Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
1963. Június 10. SYOINOS MEGYEI NÉPLAP s Tervszerű, gondos munkával ellensúlyozzuk a kedvezőtlen (_ időjárás hatását írta: CSÁKI ISTVÁN A Z IDEI tavasz nem ho- zott annyi örömet, vidámságot az embereknek, mint más esztendőben. Március közepe óta a szélsőségek követik egymást. A tél végén a hegyekben lehullott nagy- mennyiségű hó olvadásakor megáradt a Tisza és a fővédvonalakon belül elöntött több mint 32 000 kh termőterületet. Többezer kh őszi gabona és pillangós pusztult ki a víz alatt. A megye egyrészén komoly kár következett be a késői fagyok miatt. Áprilisban és májusban a csapadék alig haladta meg a 40 éves átlag egyharmadát. A megye keleti szélén, Karcag területének jelentős részén jégeső volt. Az utóbbi napokban pedig a szokatlanul hideg idő okoz nemcsak bosszúságot, hanem kárt is a mezőgazda- igban. Nem vitás, a kedvezőtlen dőjárás visszavetette a kul- . úrnövények fejlődését. A tavaszi fej trágyázás során kiszórt műtrágya nedvesség hiányában nem oldódott fel, nem hasznosult. A meleg és nedvesség hiányában a gabonák nem érték el azt a fejlettséget, amit június elejére el kellett volna émiök. A kapások sem fejlődtek megfelelően. Nagy gondot okoz a mezőgazdaság állapota a pártszervezteknek, az állami szerveknek és szövetkezeti parasztságunknak. A három esztendő alatt — mely a szocialista átszervezés óta eltelt — megyénk mezőgazdaságában biztató fejlődés következett be. 1961-bep pl. az 1 kh-ra eső üzemi bevétel 39 százalékkal nőtt az előző évhez képest, s a szövetkezeti családoknak is 57 millió forinttal több jövedelem jutott a közös gazdálkodásból. 1961. év őszén — bár akkor is nehezített az aszály — nagyon gondos munkával került elvetésre a gabona. A tavasszal végzett munkára sem lehet panasz, Kalászos és kapásnövényeink többsége időben a földbe került, a lucerna első kaszálása veszteség nélkül megtörtént, a cukorrépa mindenütt ki van egyelve, tiszta, szinte teljesen gyommentes. A legtöbb helyen a kukorica, napraforgó második kapálása folyik éspedig nagyon gondosam példás szorgalommal. A szövetkezeti családok — megértve a 3 esztendő sikereiből azt, hogy a közös gazdaságok felvirágoztatása biztosítja a majjas jövedelmet — Igyekeznek minden munkára alkalmas percet kihasználni. Z CSSZEL és a tavasz- szál megyénk mező- gazdasági üzemeiben a vezetőség és a tagság egységes erőfeszítése megvetette az alapját annak, hogy 1962-ben a múlt évi eredményt 9—10 százalékkal túlszárnyaljuk. Es most mégis van gond, — mert az időjárás az általánosnál sokkal kedvezőtlenebbül alakult. Általában nem szokás és nem is helyes a je- 'entkező nehézség mögött valami tőlünk, munkánktól független tényezőt keresni. Az íven eljárás az esetek több- :égében leszerel, tétlenségre, megnyugvásra • kárhoztat. — Tost azonban igazságosak ikkor vagyunk, ha megmondjuk világosan a falu •olgozóinak, — szövetkezeti azdáinak, hogy igenis, az dőjárás a sok viszontagság átráltatott, visszavetett ben- Tiinket. Hozzátesszük azon- >an azt is, hogy most kell gazán nagy. minden eddigi- ’él nagyobb erőfeszítés a mezőgazdaság területén, mert most már bizonyos szempontból bekövetkezett- ked- ezőtlen helyzetet kell jóra rordítani. Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetének, a termés kilátásainak megítélésében találhatók szélsőséges nézetek Vannak, akik nem látják --»■ nehézségeket a maguk való-'’ ságában, lebecsülik azokat. Vannak viszont olyanok. — akik el is túlozzák nehézségeinket. Most nagyon fontos, hogy reálisan mérjük fel a helyzetet, s ha felmértük, akkor az in' '-'"viéseket is tegyük meg. A megyei párt-végrehajtó bizottság a tavasz során többször és több oldalról vizsgálta már meg a mezőgazda- sági termelés egészét és azon belül egyes ágazatokat. Akkor is fontos lett volna ilyen vizsgálat, ha minden kedvezően alakul. Most azonban, hogy nem várt nehézségek álltak elő, nőtt ennek jelentősége. Társadalmunk, dolgozó népünk azt várja a mező- gazdaságtól, hogy biztosítsa az ellátáshoz szükséges terményeket és állati termékeket jó és kevésbé jó időjárási viszonyok között is. Ha jól alakul az időjárás, akkor azért kell nagy erőfeszítést kibontakoztatni, hogy kihasználjuk a kedvező lehetőségeket, ha pedig rosszul alakul, akkor ellensúlyozni kell kedvezőtlen hatását. A MEZŐGAZDASAG** BAN dolgozó kommunisták, szakemberek és tapasztalt szövetkezeti gazdák véleményére is alapozva úgy látjuk, hogy bár a gabonafélék — különösen a megye déli, délkeleti területein — nem produkálják azt, amire a vetésnél az ősszel készültünk, összességében még mindig megvannak a feltételek ahhoz, hogy az 1962-re tervezett termelési szintet és termelési eredményeket elérjük. A május végi, június eleji esők a gabonák helyzetét is lényegesen megjavították, különösen a Jászságban, de a nagykunsági területeken is. A kapások pedig — éppen a gondos és felelősségteljes munka következtében — olyan állapotban vannak, hogy még kiváló terméseredményt is adhatnak. Most nagyon fontosnak tartjuk azonban, hogy az erőfeszítések oda irányuljanak, ahol a legtöbb síkért hozzák’ Különösen fontosnak tartjuk mőst a következőket: 1. Az őszi gabonák fejlődése mostmár szinte teljesen az időjárás alakulásának függvénye. Amit a mostani felkészültség mellett tavasz- szal biztosítani lehetett a gabonáknak, azt meg is kapták. A termelőknek most, június közepén a figyelme arra irányuljon, hogy majd érés idején a lehető legkisebb szemveszteséggel történjen a betakarítás. Az idei helyzet jóvá] előnyösebb a tavalyinál. Nőtt a betakarító gépek száma. Jóval több nagyteljesítményű kombájn vesz részt az idén a munkában, mint tavaly. A gabona szára alacsony, a szalma aránylag kevés lesz és így sokkal hala- dósabb a munka. — Ha jól szervezzük a kombájnok, aratógépek munkáját, akkor a tavalyinál jelentősen kisebb területen kell kézi erővel aratni. Most az a fontos, hogy az állami gazdaságok.' szövetkezetek vezetői úgy tervezzék meg az aratás munkáját, hogy minden tábla letakarítására legyen meg a fedezet kombájnban, ara- tógépben, vagy ha szükséges kézi kaszásokban is. — Amikor pedig elérkezik a nagy munka ideje, késlekedés nélkül kezdődjön is az meg, hogy időben raktárba kerüljön a termés. 2. A kapásnövények további fejlődését nagyban befolyásolja az ápolási munka. A szűkös nedvességet meg kell védelmezni a növény számára. A kapálás, a terület tisztántartása a szokottnál is fontosabb munka. Az aratás késik, a kézierő észszerű felhasználásával most lehetséges a kukorica területek háromszori kapálása. A tőállomány — cukorrépából, kukoricából megfelelően ki van alakítva. Eltekintve a szélverés okozta károktól, egyes területeken pedig a szárazság okozta hiányos keléstől, az idén sikerült legjobban megköze(líteni a magas terméshez szükséges tőállományt. — Ez még inkább azt követeli, hogy a meglévő és lehulló csapadékkal nagyon gondosan kell takarékoskodni. — Nem véletlenül hangoztatják szólás-mondásaikban a Jászságban, hogy „a magas kukoricatermés a kapa orrában van”. Kapálni géppel, kézzel annyiszor, hogy tiszta maradjon a sorok köze, ne szívja el a nedvességet a gyom. 3. Jelentős területre terveztük mesterségesen, öntözés útján a szükséges vizet biztosítani. A kezdet biztató az öntözés területén, de koránt sem megnyugtató. Május végéig a szövetkezetek mintegy 23 000 kát. holdat öntöztek, aminek már nagyobb felét a takarmánynövények és kapások teszik ki. Kukorica öntözés aránylag még kevés történt. Késik a csatornák kihúzása, az öntözési feltételek megteremtése s ez nagyon figyelmeztető. Kisebb lenne az aggály akkor, ha nem szakadt volna ránk áprilisban és májusban olyan aszály, ami máskor csak júliusban volt tapasztalható. Már most szegény a talaj nedvességben. Ez és a hideg visszavetette a növekedésben a növényeket. Ha most elmarad a növény a növekedésben, nem biztos, hogy teljesen tudja pótolni ha majd vizet kap. Most aratásig kell az öntözési feladatok nagyobbik részét is elvégezni. Ha a tervezett 60 ezer kh-n, s benne mintegy 20 ezer kh kukoricaterületen elvégezzük az öntözést, akkor ezzel is jelentősen tudjuk ellensúlyozni á kiesést. A Z ÖNTÖZÉS jelentősé- gét éveik során és már az idén is sokan megértették. Kőteleken, az Ezüst Kalász Tsz-ben odáig elmentek, hogy egy nagyobb gabonatáblát is megöntöztél?. Nem is bánták meg, mert ez a ‘ terület messze kiemelkedik a többi közül, s bizonyosan majd a végső eredmények is ennek megfelelően alakulnak. Most a gondos szervezésen múlik a siker. Helyenként most is tapasztalható olyan, hogy az öntöző- berendezéseket nem használják ki teljesen. Esetenként napokig állnak, amíg a tervezett növények öntözését megkezdik. Sok helyen csak égy műszakban öntöznek, s a gépek éjjelre leállnak. Az a tsz-vezetőség jár el helyesen, amely megszervezte az öntözőgépek, eső^tető berendezések éjjel-nappali üzemeltetését, felelős, állandó bri- gáddkkal. Ha ezt ’ ai utat járják valamennyi öntözést folytató szövetkezet’ jtí, akkor a meglevő ön ő gépparkkal 8—10 ezé«- kh-dal többet képesek megöntözni, mint a múlt esztendőben. Csak ebből mintegy 18 millió forint bevételnövekedést érhetnek el a szövetkezetek. Az öntözés fő Idénye most következik. Ha a hűvös, szeles időn túl leszünk, minden eszközzel és minden erővel szorgalmazni kell, mert csak úgy lesz igazán hasznos. Az öntözővíz egyébként olyan mennyiségben áll rendelkezésre. hogy az éredeláleg tervezett mennyiséget messze túlteljesíthetjük. Most minden a szervezésen múlik. 4. A lucerna, vöröshere és rétiszéna első kaszálása kevesebb a tavalyinál. A hűvös, csapadékban szegény idő ennek is visszavetette a fejlődését. Állatállományunk pedig jelentősen nőtt. Ez szükségessé teszi, hogy keressük meg a kiesett takar- mánymennyiség pótlásának lehetőségét. Erre egyik lehetőség az, hogy az öntözésre beépített őszi kalászos területeket aratás után azonnal másodnövényekkel vessük be és öntözzük. Néhány ezer kh öntözött siló, csalamádé nagy tömeget és értékes takarmányt , képes adni. Ugyancsak ajánljuk, hogy a jó termőerőben levő területeken — ha csapadékosabbra fordul az idő — szintén vessünk másodnövényeket a gabonafélék letakarítása • után. A Tisza menti szövetkezetekben most az árvíz levonulása után,/ a felszabadult területeken vessenek nagy mennyiségben silókukoricát. A felsőföldeken vetett kukorica egészét hagyják meg szemtermésre. így nyerhetnek nagymennyiségű abrakot és szintén nagymennyiségű értékes silótakarmányt, különösen, ha azt is biztosítják, hogv legalább egyszer megöntözzék ezeket a területeket. A takarmánytermelésre azért is nagy* figyelmet kell fordítani, mert a növénytermelés egyes ágazatainak kiesését az állattenyésztésnek kell pótolni. Ehhe^ az állat- létszám meg is ran. s ha a takarmányt biztosítjuk, az állattenyésztés tervezett hozamát messze túl lehet teljesíteni. 5. A nyári talajmunka — különösen pedig ai istállótrágyázással egybekötött nyári mélyszántás — termésfokozó hatása Szolnok megye mezőgazdaságában már sokoldalúan bebizonyított. Most a kedvezőtlen tavasz után is reménykedhetünk jó kukoricatermésben és ez abból következik, hogy a fővetésű kukorica szinte kizárólag nyári és őszi mélyszántásba került. Tavaszi szántásba zömében a takarmánykeverékek utáni másodvetésű kukoricák kerültek. Most is meg kell alapoznunk — még jobban mint eddig — a kővetkező év tavaszi növényeinek bő termését. Ott, abban a szövetkezetben jár el helyesen a vezetőség, ahol a gabonabetakarítást, szalma- lehordást, trágyázást és talajmunkát együtt szervezi ií, s biztosítják azt, hogy mire az őszi betakarítás következik,. művelésre csak a lekerülő kapásnövények talaja várjon. 6. A takarmányellátásban külön gond és probléma most a legeltetés. Későn tavaszodon, a fűállomány is későn sarjad, viszont a takarmányhelyzet szorította gazdaságainkat. A legeltetés megkezdése után csapadék- hiány miatt nem fakadt az új mező. Most a június eleji esők után indult meg újra a fakadás és növekedés. Mit lehet tenni most a legelőkkel annak érdekében, hogy ne szoruljanak állataink teljesen a szántóföldi termelésű takarmány fogyasztására? — Sok szövetkezetben megoldotta a gondot a legelő öntözése. Nem egyedüli példa a karcagpusz- tai vasútállomás mellett elterülő öntöizött rét, ahol most is dús a fű. A legelőöntözés — ahol van a közelben víz — aránylag egyszerű és olcsó. Törekedni kell, ahol csak lehetséges az öntözésre és vele együtt a szakaszos legeltetésre.' A legelőöntözés olvan tartalék most és mindenkor a szövetkezeti gazdaságokban. amit nem szabad elmulasztani. Fontos, hogy a szövetkezetek vezetői, szakemberei felmérjék, hogy milyen úton- módon lehetséges úgy ellátni az állományt, legeltetni, ta- karmányozni az állatokat, hogy ne a betakarított téli takarmányt kelljen etetni. 7 A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket igényel. Úgy gondolni aránylag nem nehéz, ha minden —; még az időjárás is — kedvezően alakul. Más esztendőkben is — mindenkor fontos, hogy a szövetkezet vezetősége figyelmét és kezét rajta tartsa az éves gazdálkodási. pénzügyi terven, s ha valahol valamilyen oknál fogva kiesés következett be a bevételi oldalon, keresse meg a lehetőséget annak pótlására. , Nem vitás, egyik-mások szövetkezetben már van termelési kiesés. A helyes eljárás az, amit a tiszaföld- vári Lenin Tsz — és sok más tsz — vezetősége is követ: kiesés van répából — egy- résaét a május eleji szélvihar kiverte — rögtön meghatározták, hogy hány sertés hízóba állításával ellensúlyozzák azt. Most a pénzügyi tervek kézbentartása még külön másirányú feladatot is követel. Nem lehet, nem szabad teljesíteni a kiadási előirányzatokat anélkül, hogy azok összhangba ne lennének a bevételekkel. Sőt helyes az, hogy a kiadások csökkenj jenek még akkor is, ha a bevételeket túlteljesítik. Arról van szó, hogy egyenkénti elbírálás alá kell vonni a kiadásra tervezett tételeket. Ha kiesés van a bevételben, akkor nem szabad eszközölni olyan vásárlásokat, ami ugyan szükséges lenne, de ha nem valósul meg, nem jelent akadályozó tényezőt a termelésben. A termelőszövetkezeteknek eleget kell tenniük az esedékes kötelezettségeiknek. Ez természetes. A tagságról, annak anyagi szükségleteiről gondoskodni kell. Ez Is természetes, hiszen . azért hozták létre á szövetkezetét á dolgozó parasztok. Most kell ezt szem előtt tartani minden szövetkezeti vezetőségnek, ha nem akar ősszel, zárszámadáskor kapkodni. Ha nem valósulnak meg — és már nem is pótolhatók — bizonyos bevételi tételek, akkor nem szabad eszközölni bizonyos kiadásokat sem. Most különösen fontos, hogy a szövetkezetekben magas szintre emelkedjen a takarékosság. Takarítsanak meg munkaegységet, —erre nagy lehetőség van, mert a tervezéskor nem bántak szűkén vele — takarékoskodjanak a takarmánnyal, a gépekkel, az üzemanyaggal és nagyon szigorúan a kiadásoknál, Az állami irányító szervek és a pénzügyi szervek is végezzenek most sokkal több elemző ellenőrzést a tervek teljesítése, a bevételek biztosítása és a kiadások csökkentése érdekétfen. Tárják oda rendszeresen a vezetőség elé a helyzetet, s tegyék meg a szükséges javaslatokat. Csak így lehet most és majd a jövőben is megfelelően gazdálkodni. 8. Mindenkor, de most különösen nagy feladat hárul a szövetkezeti kommunistákra, a szövetkezeti pártszervezetekre. A három esztendő sikereinek megalapozói között az is szerepel, hogy_ -a kommunisták az erőket mindig arra összpontosították és szervezték, ami a közösségnek és egyénenként a szövetkezeti gazdáknak legnagyobb eredményt hozott. Megnyugvásra, megelégedettségre semmi ok nincsen, de összességében véve a szövetkezeti családok élete három év alatt is jelentősen fejlődött. S ha a szövetkezeti kommunisták, a szövetkezeti pártszervezetek iránt megnőtt és megrősödött a bizalom. akkor ezen alapszik. A HÁROM ESZTENDŐ alatt sok nehézséggel kellett megküzdeni a szövetkezetekben. Mindjárt az átszervezés után jelentkezett a legnagyobb, hitet adni a több mint negyvenezer új belépő családnak ahhoz, hogy bízzon az új életben, bízzon a gazdálkodás eme új formájában. Az 1959-es nyár és ősz ennek a küzdelemnek a jegyében telt el és sikerrel- A következő évek is njeghozták a maguk sikerét. És most itt vagyunk, tavasz végén, nyár előtt úgy, hogy a kedvezőtlen idő bizony megsarcolt bennünket Ahhoz, hogy a mostani pillanatnyi kilátás megváltozzon, hogy ami csökkenés a gabonatermés alakulása miatt eseleg bekövetkezik, másutt pótlásra kerüljön, ismét a pártszervezeteknek, a szövetkezeti kommunistáknak kell a sokirányú erőfeszítést kibontakoztatni. Á májusi taggyűléseken már ezekről szó volt mindenütt. A legtöbb helyen javaslatok tucatjai hangzottak el arra vonatkozóan, mit tegyenek, mihez nyúljanak, tnire fordítsák a fő figyelmet a pártvezetőségek. A tsz vezetőségének kell most ezeket a javaslatokat realizálni. A feladat neheze még hátra van. Az emberek arcán bizony sok helyen gond ül. Nem ok nélkül. A kapitalista gazdálkodás időszakában ilyen kegyetlen időjárás ezerszámra kergette nyomorúságba a pa- ras^tcsaládokat Még a népi demokrácia viszonyai között is nehéz helyzet állott elő ilyen időjárás közepette a kisparcellás gazdaságokban. Emlékezetes az 1952-es év, amikor a parasztság jövedelme jó 40 százalékkal csökkent egyetlen év alatt <» rossz termés miatt. A nagyüzemi gazdálkodásban mások a tényezők és» más erők működnek. Az időjárás hatásától azonban ezek , sem mentesítenek teljesen Most azonban a parasztsáp nem elszigetelten egyenként vívja harcát az elemekkel Most egész társadalmunk összefogott ereje száll szembe a nehézségekkel. Az időjárás alakulása áprilisban májusban — és napjainkban is — nemcsak a falusi emberek témája. Az üzem munkásokkal sem tudtunk és tudunk megbeszélni dolgokat anélkül, hogy szó ne esne róla. Érdekeltség is van ebben, hiszen a rossz termés a munkásháztartásban is nehézséget, terhet jeleni Benne van azonban a szövetséges gondoskodása és aggódása a faluért, az új útra lépett parasztságért. Helyenként most találkozunk a nehézségek eltúlzá- sával, a károk felnagyításával. A pártszervezetek munkájával lehet e téren is helyükre rakni a dolgokat Az elkövetkező hetek, hónapok a szokottnál Is nagyobb feladatok megoldását követelik meg a szövetkezetektől és következésképpen a szövet kezeti kommunistáktóL Ké szüljenek erre jól fel a párt- szervezetek. Mérjék fel szövetkezetük helyzetét reálisan és értessék meg a szövetkezeti gazdákkal, most nem a: ijedtség, kapkodás segít, hanem a jól szervezett munka Azzal viszont nagymérték ben ellensúlyozható és ha r következő hetekben az i<Jó kedvezőbb lesz, le is küzd hető az eddigi lemaradás károsodás. A MEGYEI, járási, városi és községi pártbizottságok, a tanácsi szer vek és a patronáló üzemp1 is fokozott segítséget kei hogy adjanak ehhez a mun kához. Sürgősen meg kel nézni minden szövetkezetbe* mi a helyzet, hol tartana! a termelésben, a bevételek kiadások terén, s enne: alapján kell meghatároz* késlekedés nélkül a teendő két. * Az idő telik, a feladatni sürgetnek bennünket a me zőgazdaságban. A természet nem ad az embernek kö- nyöradományt. Amit elvit: azt sem adja vissza külön erőfeszítés nélkül. Most ar- rófc van szó, hogy a szokottnál is nagyobb erőfeszítés kell az évi feladatok végrehajtásához, a kiesések pótlásához, terveink teljesítéséhez. Ezt kell most kibontakoztatni késlekedés nélkül.
