Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-13 / 136. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1962. Jűnios 12.

A Pentagon háborús célokra akarja felhasználni a világűrt

Az egységes Németország megteremtésének reális útja

E hét szombatján, június 16-án ül össze Berlinben a demokratikus Németország Nemzeti Frontjának kongresszusa. Munkatársunk felkereste Willi Meissner elvtársat, az NDK magyarországi nagykövetét és megkérte, tájékoztassa olvasóinkat e rendkívül fontos eseményről.

New York (TASZSZ). New York-i ENSZ-körökben komoly aggodalmat keltett a New York Times washingtoni tudósítójának az a jelentése, hogy a Fehér Ház utasítására a Pentagon egy program kidolgozásához kezdett, amely fokozni kívánja a világűr katonai célokra való felhasználását, s az Egyesült Államok „ellenőrzésének biztosítását”. E program egyik jellemző momentuma „olyan szputnyik terveinek elkészítése, amely embert hordozna, s képes lenne felkutatni és megsemmisíteni ellenséges űrhajókat”.

Bár a Pentagon sietve cáfolta e jelentést, a cáfolatot senki sem vette komolyan. Ez érthető, hiszen Gilpatrick amerikai hadügyminiszterhelyettes még májusban kijelentette, hogy a hadügymi- nisztérium határozatot fogaPárizs (TASZSZ)

Az Humanité közlése szerint Portugáliában az utolsó egy hónap alatt 3000 személyt tartóztattak le. Több százan még mindig börtönben vannak. A lisszaboni rendőrség május 1-én 20 demokratát megölt, több mint százat megsebesített, ugyanakkor 300 embert letartóztatott. Május 8-án. több mint 150 személyt, néhány nappal később pedig 1300 főiskolai hallgatót vettek őrizetbe. Azokat a professzorokat, akik meg akarták akadályozni a rendőrség behatolását az Orvostudományi Egyetemre, június 4-én gumibottal elverték.

Az Humanité rámutat, hogy nap mint nap hol itt, hol ott tűnik el egy munkás, egy nő egy diák. paraszt, ügyvéd vagy író. akit Salazar rendőrsége a hajnali órákban elhurcol.

Különösen súlyos helyzetdott el irányítható szputnyi- kokból álló rendszer kidolgozására, hogy megvalósítsa „ellenséges űrhajók semlegesítését”. Az UPI amerikai hír- ügynökség jelenti ezzel összefüggésben. hogy az Egyesült Államokban igen nagy figyelmet fordítanak a Kozmosz katonai célokra történő felhasználására. Bizonyítékként a hírügynökség nemcsak Gilpatrick kijelentésére hivatkozik, hanem a Pentagon hétfőn bejelentett ama döntésére is, amely szerint titkos rendeltetésű katonai szputnyikokat kell megalkotni, s ezt a munkát az Egyesült Államok légierőinek kezében kell összpontosítani.

A világűr háborús célú felhasználásának kirívó példája az Egyesült Államoknak az a döntése is, hogy nukleáris robbantás-sorozatot hajt végre a légkör magas rétegeiben. (MTI)

ben vannak a letartóztatott kommunisták. Octavio Pa- to-t. a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagját hathónapos letartóztatása alatt többször vetették alá kínvallatásnak. Egy ízben 11 napig, más ízben hat napig egyáltalán nem hagyták aludni és állandóan ütlegelték. Rabtársainak néhány nappal ezelőtt sikerült kijuttatniok a börtönből egy üzenetet, amelyben tudatják, hogy Octavio Pato-t a legutóbbi kínzás után eszméletlenül látták cellájában, kevéssel ezután azonban eltűnt, a rendőrök ismeretlen helyre elhurcolták.

Az Humanité még nyolc ismert portugál kommunista személyiség letartóztatásáról és sorozatos kínzásáról számol be. megállapítva, hogy a Salazar rendszer rendőrsége a súlyos betegeket sem kíméli. (MTI)

KÉRDÉS:

Nagykövet elvtárs kérjük, mondja el néhány szóban mi a jelentősége a kongresszusnak. miért hívták össze, és milyen kérdések kerülnek a napirendjére?

VÁLASZ:

A kongresszusnak rendkívül nagy a jelentősége. Ma, amikor a nyugatnémet militarista és revansista körök ellenséges magatartása egyre növekvő veszélyt jelent az európai békére és akadályozója a német kérdés békés megoldásának. Ezért mind a német, mind az európai népek békéjének megőrzése érdekében véget kell vetni a jelenlegi állapotnak. Ezen a kongresszuson tanácskozásra gyűlnek össze az NDK választott képviselői és a nyugat-német nép hazafias erőinek küldöttei, hogy megtárgyalják a békés német politika alapkérdéseit.

A Nemzeti Front Nemzeti Tanácsa ez év márciusában terjesztette megvitatásra az egész nép elé az „NDK történelmi feladatairól és Németország jövőjéről” szóló nemzeti dokumentumot. E dokumentum világosan a nép elé tárja a nehéz és bonyolult feladatok békés megoldásának útját. Az elmúlt hetekben gyűléseken, vitaesteken és fórumokon több, mint 5 millió ember tárgyalta meg a dokumentumot és megválasztotta a küldötteket a most összeülő kongresszusra, amelynek feladata, hogy megvitassa a felmerült javaslatokat. véleményeket és véglegesen megfogalmazza, majd megszavazza a nemzeti dokumentumot.

KÉRDÉS:

Miért éppen most terjesztették elő ezt a dokurpeníu- mot?

VÁLASZ:

A nemzeti dokumentum nyilvánosságrahozásának és a kongresszus összehívásának

időpontja nem véletlen. Mindkét német államban alapvető döntések történtek. Az NDK a szocializmust építi, Nyugat-Nómetország átvette az imperializmus és militarizmus örökségét és a revansháború előkészítésének útjára lépett.

1961. augusztus 13-án, amikor az NDK létrehozta Berlinben az antifasiszta védelmi falat, végérvényesen nyilvánvalóvá vált, hogy csődbe jutott az az Adenauer-i politika, amely az NDK erőszakos felszámolásával akarta megkezdeni revansista terveit. A múlt erői — s ez megváltoztathatatlan tény — soha többé nem kaparinthatják kezükbe egész Németországot. A jövő a szocializmusé!

Ez a fejlődés tette és teszi szükségessé, hogy világosan megmutassuk azt az utat. amelyen a német népnek haladnia kell.

KÉRDÉS:

A német újraegyesülésre vonatkozóan milyen elképzeléseket fejt kí a nemzeti dokumentum?

VÁLASZ:

A dokumentum abból a kétségtelen tényből indul ki, hogy német földön két német állam áll egymással szemben, amelyeknek nemcsak politikai koncepciója teljesen különböző, hanem alapvetően más társadalmi alakulatokhoz is tartoznak. Elképzelhetetlen, hogy a szocialista NDK-t mechanikusan egyesíteni lehetne az imperialista Nyugat-Német- országgal. A kettészakítottság leküzdésének és a békeszerető demokratikus egységes Németország megteremtésének feltétele azon imperialista és militarista erők legyőzése, amelyek létrehozták a nyugatnémet különállamot és jelenleg is uralkodnak Nyugat-Németországban. Ma még nem lehet jóslatokba bocsátkozni, hogy mikor lesz ereje Nyugat-Németország

dolgozóinak e változás megvalósítására. De minden bizonysággal számolni kell azzal, hogy a két különböző és egymástól teljesen független német állam még hosszú időn át fenn fog maradni.

A nyugat-német uralkodó- körök agresszív politikájának eredményeként állandóan mélyült és mélyül a két német állam közötti szakadék. Ez a politika vezetett oda, hogy ma a két német állam ellenségesen áll egymással szemben.

Az NDK minden törekvése arra irányul, hogy ezt az el- v,selhetetlen állapotot megváltoztassa, és a két német állam további különélése he- lj’ett megegyezzen a kapcsolatok olyan minimumában, amelyek hozzájárulnak a béke biztosításához és elősegítik a normális kapcsolatok kialakulását Ezután minden békeszerető német polgár feladata az lenne, hogy e megállapodásokat a békés újraegyesítés folyamatának kezdetévé tegye.

A kapcsolatok minimumán azt értjük, hogy mindkét állam kölcsönösen tiszteletben tartja egymás felségterületének szuverénitását, kijelölje a határokat tárgyalásokat kezd egymással a békeszerződésre vonatkozó álláspontjáról, lemond haderejének atomfelfegyverzéséről és támogatja a varsói szerződés tagállamai és a NATO közötti meg nem támadási szerződés megkötését, miként azt a nyugat-német kormányhoz intézett 1961. november 30-i javaslatban kifejtettük.

Ez a politika megfelel a békés egymásmellettélés elveinek, biztosítja a két német állam békés együttélését és versenyét. Ez a politika végül lehetővé teszi egy német konföderáció megalakítását és így a megegyezést minden gazdasági, jogi és

kulturális, nemzetközi és nemzeti kérdésben.

Ez a kanföderáció, amelyben a demálitarizált és szabad Nyugat-Bérűn is részt- vehetne, közelebb hozná egy máshoz a két német államot és ezzel előkészítené az utat a végleges egyesüléshez. E? az egyetlen, még fennálló reális út az egységes békesze rető és semleges Németország fokozatos megteremtésére.

KÉRDÉS:

Nagykövet elvtárs fejtege. téseiből kétségkívül levonható az a következtetés, hogy ez a dokumentum messze túlmutat Németország keretein, önnek is ez a felfogása?

VÁLASZ:

Egyetértek önnel! A német kérdés megoldásáért az egységes békeszerető Németország megteremtéséért vívott harc elsősorban természetesen a német nép ügye. E cél elérése csak akkor lehetséges ha legyőzzük az európai népek életét, békéjét és biztonságát fenyegető német mili- tarizmust és imperializmust.

így fonódik össze az NDK harca Európa békeszerető államainak és népeinek küzdelmével a nyugatnémet re- vanspolitikusok és volt hitlerista tábornokai ellen.

A nemzeti dokumentumnak ebből a szempontból nagy a nemzetközi jelentősége, Mégpedig kettős értelemben. Egyrészt kötelezettséget ró az NDK számára, hogy megvalósításával kövessen el mindent, amely a népeket megszabadítja attól az aggodalomtól, hogy a bonni állam új háborút robbant ki. másrészt pedig felhívás minden néphez, hogy támogassák az NDK-t, hárítsák el közösen a nyugatnémet re- vansisták és imperialisták részéről fenyegető háborús veszélyt,

Honósi Tibor

3000 letartóztatás egy hónap alatt Portugáliában

KONZULTÁCIÓ

Az állam a kommunizmus építésének szakaszában

A MARXIZMUS—LEN1N- 7ZMUS alapvető tétele a pro- ! etárdiktatú ra történél mi szükségszerűségéről szóló tanítás. N. Sz. Hruscsovnak az SZKP programjáról tartott beszámolójában a szovjet társadalom jelenlegi politikai szervezetének a kérdése úgy vetődik fel, mint „a proletár- diktatúra államától az össznépi államig” terjedő folyamat problémája. Már a két fogalom — proletárdiktatúra és össznépi állam — jelzi, hogy itt nagy horderejű átalakulásról van szó.

Mindjárt elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a kérdés újszerű, felvetése távolról sem jelenti a proletárdiktatúra marxi—lenini elmélete érvényességének valamilyen csorbulását. Marx és Engels csalhatatlan történelmi előrelátással már több, mint száz esztendővel ezelőtt rámutattak arra, hogy a kapitalizmusról a szocializmusra való átmenet egy egész korszakot ölel fel, s ennek a korszaknak az állama nem lehet más, mint a proletariátus diktatúrája. A munkás- mozgalom gazdag tapasztalata bizonyítja, hogy a kizsákmányolás rendszerének teljes és végleges legyőzéséhez és a szocializmus felépítéséhez nincs más út, mint a proletariátus politikai hatalommá szerveződése. „Az, hogy helyt tudunk állani a belső és a

világreakció ellen vívott ádáz harcban, s hogy valóra tudtuk váltani az emberiség évszázados álmát, a szocializmust — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov — nagyon nagy mértékben annak tulajdonítható, hogy hatalmas társadalomátalakító eszköz állt rendelkezésünkre: a munkásosztály diktatúrájának állama. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai teljesen igazolták azt a marod—lenini tanítást, hogy a szocializmus csak a proletárdiktatúra kivívásának körülményei között győzedelmeskedhet."

A proletárdiktatúra megteremtése történelmi szükség- szerűség, a proletariátus és a burzsoázia közötti osztályharc feltételeiből fakad: a munkásosztálynak, ahhoz, hogy áttérhessen a szocializmusra, olyan hatalomra van szüksége, amely képes megtörni a kizsákmányólák ellenállását, megszilárdítani a forradalom győzelmét, biztosítani a védelmet az imperializmus agresszív akciói ellen. Mint Lenin tanította: a diktatúra arra kell a munkásosztálynak, hogy megteremtse a szocialista társadalmat, hogy végérvényesen megszüntesse az embernek ember által való bárminemű kizsákmányolását „Az élet bőségesen bebizonyította, hogy a kapitalizmusról a szocializmusra való áttérés csakis a proletariátus diktatúrája megteremtésének és fenntartásának körülményei között lehetséges, hiszen a proletariátus diktatúrája a munkásosztály legfontosabb fegyvere a szocializmus építéséért vívott harcban." (Az SZKP XXII. kongresszusén rósztvett román pártküldöttség beszámolójából.)

A KOMMUNIZMUS építése azonban nem állt meg, és nem is rekedhet meg azon a fokon, ahol a proletárdiktatúra még előfeltétele volt a társadalmi haladás biztosításának. Amint éppen a Szovjetunió példája mutatja, a szocializmus építése történelmileg aránylag rövid idő alatt olyan alapvető változásokat eredményez, amelyek új követelményeket támasztanak az állam jellegével és funkciójával szemben is.

A program, miután emlékeztet arra, hogy a proletár- diktatúra, a szocialista forradalom szülötte világtörténelmi szerepet játszott, biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban, megállapítja, hogy ez idő alatt, a szocializmus felépítése során, maga is változott. Miben nyilvánul meg az a változás, amely végül is a proletárdiktatúrát a dolgozók össznépi államába vezette át? A program mindenekelőtt azt emeli kJ, hogy a kizsákmányoló osztályok felszámolásával együtt megszűnt az ellenállásuk elfojtására irányuló funkció, továbbá, hogy sokoldalúan fejlődtek a szocialista állam fő funkciói — a gazdasági-szervező és a kulturális-nevelő funkciók. Mind a programban, mind a beszámolóban e gondolatmenet konklúziójaként jelentkezik az a megállapítás, hogy a állam erejének fő forrása, szocialista állam új szakaszba lépett, az állam a szocialista társadalom dolgozóinak össznépi szervezetévé nőtt át „A párt abból indul ki — állapítja meg a program —, hogy a munkásosztály diktatúrája már az állam elhalása előtt elveszti szükségességét. Az állam mint az egész nép szervezete, a kommunizmus teljes győzelméig megmarad.”

A proletárdiktatúra össznépi állammá történő át- növésénék. leglényegesebb pontjára mutat rá N. Sz. Hruscsov beszámolója, hangsúlyozva, hogy „amiken eltűnnek azok a feltételek, amelyek diktatúráját létrehozták, amikor megszűnnek azok a feladatok, amelyeket a társadalom csak e diktatúra segítségével tudott megoldani, aZ állam a munkásosztály vezetésével átalakul a szocialista társadalomban élő egész nép szervezetévé." A folyamat lényege tehát az, hogy a szocialista társadalom olyan fejlődési fokra lépett, amelyen az előtte álló feladatokat olyan politikai szervezet útján oldja meg, amely az egész társadalom politikai hatalmát fejezi ki.

Amint e megállapításokból kitűnik, az össznépi állam kialakulása végső során a

társadalom osztálystruktúrá- jábam végbement alapvető változással függ össze, de természetesen nem vonatkoztatható el azoktól a folyamatoktól sem, amelyek a társadalom felépítményében mentek végbe. A proletárdiktatúra azt jelentette, hogy a munkásosztály, szövetségeseire támaszkodva, egymaga rendelkezett az állam politikai hatalmával. A proletárdiktatúra átalakítása össznépi állammá azt jelenti, hogy a munkásosztály a hatalomban egyaránt részesíti a szovjet társadalom minden polgárát. A munkásosztály, amely győzelemre vezette a dolgozó népet a kizsákmányolás rendszere ellen vívott harcban, és amely a legtöbb áldozatot hozta és leginkább érezte a felelősséget is a szocialista társadalom felépítéséért, nyilván nem segítené elő a politikai hatalom ilyen minden társadalmi réteget átfogó ki- szélesítését, ha a szovjet társadalomban nem ment volna végbe minden vonatkozásban mélyreható átalakulás. Végérvényesen megoldódtak azok a feladatok, amelyeket a társadalom csupán a diktatúra segítségével oldhatott meg, de ugyanakkor kialakult és általánosult az az embertípus is, amely képes és kész megbirkózni a kommunizmus építésének minden feladatával.

ALAPVETŐ, hogy megoldódott a nemzeti kérdés, és a lenini nemzetiségi politika szellemében a nemzetek megerősödése, felvirágzása közeledésük, testvéri, kölcsönös segítségük és barátságuk útján ment végbe. „A különböző nemzetiségű szovjet emberekben a lelki alkat közös vonásai alakultak ki, amelyek az újtípusú társadalmi viszonyokból születtek és amelyekben a Szovjetunió népeinek legjobb hagyományai öltöttek testet.”

Alapvető továbbá, hegy az elmúlt évtizedekben a párt, a nép olyan nemzedékek« nevelt fel, amelyek lelkesedéssel építenek, és hősiességgel, önfeláldozással képesek megvédeni a szocializmus vívmányait A szovjet ember, munkás, paraszt, értelmiségi egyre jobban fel van vértezve a tudományos világnézettel, a marxizmus—lenini zmus a szovjet emberek eszmei fegyverévé vált a jobb életért folyó harcban. így, az egész szovjet nép egységes felruházása a politikai hatalommal semmilyen vonatkozásban nem járhat a lazulás veszélyével.

A XXII. kongresszus hangsúlyozta, hogy a proletár- diktatúra össznépi állammá alakulása az állam további erősítéséhez, erejének további növekedéséhez kell, hogy vezessen. „Annak következtében, hogy a proletárdiktatúra az egész nép államává alakul át — mondotta beszámolójában N. Sz. Hruscsov —, társadalmunk és államunk ereje nemhogy gyengülne, hanem ellenkezőleg, nagymértékben növekszik, mivél erőnk előbbi forrásai újabbakkal gyarapodnak. A gazdasági potenciál szüntelen növekedésével párhuzamosan megszilárdult és kibővült államunk társadalmi alapja, a társadalom sziklaszilárd egysége erősebb, mint bármikor. Éppen ez az Minden munkát, minden pa-