényeket, állati- és más termékeket a megyében maradéktalanul meg tudjuk termelni. III. Ä megye termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági előrehaladásához, valamint a szakosítási törekvések megvalósításához a termelőszövetkezetek további szilárdításához hozzájárult a termelőszövetkezeti pártszervezetek politikai befolyásának az erősödése és munkájuk színvonalának emelkedése. A Politikai Bizottság 1960. április 12-1 határozatának szellemében Szolnok megye valamennyi termelőszövetkezetében megalakultak és erősödnek a pártszervezetek. — Közülük a nagyobbakban, — mint például Karcag város öt szövetkezetében, a túrke- vel Vörös Csillagban, a me- zőhéki Táncsicsban és az abádszalóki Leninben párt- bizottságot, illetve egységes vezetőséget hoztak létre, ösz- szesen 201 alapszervezet működik a megye 182 termelőszövetkezetében. Jelenleg az ossz termelőszövetkezeti tagság 11,4 százaléka párttag. A járási és városi pártszervek messzemenő erőfeszítése eredményeként — új tagok és tagjelöltek felvételével — fokozatosan erősödnek (Folytatás a 4. oldalam*
