Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-06 / 156. szám
1962. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 A NÉPFRONT HÍREI Július 6-án Tiszafüreden a községi pártbizottság helyiségében a községi népfront elnökök 1 és titkárok részére értekezletet tartanak. A népfrontbizottságok előtt álló feladatokról beszélnek, meghatározzák, mit tehetnek a népfront aktivistái az aratási, cséplési munkák sikeréért, s miként szorgalmazzák a háztájiból a szerződések megkötését. * Kuvcsorbán a népfront bizottság július 8-i ülésén a mezőgazdasági munkák helyzetét értékelik, s a második féléves munkatervükről tárgyalnak. * A törökszentmiklósi járási népfront bizottság mellett működő műszaki csoport július 12-én csoportülést tart, amelyen részt vesz Kisújszállás és Túrkeve műszaki csoportjának képviselője is. Törökszentmiklóson a népfront városi bizottsága az üzemekben, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban július 4-től 7-ig tizenöt kisgyűlést tart — a moszkvai . békevilágkongresszussal kapcsolatban. * öntözési ankétot rendez Jászdózsán a népfront járási és községi bizottsága július 11-én este. Az öntözés helyzetéről s a legsürgősebb tennivalókról vízügyi szakemberek adnak tájékoztatót. * Tiszaderzsen július 13-án este tartja ülését a községi népfront bizottság. Első napirendként az elnökök és titkárok részére tartott értekezlet anyagát ismertetik, majd megtárgyalják a második félévre szóló munkatervüket. * ARATNAK ASZAJOLI VÖRÖS CSEPEL TERMELŐSZÖVETKEZET GABONATÁBLÁIN. 1600 HOLD ŐSZI VETÉSŰ GABONA VAR AZ ARATOKRA. KÉPÜNKÖN FÁSI JÓZSEF A LEGÚJABB TÍPUSÚ EMAG-KOMBAJNNAL VÁGJA AZ ŐSZI ÁRPÁT. Jutalom a legjobbaknak A Középtiszai Állami Gazdaság vezetősége és KISZ Bizottsága a gyors és veszteségmentes betakarítás érdekében jutalomban részesíti a legjobb eredményt elérő gépvezetőket. A versenyt az aratás kezdetétől rendszeresen értékelik. A díjak kiosztására a nyári betakarítási munkák befejezése után kerül sor. A gazdaság összesen »mintegy hatvanhét ezer forintot biztosít erre a célra. Jutalmazzák a legjobbakat a Szolnoki Állami Gazdaságban is. A kombájnosok, a szalmalehú- zók, mii trágyázok és traktorvezetők között huszonnégyezer forintot osztanak ki. Az értékelésnél azt is figyelembe veszik, hogy az egyes munkacsoportok mennyire segítik egymást az aratás meggyorsítása érdekében. KARCAGON amit ma megöntöznek, holnap mutatja a térkép Helyesbítéssel kell kezdenem. Amit ma megöntöznek a karcagi termelőszövetkezetekben, azt öt nap múlva jelöli a városi vízügyi szakaszmérnökség öntözőtérképe. Ahhoz mérve, hogy még egy esztendővel ezelőtt is előfordult: az öntözést irányító szakapparátus - hónap múltán sem merte biztosan kijelenteni, hol tartanak az öntözéssel, ez már nagy haladás. Miről is van szó? Arról, hogy a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság év elején elrendelte a szakaszmérnökségek táblámikénti jelöléssel kössék meg a vízkivételi szerződést. Vagyis 1962 januárjától kezdve nem elegendő szerződési feltételnek, ha a karcagi Béke Tsz bejelenti igényét 50 hold kukorica öntözésére. A szövetkezetnek azt is jeleznie kell, az az ötven hold kukorica melyik csatorna (szaknyelven: öntözési főmű) mentén, milyen számozású táblában terül el. Ez így is történt. Karcag öt termelőszövetkezete — a Lenin, a Béke, a Dimitrov, a Május 1 és a November 7 — mind a hétezer hold öntözött területet táblánkénti felsorolással szerződte. A szakaszmérnökség dolgozói összesítették a szerződésekéit és az öntözésre váró táblákat berajzolták a város térképébe. E térképen rajta van: az öt szövetkezet és a Karcagi Kísérleti Gazdaság földterülete, a város határában áthaladó csatornák. A térképet ma már használják; A vízügyi igazgatóság vízőrei jelentették eddig is, hogy körzetükben melyik szövetkezet hány holdat öntözött meg. Most viszont a vízőrök felmérései alapján a szövetkezet szakembereivel történő adategyeztetés után a vízőrök jelentésében az is szerepelt, hogy az öntözött holdmennyiség hol található, milyen táblára esik. S amíg a térkép nélküli módszerrel hasszámokat is lehetett jelenteni, most térképen pontosan ellenőrizni tudják az öntözés állását. A jelentéseket öt naponként összegezik, egyeztetik a térképrajzokkal; így most nem csak azt tudják Karcagon. hogy hétezer holdas idei öntözési tervükből négy- ezerhatszáz holdat már teljesítettek, hanem azt is, melyik szövetkezet milyen táblájára vonatkozik ez. Ezzel figyelemmel kisérhetik, hol várja már növény leginkább a vizet. Vagy: hol kapott már elegendő csapadékot a növény; Természetesen megtörténik, hogy az előzőén szerződött területeken kívül is öntöznek menetközben a szövetkezetek. Nincs semmi baj. A térkép ugyan év elején elkészült. de menetközben be- rajzolhatók azok a területek, amelyekre pótszerződést kötöttek. A térkép készítéséhez vezetéséhez nem kell sok idő. Több semmi esetre sem, mint annak utánajárni, való- ak-e a jelentések; A szervezettség, a . pontos eligazodás érdekében igazán megéri, hogy ezt az ötletes újítást minden városunkban, járásunkban átvegyék ahol öntöznek. — B. L. — BUDAPEST MEZŐKÖVESD KÖZÖTT VILLANYMOZDONYOK KÖZLEKEDNEK A MÁV az idén nagy erőket összpontosított a miskolci vonal villamosítására, hogy meggyorsítsa a felsővezeték s a különböző villamossági berendezések szerelését. Bár időnként mutatkoztak anyagellátási nehézségek, a jó szervezés mégis meghozta gyümölcsét; július 15-től már Budapest—Mezőkövesd között villanymozdonyok vontathatják a szerelvényeket. (MTI) / Az idő és bérnormák hatékonyságáról A közelmúltban a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsa négy vállalatánál — a Szolnoki Járműjavítóban, Tisza Cipőgyárban, a szolnoki Építőipari és Javító Vállalatnál és a jászberényi Aprítógépgyárban, — a megyei tanács munkaügyi osztálya pedig a tanácsi irányítás alatt álló vállalatoknál folytatott ellenőrzést, a normák folyamatos rendezéséről, „karbantartásáról” és az alkalmazott bérnormák hatékonyságáról; A felsorolt vállalatok közül csak a szolnoki Járműjavító és a Tisza Cipőgyár készített munkaügyi intézkedési tervet. E tervek is kivétel nélkül tartalmazták a mun kanormák felülvizsgálatának ütemtervét, a technológiai módosításokat és műszaki intézkedéseket. Megállapítható, hogy a komplex intézkedési tervekben foglaltakat egynéhány pont kivételével teljesítették. Például: a Tisza Cipőgyárban a tavalyi tizenhat célkitűzés közül tizenegyet, az idén tíz feladat közül nyolcat teljesítettek; A munkaügyi intézkedések hatására technológiai módosításokkal 95 ember pinkájának megtakarítását érték el. léltető példája az amerikai televízió, a legalacsonyabb színvonalú reklám és az amoralizmus valóságos birodalma. A reklámok, zenei műsorok, revük, drámák stb. ürügyével tálalják fel. Az ilyen televíziós adások „nevelő szerepét” a Los Angeles-! televíziós részvénytársaság igazgatójának szavai alapján is megítélhetjük, aki kijelentette, hogy minden tizenharmadik évét betöltött amerikai iskolás 13 000 gyilkosság részletes bemutatását nézhette meg a televízióban; VALLÁSOS TÉMA ÉS A PROSTITÚCIÓ A szellemi mérgezésből alaposan „kiveszi a részét” a film is. Az amerikai sajtó adatai szerint 1960-ban a filmekben a következő két téma uralkodott: a vallásos téma és a prostituáltak élete. Ezután következnek a „rémfilmek”, a cowboyfilmek és a militarista témájú filmek. Az ilyenfajta filmipari termékek zavaros áradatában a néhány jó film teljesen elvész. Az „átlag amerikai” gyakran tehetetlen a tömeges ideológiai támadással szemben. Az amerikai reklámkutató tudományos intézet által végzett kutatás adatai szerint 1939—1950-ben az újságolvasók 85—91 százalékát azok a szenzációs fénykép- felvételek érdekelték elsősorban» amelyek a filmeket és a filmcsillagokat reklámozták, 76 százalék a sport iránt érdeklődött, 83 százalék az illusztrált hírek iránt, a férfiak 81 százaléka és a nők 78 százaléka rendszeresen olvasta a „comicsokat”. A „comicsok” — silány tartalmú, primitív képes történetek, amelyeket az Egyesült Államokban évente hatalmas, körülbelül 1 milliárd példányban adnak ki; Sok pszichológus, szociológus és más szakember végez külön kutatásokat a külföldön folytatott amerikai propaganda szervezetével kapcsolatban; Nemrégen egy amerikai állampolgár, a „hidegháború” ellenfele, érdekes dokumentumot adott át szovjet újságíróknak — a Szovjetunióba utazó amerikai túristáknak szóló instrukciót. A „Mi hat és mi nem hat a szovjet emberekkel való érintkezésnél” című brosúrában annak a 75 vezetőnek a „tapasztalatait” összegezték, akik a Moszkvában rendezett amerikai kiállításon dolgoztak. Az instrukció készítői tanácsokat adnak, hogyan lehet a legjobb propagandát folytatni a szovjet lakosság körében és a propaganda segítségével hogyan lehet elősegíteni a szükséges felderítő információ elnyerését és az ügynökök előkészítését. Csupán az Egyesült Államok információs ügynökségének (USIÁ) 11 000 munkatársa van. 350 ^információs központot” létesített 79 külföldi országban. Az ügynökségnek van alárendelve az „Amerika Hangja” rádióállomás, az összes kontinenseken levő nagy teljesítményű adóival. Az „Amerika Hangja” a tárgyilagosságtól nagyon távol álló, sokszor egyszerűen rágalmazó műsorait 39 nyelven sugározza, naponta 23 óra 15 percen át; Az Egyesült Államok információs ügynökségének rendelték alá a „németnek” álcázott RIAS rádióállomást („Az amerikai övezet rádiója”), amely a Nyugat-Berlin- ben levő számos felforgató szervezet legfőbb propagandaszócsöve. A RIAS „a Nyugat egyik legjobb fegyvere a hidegháborúban”, jelenti ki L. John Martin, a „Nemzetközi propaganda” című terjedelmes munka szerzője. Washingtonban nemrégen határozatot hoztak, hogy fokozzák a RIAS felforgató tevékenységét és erre a célra körülbelül 500 000 dollár póthitelt bocsátottak rendelkezésre. A MEGVETÉS SZINONIMÁJA Amint L. Martin rámutat, az Egyesült Államokban több mint 100 magánszervezet és igen sok nem üzleti jellegű szervezet (különféle „társulatok”, „bizottságok” stb.) foglalkozik külföldön propagandával, Az Egyesült Államok óriási összegeket költ erre a célra. „Mit értünk el ezekkel a hatalmas kiadásokkal?” — teszi fel a kérdést J. W. Casie amerikai politikus. A kérdésre megadja a választ is: „Olyan óriási népszerűtlenséget, hogy Európa, Ázsia, sőt saját féltekénk számos országában is az „amerikai” szó a megvetés és a rosszul álcázott gyűlölet szinonimája lett. Valóban katasztrófában nagyot estünk a világközvélemény előtt”. Wash'ng’onban nagy sietve határozatot hoztak arról, hogy fokozzák a „pszichológiai háborút”; Hivatalosan bejelentették, hogy a kormány képviselőinek szintjén csoportot alakítanak, amely el fogja készíteni a pszichológiai és a politikai háború folytatásának programját. E csoport tagjai között van Robert Kennedy igazságügyminiszter, A. Goldberg munkaügyi miniszter, A. Johnson, a politikai ügyekkel foglalkozó államtitkár és M. Taylor tábornok, a „hidegháború” stratégiai kérdéseinek egyik legfőbb szakértője. Az Egyesült Államok vezető körei nyilván abban bíznak, hogy kifinomultabb propagandafogásokkal becsaphatják a tömegeket. A történelmi tapasztalat azonban másró] tanúskodik: még a legkifinomultabb propaganda sem leplezheti el a valóságot, A teljesítmény százalékok szóródását egyedül a Tisza Cipőgyárban lehetett megvizsgálni, mert a többi vállalatoknál ilyen nyilvántartást nem vezettek. A mimkanormák rendszeres, tervszerű vizsgálatával csak a szolnoki Járműjavítóban és a Tisza Cipőgyárban foglalkoznak. Ezt bizonyítja az is, hogy 168 - munkakörben változtattak normát. A Járműjavítóban 1961. január 1-től május 15-ig tartó normafelülvizsgálatok alkalmával 4471 technológiai utasítás tanulmányozása után 21 600 normát módosítottak. Az Építőipari és Javító Vállalatot kivéve, a többi vizsgált vállalatnál örvendetes tényként lehet megállapítani, hogy növekedett a műszaki normák aránya. A Tisza Cipőgyárban 1,8—2 százalékig, a szolnoki Járműjavítóban negyedévenként 0,5 százalékkal, az Aprítógép- gyárban az összes munkanormák 40 százaléka arányában emelkedett az alapórabér A munkanormák helyes megállapításánál oly fontos szerepet játszó veszteségidő az Aprítógépgyár jelentései szerint csökkenő tendenciát mutatott. A vizsgálat azonban kiderítette, hogy nem tüntetik fel a való képet. mert nem tervszerűen, szakemberek és kellő hozzáértés fuányában készítették azokat. Az állásidő a valóságban növekedett; A normák szigorításával csupán a Tisza Cipőgyárban járt együtt az alapórabérek emelése. Az intézkedések végrehajtása következtében lehetővé vált 1496 dolgozónál 0,10 Ft-os alapórabér emelkedés. Az üzemek gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága vállalati bérszabályzatban rögzítette a munka- normák készítésének. bevezetésének és megváltoztatásának rendjét. A szakszervezetek általában félévenként tűzik az Sz. B. ülés napirendjére a vállalat normahelyzetét. Felmerülnek viták is a vállalatvezetés és a szakszervezet között. Például: az Építőipari és Javító Vállalatnál a szakszervezet nem értett egyet a vasas részleg dolgozóinak órabér- csökkentésével, így hosszas viták után az órabér változatlanul maradt. Felesleges a műhelvbizott* J . ságok aggodalma Normák felülvizsgálásánál azonban helytelen az. hogy a normarendezést végző dolgozóirat felesleges és meggyőződés nélküli aggodalmuknak hangot adó műhelybizottságoK. helyenként befolyásolni igyekezzenek. A martfűi üzemben például a cipőgyártási norma felülvizsgálásánál a műhelybizottság túlzottnak tartotta a rendezés arányát, hivatkozva a raktár túlzsúfoltságából adódó kedvezőtlen munkakörülményekre. Az azóta eltelt idő bizonyította, hogy még így is lazán állapították meg a teljesítmény követelményeket, A munkanormák karbantartását kimondó kormány- rendelet hatására a gazdasági vezetők megfelelő létszámú időelemzőt állítottak munkába, feladatuk hatékonyabb ellátása érdekében; Az üzemj pártszervezetek is a bérek fontosságának megfelelő felelősséggel foglalkoznak a munkanörmákkal és az elmúlt időben rendszeresen tárgyalták vállalatuk normahelyzetét; A jelentésekből kitűnik, hogy a felsorolt minisztériumi vállalatok nem dolgoztak úgy, ahogyan azt a munkanormák állandó vizsgálatának fontossága megköveteli. Ahol nem keresik az elreszett időt A tanács irányítása alá tartozó vállalatoknál azonban még ennél is rosszabb a helyzet. Ez évben Szolnok megye könnyűipari és élelmiszeripari vállalatai összesen csak 120 veszteségidő tanulmányt készítettek. A kisújszállási Faipari Vállalatnál, a Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál, a szolnoki Ruházati Vállalatnál, a törökszentmiklósi és a jászberényi Vasipari Vállalatnál munkanapfényképezést egyáltalán nem készítettek. A Sütőipari Vállalatnál és a szolnoki Vasipari Vállalatnál készített veszteségidő tanulmányok aránya az alkalmazott normák számához viszonyítva nem elegendő. A tanácsi vállalatoknál az általános normarendezés megfelelő, azonban a nor- mahélyzet folyamatos rendezésénél, a veszteségidő tanulmányok készítésénél és a teljesítményszázalékok állandó figyelemmel kísérésénél visszaesés tapasztalható. A KGM Általános Gépipari Igazgatóságának az Aprítógépgyár gazdasági vezetői részére nagyobb segítséget kell nyújtania, tekintettel arra, hogy ezen vállalatnak az idén a korábbi évek mulasztásait is pótolni kell. A gazdasági vezetés terve, — mellyel a szakszervezeti bizottság egyetért — az, hogy a munkáslétszám produktív részének az év második felétől 90 százalékban darabbérben kell dolgoznia. A minisztérium kellő elvi és gyakorlati segítségével ezt a feladatot az Ap- rítőgépgyárban meg ‘lehet oldani. Bognár János
