Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-13 / 136. szám
1962, Június 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Igyekvőbbek, C as lobban dolgosnak emberek Tausz János belkereskedelmi miniszter Szolnokon Tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Karcag hosszú ideig úgy szerepelt a Magyar Távirati Iroda híradásaiban, mint „a Nagykunság szocialista városa”. Igaz is. a szocialista mezőgazdaságnak régebbi hagyományai vannak e városban, még 1946-ra visszanyúlóan. Ezért az úttörő szerepért mindenkori elismerés illeti e város parasztságát. S mivel itt korábban kialakultak a szocialista mezőgazdasági üzemek, sokan azt hitték, más dolog már nincs is hátra, csak a szövetkezetek szocialista jellegére vigyázni. Néhány évvel ezelőtt, amikor országszerte azt fontolgatták a szövetkezetek. hogyan alkalmazzák az anyagi ösztönző módszereket a termelésben. Karcagon többen kijelentették: mi már túl vagyunk ezen. Elég baj — mondták' — hogy akadnak szövetkezetek, ahol csak így lehet fegyelmet tartani, ahol csak így dolgoznak a gazdák. £s ez Karcagot nem érinti, ott termelnek az emberek minden premizálás nélkül is. Nem rossz indulatból, inkább a helyzet téves ismeretéből néhányan úgy vélték, a szocializmus ügye szenved csorbát a premizálással. a jutalékos földműveléssel. A legelterjedtebb premizálási módszerekkel kétségkívül vele jár: családokra szövetkezeti gaz- dokra mérik szét a bevetett táblát. A premizálás ellenzői így érveltek: nem azért hoztuk össze a nagytáblákat nagyüzemi művelési lehetőséget teremtve, hogy most visszalépve szétaprózzuk művelési parcellákra. Hol marad akkor a szocialista jelleg? A Béke Termelőszövetkezet határa, az élet valósága, a gyakorlat adott bizonyító választ. Részben a múlt esztendő is eloszlatta a kétkedést, hiszen több növényféleség termesztésében éltek a premizálással a Béke Tsz vezetői. És éppen a múlt esztendei tapasztalatokat felhasználva vezették be az idén az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kertészet minden ágában az általános. teljes premizálást. Tímár főmezőgazdász szavait érdemes idézni: — Mióta jutalékos rendszerben dolgozunk észre sem veszem, hogy kukoricánk is van. Igaz, a tízezer holdas Béke Tsz-ben nem a kukoricatermesztés a főprofil. Főtakarmánynövényük is a lucerna. Ám a tengeri is nyolcszáz holdnyi földön terem náluk. Két üzemegységben termesztik a kukoricát, kétféle talhj és üzemi adottságokkal, s így hát külön-kü- lön kidolgozták üzemegységenként a jövedelemelosztási módot. Mindkét üzemegységben 25 mázsás holdanként átlagtermést terveztek. Természetesen jégverést. vízkárt, elemi csapások mértékét figyelembe veszik a termésátlagnál. A sebeséri üzemegységben minden mázsa terven felül termelt kukorica után 0,8 munkaegységet írnak jóvá, és a cső termés 15 százaléka, a szártermés 20 százaléka illeti meg a szövetkezeti gazdát. A bereki üzemegységben a csőter- m'és 10 százalékát kapják jutalmul a gazdák. Természetesen a 25 mázsás termésért 20—20 munkaegységet eleve jóváírnak nekik. Ilyen kapós még sose volt a kukorica a Béke Tsz-ben. mint az idén. S ilyen szépen se művelték még meg soha. Nem kell ösztönözni külön arra senkit. hogy igyekezzen, hogy siessen a kapálással. A gazdák érzik, hogy közvetlenül közük van a kukoricaterméshez, hogy a zsebükre, hogy a saját kamrájukra is megy a dolog. A cukorrépa, a lucerna, a napraforgó, a takarmány- répa termesztésben ugyancsk hasonló jövedelemelosztási rendszert vezettek be. Külön premizálják a kombájnaratást, a kombájnszalma lehúzást, a cséplést, az állattenyésztést ugyanígy. Kezdve a csibeneveléstől, a tehenészet tejtermeléséig, borju- szaporulatáig, a sertéstenyésztésig, a juhtenyésztésig. sőt az igatartásig. Még a szállító munkások jutalmazási rendszerét is bevezették. És a tapasztalat minden üzemegységben, brigádban, munkacsapatban ugyanaz. Igyekvőbbek, jobban dolgoznak az emberek. És bár tekintélyes mennyiségű terményt osztanak ki prémiumként, mégis több jut a szövetkezet magtárába, mint premizálás előtt. Karcagon hosszú ideig dívott, szinte klasszikussá lett a csak munkaegység szerinti termelés. A Béke Tsz esete bizonyította, nem ez a gyakorlat a követendő s hogy a premizálási módszerek nem sértik a szocialista jelleget, a szocializmus érdekeit Karcagon sem. B. L. Tegnap délelőtt szokásos ülését tartotta a megyei ta- sács végrehajtó bizottsága. Tárgyalta a nyári tűzvédelmi felkészülést, a vb harmadik negyedévi munkatervét, a megyei Területi Egyeztető Bizottság egy és negyedévi munkáját; valamint időszerű előterjesztésekben döntött. A kenyérgabona felvásárlás előkészítéséről az Élelmezésügyi Minisztérium Szolnok megyei Felvásárlási Ki- rendeltsége adott írásbeli jelentést, melyet a végrehajtó bizottság elfogadott. Mint a vb is megállapította, megyénkben a gabona termés- kilátásai — a szeszélyes időjárás miatt — kedvezőtlenek. A vb úgy határozott, hogy a felvásárlási terv teljesítése érdekében széleskörű felvilágosító munkához kell látni, elsősorban a termelőszövetkezeti parasztság körében. így kívánatos elérni, hogy a gazdagon arató tsz-ek a kevésbé szerencsések helyett is értékesítsenek búzát az állami felvásárló szerveknél. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy személy részére egy évre 250 kilogramm búza elegendő. Ha munkaegységre, részesedésre ennél többet osztanak, félő, hogy az értékes kenyérgabona bizonyos hányada nem emberek táplálékául szolgál majd, hanem a jószággal etetik fel. Az a helyes, ha a tsz-ek a tagsággal egyetértésben a személyes szükséglet fedezéSZAKTANÁCSOK így nevelem a nyári csirkéket RÉGI ÉS ELTERJEDT nézet, hogy májusban, júniusban nem érdemes csibeneveléssel foglalkozni, mivel az ekkor keltetett csirkék nevelése sikertelen, nagyrészük elhullik. A nyári csibenevelés sikertelenségéről szóló felfogás nemcsak a háztáji, hanem a termelőszövetkezeti gazdaságokban is elterjedt. Én már tíz éve foglalkozom csibeneveléssel. Nemcsak télen, illetve tavasszal, hanem májusban, júniusban, sőt több esetben július hónapban is neveltem csirkét. A mi szövetkezetünkben nyáron is nevelünk csirkét, bár nevelőtelepünk egy akácerdőben van elhelyezve, de a virágzás idején sem félek a neveléstől. Jelenleg 9000 naposbaromfit gondozok, melynek egy részét május végén, másik részét június első napjaiban vásároltuk a szolnoki keltetőüzemtől. Július végén újabb 10 000 naposcsibét fogadunk. Az elmúlt évben 6000 csirkét vásároltunk ebben az időszakban és nyolc hetes korig 1,4 százalékos veszteséggel neveltük fel. EDDIGI TAPASZTALATAIM azt bizonyítják, hogy a nyári csibenevelés egyik alapfeltétele a száraz, tiszta, jól szellőztethető nevelőház, melyben legalább 10—15 cm vastag, száraz szecskaszalma almot teszek. Kerülöm a zsúfoltságot. Egy négyzetméter alapterületre 15 csibénél többet nem helyezek el. Nagy gondot fordítok az első naptól kezdve a csibe fejlődésének megfelelően az egyenletes hőmérséklet tartására. A 30—32 Celsius fokot még nyáron is megtartom, mindaddig, míg a jószág fejlődése ezt megkívánja. Tehát a nevelés kezdeti időszakában a hőtartás tekintetében nem teszek különbséget a téli és a tavaszi csibenevelés között. A hőmérsékletet a külső hő alakulásához igazítom. — Nagy gondot fordítok az első 3—4 hétben az éjszakai kívánatos hőmérséklet tartására. Ha azt látom, hogy a csirkék összebújnak, „tehát fáznak”, éjjel is fűtök, hogy az apró állatok kellemesen, jól érezzék magukat. Nyári időszakban ügyelek a friss, tiszta levegő biztosítására, ezért időszakonként szellőztetek. FONTOS A SZAKSZERŰ takarmányozás is. Én a nyári csirkékkel is folyamatosan etetem a csibetápot Reggel 3 órakor van az első etetés és az utolsó este 10 órakor. A kora reggeli, valamint a. késő esti világítást petróleumlámpákkal oldom meg. — A szokásosnál többszöri etetéssel elérem, hogy naposcsibéim már az első naptól kezdve erőteljesen fejlődnek. A csirkék súlygyarapodásának, növekedésének megfelelően csökkentem a későbbiek folyamán az etetések számát A csirketápon kívül 20—30 százalékban gazdasági keveréktakarmányt is adok, melyhez rendszeresen métermázsánként 25 dekagramm Qssiferolt és 25—30 dekagramm Tikofuránt keverek. Nem feledkezem meg a zöldtakarmány pótlásáról sem. A nyári nevelésnél ügyelni kell arra, hogy amikor nagy a meleg, a csirkék ne legyenek kint a tűző napon. Tartózkodjanak ilyenkor a hűvösebb nevelőben, vagy készítsünk számukra a kifutóban árnyékolót. Nagy gondot fordítok a rendszeres vízpótlásra. Ha beteget látok közöttük, azt azonnal elkülönítem. Négy-öt hét után egy-két esetben elvégzem a falkásítást is. Varga Istvánná Fegyvernek, Vörös Csillag Tsz sére szolgáló gabonamennyiséget természetben adják ki: a többlet ellenértékét pedig készpénzben fizetik. Tausz János belkereskedelmi miniszter jelenlétében tárgyalta a vb. a megyei tanács kereskedelmi osztályának irányító, ellenőrző munkáját. Az osztály közvetlen irányítása alatt egy iparcikk-, egy élelmiszer kiskereskedelmi, valamint egy vendéglátóipari vállalat áll. Az előbbi kettő 217 boltegységgel dolgozik; ez évi értékesítési tervük majdnem ötszázhetven millió forint. Mind a meghívott miniszter, mind a vb különös elismerésre méltatta a kereskedelmi osztály közgazdasági csoportjának munkásságát. A csoport dolgozói a vásárlóerő várható alakulásáról jól átgondolt tájékoztatást adnak a vállalatoknak. Az áruforgalmi, munkaügyi és jövedelmezőségi terveket részletesen megvitatják a vállalatok vezetőivel. Segítséget nyújtanak a takarékossági tervek elkészítéséhez. így vált tavaly lehetővé, hogy a tanácsi kiskereskedelem a tervezett 815 000 forintossal szemben egymillió százezer forintos megtakarítást érjen el. A belkereskedelmi miniszter elvtárs hozzászólásában megdicsérte a kereskedelmi osztály dolgozóit. Mint megemlítette, céltudatos munkájuknak köszönhető, hogy megyénk kereskedelmi hálózatában az egy főre jutó termelékenységi mutató jobb az országos átlagnál. Elismeréssel szólt továbbá arról, hogy megyénkben nemcsak a tervező munka javult, de a kereskedelmi szervek együttműködése is. — Tudok arról, — említette Tausz János elvtárs, — hogy a kiskereskedelem dolgozóinak, a vásárlóközönségnek egyaránt bosszúságot okoznak az apróbb hiánycikkek. Ezek pótlására országos szinten is történt már intézkedési A megyei tanács végrehajtó bizottsága a kereskedelmi osztály munkájáról szóló jelentést egyhangúlag elfogadta. raszt, minden értelmiségi elmondhatja: az állam mi vagyunk, politikája a mi politikánk, fejlesztésének és erősítésének, bármilyen mesterkedéssel szembeni megvédésének feladata a mi közös feladatunk”. Az állam, erősítésének jegyében különös figyelmet fordítanak a törvényesség, a jogrend, az állampolgárok jogainak védelmére, továbbra is fokozódik a figyelem a szovjet ember szabadsága, becsülete és méltósága iránt. Hatékonyabbá válik minden akció, minden fellépés a társadalomellenes és bűnöző elemek, a társadalom javainak fosztogatói, az ingyenélők és a huligánok ellen, mert mindezek leküzdése az eddiginél is nagyobb mértékben válik a dolgozók összességének közös ügyévé. Ámbár a kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára. a munkásosztály a társadalomban továbbra is vezető szerepet tölt be. Idéznünk kell, mert lényeges dologról van szó: „Természetesen a kommunizmusba való átmenet körülményei között is a munkásosztály továbbra is vezető szerepet tölt be a társadalomban. A munkásosztály azért tölti be továbbra is ezt a szerepet, mert a leghaladóbb, a legszervezettebb, az iparhoz kötött osztály és a kommunista eszmények legkövetkezetesebb hordozója A POLITIKAI hatalom jellegének fejlődése megnyilatkozik a politikai hatalom vezető szervezetének, a kommunista pártnak a fejlődésében is. Mihelyt a kérdés úgy vetődik fel, hogy megszűntek azok a feladatok, amelyeket csak a proletariátus diktatúrája útján lehetett megoldani, az ellenséges osztályok felszámolásának folyamata rég lezárult, s kibontakozott a két baráti osztály közti különbség elmosódásának a folyamata, az értelmiség, a tisztviselő réteg új jelleget kapott, s a nép politikai és erkölcsi arculata egységessé vált — a marxista—leninista párt, „amely a munkásosztály pártjaként jött létre, az egész nép pártja lett. Ez a szovjet társadalom sziklaszilárd egységéről és erejéről tanúskodik, amit az érdekközösség és a világnézeti azonosság forrasztott egybe”. Jelent-e ez az átalakulás változást abban a szerepben, amelyet a kommunista párt a politikai hatalom gyakorlásának mechanizmusában betölt? A proletárdiktatúra mechanizmusában a párt a vezető erő volt, a legfőbb emeltyű, amely irányította, mozgatta az egész mechanizmust, az államot és a társadalmi tömegszervezeteket. Az állam és a párt fejlődésének újabb szakasza természetesen hatással van a pártnak a politikai és társadalmi életben betöltött szerepére is, de ez a változás, pozitív, abban az értelemben, hogy s párt szerepe növekszik, a párt mint a társadalmi-politikai szervezet legmagasabb formája a jövőben az eddiginél is nagvobo hatást gyakorol majd a kommunista építés valamennyi részlegére. A párt szerepének növekedése azzal függ ö hogy a megsokasodott feladatok közepette elengedhetetlen egy olyan erő, amely a fejlődés új szakaszában a nép hatványozott akaratát, erőfeszítéseit és energiáját összpontosítani tudja. Mily meggyőző erővel és élettől áradóan fogalmazza meg N. Sz. Hruscsov beszámolója: „Most, amikor országunk óriási anyagi lehetőségekkel magas fejlettségi színvonalon álló tudománnyal és technikával rendelkezik, amikor feltartóztathatatlan erővel bontakozik ki a néptömegek kezdeményezése, h.ladásunk üteme főleg a kijelölt politikai irányvonal helyes valóra váltásától függ mind összszövet- s égi, mind pedig helyi viszonylatban. Függ továbbá állami és forradalmi szervezeteink egész rendszerének helyes és hatékony működésétől, attól, hogy milyen hozzáértéssel használjuk ki a szocialista rendszer nyújtotta előnyöket. Ebből adódik, hogy növelni kell a párt vezető és szervező szerepét a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában’'. A KOMMUNIZMUS építésének szakaszában, amikor az egész nép egyaránt a hatalom letéteményesévé válik, nyilvánvalóan tovább szélesednek az állam és a néptömegek közötti kapcsolatok is. Ezek eddig is a demokrácia elvein épültek fel. A XXII. kongresszus joggal hangsúlyozza. hogy a proletárdiktatúra és az össznépi állam között nem meredezik semmiféle választófal. A proletárdiktatúra a demokráciának olyan széles és reális intézményeként jelenik meg a társadalom életében, amelyre addig még nem volt példa a történelemben. Az új társadalom nagyszerű erénye, hogy nem reked meg az elért eredményeknél, képes tovább tökéletesíteni a társadalmi mozgás legpozitivabb oldalait is. Ilyen értelemben állapítjuk meg, hogy az állam fejlődésének újabb szakasza új szakaszt nyit a demokrácia fejlődésében is. Az össznépi állam feladatául tűzte ki — egyébként lényegéből logikusan következik —, hogy az eddiginél jobban hasznosítsa azokat az előnyöket, amelyek a képviseleti rendszerből adódnak, hogy a képviseleti szerveket minél elevenebb ügyintéző szervekké fejlessze. Uj hangsúlyt kapott az a múltban is előfordult gyakorlat, hogy a törvényeket, megvitatják az egész nép előtt, s egyben kiszélesítik a törvény-kezdeményezés jogát. Újszerű az a kezdeményezés, hogy az állam vezető szerveinek személyi összetétele időnként felfrissüljön, hogy minél több dolgozó ismerje meg a vezetés problémáit és művészetét, és ugyanakkor elejét lehessen venni a rutin, a bürokrácia és a megcsontosodás befész- kelődésének egyes állami szervekbe. A demokrácia mindent átfogó hatalmas folyammá való kiszélesítésének központi medre: a társadalmi szervezetek szerepének bővítése és módszereinek további fejlesztése. Mindez hozzátartozik az össznépi állam jellegéhez, alapvető., sajátossága lényegének. Az eredmények, amelyeket a Szovjetunió a XX. kongresszus óta, az ott meghatározott irányelvek vonalán aratott, s azok a perspektívák, amelyek a kommunizmus építésének programja — korunk Kommunista Kiáltványa — alapján kitárulnak, mindmegannyi elvitathatatlan bizonyíték a pártvezetés, a társadalmi és állami tevékenység lenini normái mellett. A MARXIZMUS—LENIN. IZMUS ismert, alapvető tétele, hogy az állam a kommunizmusban elhal. Hogyan viszonylik az állam elhalásának elmélete a proletárdiktatúrának össznépi államba való átnövéséhez? Amíg a kommunizmus felépítése lezárul, elengedhetetlen egy olyan szervezet, amely az egész nép akaratárta támaszkodva megfelelő hatalommal is rendelkezik ahhoz, hogy szervezze, előmozdítsa és ellenőrizze azokat a folyamatokat, amelyek a társadalom szüntelen előrehaladást biztosítják. így, az építés most kibontakozó szakaszában az állam szervezi a kommunizmus műszaki anyagi alapjának létrehozását. a szocialista társadalmi viszonyok átalakítását kommunista viszonvok- ká, ellenőrzi a munka és a fogyasztás mértékét, biztosítja a jólét emelkedését, őrködik a szovjet állampolgárok jogai felett, fejleszti a tudatos fegyelmet, a munkához való kommunista viszony szellemében neveli a néptömegeket, műveli a kapcsolatokat a többi szocialista országgal. védelmezi a békét és a nép vívmányait az agresz- szorokkal szemben. Ha majd kiteljesedik a kommunizmus építésének a szakasza is. az állam mint az egész nép szervezete arra lesz hivatott, hogy szavatolja az ország védelmét és biztonságát fejlessze a testvéri együttműködést a szocialista vagy esetleg már szintén kommunistává érett országokkal, és általában ellássa azokat a funkciókat, amelyek a különböző társadalmi rendszerű országok párhuzamos fennállásából adódnak. így érthető, hogy beszámolójában N Sz. Hruscsov az össznépi állam kialakulásáról szólva hangsúlyozza: „Az állam még a kommunizmus első szakaszának győzelme után is sokáig fennmarad. Az állam elhalása igen hosszú folyamat lesz, egész történelmi korszakot ölel majd fel. és csak akkor ér véget, amikor a társadalom teljesen éretté vált az önvezetésre.” • AZ OSZTÁLYNÉLKÜLI társadalom fejlődésének útján az össznépi állam egy állomás, amelyet idővel a társadalom teljes kommunista önigazgatása kell hogy felváltson. Már most világos, hogy a jövőben növekvő szerep vár a társadalmi szervezetekre. amelyek mind több állami feladatot vesznek majd át. és mind szélesebb rétegeket kapcsolnak be a társadalom közös ügyeinek intézésébe. Ez az a vágány, amelyen az állam demokratikus oldala is mindinkább kiszélesedik, amellett, hogy tökéletesednek az államapparátus közvetlen kapcsolatai is a tömegekkel. Saját szervezetének további demokratikus fejlesztésén és a társadalmi szervezetek szerep körének kiszélesítése révér jut el majd az össznépi állam a kommunizmus társa dalmi szervezetének általunk belátható végső állomásához: a kommunista közösségi önigazgatáshoz.
