Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

1962. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ________8 BBMBBIBBMBBMBM» Az alábbiakban részleteket közlünk Kökény István elv- íársnak, a megyei pártbizott­ság titkárának a szocialista munkaverseryről szóló be­számolójából: (Elhangzott az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottsága 1962. április 20— 21-i ülésén.) Mindössze néhány héttel ezelőtt vált ismeretessé, hogy ez év negyedik negyedévé­ben a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresz- szusát összehívják és máris széles, ugyanakkor tartalmá­ban is gazdag versenymozga­lom bontakozott ki az egész országban és ezen belül Szolnok megye ipari és me­zőgazdasági üzemeiben* a termelőszövetkezetekben, a közlekedési, kereskedelmi és más vállalatoknál, s mond­hatnám, hogy szinte a ter­melés valamennyi területén, — kezdte beszédét Kökény elvtárs. A dolgozó lakosság egyre szélesebb tömegei ugyanis mind határozottabban isme­rik fel és értik meg a ma­gyar népgazdaság fejleszté­sének nagy céljait és készek arra, hogy fokozzák a szo­cialista építőmunka ütemét és öntudatosan Segítsék a szocializmus építésének meg­gyorsítását. Bizonyítják e megállapításokat azok a té­nyek, hogy a legutóbbi idők­ben számottevően megnöve­kedett a dolgozó emberek aktivitása, fokozódott a kez­deményező- és cselekvőkész­ség, s valamennyi területen fellendült és tartalmában is gazdagodott a szocialista munkaversenys Az említett fellendülésben kétségtelenül az a legfőbb tényező, hogy a dolgozó em­berek egyre inkább érzik, hogy a termelés fellendítése és a termelés gazdaságossá­gának minden lehető módon való fokozása saját ügyük. Ugyanakkor egyre inkább felismerik, hogy a munka frontján jelentkező sikerek adják aZ életviszonyok javí­tásának alapjait. Éppen ezért a íötmkaverseny fellendü­lésének alapvető tényezője a dolgozók szocialista Ön­tudatának a növekedése. Szolnok megye üzemeiben — mondotta Kökény elvtárs a továbbiakban — napjaink­ban ís tovább szélesedik az aktivitás, a egyre több üzem és ezekben az üzemekben a dolgozók ezrei tesznek Szo­cialista felajánlásokat *— a A szocialista építőm un ka csak akkor lehet eredményes, ha egész népünk ügyévé válik A szocialista munkaversenyrő! tárgyalt a megyei pártbizottság pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaver­seny keretei között — a Szakszervezetek Országos Tanácsa legutóbbi üléséről kiadott felhívás alapján. A kongresszusi munka­verseny szervezése ugyanak­kor nem folyik külön vona­lon és így a szocialista felajánlások az 1962, évi termelési ter­vek — és azon belül is el­sősorban e tervek minősé­gi mutatóinak a teljesíté­sére, s bizonyos dolgokban a kongresszus időpontjáig való megvalósítására irá­nyulnak. A szocialista felajánlásokban a verseny céljaként mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban a munka termelé­kenységének a fokozását, a műszaki színvonal fejleszté­sét, az általános takarékos­ságot, a termékek önköltsé­gének csökkentését, az ex­porttervek maradéktalan tel­jesítését és általában a gaz­daságosabb termelést jelölték meg. A kongresszusi munkaver­seny nem külön verseny és nem folyik külön vonalon, hanem azonos az 1962. évi termelési tervek megvalósí­tására irányuló erőfeszíté­sekkel. Az említettekből kö­vetkezik. hogy kettős fel­ajánlásokra és külön csatla­kozásokra nincs semmi szük­ség. A párt Központi Bizott­sága által adományozott zászlókat és okleveleket is azok az üzemek kapják, akik legjobban teljesítik az 1962. évi termelési előirányzato­kat, azon belül is elsősorban azok minőségi mutatóit. Ä kongresszusi munkaver­seny felkarolása és támoga­tása közepette elsősorban az a pártszervek és pártszerve­zetek elsődleges feladata, hogy fokozottabb követelmé­nyeket támasszanak az üze­mi kollektíva egészével, és ezen belül is elsősorban a kommunistákkal, valamint a gazdasági és társadalmi funkcionáriusokkal, aktivis­tákkal szemben. Hozzanak mozgásba min­den erőt, elsősorban a népgazdasági szükségletek és népgazdasági érdekek kielégítése, valamint a ter­melékenység emelése ér­dekében. Tegyék a pártszervezetek a dolgozó közösség ügyévé a népgazdaság, az üzem, a vállalat gondjait és ossza meg bátran gondjait a dol­gozókkal, mind az igazgató, mind a párttitkár és az SzB titkár, arra törekedve, hogy valamennyi munkás ismerje maradéktalanul az üzem le­hetőségeit, ismerje az üzem nehézségeit, ugyan úgy, — mint ahogy a családon belül ismerik a családtagok, hogy mekkora a család jövedelme és ebből a jövedelemből mi­re telik. Csak fokozott poli­tikai munkával lehetséges fokozni a dolgozók cselekvő- készségét A kongresszusi munkaver­seny és a szocialista felaján­lások azért mindenekelőtt az üzemek, a vállalatok előtt álló legfontosabb tervfel­adatokra kell hogy irányul­janak. Semmi szükség sincs arra, hogy a tervhivatal, il­letve a minisztériumok által jóváhagyott tervekkel szem­ben egy másik tervet is ál­lítsanak. A gazdasági és mozgalmi szervek vezetői ugyanis már a tervkészítés idején meg kellett hogy vi­tassák a dolgozókkal, hogy a terveket hogyan lehet a legkedvezőbben teljesíteni, hogyan lehet még jobban takarékoskodni anyaggal, — szerszámmal, energiával, ho­gyan lehet fokozni a terme­lékenység növekedésének ütemét és hogyan növelhe­tők a gazdaságosan termelt export-árualapok. Az említettek ma ipari ter­melésünk fő kérdései és min­denek előtt ezekre kell irá­nyulnia a kongresszusi műn- kaversenynek is. A termelési tervek mennyiségi túltelje­sítése csak ott kívánatos, — ahol ehhez termelő kapaci­tás, nyersanyag, energia munkaerő rendelkezésre áll, az értékesítés pedig biztosí­tott. S különösen ott, ahol a terv túlteljesítése import­anyag megtakarítást ered­ményez, vagyis az export növelését teszi lehetővé, — ugyanakkor az ország bevé­teli mérlegét is előnyösen javítja. A kongresszusi munkaver­seny szervezése és irányítása — a pártszervek és pártszer­vezetek politikai útmutatása alapján — a gazdasági, szak- szervezeti és ifjúsági szervek együttes feladata, — hang­súlyozta Kökény elvtárs s— de a munkaverseny konkrét tartalmát elsősorban a gaz­dasági vezetőknek kell meghatározni, akik helyze­tüknél fogva részleteseb­ben ismerik a műszaki fej­lesztés, az anyagellátás, az értékesítés helyzetét és a termelés alakulását befo­lyásoló más tényezőket. A szocialista munkaver­seny egyik alapelve a meg­különböztetett elvtársi segít­ség az élenjárók részéről az elmaradottaknak, hogy ezzel általános emelkedést érjünk eh Rérfeffietetíenül §s következetesen küzd ä lenini taní­tástól való bármilyen eltérés ellen, a ugyanígy annak dogmatikus értelmezése ellen. A párt ereje abban rejlik, hogy egész tevékenysé­gét a forradalmi elméiét és a forradalmi gyakorlat meg­bonthatatlan egysége hatja át. Most, amikor a lehiniz- mus eszméi testet öltenek — az elmélet és a gyakor­lat egybeolvadt, az elméleti kérdések gyakorlati, lét­fontosságú dolgokká váltak. A párt ugyanakkor, amikor megoldja a napirendre került gyakorlati feladatokat, fej­leszti a szocialista gazdaságot ég kultúrát, s új utakat tör a jövőbe, egyszersmind a forradalmi elméletet is tovább fejleszti, az emberek millióinak új tapasztala­taival gazdagítja. A Szovjetunió Kommunista Pártja a pártélet lenini normáit és a pártvezetés lenini élveit teljesen helyre­állította, s tevékenysége során következetesen szem előtt tartja. Ezeknek az elveknek következetes érvénye­sítése, a kollektív vezetés megvalósítása tovább fokozta a pártszervezetek tevékenységét és harci képességét, s kiszélesítette a párton belüli demokráciát; Az utóbbi években rendszeresen összehívják a pártkongresszuso­kot, és rendszeresen megtartják a központi bizottsági plénumokat, amelyek óriási aktivitás jegyében, a helyi funkcionáriusok messzemenő bevonásával zajlanak le, A Központi Bizottság a párt és a nép kollektív tapasz­talatára és eszére támaszkodik, a fontosabb intézkedé­sek tervezetét országos vitára bocsátja. A nép a lenini pártban vezérét és tanítóját, a kom­munizmus építésének pártirányításában pedig e nagy feladat sikeres megoldásának zálogát látja. A párt és a nép kapcsolatai még sohasem voltak olyan szilárdak, mint most, amikor a kommunista társadalom felépíté­sének világtörténelmi jelentőségű feladatát kell meg­oldani. Lenin a pártot arra tanította, hogy minden feladat megoldása során forduljon közvetlenül a néphez, buz­dítsa, szervezze a tömegeket, váltsa ki alkotó kezdemé­nyezésüket és energiájukat. A vezetésnek ezt a művé­szetét a Szovjetunió Kommunista Pártja, a tömegek felülmúlhatatlan szervezője és nevelője, tökéletesen el­sajátította. A kommunista társadalom általánosan fcibonta- kozó építésének időszakában még jobban meg­nő a párt vezető szerepe, fokozódik a dolgozók körében végzett szervező és ideológiai nevelő munkája. Ez szük­ségszerűen következik a párt és a nép előtt manapság álló nagyszabású feladatokból, továbbá abból, hogy megnőtt a dolgozók kezdeményezése, akiknek energiá­ját a kommunizmus építésére kell irányítani. A párt bölcs vezetője — a lenini Központi Bizott­ság, amely bátran, lenini módon, fáradhatatlanul küzd a béke fenntartásáért és megszilárdításáért, eredménye­sen oldja meg a napirendre került gazdasági és politi­kai feladatokat, fáradhatatlanul munkálkodik az ipar igazgatásának, a mezőgazdaság irányításának és az ál­lamapparátus munkájának tökéletesítésén-. 'A Központi Bizottság egész tevékenységét a nép javáról, anyagi és kulturális színvonalának emeléséről, növekvő szük­ségleteinek kielégítéséről való gondoskodás hatja át A szovjet társadalom életének legnagyszerűbb vo­nása — a néptömegek egyre növekvő politikai és mun­kaaktivitása, kommunista tudatosságuk növekedése, az a törhetetlen akaratuk, hogy egyre előbbre haladjanak. Ragyogó megnyilvánulása ennek az egész népet átfogó szocialista verseny, a kommunista munka hajtásainak egyre nagyobb arányú növekedése, amit Lenin előre látott. A szovjet nép most oly szorosan tömörül a kommu­nista párt köré, mint még soha, és magasra tartja a leninizmus győzelmes zászlaját. A párt erős, mert hű a leninizmushoz, a nép támogatja és szorosan összefor­rott a néppel, s a párt magabiztosan vezeti a szovjet- országot a lenini úton, a legyőzhetetlen lenini zászló alatt, a kommunizmus teljes diadala felé. „Utunk..: biztos út — mondta Lenin —, mert erre az útra előbb- utóbb elkerülhetetlenül eljutnak a többi országok is,” Es csakugyan. Most a Szovjetunióval együtt a “ szocialista országok hatalmas rendszerében több mint egymilliárd olyan ember halad az új, fényes és boldog jövő felé, akiket egybeforraszt a célok egysége és az ideológiai közössége, s akiket a leninizmus fenn- költ eszméi lelkesítenek. * Lenin élete és tevéken ysége az emberiség önfel­áldozó szolgálatának kima gasló példaképe. Lenin egész életét egyetlen nagy és nemes célnak a dol­gozók mindennemű elnyomás alóli felszabadításának, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harcnak szentelte. Az emberiség történetében kiemelkedik Leninnek, korunk emberei közül a legnagyobbnak, annak az em­bernek gigászi alakja, aki a világ minden népének meg­mutatta az igazi szabadsághoz és boldogsághoz vezető utat. Lenin példamutatása és fennkölt eszméi a dolgozó­kat harcra lelkesítik a reakció, az erőszak és az elnyo­más sötét erői ellen, a tényleges igazságosságon, az em­berek tényleges egyenjogúságán alapuló társadalomnak, egy olyan társadalomnak megteremtéséért, amely biz­tosítja az emberek minden irányú szabad fejlődését, anyagi és szellemi szükségleteik teljes kielégítését Lenin eszméi halhatatlanok; És diadalmaskodásuk az egész világon elkerülhetetlen, mert a történelem tör­vényszerű, felfelé ívelő fejlődését tükrözik, azt a ra­gyogó jövőt hirdetik, amely felé fel nem tartóztathatóan halad az egész emberiség; Lenin neve, életműve és tanítása évszázadokon, év­ezredeken át élni fog. , v Lenin zászlaja — legyőzhetetlen! A szocialista brigádmozga­lomról többek között a kö­vetkezőket mondotta Kökény elvtárs: A szocialista brigádmozga­lom Magyarországon még alig három éves, s máris gaz­dag és értékes kezdeménye­zést hozott felszínre. A szocialista brigádmozga­lom a munkáshatalom po­litikai és gazdasági erősí­téséért, a dolgozó tömegek életszínvonalának emelésé­ért és az általános művelt­ség növeléséért vívott küz­delemben jelentős ténye­zővé lett. Ugyanakkor kifejezője a dolgozó tömegek megnöveke­dett és fokozódó aktivitásá­nak és e verseny legfonto­sabb sajátossága, hogy szo­rosan összefonódik benne a termelés, a termelékenység emeléséért folyó harc, a korszerű tudomány és tech­nika elsajátításával és ehhez szorosan kapcsolódik az új típusú, öntudatos szocialista ember kialakítása. A szocialista brigádmoz­galom társadalomformáló ere­je és hatása igen jelentős1, éppen ezért a kongresszusi munkaverseny keretei között is feladatul kell tűzni a szo­cialista brigádmozgalom tö­megméretűvé való fejleszté­sét. Bizonyos mennyiség nélkül kellő minőség sem lehetsé­ges, vagyis ha nincs tömeg- verseny, akkor nem lehetsé­ges egészségesen fejlődő szo­cialista brigádmozgalom sem. A szocialista brigádmozgalom terjedelmében való növelése ugyanakkor feltételezi, hogy tovább javítsuk tartalmában is. Ami a szocialista brigád­mozgalom tömegméretűvé való fejlesztését illeti, annak érdekében szükségesnek tart­juk, hogy az üzemekben va­lamennyi olyan munkaterü­leten, ahol a munkafolyama­tok kapcsolódnak, vagy a munka szervezése csoportos és a dolgozók kisebb kollek­tívájának munkája között közvetlen kapcsolat van, ott szervezzünk brigádversenyt Ezek a brigádok ugyanakkor versenyezzenek a -„szocia­lista” cím elnyeréséért, s vál­lalják a „szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni” elveknek a gyakorlat­ban való érvényesítését, illet­ve ezeknek a céloknak az elérését A közvetlenül nem kapcso­lódó munkaterületeken dol­gozó kollektívákat is lehet brigádkeretek között bizo­nyos célfeladatok megoldásá­ra megszervezni, így például a kitűzött műszaki szervezési intézkedések megvalósítására, újítások kidolgozására stb. Szükségesnek tartjuk, hog> a termelést közvetlenül irő nyitó gazdasági és műszak vezetők is tevékenyen vegye­nek részt a szocialista címért küzdő brigádok munkájában, akár úgy, mint azok tagjai akár patromálóként. Termé­szetes, hogy minden esetben az üzemi sajátosságok isme­retében kell eldönteni, hogy a brigádok munkáját hogyan lehetséges leghatékonyabban segíteni. Feltétlenül szükségesne1: tartjuk hangsúlyozni, hogy az üzemek, vállalatok gazdaság1 és mozgalmi vezetői — a szo­cialista m/unkabrigádokka! való törődés mellett — a verseny egészével keli, hogy foglalkozzanak, a kongresz- szusi munkaverseny egészéi kell, hogy kézben tartsák; Valamennyi üzemben és vállalatnál az adott körül mények határozzák meg a verseny formáit, de minde­nekelőtt az az alapkövetel­mény, hogy azok a verseny­formák kerüljenek előtérbe amelyek a termelés gazdasá­gosságát, a termelékenység növelését, az önköltség csök­kentését, a műszaki fejlesz­tést, az általános takarékos­ságot és az exporttervek tel­jesítését szolgálják elsősor­ban és a lehető leghatéko­nyabban. Megítélésünk szerint a szocialista versenymoz­galom további fejlődésének útja a szocialista brigád- mozgalom tömeges mére­tűvé való fejlesztése és an­nak tartalomban való to­vábbi javítása. Ä szocialista brigádok ugyan­is az üzemekben olyan, jelen­tős vállalásokat tesznek, ame­lyek nem járnak az általá­nostól eltérő közvetlen anya­gi előnyökkel. Ilyen többlet- vállalások például — a szo­cialista erköícs normáin kí­vül — a műszaki fejlesztés, az újítások megoldáséra Va­ló szervezett felkészülés, a brigádok tagjainak általános és szakmai továbbképzése, a leghasznosabb tapasztalatok alkalmazása és elterjesztése stb; A szocialista brigádmozga­lom erőteljesebben csak ott fejlődhet, ahol már napjaink­ban is tömeges méretűvé let: az egyéni verseny, ahol az üzem egész kollektívája is­meri a feladatokat és öntu­datosan küzd .azok megvaló­sításáért. Nem feledkezhe­tünk meg ugyanis arról, hogy a szocialista brigádmozgalom ma még csak kisebb részét fogja át a dolgozóknak és ők, mint a szocialista munka úttörői, minden , tiszteletet és elismerést megérdemelnek. Hibát követnénk el, ha t nagy többségről megfeled­keznénk, vagyis megfeledkez­nénk azokról, akik a külön­böző munkabrigádokban, vagy a munkabrigádokon kí­vül küzdenek a terv teljesí­téséért. A szocialista brigá­dok mozgalmának felkarolá­sa és tömeges méretűvé való fejlesztése, s az azokkal való megkülönböztetett törődés te­hát semmiesetre sem pótol­hatja az egyénekig ható sze­mélyes meggyőzést, vagyis azt, hogy a műhely és az üzem minden dolgozójává1 megismertessük, hogy az üzem előtt álló célok elérésé­ben mi az 6 feladata. KÜLFÖLDI ESZMÉNYEK Péntekről szombatra virra­dó éjszaka ismét drámai for­dulatra került sor Argentí­nában; Nyugati hírügynöksé­gek jelentése szerint Guido argentin elnök kormánya Martinez, belügyminiszter félreállását követően benyúj­totta lemondását. A Campo de Mayö-i hely­őrség fellázadt Poggi tábor­nok és Carrera hadseregügyi miniszter ellem Poggi tábornok és Carrera hadseregügyi miniszter állt azok élén. akik leghangosab- bán követelték a peronisták háttérbe szorítását, Valamint a haladó pártok betiltását. • Athénban feszült a hely­zet, sajtó jelentések szerint pénteken reggel egész Atti­kában harci készenlétbe he­lyezték a légierők, a hadi- tengerészet és a hadsereg egységeit, valamint Athén. Pireusz és a környező terüle­tek rendőrségét és csendőr­ségét. Athén központját nagy rendőri erők zárták körűi, A rendkívüli intézkedések­re az adott okot, hogy a bur- 2soá Centrum Unió Párt. a hatóságok tilalma ellenére tiltakozó gyűlést hirdetett a kormány politikája ellen. Az ország ellenzéki erői felhívással fordultak Athén lakosságához: jelenjenek meg a gyűlésen, mutassák meg, hogy támogatják a de­mokrácia ügyét, Délután a néptömegek gyülekezni kezdtek. Számos helyen összetűzésekre került sor a gyűlésre igyekvő ifjú­ság és a rendőrök között. Athénban késő délután a sokezer főnyi tömeg, amely a kormány ellen tüntetett, összecsapott a kivezényelt rohamrendőrséggel, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents