Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. április 30. A chilei indián kisebbség Malleco és Cautin tartomá­nyokban él. A chilei indiánok 300 év óta szüntelenül har­colnak emberibb életükért; korábban a spanyol gyarma­tosítókkal, most pedig a nagybirtokosokkal. Képünkön; a Malleco tartományban élő indiánokat mutatja be, akik 1961-ben sikerrel foglaltak maguknak földet. Földfoglalás­ra induló indiánok a chilei nemzeti zászlóval A képen: Bún Szón Thamuntha. a törvényes csapatainak tüzérőrmestere kormány A legújabb jelentések is megerősítik, hogy Kuba ellen­ségei ma sem nyugosznak. újabb fegyveres intervenció tervein dolgoznak. Guatemala, Nicaragua. Costa-Rica és egynémely más ország titokban tartott támaszpontjain amerikai katonai instruktorok képezik ki az ellenforra­dalmárokat. A kubai munkások, parasztok és az egész ország népe azonban ös szefog, hogy megvédje ha­záját. A kubai forradalmi milícia 167. és 153. zászlóaljá­nak legutóbbi hadgyakorlatáról készült képünk A múlt hó végén Izraelben több mint százezer ember sztrájkolt béremelést követelve. A sztrájkok idején össze­tűzésre került sor a rendőrség és a tüntetők között. Töb­ben megsérültek, 23 tüntetőt letartóztattak Külföldi hírek Athén, (TASZSZ) A görög fővárosba nyugat­német katonai küldöttség ér­kezett. amely mintegy három hétig tartózkodik az ország­ban. Az Avgi című lap rá­mutat, hogy az NSZK kato­nai küldöttségének látogatá­sa. amely egybeesik a hitleri hadsereg Görögország ellen intézett támadásának évfor­dulójával, fokozza a nyugat­német befolyást az ország­ban. • Berlin, (AFP) Lübke, az NSZK elnöke Nyugat-Berlinbe érkezett. Tájékozódó jellegű megbe­szélést folytat Willy Brandt polgármesterrel és hétfőn este találkozik Clay tábor­nokkal. Kennedy nemrég le­váltott nyugat-berlini szemé­lyes megbízottjával. Algír, (MTI) Szombat este óta megszűnt a telefon­összeköttetés Algír központ­jával. Közvetlenül a telefon­összeköttetés megszakadása előtt eddig még ki nem de­rített helyen robbanás tör­tént a városban, de nem le­het tudni, vajon a kettő ösz- szefügg e egymással, vagy a telefonvonalakat azért szakí­tották meg, hogy teljesen rajtaütésszerűen tudják át­fésülni' a város egyik kerü­letét. • Algériában a szombati nap folyamán végrehajtott merényletek ismét több ál­dozatot követeltek. Tizenki­lenc személy meghalt, 16 megsebesült. Az APS algé­riai hírügynökség közlése szerint az OAS utóbbi napok­ban végrehajtott támadásai 200 arab életét követelték és 500-at megsebesítettek. A hírügynökségek hangsúlyoz­za, hogy az OAS tevékenysé­ge még nem csökkent a köz- igazgatás és a rendőrség tag­jainak bűnrészessége és a francia hadsereg tétlensége miatt. Angolszász kihívás az emberiség ellen Egy hét a külpolitikában HA VALAMILYEN kisdiák elégtelent kap földrajzból mert nem tudja, hol vannak a Karácsony-szigetek, ilyes­mi bizonyára sokszor meg­történt. De hogy egy ameri­kai elnök kapjon elégtelent világpolitikából a Karácsony­szigetek miatt, az tudtunkkal első eset. S az elégtelent nem egy tanító adta és írta note­szébe, hanem százmilliók harsogják tüntetéseken és táviratokban, felvonulásokon és gyűléseken, Londonban és Tokióban, Washingtonban és Delhiben. Asszonyok vonul­nak fel gyermekeikkel az amerikai ENSZ küldöttség székháza előtt, hogy hangot adjanak mérhetetlen felhá­borodásuknak. Az amerikai atomkísérletek elleni felhá­borodás olyan nagy, hogy csak a világpolitika „szamár­padján” ülő politikusok: — Adenauer, Franco és Csang Kaj-sek merték nyíltan heú lyeselni a kísérleteket. Egy pillanat az elmúlt hét világpolitikai eseményeire] mely rávilágít a Karácsony­szigeti bűncselekmény sú­lyosbító körülményeire. A hét elején ülésezett a Szov­jetunió március 18-án vá­lasztott Legfelső Tanácsának ülésszaka. Az ülésszak meg­választotta a Legfelső Tanács elnökségét és az új szovjet kormányt. Az ülésszak meg­hallgatta Gromiko beszámo­lóját a genfi értekezletről. — Gromiko rámutatott: — a le­szerelés ellenzői védekezésre szorultak. Megállapította: az amerikai nukleáris robban­tás-sorozat a Csendes óceán térségében csaknem általá­nos elítélésre talált. Gromiko továbbá megállapította, hogy a leszerelési kérdésben a semleges országokat képvise­lő küldöttek az atomfegyve­Az Interparlamentáris Unió római értekezletéről Róma (MTI) Az Interparlamentáris Unió szombaton befejezte Rómában tartott idei tavaszi értekezletét. A záróülés felvette az unió tagjai közé a Mongol Nép- köztársaságot, Etiópiát, va­lamint a Délafrikai Köztár­saságot. Az elfogadott határozatok egyike a nemzetközi leszere­lés kérdésével foglalkozik — az értekezlet ennek a ha­tározatnak tartalmát eljut­tatja a genfi leszerelési érte­kezlethez. Végül határozat született, amelynek értelmében az In­terparlamentáris Unió legkö­zelebbi értekezlete az eredeti terveknek megfelelőn ez év októbrében Buenos Aires­ben ül össze. (Reuter, AFP) Az Interparlamentáris Uniónak az önrendelkezéssel nem biró területekkel foglal­kozó bizottsága az unió ró­mai tavaszi ülésszakán a gyarmati országok képviselői azt igyekeztek megmagya­rázni. miért akarják elodáz­ni a függetlenség megadását. Megpróbálták bebizonyítani, hogy az önrendelkezéssel nem biró területek lakossá­ga még nem érett meg a függetlenségre és azt állítot­ták, hogy a gyarmatok lakos­sága szívesen függ a gyar­mattartóktól. Tovább menve azt bizonyítgatták, hogy az országaik pénzügyi és anya­gi seeélvt nyújtanak a függő népeknek s az effajta segélv megszüntetése „az éhhalál szélére” sodorja a gyarma­tokat. A szocialista és semleges országok képviselői bebizo­nyították a fenti állítások tpwv.c'totiansáeát és kijelen­tették, hogy minden nép szá­mára el kell ismerni az ön- rendelkezés jogát. A tunéziai küldött megjegyezte, hogy a kongói tragédiának nem a kongói nép állítólagos „éret­lensége” volt az oka. hanem a külföldi beavatkozás. Dzsafarov. szovjet küldött ab ülésen tartott beszédében kijelentette, hogy az 1960. december. 14-én hozott ENSZ határozat után az imperialis­ta országok további gyarmat- tartó politikáját és gyarmati háborúit- az emberiség elleni bűntettnek kell tekinteni. Meg vagyunk győződve arról — mondotta a szovjet kül­dött —, hogy a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolása korunk egyik legégetőbb kérdésének meg­oldása lesz. Meg fogja erősí­teni a békét, hozzá fog já­rulni a háborús veszély el­kerüléséhez és a nemzetközi biztonság feltételeinek meg­teremtéséhez. (TASZSZ) Befejeződött Sálán egyoldalú „kihallgatása“ PÁRIZS (MTI). Courcol vizsgálóbíró szom­baton befejezte Sálán volt tábornok kihallgatását. A 35 oldalas jegyzőkönyv csak a vizsgálóbíró kérdéseit tartal­mazza, mert az OAS fővezé­re mindvégig hallgatott. A jegyzőkönyv aláírását is megtagadta. Sálán ragaszko­dik ahhoz, hogy kihallgassák az általa javasolt tanúkat. — Ezek a vallomások fényt de­rítenének azokra a kapcsola­tokra, amelyek az OAS vezé­rét az 1961 áprilisi puccs előtt De Gaulle-hoz és a francia államhatalom más vezető tisztviselőihez fűzték. Sálán kijelentette, hogy nagy politikai pert akar, — vagy semmilyen pert. A bíróság a tárgyalást Salannak az OAS élén elkövetett bűncselekmé­nyeire igyekszik korlátozni és csak az ezzel kapcsolatos tanúvallomásoknak kíván helyt adni. Ezáltal elkerülhe­tővé válik az egyes vezető politikusokat kompromittáló részletek szellőztetése. Az áprilisi puccsban viselt szerepéért a bíróság távollé­tében egyszer már halálra ítélte Salant. Ez az ítélet a törvényszék szerint nem hajtható végre, — a bíróság azonban másodrendű szere­pet szán a vád eme részének. Az OAS bűnlistáján temér­dek olyan bűncselekmény szerepel, amelyekért halál- büntetés vár Salanra. A katonai főtörvényszék minden valószínűség szerint május 20-a körül kezdi meg Sálán bűnperének tárgyalá­sát. (MTI). dolgozók tömörülésére a mo­nopóliumok és az azokat kép­viselő kormánnyal szemben. Ez a kormány Pompidouvai, a Rotschild Bankház volt vezérigazgatójával az élén, e héten mutatkozott be a fran­cia nemzetgyűlésben. Jellemző, hogy a kormány, amelynek a mai francia al­kotmány értelmében nincs :s szüksége bizalmi szavazatra, mégis bizalmat kért a nem­zetgyűléstől és csak a szava­zatok felét kapta meg. Fran­ciaországban még De Gaulle négyéves uralma után is ne­héz lelkesedést provokálni a bankok nyílt uralmához. A letartóztatott OAS-fővezér, Sálán nem fukarkodik a szenzációval. A vizsgálóbíró­tól Debré volt miniszterel­nök, sőt De Gaulle kihallga­tását követeli, nyilván cin­kossággal vádolva őket. Ugyanakkor De Gaulle nem siet jóváhagyatni Jouhaud, a kétszer is halálra ítélt OAS- hadvezér ítéletét, Pompidou felfüggesztette a fogságiban levő algíri hazafiak szaba- donbocsátásét, amelyet' pedig az eviani egyezmény kötele­zően előír. Az OAS banditái folytatják algériai merényle­teiket. A hírek szerint újra­szervezik a vezetőséget és Bidault volt francia minisz­terelnök vette át az OAS po­litikai vezetését. Mindez azo­kat az ellentmondásokat jel­lemzi. amelyek Franciaor­szágban és Algériában bi­zonytalanná teszik a helyze­tet. A Pompidou-kormány nem békét és rendet akar terem­teni, hanem a szaharai kő­olaj zavartalan kibányászá- sát akarja biztosítani. Nem az OAS fasiszta garázdálko­dása ellen lép fel, hanem csupán a monopóliumok üz­leteit zavaró tevékenység el­len. Ebből adódik az a tra­gikomikus helyzet, hogy az OAS-vezórek úgy élnek a párizsi Santé-börtönben, mint villáikban éltek. És De Gaulle habozik Jouhaud ha­lálos ítéletének jóváhagyásá­val. De Gaulle jobban fél a valóban demokrata francia dolgozóktól, mint a valóban fasiszta Jouhaudtól és társai­tól. A IÍA'LADÓ erőktől való félelem nyomja rá a bélye­gét a latin-amerikai orszá­gokban végbemenő esemé­nyekre is. Az amerikai im­perialisták Argentínában is, Guatemalában is a nyílt ka­tonai diktatúra eszközeihez folyamodtak, illetve ezek igénybevételére ösztönözték híveiket. Guido argentin el­nök az alkotmányosságnak még a látszatát is feladta. Komor Imre Földcsuszamlás következtében tömeg- szerencsétlenség Szíriában Damaszkusz. Harmadik napja pusztítja ítéletidő Szíriának a török határ mentén elterülő Deir- ez-Zor kerületét. A viharok­kal súlyosbított heves eső­zés áradásokat, s végül pe­dig földcsuszamlást okozott Kbur el Bib faluban. Hiva­talos közlemény szerint mint­egy ötven ház omlott össze, s a romok alatt harminc ember lelte halálát. A Szí­riái lapok a halálos áldoza­tok számát ötvenre becsülik. A veszélyeztetett körzet min­den kapcsolatát elvesztette a külvilággal. (MTI) Az amerikai légierő kém-bolygó-tiálózatot létesít a Főid körül VANDENBERG légitámasz­pont (MTI). Az amerikai hadügymi­nisztérium szombaton este szűkszavú jelentésben közöl­te, hogy az Egyesült Államok légierőinek vandenbergi légi- támaszpontjáról Thor—Age- na-b hordozórakétával kilőt­tek egy „katonai rendelteté­sű” mesterséges holdat. A nyugati hírügynökségek megjegyzéseiből kitűnik, — hogy a legnagyobb titokban tíz napon belül már a negye­dik amerikai kémhold indult el a Földet körülhálózó pá­lyájára. (AP, Reuter, AP). — (MTI). \ \ rek betiltása mellett foglal­tak állást és egyetértenek az­zal, hogy a kísérletek beszün­tetését a nemzeti észlelés eszközeivel ellenőrizni lehet. Ez azt jelenti, hogy a genfi 18-as bizottság nyolc semle­ges és öt szocialista országot képviselő tagja egy nagyon használható platformot talált éppen abban a kérdésben, amelyben az Egyesült Álla­mok és Anglia elsősorban a legmerevebben elzárkóztak a megállapodás elől és a ténye­ket semmibe véve, arra az álláspontra helyezkedtek, — hogy nem lehet megegyezni, mert a Szovjetunió ellenzi a területén folytatandó nem­zetközi ellenőrzést: — értsd: kémkedést. Gromiko figyel­meztetett: „indokolatlan do­log lenne úgy vélekedni, hogy a genfi ellenőrzési bi­zottság közel jár a tényleges leszerelési intézkedések ki­dolgozásához”. Ám az a kö­rülmény, hogy a 18 tagú bi- . zottság 13 tagja reális lehe- | tőséget lát a megegyezésre az atomfegyver-kísérletek kérdésében, egyértelműen a Karácsony-szigeti bűncselek­mény ellen szólt. Nagyon is helytálló tehát Gromiko fi­gyelmeztetése a nyugati ha­talmakhoz: „ha a népek aka­rata ellenére mégis végeznek atomfegyver-kísérleteket, ak­kor a Szovjetunió arra kény­szerül, hogy válaszul a nyu­gati hatalmak eljárására, ki­próbálja újfajta atomfegy­vereit”. Az amerikai fegy­verkezési hajszát jellemzi egyébként, hogy az Egyesült Államok küldötte Genfben a háborús propaganda eltiltá­sáról szóló egyezmény létre­hozását is akadályozza. A NÉMET PROBLÉMÁT érintő szovjet—amerikai tár­gyalások hasznos voltáról nemcsak a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának üléssza­kán esett szó, hanem abban az e héten nyilvánosságra hozott nagyjelentőségű inter­júban is, amelyet Hruscsov miniszterelnök adott Gart­ner Powler amerikai lap­kiadónak. Hruscsov nagy nyomatékkai hangsúlyozta: a német kérdés megoldása meg­könnyítené a leszerelésben való megegyezést. Ismételten aláhúzta a szovjet miniszr terelnök, hogy az út a kom­munizmus győzelméhez nem a háborún át vezet. A kom­munizmushoz minden nép meg fogja találni az utat a marxizmus-leninizmus alap­ján, de nem holmi szabvány vagy sablon alkalmazásával. Nagy figyelmet szentel a világsajtó ezen a héten a francia és algériai esemé­nyeknek. A franciaországi, úgyszólván teljes vasutas sztrájk rávilágít a francia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents