Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. szeptember 26. Leonyid Brezsnyev Belgrád díszpolgára Belgrád (TASZSZ). Kedden a belgrádi nemzeti bizottság ünnepi ülést tartott, amelyen Leonyid Brezsnye- vet, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnö­két Belgrád díszpolgárává választották. Az ünnepélyes aktuson a magas szovjet vendéget Neo- ricsics, a belgrádi nemzeti bizottság elnöke üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy Belgrád lakossága, Jugoszlávia többi dolgozójához hasonlóan nagy figyelemmel kíséri a szovjet nép szocialista hazáját építő hatalmas erőfeszítéseit. Rá­mutatott arra, hogy a szovjet és a jugoszláv nép barátsá­gát különösen erősítették a második világháború közös küzdelmei. Neoricsics ezután ismertet­te a belgrádi nemzeti tanács 4 Pravda accrai tudósítója a rendkívüli állapot bevezetéséről Moszkva (TASZSZ) T. Kolesznyicsenko, a Prav­da accrai tudósítója a lap keddi számában kommentál­ja Nkrumah elnöknek azt a döntését, amellyel Accrában bevezette a rendkívüli álla­potot. A tudósításból kitű­nik, hogy a ghanai kormány ezzel az intézkedéssel kí­vánja biztosítani a lakossá­got a terroristákkal szemben, akik az utóbbi két hónapban háromszor követtek el bom­bamerényletet. A merényle­tek következtében 15 ember meghalt, 256 megsebesült; Mint a Pravda tudósítója megjegyzi, az accrai utcá­kon elkövetett bűncselek­mények ujjal mutatnak azokra, akik vérengzéseket rendeztek Leopoldville és Stanleyville utcáin, akik ma halomra lövetik Angola békés lakosságát. A terroristákat még nem fogták el — foly­tatja Kolesznyicsenko — de mint a helyi sajtó és rádió rámutat; a szálak bizonyos nyugati fővárosok vaskeríté- ses villái felé húzódnak. Az accrai lapok az esetek kap­csán több cikkben leplezik le a gyarmatosítók ghanai cselszövéseit; E cikkek meg­jegyzik; hogy miközben a felbérelt gyilkosok sorozato­san követik el provokációi­kat az országban, a nyugati sajtó rágalomhadjáratot indí­tott a ghanai kormány ellen, olyan híreket terjeszt, hogy Ghanaban „bizonytalanság” válság és veszélyes helyzet van. határozatát, majd átnyújtot­ta Brezsnyevnek a díszpol­gári oklevelet. Brezsnyev szivélyes köszö­netét mondott a megtisztel­tetésért és rámutatott arra, hogy ez tulajdonképpen a szovjet népet illeti, amely következetesen harcol a világ békéjéért, a népek barátsá­gáért. — Nem egészen egy hónap múlva — folytatta — neveze­tes évfordulót ünnepelnek: Belgrád felszabadulásának 18. évfordulóját. A hagyomá­nyok szerint a szovjet dolgo­zók is megemlékeznek erről a napról, hiszen az önök fő­városának felszabadításáért vívott harcokban még job­ban megerősödött Jugoszlá­via és a Szovjetunió népei­nek testvéri barátsága. Befejezésül Brezsnyev to­vábbi sikereket kívánt a nemzeti bizottság képviselői­nek és Belgrád lakosainak, majd tolmácsolta a moszkvai városi tanács és a moszkvai lakosok szívélyes üdvözletét. (MTI). Az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzték az úgynevezett „Magyar kérdést" New York (MTI) Az ENSZ közgyűlés teljes ülése hétfőn döntött az ügy­rendi bizottság javaslatai­ról, hogy milyen kérdések kerüljenek az ülésszak na­pirendjére. Az ülés nagy fel­tűnést keltett eseménye az volt, hogy az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzéséhez az amerikaiaknak mindössze nyolc szavazatnyi többséget sikerült szerezni­ük. 43 küldöttség szavazott a napirendre tűzés mellett, 35 ellene. 19 delegáció tartóz­kodott a szavazástól, 11 or­szág pedig nem vett részt a szavazásban.­Hatalmas változás ez a ta­valyihoz képest. A múlt évben 51 küldöttség szava­zott a „Magyar kérdés” napi­rendre tűzése mellett, mind­össze 15 ellene, 30 delegáció tartózkodott a szavazástól, három pedig nem vett részt a szavazásban. Az ügyrendi szabályzat értelmében a ja­Ideiglenesen felfüggesztik a kereseti adó megszüntetéséről szóló törvényhatározat hatályát a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnöksége törvény- erejű rendeletet bocsátott ki, amelyben további intézkedé­sig felfüggeszti a munkások és alkalmazottak kereseti adójának megszüntetéséről intézkedő törvény alkalma­zását. A munkások és alkalma­zottak kereseti adójának megszüntetésről a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának 1960. május 5—7 között meg­tartott 5. ülésszaka hozott törvényt. A törvény előírta, hogy 1960—65. között foko­zatosan meg kell szüntetni a kereset utáni adózást. A tör­vény, amelynek alkalmazá­sát a kis fizetési kategóriák­nál kezdték meg, egyúttal a fizetési aránytalanságok meg­szüntetését is elősegítette. A mauthauseni haláltábor történetének ismeretlen hősi fejesete Moszkva, (TASZSZ) A mauthauseni haláltábor­ban mintegy 20—25 ezer em­bert tartottak fogva a fasisz­ták, s közülük körülbelül 800-an, a szovjet hadsereg tisztjei voltak. E csoport tag­jainak kivégzése eldöntött tény volt már és a 20-as blokkban, a „halál-blokkban” tartották őket, amikor 1945. február 2-ről 3-ra virradó éjjel a csupán kövekkel, széndarabokkai és két tűzol­tókészülékkel felfegyverzett foglyok felkelést robbantot­tak ki. A felkelést szovjet tisztek­ből álló illegális bizottság készítette elő. ügyetlen gon­dolat éltette a felkelés vala­mennyi részvevőjét: talán valaki életben marad közü­lük, sikerül megmenekülnie, Több éve? faipari szakmai gyakor­lattal rendelkező techni­kust, műszaki vezetői munkakörben azonnalra keresünk, Szolnoki Vas és Faipari KTSZ. Ostor utca Íj s elmondhatja mindenkinek, mit jelent a Mauthausen, ahol naponta mintegy 300 embert gyilkolnak meg. A felkelők nagyrésze való­ban elpusztult már a táma­dás első perceiben, sokat kö­zülük később lőttek agyon. Hosszú ideig azt hitték, hogy mindenki meghalt, s csak a legutóbbi időkben találiak hét életbenmaradottat. Közülük négyen: Ivan Bityukov, Vlagyimir Szoszed- ka. Viktor Ukranicev és Vla­gyimir Sepetya hétfőn talál­koztak a szovjet hadviseltek bizottságában * elmondották e felkelés hősi történetét. Egyébként az ö történetük is egy-egy regény. Ivan Bityukov ma tervező­mérnökként dolgozik a lu- ganszki területen. A háború idején repülőgépével lezu­hant, fogságba került. Meg­szökött és cseh lakosok se­gítségével egy partizánosz­taghoz jutott el. Üjra fog­ságba esett, majd börtönbe zárták Bécsben. Üjabb szö­kés. Negyven napig gyato- golt a Szovjetunió felé, de ismét elfogták, így került a mauthauseni tábor 20-as blokkjába. Vlagyimir Szoszedka kcl- hozparaszt, a krasznodári határterületnél. Fogolyként A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI VAS ÉS FAIPARI KTSZ rövid szállítási határidővel vállal a lakosság részére asztalos, bádogos, hűtő­gép, villanyszerelő, motorszerelő és vasipari javítási szolgáltatási munkákat. Telefon: 85. egy Messerschmidt-repülőgé- peket gyártó üzemben dol­goztatták a németek. Szabo­tázsért halálra ítélték, s vé­letlenül -menekült meg. Az­után kőtörőként dolgozott, majd megszökött. Csehszlo­vákiában, a Tátrában műkö­dő partizánosztaghoz csatla­kozott. Üjabb fogság, ahon­nan ismét szökni próbált. A kísérletért akasztásra ítélték és a mauthauseni tábor ha­lálblokkjába zárták. Viktor Ukraincev művezető egy novocserkaszki üzemben. A háború idején páncéltörős egységnél szolgált, fogságba esett. Megszökött, de új ra elfogták. Második sikertelen szökése után ő is a 20-as blokkba került, Vlagyimir Sepetya Poltavá- ban él, egy építő trösztnél dolgozik. A háború alatt pi­lóta volt, de repülőgépét le­lőtték és őt fogságba ejtet­ték. Első szökési kísérlete egv lengyelországi koncent­rációs táborból nem sike­rült. Megkínozták, majd má­sik táborba szállították. On­nan megszökött és 45 napon át gyalogolt kelet felé. Cseh­szlovákiában egy német re­pülőgéppel akart hazarepül­ni, de elfogták, halálra ítél­ték és Mauthausenbe zárták, ahol egy fél évig volt. A mauthauseni felkelés története még sok halhatat­lan hős titkát őrzi. A volt foglyok hétfői találkozójukon fiatal rabtársukra, egy feke­tekeretes szemüveget viselő újságíróra emlékeztek, aki engedélyt kapott arra, hogy az általa kiolvasott könyvek tartalmát elmesélje a fog­lyoknak. A felkelés előtt, mintha kalandregényt mesél­ne, tanácsokat adott arra mit csináljanak a felkelés alatt. Az ő nevét sem ismerik még. (MTI) A Legfelső Tanács elnök­ségének most kibocsátott tör­vényerejű rendelete azzal In­dokolja meg, miért kellett át­tenni a kereset után fizeten­dő adó megszüntetésének ha­táridőit, hogy a mezőgazda­ság és az ipar további fej­lesztése és a közszükségleti cikkek gyártásának növelése pótlólagos költségvetési ösz- szegeket vett igénybe, továb­bá az imperializmus agresz- szív kísérleteinek erősödése és a Szovjetunió védelmi ké­pességének szükségszerű fo­kozása fontos intézkedéseket követelt. Az Izvesztyija hétfői szá­ma szerkesztőségi cikkben foglalkozik a Legfelső Tanács elnökségének törvényerejű rendeletével. A cikk emlé­keztet arra, hogy a munká­sok és alkalmazottak jelen­tős része gyakorlatilag men­tesült a kereseti adó fizeté­sének kötelezettsége alól. A lakosság jövedelme ezáltal évente körülbelül 800 millió rubellel növekedett. A cikk hangsúlyozza, hogy magától értetődően, mihelyt a nem­zetközi helyzet megváltozik, a kereseti adó megszünteté­séről szóló törvényt mara­déktalanul végrehajtják. vaslat mellett három és el­lene is három szónok szólal­hat fel a közgyűlésben; A „Magyar kérdés” napi­rendre tűzése ellen elsőnek Csatorday Károly nagykövet szólalt fel a magyar delegá­ció nevében. Azt várta — mondotta egyebek között —, hogy az Egyesült Államok hozzájárul a békés együttélés elvének érvényesítéséhez, és új szemléletet alkalmaz po­litikájában. Az Egyesült Ál­lamok által javasolt napi­rendi pont csak arra jó, hogy megmérgezze a nemzetközi kapcsolatokat; Maga az Egyesült Államok is volta­képpen meg van győződve a napirendi pont hasztalansá- gáról — mondotta Csatorday Károly. Utána Szemjonov szovjet külügyminiszterhelyettes szó­lalt fel. Kijelentette, ezt a napirendi pontot azért ter­jesztették elő, hogy felélessze a hidegháborút. A „Magyar kérdés’’ napirendre tűzése beavatkozás a Magyar Nép- köztársaság belügyeibe — mondta. Yost, az Egyesült Államok küldöttsége nevében hangoz­tatta, hogy az országa nem hidegháborús célokból tűzte napirendre a kérdést.­Az amerikai küldött után szót kért Indonézia delegá­tusa és azt mondotta, hogy az ő küldöttségének vélemé­nye szerint a kérdés igen is hidegháborús kérdés és ezért országa mint az el nem kö­telezett ország ellene fog szavazni: Még ketten szólalhattak volna fel a napirendre tűzés mellett. A pakisztáni elnök kétszer is megkérdezte, van-e hozzászóló, senki sem akadt azonban, aki a napi­rendre tűzés mellett foglalt volna állást. Ezután került sor a sza­vazásra. A „Magyar kérdés" napirendre tűzése mellett. a következő 43 ország szava­zott: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Kanada, Chile, Csang-Kaj- Sek-klikk, Kolumbia, Costa Rica, Dánia, Dominikai Köz­társaság Ecuador, San Sal­vador, Malájföld, Francia­ország, Guatemala, Haiti, Honduras, lzland, Írország, Olaszország, Japán, Luxem­burg, Mexikó, Hollandia, Űj-Zéland, Norvégia, Pakisz­tán, Panama, Paraguay, Pe­ru, Fülöp-szigetek, Sierra Leona, Dél-Afrikai Köztár­saság, Spanyolország, Svéd­ország, Thaiföld, Törökor­szág, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Uruguay és Venezuela. Ellene szavazott a követ­kező 33 küldöttség: Albánia, Bulgária, Belorusszia, Kam­bodzsa, Kamerun, Középaf­rikai Köztársaság, Ceylon, Kuba, Csehszlovákia, Daho­mey, Etiópia, Ghana, Guinea, Magyarország, Indonézia, Irak, Elefántcsontpart, Laosz, Madagaszkár, Mali, Mauritá­nia, Mongólia, Niger, Len­gyelország, Románia, Szaud- Arábia, Szenegál, Szomáli, Szíria, Tanganyika, Ukrajna, Szovjetunió, Egyesült Arab Köztársaság, Felső-Volta és Jugoszlávia. Tartózkodott a szavazástól 19 ország: Afganisztán, Bur­ma, Kongó (Brazzaville), Ciprus, Finnország, Görögor­szág, Irán, Izrael, Jordánia. Libanon, Libéria, Líbia, Ma­rokkó, Nepál, Nigéria, Szu­dán, Togo, Tunézia és Jemen. Nem vett részt a szavazás­ban: Bolívia, Burundi, Csad, Kongó (Leopoldville), Gabon, India, Jamaica, Nicaragua, Portugália, Ruanda és Tri­nidad-Tobago. Az eredmény kihirdetésé­nél egyetlen küldöttség, az Egyesült Államok 'delegáció­ja tapsolt. A szavazás után Jugoszlávia küldötte szava­zat-magyarázat címén szót kért. Hangoztatta, hogy or­szága Magyarországgal szom­szédos, ezért jól ismeri a magyarországi viszonyokat. Ennek alapján állíthatja, hogy a kérdés napirendre tűzése jogtalan, s ezért csak­is nemmel szavazhatott. A szavazás eredményéből látható, hogy a Délafrikai Köztársaságot leszámítva, egyetlen afrikai ország, Sier­ra Leone delegációja sza­vazott a „Magyar kérdés” napirendre tűzése mellett. Sierra Leone külügyminisz­tere azonban a szavazás után kijelentette; kormányának az a véleménye, hogy min­den napirendre javasolt kér­dést fel kell venni a napi­rendre, ez azonban egválta- lán nem jelenti azt — fűzte hozzá, — hogy delegációja a kérdés érdemi tárgyalásá­nál az amerikai javaslat mel­lett fog szavazni. Az úgynevezett magyar kérdés a különleges politi­kai bizottság elé kerül. Amennyiben a bizottság va­lamiféle határozatot hoz, azt a közgyűlés elé kell terjesz­teni, ahol azonban érvényes határozat elfogadásához két­harmados többség szüksége (MTI) Összeült a NATO közgyűlése Koppenhága (MTI). Kedden Koppenhágában megkezdődött az Atlanti Szövetség közgyűlése. A köz­gyűlésen Stikker, a NATO főtitkára mondott beszédet, amelyben a nyugat-berlini és a német kérdéssel foglal­kozott. A főtitkár aggodalommal nyilatkozott arról, hogy a Szovjetunió esetleg újabb intézkedéseket hoz a nyugat­berlini háborús tűzfészek felszámolása és a német kér­dés rendezésére. ,,Lehetsé­ges, — mondotta — hogy már ezen a télen számos megrázkódtatással kell szem­benéznünk; De ha megőriz­zük szilárdságunkat és egy­ségünket. ellen tudunk állni a viharnak”. Mindenesetre — fűzte hozzá — a nagy sza­vak nem elegendők. Stikker ezután azzal dicse­Nyugalom Argentínában Buenos Aires (MTI). Az egymással szembenálló katonai felek összecsapása után Argentinéban az élet mindinkább visszatér a nor­mális kerékvágásba. A kato­nai frakciók közti megbéké­lés folytatódik és Buenos Airesben, valamint a többi városban nyugalom van. A kormányzósági palotá­ban egyébként Rattembach altábornagyot és Colungia ellentengernagyot kinevezték az ország új hadügy-, illetve haditengerészeti miniszteré­vé. Az AP szerint Rattern;- bach altábornagy néhány héttel ezelőtt magára vonta a Guido-kormány katonai tagjainak haragját azzal a kijelentésével, hogy a kato­naságnak távol kell tartania magát a politikától. Az altá­bornagy állítólag síkraszállt az új választások megtartása mellett is. Az elnöki sajtóiroda hét­főn este közleményt adott ki. amelyben bejelenti, hogy a haditengerészet hajlandó el­ismerni Jose Maria Guido el­nököt. kedett, hogy a NATO-nak Berlinnel kapcsolatban „igen fontos” katonai tervei van­nak. „Ezek a tervek megfon­tolásra késztethetik az ellen­felet”, A főtitkár azt állította, hogy továbbra is érvényben van a Berlinre vonatkozó négyhatalmi státus. „Eltökélt szándékunk, hogy megvéd - jük jogainkat” — jelentette ki harciasán a főtitkár; Stikker a továbbiakban arról beszélt, hogy a nyuga­tiak mindenféleképpen meg­védik a nyugatberlini lakos­ság ,,szabadságát”, biztosít­ják a város „szabad közle­kedését és a három nyugati nagyhatalom csapatainak nyugatberlini jelenlétét. „Ezekben a kérdésekben nincs helye kompromisszum­nak és engedékenységnek” — hangoztatta Stikker; A német kérdéssel kapcso­latban a főtitkár sajnálko­zott amiatt, hogy a Szovjet­unió nem hajlandó elfogadni az egyoldalú nyugati javas­latokat. Ezért — mondotta — olyan problémával kell szembenézni, amelynek meg­oldása jelenleg még igen messze van”. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents