Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. június 21. Enyhülés Algírban a szoviet párt- és kormányküldöttség megkezdte romínial vidéki körátlát Algír, (MTI) Algéria fővárosában ked­den este eltűntek a szeges- drótakadályok, megszűnt a különböző tilalom a járókelő és gépkocsiforgalomban. A kijárási tilalom eltörlése óta ezek olyan újabb intézkedé­sek ame'yek a kedélyek megnyugvását elősegítették. Szerda reggel a szakszerve­zeti felhívásnak eleget téve, az arab munkások tömegesen jelentek meg a város euró­pai negyedében, hogy ismét munkába álljanak. Pierre Dumont Algír pre­fektusa felszólította a köz- igazgatási apparátus vezetőit és a vállalati vezetőket a munka folytatására. Kedd este Susini, az OAS egyik ismert politikai vezé­re jelentkezett az algériai titkos adón, 48 órás ultimá­tumot kötött ki a Rocher Noir-ban létrejött megálla­podás algériai részről történő támogatásának „bebizonyí­tására”; Arra hivatkozva, hogy a titkos hadsereg a maga részéről abbahagyta a harcot és fegyelmezettséget tanúsít, követelte. hogy a másik tárgyaló fél 48 ólán belül tegyen intézkedéseket az európai származású iljé­naiakból toborzott egységek­nek a helyi rendfenntartó erőkbe való bevonásáról. Ha ez nem történik meg, Susini szerint az OAS nem vállal­hatja a felelősséget a végze­tes „belső elvérzésért”. Nem akadályozhatja meg a töme­ges kivándorlást, ellenben a „védelmi erődítmények” lét­rehozására összpontosítja erejét. A Reuter kommentárja sze­rint a fenyegetőzések ellené­re csaknem biztosra vehető, hogy az OAS Nyugat-Algéria egy-két városára szorítkozó ellenállása összeomlás előtt, áll. A légiforgalmi vezető­ségtől kapott tájékoztatás szerint az OAS nyomást gya­korol a vezetőségére, hogy se­gítsék hozzá az OAS vezetőit a meneküléshez. PÁRIZS A köztársaság egysége el­nevezésű jobboldali parla­menti csoport, amely algériai képviselőkből áll, kedd este felhívott minden európait és arabot Algériában, ha francia állampolgárok akarnak ma­radni, hagyják el Algériát. A képviselők követelik továbbá, hogy a francia kormány a ki­vándorlás mellett döntő sze­mélyek közül külön öveze­tekben, katonai őrizet melleit tartsa együtt mindazokat, akik július 1-ig nem tudják biztosítani visszatérésüket. A francia igazságügymi­nisztérium kedden hivatalo­san kérte a nemzetgyűlés el­nökségét, hogy függessze fel Georges Bidault volt minisz­Walter Ulbricht vasárnap beszédet mondott a német nép nagy nemzeti kongresz- szusának Berlinben megtar­tott ülésén. Beszédének a német kérdésről ez idő sze­rint folytatott szovjet-ame­rikai megbeszélésekre vo­natkozó megállapításait a Neues Deutschland az aláb­biakban közölte: „A bonni kormány ideges, sőt néha őrjöngő reakciójá­ból felismerhető, hogy az ed­digi tárgyalások során bizo­nyos eredmények voltak el­érhetők, amelyek kényelmet­lenek a nyugat-németországi revansistáknak és a többi ultráknak. A Német Demokratikus Köztársaság 1961. augusztus 13-án határozott intézkedé­sei azzal az eredménnyel jár­tak, hogy a nyugati hatal­mak vezető politikusai józa- nabbul ítélik meg a reális helyzetet. Az NDK szuveré- nitása és területének sérthe­tetlensége ma már olyan tény, amelyet a nyugati ha­talmaknak is figyelembe kell venni. Ennek ellenére a bonni kormány bizonyos köreinek kezdeményezésére a nyugati terelnök parlamenti mentel­mi jogát. Az igazságügymi­nisztérium az államhatalom elleni összeesküvés alapján követeli a mentelmi jog megvonását olyan okmányon és röpiratok csatolásával, amelyek Bidaultnak az OAS- szal való kapcsolatait bizo­nyítják. A kérdés tanulmányozására 15 képviselőből álló külön­bizottságot jelölnek majd ki a különböző pártok megbí- zottaiból. (MTI) sajtóban zajos . propagada- kampány indult meg. A leg­nagyobb csodálkozással vi­lággá kürtölik, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormánya érdeklődött a bonni kormánynál, hajlandó lenne-e hosszúlejáratú hitelt nyújtani. Idén áprilisban közölték külkeresekedelmi miniszté­riumunk osztályvezetőjével, hogy a nyugat-német kor­mány készen áll további áru- szállításokra hosszúlejáratú hitel alapján. A tárgyalások során az áruhitel összegét mintegy egymilliárd márká­ban jelölték meg. Ez a Bonnt képviselő urak — vélemé­nyünk szerint — egészen ész­szerű — javaslata volt. Bonn képviselői még megjegyez­ték, hogy a megállapodáshoz nem fűződne semmiféle po­litikai feltétel. A mi képvi­selőnk azután pozitív választ adott erre az érdeklődésre. S mi történt később? Idő­közben a bonni kormány az NDK ellen folytatott hideg­háború élezése mellett dön­tött. „A további áruszállítások­ról és fizetési feltételekről folytatott tárgyalások újra­Bukarest (MTI). Az N. Sz. Hruscsov vezet­te szovjet párt- és kormány- küldöttség romániai tartóz­kodásának harmadik napján megkezdte vidéki körútját. A küldöttség tagjai szerdán délelőtt utaztak el első vidé­ki állomáshelyükre, a Bacau tartományi Borzestibe, az ország legnagyobb vegyipari központjába. A szovjet ven­dégek délelőtt tíz órakor kü- lönvonaton indultak el or­megkezdésével az volt a leg­főbb célunk, hogy megkísé­reljük csökkenteni a politi­kai feszültséget Németor­szágban a hosszúlejáratú gazdasági kapcsoaltok elő­mozdításával. Mi is kiakarjuk tapogatni: hajlandó-e a bon­ni kormány, hajlandók-e a nagytőkések belemenni a fe­szültség enyhítésébe? Haj­landók-e kibővíteni a kereske­delmi kapcsolatokat? Ha ez sikerül, az első lé­pés lehetett volna a két né­met állam kapcsolatainak normalizálásához. Hogy megértésre jussunk Nyugat-Berlin kérdésében, abból a vitathatatlan tény­ből kell kiindulnunk, hogy Nyugat-Berlin annak az ál­lamnak a területén fekszik, amely mindenkor következe­tesen végrehajtotta a potsda­mi szerződést. Ezt a szerző­dést Nyugat-Berlinben nem hajtották végre. Ha az NDK kormánya mindezek ellenére mégis hozzájárul ahhoz, hogy Nyu- gat-Berlint demilitarizált s/abad várossá változtassák, akkor olyan engedményre mutat készséget, — amelyet sokra kellene becsülni. szágjáró útjukra a bukaresti északi pályaudvarról. Borzes­tibe délután három órakor érkeztek meg, ahol — prog­ram szerint — megtekintet­ték a vegyipari üzemeket és nagygyűlésen találkoztak a dolgozókkal. Innen folytatják útjukat Vajdahunyadra, az ország legnagyobb vas- és Buenos Aires (MTI) Guido elnök kedden este mondott beszédében kifejtet­te az argentínai kormány politikai célkitűzéseit. AFP jelentés szerint hangsúlyozta, hogy a jövő év októberére ki­tűzött általános választáso­kat időben megtartják, sőt ha a körülmények lehetővé teszik akkor korábban is. A dolgozó tömegek lecsilapítá- sa céljából hangoztatta, hogy a gazdasági és szociális prog­ramot a választási előkészü­letekkel járó fokozottabb el­foglaltság ellenére maradék­Rio de J aneiró (MTI) Gulart brazil elnök közölte a politikai pártok vezetőivel, hogy Dantas külügyminisz­tert fogja javasolni a kong­resszusnak új miniszterelnök­Honolulu, (MTI) Az Egyesült Államok a két hét előtti sikertelen próbál­kozás után szerdán újból kísérletet tett magaslégkörű atomrobbantás végrehajtá­sára. A szerdai kísérlet alkal­mával azonban ismét meg kellett semmisíteni a nuk­leáris bombát hordozó thor a r'" pari központjába. A ‘ szovjet vendégeket vi­déki körútjukra Gheorghiu- Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnö­ke, valamint a párt és a kor­mány más képviselői kísér­ték el. talanul végrehajtják, és „a közigazgatásban elkövetett csalások kivizsgálását foly­tatják”. Hasonló propagandisztikus céllal azt mondta, hogy „a diktatúra többé már nem térhet vissza, mert ez a nép óriási többségének az aka­rata” Guido a maga igazo­lására kijelentette, hogy, — „a köztársaság folyamatossá­gának biztosítása” céljából fogadta el az elnöki tisztsé­get és dicsérte az őt hata­lomra juttató katonai veze­tőket. Dantas kap megbízatást új brazil kormány alakítására Ismét kudarc ként. Neves jelenlegi miniszter- elnök ugyanis le akar mon­dani, hogy jelöltethesse ma­gát az októberre kitűzött képviselő választásokon. típusú rakétát. A kísérlet végrehajtásával megbízott alakulat szóvivője ezt a ki­lövő rendszer technikai hibá­jával indokolta meg. Hozzá­tette. hogy a rakétát meg­semmisítették anélkül, hogy a nukleáris töltet felrobbant volna; „Az NDK kormánya olyan engedményre mutatott készséget, amelyet sokra kellene becsülni“ Gufdo ar^enfln elnök politikai programja Sctlgó László : FORRADALOM 7unták vi. NÉPHATALOM A JUNTÁK KONTINENSÉN Kanyargó úton, hegyek kö­zött haladunk. Lenn a völgy­ben patak csörgedez, fenn tehéncsorda vonul a rekkenő hőségben árnyat adó pálma­liget felé. Egy kanyar után, a gépkocsivezető és utitár- saim, a fiatal Garcia és idő­sebb kísérőm, Antonio szin­te egyszerre mutatnak a merdek sziklafallal szegélye­zett katlanra: itt kezdődik a La Mesa völgye. És azután nyomban hall­ható a magyarázat: Ezen a vidéken működött A RÁDIÓ REBELDE a Felkelők Rádiója. Innen sugározta a kis rövidhullámú adó a forradalmi Kuba hang­ját. Különösen emlékezetes marad az 1958-as szilvesz­teri adás... ...Estére már bezárult a Felkelő Hadsereg gyűrűje Havanna, Santiago körül is. A kubai diktátor, Batista a hírhedt kukinei kastélyban 20 000 áldozat vére árán szer­zett kincsekkel, valutával megrakott bőröndök között a Dominikába tartó gép in­dulását várta. Még az utolsó nercben is maradt ideje ar­ra, hogy a hatalmat Cantillo tábornokra, hadseregének ve­zérkari főnökére ruházza. Cantillo pedig — régi la­tin-amerikai recept szerint — nyomban megalakította a ka­tonai juntát. Abban remény­A Földjén kedett, hogy úrrá tud lenni a helyzeten s a hatalmat ke­zébe veheti... A sebes szárnyú hír azon­ban eljutott a Felkelő Had­sereg főparancsnokságához. És néhány rövid óra múlva a Rádió Rebelde mikrofonja előtt állott Fidel Castro, hogy figyelmeztesse a győze­lem és a szilveszteri éjszaka mámorától kábult népet: — Kubaiak! Az utóbbi hetek folyamán elszenvedett megsemmisítő vereségek következtében a diktatúra összeomlott, ám ez még nem jelenti azt, hogy a forradalom már diadalmas­kodott. Forradalmat IGEN; kato­nai puccsot SOHA! Katonai puccsot a nép és a forradalom háta mögött SOHA, mert az csak arra volna jó, hogy megnyújtsa a háborús állapotot... A nép különösen a köztársaság dol­gozói kísérjél; állandóan fi­gyelemmel a Felkelő Rádió adásait, és a legsürgősebben készüljenek fel minden mun­kahelyen az állandó sztrájk­ra. Amennyiben erre szükség lesz megkapják az utasítást az azonnali kezdésre, hogy mindennemű ellenforradalmi államcsíny-kísérletet meg­hiúsíthassanak. És 1959 január elsején szükségesnek bizonyult az ál­talános sztrájk fegyveréhez nyúlni. Cantillo tábornok a „nem­zeti egység” jegyében meg akarta fosztani a népet az alig kivívott szabadságától. Ekkor ismét — mint annyi­szor a kubai forradalom so­rán — megmutatkozott az üzemi és a mezőgazdasági munkások szervezett akciói­nak átütő ereje. Miközben Fidel Castro „Július 26-a Mozgalma” által vezetett, nagy többségében paraszti Felkelő Hadsereg vasgyűrűbe zárta a városokat, az üzemi munkások a Kubai Népi Szo­cialista Párt (Kommunista Párt) illegális szervezeteinek irányításával általános sztrájkkal kényszerítették teljes kapitulációra a hata­lom felé lopakodó katonai juntát. TANÁCS — AZ AMERIKAI TANÁCSADÓKNAK — Mit szóltak mindehhez az amerikaiak? — tettem fel a kérdést kísérőmnek, Antó- niónak. — A katonai junta meg­buktatása után is változatla­nul magabiztosak voltak. Na­gyon jól tudták, hogy a po­litikai vezető posztokon még jócskán akadtak olyan em­berek, akik a Batista klikket saját klikkjük uralmával oly módon akarták felváltani, hogy a rendszer érintetlen maradjon. 7 'v vélték, hogy 1959 után az első köztársa­sági elnök: Urutia és az első miniszterelnök: Miro Cardo­na személye kellő garancia pozícióik teljes megőrzésére. A „váltó gazdaság” alkalma­zásával a rezsimek mindig és mindenütt cserélődtek Latin-Amerikában —, de az amerikai befolyás maradt. Az első időkben mister Bonsal, az amerikai nagy­követ Cardonáéknak tovább­ra is úgy adta az utasítá­sokat, mintha mi sem történt volna. De amit a ,.kettős ha­talom” ezen időszakában Bonsalék megtehettek saját embereikkel (így az 1961-es Kuba elleni intervenció ve­zéralakjával, Cardonával és a kormányban akkor még résztvevő társaival) — nem lehetett megtenni a tényleges hatalmat gyakorló fegyveres erők, a Felkelő Hadsereg képviselőivel. Ezen nehezen mellőzhető körülmény hatására a nagy létszámú Amerikai Katonai Misszió látszólag diplomati- kusabban viselkedett, mint maga a nagykövet: felkínálta tanácsadói szolgálatait a Fel­kelő Hadseregnek is. De a vá­lasz, amit Fidel Castro az ajánlatra adott, teljesen ké­zenfekvő volt: — Hogyan akarnak ben­nünket oktatni, hogyan akar­nak nekünk leckét adni, — tegyük hozzá — a nem­zetközi közvélemény. Vajon Ázsia és Afrika sok fiatal önálló köztársaságához ha­sonlóan a kubai forradalom is megáll-e a nemzeti bur­zsoázia osztályuralmát szolgá­ló politikai függetlenségnél? Vagy pedig tovább megy és a nemzeti demokratikus ál­lam megteremtésével — Ígé­retéhez híven — kielégíti a harcoló nép, a munkások, a parasztok, a városi kisembe­rek jogos szociális követelé­seit? A kubai forradalom nem sokáig késett a válasszal. A Sierra Maestra egyik fensikján. La Plata faluban 1959. május 17-én ünnepélye­A „nagy cukrosok” egyikének államosított üzeme amikor megvertük azt a hadsereget, amelyet önök tanítottak? Most már csak egy követ­kezhetett: az amerikai kato­nai tanácsadóknak azt taná­csolták, hogy sürgősen hagy­ják el az országot... HOGYAN TOVÁBB? Erre a kérdésre várt ezek- után választ a kubai nép is sen kihirdették Kuba és egész Latin-Amerika törté­nelmében az első, valóban radikális földreformot. Nem véletlenül választották a tör­ténelmi esemény színhelyéül az eldugott hegyi falut. A kormány tagjai, a forradalmi szervezetek vezetői szimbó­lumnak tekintették a kávé­cserjékkel övezett la-platai fensikot: 1957-ben a forradal­márok kis csapata itt aratta első katonai győzelmét Batis- » ta zsoldosai fölött. 1959-ben a győzelem után itt prokla- málták a forradalom min­denki számára érthető új célkitűzését, a további irányt jelző földreformtörvényt. Az egykori áldozatos csata és az, ünnepélyes aktus közös szín­helye érzékelteti: az előbbi, a katonai győzelem a parasz­tok fegyveres harcával lehe­tőit teljessé, az utóbbi a pa­rasztok föld juttatása a régi államapparátus szétzúzásával válhatott valósággá; A földreformtörvény egy­szer s mindenkorra végetve- tett a félgyarmati-félfeudá- lis rendszernek, amelyben az amerikai és a hazai mamut­birtokosok — az összes föld­del rendelkezők 1,5 százaléka — az orszg területének közel a felét. 46 százalékát mond­hatták magukénak; Bz történt San Jósé de Lajas városka környékén is. ahol — mint később megtud­tam — a kubai lottóvállalat tulajdonosa, valamint Julio Lobbi, a cukor-cár egyik bir­toka került a nép, a parasz­tok tulajdonába; A vágásra váró végtelen cukornád táblát néztük, ami­kor figyelmünk mindinkább a gyanúsan pöfékelő motor hangjára irányult. Egy szusz- szanás és a kocsi leállt. Ja­vításról szó sem lehetett. Ez itt — az amerikai szokásnak megfelelően — a szerviz dol­ga. a szerelő titka; Előttünk cukornád, mö­göttünk szavannás legelő. Tűző napon, sombrerával a fejünkön elindultunk a vá­roska felé. A kényelmetlenségért, az útiterv felborulásáért sok­szorosan kárpótolt az előre nem tervezett program; Következik: BANÁN ÉS PAPRIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents