Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

1982. szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mit mond a RENDELET ? A 3004/5 A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 3004 5/196S. (IX. 10.) számú határozatával a ter­melőszövetkezetek 1963. évi támo­gatásának rendszerérői intézke­dett. A termelőszövetkezetek je­lenleg érvényben lévő támo­gatási rendszerét a kormány a 3004/4/1961./X. 24. számú határozatával hagyta jóvá. Ezen, valamint a korábbi 3004-es kormányhatározatok alapján kialakult támogatási rendszer alapelvei helyesek és ez a támogatási rendszer jelentős mértékben segítette a termelőszövetkezeti gazda­ságok megerősödését és to­vábbfejlődését. A támogatási rendszernek (ovábbra is a termelés és az árutermelés megalapozása, valamint a vezetés megjaví­tása érdekében adott támo­gatásokkal kell elősegítenie a termelőszövetkezetek ter­melési színvonalának emelé­sét, közös vagyonuk gyara­pítását, s a tagok jövedel­mének növelését. Ugyanak­kor nagyobb mértékben kell elősegítenie a második öt­éves terv termeléspolitikai célkitűzéseinek maradéktalan teljesítését. Ezek érdekében a kor­mányhatározat bevezetőjében a következő feladatokat je­löli meg: a második ötéves terv gazdaságpolitikai célki­tűzéseinek megvalósítása, ezen belül a termelőszövet­kezeti parasztság életszínvo­nalának emelése és a nép­gazdaság igényeinek a me­zőgazdasági termékekből va­ló kielégítése szükségessé te­szi a mezőgazdasági terme­lés és árutermelés fokozását, az ezt megalapozó beruházá­sok növelését és a termelő- szövetkezetek szakmai veze­tésének megjavítását. Az ál­lami támogatásnak is első­sorban e feladatokra kell irányulnia, oly módon, hogy a jól gazdálkodó termelőszö­vetkezetek tovább fejlődje­nek, a ma még gazdaságilag meg nem erősödött termelő- szövetkezetek pedig mielőbb megszilárduljanak. Az 1963. január 1. napján életbe lépő támogatási rend­szerben elsősorban a terme­lés növekedését szolgáló kö­zép- és hosszúlejáratú hite­lek összege emelkedik. Ugyan­is — mint azt előbb már jeleztük — a támogatási rendszernek nagyobb mér­tékben kell elősegítenie a második ötéves terv terme­léspolitikai célkitűzéseinek maradéktalan teljesítését. így különösen a talajjavítás, ta­lajvédelem, belvízrendezés, szőlő- és gyümölcstelepítés, valamint a szarvasmarha­tenyésztés terén kíván a tá­mogatási rendszer további kedvezményeket adni. A kormányhatározat „A termelés és áruterme­lés” című fejezetében azokat a támogatási formákat rög­zíti, amelyeket a termelő- szövetkezetek a talajjavítási és talajvédelmi, az üzemen belüli vízrendezési munkák fokozására, a nagyüzemi sző­lő- és gyümölcstelepítés elősegítése, valamint az ön­tözött területek növelése ér­dekében igénybe vehetnek. A termelőszövetkezeteknek az állam a talajjavítási és ta­lajvédelmi, valamint az üze­men belüli vízrendezési mun­kák fokozása érdekében a továbbiakban felsorolt támo­gatásokat nyújtja. A talajjavítási és mésztrá- gyázási munkák elvégzésé­hez, továbbá a talajvédelmi létesítmények megvalósítá­sához a szükséges talajjavító és mésztrágya, valamint egyéb anyagokat (facsemete, suháng, kő, cement, rozsé, fa- és más építőanyag) az állam a rendeltetési állomásra leszállítva, ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek ren­delkezésére. Az éves tervben jóváha­gyott gépi ialaijavítás (digó- zás). a mély termelőréteget I. kialakító homoktalaj-javítás, valamint a talajvédelem gé­pi munkái — a sáncolás, az út- és tereprendezéses terasz- építés, az altalajlazítás, a le- csapolás és., vízrendezés ér­dekében végzett vakonddré­nezés — elvégzése esetén a a termelőszövetkezetek a gé­pi munka költségei 50 szá­zalékának, az I. csoportba tartozó, gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövet­kezetek pedig a gépi munka költségei 80 százalékának megfelelő, vissza nem térí­tendő állami támogatásban részesülnek. A termelőszövetkezetek az üzemen belüli vízrendezés során az általuk végzett földmunka minden köbméte­réért 10 forintot vissza nem térítendő állami támogatást kapnak, amit üzemviteli cél­ra használhatnak fel. A fel­merült további (költségek fe­dezésére pedig — ha szük­séges — középlejáratú hitelt igényelhetnek. A termelőszövetkezetek di- gózásra és mély termőréteget kialakító homoktalaj-javítás­ra hosszúlejáratú, egyéb ta­lajjavításra, altalajlazításra, talajvédelmi és vízrendezési munkálatok költségeire kö­zéplejáratú hitelt kaphatnak. A termelőszövetkezeteknek a nagyüzemi szőlő -és gyü­mölcstelepítés elősegítése ér­dekében a telepítések teljes költségére, valamint a ter- mőrefordulásig felmerülő összes költségére hosszúlejá­ratú hitelt lehet biztosítani, így például a földművelés- ügyi miniszter által megál­lapított körzetekben és fel­tételek mellett telepített nagyüzemi szőlő- és gyümöl­csös ültetvények után ter- mőreforduláskor csemegesző­lőnél 20 000 forinttól 40 000 forintig terjedő hitel enged­hető el a termelőszövetkezet nem esedékes beruházási hi­telállományából. A termelőszövetkezetek állatállományát elsősorban a közös és háztáji állatok sza­porulatának felnevelését kell fejleszteni. A tárgyalt fejezet utolsó pontja a gépállomásoknak a termelőszövetkezetek részére felszámítható díjtételeiről, valamint arról a kedvez­ményről rendelkezik, amely­ben a termelőszövetkezetek abban az esetben részesül­nek, ha az állami és szövet­kezeti vállalatok és szervek részére történő áruértékesí­tésben elérik vagy megha­ladják az egységnyi terület­re megállapított áruértékesí­tési szintet. A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató teljesítése esetén' 100 szántóegységre számított 3000 forint. A kedvezmény végső összege azonban nem halad­hatja meg a 6000 forintot. A szóban lévő kormány- határozat azon részeit, ame­lyek a termelőszövetkezetek beruházásaira, a szakmai ve­zetés segítésére, valamint a gazdaságilag meg nem erő­södött termelőszövetkezetek egyéb állami támogatására vonatkoznak, lapunk követ­kező számában ismetetjük. A kohó- és gépiparban szervezett mozgalom alakult ki az anyaggazdálkodás ja­vítására, elsősorban a tőkés országokból származó termé­kek egyrészének megtakarí­tására, helyettesítésére. Há­rom év óta minden eszten­dőben több mint százmillió forint értékű importtól men­tesítik az országot különféle takarékossági intézkedések­kel, s az idén újabb terü­leteken vizsgálták felül az anyaggazdálkodást. Ügy ta­lálták, hogy még mindig sok anyagot, félkészárut vásáro­A tiszakürts Hunyadi Tsz- ben négyszáz hold a közös szőlő. A Zsoldos brigádnak is fő foglalkozása a szőlő ápolása. S mégsem ott talál­tuk meg őket, hanem a Bú­zásszigeti tópartnak nevezett határrészen. Kukoricát tör­tek. — Tegnap reggel fogtunk a törésihez, s ma már * meg se tartott estig a munka. Pe­dig a szárat is levágtuk, kú­pokba raktuk — sorolták az asszonyok. — Mennyien voltak? — Ezt Károly tudja pon­tosan. Ö a brigádirnok. No, mondja csak, — bíztatták társukat. — ötvenen törtünk — vá­Négy esztendővel ezelőtt alakultak hazánkban az első ifjúsági szövetkezetek. Ma már mintegy 1000 falusi if­júsági szövetkezet működik az országban, több mint 42 000 taggal. A fiatalok — általános, illetve középisko­lai diákok — több mint 1800 hold földön gazdálkodnak. Á múlt évben megjelent alapszabály értelmében az ifjúsági szövetkezetekben nyulat, baromfit, galambot tenyésztenek. Az átlag más­fél holdon gazdálkodó kis szövetkezetek gondoskodnak az állatok etetéséhez szük­séges takarmány termeszté­A Tisza árterének haszno­sításáról tanácskoztak az Országos Erdészeti Főigazga­tóság és a Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetői. Az érdekelt szakembereken kívül a Tisza melletti termelőszövetkeze­tek vezetőit is meghívták. A vita nemcsak hasznos, hanem időszerű is volt, hi­szen nem közömbös, hogy mintegy 39 000 kh árterületet hogyan hasznosítanak me­gyénk termelőszövetkezetei és az erdőgazdaság. Az ma már mindenki előtt ismere­tes, hogy a mezőgazdasági termelés, zömében kukorica- termesztés — teljesen bi­zonytalan az ártéren. Itt a tervszerű gazdálkodás szinte lehetetlen. Nem lehet vetés­forgót kialakítani és csak idénynövények termeszthe­tők. A nyárfa termesztése vi­szont teljes biztonsággal megoldható. Az árvíz nem okoz kárt, sőt kedvezően befolyásolja e fafajta fejlő­dését. Szakemberek kiszá­molták, hogy 25 éves vágás­forduló ese.tén a nemes nyár ezen a területen hozzá­vetőleg 500 millió forint jö­vedelmet biztosít. Ugyanezen a területen a kukorica ter­melési értéke 25 év alatt 400 millió forintot tesz ki. A lünk feleslegesen külföldről drága valutáért. Az eddigi számítások szerint bizonyos műszaki intézkedésekkel és a rendelések átcsoportosítá­sával az idén 160 millió fo­rint értékű importanyagot takarítanak meg vagy he­lyettesítenek a kohó- és gép­iparban. Ez i szám azonban valószínűleg növekszik, mert a gépiparról szóló párthatá­rozat megjelenése óta újabb tervek, javaslatok készültek sz importanyagok felhasz­nálásának csökkentésére. (MTI) Jászolt Molnár Károly, s még hozzáfűzte. — A tizenkét és fél holdon 330 mázsa kuko­rica termett. Nem is gondol­tuk, hogy ebben az aszályos időben ilyen szép csöveket nevel. Még 18 hold kukori­cánk van, mármint, a bri­gádnak, s azt is letörjük a szüret előtt. — Hány holdról szüretel­nek? — A közös szőlőnk 108 hold — válaszolt Zsoldos György brigádvezető, aki né­hány perce érkezett a be­szélgető csoporthoz. — En­nek a munkája mellett ka­pálta meg a brigád a több mint 20 hold kukoricát, a séről, a többféle növénykul­túra — így bab, zöldség, ap­rómag, kukorica, árpa, cu­korrépa termesztéssel is fog­lalkoznak. A fiatalok mun­kája szoros összhangban áll a gyakorlató oktatással. Ál­talános alapelv, hogy mind a takarmánytermesztést, mind a szántóföldi gazdál­kodást a táj kultúrájához, a környezethez illesszék. Az év végén — akárcsak a nagy termelőszövetkezetek — szabályos zárszámadást készítenek. A felosztható tiszta nyereség 10 százalékát a közös alaphoz teszik, s ezt évről évre bővítik, a többit két összeg közötti külöpbség 100 millió forint, még abban az esetben is, ha 25 év alatt minden évben lehet kukori­cát termeszteni ezeken a területeken; Olyan termelési ág jelent­kezik tehát, amelyet a szö­vetkezeti gazdaságoknak fel­tétlenül számításba kell ven­ni. Arról nem is beszélve, hogy egyre nagyobb az ipar igénye a fa iránt. Országos viszonylatban sajnos, mi abban a helyzetben vagyunk, hogy behozatalra szorulunk ebből a fontos nyersanyag­ból. A fa az alapanyaga a papírnak, a műanyagnak, a műgyantának, műselyemnek, a kaucsuknak, a szerves sa­vaknak és a szesznek. A Szovjetunióban például a kitermelt faanyag 62,3 száza­léka a vegyipar alapanyaga­ként nyer felhasználást. Drága valutát fizet népgaz­daságunk az import bánya­fáért. Egy köbméter bánya­fáért 20 mázsa búzát, vagy 4,5 mázsa cukrot kell adni. Mindezek a tények arra figyelmeztetik a termelőszö­vetkezeteket és állami gaz­daságokat — amelyek ren­delkeznek tiszai árterülettel —, hogy vegyék fontolóra, mit érdemes ilyen bizonyta­lan területen termeszteni. Az erdészeti szakemberek a ne­mes nyár telepítését javasol­ják, mert a Tisza hullámte­rében rendkívül kedvező adottságokkal rendelkeznek. Az erdőgazdaságok szívesen vállalják a telepítési mun­kák elvégzését. A megyei tanács fásítási hitelkeretéből az erdőgazdaság elvégezheti a termelőszövetkezeti fásítá­sokat. Olyan hitelt, kapnak ezzel a tsz-ek, amelvet nem kell visszatéríteni. A nemes nyár telepítése nem kerül pénzbe, viszont már a negye­dik-ötödik évtől kezdve a kitermelt faanyag értéke a termelőszövetkezet vagyonát «vnrapítja. Most. amikor elkezdődik az őszi erdőtelepítés és fásí­tás, szövetkezeti gazdasága­ink vegyék számításba eze­ket a lehetőségeket és töre- ’'pdlenek arra. hogy — fő­leg a hullámtereken mine' több nyárfát telepítsenek. 122 hold burgonyát. A sző­lőben köztesként gyümölcs- |fák vannak. Azok ápolása és a gyümölcs szedése is a mi gondunk. — Most majd a szilvát szedjük, cefrének — fordult társaihoz, s azok már ke­rékpárra is pattantak, s in­dultak a szőlőbe. Követte őket a brigádvezető is, de előbb még eldicsekedett ve­le, milyen dolgosak a bri­gádtagok. Bencsik Ágoston­ná, Vincze Istvánná, László Sándomé, Tóth Györgyné s még több asszony nevét együtt említette Keresztes László, Kollár József és Meleg Károly nevével, ők a brigád legdolgosabb tagjai. pedig a tagok a végzett munka arányában kapják meg. A tapasztalatok szerint a jövedelem nagyobb felét kollektíván használják fel, rendszerint az úttörőcsapat­tal együtt, a pénzt könyv­tárbővítésre, sportfelszerelé­sek vásárlására, közös ki­rándulásokra fordítják. Több helyütt vettek már magnót, filmfelvevő gépet, pingpong- asztalt, röplabda-felszerelést, televíziót is. Az ifjúsági szövetkezetek­be tömörült diákok általá­ban 2, legfeljebb 3 órát tölt­hetnek szabad idejükből a gazdaságban. (MTI) A tavaszi árvíz miatt a hul­lámtereken többen nem tud­ták elvégezni a tervbe vett te­lepítést, ezt most pótolni lehet. Az erdőgazdaságok a terme­lőszövetkezeteknek több mint 400 000 forint értékű facsemetét adnak, melynek zöme nyárfa. A pincegazdaságok elvégez­ték a megyében várható sző­lőtermés végleges becslését. A terméskilátások a tavaszi fagykár ellenére is kielégí- tőek. A tervezetthez viszo­nyítva nagyobb terméskiesés csak a jászberényi járásban és városban várható. Nem tartjuk indokoltnak, hogy a múlt év hasonló idő­szakához képest mintegy 9000 hektoliterrel kevesebb must­ra és borra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek, — a háztáji és egyéni gazdaságok a megyében. A jelenleg érvényben lévő és az előzőektől alapjaiban eltérő szerződéses rendszer szerint a termelőszövetkeze­tek az átadott mustért és borért az állami szabadfelvá­sárlási áron felül minőségi jutalom és fajtisztasági felár, valamint 10 százalékos felár illeti meg. A termelszövetke- zetnek; amely a termés 60 százalékát eladja az állam­nak 20 százalék, amennyiben 80 százalékánál is többet ad át 30 százalék szerződéses fel­árat kell kifizetni. A terme­lőszövetkezeti tagokat és egyénileg gazdálkodó terme­lőket hasonló feltételek mel­lett. 10. 15 és 20 százalékos felár illeti meg. A termelőszövetkezetek tel­jesítésébe — a szerződéses felár szempontjából — a ta­gok által a háztáji területről átadott mennyiséget is figye­lembe kell venni, ha a ter­melőszövetkezet a szerződés- kötés megszervezésében részt vesz. A pártélet hírei A megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya a külföldi nagyhozamú búzafaj tákal népszerűsítő —- propaganda anyagot adott ki, melyet a pártaktivisták most, a búza­vetés idején jól felhasznál­hatnak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok járási végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén értékelte a küldöttválasztó taggyűlések eddigi tapaszta­latait. Egyben határozatokat is hozott, amelyekkel a még hátralévő taggyűlések ered­ményességét segíti. * Október 3-án ülést tart a Hazafias Népfront Szolnok járási bizottsága. Ez alkalom­mal az MSZMP Központi Bi­zottságának irányelveit be­szélik meg, s azt, hogy az irányelvek alapján milyen fontosabb feladatok várnak a bizottságokra. • Megtartották a küldöttvá­lasztó taggyűlést a Kunszent­mártoni Állami Gazdaság­ban. Az alapszervezet tagjai közül többen felszólaltak a vitában és hasznos javasla­tokat tettek a gazdasági mun­ka további javítására. Töb­bek között az öntözés jobb megszervezését vitatták. — Ugyanakkor pártépítési kér­dések megoldásban is segí­tették az alapszervezet veze- ' tőségét. Páráimnál bevont kukoricamagvak A Szovjetunió hideg éghaj­latú területein a kukorica­magvakat elvetés előtt para- finnal vonják be. A parafin- réteg a fagyos földben meg­védi a magot a penészedés és a baktériumok ellen. A termelőszövetkezeteknek tehát anyagilag is érdeke, hogy szervezzék a háztáji gazdaságok szerződéskötését. Ez a módszer előnyösebb a háztáji termelőknek is, mert a termelőszövetkezet az így járó magasabb felár külön- bözetének 50 százalékát áten­gedi a háztáji termelőknek. A lakosság fokozott szük­ségletének és az export igé­nyeknek kielégítése indokolt­tá teszi a további szerződés- kötéseket. Több termelőszö­vetkezet — főleg a kunszent­mártoni járásban — a várt­nál jobb termésre számíthat és így az eddig leszerződött mennyiségen túlmenően — újabb szerződéskötésre van lehetősége. Értesülésünk sze­rint a tiszasasi Rákóczi Tsz még 700 hektoliterre, a cser- keszöllői Magyar-Román Ba­rátság Tsz 4—500 hektoliter­re kíván pótszerződést kötni. Kívánatos, hogv azok a ter­melőszövetkezetek, amelyek értékesítést terveztek és nincs nasvobb terméskiesé­sük, az előirányzott mennyi­séget leszerződjék az állam­nak. Nem tartjuk indokolt­nak, hogy a kunhegyes! já­rás termelőszövetkezetei az üzemtervbe beállított több mint 1000 hektoliter előirány­zattal szemben ezideig egy hektoliterre sem kötöttek szerződést a pincegazdaság­gal Varga István Elm. M. megyei felvásárlási kirendeltség A kongresszusi versenyben 160 millió forint értékű importanyagot takarítanak meg, vagy helyettesítenek a kohó- és gépipari üzemek 13 hold napraforgót és a Diákmezőgazdászok ezer iffúsági szövetkezete Több mint 1800 holdon gazdálkodnak Ötszázmillió forint a Tisza hullámteréből Vágási Kálmán Szőlős brigád a kukoricaföldön A bortermelési szerződéskötésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents