Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. április 19 Egy moszkvai sajtóértekezleten leleplezték az amerikai kém­szervezetek aknamunkáját Moszkva (TASZSZ). Szerdán Moszkvában sajtóértekezletet tartottak, — amelyen két szovjet államp olgár újból leleplezte az amerikai kémszervezetek aknamunkáját. A sajtóértekezletet Alekszej Popov, a szovjet külügy­minisztérium sajtóosztályának helyettese nyitotta meg. — Bemutatta az értekezleten m egjelent háromszáz szovjet és külföldi újságírónak Alekszej Golub és Nikolaj Vohm- jakov szovjet állampolgárokat, akik külföldön tett láto­gatásuk során elhatározták, hogy nem térnek haza és az amerikai kémszervezet karmai közé kerültek. A két disszidens hamarosan saját bőrén érezte a ka­pitalista világ „gyönyöreit”, gyorsan kiábrándult ésvisz- szatért a Szovjetunióba­Algéria véres keddje Megalakultak az algériai rendfenntartó erők A sajtóértekezleten el­hangzott nyilatkozatában a szovjet külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy az amerikai kémszolgálat kö­nyörtelenül működik a nyu­gati tömb országaiban, nem igen törődik ezeknek az or­szágoknak a szuverénitásá- val és nemzeti méltóságával. Ezután Alexej Golub, egy magas, 36 éves, szép ruhába öltözött férfi szólalt fel. A műszaki tudományok kandi­dátusa. — Elmondotta, hogy 1961 októberében turistautat tett külföldön és ennek so­rán a holland hatóságoktól politikai menedéket kért, de már márciusban, nem egé­szen fél év múlva, önként segítségért fordult a hágai szovjet nagykövetséghez, — hogy hazatérhessen. — Naivitásomban azt hit­tem — mondotta Golub —, hogy amikor a holland ható­ságokhoz fordultam, helye­sen cselekedtem, a valóság azonban szertefoszlatta min­den illúziómat. — Tudományos működés helyett azonnal a holland, majd az amerikai kémszer­vezet tagjainak karmai közé kerültem, akik a tudománytól igen távoleső célokra próbál­ták kihasználni meggondo­latlan lépésemet. Golub elmondotta, hogy egész hollandiai tartózkodó-! sa alatt erős rendőri felügye­let alatt állt. Egy külön szo­bában tartották és onnan hívták kihallhagtásra bizo­nyos személyek, akik azt ál­lították, hogy a külügymi­nisztérium hivatalnokai. A hozzá intézett kérdések jel­legéből azonban világosan kitűnt, hogy kémkedésről van szó. „Nem az én sorsom, vagy tudományos pályám folytatása érdekelte őket, — mondotta Golub —, hanem különböző értesüléseket akartak szerezni a Szovjetunió tudományos éle­téről, ipari és védelmi po­tenciáljáról”. Az egyik ilyen személy, név szerint Koster rákény- szerítette Golubot, hogy a Szovjetunió politikáját rá­galmazó leveleket írjon, kü­lönböző nemzetközi szerve­zetekhez, ellenséges nyilat­kozatokat tegyen a reakciós sajtóban és a rádióban. Március elején Koster egy titkos találkahelyen bemu­tatta Golubot „az amerikai külügyminisztérium két hi­vatalnokának, akik Simons- nak, illetve Bro\vn-nak ne­vezték magukat”. Simons azt mondta, hogy a politikában és a fegyverek terén szak­ember, Brown pedig, hogy biokémikus. — Igen hamar meggyőződ­tem, hogy Brown még a bio­kémia elemei között is csak felületesen ismeri ki magát, ezzel szemben rendkívül tá­jékozott a rakétatechnika kérdéseiben. Golub arra a következte­tésre jutott, hogy amerikai kémszervezet tagjainak kar­mai közé került, akik újból még részletesebb kihallga­tásnak vetették alá. Azt kö­vetelték tőle, hogy egy nagy­léptékű térképen, amely az Ural vidékét ábrázolta, mu­tassa meg, hol és milyen honvédelmi célzatú ipari ob­jektumok vannak részlete­sen írja le azokat és az oda vezető útvonalakat. Az ame­rikai kémek kérdéseket tet­tek fel a szovjet tudósokról is. életkörülményeiket is be­leértve. Ezu.tán Nyikolaj Vohmja­kov 33 éves fiatalember, aí 1 uráli Kizel város bányájá­ban dolgozó elektrotechnikus nyilatkozott- — Elmondotta hogy — amikor turistaként Olaszországban járt, jelent­kezett ott az amerikai nagy­követségen és menedékjogot kért. „Az első naptól kezdve az amerikai felderítő szol­gálat kezei közt voltam, állandó kihallgatásoknak ve­tettek alá” — mondotta. Ké­sőbb Rómából repülőgéppel Majna-Frankfurtba vittek, ahol különleges szálláson he­lyezték el és megtiltották annak elhagyását. E lakás­ban az amerikai felderítők folytatták Vohmjakov kihall­gatását, szovjetellenes szel­lemben „megdolgozták”, el­látták rágalmazó irodalom­mal és különböző gazdasági és katonai jellegű adatokat kértek tőle. Mint Vohmjakov kijelen­tette, az amerikai felderítő­ket különböző ipari üzemek elhelyezése, azok termékei, a permi területen lévő kato­nai objektumok, rakétakilö­vő állomások, katonai egysé­gek elhelyezése érdekelte. Egyben módszeresen arra tö­rekedtek, hogy rávegyék: menjen felderítő iskolára. — Amikor megértették, hogy semmilyen adatokat nem kaphatnak tőlem — mondotta Vohmjakov — az amerikaiak minden irántam tanúsított érdeklődése meg­szűnt s egy Nürnberg mel­letti táborba irányítottak. Itt Zirndorfban, egy barak- ban helyeztek el. A tábor szögesdrótkerítéssel volt kö­rülvéve s őrök álltak a kijá­ratnál. „Ilyen politikai me­nedékjogot adtak nekem” — mondotta keserűen Vohmja­kov. Minthogy az itt élő né­metek a tábor lakóinak nem adtak munkát, Vohmjakov kénytelen volt Kaiserslau- ternbe utazni s ott egy hadi­anyag-raktárakat őrző ame­rikai századba sorolták. E helyen több olyan orosz- szál, ukránnal, lengyellel, ju­London Rusk, amerikai külügymi­niszter és Dobrinyin, szovjet nagykövet washingtoni meg­beszélései valószínűleg csak néhánv hét múlva folytatód­nak. A halasztás okai közé tartozik a jövő heti Kenne­dy—MacMillan találkozó, továbbá az a tény, hogy Rusk külügyminiszter április 28-án elutazik Washington­ból a CENTO és a NATO londoni, illetve athéni ta­nácsüléseire. Rusk május közepe táján tér vissza Washingtonba Addig az amerikai kormány­nak lenne ideje, hogy meg- rendszabályozza a bér! in' tárgyalások szabotálására tö­rekvő nyugatnémet kor­mányt. Nem titok, hogy Kennedy nagyon haragszik a nyugat­i goszlávval találkozott, akik a második világháború alatt kerültek nyugatra. Közülük .sokan elítélték Vohmjakovot és azt tanácsolták neki, hogy utazzék vissza hazájába. Irina Alekszejeva, Golub felesége tagadólag válaszolt arra a kérdésre, vajon alkal­maztak-e vele szemben meg­torlásokat a Szovjetunióban, miután visszatért Hollandiá­ból. „Ha a külföldi sajtó ilyen sületlenségeket állított — mondotta — ez csak újból bizonyítja: a holland reakciós körök érdeküknek tartották, hogy szovjetellenes hangulatot szítsanak”. Alekszejeva elmondta, a holland hatóságok minden­képpen rá akarták kénysze­ríteni. hogy ne térjen haza. Beszélt arról a provokáció­ról amelyet az amszterdami repülőtéren követtek el vele szemben. — Miután a nagy nyilvá­nosság előtt kijelentettem az újságíróknak, hogy semmi­képpen sem óhajtok Hollan­diában maradni — mondotta Alekszejeva — a holland ha­tóságok továbbra is folytat­ták kísérleteiket, amelyekkel hazaárulásra akartak birni. Magasrangú hivatalnokok érkeztek a repülőtérre, köz­tük az amszterdami főügyész, ö a férjemhez fűződő érzel­meimet próbálta kihasználni és ilymódon akart rávenni, hogy ne térjek vissza a Szov­jetunióba: Az egyik újságíró emlékez­tette Golubot: Az amszter­dami rendőrségen tartott saj­tóértekezletén ön kijelentet­te, megelégedésére szolgál, hogy fogházi zárkában tart­ják. Az újságíró megkérdez­te Golubtól, önként tette e ezt a kijelentést: — A kémszervezet és a rendőrség emberei kénysze­rítettek erre a kijelentésre — mondotta Golub. — A hol­landok viszont annak kije­lentésére kényszerítettek, hogy feleségem azért nem maradt Hollandiában, mert a szovjet nagykövetség képvi­selői nyomást gyakoroltak rá. Vohmjakov közölte, hogy hazatérése után Kizelben egy gyűlésen találkozott volt bányásztársaival és a város dolgozóival: — Vallomásom meghallga­tása után haragosan elítélték tettemet és szigorú büntetést követeltek. A társadalom íté­lete egész életemben emléke­zetes marad számomra — mondotta Vohmjakov. (MTI) nérhetekre, s nem hajlandó megengedni, hogy Bonn aka­dályokat gördítsen az Egye­sült Államok új berlini ja­vaslatai elé. Egyes vélemények szerint Rusk külügyminiszter egy­két napon belül találkozik Grewe nyugatnémet nagykö­vettel, hogy tudomására hoz­za: itt az ideje, hogy Bonn szembenézzen a valóságos helyzettel. Von Brentano, Adenauer volt külügymi­nisztere e hónap végén ugyancsak Washingtonba ér­kezik, és hasonló figyelmez­tetésben fog részesülni Ken­nedy elnöktől. Washington­ban ugyanis általános nézet, hogy Brentanót terheli a fe­lelősség amiatt, hogy az amerikai javaslatok indiszk­rét módon megjelentek a nyugatnémet újságokban. Algír (MTI) A fegyverszünet életbelé­pése óta április 17-e volt Al­géria egyik legvéresebb nap­ja: 43 arab és 6 európai vesz­tette életét a terrortámadá­sok következtében. Oránban az OAS egyik terrorosztaga a reggeli órák­ban egy katonai őrség nél­küli arab külvárosban je­lent meg. Az ejtőernyős egyenruhába öltözött gyilko­sok a francia katonaság kö­zelmúltban kiürített állásá­ban helyezkedtek el, majd tüzet nyitottak az utcán köz­lekedő gyanútlan emberekre. A támadásnak húsz halálos áldozata volt. A város több arab negyedében a gyilkos támadás után tüntettek az OAS ellen. Sokan igyekeztek a megtámadott területről Genf, (MTI) Szerdán délelőtt Genfben megkezdődött a leszerelési értekezlet 23. plenáris ülése. A szerdai tanácskozás elnöke Francesco Cavaletti olasz küldött. Arthur Dean amerikai kül­dött leszerelési javaslatot terjesztett az értekezlet elé. Mjnt a nyugati hírügynöksé­gek jelentéseiből kitűnik, az amerikai terv ezúttal sem tartalmaz meghatározott ha­táridőt a leszerelés megvaló­sítására, csupán azt indítvá­Belgrád. (TASZSZ). Kocsa Popovics jugoszláv külügy­miniszter kedden villásregge­lit adott a hivatalos látoga­táson Belgrádban tartózkodó A. A. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter tiszteletére. A villásreggelin Popovics és Gromiko pohárköszöntőt mondott. Kocsa Popovics kijelentet­te, hogy a szovjet külügy­miniszter látogatása eszme­cseréket tesz lehetővé a leg­fontosabb nemzetközi prob­lémákról, a béke megszilár­dításának közös ügye érde­kében. Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatai — mondotta — sikeresen fejlőd­nek. Bizonyos vagyok abban, hogy Gromiko külügyminisz­ter jugoszláviai látogatása előmozdítja a két ország jobb kölcsönös megértését és együttműködését. Gromiko szívből jövő kö­szönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, emlékeztetett arra, hogy Popovics moszk­vai látogatása idején őszinte megbeszélések folytak, s ezek nagyban hozzájárultak a két ország kapcsolatainak fejlő­déséhez. Gromiko tolmá­csolta azt a meggyőződését, hogy a belgrádi találkozók is elősegítik a szovjet—ju­goszláv baráti viszony továb­bi fejlődését. Megelégedéssel állapíthatjuk meg — mon­dotta Gromiko —. hogy ál­láspontjaink a legfőbb nem­zetközi problémákban közel állnak egymáshoz, vagy azo­nosak, s a szovjet—jugoszláv kapcsolatok sikeresen fejlőd­nek. Gromiko hangsúlyozta, a leszerelés problémája és több más nemzetközi kérdés fontosságát. Rámutatott, hogy nagy lehetőségek áll­nak Jugoszlávia és a Szov­jetunió további együttműkö­désének fejlesztése előtt. A nap második felében Gromiko külügyminisztert fogadta Joszip Broz Tito, a ] Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság elnöke. A fogadáson ielen volt Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter. C. Mi ja tomes, Jugoszlávia moszkvai és A. A. Jepisev, biztonságosabb, szögesdróttal körülvett és katonaság által őrzött városnegyedekbe me­nekülni. Az OAS szabad garázdál­kodásának jellemző epizód­járól számol be az AP: a titkos hadsereg két embere egy bárban a hadsereg két katonáját egyenruhájának átadására kényszerítette, majd a szomszédos férfi­ruházati üzletben polgári ruháikat adott nekik. Kedden este Rocher Noir- ban, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv székhelyén bejelentették, hogy megala­kultak a rendfenntartó erők. Omar Hokdad, a rendfenn­tartó erők kijelölt főparancs­noka hamarosan átveszi tisztségét. A 40 000 főnyi fegyveres erő az ideiglenes nyozza, hogy a két első sza­kaszt három-három év alatt valósítsák meg. A terv szerint az egyik fokozatból akkor lehetne át­lépni a másikba, ha egy il­letékes ellenőrző szervezet megállapítaná, hogy „eleget tettek a szerződésben rögzí­tett feltételeknek”. Az utolsó fokozat végén a békét és biztonságot az Egye­sült Nemzetek Szervezetének erre a célra létrehozott ala­kulata szavatolná. (Reuter, AP, AFP) (MTI) a Szovjetunió belgrádi nagy­követe. A fogadást fesztelen, baráti légkör jellemezte. (MTI) Az Izvesztyija kedd esti száma közli három ismert szovjet nemzetközi jogi szak­értőnek, Jevgenyij Korovin- nak, Fjodor Kozsevnyikovnak és Georgij Zadorozsnijnak, a jogi tudományok doktorai­nak a békés együttélésről ás a nemzetközi jogról szóló cik­két. A jelenlegi korszakban — mutatnak rá a cikk írói — minden feltétel megvan ahhoz, hogy a békés együtt­élés és a nemzetközi jog el­vei teljes diadalt arathassa­nak a nemzetközi jogot láb­bal tipró agresszív imperia­lista politika felett. E felté­telek megteremtésében döntő szerepet játszott a Szovjet­unió, az egész szocialista tá­bor. A szovjet nemzetközi jogá­szok rámutatnak, hogy a két rendszer békés együttélésé­ről szóló tanítást Lenin al­kotta meg, ő mutatott rá, hogy a békés együttélés az októberi szocialista forrada­lom után a történelmi fejlő­dés objektív szükségszerű­sége. A' cikk írói bírálják Sztá­linnak, Molotovnak és Vi- sinszkijnek a békés együtt­élés kérdéséről tett kijelen­téseit. Emlékeztetnek arra, hogy Sztálin 1947-ben Stas- sennal folytatott beszélgeté­sében azt állította, hogy csu­pán „a két rendszer együtt­működésének gondolatát” fej­tette ki elsőnek Lenin. Mo­lotov az SZKP XXII. kong­resszusához intézett levelé­ben azt írta, hogy Lenin ál­lítólag egyáltalán nem beszélt a békés együttélésről. Molo­tov tehát — mondja a cikk pártellenes koncepciói érde­kében attól a kísérlettől sem riadt vissza, hogy agyonhall-, végrehajtó szerv utasításait követi, a végrehajtó szerv bocsátja a prefektusok ren­delkezésére. hogy a körze­teikben biztosíthassák a rend fenntartását. A rendfenntartó erők 200 csendőrszakaszból és roham- osztagból, valamint a helyi erők száz századából állanak. A századok legénysége, s öt tisztje közül is legalább egy arab. A Franciaországban szolgálatot teljesítő arab sor­katonák közül sokat hamaro­san Algériába szállítanak a rendfenntartó erők állomá­nyának kiegészítésére. Az AFP jelentése szerint a rend- fenntartó erők Algéria terü­letének nagy részén felvált­ják a francia hadsereg egy­ségeit. Minden körzetben leg alább egy szakasz csendőr, egy rohamosztag és a helyi erők egy százada lesz. Christian Fouchet algériai francia főbiztos De Gaulle- lal, Pompidou miniszterel­nökkel és Joxe-al, az algé­riai ügyek miniszterével foly­tatott megbeszélései során be­számolt az algériai helyzet­ről. Hangsúlyozta, hogy sür­gősen létre kell hozni a rend- fenntartó erőket a nagyváro­sokban. A városokon kívül Algériában teljes a nyuga­lom — mondotta a főbiztos. A francia hírügynökség jó forrásból származó értesülés­re hivatkozva azt jelenti, Fouchet tájékoztatta a fran­cia kormány vezetőit arról, hogy az ideiglenes végrehaj­tó szerv szeretné még június vége előtt lebonyolítani az Algéria jövőjéről döntő nép­szavazást. Kedden Párizsban két per kezdődött az OAS tagjai el­len. Az egyik vádlottja And­ré Orsoni, aki az OAS ne­vében zsaroló levelet írt Bri­gitte Bardot-nak, a világhírű francia filmszínésznőnek. A másik per öt vádlottját azért vonják felelősségre, meri OAS-egységet akartak létre­hozni egy Párizs-környéki gimnáziumban. (MTI) gassa az ismert lenini tétele­ket. A szovjet jogászok a to­vábbiakban azt írják, hogv Sztálin „A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szov­jetunióban” című brosúrájá­ban a háború és a béke kér­dése kapcsán azt a tételt hangoztatta, hogy a jelenlegi békemozgalom legjobb eset­ben „az adott háború elhárí­tásához, ideiglenes elodázásá­hoz, az adott béke ideiglenes fenntartásához” vezethet, te­kintettel arra, hogy szerinte a háborúk általában „elke­ni’hetetlének”, míg az im­perializmus létezik. Merőben más értékelést adtak erről a kérdésről az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusai. Levonták az* a szabatos, konkrét és min­den vonatkozásban megindo­kolt következtetést, hogy nemzetközi erőviszonyokb. • beállott alapvető változásom eredményeképpen a hábori megszűnt végzetszerű szűk ségszerűség lenni, és hogy békeszerető erők nemcsak e, ■ háríthatják, hanem ki is zái hatják a világháborút az em beriség életéből, még a szo­cializmus világméretű győ­zelme előtt, tehát olyan kö­rülmények között, amikor még kapitalizmus lesz a vi­lág egy részén. A cikk írói a továbbiak­ban felhívják a figyelmet ar­ra, hogy a nemzetközi jog időszerű feladata a harc a békés együttélés lenini taní­tásától való minden eltávolo­dás ellen, a burzsoá ideoló­gia, a revizionizmus, a dog- matizmus és a szektásság összes megnyilvánulásai, va­lamint a személyi kultusz ká­ros következményei ellen. — (MTI) Májusban folytatódnak a tárgyalások Nyugat- Berlinről A genfi leszerelési értekezlet plenáris ülése Gromiko belgrádi látogatásai A békés együttélés és a nemzetközi fog

Next

/
Thumbnails
Contents