Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

o SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962, május 4. Tyitov sajtóértekezlete Szovjet és amerikai űrhajós egy űrhajón? Washington, (TASZSZ). German Tyitov szovjet űr­hajós pilóta szerdán sajtóér­tekezleten találkozott az amerikai és külföldi újság­írókkal, A szovjet nagykö­vetség épületében megtar­tott sajtóértekezlet iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. A sajtó, a rádió és a televízió több mint kétszáz képviselője jelent meg a saj­tóértekezleten, amelyet a rá­dió és a televízió is közvetí­tett. German Tyitov rövid nyi­latkozatot tett. Kifejezte há­lás köszönetét azoknak az amerikaiaknak, akik neki és Gagarinnak, az első szovjet űrhajósnak üdvözlő távirato­kat, leveleket és ajándékokat küldtek űrrepülésük alkal­mából. — A Vosztok—2. űrhajón végzett repülésem során — mondotta — már lehetősé­gem nyílt, hogy a rádió hul­lámain keresztül találkoz­zam az amerikai néppel és üdvözöljem a világűrből: — Most élek az alkalommal, hogy itt, a Földön is üdvöz­letemet küldjem az amerikai népnek. — Ä Vosztok—2. űrrepü­lése — hangsúlyozta a to­vábbiakban Tyitov — foly­tatta a tudósaink által kidol­gozott űrkutatási programot. E repülés eredményei lehe­tővé teszik, hogy a szovjet tudósok a világűr újabb tit­kait tárják fel. Nyilatkozatának elhangzá­sa után Tyitov egy órán át válaszolt a tudósítók kérdé­seire _ A Tyitov sajtóértekezletén összegyűlt újságírókat min­denekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok világűr­kutatási együttműködésének távlatai érdekelték. Az egyik tudósító emlékeztetett, hogy az erre vonatkozó megbeszé­lések már elkezdődtek — s megkérdezte Tyitovot, mi a véleménye annak lehetőségé­ről, hogy egy Holdra irányí­tott űrhajón szovjet és ame­rikai űrhajós repüljön együtt. — Nem tudom, hogy hova, *— de hiszem, hogy fognak együtt repülni, válaszolta Tyitov. — Minél több ember, minél több ország vesz részt ebben a fontos munkában, a világűr meghódításának problémája annnál sikere­sebben oldódik meg. — Lehetséges-e repülés közben megváltoztatni a szovjet űrhajó irányát és magasságát, — pályáját? kérdezte valaki. Tyitov erre így válaszolt: igen, lehetsé­ges. A Vosztok—2. űrhajó repülése közben magam is használtam a kézi irányító berendezést. A szovjet űrha­jósoknak van lehetőségük arra, hogy irányítsák az űr­hajót és Földre ereszkedje­nek bármely megadott terü­leten. Sokakat érdekelt az a kér­dés* mennyire tökéletes a szovjet űrhajók földre-eresz- kedési berendezése. Tyitov erre nézve közölte, hogy a Vosztok—2. leszállása olyan tökéletes, hogy leereszkedése után azonnal kész újabb fel­bocsátásra. — Milyen kérdéseket akar­nak megvitatni Jonh Glenn amerikai rűhajóssal? — kér­dezték ezután Tyitovot. — Nehéz most erre vála­szolni — mondotta a szovjet űrhajós — meggyőződésem, hogy lesz miről beszélnünk. A világűr túlságosan nagy ahhoz, hogy egy ember, aki egyszer járt benne, mindent tudjon róla. Beszélgetésünk hasznos lesz mindkettőnk számára. — Mikor jut el szovjet űr­hajós a Holdra? — Nehéz pontos időt mondani — válaszolta Tyi­tov. — Negyven évvel ez­előtt, amikor Oroszországban győzött a forradalom és a munkásosztály — győzelmet aratva kezébe vette a hatal­mat, nemcsak rakéta-ipa­runk, hanem még gépkocsi­iparunk, repülőgép-iparunk, sem volt. Negyven év múlva azonban, átélve a háború éveit, a Szovjetunió meg­előzte a legfejlettebb orszá­gokat a legnehezebb terüle­ten, a világűr meghódításá­ban. Most már igen erős bá­zisunk van, a szovjet techni­ka kozmikus sebességgel fej­lődik. Nem nevezhetek meg határozott időpontot a hold­repülésre vonatkozólag — jelentette ki a szovjet űrha­jós, — de meggyőződésem, hogy mi önökkel együtt nemcsak a Holdra, vagy a Hold körül való repülések­nek leszünk tanúi, hanem a világűrbe vezető utasrepülé­seknek is. Tyitov a sajtóértekezlet folyamán ismertette űrrepü­lése idején tett megfigyelé­seit, — elmondotta, hogyan érezte magát a súlytalanság állapotában, milyen munka- programot végzett, hogyan osztotta be munkáját és pi­henését. — Vannak-e a Szovjet­uniónak elegndő számban űrhajósai az újabb repülé­sekhez — kérdezte egy ame­rikai tudósító. Tyitov biztosította a tudó­sítót, hogy már a hármas számú űrhajós is készen áll a repülésre. — Nem kérünk majd köl­csön űrhajósokat más orszá­goktól, — mondotta. — Van elég űrhajósunk. Amikor a technikai előkészületek befe­jeződnek a holdrepüléshez, a dolog nem múlik majd az űrhajósokon. (MTI). JUslív terroristák, passzív hatóságok Algériai helyzetkép AZ EVIANI fegyverszüne­ti egyezmény megkötése óta szerdán volt a legvéresebb nap Algériában. Az OAS terrorakciói 110 halottat és 147 sebesültet követeltek. Az áldozatok, hat kivételével, valamennyien arabok. Az al­gíri kikötőben történt rob­banásnak egymagában 62 halálos áldozata volt. A vá­rosba az éjszaka folyamán csapaterősítések érkeztek, ennek ellenére még a haj­nali órákban is sok helyről hallatszott puskaropogás. A kijárási tilalmat kiterjesztet­ték és az új intézkedés sze­rint reggel fél 9 órától este 6 óráig gépkocsik és gyalo­gosok nem közlekedhetnek Algír utcáin. A prefektura közleménye szerint ez „csak az első lépés”. Csütörtökön hajnalban ket­tős robbanás rázkódtatta meg Algír központjának épületeit. Egy kormánylm''”- tal kigyulladt. Jazid, az algériai ideig­lenes kormány tájékoztatás­ügyi minisztere nyilatkoza­tában élesen elítélte az OAS bűnös tevékenységét, amely, Az olasz elnökválasztás első három fordulójának eredményei A Montecitorio-palotában, az olasz képviselőház épü­letében szerdán összeült a A Nyugat-Berlinről folytatott tárgyalásokról A csütörtöki Pravda „Tár­gyalásokat, nem fjedig tárgya- lásosdit” címmel „Szemleíró” cikkét közli a német kérdés­ről; A szovjet kormány a né­met békeszerződés megköté­sével el akarja tüntetni a második világháború marad­ványait, s ezzel egyúttal ki akarja húzni a talajt azok­nak a lába alól. akik e ma­radványokat felhasználva Európa és a világ népeit újabb katasztrófába akarják taszítani. Azt hihetnők, hogy a nyugati felelős személyek számot vetnek azzal a veszé­lyes politikával, amely a má­sodik világháború maradvá­nyainak, így Nyugat-Berlin mai helyzetének fenntartásá­ra is törekszik: E felelősségtudat azonban nincs meg teljesen. Nem le­het más magyarázatot adni arra, hogy miért tűnik el — mihelyt megjelenik — a né­met kérdés józan megoldásá­nak legkisebb jele is; A Nyugat-Berlinbe vezető útvonalak nemzetközi ellen' őrzésének nyugati tervei az élettől elszakított tervek, amelyek nyíltan az NDK tör­vényes jogai és szuverénitása ellen irányulnak. E terveket akkor vetik fel, amikor a Né­met Demokratikus Köztársa­ság — ezt még Rusk, ameri­kai külügyminiszter is elis­merte — a területén át Nyu­gat-Berlinbe irányított szál­lítmányok 95 százalékát el­lenőrzi. A szovjet kormány, mint az NDK kormánya is, szám­talanszor kijelentette, hogy Nyugat-Berlin megközelítése akadálytalan lehet — de csak az NDK-val, mint a szá­razföldi és légiutak szuverén gazdáival kötött szerződés alapján. Enélkül a Nyugat- Berlinbe jutás kérdését nem lehet megoldani. Ami a Nyu- gat-Berlinnel való összeköt­tetés nemzetközi ellenőrzését illeti — az megvalósítható. Az ellenőrző szerv azonban csak döntőbírói minőségben működhetne, az NDK-val kö­tött szerződés végrehajtása­kor felmerülő esetleges bo­nyodalmak esetében. így is csak akkor, ha már létrejött a megegyezés a három hat­lom Nyugat-Berlinben állo­másozó csapatainak kivoná­sáról: Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak és nem is ke­zelhető akként. A nyugati ha­talmak nem egyszer kinyi­latkoztatták. s Genf ben az amerikai fél határozottan meg is erősítette ezt. Ennek ellenére a megszálló hatósá­gok védőszárnyai alatt Nyu­gat-Berlinben mégis megta­lálhatók az NSZK kormány- szerveinek képviseletei, egyé­nenként és csoportosan egy- re-másra érkeznek oda félhi­vatalos & hivatalos nyugat­német vagy más nemzetisé­gű személyek; Amennyiben az utóbbi időben elszaporo­dott látogatások a vélemény- csere megnehezítésére és a nyugat-berlini kérdés megol­dásának, elodázására történ­nek — a megegyezéses béke- szerződés ellenzői e célt el is érhetik. Aki azonban a megegyezés szándékával akar tárgyalni a német békeszerződésről, az nem teheti Nyugat-Berlint a politikai intrikák és a szo­cialista országok, főleg az NDK ellen irányuló propa­ganda és provokáció kiinduló pontjává. Rusk nemrégiben kijelen­tette, hogy a nyugat-berlini megszállócsapatok kivonása és a megszállási rendszer fel­számolása „nem lehet tárgya­lási téma”. Hát akkor miről lehet beszélni? — kérdezi a cikk szerzője; — Minek van szükség tárgyalásokra, ha ezeket eleve úgy tervezik meg, hogy az egyik nehézség megoldása után „új fontos” nehézségek támadhassanak? Lehetséges, hogy a tárgyalá­sokat öncélúvá akarják ten­ni? Ez az út nem az állás­pontok közeledéséhez, ha­nem a nézeteltérések elmé­lyüléséhez, s az ebből szár­mazó következményekhez vezet. A szovjet kormány meg akart és meg is akar egyezni a német kérdésben. Tisztes­séges és komoly tárgyalások mellett van. Ellenzi azonban a tárgyalásoséit: Az ameri­kai és a többi nyugati veze­tőknek józanul és felelősség- teljesen kell felmérniök a helyzetet, le kell vonniok be­lőle a megfelelő következte­téseket, amelyek nem sza­vakban, hanem ténylegesen a béke megerősítéséhez és az európai helyzet egészsége­sebbé tételéhez vezethetnek. (MTI) parlament két háza és a kü­lönleges jogállású tartomá­nyok tíz képviselője, hogy megválassza az elkövetke­zendő hétéves időszakra Olaszország új köztársasági elnökét. A szavazás első há­rom menetében a 854 főnyi szavazó testületben kéthar­mados többségre, vagyis 570 szavazatra van szükség, míg a további menetekben elég az abszolút többség is. Szer­dán három szavazásra ke­rült sor. Az első három menet, mint az várható is volt, nem hozott eredményt. A legtöbb szava­zatot mindhárom menetben Segni jelenlegi külügyminisz­ter, a kereszténydemokrata párt hivatalos elnökjelölt je kapta (333—340—341) — de bebizonyosodott, hogy saját pártjának számos képviselő­je nem támogatta, hiszen a teremben több mint 400_ ke­reszténydemokrata tartózko­dott. A szavazás első két menetében Umberto Terra- cini kommunista jelölt vég­zett a második helyen, 200, illetve 196 szavazattal. A harmadik menetben a kom­munisták Saragatra, a szo­ciáldemokrata párt elnökje­löltjére szavaztak, akinek esélyei így jelentősen meg­növekedtek (42—92—299). A szavazás első menetében Pertini baloldali szocialista jelöltre 120 szavazat jutott. Ellentétek a NATO miniszteri tanácsának ülésén? Athén (MTI). Athénben pénteken kezdődik meg a NATO miniszteri tanácsának szokásos háromnapos tavaszi ülésszaka, amelyre tanács­adói minőségben a tagálla­mok hadügyminiszterei is hivatalosak. A görög hatósá­gok a legkülönbözőbb korlá­tozási intézkedéseket fogana­tosították a NATO-tanácsülés alkalmából. így például — mint az MTI párizsi tudósí­tója jelenti — a görög ható­ságok az athéni repülőtéren feltartóztatták és visszatérés­re kényszerítették Yves Mo- reaut, az Humanité különtu- dósí tóját. A hadügyminiszterek nem­hivatalos tanácskozásai már csütörtökön megkezdődtek. Nyugati jelentések szerint Rusk amerikai külügyminisz­ter csütörtökön együtt ebé­delt Schröder bonni külügy­miniszterrel. Találkozójuknak az ad jelentőséget, hogy Schröder — aki röviddel ez­előtt az Olaszországban va­kációzó Adenauer kancellár­tól kapott utasításokat — el­ső ízben találkozik amerikai politikussal amióta Washing­tonban megkezdődött a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó szov­jet—amerikai megbeszélések újabb menete. Diplomáciai megfigyelők egyetértenek abban, hogy a NATO athéni ülésén a leg­élesebben az agresszív szö­vetségen belül az ellentéte* az önálló NATO-atomütőerő kérdésében üti:őznek majd ki. Meg nem erősített hírek sze­rint az Egyesült Államok új javaslatot terjeszt a partne­rek elé, amelynek az a lé­nyege, hogy az Egyesült Ál­lamok — bár továbbra sem akarja kiadni kezéből az Európában tárolt nukleáris fegyvereket, vagy feladni a felhasználásukra vonatkozó döntés jogát — megosztaná a tagállamokkal az Európá­ban tárolt fegyverek adatait. A kompromisszumosnak szánt amerikai terveset ellen első­sorban Bonn és Párizs tilta­kozását várják. Strauss bon­ni hadügyminiszter egy nyi­latkozatában jelezte, hogy a bonni kormány felveti az önálló NATO-atomerő kér­dését a miniszteri tanács ta­vaszi ülésszakán. Stikker, a NATO főtitkára egy nappal az értekezlet megnyitása előtt sajtóérte­kezleten válaszolt az újság­írók kérdéseire. Egyebek kö­zött kijelentette: elképzelhe­tő, hogy ez az ülés közelebb hozza az Északatlanti Szer­vezetet az önálló atomütőerő kérdésének megoldásához, de nem vár „látványos döntése­ket” ettől a tárgyalássorozat­tól. A nyugat-berlini kérdésre vonatkozó, Washingtonban új­ra kezdett szovjet—amerikai tanácskozásokról szólva ki­jelentette, hogy ennek témá­ja valószínűleg felmerül majd a miniszterek megbe­szélésén is, hozzátéve, hogy ebben a tárgyban „a szövet­ségesek között még némi né­zet eltérés van”. Stikker nyi­latkozatában elvetette azt a gondolatot, hogy a varsói szerződés tagállamai, illetve a NATO-országok kössenek egymással kollektív meg nem támadási szerződést; (MTI) mint mondotta, „minden képzeletet felülmúl”. A tájé­koztatásügyi miniszter a francia hatóságokat tette fe­lelőssé a sorozatos merény­letekért. A hatóságok ugyan­is tétlenül nézik az OAS akcióit. A miniszter figyel­meztetett arra, hogy az algé­riai nép és az Algériai Fel- szabadftási Front türelmének és önfegyelmének is vannak határai. A KOMMENTÁROK rá­mutatnak, az OAS-nak az a célja, hogy provokációival arab megmozdulást robbant­son ki, mart arra számít, hogy ebben az esetben a francia katonaság az európai lakosság mellett avatkozik majd be. Az AP amerikai hírügynökség orani helyzet­képe jól körvonalazza az erő­viszonyokat, amelyek általá­ban jellemzőek Algéria nagyvárosaira. A terrorakció következtében lényegében két teljesen különálló, sőt, egymással szembenálló vá­ros alakult ki. Élesen elkü­lönül egymástól az európai és az arab negyed. Az euró­pai negyedben, az OAS az úr. Viszonylag jólét van, az élelmiszerüzletek tele van­nak, az élet, a szórványos lövöldözésektől eltekintve, normális. A külvárosokban 200 000 arab zsúfolódik ösz- sze embertelen körümények között. Élelmiszerhiány van és összesen három kezdetle­ges kórház, valamint egy orvos áll rendelkezésükre. Az araboknak nincs munká­juk, mert nem merészkednek be az európai negyedbe, ahol közvetlen életveszély fenye­geti őket. Az éhség egyre nő, járványveszély van As ezekkel párt uzamosan nö­vekszik a jogos felháborodás is. Az Algériai Felszabadítási Front fegyveres egységeinek egyre nagyobb nehézséget okoz kézbentartani a hely­zetet. Ugyanakkor a francia ha­tóságok barrikádokkal körül­vett hivatalaikban egysze­rűen nem vesznek tudomást a tényekről. Az egyik kor­mánytisztviselő szerint ^ az egész ügyet „a sajtó fújta fel”. Megjegyzendő, hogy ez a tisztviselő páncélautók kí­séretében érkezett arra a sajtóértekezletre, ahol az em­lített kijelentést tette: AZ OAS TAKTIKÁJA' végeredményben igen egy­szerű: olyan szakadást létre­hozni az arabok és az euró­paiak között, amelyet azután csak erőszakkal lehet eltün­tetni. A francia hadsereg ed­dig még semmit sem tett a szakadék mélyülésének meg­akadályozására. A francia igazságügymi­nisztérium bejelentette, hogy Salant május 15-én állítják a különleges katonai bíróság elé. (Reuter, AP, AFP) (MTI) ror ellenére is növekszik azonban az ellenállás. A küldöttség mindenről, amit Spanyolországban lá­tott, részletesen beszámol a dél-walesi, a kenti és a der- byshirei bányászoknak, akik fedezték az útiköltségüket. — (TASZSZ). Spanyolországi bányászok nyomorúságos helyzete London (MTI). „A spanyol­országi amnesztiáért küzdő bizottság’’ felkérésére egy háromtagú angol bányászkül­döttség nyolc napon át tanul­mányozta a spanyol bányá­szok nyomorúságos helyzetét. Benjamin Morris, a Dél- Wales-i Bányász Szakszerve­zet képviselője, a küldöttség vezetője, szerdáin sajtóérte­kezletet tartott Londonban. Morris elmondta, hogy ellá­togattak Barcelonába és az asturiai bányavidék számos városába és falujába. A kül­döttség személyesen meggyő­ződhetett a sztrájkoló 60 000 asturiai bányász hősi elszánt­ságáról. Morris közölte, hogy olyan nyomort, mint ami­lyent Spanyolországban lá­tott, sohasem tudott volna elképzelni. Franco börtönei tömve vannak politikai fog­lyokkal, akiket bántalmaz­nak és kínoznak. A sztrájko­ló asturiai bányászok közül százat letartóztattak, A ter­Összafrikai ifjúsági szervezet alakul Conakry (TASZSZ). A ? összafrikai ifjúsági kongresz szus határozatot fogadott e arról, hogy létrehozzák az összafrikai ifjúsági konferen­cia elnevezésű szervezetet. A kongresszus által elfoga­dott alapokmány rámutat, hogy az afrikai ifjúsági kon­ferencia — tömegszervezet, amelynek tevékenysége szo­ros kapcsolatban lesz az af­rikai népeknek a független­ségért és egységért folytatott küzdelmével. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents