Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

1962. április 4. SZOLNOK MEGYEI NEPLAE 3 Megelőzték korukat Ha valaki rászánná magát, könnyen felmérhetné, hány szocialista brigád dol­gozik megyénk üzemeiben, s milyen gazdasági eredmény fémjelzi munkájukat. Az adatok puszta felsorolása azonban vajmi keveset mon­dana e széleskörű mozga­lomról, hiszen a brigádok száma állandóan gyarapodik, tevékenységük egyre sokol­dalúbbá válik. Nagyon találóan jegyezte meg valaki a Tiszamenti Ve­gyiművek egyik szocialista brigádjáról: „Minden tagja kétszer annyit ér. mint há­rom évvel ezelőtt”. Sok igaz­ság van e megállapításban. S erre nemcsak az szolgál magyarázatul, hogy három év alatt sokat gyarapodik a munkások tapasztalata, job­ban elsajátítják a szakma fo­gásait. Ez még kevés volna ilyen dicséret kiérdemlésére. A brigádok jelszava, „szocialista módon élni, dol­gozni és tanulni” nagyon sok próbára teszi a munkás kol­lektívákat; Aki e célkitűzést magáévá teszi, annak nem elég a napi norma teljesítése. Az már saját maga képzése mellett törődik az egész üzemrész gondjával-bajával, a termelési mutatók alakulá­sával, s munkatársaival egy­aránt. Azt sem lehet mon­dani, hogy anyagi előnyökért teszi ezt bárki, hiszen senki sem kap pluszmunkájáért külön jutalmat. A szolnoki fűtőházi brigádtagok fogal­mazták meg nagyon frappán­san mozgalmuk inditó okát: nem a pénzért, hanem em­berségből valósítjuk meg célkitűzésűnket. Ezért örvendetes, hogy a szocialista címért küzdő bri­gádok száma egyre inkább gyarapszik. A martfűi Tisza Cipőgyárban például össze­sen 47 brigád dolgozik; Kö­zülük tizenkettő már meg­kapta a szocialista címet, harmincöt küzd érte. A brigádtagoknak szak­mailag. politikailag egy­aránt fejlődniük kell, s ez esetenként tetemes időt rabol el tőlük. Mivel a brigád nem zárt közösség, a gyen­gébb teljesítményt elérőket nem közösíthetik ki maguk közül. Sőt. a saját maguk al­kotta erkölcsi szabályok sze­Az, aki a régi rendszerben tudós, orvos, mérnök, ügy­véd, pedagógus lehetett, ál­talában polgári, kispolgári vagy legjobb esetben értel­miségi származású volt. A társadalom, a származás, az osztályhelyzet pedig világné­zetet is ad. Ugyanakkor mi is kitermeltük a mi szocia­lista társadalmi rendszerünk saját értelmiségét; Mi különbözteti meg a mi értelmiségünket a régi értel­miségtől? Mindenekelőtt az. hogy többségének osztály­szempontból más a szárma­zása. munkás vagy paraszti származású. Teszünk-e azon­ban most különbséget értel­miségi és értelmiségi között? Nem teszünk. Azt nézzük, hol áll ma az illető, s ha a rendszerünk becsületes pol­gára, ha tisztességgel, hűség­gel. odaadással látja el a munkáját, akkor nyugodtan rámondhatjuk, hogy ez mór a mi új értelmiségünk. Oj ér­telmiségi abban az értelem­ben, hogy a szocialista társa­dalomnak odaadó, áldozat­kész tagja. Az értelmiségnek azonban van egy olyan része is, amely gondolkodásában még erősen kispolgári és amellyel szemben ugyanazok a nevelési kötelezettségek áll­nak fenn. amelyek a volt kis­polgársággal, a volt középpa­rasztsággal 3zemben. Az elmúlt 17 esztendő alatt tehát hatalmas társadalmi változás történt hazánkban. Társadalmunk ezalatt, osz­tályszerkezetét tekintve, alap­vetően átalakult és úton van afelé, hogy a munkásosztály, a termelőszövetkezeti pa­rasztság és a szocialista értel­miség szocialista társadalom­má váljék. Ezt a párt poli­tikájának figyelembe kell vennie és- figyelembe is veszi. Az előadó ezután az osz­rint segíteni is kell azokat, ami esetleg az egyéni telje­sítmények csökkenésére ve­zet. Ellátnak olyan felada­tokat is a brigádok tagjai, amiket nem kellene okvetle­nül megcsinálni ok. A Szol­noki Cukorgyárban például a fűtők álltak neki a falazás­nak, mivel a karbantartási munkákkal haladni kell. A cukorgyár kazánházi brigád­ja különben sok egyéb szem­pontból is figyelemre méltó. Elhatározták például, hogy üzemrészük állóeszközeit szocialista megőrzésre veszik át, s annak megfelelően gondjukat viselik. Úgy dön­töttek: kéziszerszámaikat is egy helyen tartják, s együt­tesen vigyáznak azokra. Más üzemekben rovancs idején mennyi veszekedés, hosszú ideig elhúzódó ellenségeske­dés származik a kéziszerszá­mok elvesztéséből, esetleges eltulajdonításából. A cukor­gyáriak elejét vették ennek. Számtalan ilyen példa után nem túlzás az a megállapí­tás: a szocialista brigádok tagjai megelőzték korukat, s nagyszerű például szolgálnak társaiknak. A munkásszoli­daritás, az egymás iránti fi­gyelem is fokozódott, amióta ez a mozgalom erőre kapott. A Tiszamenti Vegyiművek villanyszerelői segítették egyik munkatársuk családi­ház építését, a cipőgyáriak meg balesetet szenvedett tár­suk helyett végzik el a mun­ka nehezét, hogy keresete ne csökkenjen sérülése után se, ne lássa kárát a család. A szocialista brigádokat jellemző sok vonás közül ta­lán a legfontosabb mégis az, hogy tagjaik állandóan ke­resik: hogyan lehetne gazda­ságosabban. termelékenyeb­ben. jobb minőségű árut ter­melni. Magától érthető, hogy a nagyüzemek munká­jának egésze nem egy bri­gádtól függ. Egy-egy részfel­adat megoldása azonban jó­részt a brigádokon múlik. Ők ismerik legjobban mun­katerületüket, úgyszólván sa­ját bőrükön érzik nehézsége­it. Ezért hozakodhatnak elő jó javaslatokkal; Úgy mint a megyei építőipari vállalat TMK műhelyének Bezerédy brigádja tette: Régebben a tályharc kérdéseire tért át, aláhúzva: szállítószalagokat 5—6 em­ber cipelte a tárolóhelyről a műhelybe. Állandó baleset- veszély állt fenn. Ezért egy forgózsámolyos kocsit készí­tettek, amin két ember köny- nyen mozgathatja a szállító- szalagokat. Nemcsak a munka lett könnyebb, hanem a szállítás közben három­négy ember más munkát vé­gezhet. Mondhatná valaki, hogy nem nagy dolog ez. Ha viszont arra gondolunk, hogy most már száznál jóval több szocialista brigád dolgozik üzemeinkben, s azok mind­egyike megtette a magáét a termelékenység fokozása ér­dekében, a belső tartalékok hasznosításáért, s példájukat többszázan követik, akkor csak az elismerés hangján szólhatunk az ilyen kezdemé­nyezésekről. A közelmúlt napokban tar­tott termelési tanácskozáso­kon is a szocialista brigádok kezdeményzésével foglalkoz­tak a legtöbb helyen az évi munkaversenyvállalások ki­dolgozásával. Jónéhány bri­gád figyelme az üzem portá­ján túl is kiterjed. A Szolno­ki Fűtőház egyik szocialista brigádjának tagjai például megígérték: társadalmi mun­kában segítik az új MÁV kórház építését. Arra meg — többnyire maguk is fiatalok lévén — különös örömmel vállalkoztak, hogy az általuk patronált iskola tanulói kö­zül úttörő vasutasokat képez­nek ki. MINDEZEK után érthetet­len egyes gazdasági-, műsza­ki vezetők bizonyos fokú kö­zönye a szocialista brigád­mozgalom iránt. A brigádok munkájába — többek között a Tisza Cipőgyárban — nem kapcsolódnak be kellően, sőt Jászberényben olyan eset is előfordult, hogy különböző munkahelyekre helyezték a szocialista brigád tagjait. Tekintve, hogy a brigádok munkájának eredménye je­lentős mértékben függ a gaz­dasági-. műszaki vezetők ma­gatartásától, jó lenne, ha a mozgalmi szervek mellett ők is segítenék — kivétel nél­kül — a munkaverseny e magasabbfokú válfaját, a jö­vő emberét nevelő szocialista brigádmozgalmat; Simon Béla csolatainkat is? Az egyik az úgynevezett AZ ÜT KÉT OLDALÁN Sima, „csinált” vt visz Jászberényből Jásztelekre. Vele egy vonalban szépen gondozott földek simulnak egymáshoz. Távolabb szemet gyönyörködtető kertészet látszik, mely kora tavasztól késő őszig bő terméssel hir­deti a nagyüzemi gazdálko­dás eredményességét. Vele szemben — az út másik ol­dalán — csak egy kis föld­darabkát borítanak meleg­ágyak. Szinte két világot vá­laszt el egymástól az aszfalt léniája: S hogy ma már mégsem választ el két világot ez az évszázados parasztisors húz­ta vonal, hogy nemrégiben ez a kis föld is belesimult a kö­zös ölelő karjába, annak két barna leányszem, huncut me­nyecske gondolkodás az oka. /frúbe ßek&diÖntätt a db&teiem. Nyolc évvel ezelőtt — nem kis fontolgatás után — hatá­rozták el Siposék, hogy be­lépnek a Kossuthba.­— Nem élet ez igy, csak kínlódás az egész. Meg kel­lene próbálni, hátha mégis jobb az az igen feldícsért közös — mondotta ki a dön­tő szót a család feje; Marika, a 14 esztendős kis­lány épp, hogy kicseperedett az iskolapadból, beállt a szövetkezet kertészetébe. — Jól jön majd a házhoz az a pénz is, amit én keresek — magyarázta barátnőinek elhatározása indítékát. Ezután már a közös mun­kában teltek el a Sipos csa­lád napjai. S nem haszonta­lanul. Házat építettek... ez volt az első szerzemény;.; aztán Marika megvette — helyesebben megcsináltatta bútorát. Tizenhatezer forin­tot fizetett érte... később meglett a kelengye is, s mire beköszöntött szívébe a sze­relem, már nem volt gondja arra mit visz saját fészkébe. Jlb a (UtumyM ? » nagy $ A szerelem, az a bizonyos nagy Ö pedig megtalálta a szívéhez vezető utat, s ' rö­videsen arról folyt a beszéd a szövetkezetben, hogy Ká­bák Pista feleségül kérte a Síposék Marikáját. — No, ugyan, hogy lesz? — kivan csiskodtak többen. — Pista jön-e a tsz-be, vagy Marika megy az egyéni ker­tészetbe? Az bizony úgy esett, hogy a vőlegény igencsak kötötte az ebet a karóhoz, már hogy ő nem lép be a szövetkezetbe. Jobban él ő ideki, mint le­endő apósáék a „kolhozban” — Csak nem hagysz itt minket Marika!? — mondták a leánypajtások: Társadalmi tervező és szerkesztő irodák osztályharc igenis baloldali veszély, van! Nálunk az osztályharc fő formája ma a gazdasági épí­tő munka, valamint az ideo­lógiai és politikai nevelő­munka. A proletárdiktatúra három funkciója közül ma a gazdasági szervező és kultu­rális nevelő funkció van elő­térben, s a harmadik az első kettőhöz képest háttérbe szo­rult. De van adminisztratív, rendőri intézkedéseket kívánó osztályharc is, habár ez vi­szonylag ritka. Mi a harcot a volt burzsoá, illetve ellen­séges elemek ellen szükség­telenül és ok nélkül nem élezzük, mert ez nem érde­künk. Ha azonban ők élezik a harcot, akkor a legkemé­nyebb eszközökkel fellépünk ellenük és alkalmazzuk ve­lük szemben a proletárdik­tatúra szigorát. Nagyon vi­gyázzunk azonban arra, hogy ne folytassunk adminisztra­tív harcot saját szövetsége­seink ellen és ne tévesszük össze a poitikai nevelést az adminisztratív harccal! Egy időben az volt a jel­szó. hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Ez rossz, szektás jelszó, a bizalmat­lanság. a gyanakvás jelszava volt. Ma gyakran halljuk azt a Kádár elvtárs megfo­galmazta gondolatot. hogy aki nincs ellenünk, az ve­lünk van. Ez jó, helyes jel­szó, megfelel a társadalmunk szerkezetében és népünk gondolkodásában végbement fejlődésnek. Milyen veszélyek fenyege­tik ma ä mi szövetségi po­litikánkat és igy tömegkap­vagyis a szektásság. A párt az ellenforradalom leverése után abból indult ki, hogy a magyar néptömegek szocializ­must akarnak. Bizalommal volt a tömegek iránt és en­nek a bizalomnak a segít­ségével tudott gyorsan kon­szolidálni. Mennyire helyte­len lenne most, több mint öt esztendő után, a tömegek­kel szemben bármiféle szek­tás bizalmatlanság. Ezért kell üldöznünk azt, ha valaki összetéveszti a tévedő em­bert vagy a kritizáló embert az ellenséggel. Nekünk min­dig a nép, a tömegek iránti bizalomból kell kiindulnunk. Van-e jobboldali veszély ? Van. ami elsősorban abban jelentkezik, hogy most éle­deznek az 1956-os revizio­nisták és azt mondják, hogy a XXII. kongresszus őket igazolta. Ugyanakkor a pro­letárdiktatúra megszűnését szorgalmazzák, mondván: a Szovjetunióban már össznépi állam van. miért nincs már nálunk is össznépi állam, mért van nálunk még min­dig proletárdiktatúra? Igye­keznek elmosni a párt, a munkásosztály vezető szere­pét. s bizonyos békülékeny- ség jelentkezik az ellensé­ges nézetekkel szemben. Nyilvánvaló, hogy a jobbol­dali veszéllyel szemben is fel kell lépni. Mert a XXII. kongresszus a Szovjetunió Kommunista Pártját és a marxizmus—leninizmus igaz­ságát igazolta. A XXII. kongresszus a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai A Vaszil Kolarovról elne­vezett szófiai erősáramú be­rendezéseket gyártó üzem szakemberei a múlt évben megteremtették az alkotó együttműködés új formáját. Megszervezték a társadalmi tervező és szerkesztő irodát, amelynek tagjai: mérnökök, technikusok, közgazdászok, könyvelők, élenjáró dolgo­zók, ésszerűsítők, stb., akik a munkanap végeztével meg­vitatják a legfontosabb mű­Bizottságának és a Magyar Szocialista Munkáspárt 7955. november 4-e óta folytatott politikájának adott a legtel­jesebb mértékben igazat! Pártunk ma lényegesen ki­sebb, mint az ellenforrada­lom előtt volt. Ez több szem­pontból helyes és egészséges, de ennek bizonyos konzek­venciái is vannak. A szo­cializmust nem egyedül a kommunisták építik, nem is tudják egyedül felépíteni és nem is csak a kommunis­táknak épül a szocializmus. Ezt némely elvtárs, aki szek­tás állásponton van, nem hajlandó tudomásul venni. Pedig ez az ország — Ma­gyarország — nemcsak a kommunistáké, hanem a ma­gyar dolgozó népé és mi a magyar dolgozó néppel együtt, annak élén, a ma­gyar dolgozó népnek épít­jük a szocializmust. Itt kell felhívni a figyel­met politikánknak egy igen lényeges pontjára, amely kö­rül azonban az elmúlt esz­tendőkben itt-ott voltak és még vannak is viták. Ez pe­dig a funkciók betöltése. A párt néhány esztendő óta igen következetesen vallja azt az elvet és ragaszkodik is hozzá, hogy hazánkban a pártfunkciókon kívül minden funkciót betol thetnek pártonkívüliek Mert vajon az jellemzi-e a munkásosztály vezető szere­pét, hogy mindenütt a mun­kások ülnek a vezető funk­ciókban? Kádár elvtárs erre azt mondta: az jelenti a párt vezető szerepének érvényesü­lését, hogy minden poszton a munkásosztály pártjának po­litikáját következetesen kép­szaki és gazdasági kéidése- ket. A társadalmi iroda felada­ta az üzem munka kollektí­vájának aktivizálása. . Az ország nehéz- és villa­mosipari üzemeiben 72 tár­sadalmi tervező- és kon­strukciós iroda, 96 gazdasági elemzést végző iroda, vala­mint 70 minőségi ellenőrzést vég. ő társadalmi csoport működik. tnselő és végrehajtó emberek ülnek. Mert a marxista—leni­nista párt, a kommunista párt a munkásosztály politikáját folytatja és ha a pozíciókat, a vezető állásokat olyanokkal töltjük be, akik a munkás- osztály politikáját folytatják, akkor azon a helyen érvé­nyesül a munkásosztály ve­zető szerepe! Ma már, a né­pi demokratikus fejlődés annyi esztendeje, oly nagy társadalmi változások után nem az a döntő, hogy az, akit valamilyen vezető poszt­ra állítanak, maga munkás legyen. Darvasi István elvtárs vé­gezetül azzal foglalkozott: a XXII. kongresszus kimond­ta, hogy a szovjet állam az egész nép állama, a Szovjet­unió Kommunista Pártja az egész nép pártja. A Szovjet­unióban a proletárdiktatúra betöltötte történelmi szere­pét, ezért vált a szovjet ál­lam össznépi állammá. Ná­lunk azonban még proletár- diktatúra van, tehát a mi államunk még nem össznépi állam, a mi pártunk még nem össz­népi párt, mert bár a mi társadalmunk szerkezetében is nagy változások történtek, de nem történtek meg azok a nagy változások, amelyek a szovjet, társadalomban már végbementek. A szocializ­mus gazdasági építése köze­pette folytatott helyes szö­vetségi politika, a párt és a tömegek jó kapcsolata, az ideológiai és politikai nevelő­munka, illetve ezeknek együttes hatása teremti majd meg a szocialista népi-nem­zeti egységet, a mi szocialis­ta nemzetünket, a mi osz­tály nélküli társadalmunkat A kislány azonban nem hallgatott a szóra, erősebb volt szívében a szerelem. Amikor két évvel ezelőtt be­kötötték lenszín haját, bú­csút mondott a közösnek, s átpártolt a másik kertészetbe, az út túloldalára. yfiufnxbcídíak, de nem ggabaft&diak — Ha • napszámost foga­dunk, akkor sokat kell fizet­ni — számolgatott a fiatal pár. — Inkább Marikának kell segíteni kint a kértészet- ben is. Nem volt könnyű életük, az bizonyos. Csak melegágyi trágyáért 14 000 forintot fi­zettek ki. Aztán nem kaptak olyan kasokat, amilyenre szükségük lett volna. Piacra Gyöngyösre, Egerbe szállítot­tak teherautón, de legtöbb­ször vonaton, mert a fuvar igen drága. Két éjszaka tö­rődtek, s jóformán alig ke­restek. Aztán az adót is ki kellett fizetni pontosan. Meg­szokottá vált a hajnali három órai kelés... a késő éjszaká­ba nyúló munka. Aztán meg nem volt saját otthonuk. Pis­ta édesanyjánál laktak, s bár a néni nagy szeretettel vette körül őket, csak nem volt az a saját édes otthonuk. — A szövetkezetben nem volt ennyi gondunk... — kockáztatott meg egyszeregy ártatlannak látszó megjegy­zést Marika. Másszor meg azzal a hírrel érkezett, haza a városból, hogy a Kossuth igen jól fizetett. Most osztot­ták a bort is a tagoknak, öt forintjával literjét. Akárhogy számolgattak, — csak nem jutott nekik annyi jövedelem, mintha a Kos­suthban dolgoztak volna. No,' majd jövőre... — : móri dogé tta férjuram. Ami igaz, az igaz! Valóban gyarapodtak a következő év­ben a fiatalok — egy kisba­bával. Megszületett Jutka, a kis gömböc, feketeszemű leányka. A kereset azonban csak nem szaladt följebb évi tízezer forintnál. Az idén, január elején szó , nélkül útra készülődött a ♦ férj. ♦ — Bemegyek a városba. { délre itthon vagyok — mond- Jta asszonya kérdésére. ♦ így történt, hogy a szövet­kezetbe vezető utat másod- jszor már a férj találta meg, ♦ s másnap adta oda a belépé­♦ si nyilatkozatot Marikának ? aláírásra. Egyszóval, minden {úgy esett, ahogyan azt a férj Jakarta. Vagy talán úgy, aho- ♦gyan egy huncut asszonyka {mondotta: ; — Ha ellenkeztem volna {vele annakidején, talán még {feleségül se vett volna. így {jobb volt, mert a saját bőrén {tapasztalta Pista, milyen az {egyéni kertész élete. ♦ 'Viddiatébtek, ♦ : {édbket baknak I a {ecdkék | Pár nap múlva hazatérnek ♦ a fecskék és rakni kezdik {fészküket! Marikáékat is ha­♦ sonló gondok f oglalkoztat- {ják. Ketten a szövetkezetben {megkeresik ebben az évben taz ezer munkaegységet. Ez {harminc forintjával — mivel {az idén ennyit terveztek a ♦ gazdák — harminc ezer fo­♦ rintot tesz ki. Ehhez jön még ♦ a háztáji, no meg a kis kert. ♦ amiben csináltak egy kis me­♦ legágyat... palántát nevei­dnek. s ha eladják, ez is szép ♦ jövedelmet hoz. Most így be­levághatnak az építkezésbe. { Két.szóba összkomfortos há- {zat építenek maguknak az új telepen. S szinte átforrósodik a szívük már a puszta gon­dolatra is, hogy saját ottho­nuk lesz. ♦ Kábák Pista meg hites fe­jlesése jártak egy útnak két {oldalán. A naposabbra azon- {ban csak az idei tavaszon {léptek. í Varga Viktória

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents