Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

XIII. évfolyam, 104. szám. Apa 60 fillér 1902. május 6., vasárnap. Fehér Lajos elvtárs látogatása C Törökszentmiklóson Kedves vendéget fogadtak pénteken délelőtt a megyei pártbizottságon: Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára látogatott megyénkbe. Szolnokról Csáki István elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára és Fodor Mihály elvtárs, a megyei ta­nács vb. elnökhelyettese kí­séretében Törökszentmiklós- ra látogatott, ahol a járási és városi pártbizottság ve­zetőivel folytatott megbeszé­lést. A város és a járás hely­zetéről Magyar János elv- társ, a járási pártbizottság titkárának helyettese tájé­koztatta Fehér elvtársat — többek között a következők­ről adva számot: A törökszentmiklósi járás megnövekedett feladatok előtt áll. A politikai irányí­tás szempontjából mostmár hozzátartozik Kisújszállás, Túrkeve és Törökszentmik- lós város is. Ez a tény a ve­zetés színvonalának növelé­sét kívánja meg. A járás mezőga2dasági jel­legű. Van ugyan három mi­nisztériumi irányítás alatt ál­ló ipari vállalata, 13 ktsz-e és két helyiipari üzeme — de a járás' területéhez és né­pességéhez viszonyítva (— *2 előbb említett három várost is beszámítva, 168 887 holdon 75 212 fő él —) kevés az üzem. A női munkaerő egy- részének foglalkoztatása most még megoldatlan. A járás­ból mintegy négyezer ember jár el más vidékre dolgozni. A járás szövetkezetei sokat szilárdultak tavaly — foly­tatta Magyar elvtárs. — Mér­leghiányos ts2 nem volt, a szövetkezetek tiszta vagyona 77 millió forinttal növeke­dett. Az egy tagra jutó jö­vedelem a háztáji nélkül el­érte a 13 ezer forintot. A munkaegység értéke 27—28 forint volt. A gépesítés, a2 öntözés, a korszerű agrotech­nika alkalmazásával adottak a lehetőségek a nagyobb eredmények eléréséhez is. Magyar elvtárs a további­akban részletesen ismertette az állattenyésztés, az áru- értékesítés és felvásárlás helyzetét, s az 1962. évi ter­veket. melyek szerint mint­egy 10—11 százalékos ter­mésnövekedés várható a já­rás mezőgazdaságában. Fehér elvtárs elismeréssel szólt a járás eredményeiről, majd sok hasznos tanácsot adott — így például azt, hogy fokozni kell a családtagok bevonását a munkába. He­lyesléssel állapította meg: jó, hogy a járás termelőszö­vetkezetei gyorsan léptek előre az anyagi ösztönzésben, s hogy nem alkalmaznak sablont. Az állattenyésztés­ről szólva megemlítette: ne sajnálják a nagy jövedelmet a jó gondozóktól. Ha támad­ják őket emiatt, álljon ki mellettük a tsz vezetősége, mert csak így lehet a gon­dozói munka színvonalát emelni. S erre van nagy szükség. A továbbiakban Fehér elv­társ a baromfitenyésztésről beszélt. Külön megemlítette — mint igen jó jövedelmet biztosító lehetőséget — a gyöngyös- és libatenyésztést, örömmel vette tudomásul, hogy a libatenyésztés fellen­dítésére a Jászság és a Kun­ság néhány szövetkezetében nagyarányú előkészületek folynak. Befejezésül a ház­táji gazdaság árutermelő sze­repének fokozásáról, s a ta­vaszi munkáról beszélt Fehér elvtárs. A munkások között Fehér elvtárs a járási pártbizottságon tett látoga­tása után felkereste a Tö­rökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyárat. Megtekin­tette épülő új telepét, ismer­kedett gyártmányaival, s be­szélgetett munkásaival, mű­szaki vezetőivel. Az öntödében például őz József és Nagy József öntő­től érdeklődött a normáról, a keresetről, a családi körül­ményről. Az öntöde dolgozói büszkén újságolták: két- három fő kivételével vala­mennyien a törzsgárdához tartoznak. Több olyan mun­kás dolgozik közöttük, aki 20—30 éve a gyár szolgála­tában áll. Az új konstrukciójú ETB egyirányú tárcsásborona meg­tekintésekor a helyiek meg­említették, hogy az FM jö­vőre 900 egyirányú tárcsára jelentett be igényt, s abból csak 300 újtípusút kémek, pedig annak teljesítménye kétszerese a réginek. — Le­het azon segíteni — mosoly­gott Fehér elvtárs, s valamit jegyzett a füzetébe. Fehér elvtárs érdeklődés­sel szemlélte az Orkán jár- vazúzóhoz készített adaptert, a takarmánypogácsázó gépet és az egyéb gyártmányokat. Az üzemlátogatás után pe­dig nagygyűlésen találkozott a gyár dolgozóival és a termelőszövetkezetek küldöt­teivel. Fehér elvtárs ez al­kalommal beszédet tartott. Szavait a többszáz fős hall­gatóság élénk érdeklődéssel figyelte. ANYÁK NAPJÁRA • » ünnepi ülés Moszkvában a Pravda jubileuma alkalmából Hruscsov beszéde A mezőgazdaság fejlesztése az egész népgazdaság további fejlődésének kulcskérdése Fehér Lajos elvtárs beszéde a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban Szocializmust építő társa­dalmunk fejlődésének fon­tos állomását képe2i az MSZMP Központi Bizottsá­gának idei márciusi ülése. Ez az ülés nagyon fontos fejlődési szakaszt zárt le: megállapította, hogy pártunk VII. kongresszusa határoza­tának végrehajtása eredmé­nyeként hazánkban a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése megvalósult. A mezőgazdaság forradal­mi átalakulása több kedvező feltétel együttes hatásaként következett be. Döntő felté­tele az MSZMP marxista— leninista alapokon nyugvó agrárpolitikája és annak tö­retlen végrehajtása, amely találkozott a dolgozó pa­rasztság egyetértésével és támogatásával. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének gyors ütemű megvalósítását nagymérték­ben előmozdította a béke és a szocializmus növekvő ere­je, a nemzetközi helyzet ked­vező alakulása. A Szovjet­unió szocialista mezőeazda­ságának gazdag kincsestára, a testvéri népi demokratikus országok parasztságának pél­dája segítette dolgozó pa­rasztságunk elhatározását. A testvéri szocialista országok­tól, de különösen a Szovjet­uniótól nagy anyagi segítsé­get és sokféle támogatást kaptunk a termelőszövetke­zeteink megerősítésének mun- kájábai Az átszervezést sikerült egéS2 társadalmunk ügyévé tenni. A munkásosztály ki­emelkedő tettekkel segítette szövetségesét, a testvéri pa­rasztságot a szocialista útra való térésben. Az ipari üze­mek legöntudatosabb dolgo­zói, kommunisták és párton­kívüliek, a falusi értelmisé­giek legjobbjaival karöltve, fáradtságot nem kímélve az átszervezés éveiben türelmes, meggyőző munkával segítet­ték a dolgozó parasztok szö­vetkezeti gazdálkodás útjára való lépését. Emellett mun­kásosztályunk nagy támoga­tást nyújtott a fiatal tsz- eknek gépi erővel, műtrá­gyával, növényvédőszerekkel és más módon a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásá­ban. a termelés megszerve­zésében. A Központi Bizottság már­ciusi határozata szerint: me­zőgazdaságunk fejlődésében új fejezet nyílik. Az átszer­vezés befejeztével Moszkva (TASZSZ). Szombaton a Kremlben, a kongresszusok palotájában ünnepi ülést tartottak a Pravda megjelenésének 50. évfordulója alkalmából. Az ülésen jelen voltak azSZKP és a szovjet kormány veze­tői, a szovjet sajtó legrégibb dolgozói, a központi lapok, a folyóiratok, a hírügynök­ségek, a rádió, a televízió és a kiadó vállalatok képvise­lői. Ott voltak sok külföldi ország marxista—leninista testvérpártjainak lapszerkesz­tői, a jubileumra a világ minden részéből összesereg- lett újságírók. Az ünnepi ülést Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Szovjet Minisztertanács elnöke nyi­totta meg. Beszédében hang­súlyozta, hogy a Pravda böl­csőjénél ott állt V. I. Lenin, a dolgozók szeretett vezére, a kommunista párt és a szovjet állam megalapítója. Hatalmas életerőt öntött a Pravdába. A lap megalapí­tása valóban történelmi cse­lekedet volt. Hruscsov emlékeztetett ar­ra, hogy a Pravda fennállá­sának 50. évfordulója egybe esik egy másik nevezetes dá­tummal, Kari Marx szüle­tésének évfordulójával. erőnket most már a mezőgazdaságban egyetlen fő feladatra: a termelés gyors* ütemű fejlesztésére fordíthatjuk — Marx neve halhatatlan, halhatatlanok Marx tettei és mindent legyőző tanításai — folytatta ezután. — A mar­xizmus—leninizmus a vilá­got átalakító hatalmas erővé vált, az emberek millióinak zászlajává, egész országok és népek ideológiájává. Büsz­keséggel és nagy megelége­déssel állapíthatjuk meg. hogy jubilánsunk, a Pravda a marxizmus—leninizmus egyik legmegingathatatlgnabb hirdetője és zászlóvivője. Ha­talmas erő rejlik ebben, elv­társak! Hruscsov megállapította, hogy a Pravda története el­választhatatlanul összefügg a kommunista párt hősi tör­ténetével, az ország dolgo­zóinak forradalmi harcával a eárizmus és a tőkésrend­szer megsemmisítéséért, a munkásosztály győzelméért és a dolgozók hatalmának meg­szilárdításáért, a szocializ­mus felépítéséért és a leg­ragyogóbb, a legigazságosabb társadalom, a kommunizmus diadaláért. — Sajtónk erejének kime­ríthetetlen forrása: elszakít­hatatlan kapcsolata a nép­pel, elválaszthatatlansága a néptől — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta: — A párt nagyra becsüli (Folytatás a 2. oldalon.) ^Megkezdték a Nagykunság legnagyobb halastavának árasztását A mezőgazdaság fejleszté­se az-egész népgazdaság köz­ponti kérdése, kulcskérdése. E tételünket több körülmény indokolja: Fehér elv társnak bemutatták a gyár legújabb konstrukcióját, a járva-pogácsázó gépet. Rövidesen ez is a termelőszövetkezetekbe kerül a) A belső fogyasztás nö­vekedése. A munkás-alkal­mazotti keresők száma 1957- től napjainkig mintegy fél­millió fővel gyarapodott. E2 év elején az összes keresők 65 százaléka munkás és al­kalmazott volt. 1957-ben az egy keresőre jutó reálbérek 18 százalékkal nőttek, a há­roméves terv éveiben pedig az egy keresőre jutó reálbér további 12 százalékkal nőtt. Több az emberek keresete (ami nagyon jó), s ez a vá­sárlóerő, elsősorban az élel­miszerfogyasztásban jelent­kezik. A lakosság összes fo­gyasztásában az élelmiszer­fogyasztás jelenti a legna­gyobb hányadot, több mint 40 százalékot. 1957-hez vi­szonyítva a múlt év végére a fogyasztás húsból 21, tej­ből 46, vajból 53, sajtból 4? százalékkal nőtt. Tehát helyt kell állni a mezőgazdaságnak, hogy a növekvő belső fogyasztási igényeket a növekvő terme­lésből kielégítse. Az ipar mezőgazdasági j nyerasan vagszű kség’ete. Az (Folytatás a 3. oldalon.) ! Bánhalmán a Középtiszai Állami Gazdaság központ­jában épül a Nagykunság legnagyobb halastava. A ta­vat ezeregyszáz, holdra terve­zik és pnnek egy része több mint hatszázhatvan hold az idén már bekapcsolódik a halhústermelésbe. Az első szakasz árasztása a napokban megkezdődött és egyelőre ivádéknevelésre használják. A tóreridszert a legkorsze­rűbb elveknek megfelelően hajózóútak kötik össze és így a takarmányozást speciális hajókkal egy központi mag­tárból irányítják. A takar- mányszállító hajókát reke­szekre osztották, úgy, hogy egy-egy rekeszbe nyolcvan — száz kilogramm haleleséget tudnak elhelyezni. A tavakban az etetőkarók­nál emelőkar segítségével ki­nyitják a hajófeneket és a takarmány kiömlik a vízbe. Ezzel a módszerrel az idén már üzemelő hatszázhatvan hold új tó takarmányozását két ember Vég2i. A Középti­szai Állami Gazdaságban eb­ben az évben összesen ezer- ké1 százötvenhét ho'das tó- -endszerben végeznek hal- bústermelést és a tervek sze­rint negyvenegy vagon ízle­tes húsú tavipontyot külde­nek piacra. Egy év a?att tizenkét gép­kocsit vásároltak a vezsenyi szövetkezeti gazdák A vezsenyi Tiszamenti Termelőszövetkezet tagjai szorgos munkával minden évben gyarapítják az egy mun­kaegység értékét. A megélhetésen és ruházkodáson tű* egyre több jut otthonuk csinosítására és a kényelmet biztosító más egyéb berendezések vásárlására. Egy év alatt bútorféleséqek, rádiók, televíziók és kü­lönböző háztartási felszerelések vásárlása mellett tizen­két gépkocsi került a 1 altiba. Legutóbb például Tekes IJijos, az állattenyésztési brigád ötvenéves vezetője vá­sárolta meg Skoda típusú autóját. Ugyancsak most vá­sárolt személygépkocsit Oz Csaba fiatal mezőgazdász is. BB^BeJy^ r ff A W^ r W jT I rj A A * & 0 P ^k liiB ^fHL ^ ,f#| ^ w J^H hNbI Ibmm^Hi ^^flllEtflriBtHdfllEÉB0íHlRMHt akl

Next

/
Thumbnails
Contents