Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-30 / 202. szám

1962. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Látogatás a poltavai Seresen ko-szo vhozban Az elmúlt hetekben abban a szerencsés helyzetben vol­tam, hogy egy harminc tagú magyar mezőgazdasági szak­emberküldöttséggel megláto­gathassam a Szovjetunióban lévő poltavai Sevcsenko- szovhozt. A tanulmányút résztvevői az ország külön­böző szaktanácsadó és bemu­tató állami gazdaságaiból, termelőszövetkezeteiből te­vődtek össze. A cél a Szov­mesztők, az állattenyésztők és a kertészetben dolgozók részére. A premizálás alapja a tervteljesítés, illetve túl­teljesítés. A gabonatermesz­tők például, ha teljesítik a tervet — ami igen feszített szokott lenni — a termés 10 százalékát kapják meg. Túl­teljesítés esetén ezen felül a terméstöbblet 25 százalékát fizetik ki prémiumként. A kukoricánál hasonló mód­nyugdíjba menni, amíg a hétéves terv célkitűzéseit meg nem valósítják. A gaz­daság többi szakembere is régen itt dolgozik. A fő- agronómuson, ^ főkönyvelőn és a főmérnökön kívül hu­szonöt műszakit foglalkoz­tatnak a szovhozban. A Sevcsenko-szovhoz be­mutató gazdaságként műkö­dik. A gyümölcs- és szőlő- termesztés mesterfogásaira líanyil Fjetloro- vics igazgató a magyar küldött­ség egyik cso­portjával beszél­get jetunió megismerésén kívül az volt, hogy tanulmányoz­zuk az ott lévő szaktanács- adó és bemutató gazdaságok munkáját. A poltavai Sevcsenko- szovhoz főleg gyümölcster­mesztéssel foglalkozik. A szovhoz 1922-ben alakult, ma 3400 hektár a területe, mely­ből 650 hektár gyümölcsös. A gazdaság állattenyésztéssel is foglalkozik. A szovhoz szervezeti felépítése hasonlít a nálunk működő állami gazdaságokéhoz: üzemegysé­gek vannak. A hétéves terv végére 800 hektár lesz a termő gyümölcsösük. A szovhoz gazdálkodását legjobban azzal lehet érzé­keltetni, hogy minden befek­tetett rubel másfél rubel jövedelmet biztosít. Egy kh gyümölcsös évi jövedelme 1400 rubel, ami magyar pénzben 16 400 forintnak fe­lél meg. Ez az eredmény már több mint egy évtizede állandó. Nincs ingadozás a terméshozamokban. tehát tervszerűen és szakszerűen gazdálkodnak. A szovhozban igen jól be­vált premizálási rendszert alkalmaznak. Külön premi­zálást dolgoztak ki a gabona­termesztők, a kukoricater­szert alkalmaznak. Az ön­költségcsökkentésből eredő nyereség 40 százalékát szin­tén a dolgozók kapják. Ez a premizálási módszer nagyon jól beváltás ösztönző hatású. A munkások szíve­sen dolgoznak itt. A szovhoz területén háromszáz család él. A munkabéren és a pré­miumon kívül veteményföld is megilleti a munkásokat. Poltaván jól jövedelmez a melléküzemág is. Az értéke­sítésre alkalmatlan gyümölcs egy részét — 500 tonnát — bornak és szörpnek dolgoz­zák fel. Itt mindössze húsz; ember dolgozik és naponként hétezer palack szörpöt, il­letve bort állítanak elő. Ez a kis üzemrész százezer ru­bel jövedelmet biztosít a szovhoznak. A hullott gyü­mölcs feldolgozásával érde­mes lenne nálunk is foglal­kozni. Gyakorlatból ismer­jük, hogy üzem hiányában sok százezer forint jövede­lemtől esnek el termelőszö­vetkezetek és állami gazda-- Ságok. Néhány szót a szovhoz vezetőiről és szakembereiről: Sevcsenko Danyil Fjodoro- vics igazgató 1934 óta ve­zeti ezt a gazdaságot. Már 63 éves, de addig nem akar tanítjá-k a kolhozok tagjait. Télen — és nem egy esetben nyáron is — tanfolyamokat tartanak a kolhoztagok ré­szére. A szovhozon kívül alkal­munk, volt a Harkov körzeti Gontov-Jár községben mű­ködő, a Lenin Útja kolhoz munkáját is tanulmányozni. Mind a szovhozban, mind a kolhozban nagy szeretette! fogadtak bennünket és igye­keztek segítséget adni a szaktanácsadás módszereinek megismeréséhez. Nem egy esetben felhívták figyelműn­ket, hogy a helyi adottságo­kat és' lehetőségeket minden esetben előtérbe kell helyez­ni. A szaktanácsadásra, a bemutató gazdaságok mun­kájára nem lehet sablont ki­alakítani. Az élet követel­ményei szabják meg a mun­ka menetét. Mindig azt he­lyes előtérbe helyezni, ahol a legnagyobb haladást akar­juk elérni. A Szovjetunióból élmé­nyekben meggazdagodva, kellemes érzéssel érkeztünk haza. Bízunk benne, hogy jól hasznosítjuk az ott szer­zett tapasztalatokat. Vágási Kálmán Irodaház épül Mezőtúron (Tudósítónktól.) Oj irodaházat kap a me­zőtúri Villamos és Géptech- níkai Cikkek Gyára. Az épü­letben hat helyiség áll majd a műszaki és az irodai tiszt­viselők rendelkezésére. Rück József, az üzem párt­titkára elmondotta, hogy az irodákat ki kell költöztetni a gyárból, mert az eddigi he­lyiségeket „kinőtte” az üzem. Csak úgy tudnak a fokozódó igényeknek, eleget tenni, ha új szerszámkészítő műhely lát munkához. A most épülő irodaházban kap helyet a gyár klubja is, amelyet korszerű bútorokkal, ízléses függönyökkel rendez­nek be. A klub természete­sen rádiót és telévízó-készü- léket is kap. Az épület vízvezetési és villanyszerelési munkálatait az üzem dolgozói társadalmi munkában végzik el. Jói bevált a húsbaromfs- kereszfezés — Széleskörű kísérleteket szerveztek tavaly a Fejér és Szolnok megyei termelőszö­vetkezetekben: a meglevő vegyes hasznosítású tyúkál­lományt külföldről hozott speciális . húsfajtákkal — New-Hampshiere-val, fehér Plymouth-tal és fehér Cor- nishal — keresztezték, hogy így gyorsabban növekvő, a takarmányt jobban értékesí­tő hibrideket nyerjenek. A kísérletek jó eredményt hoz­tak, s az idén — az előbbi két megyén kívül — Bara­nya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Sopron, Haj- du-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Vas megyében is meg­szervezték a fajtakereszte­zést. Az importált kakaso­kat 324 000 hazai fajtájú tyúk mellé „sorolták be” s a számítások szerint a kö­vetkező idényben a 10 me­gye termelőszövetkezetei szá­mára legalább 15—20 millió kiscsibét keltet.hek majd ki. A keresztezett csibék jobb fejlődési erélye révén több­száz vagonnvi abraktakar­mányt takaríthatnak meg az üzemek. Ezek az egyszerű fajtakersztezések a későbbi specializálódásnak: a nagy­üzemi . húscsibe-nevelés, il­letve tojástermelés kialakí­tásának előiskolái. (MTI). Levél a kongresszusi vállalások teljesítéséről Sebtiben papírra vetett sorokat tartalmaz a Kun­hegyesről küldött levél. Pálfi József, a Vörös Ok­tóber Tsz párttitkára csak tényeket sorol, s nem fűz hozzájuk magyarázatot. A refrénként visszatérő két szó is csupán ennyi: vállal­tuk, teljesítettük. A rövid mondatok mégis nagyon beszédesek. Kicsen­dül belőlük: a tsz kommu­nistái tavasz óta sem felej­tették el, hogy mit fogad­tak a taggyűlésen. S a pár- tonkívüliek emlékezetében is frissen él az a közgyűlés, ahol elhang­zottak . a felajánlások és vemsenyvállalások. E két fontos fórumon ígérték meg a szövetkezeti gazdák, hogy pártunk VIII. kong­resszusára eredményeik nö­velésével készülnek. Adott szavukat rendre- sorra valóraváltják. Ennek bizonyítására idézünk a párttitkár leveléből: „Vállaltuk, hogy őszi ve­téseink 80 százalékán elvé­gezzük a fejtrágyázást, ezt 100 százalékra teljesítet­tük... Saját erőgépeinkkel nem 1340, hanem 1401 nor­málhold gépi kapálást vé­geztünk... A tervezett 600 hold helyett 700 holdat ön­töztünk meg... Az 550 hold közös kukoricát kétszer ké­zi kapálással gyomtalaní- tottuk... Szénából 500, őszi árpából pedig 638 mázsa többlet termést takarítot­tunk be... A növényter­mesztési munkák költségé­nél 120 ezer forint helyett 171 ezer forintot takarítot­tunk meg.” Jogosan illeti elismerés a serényen dolgozó, okosan gazdálkodó szövetkezetie­ket, a növénytermesztőket és az állattenyésztőket is. Az utóbbiak szintén lelkes felajánlásokat tettek. így tanúskodik erről a levél: „Terven felül 600 kilo­gramm tejzsír értékesítését vállaltuk, eddig 410 kilo­grammot teljesítettünk... Az itatásos borjúnevelésvél 1000 liter tejet takarítot­tunk meg... A szopós ma­lacoknál a korábbi 10—i? százalékos elhullást leszorí­tottuk egy százalékra... A baromfinevelésnél szintén eredményt értünk el, csu­pán 2,8 százalékos az el­hullás.” Sorolhatnánk tovább az állattenyésztők helytállását, szakértelmét dicsérő ténye­ket, de már csupán egy adatot említünk: a Vörös Október gazdái az állatte­nyésztésből 190 ezer forint többletbevételre számíta­nak. Félévkor 91 ezer fo­rintnál tartottak. Arról is hírt hozott Pálfi elvtárs levele, hogy két nö­vénytermesztő munkacsa­pat versenyez egymással. Jelenleg K. Juhász Lajosé- ké az elsőség, de szorosan a nyomukban jár Tar Mi­hály munkacsapata. A két munkacsapat nemes vetélkedése, a kommunis­ták példamutatása még jobb munkára serkentette a tsz tagságát. Mindany- nyiuk érdeme tehát, hogy a kongresszusi vállalások egyre több pontjához írhat­ják oda ezt. a sokatmondó szót: teljesítettük. N. K. OLVASÓIN a Ságvári köriiírói Mi a szolnoki Ságvári körúton lakunk. A nagy ház­tömbben sokan élünk, éppen ezért erkölcsi kötelességünk­nek tartjuk, hogy másokat ne zavarjunk. A baj csak az, hogy nem mindenki vallja ezt. A rádió és a televízió néhány lakásban olyan han­gosan szól, hogy sokszor el­megyünk hazulról, mert képtelenek vagyunk tovább hallgatni. Különösen a tánc- zene-kedvelőkre van sok pá­nasz, mert úgy felerősítik rádiójukat, hogy szinte har­a bölcsődék, napközi ottho­nok és gyermekjátszóterek hálózatát, hogy ezek alapjá­ban véve már ki fogják elé­gíteni a lakosság szükség­leteit. Lényegesen javulni fog a napközi otthonok és bölcsődék anyagi bázisa, s jelentősen megnövekednek a gyermekek eltartására fordí­tott kiadások. Az SZKP programja elő­irányozza, hogy még ebben az évtizedben valósítsák meg valamennyi iskolaköteles gyermek kötelező 11 éves ál­talános és politechnikai ok­tatását, s a népgazdaságban foglalkoztatott, de megfelelő képzettséggel nem rendelke­ző fiatalok nyolc osztályos oktatását. A következő év­tizedben mindenki. aki óhajtja, teljes középfokú végzettséget szerezhet. A bennlakásos iskolák tanulói­nak eltartását csaknem tel- ies egészében a társadalom vállalja majd. A tanulók valamennyi iskolában ingyen kapnak majd meleg reggelit (a tanulószobás iskolások, s a napköziotthonos iskolák ta­nulói még ebédet is), for­maruhát, tankönyveket, is­kolai és írószereket. Az út­törőtáborokban ingyen pi­henhetnek az iskolások és hosszabb ideig tartózkodhat­nak ott, mint most. A má­sodik évtized végén a gyer­mekek eltartásának és neve- i lésének költségeit már vagy 75—80 százalékban a társa­dalom fogja fedezni. Tovább javul a kommu­nizmus általánosan kibonta­kozó építésének időszakában a nyugdíjbiztosítás. Ez idő szerint az állam a kolhozok­kal és társadalmi szerveze­tekkel együtt mintegy 23 millió nyugdíjast biztosít. A nyugdíjak összege 1962-ben 8,1 milliárd rubelt tesz ki. A Szovjetunióban van a leg­igazságosabb nyugdíjellátási rendszer. Az öregségi nyug­díjátlag az átlagbér kb. 60 százalékát teszi ki. ezzel szemben az Egyesült Álla­mokban csak 20 százalékát. A Szovjetunióban alacso­nyabb , a nyugdíjkorhatár, mint a legtöbb kapitalista országban. A minimális nyugdíj 1963- ban havi 40 rubelre, 1966- ban pedig 45—50 rubelre emelkedik. A városon és a falun szé­leskörűen kiépítik az aggok és rokkantak otthonainak hálózatát. Ezekben ingyen eltartják majd az aggokat és a rokkantakat, ha ők óhajtják. A kommunizmusra való át­térés elképzelhetetlen a tár­sadalom tagjainak magas képzettségi és kulturális színvonala nélkül. Csak az oktatás továbbfejlesztése út­ján lehet biztosítani a ter­melőerőknek az anyagi és szellemi javak bőségét meg­hozó gigászi fejlődését, s a kommunista jövő emberének nevelését. A közép- és felsőfokú szakoktatás hálózatának ki- szélesítése, a munkaidő rend­szeres rövidítése, a lakosság jólétének növelése megte­remti a feltételeket ahhoz/ hogy mindenki, aki óhajtja, közép- vagy felsőfokú szak- képzettséget szerezzen. A nappali tagozatok hallgatói­nak ösztöndíját felemelik, s a főiskolai hallgatók még számos más juttatást és ked­vezményt is kapnak a tár­sadalmi alapokból. Az okta­tás továbbfejlesztése arra vezet majd, hogy két évtized múlva a lakosság javarészé­nek felső- vagy középfokú végzettsége, illetve középfo­kú szakképzettsége lesz. Ezeknek az intézkedések­nek a végrehajtása teljesen megszünteti a fiatalok ok­tatásának függését a családi jövedelemtől. A társadalom mindegyik tagjának ■ képzett­sége kizárólag saját képzett­ségétől és hajlamától függ majd. A kapitalista orszá­gokban a dolgozók nem is álmodhatnak arról, hogy ilyen reális egyenlőség le­gyen az oktatás terén. Az Egyesült Államokban pél­dául a Harward egyetem adatai szerint a legkisebb keresetű családok, amelyek kötelékébe a gyermekek mintegy 60 százaléka tarto­zik. csupán gyermekeik 30 százalékával tudták elvégez­tetni a középiskolát, és csak 5 százalékával a főiskolát. A közepes jövedelmű csalá­dok gyermekeinek (a gyer­mekek 30 százaléka) mintegy 60 százaléka végezte el a középiskolát, és 15 százaléka a főiskolát. Csak a legma­gasabb jövedelmű családok kis csoportjának van lehe­tősége arra. hogy minden gyermekének megadhassa a ' közép- és felsőfokú képzett­séget. A szovjet élet felsorolt te­rületeinek egyre szélesebb körű társadalmi finanszíro­zása az egészségvédelmi és üdültetési hálózat továbbfej­lesztésével együtt hozzá fog járulni, hogy fokozatosan Csökkenjen a dolgozók élet- színvonalának a családok el­térő összetételéből adódó kü­lönbsége. A kommunista építés fon­tos feladata a lakásprobléma végleges megoldása. A Szov­jetunióban jelenleg egy főre fele annyi lakóterület jut, mint az Egyesült Államok­ban. Az amerikai „lakásbő­ség” átlagszámai mögött azonban a családok milliói­nak trágédiája rejlik. Az 1956. évi összeírás adatai szerint 18 millió lakás nem felelt ' meg az „elemi szab­ványnak”, más szóval lakás­ra alkalmatlan volt. A kapi­talista országokban a lakbér és a közszolgáltatások ösz- szege átlagosan a családi jövedelem 4—5 százalékát teszi ki. A szovjet állam óriási összegeket költ a la­kásállomány bővítésére. Csu­pán 1957—1961. között 380 millió négyzetméter lakóte­rületet adtak használatba a városokban és a _ munkás­lakótelepeken. Ez több mint kétszerese a forradalom előtti Oroszország egész vá­rosi lakásállományának. Az utóbbi évek folyamán ezer főre számítva, kétszer any- nyi lakás évült, mint az Egyesült Államokban és Eranciaországban. A lakás­építés ütemének állandó nö­velése nyomán szüntelenül javul a dolgozók lakáseilá- tottsága, 1980-ban minden családnak komfortos lakása lesz, beleértve a fiatal há­zasokat is. Falun új, modern házakkal helyettesítik a ré­gi lakóházakat. Két évtize­den belül a lakosság ingyen részesül lakásban, közszolgál­tatásokban (víz, gáz, fűtés), ingyenes lesz a városi közle­kedés (villamos, autóbusz, trolibusz, földalatti), s egyes hírközlési szolgáltatások is ingyenesek lesznek, stb. Jelentős összegeket fordí­tanak a társadalmi alapok­ból majd a közellátás kü­lönböző formáinak finanszí­rozására is, hogy csökkent­sék az -improduktív háztartá­si időráfordításokat. Előirá­nyozták, hogy fokozatosan csökkentik, vagy megszünte­tik a felárakat a közétkezte­tésnél. hogy a lakosság szá­mára előnyösebb legyen ez étkezdék, kávézók stb. szol­gáltatásainak igénybevétele, mint az otthoni főzés. A köz- étkeztetés 10—15 év alatt túlsúlyba kerül a lakosság élelm;s7er-szükségle+e:nei,- ki­elégítésében. A következő évtizedben megkezdődik az áttérés a vállalatok és intéz­mények dolgozóinak, s a kol­hozok termelő tagjainak in­gyenes étkeztetésére. Így. mint az SZKP prog­ramja hangsúlyozza, a nép­jólét növelésére a párt által kitűzött feladatok teljesítése nyomán a Szovjetunió jelen­tősen előrehalad majd a szükségletek szerinti elosztás kommunista elvének gya­korlati megvalósítása terén. sog a környék. ..Számtalan esetben,este lft.után,sem hal- kítják le. Leginkább a C épület II-es lépcsőházában divat ez a nagy hangosság. A szocialista együttélésnek vannak írott és íratlan sza­bályai, amelyek mindenkire kötelezőek, s ha mindenki be is tartaná őket, elvisel­hetőbb lenne az életünk. Váradi Béláné G. épület. II. lépcsőim?, • Sokan panaszkodnak, hogy hangosak a gyerekek. Az udvarról felkiabálnak a szü­lőknek, s azok vissza a harmadik emeletről. A Ságvári körút C/II, épü­letben lakom. A házmester a lépcsőház udvarra nyíló ajtaját nálunk is lezárta. Így a gyerekek a játszótérre csak a forgalmas útvonal fe­lől, a háztömb megkerülésé­vel juthatnak le. Ez persze nem kevés gondot okoz a szülőknek. Az ablakból fi­gyeljük a gyerekeket, s köz­ben bizony rájuk is szólunk, ha látjuk, hogy az úttest fe­lé kacsintgatnak. Olyan sok baleset törté­nik napról napra, hogy vé- gülis a szülők utasítják gye­rekeiket, ha szükségük van valamire, ne jöjjenek vissza ismét a forgalmas útvona­lon! inkább csak szóljanak fel. Elismerem, a kelleténél' emiatt is hangosabb a mi utcánk. Azt viszont ismerje el a KIK. hogy helytelen a lépcsőház udvarra nyíló ajtajának bezárása. S hiába kérjük, nyissák ki, kérésünk teljesítését megtagadják. Aradi Péter Amerikai turnéra indul a Nagy Színház ba'etteayüttese Moszkva (MTI). — A moszkvai Nagy Színház ba­lettegyüttese, a legismertebb magántáncosok szereplésével kéthónapos turnéra indul az Egyesült Államokba és Ka­nadába. A turnén százhúsz művész vesz részt.

Next

/
Thumbnails
Contents