Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-08 / 158. szám

( VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei '/Véftla/i a Megyei pártbizottság és a megyei tan ács lapja Xni. évfolyam, 158. szám. Ára 60 fillér 1962, július 8., vasárnap. A népek fóruma Holnap délelőtt Moszk­vában összeül a leszerelési és békevilágkongresszus. Őszinte szívvei tesz hitet az emberiség boldog jövő­jét biztosító béke mellett Velio Spano olasz szená­tor, az olasz békemozga­lom főtitkára, — Eugenie Cotton asszony, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszö­vetség elnöke, dr. Sík End­re nyugalmazott külügy­miniszter, történész, Kirill bolgár pátriárka, Gábriel D’Arboussier — szenegáli igazságügyminiszter, s va­lamennyi küldött. Hitet tesznek azok az asszonyok, férfiak és gyerekek is, akik Bagdadban vagy Tos­canában felvonulásikon tüntettek az atombomba ellen, a teljes leszerelést követelve. A küldöttek szavából, az emberiség iránt érzett mélységes felelősségérzet árad majd. Kinyilatkoztat­ják: vétkes az emberiség, ha tovább tűri az imperia­lista hatalmaknak világ­pusztítást előkészítő törek­véseit. Hárommilliárd em­ber él a földön. S e három- milliárdnak fele még ma is nemcsak az atomhábo­rútól retteg, hanem az éh­ségtől, az éhhaláltól is. Megváltozhattak volna ezeknek az embereknek is az életkörülményei, ha az államok javukra fordítot­ták volna a két világhábo­rúban egymás öldöklésére költött összegeket. Az első Világháború 200 milliárd dollárba került... s ma az egyik nyugati hírügynök­ség jelentése szerint a vi­lágon minden órában 14 millió dollárt költenek fegyverkezésre. A második világháború­ra fordított költségekből a föld minden egyes lakójá­ra, — beleértve a csecse­mőket is — tíz-tíz szobás lakást lehetett volna épí­teni. A ma fegyverkezésre fordított összegek a föld hárommilliárd emberének élelmezését, kétszáznegy­venmillió család számára lakás építését és több mint egymilliárd személy jöve­delmének megkétszerezését tennék lehetővé. — Mitől fosztják meg az imperia­lista háborús gyújtogatók az emberiséget! S mit vesz­nek e hatalmas összegek­ből? Nyolc évvel ezelőtt még 81 ezer dollárba került egy közepes harckocsi, — egy bombavető repülőgép ára pedig ■„mindössze” 680 000 dollár volt. Az esztelen fegyverkezési hajszában azonban az árak már 1956- ban 300 000, illetve 3 millió 500 000 dollárra emelked­tek. Azóta még rohamo­sabban fejlődött a hadi- technika, s ma a legújabb B—70-es típusú amerikai bombavetőgép már drá­gább, mint a vele azonos súlyú színarany. És hol­napra ez is elavult lesz! Holnapra még több pénzbe kerül, mert mindig na­gyobb teljesítményű moto­rok, elektronikus és más rendkívül bonyolult szer­kezetek beépítését kíván­ják. A B—36-os amerikai órí ás bombázó repülőgép­nek 44 000 lóerős motorjai 9 mozdony vagy 980 Volks­wagen személygépkocsinak megfelelő teljesítményt nyújtanak. Az eljegesedést ' megakadálypzó berendezé­seivel pedig 600 szobás szállodát lehetne fűteni. Nemrég olvashattuk a Népszabadságban: egy tíz lövedékből álló interkonti­nentális rakétaegység fel- szerelési és ötéves fenntar­tási költségei felemészte­nék ötéves tervünk teljes beruházási előirányzatát. A moszkvai .leszerelési és békevilágkongresszus küldöttei bebizonyítják majd az emberiségnek: ez a csillagászati számokkal kifejezhető fegyverkezés, — az abból következhető pusztítás is — történelmi szükségszerűséggé teszi az általános és teljes leszere­lést. S ha a világ közvéle­ménye öntudatra ébred, az imperialista kormányok nem tehetnek semmit az emberiség boldog jövője ellen. A leszerelés útján nem lesz megállás! Mily kicsinynek bizo­nyul az ember fantáziája ahhoz, hogy elképzelje, — minő pusztítással járhat az imperialista hatalmak törekvése. S mily kicsi az ember képzelőereje, ha azt tervezi: mi lesz a teljes le­szerelés után? A tudósok már kiszámították: ha pél­dául a Szaharának csupán hatszázad részét telepíte­nék be napelem-készülék­kel, két kontinens jelen­tékeny részét láthatnák el elektromos energiával. — Szocialista és kapitalista országok tervezői, tudósai készek arra, hogy már hol­nap hozzáfogjanak a Gib- raltár-erőmű építéséhez, amely a tenger energiáját hasznosítaná, s akkor föld­részünknek nem lennének energia gondjai. A Gibral- tár-erőmű felépítését 16 milliárdos költséggel meg lehetne valósítani. S most gondoljunk egy másik számra: 1962-ben 120 mil­liárd dollárt költ az embe­riség fegyverkezésre. Jobb, biztosabb életet jelent az emberiség szá­mára az ellenőrzött álta­lános »és teljes leszerelés! Erre a meggyőződésre akar­ja rávezetni a föld minden józan emberét a moszkvai békekongresszus. A kor­mányok eddig nem tudtak megegyezésre jutni ebben a kérdésben. A népeknek kell beavatkozniok! Meg kell érteniök, hogy most már rájuk, — ránk tarto­zik a béke ügye. A kong­resszus világossá teszi a népek előtt: vagy meg­szüntetik a fegyverkezési versenyt, vagy halálra íté­lik önmagukat. S az álta­lános és teljes leszerelés meg is valósul, ha az egész emberiség akarja! Holnap délelőtt a Moszk­vában megnyíló leszerelési és békevilágkongresszuson a béke mellett tesznek hi­tet a különböző országok küldöttei. S mint Beetho­ven szimfóniájában, ott, a kongresszusi teremben is sodró erővel szólal meg a rossz sorsa felett diadal­maskodó ember hangja, mert semmi sem állhat út­jába milliók testvéri össze­fogásának, a békét kívánó emberiség végső győzelmé­nek, •" Szerződéses mezőgazdasági szakemberekből, munKa- egységes szövetkezeti vezetők A 3004-es kormányhatáro­zatok alapján 177 olyan me­zőgazdasági szakember vál­lalt meghatározott időre — munkát Szolnok megye ter­melőszövetkezeteiben, akik korábban más munkahelyen, az államigazgatásban, terme­lő vállalatoknál, intézmé­nyeknél dolgoztak. A rövi- debb-hosszabb ideig szóló szerződések egyrésze már le­járt. Huszonegyen azonban bejelentették, hogy nem vál­nak meg a termelőszövetke­zettől, hanem a jövőben is ott dolgoznak. Gönczi Lajos, a Kunma- darasi Gépállomás főgépé­szét 3 évvel ezelőtt válasz­tották meg elnöknek a helyi Űj Barázda Termelőszövet­kezetben. „Mandátuma” le­járt, a közgyűlés felkérésére azonban úgy határozott, — hogy a termelőszövetkezeti munkát választja élethivatá­sul. Rhédey György állami gazdaságból került a kőtelki Ezüstkalász Termelőszövet­KGST-kísérletek kezdődtek Magyarországon j n A KGST-országok az idén először folytatnak közös vizs­gálatokat a kétmenetes gabo­nabetakarítás komplex gépe­sítésére. A kísérletek hazánk­ban most kezdődtek meg, s ezekben bolgár, csehszlovák, magyar, NDK és szovjet gyártmányú gépek vesznek részt. A gépek működését, teljesítményét és egyéb jel­lemző adatait a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézetben kidolgozott és az érdekelt or­szágok képviselői által jóvá­hagyott terv szerint értékelik és hasonlítják össze. A vizs­gálatokra a gépeket gyártó államokból, valamint Len­gyelországból szakemberek érkeztek hazánkba. A kísérletek első szakaszá­ban két-két szovjet és bolgár rendrearató-gépet próbáltak ki a Mezőnagymihályi Álla- lami Gazdaságban. A máso­dik Szakasz, a kombájnok vizsgálata, most folyik, ugyanott. Ebben- két új ma­gyar gép vesz részt: a B—62. és A „kalász” típusú, vala­mint a szovjet SZK—4., a nálunk is jól ismert SZK—3. korszerűsített változata. A kísérletek harmadik ré­szére amellyel a teljes beta­karítási munkafolyamat komplex gépesítésének leg­jobb eszközeit és módszereit keresik, az agrártudományi egyetem nagygombosi tangaz­daságéban kerül sor. A kísérletek után azonnal megkezdik a 15 különféle géptípus adatainak összeha­sonlítását és értékelését, — CMTD kezeibe mezőgazdásznak. — Működése alatt megszerette a termelőszövetkezetet és ezentúl már munkaegységes tagként dolgozik tovább. — Nagy Zoltán a mezőtúri vá­rosi tanács főagronómusi székét cserélte fel a Vörös Október Termelőszövetkezet­tel, ahová szerződésének le­járása után szegődött Köszöntjük vasutasainkat! Az egész m megkezdődött az aratás Háromezer hold őszi árpát, száz hold búzát vágtak le eddig — Kasza Bélának, a megyei tanács mező­gazdasági osztályvezetőjének nyilatkozata A termelőszövetkezetek és a gépállomások az idén job­ban felkészültek az aratásra, mint tavaly. Helyes intézke­dési terveket készítettek, me­lyek alkalmasak az aratás za­vartalan lebonyolítására. A gépszemlék tapasztalatai azt igazolják, hogy a kombájno­kat és az aratógépeket jól javították ki. Sajnos, nem le­het ugyanezt elmondani a termelőszövetkezetek arató- gépeiről.­— Az aratás kezdetéig lé­nyegében befejeződtek’ a nö­vényápolási munkák. Meg­történt a kukorica második kapálása, a cukorrépa gazo­lókapálása és a második ka- szálású lucerna kazlazása is. Ezeket a munkákat még a gyenge tsz-ekben is jó minő­ségben végezték el. — A hűvös időjárás ked­vezően befolyásolta a gabo­nák érését és ' termésfokozó hatással volt rájuk. Nem szo­rult meg a szem, így maga­sabb lesz a fajsúly. — Az idén 506 kombájn, 80 rendrearatógép és 480 ara­tógép lát munkához. Ebben az évben 185-tel több kom­bájn arat, mint tavaly. Szá­mításaink szerint a gépesí­tettség foka eléri a 93 száza­lékot; — A táblák érésétől függő­en szórványosan ugyan, de mindenütt megkezdték az aratást. Eddig mintegy 3000 hold ősziárpát és 50—100 hold búzát vágtak le. Kom­bájnnal 800 hold kalászost takarítottak be. — Az eső utáni meleg elő­reláthatóan erőteljes érést idéz elő, és fennáll a pergés veszélye. Különösen áll ez a San Pastore búzára. Ezért ja­vasoljuk. hogy az olasz bú­zákat mindenütt kombájnnal vágják le, mert ellenkező esetben nagy szemvesztesé­get idézhetünk elő. Az őszi árpákat szintén kombájnnal javasoljuk aratni. — Az aratással egyidőben helyes, ha azonnal hozzáfog­nak a tarlóhántáshoz. Eddig 690 holdon buktatták- alá a tarlót. Nem szabad várni a kombájnszalma letakarításá- val, mert ez késlelteti a ta­lajmunkákat. A júliusi esők kedvezően befolyásolják a tarlóvetéseket. Az aszály je­lentős károkat okozott a ta- karmányféléfcnél is. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni a másodnövények vetésére. Elsősorban rövid tenyészidejű kukoricát, nap­raforgót és kölest javasolunk vetni; áz eső kedvez a má­sodvetésekre és jó termést igér a másodnövényekből. — különösen ott, ahol az öntö­zésre is van lehetőség. — Az eddigi száraz, aszá­lyos időjárás ellenére a ku­korica és a cukorrépa jó ter­mést igér. Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy tavaly nyáron és az: ősszel a mély­szántást mindenütt elvégez­ték. Ezért már most szeret­nénk a figyelmet felhívni a nyári mélyszántásra is. Ahol lehet, az aratás után haloga­tás nélkül kezdjék meg a mélyszántást. Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezetek — ahol még nem kész — mielőbb készítsék el az 1962/63 évi növényelhelyezési tervüket és a talajmunkákat ennek megfelelően végezzék; — Nagyon fontos az erőgé­pek jó kihasználása; A ter­melőszövetkezetek és a gép­állomások szervezzék meg & kettős műszákot, és gondos­kodjanak a traktorosokról; — Végezetül szeretném á terrrielőszövetkezetek figyel­mét arra is felhívni, hogy az aratás mellett ne feledkezze­nek meg a növényápolásról, a növényvédelemről és az öntözésről sem — fejezte be nyilatkozatát Kasza Béla, Karcagi úttörők látogatása Czinege Lajos honvédelmi miniszternél Hétszázötven kilométeres balatoni túra kerékpáron A karcagi Vasút utcai ál­talános iskola úttörőcsapata jótanuló és jól sportoló fiú növendékei hétszázötven ki­lométeres balatoni túrán vet­tek részt. Hozzájuk csatlako­zott néhány kábái pajtás. Az úttörők évzáró után indultak és ma térnek vissza kiin­dulási helyükre a karcagi Uttörőházhoz. ahol ünnepé­lyesen fogadják őket. A ti­zennyolc napos kirándulás bővelkedett érdekességekben. A karcagi pajtások útjuk közben meglátogatták Czi­nege Lajos vezérezredest, a Magyar Népköztársaság hon­védelmi miniszterét, aki ugyancsak Karcag szülöttje. A honvédelmi minisztertől ajándékot kapott a kiiánduló csapat, fényképezőgépet és távcsövet, amelynek nagy hasznát vették a túrán. Magyar Balázs karcagi ta­nító vezetésével napi negy­ven—ötven kilométer távol­ságot karikáztak a nagykun főváros vállalkozó szellemű fiataljai. Érdekessége a túrá­nak. hogy egész úton egyet­len láncszakadás történt, el­lenben három pajtás Karcag­tól—Karcagig tömlőt sem fújtatott. Ahogy ők mondják karcagi széllel karikázták kö­rül a Balatont. Az is említésreméltó, hogy az út sorás három labdarú­gó mérkőzést játszottak a dunántúli úttörő csapatokkal; A zalaegerszegi és a füíöp- szállási úttörőcsapat váloga­tottját legyőzték, a balaton- lelleiekkel pedig döntetlenül mérkőztek. India fölött eltűnt egy nagy olasz utas­szállító repülőgép Bombay (MTI) Szombaton hajnalban min­den nagyobb hírügynökség jelentette, hogy az Alitalia Olasz Légiforgalmi Társaság DC—8 típusú hatalmas utas­szállító gépe India fölött el­tűnt. A gép Bangkokból in­dult el 86 utasával és kilenc főnyi személyzetével és a Bombay közelében lévő San­ta Cruz repülőtéren kellett volna leszállnia. A repülőtér hat perccel a tervezett leszál­lás előtt elvesztette minden kapcsolatát az olasz géppel, amely akkor 1400 méter ma­gasságban a Bombaytől mint­egy 300 kilométerre lévő Au­rangabad város fölött repült. Az eltűnt gép felkutatására az indiai hatóságok felderítő gépeket küldtek ki, de ezek közül több gép minden ered­mény nélkül visszatért kiin­dulópontjára; A kutatást megnehezíti a nagy eső ás a sűrű köd. (MTI}

Next

/
Thumbnails
Contents