Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-16 / 139. szám

2 SZÓI.NOK MEGYEI NÉPLAP 1962. június 16. Különlegesen kiképzett kutyákkal akarták De GauHe-t meggyilkolni Leiartózlatások Franciaországban Merényletek Algériában Washington, (MTI) Mint a nyugati hírügynök­ségek közük, Kennedy ame­rikai elnök csütörtökön este Washingtonban sajtóértekez­letet tartott. Bevezetőben az Egyesült Államok megegye­zési készségét bizonygatta, s hozzáfűzte, hogy jelenleg két helyen, Berlinben és Dél- kelet-Ázsiában kell töreked­ni a feszültség csökkentésére Noha Berlin és Laosz között párhuzam nem vonható, a laoszi kérdés megoldása ked­vezően hathat a berlini és más nemzetközi problémád rendezésére is. Kifejezte re­ményét, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vi­szonya barátságosabbá válik. Másrészt annak is jelét adta, hogy az Egyesült Álla­mok nem hajlandó engedni merev álláspontjából. A laoszi koalíciós kormány megalakulása ellenére Dél- Vietnamban és Thaiföldön maradnak az odavezényelt amerikai csapatok. Az elnök megismételte az amerika5 légköri nukleáris robbantá­sokról korábban elhangzott szólamokat, kijelentvén, hogy az Egyesült Államok bizton­sága követelte meg e kísér­letek végrehajtását. Végül röviden foglalkozott Kennedy a latin-amerikai országok helyzetével is, meg­állapította, hogy ezeknek az országoknak nagy .gazdasági nehézségekkel kell megbir­kózótok. Sürgette, hogy az Egyesült Államok adjon tá­mogatást ezeknek az orszá­goknak. (MTI) Rio de Janeiro (TASZSZ). Porangatu és Trombas bra­zil városok környékén — (Goiás állam) heves fegyve­res összetűzésre került sor parasztok és földbirtokosok között. Hivatalos közlés sze­rint a kétszáz paraszt és nyolcvan földbirtokos össze­tűzése során hat ember meg­halt, többen megsebesültek. A brazil hatóságok katonai egységeket irányítottak a térségbe. (MTI). Párizs, (MTI) Mint már jelentettük, nem sokkal azután, hogy De Gaulle elindult vidéki kőr­útjára, a rendőrség leleple­zett egy OAS csoportot, amely merényletet készült elkövetni a köztársasági el­nök ellen. A ) tartózta tások már csütörtökön elkezdődtek, de a széleskörű nyomozás még most is tart. Eddig kö­rülbelül 30 személyt vettek őrizetbe, közöttük ügyvéde­ket. orvosokat, magasrangú tisztviselőket és két nőt. Le­tartóztatták egy párizsi utcán Michel Grasser, volt ejtő­ernyős századost, a francia- országi OAS szervezet alve- zérét. Grasser, Gardy ex- tábomoknak, az OAS algé­riai főnökének a veje. A francia rendőrség már hó­napok óta „kutatott” Grasser után, a De Gaulle elleni me­rényletkísérlet leleplezésekor azonban meglepő gyorsaság­gal rábukkant. Rendőri körök szerint a leleplezett OAS egység a legkülönbözőbb módszereket dolgozta, ki De Gaulle meg­gyilkolására. Elgondolásaik között szerepeltek például különlegesen kiképzett ku­tyák, amelyekre robbanó­anyagot kötöztek volna és ultrahangú sípok irányításá­val uszították volna őket ál­dozatukra. A nyomozás első­sorban Lorraine (Lotharin- gia) térségében folyik. Te­kintve, hogy Franciaország itt határos Nyugat-Németor- szággal és az a feltételezés, hogy a merénylőket az NSZK-ból „dobták át”. De Gaulle egyébként foly­tatja vidéki útját és prog­ramjában, illetve útirányá­ban csupán kisebb módosí­tásokat hajtottak végre. A rendőrség ugyanis attól tart, hogy az eredeti útvonalon a vasúti vágány egy szakaszát aláaknázták. A biztonsági erőket megnövelték. 12 000 rendőr vigyáz De Gaulle-ra. Algériai jelentések beszá­molnak arról, hogy Oranban az OAS megtámadta és sú­lyosan megsebesítette Gines­tet tábornokot, a francia hadsereg körzeti parancsno­kát. A tábornok kíséretében levő orvos-ezredes életét vesztette. Ez az első eset, hogy a terrorszervezet Algé­riában ilyen magasrangú francia tiszt ellen követett el merényletet. Algériában csütörtökön 21 helyen ütött ki tűz, négy személy meghalt, kilencen megsebesültek; (Reuter—AP —AFP) (MTI) Szovjet—szenegáli közös közlemény Moszkva, (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök és Mamadou Dia, a Szenegáli Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön közös közleményt írt alá, amely hangsúlyozza, hogy a két állam képviselői között folytatott véleménycsere kimutatta a felek nézeteinek azonosságát sok időszerű nemzetközi problémát illető­en. A közös közlemény rámu­tat, hogy a világbéke és a nemzetközi biztonság számá­ra döntő jelentőségű lenne a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósított általá­nos és teljes leszerelés. A felek hangsúlyozzák: szilárd elhatározásuk, hogy a jövő­ben is minden tőlük telhetőt elkövetnek a világbéke erő­sítésére, A gyarmati kérdésről szól­va a tárgyalófelek kijelentik: nagyra értékelik azt az ENSZ határoztot hogy függetlensé­get kell adni a gyarmati or­szágoknak és népeknek és szükségesnek tartják, hogy hathatós intézkedések történ­jenek e határozat mielőbbi megvalósítására. A két állam vezetői meg­elégedéssel látják az algériai probléma végleges rendezé­sének reális távlatait. Ezzel kapcsolatban elítélik azokat, akik véres terorral akarják meghiúsítani az eviani egyez­mények valóra váltását. El­ítélik a tárgyalófelek a Dél­afrikai Köztársaságban és Délnyugat-Afrikában folyó faji megkülönböztetést is. A szovjet—szenegáli kap­csolatokra vonatkozóan a kö­zös közlemény nagy jelentő­séget tulajdonít a diplomá­ciai kapcsolatok felvételének, a két ország kereskedelmi és gazdasági együttműködése, valamint a kulturális csere fejlesztésének. (MTI) Kennedy sajtóértekezlete Amerikai nők a magaslégköri atomkísérletek ellen Japán kormánytiltakozás New York (TASZSZ). Az amerikai „Nők harcol­jatok a békéért” mozgalom csütörtökön tüntetést szerve­zett New York-ban a kor­mány által elhatározott ma­gaslégköri nukleáris fegyver- kísérletek ellen. — A New York, Connecticut és New Jersey államokból érkezett tüntetők őrséget álltak az atomerő bizottság New York-i épülete előtt, a város többi részében pedig röpcé­dulákat terjesztettek. A röp­cédulák felszólítják az Egye­sült Államok polgárait, hogy akadályozzák meg a világűr katonai célokra történő fel- használását. . A tüntetés előestéjén a „Nők harcoljatok a békéért” mozgalom táviratot küldött Kennedy elnöknek, amely­ben kéri, hogy mondjon le a magaslégköri atomfegyverkí­sérletekről. A leszerelési és fegyverzet ellenőrző hivatal a kérést elutasította. Tokió A japán külügyminiszté­rium washingtoni nagykö­vetsége utján követelte az Egyesült Államoktól, hogy hathatós biztonsági intézke­déseket tegyen a tervezett magaslégköri atomrobbantás­sal kapcsolatban. Ugyanak­kor emlékeztette az ameri­kai kormányt arra: Japán fenntartja magának a jogot, hogv. kártérítést követeljen azokért a károkért, amelye­ket a magaslégköri amerikai robbantások Japánnak okoz­nak. (MTI). Szovjet vendégek * a Magyar—Szovjet Barátság Házában Kristóf István, az MSZBT főtitkára pénteken délután — a társaság országos elnök­ségének több tagja jelenlété­ben — az MSZBT székház­ban baráti beszélgetésen fogadta a hazánkban tartóz­kodó Csukovszkij, szovjet írót, L. Martinov, Sz. Kirsza- nov és D. Szamojlov szovjet költőket. A találkozón dr. Kardos László egyetemi ta­nár. a társaság alelnöke, a szovjet íróknak átnyújtotta az MSZBT aranykoszorús jelvényét. (MTI) Volt francia ellen* állók tiltakozása Párizs, (MTI) A hitlerista koncentrációs táborok és börtönök volt fog­lyainak tiltakozása után a Francia Ellenállók Szövetsé­ge is állást foglalt Adenauer kancellár tervezett látogatá­sa ellen. Az ellenállási moz­galom egykori harcosai nyi­latkozatukban hangoztatják hogy a német kérdés békés rendezésének hivei, s éppen ezért tiltakoznak Adenauer franciaországi útja ellen. Összetűzés Brazíliában MŰSZAKI BECSLÉST tart Szolnokon 1962. június 21-én délelőtt 10 órakor a Magyar Hirdető kirendeltségén. Beloiannisz út 13. sz, alatt. Postával szemben, telefon: 19—50, — a Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat. írásbeli bejelentéseket a fenti címre kérünk. Budapesti címünk: Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat, Budapest, VI. Népköztársaság útja 28. T.: 127—731. Foglalkozunk használt mezőgazd asági és egyéb gépek, kompresz- szorok, műszerek, stb. eladásával, vételével és közvetítésével. „Territorio libre de America”. sál és rövid ügyintézéssel, népi viseletű gitárosok pe­dig — mint minden külföld­ről érkező gép esetében — vérpezsdítő congával köszön­tik a Kuba szabad földjére érkező vendégeket. A havannai repülőtérről indulok a fővárosba, hogy ismerkedjem az országgal és népével. Néhány kilométer és teljes szépségében előttem „az An­tillák legékesebb gyöngysze­me, amelyről méltán jegyez­te hajó-naplójába Kolumbusz Kristóf: „Soha emberi szem elé nem tárult ilyen nagy­szerű látvány”. Buja nö­vényzetű, vöröslő földek, vá­gás előtti cukornád-ültetvé­nyek között vezet a városba a pálmák szegélyezte kitűnő út. A ciklonok és a szélvi­harok dühétől védett terület, a Miramar eukaliptusok- kal, legyezőpálmákkal, tűz­piros virágokkal övezett vil­lái után a gépkocsi az előző­től teljesen elütő .kerületbe érkezik. spanyol hódítók NYOMÁBAN A mélyen benyúló öbölnél a spanyolok építette gyar­mati erőd, a Castillo de Mó­ra ma is uralja a lábainál hullámzó tengert. Itt a csip- kés-párkányú erődítménynél és a spanyol inkvizíció em­lékét őrző, a forradalmárok számára készült börtönnél két városrész — két kor ta­lálkozik. A sűrű lombozató fákkal, nyírott bokrokkal szegélye­zett Prado, a spanyol ural­mat idéző óvárosba visz. A mediterrán és mór díszítő elemekkel, bronz oroszlánok­kal és márvány-padokkal ékesített árkádos paloták, a Kolumbus korából maradt kápolnák, Firenze levegőjét árasztó katedrálisok, az idő koptatta fényes-kövezetű te­rek és szűk sikátorok vált­ják egymást. VERSENY MIAMIVAL... A tengerparti sétány, a kék víz, a partszegély men­tén széles csíkban kígyózó Paseo Malecon viszont az amerikai életformát hirdető Újvárosba, a 20—30 emele­tes felhőkarcolók világába, a kubaiak számára egykor til­tott negyedbe, a Vedadoba vezet. A színek és a formák tel­jes össze-visszaságában az ég felé törő kőrengeteg ma­gasépületei szinte Versenyre kelnek egymással és verseny­re kelnek Miamival, New Yorkkal. Az amerikai Hilton tröszt építette Hotel Havanna Lib­re szálló kellemesen hűtött halijából a Westing-house- üft nesztelenül, pillanatok alatt repít a 25-ik emeleti tető-terraszra, az egykori kaszinóba. Itt fent nemrégen a kártyaszobák asztalainál, a gyorsan pergő ruletteknél egy év alatt megtérült a szálló több mint 20 milUó dolláros építési költsége. Lent a mélyben lüktető, amerikai tempójú világváros forgataga kavarog. A szá­mokkal és betűkkel jelzett utcákon rengeteg Cadillác és Chysler luxuskocsi, Chevro­let és Buick taxi. Egymást érik az esztelenül fényűző szállodák és a neonfényes night klubok, .a hatalmas áruházak és a modem iroda­épületek. Az első havannai impresz- szió alapján a fejlődésben elmaradottnak mondott Ku­báról alkotott kép tehát lé­nyegesen eltér attól, ami! a Fekete-Afrika, az arab Ke­let, vagy Ázsia legtöbb or­szágában látható. A „RETINOSIS” VESZÉLYE Dehát akkor hamisak a Kuba elmaradottságát jelző statisztikai adatok, gazdasági mutatók? Ha csak a Miamival ver­sengő Havannát nézi valaki — elhamarkodottan igent mondhat. Ez a szemlélet azonban — amely gyakran tapasztalható felszínes turis­táknál — annyira egyoldalú, hogy a kubaiak előre óvják külföldi barátaikat e hibás következtetéstől, a „retinosis pigmentaria” betegségtől. Nem valami veszedelmes trópusi fertőzés ez. Nem a Sierra-Maestra moszkitóktól hemzsegő vad vidékein szedi áldozatait. Ellenkezőleg. A Havanna Librében, a Hotel ...és valamivel odébb: bádogvároe. Salgó László: FORRADALOM A 7unták Földjén in. HAVANNAI „RETINOSIS PIGMENTARIA Csak az imént búcsúztunk Zürich légi kikötőjétől, s alig 24 órával később már Kuba zöldelő cukornád me­zői, sudár király-pálmái fe­lett ereszkedünk a havannai repülőtér szürke betonjára. A lassuló motorok a főépü­let elé gurítják a hatalmas gépet. Mögöttem már a Karib-tenger apró szigetei­nek megállói: Curacao és Aruba portékáikat kínálgató hangos holland kereskedőivel és „Csendes amerika” turis­táival, Jamaica szúrós tekin­tetű angol gyarmati tisztvi­selőivel és az Udvhadsereg utazó katonáival. Mire gon­dolatban mégegyszer végig­futok a mögöttem hagyott féltucat állomáson, máris előttem a havannai légi­kikötő fehér épülete, hom­lokzatán a vörös betűs fel­irattal: Az első perctől a valóság­ban is éreztem, amit e sza­vak kifejeznek: Amerika sza­bad földjére léptem! A barátságos, a szó szoros értelmében vett meleg fogad­tatás hatására, a szabad or­szágot látogató különböző európai és latin-amerikai útitársammal együtt pillana­tok alatt feledjük a hosszú út fáradalmait, a trópusi hő­séget. Olivazöld színű egyenruhás milicisták hosszas kézfogás­Havannai felhőkarcolók.., Riviérában kaphatják meg azok, akik — akárcsak a re­tinosis pigmentáriában meg­betegedett, azaz oldalra lá­tásban akadályozott szem­hártya — csupán az előttük levő ragyogó fővárost veszik észre. A fővárost nézve és a sta­tisztikákat vizsgálva melyik mutatja hát az ország tény­leges gazdasági helyzetét? E kérdésre válaszolva a ku­baiak gyakran idézik neves közgazdászuk, Oscar Pinos Santos szavait: „Néhány Havannában töl­tött óra után a külföldi tu­rista e szigetnek csak nagy­szerű körutakkal ékes fővá­rosát láthatja. S ennek alap­ján, amikor alig tudja meg­számolni a televízió anten­nákat, hogy hihetné, hogy nyomorgunk. Arra a téves következtetésre juthat.^ hogy magas termelékenységű, mo­dern termelési eszközökkel rendelkező, gazdag nemzet vagyunk. De a valóságban Kuba azon nemzetek közé tartozik, amelyeket a legjob­ban sújt a gazdasági elma­radottság tragédiája. Aki tehát a fenti szemlé­let, — a havannai színes ké­peslap —- alapján akar az egész országra általánosítani, képtelen megmagyarázni: hogyan és miért omlott ösz- sze, szinte kártyavárként La- tin-Amerika egyik legreak- ciósabb rendszere, alig más­félszáz kilométerre (Miskolc- Budapest távolságnyira) az Egyesült Államoktól és több mint 10 ezer kilométerre a szocialista tábortól. Ezekre a kérdésekre kizá­rólag Havannában nem lehet kielégítő választ, elfogadható magyarázatot kapni. A retinosistól megszaba­dulva, „oldalra” is kell te­kinteni. A fővárosi szállót otthagyva, végig kell utazni az országon — Havannától a Sierra-Maestráig. Következik: Cukor sziget.

Next

/
Thumbnails
Contents