Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

1962. április 19.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Levél egy »hívő« apához

URAM!

ELŐSZÖR is engedelmét kérem, hogy ilyen kurtán- furcsán szólítom meg. Érzem, hogy valami kedvesebb megszólítást kellett volna írnom, de őszintén meg kell mondanom, még a legegyszerűbb konvencionális megszólítási jelzők használatától is visszatartott valami belső gátlás.

Nem ismerjük egymást, legalább is én önt azt hiszem, sohasem láttam, s igv bizonyára csodálkozik, miféle közös ügyünk lehet, amit ilyen szokatlan formában meg kell beszélnünk.

Valóban nem ismerem önt személyesen, de a napokban tanúja voltam fia egyik beszélgetésének és alkalmam volt önt fia szavaiból megismerni — sajnos. És hogy a nyilvánosság előtt mondom el közölni valómat, azt pedig teszem azért, mert belém- hasított az a szomorú felismerés, hogy Kisújszálláson nem ön az egyedüli olyan szülő, akihez szólni kényszerülök.

ÖN — MINT megtudtam — hivő, vagyis tagja egy olyan egyháznak, melynek csinos imaháza van itt nálunk és valószínűleg nem kevés tagja is. Szinte naponta járok el az imaház előtt és mindig tisztelettel hallgatom az onnan kiszűrődő éneket és azt gondoltam: íme, itt jószándékú, tiszteletre méltó emberek gyülekezete énekel — ha világnézetük merőben más is, mint az enyém.

És mit tudtam meg fiától tegnap?

ön — és valószínűleg hittársai is — vallásukból eredően családjaik teljhatalmú zsarnokai, középkorbeli felfogásukkal és elvakult fanatizmusukkal tönkreteszik gyermkeik életét, ellenségeivé válnak saját hozzátartozóiknak.

SÜLYOS vádak ezek. De igazak. ön nem engedi például moziba gyermekeit, mert ott az ördög van jelen. Eltiltja őket a zenétől, ■ánctól, társaságtól, mert n't mindenütt az ördögök nűködnek. Fiát el akarja vakítani legjobb barátjá- 61, mert azzal az ördög tár — ugyanis fütyül az önök hóbortjaira. Hallottam, csak tavaly vettek rádiót — gyerekének nagy könyörgésére —, de az időjárás jelentésen kívül nem szabad mást hallgatni rajta, mert a hangszóróból az ördög kiabál. Fia már érettségizett, mégis vasma- rokkal tartja távol minden kultúrától, bekényszeríti az imaházba akarata ellenére, leveleit felbontja, lépéseit árgus szemmel figyeli, nehogy az ördög markába kaparintsa. Sőt még állást vállalni is csak itt, Kisújszálláson lehet neki, nehogy kicsússzon apai ellenőrzése alól. Tizenhét éves lánya még soha sem volt moziban, legkisebb fia nem futballozhat társaival, mert a futball-labdából is az ördög vicsorog elő.

őszintén megmondom, először egy szót sem hittem az egészből. Egyáltalán elképzelhetetlennek tűnt előttem, hogy ma, mikor a végtelent ostromoljuk. egyetemeket, csillagvizsgálókat és színházakat emelünk, laboratóriumokat lövünk a csillagok felé, ma, 1962-ben vannak még emberek, akik a katakombák penészes sötétségében élnek.

De nem önről van szó. önnek joga van azt hinni, amit akar, úgy élni, ahogy jónak látja, s ha félni akar az ördögtől. senki

sem akadályozza meg ebben.

A gyermekeiről van sző Uram! Tudja meg, hogy ahhoz viszont nincs joga, hogy gyermekei agyát

megmérgezze, gondolkodásukat eltompítsa, akaratukat megbénítsa — s végső soron jövőjüket tegye

tönkre.

GóndoTkodott-e már rajta, milyen bűnt követ el ön saját gyermekei ellen? Nem hiszem, hogy az Önök istenének nagy örömet szerezne az a szeretetlenség, amit ön gyakorol gyermekeivel szemben. Én is voltam valamikor vallásos. Jól ismerem a: „Szeresd felebarátodat” parancsát, önök ehelyett gyűlöletet, gyanakvást és félelmet hirdetnek.

A mi rendszerünk a lelkiismeret szabadságának, a vallásgyakorlás szabadságának elve alapján áll. Mindenki szabadon gyakorolhatja hitét, ha az nem

ütközik a társadalom érdekeibe.

Nem vagyok hivatott állást foglalni, de felmerült bennem a kérdés: vajon nem veszélyezteti-e ön a társadalom érdekeit? Nem társadalom ellenes-e az, hogy fiatal gyermekének lelkét mérgezi, elszigeteli őket a társadalomtól, a kultúrától, és beteges félelmet olt beléjük, sivárrá teszi életüket?

Azt hiszem, ön a társadalom ellen is vétkezik.

Ne higgye, hogy azt kívánom, hogy valami kellemetlensége legyen ezért. Az ön bűne magában hordozza büntetését. Én jól tudom, hogy gyermekei már lázonganak és az ön hitének gyűlölt bilincseit feszegetik. Csak a szüleik iránti tisztelet tartja vissza őket a nyílt szembefordulástól. De meddig?

Jól tudom, hogy gyermekei már titokban be-be- osonnak a cukrászdába, fia prédikátori engedély nélkül udvarolgat egy igen helyes és rendes kislánynak.

És eljön majd a pillanat, hogy a gyerekek a kiflipénzüket feláldozva megveszik életük első mozijegyét, megírják első szerelmes versüket és bekapcsolják a rádión a tánczenét.

S akkor önök ott maradnak sajnálatraméltó egyedüliségben. öregen, csalódottan, lelkiviláguk sötét, penészes zugában hatástalan hitükkel, — egyedül.

SAJNÁLOM önt Uram! Azért írtam meg ezt a levelet is, hogy megóvjam ettől a csalódástól, ha egyáltalán lehetséges.

Éljen hitének törvényei szerint, keresse az igazság útját égi territóriumokban, ha ez az ön meggyőződése, senki sem szólja meg ezért és tiszteletben fogják tartani elveit. De ne kényszerítse gyermekeire hit ürügyén a kultúrálatlanság sivárságát. Szabadítsa fel őket a szigor súlyos bilincsétől. s akkor meglátja, azok nemcsak tisztelni, de szeretni is fogják önt, amit — bár ezek után úgy lehet, hogy az ördög legfeketébb barátjának tartja — mégis szívből kíván önnek: ,

Rézsó Pál

Felszaporítják a legjobb szőlőfajtákat

A friss gyümölcsként fogyasztott szőlő termesztésének fejlesztéséhez az idén jelölik ki az új körzeteket. A borszőlőtelepítésnél nincs ilyen probléma, hiszen a történelmi borvidékek már régen kialakultak, a csemegeszőlőtermesztéshez azonban — a gyöngyösi és néhány más kisebb tájat kivéve — nem állnak rendelkezésre ilyen gazdaság-földrajzi tapasztalatok:

A Szőlészeti Kutató Intézet ezért széleskörű vizsgálatokkal kutatja fel azokat a területeket, ahol a talaj és éghajlati viszonyok közgazdasági adottságok figyelem- bevételével a legtöbb és legjobb minőségű termés várható.

A Szőlészeti Kutató Int. kétféle módon segít a probléma megoldásában. Már az elmúlt években összegyűjtötték két neves szőlőnemesí- tőnek Mathiász Jánosnak és Kocsis Pálnak régebben előállított új fajtáját, s megkezdték ezek elszaporítását. Azóta ezekből, az új rügy- dugványozási módszer alkalmazásával üvegházi előhaj- tatással, több mint hatezer gyökeres vesszőt állítottak elő. Az egyéb, szintén ritka és igen jó minőségű csemegeszőlő-fajtákból az idén már 1 200 000 vesszőt adtak át az állami gazdaságoknak, törzs- telepek létesítésére.

Az elektronika az orvos* tudomány szolgálatában

A nyugat-németországi Bad-Hersfeldben háromna- oos értekezletet tartottak az NSZK Svédország, Svájc és lugoszlávia kutatóorvosai, fizikusai és gyógyszerészei.

Megállapították többek között, hogy klinikai leletek kiértékelésénél az elektronikus számítógépek igen hasznos segítséget jelentenek az orvostudománynak:

• • lm

.. -t ----A do

rogi iparmedencében most épül az ország első nagyteljesítményű ipari szennyvíztisztító berendezése. A több tízmillió forint költséggel épült tisztítót a jövő évben indítják meg. Ezzel nagyfokú szennyezettségtől mentik meg a Dunát, ahonnan a vidék a vizét kapja. A képen: Betonozzák az egyik körmedencét.

LOVA

OK

m

o,

Híresek bizony! S aki eddig nem hallott volna szerepléseikről, azoknak külön figyelmükbe ajánlom: ha arról hallanak, hogy hajtóverseny lesz az állami gazdaságok rendezésében, hát feltétlenül nézzék meg.

Csak egy azok közül a versenyek közül, amelyeken sikeresen szerepeltek.

Aachenben (Nyugat-Német- országban) minden esztendőben megrendezik a lovas ugrató- és hajtó Európa-baj- nokságot. Huszonöt nemzet lovasai küzdenek itt az első helyért, köztük a Szovjetunió, az USA, Anglia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország versenyzői. Nos, e nagy eséllyel induló nemzeteket megelőzték a magyar

— Tófeld. Az 1954-esi olimpiai játékok öttusa világbajnoka. De nézze csak meg ezt a lovat.

— ?

— Ezzel nyerte meg Tófeld

a bajnokságot*

— És?

— És ez jászberényi mén! A mi nevelésünk! Sokfelé kerülnek tőlünk mének. Rendszeres vásárlóink közé tartozik Buschov, a híres holland lókereskedő. Amikor ő vásárolni jön, mindig magával hozza saját lovasát, aki itt próbálja ki a méneket;

S e beszélgetés közben már előkerül a méntelep vendégkönyve is, amelybe a világ minden tájáról érkezett látogatók véleményt írtak a

azonban ha régi vásárlóink jelentkeznek, természetesen nem zárkózunk el érdeklődésük elől. Bár az egyik olass lókereskedő, Addianó Bond; olyan kijelentést tett, hogy a magyarok nemsokára külföldről fogják a lovakat be szerezni.

— Mire alapozza Bondi úr állítását?

— Kétségtelen van némi igazság Bondi mondásában. Nemrégen az Agrártudományi Egyesületben hangzott el olyan kijelentés, hogy megettük a lovat, s rövidesen lovakat kell importálnunk. És ez nem a versenylovaknál, hanem az élő vonóerő-szükségletnél jelent majd elsősorban nagy problémát.

— Vizsgálták ezt már tüEz a mén 60 000 deviza forin tot ér. — A neve: „Mezőhegyes”. Büszkék e gyönyörű állatra a méntelep dolgozói

lovasok. Ugyanis 1960-ban — amikor először indultak hazánk lovasai — a kiírt hét versenyszám közül ötöt a magyarok nyertek, köztük a jászberényiek. S remek eredménynek számít — ugyancsak az 1960-as esztendőben — a huszonkét helyezés is, amit ezek a versenyen szereztek. 1961-ben Magyarországról három fogat vett részt az aacheni Európa-baj- nokságon, s mind' a három első díjat nyert a hajtők versenyében. Lipcsében ugyancsak kiváló szereplésükről lettek híresek a magyar lovasok. Eddig összesen 65 versenyen vettek részt, 483 helyezést szerezve*

Gaál Ferenccel, a Pest— Szolnok megyei Lótenyésztési Felügyelőség vezetőjével nézegetjük az Aachenben nyert serlegeket, tálakat, emlékplaketteket. Majd egy fénykép hívja magára a figyelmet.

i — Ki ez a férfi?

jászsági lóállományról. EL Beneneweis, egy dániai cirkusz igazgatója például akkor írt néhány sort e könyvbe, amikor 1960-ban Jászberényben járt és 40 000 deviza forintért lányának egy versenylovat vásárolt. Vett azonban a cirkusza számára is

3—4 mént, egyenként 25 000 deviza forintért

— Hány lovat adnak el egy évben?

— Vegyük az utóbbi évet, mert általában ez jellemzi a telep ezirányú munkáját* A terv szerint 12 mént kellett volna értékesítenünk. Ezzel szemben eladtunk 17 lovat.

— Külföldi vásárlóknak?

— Csak azoknak! Az olasz, a holland, a dán, a svájci kereskedők erről a telepről biztosítják országuk sportló utánpótlását.

— S az idei export-feladatok?

— A legújabb rendelkezések szerint itt a jászberényi méntelepen ki kell lakit a- nunk egy tizes sportló keretet. Eladási tervünk nincs,

zetesebben?

— A statisztikai hivatal 1961 szeptemberi jelentése szerint az állami gazdaságok gépesítése 80, a termelőszövetkezeteké 40 százalékos. Tehát e vonóerő-felmérés szerint a termelőszövetkezeteknek 23 000 lóra lett volna szükségük, hogy minden szállítást, s egyebet el tudjanak végezni. Ezzel szemben a közös gazdaságok mindössze 13 000 lóval rendelkeznek. Mit jelent ez? Az ötezer mínuszt a meglévő lovaknak kell pótolni. Viszont a több munkával, a fokozottabb igénybevétellel fokozódik a lovak elhasználódása.

E számadatokhoz még az is hozzátartozik — amelyről részletesen magyarázott Gaái Ferenc, hogy a helyzete: még súlyosbítja az is, mely szerint a megye teljeskorú lóállományának 70 százaléka 10 éves, és ennél idősebb ló.

— Miképpen lehetne ezen segíteni?

— A megye tájjellegének megfelelően 3—4 helyen csi- kónevelő telepet kellene létesíteni a termelőszövetkezeteknek. Itt szakszerű neveléssel — mozgatással, tornázta tással — szilárd szervezetű egyedeket tudnánk nevelni. Ugyanis a mostani csikónevelések mellett az állatok 2— 3 év alatt tönkremennek, mis az előbbi neveléssel 8—10 évre. sőt ennél többre lehet biztosítani az egyed munkabírását. Az igaz, hogy évrói évre gépesítünk, de olyan mértékben még nem tudjuk ezt tenni, hogy a lovak feleslegessé válnának. Termelőszövetkezeteinknek a lóállomány 20 százalékát saját nevelésből kell biztosítaniuk.

Sokirányú munkát végez a jászsági méntelep. Nemzetközi versenyeken szereznek hírnevet a magyar lósportnak, exportszállításaikkal jelentős bevételt biztosítanak a népgazdaságnak, s ugyanakkor gondoskodnak a megye állami gazdaságainak élő vonóerő utánpótlásáról is. Most egy újabb, számukra kedves megbízatást kaptak: ki kell alakítaniok a megye lósport- állományát. Tizes sportlóke- retet a Nagykunsági Állami Gazdaságban, ugyanennyit a szolnoki lovas iskolában.

Szívesen végzik a jászsági lovasok ezt a munkát, mert tudják, hogy ezzel is öregbítik a magyar lovasok hír-