Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-30 / 202. szám

$■ 2 1Z.OLNOE MEGYEI NÉPLAP 1962. augusztus 30. Waideck Roche! a francia^ orsságl fasiszta veszély növekedéséről Párizs (MTI) A l’Humanité Waldeck Kochet vezércikkét közli: „Mi lenne ha De Gaulle el­tűnne” címmel. A Francia Kommunista Párt főtitkár- helyettese cikkében rámutat, az algériai háború befeje­zésével nem szűnt meg a szélsőjobboldali veszély Franciaországban, sőt az ilyen bűncselekmények hul­láma — a fegyverlopások, gyújtogatások, a De Gaulle elleni merénylet — azt mu­tatja, hogy a francia népet fenyegető fasiszta veszély növekszik. Az OAS bizonyos formák között újra szervez­kedett Franciaországban. Ez a degaullleista hatalom el­néző politikájának eredmé­nye. De Gaulle rendelkezett az OAS teljes felszámolásá­hoz szükséges eszközökkel, de nem élt velük. Ehelyett tárgyalófelekké igyekezett avatni az OAS ultráit, az algériai játszma elvesztése után pedig enged­te, hogy a büntetést elkerül­ve a visszatelepülőkkel Franciaországban özönölje­nek. De Gaulle sohasem adta fel azt a törekvést, maga mellé állítsa, vagy leg­alább is felhasználja az ult­rákat és követőiket abban a harcban, amelyet Francia- országban a munkásmozga­lom nemzetközi téren a szo­cialista tábor ellen folytat. Ez a magyarázata annak, hogy a degaulleista hatalom megkímélte Salant és Jouha- ud-t és mindeddig semmit sem tett Soustelle, Bidault, Argoud. Gardy és a többi fa­siszta vezető kézrekerítésére. A Benn Bellát támogató algériai vilaják vezetőinek nyilatkozata Sétif (MTI). A kelet-algé­riai Sétif-ben kedd este meg­tartott sajtóértekezleten Bu- medien ezredes, az algériai hadsereg vezérkari főnöke és az 1., 2., 5. és 6. vilaja veze­tői biztosították az FLN po­litikai bizottságát, hogy „tel­jes támogatóst nyújtanak ne­ki, minden formában”. A hadsereg vezérkarának tag­jai, az említett vilaják veze­tői és az FBN regionális biz­tosai a 4. vilaja tisztjeinek és harcosainak hazafias és forradalmi lelkiismeretére apellálnak és felkérik őket, kíméljék meg az országot at­tól a kalandtól, amelyet né­hány lelkiismeretlen elem akar előidézni — hangzik a sajtóértekezleten felolvasott nyilatkozat. Az aláírók azt kérik az FLN politikai bi­zottságától, hozza meg a szükséges intézkedéseket a béke és a biztonság megte­remtésére az ország egész te­rületén, de különösen a fő­városban. „Nem lehet tűrni azt a kihívást, amelyet a 4. vilaja parancsnokságának né­hány tisztje intézett a törvé­nyes hatalom ellen” — hang­súlyozzák. A nyilatkozat elhangzása után Bumedien ezredes vála­szolt az újságírók kérdéseire. A 3. vilajáról azt mondotta, hogy az nem- foglalt nyíltan állást a politikai bizottság el­len, tehát nem lehet összeha­sonlítani problémáját a 4. vilaja tisztjeiével. A nemzeti felszabadító hadsereg átszer­vezéséről kijelentette, hogy az a józan ész követelménye. Ha az ember nemzeti és népi hadseregről beszél, csak szer­ves katonai Struktúrára gon­dolhat, amilyen a világ vala­mennyi hadseregében talál­ható. A választások időpont­ját illetően hangsúlyozta, Rusk a francia — amerikai nézeteltérésekről Washington, (MTI) Mint a Reuter közli, szer­dán nyilvánosságra hozták Rusk amerikai külügyminisz­ternek a képviselőház meg- ajánlási albizottságában jú­nius 7-én elhangzott nyilat­kozatát. Ebben a külügymi­niszter kifejtette, milyen né­zeteltérés mutatkozik a ber­lini kérdésben az Egyesült Államok és Franciaország álláspontja között. Hangoztatta, hogy a két ország berlini politikája cél­jában azonos, de taktikailag véleménykülönbségek van­nak Washington és Párizs között. „De Gaulle tábornok úgy véli, nem kellene tarta­nunk előkészítő megbeszélé- -eket a Szovjetunióval... De Gaulle nem ellenzi, hogy mi ilyen tárgyalásokat foly­tatunk, de ő maga nem kí­ván hozzánk csatlakozni, mi pedig nem beszélünk az ő nevében. A francia elnök várakozó álláspontra helyez­kedik” — jelentette ki az amerikai külügyminiszter. hogy annak kitűzése a politi­kai bizottság ' feladata, mint ahogy minden intézkedés a politikai bizottság hatásköré­be tartozik, minden szinten. Egy újságíró szóbahozta, hogy sor kerülhet-e erőszak alkalmazására Algírban. — „Mindenki tudja, hogy Algé­riában van egy olyan ható­ság, amelyet az egész nép el­ismert, kivéve az algíri vilaja néhány tagját. Ennek az egyetlen hatóságnak a fel­adata dönteni arról, hogy milyen intézkedéseket kell hozni és e döntésekkel senki sem szállhat vitába” — vála­szolta Bumedien. íioügoi—portiig ál ellentétek Leopoldville, (AP, Reuter) Portugália tiltakozott a leopoldvillei kormánynál, amiatt, hogy a Kongói Köz­társaság területén kiképző tábort létesítettek az angolai szabadságharcosok számá­ra. Mint ismeretes, az észak­kongói táborban körülbelül 200 angolai önkéntes kap otthont, ruhát és kiképzést. Bomboko kongói külügymi­niszter válaszjegyzékében le­szögezte, hogy a kongói kor­mánynak elhatározott szán­déka segítséget nyújtani a testvér-országoknak a gyar­matosítás elleni harcban. A kongói kormány hangsúlyoz­ta: ugyanolyan , jellegű segít­séget nyújt az angolai fel­kelőknek, mint amilyet pél­dául Marokkó és Tunézia adott az algériai szabadság- harcosoknak. Megfigyelők szerint Portu­gália tiltakozó jegyzékében burkolt fenyegetés is volt. Miről tárgyal a marxista közgazdászok moszkvai értekezlete? Moszkva, (MTI) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének moszkvai tá­jékoztató központja közölte, hogy U Thant, a világszer­vezet ügyvezető főtitkára csütörtökön délelőtt sajtóér­tekezleten számol be szov­jetunióbeli útjának eredmé­nyeiről, a Hruscsowal, Brezsnyevvel és Gromikoval folytatott megbeszéléseiről. Megkezdődött a külföldi csapatok Laoszból való kivonása Vientiane (TASZSZ) A genfi megállapodások­nak megfelelően, nemzetközi bizottság ellenőrzése mellett megkezdődött a külföldi ka­tonai személyzet kivonása Laoszból. Szerdán reggel a vientianei repülőtérről útnak indult a füiöp-szigeti katonai szakértők első csoportja, ösz- szesen 58 ember. Ezek a katonai szakértők Phoumi Nosavan egységeiben tevé­Számuk hozzá­meghaladja a kenykedtek. vetőlegesen négyszázat. Laoszban továbbra is sok amerikai katona van, akik láthatólag még nem készül­nek az ország elhagyására. Laosz közvéleménye ragasz­kodik ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megkezdjék az amerikai katonai sze­mélyzet kivonását. (MTI) Moszkva (MTI) Az MTI moszkvai tudósítója írja: Szerdán már harmadik napja tárgyal az európai, ázsiai és amerikai országok marxista közgazdászainak értekezlete, amelyet a 81 kommunista- és munkáspárt határozatainak szellemében a Szovjet Tudományos Aka­démia Világgazdasági Intézete, valamint a Béke és szo­cializmus című folyóirat szerkesztősége hívott össze. Az értekezleten sokoldalúan, elvtársi légkörben vitatják meg 23 ország marxista tudósai az állammonopólista kapita­lizmus és a jelenkori imperializmus kérdéseit, a tőkés integráció, az európai Közös Piac problémáit, a munkás- osztály harcának új feltételeit a kapitalista fejlődés mai szakaszán. Valamennyi felszólaló tá- j poltőke egyesül, számunkra mogatta azt a tételt, amelyet' a legfontosabb feladat csak Rumjancev, a Béke és szó- t egy lehet, küzdeni a munkás- cializmus főszerkesztője han- , osztály egységéért, minden goztatott az értekezlet elsőjj^“^. szociahsta napján: ma, amikor a mono- | Az eddigi felszólalások kö_ I zül a legnagyobb hatást Ar- ! zumanjan szovjet professzor, ' a Világgazdasági Intézet igazgatójának előadása kel­tette. Beszédében részletesen foglalkozott az Európai Kö­zös Piaccal, amelynek politi­kai, gazdasági és szociális vonatkozásairól igen alapos képet adott a Pravda vasár­napi számában közzétett do­kumentum. — Ugyanakkor azonban a szovjet tudós fel­vetette a jelenkori kapitaliz­mus számos olyan kérdését is, amely túlnő a Közös Piac témakörének határain. Arzu- manjan beszélt a nemzeti felszabadító harc és az ál­lammonopolista kipalizmus összefüggéseiről, új módon vetette fel a tőkés országok­ban folyó államosítások problémáját. — Rámutatott, hogy az állammonopolista kapitalizmus feltételei között az államosítás jelszava bizo­nyos esetekben meefelelhet a munkásosztály érdekeinek, s helytelen lenne, ha a marxista közgazdászok kere­ken elvetnék a tőkés viszo­nyok között végbemenő álla­mosítás jelszavát. Arzuman- j annak ezt a véleményét sa­ját országának példájával világította meg Pierre Joy belga közgazdász. Tirp Buck, a Kanadai Kommunista Párt elnöke hangoztatta: a Közös Piac újabb eszköz az erő­sebb tőkés országok mono­póliumai számára arra, hogy behatoljanak a gyengébb or­szágik gazdasági életébe. Az angol EATON kijelentette: a tőkések a munkásosztállyal Vandenberg légitámaszpont (MTI) Az amerikai légierő ked­den a kaliforniai Vanden­berg légitámaszpontról Thor-Ageria típusú rakétával újabb kémműholdat jutta­tott földkörüli pályára. A mesterséges holdról és a ki­lövés körülményeiről részle­teket nem hoztak nyilvános­ságra. Lake Charles A Louisiana-i tengerpar­ton fekvő Cameron városát kedden este hatalmas erejű tornádó sújtotta. Egy kis­gyermek életét vesztetté, a városban jelentős anyagi ká­rok keletkeztek. Kairó Az Omani Imamátus kai­rói irodájának szerdai köz­lése szerint omani hazafiak rajtaütést hajtottak végre az Oman fővárosától nyugatra lévő behlai erőd ellen, súlyos veszteségeket okoztak az erődöt megszállva tartó an­gol haderőknek és az erődít­mény egy részét lerombol­ták. és a demokratikus tömeg mozgalommal találják magú kát szemben, ezért arra tö rekszenek, hogy elejét ve­gyék a munkásosztály harcé: támogató demokratikus erői egyesülésének. Több felszólaló beszélt a ipari tőke és a pénztők. Marx kora óta megváltozol viszonyáról, nevezetesen a: ról, hogy megszűnt a két tő­kecsoport különállása, s modern monopolkapitali: mus viszonyai között az ipa­ri tőke és a banktőke jó részt összefonódott. A ler gyei küldött, Sokolow, a tő: kés országok gazdasági éle­tének integrációjáról beszéli Részletesen elemezte az in­tegrációnak, különösen a Kö­zös Piacnak á világkereske­delemre, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokra gyako­rolt befolyását. Hangoztatta hogy a szocialista országok és a Közös Piac tagállamai­nak kapcsolatában minden jogi érv, minden nemzetközi szerződés a szocialista álla­mok oldalán áll. Nagy ■ érdeklődés fogadta Emilio Sereni olasz kommá nista szenátor felszólaláséi aki az olasz munkásosztáb helyzete, harca és érdekei szempontjából világította meg az imperialista integráció, az Európai Gazdasági Közössé« kérdéseit. Mint mondotta, a kapita­lizmus és az imperializmus törvényeinek ösztönös mű­ködése elleni harcban a munkásosztály élcsapata egy­beforraszthatja maga körül a munkások, a dolgozók szé­les tömegeit, az egész népet a monopóliumok és azok ál­lam a elleni harcra. A keddi ülésen szólalt fel Gö-nczöl György magyar köz­gazdász, a Közgazdaságtudo­mányi Intézet nemzetköz) gazdasági osztályának veze tője is. Gönczöl a piacprob­léma éleződésének formavál­tozásairól beszélt, s hangoz­tatta, hogy a kapitalizmus pia­ci nehézségei a második vi­lágháború után tovább foko­zódtak, de újmódon, újabb formákban vetődtek fel. Ezek a problémák jelentkeztek az integrációs törekvésekben is. KONZULTÁCIÓ Milyen lesz kommunista ják a munka eredményeiben való anyagi érdekeltség el­vét. A kommunizmus építésé­nek időszakában a társada­lom mindegyik munkaképes tagja munka szerinti egyéni jövedelméből fogja fizetni a számára szükséges fogyasz­tási javak és szolgáltatások zömét. Ellenkező esetben gyengülnének a munka anyagi ösztönzői, ami a je­lenlegi körülmények között, amikor a munka még nem vált az emberek elsőrendű életszükségletévé, kárára válna a kommunizmus épí­tésének. Ezért a következő két évtizedben nem gyen­gülni, hanem, ellenkezőleg, általánosan erősödni fog a munka és a fogyasztás mér­céjének ellenőrzése. A társadalmi fogyasztási alapokat következésképpen 1980-ig elsősorban a társa­dalom munkaképtelen tagjai (gyermekek, aggok és rok­kantak) biztosításának for­májában bővítik. Két évtized múlva a tár­sadalmi alapok összegének több mint felét a társadalom munkaképtelen tagjai — a gyermekek, aggok és rokkan­tak — szükségleteinek kielé­gítésére fogják felhasználni. Lényegesen ki fog bővülni a napközi otthonok, bölcsődék, bennlakásos és tanulószobás iskolák hálózata, s ezekben a gyermekek eltartásának díjait jelentősen le fogják szállítani, majd fokozatosan megszüntetik. A legközelebbi években annyira kiszélesítik ciális és kulturális szolgálta­tásokra való jogot, bizonyos anyagi javakat és. szolgálta­tásokat a munka szerinti el­osztott jövedelem színvona­lától függetlenül, ingyen bocsát az állampolgárok ren­delkezésére. A kommuniz­musba való fokozatos átté­rés, ahogy ezt az SZKP programja meghatározta, többek között abban fog megnyilvánulni, hogy egyre nagyobb mértékben a társa­dalmi fogyasztási alapokból elégíti majd ki a lakosság egyéni szükségleteit. A tár­sadalmi fogyasztási alapok növekedésének üteme túl fogja szárnyalni a munka szerinti egyéni illetmények növekedésének ütemét. Mi­közben két évtized alatt több mint 3,5-szörösére nö­vekszik az egy főre eső re­áljövedelem. a társadalmi fogyasztási alapok évi terje­delme több mint tízszeresre nő. Két évtized múlva a tár­sadalmi fogyasztási alapok­ból fedezett juttatások és kedvezmények egy főre eső havi összege mintegy 75—80 rubel lesz, vagyis egy négy­tagú családra számítva 300— 320 rubel. A kommunista párt prog­ramja a munka szerint el­osztott jövedelemnek és a társadalmi alapok olyan ará­nyát jelöli meg. amely elő­mozdítja az elosztás kom­munista elvének általános fej­lődését, ugyanakkor azonban lehetővé teszi, hogy a kom­munizmus építésének érdeké­jen maximálisan kihas znál­san létrejönnek és fejlődnek az új, kommunista viszo­nyok. Ez az elosztás szférá­jában is megnyilvánul. A Szovjetunió lakossága a munka szerint elosztott jö­vedelmen kívül már most is ingyenes oktatásban és orvo­si ellátásban részesül. Jelen­tős juttatásokat és kedvez­ményeket kap. Az állam ter­hére tartják el a társadalom agg és munkaképtelen tag­jait. .. A társadalmi fogyasz­tási alapok együttes összege 1960-ban a dolgozók összes jövedelmének kb. negyedét tette ki. A kommunizmus építésének során ezeknek az alapoknak a szerepe tovább növekszik majd. Két évtize­den belül a lakosság együt­tes jövedelmének mintegy fele jut a társadalmi fo­gyasztási alapokra. A szocializmusban az el­osztás fő formája a munka mennyiség és minőség sze­rinti egyéni díjazása. A szo­cialista társadalom, hogy-va­lamennyi tagja számára ténylegesen biztosítsa a mű­velődésre, a pihenésre, az orvosi ellátásra, s más szo­kielégítő fő forrás a követ­kező két évtizedben a vég­zett munka mennyisége és minősége szerint elosztott jövedelem marad. Bár 1980- ig megvalósul az anyagi és kulturális javak bősége, még mindig nem válik uralkodó­vá az elosztás kommunista elve. Ez csak akkor válik lehetségessé, amikor megfe­lelően magas színvonalon lesz az emberek öntudata, s a munka elsőrendű életszükség­letükké válik. A munka jelle­gének ilyen megváltozásához szükséges anyagi és szellemi előfeltételek a távlati terv két évtizedénél hosszabb idő alatt fognak megterem­tődni. Ha idő előtt szüntet­nék meg az anyagi érde­keltség elvét, ez csak kárára lenne a kommunizmus épí­tésének. Ez természetesen nem je­lenti azt. hogy az áttérés az elosztás kommunista elvére csak akkor kezdődik meg. amikor megteremtődik a kommunizmus összes anyagi és alanyi előfeltétele; A kommunista társadalom ál­talánosan kibontakozó építé­sének időszakában fokozato­Az SZKP feladatául tűzte ki, hogy biztosítja a szükség­letek teljes kielégítését a társadalom valamennyi tag­ja számára. Ilyesmire még nem volt példa a történelem­ben. Az effajta feladattól sa­ját természeténél fogva ide­genkedik a kizsákmányoló társadalom, amelynek kere­tében a termelés az uralkodó osztályok nyereséghajhászá- sának szolgálatában áll. A jelenkori tőkés világ legfej­lettebb országa, az Egyesült Államok termelőerőinek ma­gas színvonala ellenére még a létminimumot sem képes biztosítani valamennyi ál­lampolgára számára. A Szovjetunióban a lakos­ság egy főre eső reáljövedel­me már 1970-ben eléri, 1980- ig pedig körülbelül 75 szá­zalékkal túlszárnyalja az amerikai dolgozók jövedel­mének jelenlegi színvonalát. S a szovjet országban a ka­pitalista országok átlag-élet­színvonal mutatóiból eltérő, a lakosság egy főre eső átla­gos jövedelme valóban a szovjet nép életszínvonalát tükrözi. A dolgozók szükségleteit ff&A.

Next

/
Thumbnails
Contents