Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-18 / 114. szám
1962. május Iß. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 C Ktsz-einknél csökkent, gépállomásainkon emelkedett a balesetek száma A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ötvennél több üzemben majdnem tizenötezer dolgozó munkavédelmi helyzetét vizsgálta meg. A vizsgálat eredménye igen tanulságos. Gépállomásainkon. 1961ben balesetek száma 15 százalékkal, az ezek miatt kiesett munkanapok száma 43 .százalékkal emelkedett 1960-hoz képest. A tanácsi vállalatokról ugyanebben az időben a baiese..ek száma 3ó, a kiesett munkanapok száma 66 százalékkal nőtt; Azt. hogy a balesetek számának növekedése nem törvényszerű, a ktsz-ek javuló s a vegyesüzemek, kórház, minisztériumi vállalatok alig romló statisztikája példázza. Kéznél a magyarázat is: valamennyi munkába lépő dolgozó kap balesetvédelmi oktatást a kórházban, minisztériumi vállalatoknál; az állami gazdaságok új dolgozói közül kilencvennél több százalék, a tanácsi vállalatoknál nyolcvannál több százalék — a tsz-ekben azonban mindössze három százalék. A vizsgált egységek hatodánál működik üzemi vöröskeresztes szervezet; A felkeresett termelőszövetkezetek egyikében sem akadt ilyen. A baleseteket előidéző okok között az oktatás, illetve az oktatás hatékonyságának hiánya vezet. Nyomban követi ezt a munkafegyelem hiánya, különösen a részegség; majd a berendezések ellenőrzésének elmulasztása, a hasonló jellegű balesetek megelőzésének mellőzése, elavult szerszámok használata következik a listán; Legkevesebb balesetet a túlmunkából eredő fáradság idézett elő. Barát és ellenség a gép Parasztságunk nagy része csak az utóbbi években ismerkedett meg a korszerű gépekkel; Mind ezek, mind a hozzájuk tartozó villamosvezetékek számos baj okozói lehetnek, ha avatatlan kéz nyúl hozzájuk. Éppen ezért szükséges, hogy a tsz-veze- tők megismerkedjenek a munkavédelmi feladatokkal, jelöljék ki a biztonsági megbízottakat; szervezzenek általános biztonsági szemléket. •Szívesen siet segítségükre e téren a vöröskereszt is, mind a patronáló ipari üzem is. Számos üzemben csupán formális az oktatás. Hiányoznak az oktató táblák, a filmvetítés; nem ritkán még a tanítás színvonala is... Nagy- az üzemek, gazdaságok vezetőinek felelőssége. Az ő feladatuk, hogy a dolgozókat — olykor saját akaVSsszavált ják a kiégjeít televízió képcsöveket A váci Képosőgyár az idén 220 000 televízió képcsövet állít elő. Az ehhez szükséges üvegbúra nagyrészét importból fedezi, drága valutáért szerzi be. Ezért megszervezték a már kiégett képcsövek .úgynevezett regenerálását. Énnek a munkának a hasznát bizonyítja egyébként, hogy külföldön külön kis üzemeket hoztak létre ilyen céllal; A televízió képcsőben, illetve az üvegbúrában a több- ezerórás használat semmiféle káros elváltozást nem idéz elő, így az igen egyszerűen újra használhatóvá tehető. Az Egyesült Izzó egyelőre az Orion és a Székesfehérvári TV Gyár szerviz üzemeivel állapodott meg abban, hogy az elöregedett, kiégett, vagy bármilyen más okból meghibásodott — egyébként ' sértetlen ernyőjű — 90 és 110 fokos képcsöveket 40 forintért visszaváltják. (MTI) ratuk ellenére — megvédjék a reájuk leső baleseti veszélyektől. A szerencsétlenség nemcsak a munkás részére fájdalom és veszteség, de az a népgazdaság számára is. Népszerűtlennek látszó, de mégsem mellőzhető feladat a balesetekben hibásak felelősségre vonása. Ennek nyilvánosan, fokozott nevelő hatással kívánatos .történnie, — legyen a mulasztó brigád-, vagy művezető, akár éppen maga a sérült. A felelősség- revonás csak másodlagos feladat; legeslegelsőnek a megelőző munkát kell tekintenünk. Jó példa erre a munkavédelmi szempontból ismerten veszélyes ÉRDÉRT Vállalat. Ennek vezetősége példásan gondoskodik a dolgozók egészségének védelméről, a balesetelhárításról. A vállalatnál mind a balesetek száma, mind súlyossága csökkent Í961-ben. Schmidt Tibor népi ellenőr Az 50 éves szolnoki színház A szolnoki Szigligeti Színház épülete a Tisza partján, szép parkkal övezett részen fekszik. Közvetlenül mellette van a Tisza Szálló, az Alföld legszebb szállodája, amelytől fűtését és világítását is kapja. Kényelmes, szép Jcömyezetben áll a színház 50 éves épülete, amelynek külsejét és belső berendezését is ebben az évben fogják korszerűsíteni. A szolnoki színház történetében hosszú és nehéz út vezetett idáig. Hiteles feljegyzések szerint Szolnokon 1875-től kezdve tartanak rendszeresen színházi előadásokat. Ugyanis abban az évben jelent meg először olyan társulat, amely hosszú időre meggyökerezett ebben az — akkor még a főtéren is nagyon falusias — kis városkában. A Kossuth tér sarkán lévő Fehérló vendégfogadó feldíszített színjében volt az első színi előadás. Hatalmas tömeg nézte végig Egressy Béni Két Sobri című színdarabját. Rövidesen szűknek bizonyult a színi előadásokra különben is alkalmatlan kocsmai szín. Ezért a mai színház háta mögött lévő ún. Vigadó utca mentén álló „nyári színházba”, egy elég tágas és nagy tömeg befogadására alkalmas faépítménybe helyezték át 1876-ban színhelyüket. 1892-ben ugyanezen a telken kőszínház épült. Ez az 1892-ben épült kőépület azonban nem sokáig szolgálhatott a színészek hajlékául, mert csendőrlaktanya részére vették igénybe. „És ahol tegnap Rátkai Sándor, Fo- lussy István, Ujváry Mikdás nemes, ' tiszta művészetében évek közepén végrehajtott átalakítás és belső felújítás, amely ugyan belsőleg modernizálta a színházat és központi fűtéssel is ellátta a Tisza Szálló előtt fúrt artézi kút 58 C°~os vizéből, de a külsején végzett átalakítások az egységes és szerény szecessziós külsőt rosszul sikerült keverékstílusú épületté alakították. A földszinti állóhelyeket megszüntették és a páholyok alatti részt is ülőhelyekkel látták le, de nem tudták eltüntetni a színháznak egy szerkezeti hibáját, azt ugyanis, hogy az előtérből csak az utcán keresztül lehet az erkélyekre feljutni. Reméljük, hogy a most sorA bérletezési felhívás sikerétől függ az is, hogy lesz-e állandó színház Szolnokon”. A bérletezés igen eredményes volt. A színházi évadban 131 előadásnak 47 770 látogatója volt és ehhez még hozzájön. a 88 tájelőadás 24 172 látogatója. , Az 1951—52-es színházi évadban a Szolnokon tartott 376 előadásnak 159 065 és a 141 tájelőadásnak 49 390 látogatója volt. S sorolhatnám részletesen a sikeresnél sikeresebb darabokat és színházi évadokat, de csak néhány fontosabb dátumot szeretnék megemlíteni. 1954—55-ben az önálló békéscsabai színház megteremtésével lehetőség Eredményesnek Ígérkezik a közös olasz—magyar kőolaj- és földgázkutatási eljárás Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 1960-ban megállapodott az Olasz CEű Társasággal új kőolaj- és földgázkutatási eljárás kipróbálására. A kísérletsorozat most vége felé közeledik. Ebből az alkalomból Budapestre érkeztek a társaság képviselői, hogy megbeszéljék a kísérletek tapasztalatait a magyar szakemberekkel; Az a vélemény alakult ki, hogy különleges geológiai rétegekben — mészkőben, dolomitokban és Ötvenkilométetes szállítószalag Uráli tudósok egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a szenet és az ércet a kitermelés helyéről a felhasználás helyére juttatni szállítószalaggal gazdaságosabb, mint vasúton. Az első ilyen szállítószalagokat a cseljabinszki területen működő bányáit és hőerőműveik között szerelik fel. Hosszúságuk 10—50 kilométer lesz. (TASZSZ) agyagos homokkőben — ahol a szokásos lyukszelvényezési módszerek nem mindig adnak megnyugtató mérési eredményeket, a most kipróbált speciális elektrokémiai módszer megfelelő adatokkal szolgál az olaj- és gáztároló rétegek megtalálásához. A megbeszélésen elhatározták a tudományos együttműködés kiszélesítését, hogy az új kutatási eljárást már a közeljövőben széles körben bevezethessék a kőolajiparban. (MTI) Közlemény A rendőrség révkapitánysága értesíti a lakosságot, hogy a vízijártassági vizsgáztatást megkezdi, melynek időpontja minden hó második és negyedik hetének szerdai napján 15 órától 19 óráig terjed. A vizsgáztatás színhelye: Szolnok, Zalka Máté sétány 7 szám. Mohácsi József rendőrszázados, a révkapitányságvezetője r»lMiWÜp&l Amíg holnap lesz Kékesdi Gyula novellájának hősei leelneje életre Gyön- gyössy Imre forgatókönyvében, amely mai életünk problémáit boncolgatja. A történet központi alakja Zágon Mihály, a falu egyik legjobb gazdája. Öt választják meg elnöknek, amikor az egész falu elindul a szövetkezeti úton. A film alkotói igyekeznek feltárni ennek az alakuló, új életnek nehézségeit, buktatóit, s azt a kemény küzdelmet, amelyet elsősorban az emberek maradi, a régihez ösztönösen ragaszkodó gondolkodásmódja ellen kell vívni. Keleti Márton rendező nagy rutinnal fogja össze a sokszálú cselekményt. Jelenetkompozícióinak drámaiságá- val ki tudja bontakoztatni a főhős vívódását, küzdelmét önmagával és környezetével. Mind a rendező, mind a forgatókönyvíró érdeme, hogy filmjükben a falu mai arculatát akarják a néző elé hozni. Hegyi Barnabás szép felvételeivel, sötét tónusaival, a fény- és árnyhatások alkalmazásával erőteljesebbé teszi a drámai jeleneteket. gyönyörködött a publikum é* sorozatos előadások vitték diadalra a Katalinnal, Drótostóttal, Vígözveggyel, Tavasszal a bécsi operettet, holnap hontalanná lett Thalia és kakastollas csendőrök találtak benne otthont”. (Dr. Tóth Tivadar: Thália papjai és papnői.) A szolnoki színházi élet azonban, ha nagy nehézségekkel is, de ment tovább. Az újonnan épült Nemzeti Szálloda tánctermét, amelyben ma a Vöröscsillag Mozi tart előadásokat, használták fel színházi előadások megtartására. Ez a táncvigalmakra alkalmas helyiség azonban nem felelhetett meg sokáig alkalmi színháznak sem, hiszen — bár modern épület és modem helyiség volt akkor — a színház csak szoronghatott benne. Nem volt hely a zenekarnak, súgónak. Ez vetette fel azt a gondolatot, hogy teremtsenek végleges hajlékot a szolnoki színháznak. Rövidesen kitűnik, hogy a színházépület összköltsége kb. 170 000 koronát is elér, amelyből az állam először 60 ezer, később 100 000 koronát vállal, de tizenöt évi részletekben. Az építkezés megindításához pedig sürgősen szükség van a teljes ősz- szegre. Szolnok város adja a telket, azonkívül 20 ezer koronát. A többit gyűjtésből és kölcsönökből fedezte. Megindulhatott tehát ez építkezés. Spigel Ferenc és Englerth Károly budapesti építészek tervei alapján 1911 áprilisában rakták le az új épület alapjait. Gyors iramban haladt az építkezés és 1912 tavaszán már készen is állt az épület, amelynek kőműves, asztalos, lakatos, mázoló munkáit Bede Antal szolnoki építész végezte, a villamos világítást pedig Láng és Patak szolnoki cég szerelte. A bemutatott homlokzati tervrajzról világosan látszik, hogy a színházépület a kor jellegzetes stílusának, a szecessziónak jegyeit viseli. 1912. április 20-án került sor a szolnoki állandó színház ünnepélyes megnyitására. Erre az alkalomra Szép Ernő, a finom tollú fővárosi költő ünnepi prológust írt és olvasott fel. A megnyitóelőadás nagy sikere felvirágoztatta a színházi életet, de az I. világháború és az utána következő évek gazdasági romlása nagyon nehézzé' tette a színházi munkát. Fontos lépés volt a színház- épület fejlődésében a 20-as ra kerülő nagyobbmérvű korszerűsítés megoldja ezt a problémát is. A részlegesen megújított színházban nem sokat játszhattak a színészek, mert évente csak 6—8 hetes színházi évad volt. Szegedi, kecskeméti vagy újpesti vándortársulat ütött itt rövid időre tanyát, de a Horthy- korszak a vidéki színészet és közönség részére egyaránt kilátástalan volt. Sem anyagiak, sem művészi megbecsülés nem segítette a művészek munkáját. Pedig érdemes volna részletezni, hogy ezekben az időkben is milyen színészek szerepeltek rendszeresen Szolnokon. Az idősebb színházlátogatók még nagyon jól emlékezhetnek a fiatal Páger Antal, Ladányi Ferenc, Horváth Tivadar stb. remek szolnoki szereplésére, A II, világháború pusztításai nem kímélték a színházat sem. Még élénken emlékszem a felszabadulás utáni első előadásokra. A szép piros bársonyfüggönynek a fele hiányzott, az újjáépítés kezdetén csak egyszerű, festett vászonnal lehetett kiegészíteni. Sok munka, sok fáradozás kellett ahhoz, hogy feléledjen a színház, és tágra nyissa kapuit a dolgozók előtt. 1949- ben végre megvalósult a szolnoki közönség álma is. Állandó társulattal a kecskeméti Katona József Színház 84 tagú művészgárdával kezdte meg féléves műsorát. Az állami színház csatát nyert Szolnokon. Olyan előadások, mint A kertész kutyája, Dohányon vett kapitány, Filmcsillag, stb.; olyan színészek, mint Márki Géza, Solymosi Imre, Pethes Ferenc, stb. s hozzá addig még Szolnokon soha nem látott pompás díszletek, jelmezek, színészi alakítások azt eredményezték, hogy rövid idő alatt népszerűek lettek a bérletek. Egyszóval a színház belopta magái a szolnoki közönség szívébe. 1950— 51-ben már könnyebb volt a színház helyzete. Nagy energiával indul meg a bérletezés. Ekkor merül fel először az önálló szolnoki színház terve is. A Szolnok Megyei Néplap írja: „A bérlet megrendelő írén ez a jelmondat világit: A kultúra fegyver a dolgozók kezében! nyílt Szolnoknak, hogy megteremtődjék az önálló saját színháza, mely ekkor vette fel a Szigligeti Színház nevet. A tanácsok jelentősen támogatják a színházat, és épületét jelentős költséggel tatarozzák. 1956 szeptemberében, az új évad megnyitásakor a szolnoki színház is — a többi vidéki színházhoz hasonlóan — közelebb került a tanácsokhoz. S a megyei tanács segítsége még jobban megmutatkozott a következő években. Nemcsak a műsorpolitika helyes irányításában, a megnövekedett anyagi támogatásban, hanem a közönség szervezésében is. S most már a színész és a közönség nemcsak a színpadon és a nézőtéren találkozik egymással ,hanem mindgyak- rabban az utcán is jó ismerősként köszöntik a lassan szolnokivá vált színészeket. Egyre többen elmondhatják magukról azt, amit így fejezett ki egyik jeles színészünk néhány évvel ezelőtt: „A dolgozók minden rétege között jóbarátaim, ismerőseim vannak, akik tanácsaikkal is segítenek nehéz munkámban. De ez nem sikerülhetett volna, ha művészetem minden igazságát nem a néző szívébe akarnám vésni. Ezek a közeli ismerőseim, ... akik eleinte csak tapsaikkal segítettek a nézőtérről, később, amikor az utcán, hivatalokban, üzemekben találkoztunk, őszinte szavakkal adnak további erőt munkámhoz.” 50 esztendő, egy félévszázad múlt el a színház megnyitásától. Jóleső érzés visz- szatekinteni az ünnepi megnyitó műsorára, s végigtekintve a szolnoki színházi élet múltján, megállni a mánál, amikor tehetséges rendezők és színészek olyan művészileg megoldott előadásokat hoznak színre, mint a Pesti emberek, vagy a Stuart Mária. S mindezt olyan tálalásban, amilyet régebben csak a fővárosi színházakban lehetett látni. A jubileumi évben nyújtott nagyszerű művészi teljesítmények méltó befejezése lesz az elavult színházépület korszerűsítése, ami további művészi fejlődésnek és teljesítményeknek teremti meg a lehetőségét. Kaposvári Gyula * A Jászkunság 1962. évi 1. számában megjelent tanulmány rövidített változata.
