Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-06 / 156. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. július 6.. Az algériai ideiglenes kormányban támadt nézeteltérésekről Az Unité algériai tudósítója hosszabb cikkben foglalkozik az algériai ideiglenes kormányban támadt nézeteltérésekkel — a cikk hangoztatja, hogy ezek a nézeteltérések még az eviani egyezmények kidolgozásának időszakában kezdődtek, amikor az ideiglenes kormány az algériai nemzeti forradalmi tanács elé terjesztette a határozatokat. Abban az időben a hadsereg több vezetője bírálta a megállapodásokat. A leghatározottabban éppen azok a tisztek szálltak szembe, akiket most megfosztottak rangjuktól, többek között Szlimam, Mendzseli és Bu- medien. Az ALN vezérkara hangoztatta, hogy az egyezmények több szakasza veszélyes Algéria szempontjából, különösen az a pont. amely kimondja, hogy francia katonai támaszpontok működhetnek továbbra is az ország területén. Másfelől ez g katonai ellenzék is elismerte, hogy az eviani egyezmények nem akadályozzák meg az FLN 1956-ban formába öntött forradalmi programjának megvalósítását, amely előírja a földreformot, az államosítást és a nacionalista külpolitikát. Ben Bella Ugyancsak elfogadhatónak minősítette az eviani megállapodást, amikor erről a börtönben tájékoztatták. Mégis mihelyt szabadon bocsátották, nagyon keményen bírálta az egyezményt. Miutári Dahlab külügyminiszter is lemondással fenyegetőzött, megkísérelték közös nézőpont kialakítását, de újabb ellentmondó elemek merültek fel, különösen az ideiglenes végrehajtó szerv működését illetően. Ez a végrehajtó, szerv külön politikát folytatott, amely - lyel bizonyos kérdésekben eltért az eviani egyezményben rögzített elvektől. Faresznem követelte elég erélyesen a francia kormánytól az OAS felszámolását, s így kénytelen volt az OAS-szal a tárgyalások útját választani, E tanácskozásokban programjának tekinthető, amely nyitva hagyja a kaput a szocialista jövő előtt is. Amikor azonban arról volt szó, hogy az FLN-t párttá formálják át és megváltoztatják vezetői szerveit, a nézeteltérések áthidalhatatla- noknak bizonyultak. Június 6-án és 7-én megtartott ülésen Ben Bella csaknem kétharmados többséget kapott egy olya* kérdésben, amely kezébe adta volna a párt vezetését, a nemzeti forradalmi tanács működését pedig felfüggesztették volna. Most a vezérkar főnökei azt állítják, hogy Ben Khedda csoportja akadályozta meg a vita folytatását és a válság megoldását. Az Unité tudósítója a továbbiakban azt írja, hogy az algériai nemzeti forradalmi tanácsot gyakorlatilag feloszlatták, s az ideiglenes kormány minden nyilatkozatában, közleményében erőtel- jfesen hangoztatta, hogy az algérai ideiglenes kormány az egyedüli képviselője . az algériai népnek mindaddig, amíg át nem adja a hatalmat a nép által választott nemzetgyűlésnek. Nem esett már szó egy azonnali kongresszus megtartásáról, sőt olyan hírek is elterjedtek, amelyek szerint 1963 tavaszára halasztották el annak összehívását. Ha ezek a híresztelések igaznak bizonyulnak, a döntés súlyosnak mutatkozik, mivel világos: ahhoz, hogy minden személyi jellegét elvegyék a nézeteltéréseknek, arra van szükség, hogy a két szembenálló csoport nyíltan küzdjön meg egymással egy politikai vita keretében. Souvanna Phouma tárgyalásai Gertiben Genf, (MTI) Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök csütörtökön Genfben Harriman-nel, az Egyesült Államok távol-keleti ügyekkel foglalkozó államtitkárával tárgyalt Laosz úgynevezett SEATO-védel- mének megszüntetéséről. A laoszi királyi kormány azt az álláspontot képviseli, hogy legkésőbb, mihelyt a genfi értekezlet hivatalosan is kinyilvánítja Laosz semlegességét, haladéktalanul szüntessék meg a SEATO „védelmi ernyőnek” elkeresztelt fogadatlan gyámkodását, • • Összeesküvés Kongó egysége ellen Párizs, (TASZSZ) A Leopoldville-i tárgyalásokról megszökött Csőmbe folytatja színfalak mögötti mesterkedéseit, hogy örökössé tegye Katanga „önállóságát”. Amint az AFP tudósítója jelenti Salisburyból, Csőmbe a hét elején ismét felkereste Adenauer-ellenes tüntetések Párizsban Adenauert szerdán kellemetlen meglepetés érte, amikor látogatást tett a párizsi városházán. Alig lépett be a feldíszített tanácsterembe, amikor a tanácstagok egy csoportja „Oradour, Auschwitz! Le a német revansiz- mussal!” — kiáltásokkal fogadta, majd kivonult a teremből. A legnagyobb tüntetésre a Notredame templom közelében a deportáltak kriptája előtt került sor. Itt mintegy kétezer — többnyire csíkos rabruhába öltözött — volt fogoly „Mauthausen, Dachau, Ravensbruck, Auschwitz” — feliratú zászlók alatt tüntetett csendesen Adenauer látogatása ellen. (MTI) a rhodesiai fajgyűlölők vezérét, Roy Welenskyt. Szerdán reggel, a tárgyalások végeztével Csőmbe Salisburyból visszautazott Elisabethville- be. Amint a jelentésekből megítélhető, a tárgyalások titokzatos körülmények között folytak. A rövid hivatalos záróközlemény „kereskedelmi tárgyalásokról” beszél, amint azonban az AFP tudósítója megjegyzi, helyi megfigyelők nemigen hisznek a hivatalos verzióban. Felhívják a figyelmet arra, hogy a találkozó nyomban követte a Leopoldville-i tárgyalások megszakítását. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy a katangai sza- kadárok az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tettek hadseregük erősítésére. _ Az észak-rhodesiai határvidék valóságos katonai táborrá vált, ahova csoportosan, jönnek’ a külföldi kalandorok, többek között az algériai OAS tagjai. KÜLPOLITIKAI fedtetek Tízéves terv Franciaországban elkészítették az első tízéves tervet. Ne tessék félreérteni, nem gazdasági fejlesztési elképzelésekről van szó, nem is iskolaépítésről, vagy- foiyó-szabályozásról: ez az önálló francia atomhaderő megteremtésének tízéves terve. A hadügyminisztérium legnagyobb sajnálatára ennél rövidebb idő alatt nem tudják elkészíteni a szükségesnek vélt fegyvermennyiséget, sem kiképezni a személyzetet. Közük egyébként, hogy az első szakasz 12 milliárd új frankba kerül, ennek ellenértékeként ennyi és eny- nyi hidrogénbombát, annyi meg annyi Mirage IV. repülőgépet gyártanak majd. 1967-re remélik az első atom-tengeralattjáró elindítását, s a teljes megvalósulás 1970-re várható, lévén a terv első esztendeje I960. A mi fülünk kissé elszokott az effajta tervszá- moktól. Igaz, a szükség a szocialista tábort is ráviszi arra hogy fegyvert gyártson, de nálunk a nemzet terve, amelyet célul kitűzünk, amelyet az államférfiak ismertetnek, amely szívünkhöz nőtt, s amire büszkék vagyunk, nem a fegyverkezés. Nálunk 1964- re ennyi és ennyi fogyasztási cikk gyártása van előírva, 1967-re annyi meg annyi lakás, s 1970-re is egészen más vágyak teljesülését reméljük, mint De Gaulle. Ezzel szemben Párizsban az elnök is. a külügyminiszter is arról a tízéves tervről beszél, abban látja az ország célját, hatalmának megtestesülését A szocialista tábor 1970- re túl akarja szárnyalni a kapitalista világot a békés termelésben — Franciaország vezetői rakétákra és bombákra vágynak. Lám csak, átalakítható a közmondás: mutasd a tervedet — megmondom, ki vagy. — ti. — Paloták a régi gyarmatosítás vezetői 0 is résztvettek, mint például Schiaffino hajóépítő nagyiparos, B lach ette nagyiparos, a Cocacola algériai képviseletének vezetője és Tine nagy ültetvény tulajdonos. Az FLN Algériában állomásozó katonái közül sokan azt: gondolják, hogy lehetőség nyílt volna az OAS megsemmisítésére olyan egyezmények létrehozása nélkül is, amelyek szerephez juttatnak bizonyos veszedelmes személyiségeket. Az ideiglenes kormány, amely hosszú időn keresztül azt hangoztatta, hogy nincs tudomása az OAS-szal folyó bárminő tárgyalásról, hirtelen szembetalálta magát a terror-szervezettel kötött egyezmény tényével s úgy tűnik, hogy hallgatólagosan el is ismerte azokat. Ben Bella és a hadsereg nagy része szerint a kormánynak egyértelműen el kellett volna magát határolnia az ideiglenes végrehajtó szervtől és hangsúlyozni kellett volna, hogy annak jogilag nincs felhatalmazása ilyen jellegű politikai egyezmény megkötésére. Márpedig az ideiglenes végrehajtó szerv napról napra nagyobb politikai hatalomra tett szert és egyre félreérthetetleneb- bül harmadik erőként jelentkezett, amely kész kompromisszumokra lépni a neoko- lonializmussal. Közben ismét kirobbantak a nézeteltérések az algériai ideiglenes kormányban. Június elején Tripoliban összeült az algériai nemzett forradalmi tanács, amely jóváhagyott egy programot. Ez a progresszív demokrácia” Nyugat-Németország legfőbb állam- ügyésze náci várbíró volt Bonn (MTI) Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: A nyugatnémet közvéleményt egyre élénkebben foglalkoztatja a fränkel-ügy. Frankel szövetségi főállam- ügyészt néhány hónapja nevezték ki a legfőbb államügyész kulcsfontosságú hivatalába. Néhány nappal ezelőtt azonban egy Berlinben tartott sajtóértekezleten leleplezték fasiszta múltját, azt, hogy a náci időkben a lipcsei birodalmi főállamügyészségen buzgó kiszolgálója volt a hitlerista terrornak és személyes közbelépésével halálos ítéleteket kény- szerített ki olyan esetekben is, amikor az alsófokú bíróság enyhébb büntetést szabott ki a vádlottra. Frankel.- nek ezt a tevékenységét számos okmány bizonyítja, amelyet a berlini sajtóértekezleten tártak a nemzetközi nyilvánosság elé; Mint a frankfurti TAT írja: Frankel összesen 34 embert küldött halálba a náci vérbíráskodás idején, így például az 6 javaslatára ítélték halálra 1942-ben Peeters holland munkást, amiért egy megrongált ládából kivett néhány darab kekszet. Miután a berlini sajtóértekezlet ráirányította a nemzetközi közvélemény figyelmét Fränkelnek a náci terrorban játszott szerepére, Stammberger bonni igazságügyminiszter bejelentette, hogy viszgálatot indítanak Frankel múltjának „felderítésére”? A Westdeutsche Allgemeine-Zeitung kommentárjában kiemeli a Fränkel-ügy botrányos jellegét és hangsúlyozza, nem szabad megelégedni Frankel menesztésével, hanem azt is ki kell vizsgálni, hogyan nevezhették ki őt a nyugatnémet igazságszolgáltatásnak ebbe a kulcsfontosságú tisztségébe, (MTI) „Adenauer franciaországi látogatásának régi paloták egész sora ad pompás történelmi hátteret”? így rajong az egyik tudósító a nyugatnémet kancellár párizsi látogatásáról írva. Semmi kétség, a vendéglátó De Gaulle a múltak ragyogó stílusában épült palotákban fogadja a szomszéd öreget, itt ad neki szabást, s másokba elvezett. Ezek a paloták pedig az említett történelmi tapasztalatok birtokában bölcs maliciával nézik a látogatót. Ök látták Bismarck poroszait. amint beletörölték csizmáikat a kastélyok pompás szőnyegeibe és a mozaikpadlóba, látták a 14-es háború pusztításait, nézték a náci osztagokat, amint bevonulnak a francia kultúra féltve őrzött falai közé. S mert minderre emlékeznek, a mostani nyugatnémet vendégre is bizalmatlanul néznek, bár az rendkívül udvariasan mosolyog és cilindert hord a fején. De Gaulle azt mondja? hogy vége a francia—német ellentéteknek, megkezdődött az örök szövetség korszaka. Ezek a paloták azonban jóval tapasztaltabbak, s tudják, hogy csaknem egy évszázad modern ellenségeskedése nem volt véletlen. Amig két olyan rendszer van hatalmon a Rajnánál és attól nyugatra? amelyek hatalomra és „Európa vezetésére” törek- , szenek, addig törvényszerűen szembe kerüíííefc -egymással, mint ahogy szembe került III. Napóleon Bismarck-kaL Erre gondolnak. vagy legalább is erre gondolnának ezek a paloták, ha lenne ilyen képességük, s árgus szemekkel figyelnék, nincs-e Adenauer cilindere alatt már most — vassisak. Kit szolgál az amerikai sajtó, rádió és televízió mammut gépezete? Szemle a moszkvai Kommunyiszt cikkéből szervezetbe tömörültek. Nem kell marxistának lenni ahhoz, hogy meglássuk, kinek az érdekeit szolgálja ez a propagandaapparátus. A sajtó, a rádió a televízió függése a reklámfeladatoktól: hatásos módszere annak, hogy a közvéleményt a nagytőke érdekeinek rendeljék alá. A lap- és folyóiratkiadó konszernek jövedelmének 65 —90 százalékát a reklám jövedelmezi. Teljesen a reklámfeladók kezében vannak az üzleti rádió- és televíziós részvénytársaságok. A reklám fontos ideológiai funkciót tölt be más viszonylatban is. Egyes kutatók például megjegyzik: a reklámnak az a társadalmi rendeltetése, hogy megbénítsa az amerikaiak gondolkodását, elterelje az „átlagember” figyelmét a komoly társadalmi problémákról; Az ilyen lapok tipikus képviselője a „Daily News” című New York-i lap (Mac Cor- mick—Patterson-konszem). Ez a lap 2 millió példányban jelenik meg, 112 hasábon, vasárnap pedig 156 hasábon, s e terjedelem 66 százalékát reklámhirdetések foglalják el. Csupán 1 százalék foglalkozik gazdasági, társadalmi és pénzügyi hírekkel de meg kell jegyeznünk, hogy a pénzügyi hírek alkotják az 1 százalék nagy részét. A tömegek butításának és tudatuk megrontásának szemÁllamok periodikus sajtókiadványainak túlnyomó részét, amelyek a világ lapkiadványainak körülbelül 60 százalékát alkotják. A „Time” című folyóirat összehasonlította a szerkesztőségi kommentárokat és kimutatta, hogy a különböző lapokból kivágott 99 szerkesztőségi cikk közül 31 szó szerint egyezett! De nemcsak a sajtót monopolizálták. Az Egyesült Államok kereskedelmi rádió- állomásainak körülbelül egy- harmada van kapcsolatban lapkiadó részvénytársaságokkal. A három legnagyobb monopolista egyesülés az Egyesült Államok egész televíziós műsoradásának gazdája; Az amerikai filmek háromnegyedét a hollywoodi részvénytársaságok úgynevezett „nagy ötöse” és az a három kevésbé nagy cég gyártja, amelyek egy kartellméknek ezt a „vákuumát”? A szükséges eszköz az anti- kommunizmus — ez az imperializmus legfőbb eszmeipolitikai fegyvere. Az imperialista propaganda ezért folyamodik a hazugság különböző eszközeihez és a félrevezető pszichológiai nyomás taktikájához, mert ezt követeli terjesztett eszméinek reakciós, hépellenes tartalma. A VILÁG LAPJAINAK 66 SZÁZALÉKÁT Az amerikai politikusok állítása szerint a burzsoá társadalomban megvannak a feltételek a közvélemény „szabad” alakulásához. Az Egyesült Államokban azonban az egész propagandaapparátus — a lapok, a rádió, a film, a televízió — a kapitalisták maroknyi csoportjának kezében van. A lap- és folyóiratkonszernek ellenőrzik az Egyesült A burZSOá ideológusok és politikusok egyre gyakrabban siránkoznak amiatt, hogy a kapitalizmusnak nincs vonzóereje. „Nekünk, nemzetünknek — jelentette ki Kennedy, az Egyesült Államok elnöke — most nagyobb szükségünk van a2 eszmék erejére, mint atomerőre, légi-, pénzügyi-, ipari-, sőt embererőre”; „Az ember, akinek van ideológiája, a maga oldalára állítja az ideológia nélküli embert. Ez a kommunizmus titka a mai világban. Az ideológia nélküli ember soha nem vonzhatja a maga oldalára azt, akinek van ideológiája. Ez a titka a demokrácia csődjének korunkban” — írják P. Campell és P. Howard amerikai humanista prédikátorok „Amerikának ideológiára van szüksége” című könyvükben. Mivel töltik ki hát a kapitalizmus szószólói az esz-
