Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. április 3. Az iskolatörvényt ismertető tanácskozások tapasztalatai v Vetnek a negyében Alig várták már szövetkezeti gazdáink, hogy rá- mehessének a talajra. Most aztán időt, fáradtságot nem kímélve dolgoznak, ahol csak lehet, hogy minél előbb földbe kerüljön az összes tavaszi. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa állást foglalt oktatási rendszerünk reformja mellett. és most a VIII. kongresszus előtt arról adhatunk számot, hogy országgyűlésünk törvénybe is iktatta azt. A törvény meghozása után kötelességünknek éreztük újra tanácskozni a szülők és érdeklődők tízezreivel, most már a megvalósítás további útjainak közös keresését tekintve célunknak. Azzal kezdtünk ehhez a munkához, hogy elmondtuk, menynyiben hasznosítottuk a másfél év előtti társadalmi viták észrevételeit és tájékoztattuk a szülőket arról, milyen törvény született ezek nyomán. A törvényjavaslatot előkészítő vitában 1960 őszén mintegy huszonötezren vettek részt megyénkben, a törvényről szóló beszámolókon harminc-harmincötezerre tehető a részvevők száma. Az érdeklődés magas fokára az is jellemző, hogy nem egy helyen többen vettek részt a tanácskozáson, mint ahány tanulója van az iskolának. Ez az érdeklődés nemcsak a részvételben mutatkozott meg. hanem a hozzászólások, javaslatok tömegében is. E tanácskozások külső képükben is különböztek a meg- előzőektől, hiszen csaknem mindenütt jól sikerült kiállításokat láthattunk a Pedagógus Szakszervezet rendezésében, és ezek a reform megvalósításának útján járó iskola levegőjét árasztották, a munkáranevelés figyelemre méltó eredményeit tükrözték. A szakemberek elismerően nyilatkoztak az 54-1-es oktatás vagy a gyakorlati foglalkozások keretében készített és a kiállításon bemutatott munkadarabokról. A grafikonok adatai meggyőzően bizonyították fejlődésünket. E kiállítások megmutatták nevelőtestületeink fejlődő munkáját, ugyanakkor tükröztek a pedagógusok lel- készülődését ezekre a tanácskozásokra. A nőtanács a szervező munkában nyújtott nagy segítség mellett könyvkiállításokat szervezett a tanácskozások helyén, és ezeken főleg pedagógiai tárgyú könyveket mutattak be. A szülők ma mar nemcsak egyetértenek az iskola munkájával, hanem maguk is magasabb színvonalon, eredményesebben igyekeznek nevelni. Ezt mutatja a tanácskozásokon megvásárolt négy-ötezer elsősorban pedagógiai témájú tönyv is. A tanácskozások ?gyik tanulságaként megállapíthatjuk, hogy a szülők és i nevelők egyre közelebb kerülnek egymáshoz, egyre szo- •osabb egységben dolgoznak. \ szülők nagyrabecsülésüket ^ismerésüket fejezték ki a nunikájukat szíwel-lélekkel régző pedagógusok iránt. A anácskozások meggyőző erő- mi bizonyították, hogy a zülők döntő többsége egyet- rf. az iskola szocialista ne- elési célkitűzéseivel, maga 5 elő akarja segíteni ezek minél eredményesebb meghiúsítását. Számtalan javasat, vélemény hangzott el zzel kapcsolatosan, melye- et nevelőtestületeinknek intolóra kell venniök, _ és további munkájukban hasz- losítaniok. A vitákban jó néhány Ivan probléma is felvető- ött melyekkel továbbiakon az irányító szerveknek s nevelőknek még alaposában kell foglalkozniok. Kz syik ilyen kérdés, a közép- kólákban a mezőgazdasági .illegő 5+1-es oktatás. Ez emesak a szülők között, n nem egyes tanári testületekben sem eléggé tisztázott érdes. Több helyen úgy reztük. hog” a mezőgazdáiéi jellegű 5+1-es oktatást ényszermegold ősként fogják íl, azzal az indokkal, hogy iari üzem hiányában kényeiének mezőgazdasági terülten foglalkoztatni a tanulókat. Szeretnénk nagyon világosan leszögezni, hogy a mezőgazdasági jellegű 5+1- es oktatást nem Jobb híján” hoztuk létre és a jövőben sem ezért fogjuk alkalmazni. Szolnok megye az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági megyéje. A rohamosan fejlődő, gépesedő, a kémiai eljárásokat mind szélesebb mértékben alkalmazó mezőgazdaságnak egyre fokozottabb mértékben lesz szüksége művelt szakemberekre, mezőgazdasági szakmunkások ra. Az 5+1-es oktatás feladata mezőgazdasági vonatkozásban is a szakmai előképzés olyan fokon, hogy az érettségi után rövid időn belül szakmunkás vizsgát tehessen a tanuló. Természetesen nem arról van szó, hogy minden érettségizett, aki mezőgazdasági jellegű képzésben vett részt gimnáziumi tanulmányai során. a mezőgazdaságban helyezkedjék el. De nem titkoljuk, sőt hangsúlyozzuk, hogy szeretnénk, ha az érettségi után az egyetemekre és ipari pályákra igyekvők mellett mind többen választanák hivatásuknak a mezőgazdaság egyes ágazatait. Művelt szakemberekre nagyon nagy szüksége van a mezőgazdaságnak és nagy jövőjük van. Éppen ezért külön is kérjük a szülők megértését és támogatását ebben az kérdésben. — Ugyanakkor azt is fel kell ismernünk, hogy mezőgazda- sági 5+I-es oktatásunk színvonalának is emelkednie kell. a gyermek visszatartása az iskola által szervezett társadalmi munkától. Győzzük meg ezeket a szülőket arról, hogy a társadalmi munkában való részvétel nagyon fontos nevelési tényező. Miközben a tanuló résztvesz községe. városa építésében, szépítésében, olyan munkát végez, melynek eredményeit felnőtt korában is látja. A munka végzése közben olyan jellemvonások kialakítását segítjük elő, amelyek nagymértékben segítik a szocialista társadalomba való beilleszkedést, amelyek a szocialista ember jellemvonásai. De a gyéreiteknek a társadalmi munkától való távoltartása nemcsak a tanuló helyes jellembeli fejlődését gátolja, hanem elkerülhetetlenül szembeállítja őt a közösséggel. Gondoljunk csak arra, hogy a felnőtt lakosság milyen véleményt alkot arról, aki például az utcában végzett, az utca lakóinak érdekeit szolgáló társadalmi munkából kivonja magát. Ha lehet, akkor még fokozottabban jelentkezik ez a társadalmi elmarasztalás a gyermekek között. Az ilyen gyermeket kigunyolhatják és ez nagyon hosszú időre nyomot hagy benne, visszahúzó- dóvá teszi, önbizalmát károsan befolyásolja. Ugyanilyen kettősség tekben, amikor a feladatok tárgyi feltételeinek javítása vetődött fel. Sok helyi kezdeményezés bontakozott ki például a műhelytermek és a tantermek építésével kapcsolatban. Szelevény község dolgozói például ezer napos társadalmi munkát vállaltak. Ma még szinte felmérhetetlen a tanácskozások ilyen irányú eredménye, de azt megállapíthatjuk, minden valószínűség szerint a mozgalom új szakaszának kezdetét jelentette. Szükséges, hogy a lelkes kezdeményezések, a nagyfokú áldozatkészségek ugyanilyen lelkes támogatásra találjon vezető szerveink részéről is és akkor nagyon szép eredményeket valósíthatunk meg. E tanácskozások pedagógusainkra is rendkívül nagy hatással voltak. A nevelőtestületek a félévi értekezletek során maguk is feldolgozták a törvényt, meghatározták a végrehajtásban előttük álló feladatokat. A felelősség felismerése, e feladatok tudatos vállalása jellemezte nevelőtestületeink nagy többségét; Törekvéseikhez adott újabb erőt, további önbizalmat a tanácskozások lelkes hangulata, a szülők megbecsülése és elismerése valamint segítőkészsége. A társadalom áldozatkészsége. a fő törekvlA TERMELŐSZÖVETKEZETEK közül elsőként a jászfelsö- szentgyörgyi Űj Hajnal kezdte meg a munkát a hét elején. Utána a jászszentandrá- si és jászfényszarui tsz-ek. A jászberényi' járás homokos földjein elvetettek ösz- szesen 240 hold borsót, 150 hold tavaszi árpát és 250 hold mákot. Néhány nappal később fogtak munkához a szolnoki járás tsz-ei. Dicséretes azonban, hogy mégis élenjárnak a megyében. Eddig tavaszi árpából 400 holdat, mákból 500 holdat és borsóból 400 holdat vetettek. Kiemelkedő a besenyszögi szövetkezetek gazdáinak munkája. A járás 400 hold árpavetéséből 300 hold az övék. Jól dolgoznak a szolnoki Lenin Tsz- ben is. Jelenleg 11 fogatos vetőgép és 3 erőgép — félig leeresztett gumikkal — dolgozik. Póden Gyula főag'ro- nómus szerint 10 nap alat; befejezik a tavaszi vetést. Hetven holdon az olaj i er; már földben van, utána 140 hold lucerna, 285 hold árpa 110 hold borsó és 180 hole cukorrépa következik a jelentésben. A tiszaföldvári Lenin Ts; vezetői jelentették, hogy szombaton is vetették a borsót, a lucernát és a cukorrépát, 80 hold mák pedig már a földben van. A törökszentmiklósi gazdák szintén dolgoznak. Elvetettek 142 hold borsót és haladnak az árpával is. Kun- szentmártonban földbe került mákból 127 hold és borsóból 132 hold. az Állami gazdaságokban szombaton teljes erővel megkezdték a munkát. Jelenleg a megyében mintegy 100 erőgép és 150 fogatos vetőgép dolgozik. A héki gazdaságban 200 hold mák vetését már be is fejezték. Szolnokon és a Jászságban tegnap estig földbe került összesen 280 hold árpa és most is dolgoznak a vetőgépek. Végeztek 50 hold cukorrépa vetésével a Középtiszai Állami Gazdaság dolgozói. A megye egyik legrosszabb talajadottságaival rendelkező palotásiak is hozzáfogtak a vetéshez. Mind a tizenhárom gazdaságban úgy határoztak, hogy április 4-ét is munkával ünnepelik és a határban köszöntik felszabadulásunk 17. évfordulóját. Igyekezni kell a vetéssel, mert az idő sürget, saját érdeke minden gazdaságnak, hogy a lehető leggyorsabban befejezze. EGY MÁSIK probléma a leánytanulók helyzete az 5+ 1-es rendszeren belül. A gimnáziumban tanulók nagyobbik fele lány. Részükre az oktatandó szakma kiválasztása ma még nem kis gondot okoz. (Bár a mezőgazdaságban nem kevés az ilyen lehetőség.) Éppen ezért irányító szerveinknek és iskoláinknak is többet és alaposabban kell foglalkozniok ezzel. Kísérleteznek már egyes szakmákban való előképzésre lányok részére üzemi bázis nélkül, az iskola falain belül teremtve meg az elsajátítás feltételeit. Ezek a kísérletek figyelemre méltóakv a bevált módszereket alkalmazni is fogjuk, de természetesen ez nem a megoldás fő útja. hanem csak egyik módja lehet. Általános és középiskoláinkban egyaránt felvetődött a kettős nevelés kérdése. Az eddigiek során szinte kizárólagosan világnézeti nevelési kérdésekre gondoltunk ha erről szó került. Most is így jelentkezett elsősorban; A vitákban részvevők többsége nagyon határozottan rámutatott’ a kettőg nevelés veszélyeire és annak szükségességére, hogy az iskolát világnézeti nevelői munkájában egyértelműen támogassák. Ma már egyre több azoknak a szülőknek a száma, akik ezt megértik és a maguk részéről ennek megfelelően nevelik gyermeküket. A kérdés azonban még mindig eleven és élő, korántsem tekinthető megoldottnak. Éppen ezért nevelőtestületeinknek a családi neveléshez további hathatós segítséget kell nyújtaniuk. A kettős nevelés problémaköre azonban nagyon érdekesen bővült. Uj területeken való jelentkezése sajátosan tükrözi az iskolareform törekvéseit^ Nagvon határozottan vetődött fel például a vitákban a munkáranevelés kettőssége. A szülők nagy többsége nagyon határozottan támogatja az iskolai munkára nevelést, egyetért ezzel és igényli. Ugyanakkor ugyanezeknek a szülőknek egy része a családi nevelésben nem érvényesíti következetesen a munkára nevelés elvét, kizárólagosan az iskola feladatának tekinti; Az esetek kisebb részében találkozunk még az iskola ilyen irányú munkájának meg nem értésével. Ez olyan jelenségekben is megmutatkozik, mint A pedagógus szakszervezet szolnoki küldöttközgyűlése jelentkezik egyes esetekben az erkölcsi nevelésben. Az iskola közösségi ember nevelésére törekszik, ezt a célkitűzést sokoldalúan igyekszik megvalósítani. Ugyanekkor a családi nevelésben még nem kismértékben találkozunk — tudatosan vagy nem tudatosain — a kispolgári önzés „pedagógiájával”. E kiragadott gondolatok is bizonyítják, hogy a lezajlott tanácskozások nagyon élesen felhívták a szülők és pedagógusok figyelmét a több oldalon jelentkező kettősség felszámolásának fontosságára. A tanácskozások tapasztalatait összegezve jóleső érzéssel kell megemlékeznünk arról a segítőkészségről, amely üzemeink, termelőszövetkezeteink és a szülők széles tábora részéről megnyilvánult. Az áldozatkészség kiemelkedő példáinak sorával találkoztunk azokban az esésekben való egyetértés további forrása lesz az iskolában folyó munka eredményeinek. Sokan, nagyon sokan dolgoztak azért, hogy ezek a tanácskozások sikeresek legyenek, elérjék céljukat. Most a tanácskozások után megállapíthatjuk, hogy ezek az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. Ezúton is köszönetét mondunk mindazoknak, akik hozzájárultak e munka sikeréhez. Végül ismételten le kell vonni a tanácskozások legfőbb tanulságát: Az oktatási rendszerünkről szóló 1961. évi III. törvény megvalósításában továbbra is következetesen kell járnunk az eddigi utat. szülők, pedagógusok és a társadalom legszorosabb összefogásának útját. Bárdi Imre MTVB. művelődésügyi osztályvezető Tegnap délelőtt a Kassai úti iskolában ültek össze a szolnoki pedagógusok, a szakszervezet új városi vezetősége és a megyei küldöttek megválasztására. A beszámolót Csömöz Mihály városi bizottsági elnök tartotta. Arról beszélt, hogy a pedagógusok nemcsak érdekvédelmet, hanem az oktató-nevelő munkában segítséget is kérnék és várnak a szakszervezettől. Elmondotta, hogy az iskola és társadalom kapcsolata tovább szilárdult. Ugrásszerűen javult a szülői munkaközösségek munkája. Az előadó jelentős eredményként könyvelte el, hogy egy-egy iskola a környék kulturális központjává vált. Példaképp a Délibáb utcai és a kertvárosi iskolát említette. A kulturális munka területén is mutatkoznak eredmények. Megkezdte működését a pedagógus-klub és arra kell törekedni, hogy egyre inkább ez legyen a központja a pedagógusok művelődésének, szórakozásának. Fontos feladatként említette az iskolavezetés és a szakszervezet kapcsolatának megjavítását. A beszámolót vita követte, amelynek lezárása után került sor az új városi bizottság és a megyei küldöttek megválasztására. Molnár Sándor Moszkvai tudósítónk riportja a jövőből Hogyan étkezünk, mit eszünk Szergej ebéd után kilépett az utcára s itt összetalálkozott velünk. — Jónapot Szergej, mi az 1962-es évből jöttünk. Kor- társaink arra kértek, hogy írjunk valamit önről, s így kénytelenek voltunk átlépni jónéhány esztendőt. — Akkor hát vissza kell fordulniuk, járjuk végig éttermünket — felelt Szergej. Szergej Szolncev, aki nemrégiben fejezte be a közétkeztetési iskolát, a város egyik legkiválóbb mérnök-szakácsa Munkahelyére az autógyár éttermébe aerobusszal utaztunk; Az étterem fentről szélesre tárt zöld legyezőhöz hasonlított. Közelebbről látható volt, hogy a legyező nyele Jegy alacsony üvegfalú épület, szárai pedig termek, amelyek sugár alakban futnak szét a központból. Beléptünk a balról számított harmadik terembe. A kék szőnyegtől eltekintve a teremben minden halvány szalmaszínű volt: a futószalag és a mellette sorakozó nem túlságosan magas műanyag asztalok és székek egyaránt; A futószalag áttetsző falon haladt keresztül, a fal mögött egy dobogón már ott ült Szergej fehér köpenyben. Előtte a pulton számtalan gomb sorakozott és hol itt, hol ott villantak fel a színes lámpáeskák. A pultot egy alacsony szekrény félköre ölelte körül s ebből a szekrénykéből indullak ki a termekbe a szines futószalagok. — Milyen nagyszerű hűtőszekrény! — kiáltottunk fel. — Hűtőszekrény? — csodálkozott Szergej. — De hiszen ez magasfeszültséggel fűtött kemence. Szergej szó nélkül kinyitotta a legközelebb eső ajtót, s a látszatra, sőt tapintásra teljesen hideg rekeszben világos sárga tányérkák sorakoztak. Étvágygerjesztőén sistergett a zsír a forró hússzeletek alatt. Leültünk az egyik futószalag mellett. Egy iris táblácskán világító betűkkel megjelent az étlap. Minden sora mellett egy-egy gomb volt, csak meg kellett nyomni a megfelelőt. Amikor megebédeltünk, Szergej így szólt: — Most eltüntetem az edényeket — s ezzel a tányérokat s a csészéket a futószalag alsó szalagjára tette, amely a konyha félé haladt. Hiszen ez jellegzetes önkiszolgálás! Az edények pedig visszakerülnek a mosogatógépbe és.. — Szó sincs róla — vásott közbe jövendőből jött beszélgető társunk. — Ebből az edényből többé senki sem eszik. Elmosogatni, ezeket jóval drágább mulatság, semmint újat készíteni. A futószalag vége lejtős, s az edény egy nyílásba hullik. Tovább mentünk. Itt a központi diszpécsei szoba. A falnál sorakozó kar totékos szekrény dobozai te le voltak tömve lyuk-kártyákkal. A szakácstudomány évszázados bölcsessége, minden törvénye és finomsá ga ezekben a vékony műanyag lapocskákban. Ezeknek a lyukasztásoknak számától és elhelyezésétől függ az étel receptje, nyersanyag; keverésének egymásutánisá ga, a hőfok, sőt mind»--; egyes ételfajta sajátságos íze és illata is. És ki állítja össze a lyukkártyákat? Az üzem konyhaművészeti részlege. Amit valaha az étel- készítés titkának neveztek, azt ebben a teremben matematikai formulákká alakítják és rögzítik ezeken a lyukkártyákon,
