Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

1962. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ez év márciusi ülésén meg­vizsgálta az 1958. évi decem­beri határozatának végre­hajtását. a falu szociálisra átalakításában és a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésé­ben elért eredményeket, s meghatározta az elkövetkező évek legfontosabb feladatait. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy „hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, egész népgazda­ságunkban osztatlanul ural­kodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok és az át­szervezés 3 esztendejében egyidejűleg emelkedett a ma­gyar mezőgazdaság termelése is. A munkáshatalom meg­védése és megszilárdulása az ellenforradalmi támadással szemben, a szocialista nép- gazdaságfejlesztésben elért gazdasági eredmények álta­lában és a mezőgazdaság szocialista átszervezése: ez a magyar nép 1956. novembere óta elért kiemelkedő egy­mással összefüggő történelmi jelentőségű három győzelme. A kettős feladat teljesítése C és a további feladatok Szolnok megye mezőgazdaságában Irta: CSÁKI ISTVÁN gazdaság fölényét a Jiapita- lista és kisárutermelés fölött.” j A mezőgazdaság szocialista átszervezése, falun a szocia­lista termelési viszonyok , megteremtése érdekében egész dolgozó népünk, rn.un- | kásosztályunk nagy erőfeszí- | test és nagy anyagi befek­A mezőgazdaság szocialista átszervezése b efejezéséne k különleges jelentősége abban van, hogy ezzel megerősö­dött népi demokratikus ál­lamunk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Dol­gozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze, társa­dalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a munkásosztály, a termelőszövetkezeti pa­rasztság és az értelmiség egységes szocialista társadal­mává váljék.” Az 1958. decmberj hatá­rozat nagy történelmi jelen­tősége abban van. hogy nem­csak a termelőszövetkezetek megszervezését, a dolgozó parasztok földjének, erejének szövetkezetekben való egye­sítését tervezte meg. hanem azt is, hogy mi legyen az átszervezés előrehaladásával. Meghatározta, azt is. hogy ml történjen a megalakult szö­vetkezetekben, mit csinálja­nak a kommunisták, a szö­vetkezeti gazdák, mi a kö­telessége az államhatalmi és államigazgatási szerveknek, milyen támogatást adjon a szövetkezetek megerősítésé­hez, megszilárdításához a munkásosztály. Meghatározta tehát annak útját és módját, hogyan bontakozzon ki egy­séges erőfeszítés a falu szo­cialista viszonyainak meg­teremtésére. A mezőgazdaság szocialista átszervezése úgy ment vég­be, ahogyan a párt azt meg­tervezte: a dolgozó paraszt­sággá] teljes egyetértésben. Mindezek következtében az egyes termelőszövetkezetek­ben — de a mezőgazdaságban általában — az átszervezés időszakában is hasznosították a nagyüzemi gazdálkodásban feltalálható tartalékokat. így történhetett, hogy 1959—61-es eszendőben — erre az idő­szakra esik az átszervezés legnagyobb része — a mező­gazdaság bruttó termelése 8.5 százalékkal, az értékesí­tett áruk mennyisége pedig 13,3 százalékkal növekedett. A Központi Bizottság ülé­sével lezárult mezőgazdasá­gunk fejlődésének egy nehéz, küzdelemmel, hősi erőfeszí­téssel teli szakasza, megtör­tént a falu nagy forradalmi átalakulása és ezzel elérkez­tünk oda. hogy a falun most már erőinket a mezőgazdasá­gi termelés gyors és hatha­tós emelésére fordíthatjuk. Azért összegezte Köznonti Bizottságunk a kettős feladat megvalósításának helyzetét, az elért eredményeket, s von­ta le a megtett út következ­tetéseit. hoev mos már egész társadalmunk figyelmét egy feladatra, a termelés emelé­sére irányíthassa; „Mezőgazdaságunk fejlő­désében most új fejezet nyí­lik: — hangsúlyozza a ha­tározat, — az átszervezés be­fejeztével erőinket most már -> mezőnazdaságban egyetlen tő feladatra, a termelés gyorsütemű fejlesztésére for­díthatjuk, A terméshozamok, a terme’ékenység növelésével kell végérvényesen bebizo­nyítani a szocialista mezö­j tetést eszközölt. Ismeretes j Pl- hogy 3 év alatt mintegy : 19 milliárd forint beruhá- ! zást kapott a mezőgazdaság. |Ez a jelentős anyagi támoga- , tás elengedhetetlenül szüksé­ges volt ahhoz, hogy meg- j teremtsük falun azokat a I feltételeket, amelyekre tá- * maszkodva minden eddiginél gyorsabban mehetünk előre a termelés színvonalának i emelésében. Munkásosztá- lyunk, dolgozó népünk a ia- jlunak, a dolgozó parasztság- j aak nyújtott segítsége és í anyagi támogatása után jog­ágai elvárja a következőket. 1. Szocialista mezőgazdasá­gunk biztosítsa, hogy min­den időben — jó és kevésbé jó időjárási viszonyok között is — zavartalan. legyen a piaci ellátás. Szűnjön meg az az állapot, hogy ha sok eső van azért, ha szárazság van azért, valami azonban min­idig jelentkezik hiányként. 2. Termelje meg és bizto- ' sítsa mezőgazdaságunk az i iparnak szükséges nyers- 'anyagot, a növényi eredetűt és állati eredetűt egyaránt. 3. Termeljen mezőgazda­ságunk nagy mennyiségben olyan cikkeket. amelyekkel a nemzetiközi kereskedelem­ben országunk megállja he­lyét. 4. Járuljon hozzá mező- gazdaságunk az eddiginél is fokozottabb mértékben a nemzeti jövedelem termelé­séhez. Biztosítsa az egy te­rületegységre eső termelés mennyiségének és értékének állandó növelését. E célok eléréséhez mutat­ja meg az utat a Központi Bizottság márciusi ülésének határozata. A Szolnok megyei Pártbi­zottság 1962. április 20-án ki­bővített ülésen tárgyalta meg' a Központi Bizottság határo­zatából adódó feladatokat, azdk végrehajtásának útját és módját. A vitában részt­vevők. — pártmunkások, gaz­dasági vezetők, mezőgazdasá­gi szakemberek — felszóla­lásaikban részletesen elemez­ték, tényekkel, számokkal bi­zonyították nemcsak azt, hogy lehetséges volt a kettős feladat egyidőben való vég­rehajtása, hanem azt is. hogy miután Szolnok megyében — néhány más megyével együtt — az országosnál hamarabb ment végbe a mezőgazdaság szocialista átszervezése, már olyan számok és számadatok állnak rendelkezésre, ame­lyek azt bizonyítják, hogy a szocialista termelési viszo­nyok megteremtése után azonnal és gvorsan lehetsé­ges nagyarányú előrehala­dást elérni a termeiéi szín­vonalának emelésében. Az 1961-es gazdasági év nem volt kedvező a mező- gazdasági termelésre. A nö­vények — különösen a ka­pásnövények — a fő te- nyészidőben nem kapták meg a szükséges csapadékot, sőt csak egyharmadát kap­ták meg annak, ami a 40 éves átlag. Ennek ellenére a megye mezőgazdasága lénye­gesen túlhaladta az 1960-as termelési szintet. Búzából pl. 12 mázsa volt az átlagter­més katasztrálie holdanként. Ilyen magas termést Szolnok megyében még nem sikerült búzából elérni. Az összesített adatok szerint egy kataszt- rális holdra eső termék- mennyiség búzából 17,5, őszi árpából 24,8. kukoricából 1,4. napraforgóból 2. lucemaszé- nából 27,1, rostkenderből 57,2 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. Még biztatóbb a kép, ha 1 a megye mezőgazdaságának fejlődését több esztendő eredményein mérjük. Jel­lemző például, hegy 1957-hez viszonyítva kenyérgabonából 45,5, vágósertésből 54,4, ba­romfiból 99,5, tojásból 58,9 és tejből 71.3 százalékkal adott több árut 1961-ben Szolnok megye mezőgazda­sága. A mezőgazdaság által termelt 54 legfontosabb cikk összesített adata alapján 1961-ben 34.5 százalékkal kapott népgazdaságunk több árut Szolnok megye mező- gazdaságából, mint 1957-ben. Még biztosabb és biztatóbb számokat kapunk, ha Szol­nok megye szocialista mező- gazdasága mögött lévő 3 esz­tendő — 1959—61 — adatait hasonlítjuk össze az előző — 1956—58 — évek adataival. Ezek szerint az utóbbi 3 év­ben Szolnok megyéből 26 szá­zalékkal több kenyérgabonát, 30.1 százalékkal több vágó­sertést, 66,3 százalékkal több vágómarhát, 62,5 százalékkal több baromfihúst, 43,6 szá­zalékkal több tejet és 20,5 százalékkal több tojást vásá­roltak fel, mint az előző 3 esztendőben. Ezek a számok beszédesen bizonyítják a szo­cialista mezőgazdaságban rej­lő nagy lehetőségeket. Mi tette lehetővé, hogy az 1959-es átszervezés után 3 esztendő alatt ilyen biztató eredmények születtek a me­gye mezőgazdaságában? A) Az elért eredmények­ben a legnagyobb érdem dol­gozó parasztságunké. 1959 to­vaszán a párt hívó szavára a megye parasztságának túl­nyomó többsége belépett a termelőszövetkezetbe, s rövid idő alatt erejének egyesíté­sével máris jelentős ered­ményt ért el. Azóta pedig egyre lelkesebb, gondosaim ! munkának lehetünk ta­I núí a termelöszövetkeze­I tokban. Dolgozó paraszt­ságunk \ — a szövetkezeti gazdák — rendkívül nagy erőfeszítést tettek az utóbbi esztendők viszontagságainak leküzdésére. Szinte hősies erőfeszítéssel tudtuk 1960 őszén a rendkívüli csapadé­kos időjárás közepette ter­ményeinket betakarítani. 1961-ben végig küzdeni kel­lett az aszállyal. A szövet­kezeti gazdák és családtag­jaik nagy szorgalommal, igyekezettel, végezték a munkát. Ez a szorgalom, ez az igyekezet, a szövetkezeti gazdálkodásba vetett hit szilárdsága képezte minden sikernek az alapját. B) Pártunk Központi Ve­zetősége, a párt minden szerve és szervezete nagy gondot fordított arra, hogy a falun kialakult új termelési viszonyok erősödjenek, szi­lárduljanak. A párt min­denkor figyelemmel kísérte a termelőszövetkezetek belső életét, politikai helyzetét, s a kommunistákon keresztül segítséget nyújtott. olyan helyzet, olyan körülmények megteremtéséhez, amiben a dolgozó parasztok minden nap és minden órában élez­ték, hogy a szövetkezet az övéké, s olyan lesz, annyit nyújt anyagiakban és min­den tekintetben, amilyenné a szövetkezeti gazdák közös erőfeszítése, ereje azt teszi. Ma már a termelőszövetke­zetedben a megye egész te­rületén erős pártszervezetek dolgoznak, amelyek kivívták a szövetkezeti gazdák előtt a tekintélyt és megszerezték a szövetkezeti gazdák támo­gatását. C) A párt- és állami szer­vek segítették, hogy minden szövetkezetben legyen a nagyüzemi gazdálkodáshoz értő nagy tudással és ta­pasztalattal rendelkező szak­ember. Államunk anyagilag is támogatta azokat a szak­embereket, akik a szövetke­zetekben vállaltak munkát. D) A munkásosztály, a munkásosztály állama min­den eszközzel, géppel, hitel­lel, beruházásokkal támogat­ta a megalakult új és meg­növekedett termelőszövetke­zeteket. Jellemző például, hogy Szolnok megyében a múltból alig maradt nagy­üzemi épület. Ami van, az nagyrészt a szocialista át­szervezés időszakában épült, A legutóbbi 3 év alatt az ország mezőgazdasága 21 590 traktort és még ennél is sok­kal több munkagépet ka­pott. Egy traktoregységre az 1958. évi 339 katasztrális hold helyett 1961 végén 172 katasztrális hold ' szántóterü­let jutott. E) A dolgozó parasztok túlnyomó többsége megtalál­ta számítását anyagilag» is a nagyüzemi gazdaságokban. A megye termelőszövetke­zetei — leküzdve a kezdettel járó nehézségeket — most már anyagilag, szervezetileg, politikailag megerősödtek, amiben különösen &z 1961-es esztendő nagy előrehaladást hozott. Egy év alatt —1961- ben az előző esztendőhöz vi­szonyítva, a szövetkezetek ossz üzemi bevétele 40 szá­zalékkal. a tisztavagyon 39 százalékkal, a tagságnak a közösből származó jövedel­me több mint 57 millió fo­rinttal növekedett. 1961-ben a szövetkezetek több mint 250 millió forintot ruháztak be, s év végén — annak el­lenére, hogy az egy tagra eső jövedelem mintegy 500 fo­rinttal haladni meg az előző évit — több mint 100 millió, foktattal pöyeUék a terme­lésre' fartálékólf ^anyagok <fc' eszközök értékét. A számok, amelyek az 1961-es esztendő gazdálkodá­sáról rendelkezésünkre áll­nak biztatóak, s kifejezik azt a . nagy lelkesedést és erőfe­szítést. amely a szövetkezeti gazdák, mezőgazdászok, trak­torosok. a szakigazgatás, a tanácsi dolgozók részéről ta­pasztalható volt és egyben megmutatják azt az utat is, hogy merre kell menni, mi­lyen irányban kell &7, 1962-es esztendőben és a további években előrehaladni. Ah­hoz, hogy az 1962-es eszten­dőben újabb lépéseket te­gyünk előre a nagyüzemi ter­melés színvonalának emelése terén, különösen nagy fi­gyelmet kell fordítani a kö­vetkezőkre. Erősíteni a vezetést. Segí­teni a vezetőségeket abban, hogy elsajátítsák a korszerű nagyüzemi gazdálkodás irá­nyításának minden részkér­dését. Tovább kell fejleszteni a szövetkezetek belső életét, szélesíteni a termelőszövet­kezeti demokráciát, segíteni a választott szerveket fel­adataik maradéktalan ellátá­sában. Egész évben következetes harcot kell folytatni az évi termelési, gazdálkodási ter­vek maradéktalan teljesíté­séért. Fokozni kell az 1961-es esztendőben jól bevált anya­gi ösztönzést, még nagyobb anyagi érdekeltséget kell te­remteni a növénytermelés után most már az állatte­nyésztés különböző ágazatai­ban is. Tovább erősíteni a párt- szervezeteket, — javítani a pártszervezetek munkáját, fokozni a felvilágosító, ne­velő szót a termelőszövetke­zeteken belül. A megyei pártbizottság megállapítása szerint sokkal nagyobbak szocialista mező- gazdaságunkban a lehetősé­gek, mint amelyeket kihasz­náltunk eddig, s hogy ha az elkövetkező időszakban a ta­valyinál is körültekintőbb, gondosabb és következete­sebb munka folyik a párt­állami szervek, a szövetke­zeti gazdák részéről, nagy eredmények születhetnek Szolnok megye mezőgazda­ságában. Az 1962-es esztendő tava­sza a szokottnál később kö­szöntött be. s ennél fogva a mezőgazdasági termelés egyes területein hátrányos helyzet­be kerültünk. A helyzet olyan szempontból kedvező, hogy az 1961-es esztendő őszén a megyében a mélyszántást majdnem teljesen sikerült elvégezni, s így a tavaszi ve­tések jó magágyba kerülhet­tek. A Központi Bizottság ha­tározatának megfelelően — a mostani helyzetből kiindulva — 1962-ben különösen nagy figyelmet kell fordítani a következőkre. 1. A tavaszi növényápolás időszakában a feladatok tor­lódása már elkerülhetetlen. Gondos szervezéssel, — az anyagi érdekeltség fokozásá­val, a családtagok bevonásá­val biztosítani kell, hogy ez a torlódás minél kisebb le­gyen. 1961. tavaszán is szorgos volt a munka. Azért sikerült mégis időben elvégezni a ka­pálást, takarmány-betakarí­tást. — a későbbiek során a gabona-betakarítást — mert a szövetkezeteknek túlnyomó többségében olyan jövede­lem-elosztási módszereket dolgozták ki. amelyekkel még jobban érdekelté tették a szövetkezeti gazdákét‘és csa­ládtagjaikat a munka Időben és jó minősésben való elvég­zésére. — Jellemző például, hogy 1961-ben Drémium cí­mén 13.7 millió forinttal töb­bet fizettek ki a szövetke­zeti tagoknak és családtag­jaiknak, mint az előző esz­tendőben. A jövedelem­elosztás legjobb módsze­reinek kidolgozása és alkal­mazása, a premizálás — egyes termelőszövetkezetek­ben a területnek tagokra va-. ló felosztása — azt eredmé­nyezte. hogv a kukoricát, cu­korrépát időben megkapál­ták. Most — miután a munka még szorgosabb — még na-' gyobb figyelmet kell az anyagi érdekeltség fokozásá­ra fordítani. Akkor dolgozik helyesen a szövetkezet veze­tősége, ha már most a kapá­lás kezdetén biztosítja min­den területre azt az erőt. amellyel a jelentkező összes feladatokat időben megold­ják. 2. A tavaszi munka kereté­ben vethetjük meg az alap­ját a bőséges kukoricater­mésnek. Az, hogy 1961. őszén lényegében minden területen elvégezték a mélyszántást, jó alapot teremtett a kukorica­termeléshez. A továbbiakban azon áll, vagy bukik a kuko­ricatermelés sikere, hogy tudjuk-e biztosítani száraz­művelés esetén a 16—18 ezer. öntözéssel pedig a 20—25 ez­res tőállományt, továbbá, hogy meg lesz-e időben ka­pálva a kukorica. A megyei pártbizottság múlt év októberi határozatá­nak megfelelően az a ter­vünk. hogy 1962-ben mintegy 20 ezer, — silókukoricával együtt pedig mintegy 26 ezer — katasztrális hold területet öntözünk kukoricából. Ennek a feltételét is most kell megteremteni. Jelenleg még van ugyan nedvesség a ta­lajban, de a száraz meleg szél gyorsan szárítja azt, s minden bizonnyal nagy szük­ség lesz az öntözésre. 1961-ben a megyében 14.6 mázsa volt a kukorica átlag­termése. — Számos helyen azonban ennek kétszeresét, két és félszeresét is elérték. A tószegi Dózsa Tsz-ben 600 kát. holdon 32 q, a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben 900 kát. holdon 26.4 q, a tisza- földvári Lenin Tsz-ben 421 kát. holdon 29.8 q, a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben 410 kát. holdon 35.5 q májusi morzsolt kukorica termett. A megyének! szinte minden te­rületén voltak .kimagasló ter­méseredmények. A tiszaigari Petőfi Tsz-ben 30 kát. hol­don 35 q, Vezsenyen io kát. holdon 35 q, a Középtiszai Állami Gazdaságban 60 kát. holdon 38 4 q, a Jászsági Ál­lami Gazdaságban 53 holdon 32,5 q májusi morzsolt kuko­rica termett. Ezek az eredmények árrá biztatnak és arra kell hogy serkentsenek bennünket, — hogy minden területen te­remtsünk jobb feltételeket a kukoricatermeléshez, s már az 1962-es esztendőben ér­jünk el a tavalyinál nagyobb eredményt. 3. Nagy gondot kell fordí­tani a szálastakarmányok betakarítására. A legutóbbi két esztendőben sikerült ugyan minimálisra csökken­teni azt a kárt, amely a lu­cerna, rétiszéna betakarításá­nál ezelőtt évről évre érte termelőszövetkezeteinket, de állatállományunk nagyobb, mint az elmúlt esztendőben, s a tavasz késése már jelent bizonyos mennyiségű szálas- takarmány-mennyiség ki­esést. Ezért a betakarítást olyan gondosan kell meg­szervezni, hogy semmi vesz­teség ne következzen be. 4. Az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a hústermelésre. Az alapanyag a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban megvan ahhoz, hogy az 1962- es szarvasmarha, sertés és baromfihús termelési elő­irányzatait teljesítsük. A múlt évben a szövetkezetek 100 kát. hold szántóra 57.4 q áruhúst adtak a népgaz­daságnak. A hústermelésben is az a helyzet, hogy vannak szövet­kezetek, amelyek az átlagot messze túlteljesítik. Három olyan szövetkezet, van a me­gyében — iiiszbgldogházi Arány Kalász. . mezÄeki Tán­csics. mezőtúri Saljai —, ahol a 100 kát. holdra ’ eső áru­hús meghaladta a 100 má­zsát. Ebben a három szövet­kezetben már teljesítették azt a célt, amit 1965-re a megye egész mezőgazdaságá­ra vonatkozóan kitűztünk. A mostani jó adottságokat és lehetőségeket kihasználva, arra kell törekedni, hogy az év során minél többen zár­kózzanak fel az élenjáró há­rom termelőszövetkezet mel­lé. minél többen közelítsék meg, vagy érjék el a 100 kát. holdra eső 100 q áruhús megtermelését. 5. Már most nagyon gon­dosan "kell készülni a nyári gabonabetakarításra. E terü­leten is az a cél, hogy min­den talpalatnyi aratásra vá­ró területet fedezzünk kom­bájnnal, géppel, vagy kézi- erővel. Az aratás-hordássalegy­időben jelentkezik feladat­ként a nyári szántás. Két esztendő sokirányú tapaszta­lata* bizonyította be, hogy azon a területen, ahol elvég­zik a nyári trágyázást és szántást, egyik évről a má­sikra ugrásszerűen lehet emelni a termelést, különö­sen kapásokból. A tavalyihoz hasonlóan, most is az a cél, hogy mire az őszi betakarítás kezdődik, szántatlan föld csak azokon a területeken maradjon, ahonnan a kapásokat taka­rítják le. 6. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának további fel­lendítésén, a termelés szín­vonalának emelésén belül még mindig időszerű fel­adat annak a mintegy 30 ter­melőszövetkezetnek a meg­erősítése. amely az 1961-es esztendőben az. átlagosnáj gyengébben gazdálkodott. Mieden területen elkészültek az átlagosnál. gyengébben gazdálkodó termelőszövetke­zetek megszilárdítására a tervek. Kialakult a gyengéb­ben gazdálkodó termelőszö­vetkezetek patronálásának rendszere gépállomások, ál­lami gazdaságok részéről. Most azon múlik minden, hogy milyen következetesen kerülnek végrehajtásra a ki­alakított tervek. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents