Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

15G2. május 4. SZOLNOK MEGYEI NßPLAP 3 A szövetkezei! lagok C javaslatai alapján döntünk a jövőről Mlndeit évben új gyártmány fílüzem lett a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár — Milyen segítséget ad pártmunkájához a gazdasági vezetésben korábban szerzett tapasztalata? — Igaz, gazdasági vezető voltam, fél évvel ezelőtt let­tem függetlenített pártmun­kás. De egyáltalán nem is­meretlen nekem a pártpoliti­kai munka. Gazdasági irá­nyító tevékenységem idején is mindig volt pártmegbíza­tásom. Nem is tudnám úgy elképzelni a gazdasági mun­kát, hogy ne kellene azzal egyidőben politikai munkát is végezni. Szerintem ma már csak az lehet igazán rá­termett vezető, aki ért a pártmunkához is. Elvi meg­győződés, elvi tájékozottság nélkül jól vezetni nem lehet. — Mondhatom, hogy na­gyon sokat jelent nekem a megszerzett gyakorlat. Az ál­lami gazdaságban ugyanis, ahonnan a mezőtúri pártbi­zottságra kerültem, nagyon sok emberrel foglalkoztam. Elfogultság nélkül mondha­tom: gazdag emberismeretre tettem szert. Tudom, hogy az emberek többsége nélkül nem lehet megoldani felada­tokat, csakis velük együtt Szeretném, ha a jelenlegi munkámban is sikerülne ezt megvalósítanom. Az a törek­vésem, hogy azokat a ta­pasztalatokat, amiket mint állami gazdasági igazgató szereztem, az itteni gazda­sági vezetőknek továbbadom. Meggyőződésem, hogy a párt- munka is nagyon sokban függ attól, hogy milyen a gazdasági szervező munka. — Ami engem itt főkép­pen elgondolkoztat, az az esetenként tapasztalható helytelen közgazdasági szem­lélet. Az kellene, hogy tud­ják a pártszervezetek is: mit milyen költségekkel állítanak elő. Még ha az előállított termékek önköltségét isme­rik, akkor sem kísérik azt végig, nem elemzik azokat a lehetőségeket, amelyek a költségek alakulását kedve­zőbben befolyásolhatják. Csak egy példát mondok, A Petőfi Tsz-nél azt mondják, hogy nagyon magas a tej önkölt­ségi ára. Én ezt egyszerűen lehetetlennek tartom. Biztos vagyok benne, hogy számítá­saik, az adminisztráció nem ió. Ez pedig nagyon fontos. Több okból nem mindegy, hogy az egyes termelési ága­kat milyen költségekkel ter- helikj Egyrészt azért, mert ha a valóságot nem hűen tükrözik a különböző muta­tók, ha az emberek hamis számokat kapnak a valósá­gos tények helyett, a követ­keztetések sem a valóságnak megfelelőek. Eltolódást okoz­hatnak, s az emberek han­gulatát, gondolkodását is kedvezőtlenül befolyásolhat­ják, — Hogyan látja Bene elv­társ a város termelőszövet­kezeteinek jövőjét? — Hadd említsek egy ese­tet. Amikor a termelőszövet­kezetek összevonásáról volt szó, az volt a célunk: min­denekelőtt a tsz-vezetők, tsz- tagok egyetértésével és azok javaslata alapján döntsünk a dolgokról. ök dolgoznak majd együtt, nekik kell el­sősorban alakítani saját jö­vőjüket. Tettek is javasla­tokat és amit lehetett, el is "og adtunk. Végül, amikor az -gyík párt-végrehajtó bizott- ■ígi ülésen az elgondolások íegszavazására került sor, •z egyik elvtárs nem szava- ott, abból a meggondolás- lói, hogy őt ne hibáztassák emmiért. Azt teszem, amit mondanak — mondotta. Azt mondtam az evtársnak, hogy gondolkodjon még és utána mondja meg. ő hogyan látná óbbnak. Néhány nap múlva *t volt az. elvtárs. Egyetér- ettünk. ■ t ­— Ezt azért mondtam el, ^ogy érzékeltessem: nem olyan egyszerű az előreha- ádás. Esetenként még a tsz-vezetők sem támogatják a legjobb elgondolásokat, még velük is sokat kell fog­lalkozni, míg közös meg­egyezésre jutunk. De enélkül viszont nem megyünk to­vább. — Nagyon nagy szükség van arra, hogy a vezetők is egyetértsenek, s egymást se­gítve, bíztatva dolgozzanak. Engedje meg, hogy itt példát ne említsek, de mégis el­mondjam: vannak még olyan szövetkezeti vezetőink, akik kicsit félvállról veszik a tervfeladatokat. Ügy, mintha azok teljesítése nem is az ő feladatuk volna, hanem né­hány városi vezető személyes érdeke. Mintha nekünk ten­nének személyesen szívessé­get, s nem a közösség érdeke kívánná így. _— A szövetkezetek jövőjé­ről meg kell emliteni né­hány olyan dolgot is, amik a kezdeti időkre nyúlnak vissza. Szerintem a szervezés idején nem vették megfele­lően figyelembe a termé­szeti adottságokat. így ma is fennáll az, hogy egyes termelőszövetkezetek ked­vezőbb helyzetben vannak a többinél. A föld minőségétől, a városhoz való távolságától, a tagok számától és még nagyon sok mindentől függ a jövedelmük. Egy példát említek. Van termelőszövet­kezetünk, amelynek az össz­területére nem jut egyetlen kilométernyi kövesút sem. Van viszont olyan is, amely­nek minden TOO—1000 Icát holdjára jut több mint egy kilométer. — A különböző feltételek esetén nem lehel egyformán elbírálni az eredményeket se. S főleg nem lehet a tsz- tagság hibájaként felróni azokat a kedvezőtlen körül­ményeket, amik az előzőek­ből adódnak. Igazságot kell tennünk, másként az embe­rek mindig azt érzik, úgy gondolják, hogy nem ismer­jük, nem értjük meg az ő helyzetüket; Ugyanis a hát­rányosabb helyzetben levő tsz-ekben kisebb eredménye­ket is csak nagy erőfeszíté­sekkel érnek el, s ezt az eredményt jobban meg kell becsülnünk, mint a kisebb erőfeszítéssel elért sikereket. — Az a célunk, hogy na­gyobb, gazdaságosabban gaz­dálkodó egységeket szervez­zünk. Ezt nem a tsz tagok háta mögött, hanem velük együtt akarjuk véghezvinni, mint már mondtam is. az ő javaslataik alapján. Ha erről beszélgetünk, ők is látják, mennyire nem kifizető, hogy a város nyolc szövetke­zetének külön-külön van sertéstelepe, még azon belül is külön tenyésztelep, hizlaló, nevelő, stb. Szeretnénk foko­zottabban gépesíteni is a tsz- eket. Most már olcsóbban, gazdaságosabban tudják üze­meltetni gépeik többségét, mint a gépállomás. Ezeknek az alapvető feladatoknak a megvalósítása utján szeret­nénk elérni: több sertéshúst, tejet, tojást adni a népgazda­ságnak. Ha többet adunk, ak­kor mi is többet várhatunk az államháztartástól) — A sok húshoz több ser­tés, a több sertéshez még több takarmány kell. Egy másik nagyon fontos dolog: a város határában negyven kilométer hosszan főijük a Körös és a Berettyó. S a fo- lyóknak két partjuk van, te­hát mintegy nyolcvan kilo­méteren lehetne öntözőtele­peket építeni. Igazán szép és nagy lehetőségek ezek. ami­ket ki is kell használnunk minél előbb. Szándékunk, hogy az idén legalább hét­ezer holdat öntözünk; — Mit tart most a legfon­tosabbnak a pártmunkában, milyen feladatok vannak az alapszervezetek előtt az em­berek mozgósításában? — Hadd mondjam meg mindenekelőtt: a tez-tagdk olyan emberek, akik éveken át dolgoznak a tsz-ben, akik már nagyon jól tudják, mi­kor mit kell vetni, kapálni. Tehát ha csak ezt magyaráz- gatnánk nekik, meg is sér­tődnének — joggal. Azért azonban nem sértődnek meg és jó, ha mondjuk nekik: ho­gyan kell az új módszerek­nek megfelelően kapálni, gyomirtani stb. — A legfontosabbnak az emberekkel való foglalkozást tartom. Ezen belül is azt, hogy bízzunk bennük, bíz­zunk egymásban. Ahol a bi­zalom nincs meg, ott nem mehet jól a munka. S etekin- tetben megítélésem szerint van még bőven javítani va­lónk. Fogadjon el ennek alá­támasztásául egy példát: — Az. egyik agronómus hi­bákat követett el a termelő­szövetkezetben. Felelősségre vonták. Ez eddig rendben is van. De az már nincs rend­jén, hogy olyan dolgokat is rá akartak fogni, amiért nem 6 a hibás. így akartak má­sokat felmenteni az alól, hogy ők feleljenek a tettei­kért. Nagyon következetesen fellépünk az ilyen elfogult­ság ellem. Egy embert csak azért lehet felelősségre von­ni, ami valóban az ő hibája. Nem lehet viszont senkit úgy felmenteni, hogy másnak ró­juk fel a hibáját, mondván: azt a másikat már úgy is megbüntetjük. Az ilyen dol­gok nemcsak azt érintik, aki­re ez személy szerint is vo­natkozik. Ugyanis az embe­rek hallanak, kérdeznek egy­más ügyeiről és mások hely­zetéből saját sorsukra is kö­vetkeztetnek. Jó ez addig, amíg azt látják, hogy aki hi­bát vét, annak vállalnia kell azért a felelősséget. De na- gj'on nem jó, ha azt látják, hogy valakivel embertelenül bánnak el. — Ügy érzem, beszélni kel­lett volna még arról, hogy munkánk alapvető gondolata, hogy mindenképpen megfele­lően készüljünk fel pártunk VIII. kongersszusára. De ta­lán ha ezt csak így említem meg, akkor is bizonyságát adtam annak, hogy fő gon­dolatunk: az SZKP XXII. kongresszusából tanulva, igyekezünk megvalósítani pártunk VII. kongresszusá­nak határozatait. Dolgozunk ezért mindannyian a lehető legjobban; Népes taggyűlésen adott számot KISZ szervezetünk az „Ifjúság a Szocializ- musért”-mozgalom 1961. évi eredményeiről. A száznégy jelentkezőből kilecvenkettő teljesítette a követelménye­ket és átvette az I. fokozat jelvényét, valamint az iga­zolólapot Mit mutatnak a számok? Az első követelmény: a munka, aminek teljesítésé­ben száztizenöten vettek részt, öt ifjúsági munkacsa­pat — ötvennégy taggal — volt részese a termelési ver­senyeknek, a tehenészek, a sertésgondozók egyéni ver­senyben vettek részt. Hat­vanöt fiatal társadalmi mun­kát végzett, 1322 órát teljesí­tettek. A tanulásban még jobb az eredmény. — összesen száz­negyvenöt fiatal tanult, ti­zennégyen párt, hatvanhétén KISZ, ötvenhatan szakmai és öten állami oktatásban vettek részt. Néhányan kü­lönböző tanfolyamokon is tanultak. Helyesnek bizo- nyult a KISZ oktatásban a szemléltető eszközök alkal­mazása, a diafilm vetítés, valamint az, hogy akik vizs­gáztak, oklevelet is kaptak. A világ térképe előtt kör el­— Javasolnék egy kiindu­lópontot a cikkhez, — mon­dotta Gölöncsér elvtárs, a Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyár főmérnöke, aki pillanatnyilag az igaz­gatói tisztet is ellátja. — Tavaly, május elsején üze­münk dolgozói új gyártmá­nyunkkal, az Orkám járva- zúzóval vonultak fel. — Februárban kezdték raj­zolni az Orkánt, májusig hátra volt a gyártás komp­lett előkészítése. Május 1-ig az előkészítő részleg, az év hátralevő részében pedig munkásaink s az őket irá­nyító műszakiak vizsgáztak jelesen. Utóvégre nem kis dolog — a mi kapacitásun­kat tekintve — ezer járva- zúzó elkészítése, mégis siker­rel megbirkóztunk vele. S nem is akárhogyan! — Az élüzem cím odaíté­lésénél TIZENHAT MUTATÓT vettek tekintetbe. Dolgozóink minden követelménynek él­üzem szinten tettek eleget. A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajától is csak az egyik pesti — velünk koope­rációs kapcsolatban álló — üzem mulasztása miatt es­tünk el. 1961 első félévében néhány gépet nem tudtunk határidőre elkészíteni, mivel a pestiek nem küldték az alkatrészt. Ha idejében meg­kapjuk azokat — tekintve, hogy csak négy csavarral kellett felerősíteni gyártmá­nyunkra a szóban forgó al­katrészeket — nem lett vol­na adósságunk. Bár az is Igaz, hogy a zászló Moson­magyaróvárra való ítélésé­ben az ottaniak erkölcsi, morális eredményei jelentős mértékben közrejátszottak. — Az említett nagy mun­kánk mellett — folytatta Gö­löncsér elvtárs — futotta erőnkből olyan beruházás megkezdésére, ami döntő mértékben befolyásolja az egész vállalat sorsát. Üze­münk 70—75 százalékát új helyre telepítjük jövőre. Az ehhez szükséges beruházá­sokra mintegy 15 millió fo­rintot fordítunk. Öntödénk­nek, s még néhány üzemré­szünknek több hely jut így mostani telepünkön. A nagy barakot valjszínűleg lebont­juk, vagy raktárnak használ­juk majd. A tavalyi május tehát so­kat ígérő volt. S az idei? — A mostani is — vála­szolt Gölöncsér elvtárs. — Felvonulásunkon bemutattuk az ETB, 18 levelű, egyirányú tárcsás boronánkat. Ennek ső és második évfolyam hét legjobb tanulója jutalomki­rándulásban részesül, a me­gyeszékhelyre látogatnak el. Kultúrmunkásaink tavaly öt városi, megyei és országos bemutatót, tapasztalatcsere értekezletet tartottak. Meg­rendeztük lánytanácsunk est­jét, a legények műsorát, az ifjúsági vetélkedőt és kultúr­termet avattunk III-as üzem­egységünkben. Honismereti szakkörünk kiállítását ter­melőszövetkezetünk történe­téről eddig több mint hétez­ren tekintették meg. A sporttal kapcsolatos kö­vetelménynek a sportszerve­zetek által bemutatott ver­senyeken, MHS sportkörben, természetjárással és terem­tornával tettek eleget fiatal­jaink. Eredményeink arra köte­leznek bennünket, hogy ed­digi sikereinket hatványoz­zuk, eljussunk azokhoz a fia­talokhoz is, akik még nem tagjai KISZ szervezetünk­nek. Növelni kívánjuk az „Ifjúság a Szocializmusért”- mozealomban résztvevők szá­mát, hogy a fiatalok még eredményesebben segítsék második ötéves tervünk va- lóraváltását. S. I. Karcag, Lenin Tsz. előnye, hogy azonos beépítési súly mellett TELJESÍTMÉNYE MÁSFÉL- SZERESE A RÉGI TÍPUSNAK. Az erőgépek vonóerejét is jobban ki lehet ezáltal hasz­nálni. — Június I-re öt ilyen munkagépet kell átadnunk Bulgária részére. Régi ál­munk, hogy évtizedes gyárt­mányaink helyett korszerű termékek kerüljenek ki üze­münkből, — most itt az al­kalom, meg kell ragadnunk. Ha megfelelő minőségűek lesznek gyártmányaink, s megnyerik a bolgár szakem­berek tetszését, altkor re­mény van arra, hogy Bulgá­ria jövőre hatszáz ilyen ETB tárcsásboronát rendel tőlünk. — Mindenféleképpen elő­nyös lenne ez számunkra. Nemcsak a nagy széria miatt, hanem azért is, mert mégis csak másabb exportra már oly nagy teret hódított, hogy a növényvédő állomás gépi kapacitását többszörö­sen túlhaladja az igény. Ez­ért az elmúlt évben és ez esztendőben is sok tsz vásá­rolta meg a számára legkifi- zetőbb permetező gépet vagy gépekéi. Sajnos az a tapasztalat, hogy a szövetkezetek tulaj­donában lévő gépparknak nagy százaléka csak elenyé­szően kevés munkát végez, ha egyáltalán üzemel, sok­szor egészen apró kis műsza­ki meghibásodás, vagy üze­meltetési tapasztalat hiánya miatt. Az üzemeltetési és műszaki hibák oka leginkább a következő: A Rapidtox I. típusú gép­pel maximum 250—300 liter vizet lehet csak kijuttatni egy hold földre. Tehát a gép Simazin és Hungazin kiszó­rására nem alkalmas. Kény­szer helyzetben megoldhat­juk a géppel a fenti vegy­szerek kiszórását, de csak két menetben, tehát ugyanazon a nyomon jövünk vissza, ame­lyiken elmentünk. A GÉP nem alkalmas olyan vegyszerek kiszórására sem, amelyeket cseppekben kell a földre kijuttatni. (Kre- zonit.) Porozni is körülményes ve­le, mert a porzó mechaniz­musa gazdaságosan nem üze­meltethető. Ezért a kézzel adagolt pormennyiségét gyakran kell ellenőrizni. A gépnél gyakori hiba a ventillátor tengely toldatá­nak törése, (ez a tengely hajtja meg a szivattyút) nem érdemes vele törés után kín­lódni, mert ha a szivattyút — egy kis többlet munkával — előre helyezzük, úgy, hogy meghajtását a négy ékszij belső egyikéről kapja, örök­re megszüntetjük ezt a mind­untalan visszatérő hibát. A szélkerék hiba a Rapidtox II. gépnél is hasonlóan fennáll. A lapátok közül egy-két da­rab megtelik porral és a szélkerék elveszti egyensúlyi helyzetét, a gép rázkódik, — majd a szélkerék csapágyait összetöri. Ha a gép összetörte a csap­ágyait, ne elégedjünk meg az új csapágyak betéteiével, mert ezt is összetöri. A szél­kereket minden esetben sze­reljük ki. a lapátokkal együtt. A port távolítsuk el a lapátokról és úgy szereljük vissza, hogy mellé mindkét oldalt gumitömítést tegyünk. De ezt a hibát is megszüntet­hetjük, ha a kiszerelt lapátok helyett ugvanolva-n méretű falapátot készítünk gőzölt bükkből. (Raoidtox n-nél 5 mm-el a kerületet meg kell növelni, hogv a furat ne sza­kadjon ki.) Beszerelés után a kereket igen gondosan gyártani. A vállalat súlya, számbavétele másként esik latba akkor, ha elsőrendűen fontosak termékei. Szavaihoz gondolatban hozzáteszem: több fantázia van a korszerű gyártmányok előállításában. Az ember szívesebben foglalkozik új. sokat ígérő termékekkel, mint múzeumba yaló, ósdi dolgokkal. Gölöncsér elvtárs — mintha gondolataimat lesné el — megjegyzi: AZ ÜJ GYÁRTMÁNYOK­KAL SZÍVESEBBEN FOGLALKOZUNK. Arra törekszünk, hogy min­den évben újabb konstruk­ció kerüljön ki üzemünkből. — utóvégre az hoz valami r a konyhára. Most is mun­kálkodunk — az említett mellett — ilyesmiben. Má­jus végére elkészül például a takarmánjTX>gácsázó-gép. Korszerűsítéssel palántaülte­tőnk teljesítményét is más- félszeresére növeltük. (S. B.) egyensúlyozzuk ki, mert a falapátok sem egyforma sú­lyúak.­ÜZEMZAVART továbbá rendszerint a centrifugál szi­vattyú eltömődése okoz. Ezt a hibát megszűrt vízzel ki le­het küszöbölni. Minden este a vegyszeres vizet ki keli ürí­teni a gépből. A Rapidtox I-nél feltétle­nül ügyeljünk a vontatásra, mert a váztörés ebből adódik. 2. A Rapidtox II. típusú géppel minden munkát el tudunk végezni, üzemza­vart a már előbb 'ismertetett szélkerék hibán kívül az él- tömődés okozza. A főszfirő (a tartály és a ventillátorház között van) a régebbi típuso­kon kicsavarható (és nem ki­húzható) tömődik el legha­marabb. Tisztítását akkor vé­gezzük, amikor üres a tar­tály, mert egyébként igen sok vegyszer kiömlik. A Rapidtox II. gépen a szántóföldi szórócső tartó igen hamar leszakad. Ne vár­juk meg, amíg ez bekövetke­zik, hanem még a munka megkezdése előtt merevítsük ki valamilyen szögvassal a vázhoz. A két tartó oszlopot egy laposvassal hegesszük egjrmáshozi A SZÁNTÓFÖLDI szórócső tartó kötele is hamar elsza­kad. Helyette nálunk 12 nam­es köralacélból készítettünk 500 mm hosszúságú ízekből tartót; Sok gazdaság a géppel ma­gasnyomású szivattyút is vá­sárolt. A szivattyúnál kiindu­lás előtt a szelepgolyókat ki kell szedni, a rárakódott kor­rózió réteget el kell távolíta­ni és a golyófészket le kel' takarítani. Visszaszerelésnél ügyeljünk a szelepházak (go­lyófészkek) helyes visszasze­relésére. Ha magasnyomású szivattyúval kívánunk húzn- mosabb ideig dolgozni, cél­szerű a gumitömítést grafitos — zsíros kendertömítésre ki­cserélni. A Rapidtox II. géppel Si- mazint és Hungazint abban az esetben lehet szórni, ha nincs magasnyomású szivatv- tyu. Az átalakítás műszak^ leírását a növényvédő állo­máson készségesen megadják illetve elmagyarázzák. Egyébként a növényvédő állomás szakemberei a lehe­tőségekhez képest — ha a termelőszövetkezeteknek mű­szaki problémáik vannak szívesen állnak rendelkezés - re és ha kérik a helyszínen segítenek a problémákat el­hárítani; A permetező gépekhez a' katrészt Budapest, Tané'-' körűt 11. szám alatt lehet be­szerezni. Csörgő József Szolnok megyei Növénwédő Állomás főmérnöke B. E. Számadás munkáról, tanulásról, ifjúsági y< vetélkedőről, legények műso­ráról, természetjárásról Szaktanácsok Gyakorlati tanácsok a Rapidtox permetező gépek üzemeltetéséhez A NÖVÉNYVÉDELEM ma Felkerestük Bene Lajos elvtársat, a mezőtúri városi pártbizottság titkárát. Megkértük, beszéljen saját mun­kájáról, válaszoljon néhány kérdésünkre.

Next

/
Thumbnails
Contents