Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. június 17. Erősödő hullámverések a külpolitikában AZ ELMÜLT héten ese- ménydúsabbá vált a külpo­litikai aréna. Sehol nem tértek napirendre a varsói szerződésben résztvevő álla­mok politikai testületének nyilatkozata fölött. Ez az ok­mány igen határozottan ki­mondotta, hogy folytatni ked a szovjet-amerikai tárgyalá­sokat a német békeszerződés megkötése érdekében. Saj­nos, a nyugati hatalmak tak­tikája változatlanul a régi: újra meg újra elodázzák a döntést. Sem a csapataikat nem vonják ki Nyugat-Ber- linből, sem a megszállási rendszert nem akarják meg­szüntetni. Ezzel a íyugar- berlini tűzfészket a vesze­delmes fellángolás lehetősé­gének állapotában tartják. Érthető, hogy a varsói szer­ződés államai leszögezték: ha a békeellenes, hideghábo­rús provokátorok olyan cse­lekedetekre vetemednének, amelyek veszélyeztetik az NDK biztonságát, akkor minden rendelkezésükre álló eszközzel és a legna­gyobb határozottsággal meg­védik biztonságukat. Óriási érdeklődést keltett minden országban a KGST tanácskozása is. Nyugaton mind a mai napig cikkeznek róla és se vége, se hossza a rádió és tv-kommentárod­nak. Különféle hangnemben elemezgetik a KGST határo­zatait, de e „gazdasági csúcs- értekezlet” jelentőségét köz­vetlen vagy közvetett formá­ban elismerik. Valóban, a KGST határozatok a kívá­nalmaknak megfelelően fej­lesztik a résztvevő országok gazdasági életét. Ugyanekkor történelmi jelentőségük is van, hiszen egy olyan át­fogó kereskedelmi világszer­vezet létrehozatalát is java­solják, amely megkülönböz­tetések nélkül szabadabbá tenné az államok külkeres­kedelmét az egész világon minden viszonylatban. Ez reális javaslat, mert megfe­lel az egész emberiség érde­keinek, és mert előterjesztői — a szocialista országok — őszintén akarják. Idő kérőé­re csupán, hogy ez a KGST javaslat legyőzze a nyugatiak értelmetlen ellenállását. ABBAN a délkelet-ázsiai térségben, amely magában foglalja Észak-Vietnam, Dél- Vietnam, Laosz, Thaiföld, Burma és Kambodzsa föld­jét, egy új világégés rémét idézte fel Kennedy kormá­nya; A jenkik elhatározták, hogy Laoszban és Dél-Viet- namban minden eszközzel — a katonai beavatkozás esz­közével is — támogatják, Boun Oum és Nosavan im­perialistabarát klikkjeit. Ezt a hivatalos USA-politikát a népek átka kísérte, de éle­sen bírálták magában az Egyesült Államokban is. Új­ra bebizonyosodott, hogy a nemzetközi közvélemény ha­talmas erő. Ennek akarata mozdította elő a laoszi koalí­ciós kormány létrejöttét, ör­vendetes fejlemény ez. med lehetővé teszi a laoszi vál­ság végső felszámolását. Saj­nos, mindezek ellenére bizo­nyos jenki ellenhúzások és fenntartások máris megfi­gyelhetők. Legszembeötlőbb az a tény, hogy a Pentagon­nak esze ágában sincs ki­vonni csapatait Délkelet- Ázsiából. Ez pedig azt jelen­ti, hogy a béke testében ott­maradt a rozsdás szög s vele együtt a vérmérgezés lehetősége. Ami a nemzetközi politi­kai erőviszonyod alakulását illeti, e tekintetben az olasz- országi községi választások általános figyelmet keltettek. Kiderült, hogy a Keresztény- Demokrata Pórt veszített tö­megvonzásából, az Olasz Kommunista Párt pedig 18 ezerrel gyarapította szava­zóinak számát Rómában és jelentősen megnőtt a befo­lyása Pisa és Foggia váro­sában. A szocialisták nagy- jában-egészében megőrizték pozícióikat, de a neofasisz­ták az egész vonalon a tör­pe kisebbség sorsára jutot­tak. Az OAS terrorja még min­dig dühöng Algírban. Rob­bannak a bombák, dörren- nek a fegyverek: gyilkolnak, rabolnak, gyújtogatnak. Folytatják a „felperzselt föld” taktikáját és attól sem riadnak már vissza ezek a banditák, hogy mérgezett édességeket ajándékozzanak az algíri gyermekeknek. Le- írhatatlanul gyalázatos faj- irtás ez. Franciaországban a kormányt teszik felelőssé mindezért. De Gaulle 12 ezer rendőr védelmében utazgat az országban, korteskedik hatalma további kiterjeszté­se érdekében. De előbb- utóbb rákényszerül határo­zott tettek formájában a színvallásra: érvényesnek te­kinti-e az eviani egyezmé­nyeket, vagy sem? VÁLTOZATLANUL for­tyog a katlan az Atlanti Szö­vetség boszorkánykonyhájá­ban. Vitatják Anglia felvé­telét a közös piacba. Aden­auer ugyanekkor szeretné át­alakítani a Bonn—Párizs tengelyt: nyugatnémet­francia—olasz hármasszövet­ség tervével hozakodott elő. És miközben gyorsuló ütem­ben gondoskodik a Bundes­wehr korszerű felfegyverzé­séről, nyíltan kimondja: Nyugat-Németország azt akarja, hogy Franciaország ne lehessen mégegyszer a Szovjetunió szövetségese a nyugatnémet militaristák el­len. Nem megnyugtató az a tény sem, hogy a nyugatiak mesterkedései álomba szen- derítették a genfi leszerelési értekezletet. A tárgyaló felek képviselőit egyhavi szabad­ságra küldték. Ügyláts7.ik, Nyugaton már-már még be­szélni sem hajlandók a le­szerelésről. Ellenben Kenne­dy parancsára szakadatlanul folynak a nukleáris robban­tások a Karácsony-szigetek térségében. Sőt, kísérletezni akarnak a „kilyukasztott ég”, vagyis a magaslégköri hid- rogénbomba-robbantások esz­közével is. Nagyon is indo­kolt tehát a népek és a Szovjetunió tiltakozása. Ép­pen ezért fogadta megértés­sel minden békeszerető em­ber Hruscsov levelét, ame­lyet a hét végén a japán miniszterelnöknek küldött. E levélben többek közölt arról van szó, hogy a Szovjetunió nem lesz tétlen szemlélője a N ATO-hatalmak háborús ké­szülődéseinek és kénytelen lesz gondoskodni védelmi erejének megfelelő színvo­naláról. MINDENT egybevetve a fegyverkezési hajsza impro­duktív kiadásai egyre súlyo­sabban érintik a világot. Már a valamikor oly korlátlan hatalmú Egyesült Államok gazdasági élete sem bírja a hadügyi költségvetés szaka­datlan emelését és a dollár- milliók végnélküli folyósítá­sát csatlós államok „felvá­sárlása” céljából. Ékesen szóló bizonyítéka ennek a Wall Streeten az árfolyamok újabb zuhanása is. 0 román nép szeretette! várja a Hruscsov elvtárs vezette szovjet párt- és kormánvkiildöttsénet Bukarest (MTI). Egész Ro­mániában rendkívül nagy várakozás előzi meg a Nyi- kita Szergejevics Hruscsov vezette szovjet pórt- és kor­mányküldöttség küszöbönálló látogatását. A delegáció a program szerint június' 18- án, hétfőn érkezik Bukarest­be. A szovjet vendégek méltó fogadására országszerte foly­nak az előkészületek. Buka­rest vörös és nemzeti színű zászlódíszbe öltözött. A leve­lek ezrei érkeztek a Szovjet­unió bukaresti nagykövetsé­gére és a központi lapok szerkesztőségeibe, amelyek­ben a dolgozók kérik Nyikita Szergejevics Hruscsovot és kíséretét, hogy tegyen náluk látogatást. Meg akarják mu­tatni eredményeiket, amelyek elérésébe a szovjet nép ön­zetlen segítsége nagy szere­pet játszott. Az elmúlt évtizedben a Szovjetunió több mint kilenc­ven nagyipari iparvállalat felszereléséhez és rekonstruá­lásához szükséges terveket, gépeket és berendezéseket szállított a Román Népköz- társaságnak. Ezek között van például a Vajdahunyadi Fém­kombinát, a Romani Csőhen­germű, a Birladi Golyóscsa- págy-gyár és több kőolajfino­mító. A szovjet segítséghez fűződik számos új iparáglé­tesítése és fejlesztése. Szovjet segítséggel épül a nagy balaci Acélkombinát, amely 1970-ben, amikor tel­jes kapacitással dolgozik, évente négymillió tonna acélt ad majd az országnak. A mai román gyáripar és a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság megteremtése, a szocialista kul+úra vívmányai elválaszthatatlanul összeforr­tak a román—szovjet barát­ság fogalmával. Innen van az, hogy a Román Népköztár­saságban közkeletű szóval, „nagy barátság” néven jelö­lik meg a román—szovjet ba­rátságot. A Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség romániai látogatása kétségkí­vül tovább erősíti a sokol­dalú román—szovjet kapcso­latokat. Nyikita Hruscsov válasza az angol munkáspárti képviselők levelére Moszkva, (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök válaszolt arra a levélre, amelyet 65 ismert angol munkáspárti parla­menti képviselő írt Hruscsov- nak a nukleáris leszerelés kérdéséről. Levelében Hruscsov meg­állapítja: .,a nyugati hatal­maknak vezetői tudatosan kényszerítik a Szovjetuniót újabb versenyre a nukleáris fegyverek tökéletesítését il­letően. E vezetők nagyon is számot vetettek azzal, hogy a nukleáris kísérletek felúj í­Dühöng az OAS terror Felrobbant az algíri városháza Algír (MTI). Az OAS ko­rábbi fenyegetőzéseinek meg­felelően tovább folytatja „romboló hadjáratát” Algé- riában, ez a hadjárat az utóbbi napokban elsősorban épületek és intézmények el­pusztítására irányul. A ter­ror-szervezet egy több. mint 40 kilogrammos plasztikbom­bával pénteken felrobbantot­ta az algíri városháza épüle­tét. A városháza nagyrésze rombadőlt, de megrongálód­tak a környező épületek is, közöttük az a szálloda, amelyben a külföldi újság­írók laknak. A kivonuló rend­őrség és a mentőalakulatok bokáig jártak az üvegcserép­ben és a törmelékben, több órán keresztül ástak, míg si­került kimenteni a romok alá szorult embereket. A rob­banásnak négy halálos és 35 sebesült áldozata volt. Ké­sőbb a romok között tűz ütött ki. Ez volt eddig az OA3 legnagyobbszabású robbantá­sa Algériában. Pénteken délelőtt felrob­bantották a Musztafa-kórház műtőit is. Délután újabb kórház robbant Algírban, a károkról . ég nem érkezett jelentés. Ugyancsak felrobbantotta az OAS az Algírtól keletre fekvő vízierőmű ellenőrző és uMiiimimiiimimiHiiiiiiiMiiiiiiiniimiiiiiiiiiiiiitHimniiiiiiimniiiimiiiHimmiiiiiMiiiiM A Móra Ferenc Könyvkiadó pályázati felhívása irányító berendezéseit. (Az OAS korábban valamennyi algériai vízierőmű felrobban­tásával fenyegetőzött.) Az Algériai Gáz- és Elekt­romosművek vezetőinek tájé­koztatása szerint a pénteki robbanás lényegében megbé­nította a vízierőmű működé­sét és így komoly zavarokra lehet számítani Algír ener­giaellátásában. Előrelátható- leg 8—10 hónapra lesz szük­ség az okozott kár kijavításá­hoz. r Oránban egy OAS-egység megtámadta a francia ro­hamrendőrség egy csoport­ját. Lövöldözésre került sor, tíz rendőr és több járókelő megsebesült. Bár egyelőre az OAS csak egy földgázkutat robbantott fel. Algéria két legnagyobb olajtársaságának párizsi ve­zetősége bejelentette, hogy al­gíri irodáiból és szaharai ki­rendeltségeiből visszavonja alkalmazottait. Csak a leg­szükségesebb személyzet ma­rad Algériában. BEFEJEZŐDTEK A VIZSGÁK konfliktusban”. Természetes — írja Hruscsov — hogy „ilyen körülmények között a szovjet kormány nem lát más kiutat, mint gondoskod­ni arról, hogy a Szovjetunió védelme a szükséges színvo­nalon legyen”. A munkáspárti képviselők levelének azt a részét ille­tően, ahol arról van szó, hogy ha a Szovjetunió az Egyesült Államok példáját követve felújítja a kísérleteket, ezzel megzavarhatja a genfi lesze­relési tárgyalásokat és hoz­zájárulhat azok sikertelensé­géhez. Hruscsov így ír: „Se­hogy sem tudom megérteni önöket, és annál inkább nem tudok egyetérteni önökkel, amikor önök a genfi tanács­kozás esetleges kudarcát ösz- szekapcsolják a szovjet kor­mány olyan szándékaival, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket saját védel­miek biztosítására, válasz­ként a nyugati hatalmak te­vékenységére”: — „A nyugati hatalmak külpolitikai irányvonalában, és egyedül ebben rejlik az igazi veszélye annak, hogy a genfi leszerelési tárgyalások nem váltják valóra azokat a reményeket, amelyekkel a népek tekintenek e tárgyalá­sokra. Önök — írja a szov- kormányfö — jogosan Az általános és középisko­lákban egyaránt véget ér.ek a vizsgák. Képünk a szolnoki Áchim András úti iskola 1II/B. osz­tályának tanulóiról készült éppen a nagy izgalom köze­pette. Magyar Gyuláné taní­tónő kérdése után a felnyúj­tott ujjak száma arról tanús­kodik, hogy ebben az osztály­ban is nagyon sok szorgal­mas, jó diák tanul. Igaz, az arcok mosolya mintha köny- nyű kérdésedről árulkodna... Persze, most már — az isko­laév befejeztével — a tanító néni amúgyis tisztában van tanítványaival: ki mennyit tud. A tanévzáró ünnepségre és ezzel együtt a bizonyítványok kiosztására június húszadi­kán kerül sor. Remélhetőleg akkor is ilyen indám lesz minden arcocska. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó pályázatot hir­det 6—10 éves gyermekeknek szóló természettudományos ismeretterjesztő könyvek szö­vegének megírására. Egy-egv könyv szövegének terjedelme 20—30 gépelt oldal, a tema­tika kötetlen. A pályázók a természettudományok vala­mennyi területéről meríthe­tik témáikat A képesköny­vekben közölt ismeretanyag mennyiségének és színvonalá­nak alkalmazkodnia kell az általános iskola alsó osztá­lyaiba járó gyermekek értel­mi képességeihez, ismeretei­hez. A pályaművel? beküldési határideje 1962. szeptember 15. A legjobban sikerült mun­kákat jutalmazzák és megje­lentetik. Az első díj 3000, a máso­dik 2000, a harmadik 100r' fo­rint. A kéziratokat jeligévé kell beküldeni a kiadóba (Bu­dapest, VII., Lenin krt. 9 — 11.), a pályázattal kapcsola­tos problémákról a kiadó tit­kársága (221-293) írásbeli és szóbeli felvilágosítást ad. — (MTI) jet nyugtalankodnak e tanácsko­zás távlatait illetően. Nekünk is az a véleményünk, hogy e távlatokat nem lehet biztatók­nak tekinteni. Minden­esetre a nyugati hatalmak nyilvánvalóan azon igyekez­nek, hogy különböző mester­kedésekkel zsákutcába vi­gyék a genfi tanácskozáso­kat”. Mint Hruscsov rámutat ,a Szovjetunió nem vallja, hogy nem lehet kimozdítani a holtpontról a leszerelés, va­lamint a nukleáris fegyver és mindenfajta vele folyta­tott kísérlet betiltásának problémáját”. A siker jelen­tős mértékig attól függ. mi­lyen tevékenyen fognak köz­reműködni a népek abban, hogy ilyen irányba tereljék a nyugati hatalmak vezető kö­reit. Jelentősen hozzájárul­hatnak e nemes ügy sikeré­hez a béke és leszerelés mel­lett sikraszálló angol társa­dalmi szervezetek, politikai és közéleti személyiségek is. Hruscsov végül kifejezi azt a reményét, hogy az angol parlamenti képviselők erőfe­szítéseket tesznek arra. hogy az általános és teljes lesze­relés kérdése mielőbb meg­oldódjék, (MTI) i tására irányuló döntésük láncreakciót von maga után.” A szovjet kormányfő rá­mutat, hogy „ez a verseny veszélyes és értelmetlen. Mi­vel minket rákényszerítenek erre. semmilyen kétség nem férhet ahhoz, hogy a felelős­séget a NATO hatalmak, és egyedül ők, viselik”. Hrus­csov kijelenti, hogy a nuk­leáris kísérleteket betiltó egyezmény megkötésére, már most lehetőség van, mert. mint megcáfolhatatlanul be­bizonyosodott”, a nemzeti észlelési eszközök biztosíthat­ják az egyezmény betartásá­nak ellenőrzését”: — „Ma semmilyen alapja nincs annak, hogy — mint az Egyesült Államok és Anglia teszi — nemzetközi ellenőrzési és felügyeletet kö­veteljünk amely egyenértékű lenne kémhálózat kiépítésé­vel” — írja Hruscsov. Mint önök láthatják mutat rá a szovjet kormányfő — a kí­sérletek betiltása nem tő­lünk függ”. A továbbiakban Hruscsov miniszterelnök emlékeztet az amerikai elnöknek arra a nyilatkozatára, amely szerint az Egyesült Államok bizonyos körülmények között esetleg „kezdeményező lesz a Szov­jetunióval való nukleáris

Next

/
Thumbnails
Contents