Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. május 6. Ellentétek Athénben Megértés Párizsban „Megtörtént az első közös szovjet—amerikai út a világ­űrben” — legalábbis ezt Írja néhány nyugati lap, az Egye­sült Államokban vendéges­kedő Tyitov őrnagy tréfás megjegyzését idézve. A ket­tes számú szovjet űrpilóta csütörtökön mondta ezeket Washingtonban, amikor kol­legájával, Glen-nel kiszállt a felvonóból, mely felvitte őket George Washington 170 méter magas emlékművének tetejére, s onnan gyönyör­ködtek a szép kilátásban. S, ha a 170 méteres ma­gasság még nagyon messze van a csillagoktól, azért Tyi­tov amerikai látogatása meg­mutatta, hogy vannak lehe­tőségek a szovjet—amerikai együttműködésre az űrkuta­tás fejlesztésében. Ilyen re­ményeket táplál az emberi­ség nagy többsége. Egyelőre azonban washingtoni részről egészen más cselekedeteket láthatott a világ. A hét vé­gén sor került a negyedik amerikai légköri atomrob­bantásra, és az USA hivata­losan is bejelentette, hogy a nukleáris kísérleteket ki akarja terjeszteni a világűr­re. Ez bizony ellentétben áll azokkal a megnyilatkozások­kal, amelyek Tyitov was­hingtoni fogadtatása idején elhangzottak. A világ nagy felháborodás­sal fogadta az amerikai rob- oantásokról és a kísérletek további kiterjesztésének ter­véről szóló híreket. Az el­múlt hét nagyszabású tilta­kozásokkal és tüntetésekkel kezdődött, s ez a hullám a hét végéig sem hagyott alább. A nemzetközi közvélemény­nek minden oka meg van arra, hogy erőteljesebben felemelje szavát. Nemcsak a Karácsony-szigeti robban­tások döreje zavarja a világ békéjét, hanem a hideghábo­rús politika más, kevésbé zajos, de szembetűnő meg­nyilvánulásai is. A ■ hét végén ült össze a NATO külügyminiszterek ér­tekezlete Athénben. A ta­nácskozásnak már az eleje is arról tanúskodott, hogy nem valami építő szándékú eszmecsere folyik a görög fővárosban. Stikker NATO- főtitkár kijelentette: szó sem lehet arról, hogy az at­lanti paktum és a varsói szerződés országai megnem­támadási szerződést kösse­nek. Az athéni tanácskozás két nyugatnémet résztvevője: Schröder külügyminiszter és Strauss hadügyminiszter nyil­ván megelégedéssel nyugtáz­ta ezt a harcias kinyilatkoz­tatást, hiszen bonn a legna­gyobb ellenzője ennek a tervnek. De ez vajmi kevés vigaszt hozott nekik egy másik nyugatnémet törekvés kudarcáért. Athénban ugyan­is bealkonyodott azoknak a bonni reményeknek, hogy a NATO keretében sikerül egy­hamar atomfegyverekhez jut- niok, vagy legalább beleszó­lást nyerniök az amerikai atomerő felhasználásába. Adenauerék már évek óta nagy buzgalommal igyekez­tek valóraváltani terveiket. Először azzal az igénnyel lép­tek fel, hogy önálló atom­hadsereget hozzanak létre. Később, mikor ez az igyeke­zet kudarcot vallott, a „hát­só kapun” kerestek bebo­csátást az „atomklubba”. Arra próbálták rábírni ame­rikai szövetségesüket, hogy hozzanak létre közös atom­hadosztályokat a NATO- ban, s természetesen ebben a nyugatnémet erők is ve­gyenek részt. Az athéni kon­ferenciát megelőző időszak­ban ezek a vérmes remények odáig zsugorodtak, hogy az USA ossza meg az Európá­ban lévő atomfegyvereinek felhasználási jogát a NATO- szövetscgesekkel, vagyis kö­zösen döntsenek ezek esetle­ges bevetéséről vagy moz­gatásáról. Athénban még erre a „mi­nimális” bonni követelésre is udvarias, de elutasító vá­laszt kaptak Strauss-ék. Rusk amerikai külügyminiszter kö­zölte: kormánya csupán ar­ra hajlandó, hogy informál­ja szövetségeseit az európai területen levő atomfegyve­rek számáról és helyéről. Az amerika—nyugatnémet viszony tehát az elmúlt hé­ten korántsem melegedett fel. Annál is inkább, mert Washington „szürke vendé­ge”, Von Brentano, volt bon­ni külügyminiszter üres tar­sollyal és eléggé lógó orral jött el Kennedytől. Értésére adták, hogy az USA nehez­tel Bonnra, amiért bizalmat­lanságot szított Amerikával szemben a német kérdésről folytatott szovjet—amerikai puhatolózó tárgyalások kap­csán. Washington nem haj­landó ebben a kérdésben ki­zárólag a bonni merev és hajthatatlan álláspontra tá­maszkodni, hanem figyelem­be veszi a többi szövetséges véleményét is. Adenaueréknak, hiúságuk szellőztetésére, nem marad más hátra, mint egyelőre De Gaulle felé közeledni, akinél messzemenő megértés­re talál makacs politikájuk. A nyugatnémet lapok most nagy dobbal hirdetik, milyen „történelmi jelentősége” van Adenauer küszöbönálló pá­rizsi látogatásának. Valójá­ban etekintetben sincs köny- nyű dolga a kancellárnak, hiszen az úgynevezett Euró­pai Közös Piac ellentéteinek összekuszált szálait kell ki­bogoznia Párizsban. Ez az egyik legfőbb célja látogatá­sának, hiszen külpolitikai té­ren alig van már mit tisz­táznia a francia elnökkel, nézeteik eddig is eléggé azo­nosak voltak. S ha a NATO gerincének mostani politikai álláspontja árnyalatilag kissé el is tér a Bonn—párizsi szárny véle­ményétől, azért a világ ko­rántsem nézhet nyugodtan azokra a hidegháborús törek­vésekre, amelyeket végered­ményben egységesen képvi­selnek. A múlt hét esemé­nyei •— az amerikai atom­robbantások, az athéni ta­nácskozás, az algériai véres napok, a genfi leszerelési ér­tekezleten megnyilvánuló nyugati akadékoskodás — arról tanúskodnak, hogy na­gyon sok akadályt kell még leküzdeni a tartós béke felé vezető úton. De a hét mérle­gének másik oldalán viszont ott találjuk a biztató fejle­ményeket: a haladó közvéle­mény bátor kiállását, a szo­cialista országok erejének növekedését, a május elsejei I nagy demonstrációkat, ame-' lyek megmutatták, hogy az emberiség eltökélten síkra- száll a nemzetközi politika békés kibontakozásáért. Eck Gyula „lehet, hogy a legközelebbi sajtóm értekezletet már a Holdon tartjuk!66 Tyitov nyilatkozata Washington, (MTI) Az Egyesült Államokban tartózkodó German Tyitov szovjet űrhajós nyilatkozatot adott a washingtoni televí­ziónak. Tyitov kifejtette, vé­leménye szerint a jövőben bolygóközi állomásokról le­het majd megközelíteni a többi égitesteket. Az űrha­jóknak ugyanis tekintélyes súlyuk lesz, s ezért a bolygó­tól bizonyos távolságban ma­radnak, ahhoz az óceánjáró­hoz hasonlóan, amelynek nincsenek kedvező kikötési lehetőségei. A hatalmas űr­hajóról azután kisebb űrha­jó indulna az illető égitestre. Tyitov válaszolt a Kozmosz feltárásában való együttmű­ködésre vonatkozó kérdések­re. Hangsúlyozta, a világűr végtelen és minél többen működnek együtt a világmin­denség felkutatásában, annál hamarabb leszünk a Holdon. Azt is megkérdezték, véle­ménye szerint az oroszok mikor érkeznek a Holdra. Az űrhajós mosolyogva válaszol­ta: „Nem vagyok jós. De le­het. hogy a legközelebbi saj­tóértekezletet már a Holdon tartjuk”; Tyitov televíziós nyilatko­zatában bejelentette, meghív­ta Glerm ezredest és Alan Shepardot, látogasson el a Szovjetunióba. Glenn ezre­des a következőképpen vála­szolt: „Boldogan utaznék a Szovjetunióba”. Pénteken este a washing­toni szovjet nagykövetség fo­gadást adott German Tyitov és John Glenn tiszteletére. A fogadáson 460 vendég jelent meg, ( Reuter, AP, AFP) German Tyitov feleségével együtt látogatást tett az ENSZ new yorkl székházában, ahol II Thant főtitkár üdvözölte Kitüntetések a Pravda megjelenésének 50. évfordulója alkalmából Moszkva, (TASZSZ) A Pravda megjelenésének 50; évfordulója alkalmából a Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnöksége a szovjet sajtó, a kiadói munka, a rá­dió, és a televízió fejlesztése területén szerzett érdemei­kért a sajtó, a rádió, a tele­vízió, a kiadóvállalatok és a nyomdák 2983 dolgozóját tüntette ki érdemrendekkel és érdemérmekkel. A Lenin-renddel kitünte­tettek között szerepel többek közt: Pavel Szatyukov. a Pravda főszerkesztője, Alek- szej Adzsubej, az Izvesztyi­ja főszerkesztője, Dmitrlj Gorjunov, a TASZSZ vezér- igazgatója. Leonyid Iljicsov, a Pravda egykori főszerkesz­tője, Borisz Sztrelnyikov, a Pravda tudósítója, az Egye­sült Államokban és mások, összesen 76 újságírót tüntet­tek ki Lenin-renddel. (MTI) Algériai Jelentés Párizs (MTI). Az algíri kikötőben elkö­vetett borzalmas merénylet, amelynél az FLN legújabb jelentései szerint 150 arab munkás, asszony és gyermek vesztette életét, hatalmas til­takozó hullámot váltott ki a francia dolgozók körében. A CGT dokkmunkás szer­vezete felszólította a francia kikötőmunkásokat, hogy ked­den valamennyi kikötőben szüntessék be a munkát az OAS elleni tiltakozásuk és arab társaik iránti szolidari­tásuk jeléül. Marseille-ben, s Dunkerqueben — pénteken többezer munkás tüntetett. A francia kormány felelőssé­gét hangoztatták az algériai vérengzésekért, — s az OAS megsemmisítését, Jouhaud és Sálán kivégzését követelték. • Az OAS algíri körzeti fő­parancsnokságának egy tit­kos parancsából, amely a francia hatóságok kezébe ke­rült, kiderült, hogy a titkos szervezet az európai és az arab lakosság teljes faji el­különítésére törekszik. Á te­rületi megbízottaknak szóló utasítás szerint az európai családok arab háztartási al­kalmazottait, a kisiparosok arab munkásait a legrövi­debb időn belül el kell bo-j csátani. Helyüket európai diákokkal kell betölteni. Az utasítás másik része az FLN egységének megbontását cél­zó „mérgező propagandával” foglalkozik. • Pénteken 37 halálos és 59 sebesült áldozata volt Algé­riában az OAS terrorista ak­cióinak. Új'abb bomba* merénylet a Francia Kommunista Párt helyisége ellen Párizs, (MTI) A szombatra virradó éjjel az OAS fasiszta bandái plasztikbomba-merényletet követtek el Párizs külváro­sában, Issy-Les-Moulineaux- ban a Francia Kommunista Párt helyisége eilen. A rob­banás súlyosan megrongálta a párt helyiségét. Hruscso? beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) a sajtót, mint hűséges és messzire ható ideológiai fegyverét, mint a kommu­nizmus építőinek igazi népi szócsövét és a sajtó mun­káját igen fontos párt- és társadalmi tevékenységnek tartja. — Korunkban, a szocializ­mus diadalmas győzelmeinek korszakában a Pravda ma­gasan lobogtatja a lenini zászlót, a kommunizmus, a proletárnemzetköziség zász­laját, példát mutat a mar­xista—leninista eszmeiségre, a pártos elvszerűségre, a for­radalmi szellemre, a népek életbevágó érdekeiért, Marx, Engels, Lenin halhatatlan ügyének diadaláért folyó harcban. — Büszkék vagyunk aira, hogy lapjaink elviszik az egész világba a marxizmus— leninizmus halhatatlan esz­méinek fényét, a dolgozók gondolatait és érdekeit ki­fejezésre juttató kommunista párt nagy igazságát Sajtónk a lenini politika fáradhatat­lan harcosa és propagálója, azé a politikáé, amely a bé­kés együttélés elveinek dia­daláért, a béke megszilárdí­tásáért harcol, tevékenyen j előmozdítja a szocialista kö­zösségnek, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének az erősítését, a szov­jet emberek testvéri szolida­ritását a tőkés országok dol­gozóival, a nemzeti felszaba­dító mozgalom harcosaival, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért síkra szál­ló minden haladó erővel. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet sajtó izzó haraggal leplezi le az im­perializmus bestialitását, kérlelhetetlenül harcol az embertelen burzsoá ideológia ellen; Lenin hagyatékát kö­vetve a Pravda és az egész szovjet sajtó tevékenyen tá­mogatja a pártot fő irány­vonalának megvalósításában, méltón teljesíti a kollektív agitátor* a kollektív propa­gandista és a kollektív szer­vező nagy szerepét. Az SZKP Központi Bi­zottságának leső titkára iá­mutatott arra, hogy a XXil. pártkongresszuson elfogadott program kijelölte a kommu­nizmus szélesen kibontakozó építésének gigászi feladatait. A szovjet sajtó munkásai számára nincs fontosabb fel­adat, mint az, hogy a szov­jet embereket a kommuniz­mus nagy programjának tel­jesítésére lelkesítse és szer­vezze. (MTI) A hivatalos algériai sajtó- szolgálat bejelentette, hogy' Constantine-től délnyugatra a pásztorok egy tömegsírt találtak, amelyben szöges­dróttal összekötözve 500 férfi és női holttest feküdt. Ez a terület korábban a francia hadsereg ellenőrzése alatt állt. Részletes jelentés az olasz elnökválasztásról Róma, (MTI) Rómában a késő esti órák­ban váltak ismeretessé a köztársasági elnökválasztás hatodik szavazásának ered­ményei. Segninek, a keresz­ténydemokraták hivatalos je­löltjének ezúttal sem sikerűit biztosítania az elnökké vá­lasztáshoz szükséges 428 sza­vazatot. Bár a hatodik for­dulóban a jelenlegi külügy­miniszter, a NATO feltétlen híve, hárommal növeite sza­vazatainak számát, Sara gát ­nak, a szociáldemokraták je­löltjének szavazatai ped'g héttel csökkentek, az általá­nos helyzet lényegében nem változott. A hatodik menet eredmé­nyei: Segni, keresztényde­mokrata 399 szavazat; Sara- gat, szociáldemokrata 314 szavazat; Gronchi, keresz­ténydemokrata (eddigi köz- társasági elnök) 43 szavazat; Merzagora, független 18 sza­vazat; Piccioni, keresztény- demokrata 17 szavazat. (MTI) A Diem klikk csangkajse- kista katonákat használ fel a dél-vietnami nép ellen. Mintegy 1200 főből álló csangkajsekista csoport mű­ködik jelenleg Nguyen Lac Hoa pap irányítása alatt a dél-vietnami Ca Mar körzet­ben. Az amerikai és diemista klikk pénzzel, fegyverekkel és élelemmel látja el őket, hogy ellenszolgáltatásul gyil­kolják Dél-Vietnam lakossá­gát. A képen: A Nguyen Lac Iloa csapatok által foglyul­ejtett dél-vietnami gyerekek a Ca Mav térség egyik kon­centrációs táborában. (MTI külföldi képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents