Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

1963. Június 10. SYOINOS MEGYEI NÉPLAP s Tervszerű, gondos munkával ellensúlyozzuk a kedvezőtlen (_ időjárás hatását írta: CSÁKI ISTVÁN A Z IDEI tavasz nem ho- zott annyi örömet, vi­dámságot az embereknek, mint más esztendőben. Már­cius közepe óta a szélsőségek követik egymást. A tél végén a hegyekben lehullott nagy- mennyiségű hó olvadásakor megáradt a Tisza és a fővéd­vonalakon belül elöntött több mint 32 000 kh termőterületet. Többezer kh őszi gabona és pillangós pusztult ki a víz alatt. A megye egyrészén ko­moly kár következett be a késői fagyok miatt. Április­ban és májusban a csapadék alig haladta meg a 40 éves átlag egyharmadát. A megye keleti szélén, Karcag terüle­tének jelentős részén jégeső volt. Az utóbbi napokban pedig a szokatlanul hideg idő okoz nemcsak bosszúságot, hanem kárt is a mezőgazda- igban. Nem vitás, a kedvezőtlen dőjárás visszavetette a kul- . úrnövények fejlődését. A tavaszi fej trágyázás során ki­szórt műtrágya nedvesség hiányában nem oldódott fel, nem hasznosult. A meleg és nedvesség hiányában a gabo­nák nem érték el azt a fej­lettséget, amit június elejére el kellett volna émiök. A ka­pások sem fejlődtek megfe­lelően. Nagy gondot okoz a mezőgazdaság állapota a pártszervezteknek, az állami szerveknek és szövetkezeti parasztságunknak. A három esztendő alatt — mely a szocialista átszerve­zés óta eltelt — megyénk me­zőgazdaságában biztató fejlő­dés következett be. 1961-bep pl. az 1 kh-ra eső üzemi be­vétel 39 százalékkal nőtt az előző évhez képest, s a szö­vetkezeti családoknak is 57 millió forinttal több jövede­lem jutott a közös gazdálko­dásból. 1961. év őszén — bár akkor is nehezített az aszály — nagyon gondos munkával került elvetésre a gabona. A tavasszal végzett munkára sem lehet panasz, Kalászos és kapásnövényeink többsége időben a földbe került, a lu­cerna első kaszálása veszte­ség nélkül megtörtént, a cu­korrépa mindenütt ki van egyelve, tiszta, szinte telje­sen gyommentes. A legtöbb helyen a kukorica, napra­forgó második kapálása fo­lyik éspedig nagyon gondo­sam példás szorgalommal. A szövetkezeti családok — megértve a 3 esztendő sike­reiből azt, hogy a közös gaz­daságok felvirágoztatása biz­tosítja a majjas jövedelmet — Igyekeznek minden mun­kára alkalmas percet kihasz­nálni. Z CSSZEL és a tavasz- szál megyénk mező- gazdasági üzemeiben a ve­zetőség és a tagság egységes erőfeszítése megvetette az alapját annak, hogy 1962-ben a múlt évi eredményt 9—10 százalékkal túlszárnyaljuk. Es most mégis van gond, — mert az időjárás az általá­nosnál sokkal kedvezőtleneb­bül alakult. Általában nem szokás és nem is helyes a je- 'entkező nehézség mögött va­lami tőlünk, munkánktól füg­getlen tényezőt keresni. Az íven eljárás az esetek több- :égében leszerel, tétlenségre, megnyugvásra • kárhoztat. — Tost azonban igazságosak ikkor vagyunk, ha meg­mondjuk világosan a falu •olgozóinak, — szövetkezeti azdáinak, hogy igenis, az dőjárás a sok viszontagság átráltatott, visszavetett ben- Tiinket. Hozzátesszük azon- >an azt is, hogy most kell gazán nagy. minden eddigi- ’él nagyobb erőfeszítés a mezőgazdaság területén, mert most már bizonyos szem­pontból bekövetkezett- ked- ezőtlen helyzetet kell jóra rordítani. Mezőgazdaságunk jelenle­gi helyzetének, a termés ki­látásainak megítélésében ta­lálhatók szélsőséges nézetek Vannak, akik nem látják --»■ nehézségeket a maguk való-'’ ságában, lebecsülik azokat. Vannak viszont olyanok. — akik el is túlozzák nehézsé­geinket. Most nagyon fontos, hogy reálisan mérjük fel a helyzetet, s ha felmértük, ak­kor az in' '-'"viéseket is te­gyük meg. A megyei párt-végrehajtó bizottság a tavasz során több­ször és több oldalról vizs­gálta már meg a mezőgazda- sági termelés egészét és azon belül egyes ágazatokat. Ak­kor is fontos lett volna ilyen vizsgálat, ha minden kedve­zően alakul. Most azonban, hogy nem várt nehézségek álltak elő, nőtt ennek jelen­tősége. Társadalmunk, dolgo­zó népünk azt várja a mező- gazdaságtól, hogy biztosítsa az ellátáshoz szükséges ter­ményeket és állati terméke­ket jó és kevésbé jó időjá­rási viszonyok között is. Ha jól alakul az időjárás, akkor azért kell nagy erőfeszítést kibontakoztatni, hogy ki­használjuk a kedvező lehető­ségeket, ha pedig rosszul alakul, akkor ellensúlyozni kell kedvezőtlen hatását. A MEZŐGAZDASAG­** BAN dolgozó kom­munisták, szakemberek és tapasztalt szövetkezeti gaz­dák véleményére is alapozva úgy látjuk, hogy bár a gabo­nafélék — különösen a me­gye déli, délkeleti területein — nem produkálják azt, ami­re a vetésnél az ősszel ké­szültünk, összességében még mindig megvannak a feltéte­lek ahhoz, hogy az 1962-re tervezett termelési szintet és termelési eredményeket el­érjük. A május végi, június eleji esők a gabonák helyze­tét is lényegesen megjavítot­ták, különösen a Jászságban, de a nagykunsági területeken is. A kapások pedig — ép­pen a gondos és felelősségtel­jes munka következtében — olyan állapotban vannak, hogy még kiváló termésered­ményt is adhatnak. Most na­gyon fontosnak tartjuk azon­ban, hogy az erőfeszítések oda irányuljanak, ahol a leg­több síkért hozzák’ Különö­sen fontosnak tartjuk mőst a következőket: 1. Az őszi gabonák fejlő­dése mostmár szinte teljesen az időjárás alakulásának függvénye. Amit a mostani felkészültség mellett tavasz- szal biztosítani lehetett a ga­bonáknak, azt meg is kapták. A termelőknek most, június közepén a figyelme arra irá­nyuljon, hogy majd érés ide­jén a lehető legkisebb szem­veszteséggel történjen a be­takarítás. Az idei helyzet jó­vá] előnyösebb a tavalyinál. Nőtt a betakarító gépek szá­ma. Jóval több nagyteljesít­ményű kombájn vesz részt az idén a munkában, mint tavaly. A gabona szára ala­csony, a szalma aránylag ke­vés lesz és így sokkal hala- dósabb a munka. — Ha jól szervezzük a kombájnok, aratógépek munkáját, akkor a tavalyinál jelentősen ki­sebb területen kell kézi erő­vel aratni. Most az a fontos, hogy az állami gazdaságok.' szövetkezetek vezetői úgy tervezzék meg az aratás munkáját, hogy minden táb­la letakarítására legyen meg a fedezet kombájnban, ara- tógépben, vagy ha szüksé­ges kézi kaszásokban is. — Amikor pedig elérkezik a nagy munka ideje, késleke­dés nélkül kezdődjön is az meg, hogy időben raktárba kerüljön a termés. 2. A kapásnövények továb­bi fejlődését nagyban befo­lyásolja az ápolási munka. A szűkös nedvességet meg kell védelmezni a növény számára. A kapálás, a terü­let tisztántartása a szokott­nál is fontosabb munka. Az aratás késik, a kézierő ész­szerű felhasználásával most lehetséges a kukorica terüle­tek háromszori kapálása. A tőállomány — cukorré­pából, kukoricából meg­felelően ki van alakítva. Eltekintve a szélverés okoz­ta károktól, egyes területe­ken pedig a szárazság okoz­ta hiányos keléstől, az idén sikerült legjobban megköze­(líteni a magas terméshez szükséges tőállományt. — Ez még inkább azt követeli, hogy a meglévő és lehulló csapadékkal nagyon gondo­san kell takarékoskodni. — Nem véletlenül hangoztatják szólás-mondásaikban a Jász­ságban, hogy „a magas ku­koricatermés a kapa orrában van”. Kapálni géppel, kézzel annyiszor, hogy tiszta ma­radjon a sorok köze, ne szív­ja el a nedvességet a gyom. 3. Jelentős területre ter­veztük mesterségesen, öntö­zés útján a szükséges vizet biztosítani. A kezdet biztató az öntözés területén, de ko­ránt sem megnyugtató. Má­jus végéig a szövetkezetek mintegy 23 000 kát. holdat ön­töztek, aminek már nagyobb felét a takarmánynövények és kapások teszik ki. Kuko­rica öntözés aránylag még kevés történt. Késik a csator­nák kihúzása, az öntözési fel­tételek megteremtése s ez nagyon figyelmeztető. Kisebb lenne az aggály akkor, ha nem szakadt volna ránk áp­rilisban és májusban olyan aszály, ami máskor csak jú­liusban volt tapasztalható. Már most szegény a talaj nedvességben. Ez és a hideg visszavetette a növekedésben a növényeket. Ha most el­marad a növény a növeke­désben, nem biztos, hogy tel­jesen tudja pótolni ha majd vizet kap. Most aratásig kell az öntözési feladatok na­gyobbik részét is elvégezni. Ha a tervezett 60 ezer kh-n, s benne mintegy 20 ezer kh kukoricaterületen elvégezzük az öntözést, akkor ezzel is jelentősen tudjuk ellensú­lyozni á kiesést. A Z ÖNTÖZÉS jelentősé- gét éveik során és már az idén is sokan megértet­ték. Kőteleken, az Ezüst Ka­lász Tsz-ben odáig elmentek, hogy egy nagyobb gabona­táblát is megöntöztél?. Nem is bánták meg, mert ez a ‘ terület messze kiemelkedik a többi közül, s bizonyosan majd a végső eredmények is ennek megfelelően alakul­nak. Most a gondos szerve­zésen múlik a siker. He­lyenként most is tapasztal­ható olyan, hogy az öntöző- berendezéseket nem használ­ják ki teljesen. Esetenként napokig állnak, amíg a ter­vezett növények öntözését megkezdik. Sok helyen csak égy műszakban öntöznek, s a gépek éjjelre leállnak. Az a tsz-vezetőség jár el helye­sen, amely megszervezte az öntözőgépek, eső^tető beren­dezések éjjel-nappali üzemel­tetését, felelős, állandó bri- gáddkkal. Ha ezt ’ ai utat járják valamennyi öntözést folytató szövetkezet’ jtí, ak­kor a meglevő ön ő gép­parkkal 8—10 ezé«- kh-dal többet képesek megöntözni, mint a múlt esztendőben. Csak ebből mintegy 18 mil­lió forint bevételnövekedést érhetnek el a szövetkezetek. Az öntözés fő Idénye most következik. Ha a hűvös, sze­les időn túl leszünk, minden eszközzel és minden erővel szorgalmazni kell, mert csak úgy lesz igazán hasznos. Az öntözővíz egyébként olyan mennyiségben áll rendelke­zésre. hogy az éredeláleg ter­vezett mennyiséget messze túlteljesíthetjük. Most min­den a szervezésen múlik. 4. A lucerna, vöröshere és rétiszéna első kaszálása ke­vesebb a tavalyinál. A hű­vös, csapadékban szegény idő ennek is visszavetette a fej­lődését. Állatállományunk pedig jelentősen nőtt. Ez szükségessé teszi, hogy ke­ressük meg a kiesett takar- mánymennyiség pótlásának lehetőségét. Erre egyik lehe­tőség az, hogy az öntözésre beépített őszi kalászos terü­leteket aratás után azonnal másodnövényekkel vessük be és öntözzük. Néhány ezer kh öntözött siló, csalamádé nagy tömeget és értékes takar­mányt , képes adni. Ugyan­csak ajánljuk, hogy a jó termőerőben levő területeken — ha csapadékosabbra for­dul az idő — szintén ves­sünk másodnövényeket a ga­bonafélék letakarítása • után. A Tisza menti szövetkeze­tekben most az árvíz levo­nulása után,/ a felszabadult területeken vessenek nagy mennyiségben silókukoricát. A felsőföldeken vetett kuko­rica egészét hagyják meg szemtermésre. így nyerhet­nek nagymennyiségű abrakot és szintén nagymennyiségű értékes silótakarmányt, külö­nösen, ha azt is biztosítják, hogv legalább egyszer meg­öntözzék ezeket a területe­ket. A takarmánytermelésre azért is nagy* figyelmet kell fordítani, mert a növényter­melés egyes ágazatainak ki­esését az állattenyésztésnek kell pótolni. Ehhe^ az állat- létszám meg is ran. s ha a takarmányt biztosítjuk, az állattenyésztés tervezett ho­zamát messze túl lehet tel­jesíteni. 5. A nyári talajmunka — különösen pedig ai istálló­trágyázással egybekötött nyá­ri mélyszántás — termésfo­kozó hatása Szolnok megye mezőgazdaságában már sok­oldalúan bebizonyított. Most a kedvezőtlen tavasz után is reménykedhetünk jó kukori­catermésben és ez abból kö­vetkezik, hogy a fővetésű kukorica szinte kizárólag nyári és őszi mélyszántásba került. Tavaszi szántásba zö­mében a takarmánykeveré­kek utáni másodvetésű ku­koricák kerültek. Most is meg kell alapoznunk — még jobban mint eddig — a kő­vetkező év tavaszi növényei­nek bő termését. Ott, abban a szövetkezetben jár el he­lyesen a vezetőség, ahol a gabonabetakarítást, szalma- lehordást, trágyázást és ta­lajmunkát együtt szervezi ií, s biztosítják azt, hogy mire az őszi betakarítás követke­zik,. művelésre csak a leke­rülő kapásnövények talaja várjon. 6. A takarmányellátásban külön gond és probléma most a legeltetés. Későn ta­vaszodon, a fűállomány is későn sarjad, viszont a ta­karmányhelyzet szorította gazdaságainkat. A legeltetés megkezdése után csapadék- hiány miatt nem fakadt az új mező. Most a június eleji esők után indult meg újra a fakadás és növekedés. Mit lehet tenni most a legelőkkel annak érdekében, hogy ne szoruljanak állata­ink teljesen a szántóföldi termelésű takarmány fo­gyasztására? — Sok szövet­kezetben megoldotta a gon­dot a legelő öntözése. Nem egyedüli példa a karcagpusz- tai vasútállomás mellett el­terülő öntöizött rét, ahol most is dús a fű. A legelőöntözés — ahol van a közelben víz — aránylag egyszerű és ol­csó. Törekedni kell, ahol csak lehetséges az öntözésre és vele együtt a szakaszos legeltetésre.' A legelőöntözés olvan tartalék most és min­denkor a szövetkezeti gaz­daságokban. amit nem sza­bad elmulasztani. Fontos, hogy a szövetkeze­tek vezetői, szakemberei fel­mérjék, hogy milyen úton- módon lehetséges úgy ellátni az állományt, legeltetni, ta- karmányozni az állatokat, hogy ne a betakarított téli takarmányt kelljen etetni. 7 A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket igényel. Úgy gondolni arány­lag nem nehéz, ha minden —; még az időjárás is — ked­vezően alakul. Más eszten­dőkben is — mindenkor fontos, hogy a szövetkezet vezetősége figyelmét és kezét rajta tartsa az éves gazdál­kodási. pénzügyi terven, s ha valahol valamilyen oknál fogva kiesés következett be a bevételi oldalon, keresse meg a lehetőséget annak pótlására. , Nem vitás, egyik-mások szövetkezetben már van ter­melési kiesés. A helyes el­járás az, amit a tiszaföld- vári Lenin Tsz — és sok más tsz — vezetősége is követ: kiesés van répából — egy- résaét a május eleji szélvihar kiverte — rögtön meghatá­rozták, hogy hány sertés hí­zóba állításával ellensúlyoz­zák azt. Most a pénzügyi tervek kézbentartása még külön másirányú feladatot is kö­vetel. Nem lehet, nem szabad teljesíteni a kiadási előirány­zatokat anélkül, hogy azok összhangba ne lennének a bevételekkel. Sőt helyes az, hogy a kiadások csökkenj jenek még akkor is, ha a bevételeket túlteljesítik. Ar­ról van szó, hogy egyenkénti elbírálás alá kell vonni a kiadásra tervezett tételeket. Ha kiesés van a bevételben, akkor nem szabad eszközölni olyan vásárlásokat, ami ugyan szükséges lenne, de ha nem valósul meg, nem jelent akadályozó tényezőt a termelésben. A termelőszövetkezeteknek eleget kell tenniük az esedé­kes kötelezettségeiknek. Ez természetes. A tagságról, an­nak anyagi szükségleteiről gondoskodni kell. Ez Is ter­mészetes, hiszen . azért hoz­ták létre á szövetkezetét á dolgozó parasztok. Most kell ezt szem előtt tartani min­den szövetkezeti vezetőség­nek, ha nem akar ősszel, zár­számadáskor kapkodni. Ha nem valósulnak meg — és már nem is pótolhatók — bizonyos bevételi tételek, akkor nem szabad eszközölni bizonyos kiadásokat sem. Most különösen fontos, hogy a szövetkezetekben magas szintre emelkedjen a taka­rékosság. Takarítsanak meg munkaegységet, —erre nagy lehetőség van, mert a ter­vezéskor nem bántak szűkén vele — takarékoskodjanak a takarmánnyal, a gépekkel, az üzemanyaggal és nagyon szi­gorúan a kiadásoknál, Az ál­lami irányító szervek és a pénzügyi szervek is végez­zenek most sokkal több elemző ellenőrzést a tervek teljesítése, a bevételek biz­tosítása és a kiadások csök­kentése érdekétfen. Tárják oda rendszeresen a vezetőség elé a helyzetet, s tegyék meg a szükséges javaslatokat. Csak így lehet most és majd a jövőben is megfelelően gazdálkodni. 8. Mindenkor, de most kü­lönösen nagy feladat hárul a szövetkezeti kommunisták­ra, a szövetkezeti pártszer­vezetekre. A három esztendő sikereinek megalapozói kö­zött az is szerepel, hogy_ -a kommunisták az erőket min­dig arra összpontosították és szervezték, ami a közösség­nek és egyénenként a szö­vetkezeti gazdáknak legna­gyobb eredményt hozott. Megnyugvásra, megelégedett­ségre semmi ok nincsen, de összességében véve a szövet­kezeti családok élete három év alatt is jelentősen fejlő­dött. S ha a szövetkezeti kommunisták, a szövetkezeti pártszervezetek iránt meg­nőtt és megrősödött a biza­lom. akkor ezen alapszik. A HÁROM ESZTENDŐ alatt sok nehézséggel kellett megküzdeni a szövet­kezetekben. Mindjárt az át­szervezés után jelentkezett a legnagyobb, hitet adni a több mint negyvenezer új belépő családnak ahhoz, hogy bízzon az új életben, bízzon a gazdálkodás eme új for­májában. Az 1959-es nyár és ősz ennek a küzdelemnek a jegyében telt el és siker­rel- A következő évek is njeghozták a maguk sikerét. És most itt vagyunk, tavasz végén, nyár előtt úgy, hogy a kedvezőtlen idő bizony megsarcolt bennünket Ah­hoz, hogy a mostani pillanat­nyi kilátás megváltozzon, hogy ami csökkenés a gabo­natermés alakulása miatt eseleg bekövetkezik, másutt pótlásra kerüljön, ismét a pártszervezeteknek, a szö­vetkezeti kommunistáknak kell a sokirányú erőfeszítést kibontakoztatni. Á májusi taggyűléseken már ezekről szó volt mindenütt. A leg­több helyen javaslatok tu­catjai hangzottak el arra vonatkozóan, mit tegyenek, mihez nyúljanak, tnire for­dítsák a fő figyelmet a párt­vezetőségek. A tsz vezetősé­gének kell most ezeket a ja­vaslatokat realizálni. A fel­adat neheze még hátra van. Az emberek arcán bizony sok helyen gond ül. Nem ok nélkül. A kapitalista gazdál­kodás időszakában ilyen ke­gyetlen időjárás ezerszámra kergette nyomorúságba a pa- ras^tcsaládokat Még a népi demokrácia viszonyai között is nehéz helyzet állott elő ilyen időjárás közepette a kisparcellás gazdaságokban. Emlékezetes az 1952-es év, amikor a parasztság jövedel­me jó 40 százalékkal csök­kent egyetlen év alatt <» rossz termés miatt. A nagyüzemi gazdálkodás­ban mások a tényezők és» más erők működnek. Az idő­járás hatásától azonban ezek , sem mentesítenek teljesen Most azonban a parasztsáp nem elszigetelten egyenként vívja harcát az elemekkel Most egész társadalmunk összefogott ereje száll szem­be a nehézségekkel. Az idő­járás alakulása áprilisban májusban — és napjainkban is — nemcsak a falusi em­berek témája. Az üzem munkásokkal sem tudtunk és tudunk megbeszélni dol­gokat anélkül, hogy szó ne esne róla. Érdekeltség is van ebben, hiszen a rossz ter­més a munkásháztartásban is nehézséget, terhet jeleni Benne van azonban a szö­vetséges gondoskodása és aggódása a faluért, az új útra lépett parasztságért. Helyenként most találko­zunk a nehézségek eltúlzá- sával, a károk felnagyításá­val. A pártszervezetek mun­kájával lehet e téren is he­lyükre rakni a dolgokat Az elkövetkező hetek, hónapok a szokottnál Is nagyobb fel­adatok megoldását követelik meg a szövetkezetektől és következésképpen a szövet kezeti kommunistáktóL Ké szüljenek erre jól fel a párt- szervezetek. Mérjék fel szö­vetkezetük helyzetét reálisan és értessék meg a szövetke­zeti gazdákkal, most nem a: ijedtség, kapkodás segít, ha­nem a jól szervezett munka Azzal viszont nagymérték ben ellensúlyozható és ha r következő hetekben az i<Jó kedvezőbb lesz, le is küzd hető az eddigi lemaradás károsodás. A MEGYEI, járási, váro­si és községi párt­bizottságok, a tanácsi szer vek és a patronáló üzemp1 is fokozott segítséget kei hogy adjanak ehhez a mun kához. Sürgősen meg kel nézni minden szövetkezetbe* mi a helyzet, hol tartana! a termelésben, a bevételek kiadások terén, s enne: alapján kell meghatároz* késlekedés nélkül a teendő két. * Az idő telik, a feladatni sürgetnek bennünket a me zőgazdaságban. A természet nem ad az embernek kö- nyöradományt. Amit elvit: azt sem adja vissza külön erőfeszítés nélkül. Most ar- rófc van szó, hogy a szokott­nál is nagyobb erőfeszítés kell az évi feladatok végre­hajtásához, a kiesések pót­lásához, terveink teljesítésé­hez. Ezt kell most kibonta­koztatni késlekedés nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents