Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. április 22. Mm MSsMP Szolnok íxcr^i?] Bízottságának fölhívása 0 a mezőgazdasági termelés fejlesztésében előttünk á§iő feladatok végrehajtására A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei Bi­zottsága 1962. április 20-i ki­bővített ülésén megvitatta az MSZMP Központi Bizott­sága 1962. március 28—30-i ülésének határozatából adó­dó — a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében előttünk álló — megyei feladatokat. A megyei pártbizottság megállapította, hogy az 1962. évi mezőgazdasági termelési feladatokra való felkészülés az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben és a gépállomásokon általában kielégítő. Az időarányos fel­adatokat mezőgazdasági üze­meink többségében mara­déktalanul elvégezték. A kedvezőtlen tél és a kései ta- vaszodás ellenére őszi kalá­szosaink állapota jó. Az ál­lami gazdaságok és a tsz-ek Í80 000 hold őszi kalászost fej trágyáztak. Jó ütemben készülnek a magágyak és ha­ladnak a tavaszi növények vetésével. Az állatállomány átteleltetése a szűkös takar­mánybázis ellenére elfogad­hatóan alakul, csupán né­hány termelőszövetkezet ál­latállományának kondíciója romlott. A megye mezőgazdaságá­ban a termelés feltételei ösz- szességükben kedvezőek az 1962. évi célkitűzések mara­déktalan teljesítésére és túlteljesítésére. Az eredmé­nyek elérésének azonban to­vábbi feltétele, hogy a párt­ós állami irányító szervek­ben dolgozók, a mezőgazda- sági üzemek párt- és gazda­sági vezetői, a mezőgazda­ságban dolgozó kommunis­ták, KISZ-fiatalok és az egész dolgozó parasztság megismerje pártunk és kor­mányunk nagyszerű célkitű­zéseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága ezért felhívja a megye állami gazdasági, gép­állomási dolgozóit, a terme 1 őszövetkezeti gazdákat, hogy tudásukat és erejüket latba vetve következetesen harcol­janak a maguk munkaterü létén az alábbi főbb felada­tok maradéktalan végrehaj­tásáért: A növénytermelés területén 1. További erőfeszítéseket kell tenni a tervezett búza- termésátlagok eléréséért. A rendelkezésre álló gépállo­mási, állami gazdasági és termelőszövetkezeti növény­védő gépek jó kihasználásá­val és a vegyszerek célszerű felhasználásával búzatáb­láink többségén végezzük el a vegyszeres gyomirtást. Az őszi kalászosokat ugyanak­kor a rendelkezésre álló mű­trágya helyes felhasználásá­val haladéktalanul másod­szor is fejtrágyázzuk. 2. Megyénk fő takarmány- növénye — mint ismeretes — a kukorica. Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások minden dolgozója, minden termelőszövetkezeti gazda harcoljon a kukoricaterme­lés fellendítéséért, mind a közös, mind a háztáji gazda­ságokban egyaránt. Biztosít­sák, hogy a kukorica vetését — jó előkészített talajba, mi­nőségi vetőmaggal mielőbb befejezzük. Ügy készüljünk fel a növénvápolási munkák­ra, hogy a kukorica területét legalább háromszor géppel és kétszer kézi kapával meg­műveljük. A magas termés- eredmények elérése érdeké­ben biztosítsuk, hogy a közös gazdaságokban és a háztáji területeken szárazművelés esetén holdanként mintegy 16—18 000 tőszám, öntözéses termelés esetén pedig 22 25 000 tőszám legyen. Ugyan­akkor használjuk ki maxi­málisan a vegyszeres gyom­irtás terén a rendelkezé­sünkre álló növekvő lehető ségekeí Emellett növeljük a szé­natermelés mennyiségét, ja­vítsuk minőségét különösen az évelő pillangós nővé nyéknél. Az élenjáró állam gazdaságok példája és jó eredményei nyomán — e célból — a termelőszövetke­zetek is honosítsák meg az új, hideglevegős, vagy ága- sos szénaszárítási módszere­ket. A vezetők és dolgozók következetesen küzdjenek azért, hogy minél kevesebb mennyiségi és minőségi veszteséggel kazlazzák be a szénatermést. 3. Valamennyi gazdaság­ban biztosítsuk, hogy a cu­korrépa és a napraforgó te­rületek növényápolási mun­káit időben és jó minőség­ben végezzük el, hogy cu­korrépából szárazművelés esetén 60—65 000-es, öntözé­ses termelés esetén pedig 80—90 000-es holdankénti tő­szám legyen. A kifagyott őszi káposztarepce helyére valamennyi gazdaságban le­hetőleg — és elsősorban napraforgó kerüljön. 4. Ismeretes, hogy Szolnok megyében legveszélyesebb ellenfelünk a nyári száraz­ság. Ezért alapvető tenniva­lónak kell tekinteni az ön­zésre vonatkozó tervek kö­vetkezetes végrehajtását. A megyében mintegy 26 000 hold kukoricát és silókuko­ricát, 4500 hold cukorrépát, 20 000 hold szálastakar­mányt, 4200 hold zöldséget, 14 000 hold legelőt és 21000 hold rizst és egyéb növénye­ket kell időben és szaksze­rűen megöntözni, feltétle­nül akkor, amikor azt a nö­vények legjobban meghálál­ják. A gazdaságokban dol­gozó kommunisták és pár- tonkívüliek határozottan lépjenek fel az öntözés szükségességét és helyessé­gét vitató nézetek, valamint az öntözést meghiúsító ha­nyagság és látszateredmé­nyekre való törekvés ellen. 5. Használjuk ki — a le­hető legjobban — a szőlő-, gyümölcs- és zöldségterme­lési lehetőségeinket. A sző­lő- és gyümölcstermelési munkálatok szakszerűbb el­végzésével érjük el a maga­sabb terméseredményeket. Ugyanakkor fordítsunk kü­lönös gondot a növényápo­lási és növényvédelmi fel­adatok maradéktalan elvég­zésére és ezzel alapozzuk meg a jóminőségű áru elő­állítását. Termeljünk minél több jóminőségű zöldséget és ennek termelését úgy szervezzük, hogy növekedjék az exportképes áru aránya. 6. Az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszö­vetkezetek idejében készül­jenek fel a nyári betakarí­tási munkákra. Alaposabb szervezéssel, nagyobb erőfe­szítéssel biztosíték a gépek kellő időben és jó minőség­ben történő kijavítását. A mezőgazdasági üzemek párt­ós gazdaságvezetői ugyanak­kor gondoskodjanak arról, hogy minden kalászos terü­let le legyen fedezve gépi-, illetve kézi munkaerővel. A gabonabetakarítás időben történő megkezdésével, kö­rültekintő, gondos munká­val biztosítsuk, hogy a szem­veszteség a lehető legkisebb legyen. 7. A talajerővisszapótlás érdekében gondosan szer­vezzük meg az istállótrágya és valamennyi, trágyázásra felhasználható szervesanyag maradéktalan kihordását a trágyázandó táblák szélére — még a nyári betakarítási munkálatok megkezdése előtt — a szállító-kapacitás 'sszerű kihasználásával. A tömegmozgalmak tagjai se­gítsenek, hogy a tisztasági hónap keretében a városok­ból és falvakból a trágya kikerüljön a földekre; 8. A jövő — 1963. évi — mer 'gazdasági termelés biz­tonságának érdekében a nyári betakarítási munkák­kal egyidőben —a gépkapa­citás teljes kihasználásával — meg kell kezdeni a nyári mélyszántást és maradékta­lanul el kell végezni az egyéb talajművelési mun­kát A nyári trágyázással végezzünk az őszi betakarí­tás megkezdéséig. Minden tarlót szántsunk fel. E mel­lett a természetes csapadék- mennyiségtől függően takar­mány- és zöldtrúgya-nyerés céljából minél nagyobb te­rületen vessünk másodnövé­nyeket és ezeket elsősorban az öntözhető területeken termeljük. Az állattenyésztésben 1. Szakszerű és gondos ta­karmányozással, gondozással, az állategészségügyi rendsza­bályok maradéktalan betar­tásával és az elhelyezési kö­rülmények javításával emel­jük a tenyésztői munka szín­vonalát. Fokozottabb felelős­ségérzettel, körültekintőbb munkával csökkentsük az ál­latok elhullásét és a megbe­tegedések számát. Az állat- tenyésztés jövedelmezőbbé té­tele érdekében következete­sebben alkalmazzuk az új és bevált tenyésztési- és tartási módszereket. A termelőszö­vetkezetek jelentős részében szervezzék meg az itatásos borjúnevelést, a szabadtartá- sos szarvasmarhatenyésztést, az árusertés-, valamint a ba­romfi keresztezését, továbbá az állattenyésztési munkák gépesítését. 2. A sertéstenyésztés fej­lesztését minden gazdaságban tekintsük kiemelt feladatnak. Az anyakoca-állomány növe­lésével, az állomány helyes kihasználásával biztosítsuk, hogy megyénk nagyüzemi és háztáji gazdaságai hízóalap­anyaggal és temyészanyag- utánpótlással teljesen önellá­tóak legyenek. Fordítsunk ezért megkülönböztetett gon­dot a sertés nővén dék nevelé­sére és a hizlalásra; ilyen módon is növelnünk kell a sertéstenyésztésben a forgási sebességet. 3. Fejlesszük minden lehe­tő módon a nagyüzemi ba­romfitenyésztést. Évi több­szöri váltással, a lehető leg­jobb gondozással használjuk ki a rendelkezésre álló ba­romfi férőhelyeket. Szaksze­rűbb takarmányozással érjük el, hogy a legkedvezőbb mun ka-, takarmány- és egyéb rá­fordítással minél több jó mi­nőségű árubaromfit nevel­jünk fel. Emellett szélesítsük azt a helyes kezdeményezést, hogy vállalják a termelődő vetkezeti tagok is sajijirál- latférőhelyeik kihaszííálásá- val néhányszáz baromfi fel­nevelését. 4. A takarmánnyal minden gazdaságban ésszerűbben kell gazdálkodni, ezért valameny- nyi vezetőnek és valamennyi dolgozónak következetesen kell küzdenie a megtermett takarmányok helyes tárolásá­ért és gazdaságos felhaszná­lásáért. A keretutalvány sze­rint történő takarmánykeze­lés és a takarmányszabvány szerint végzett takarmányo­zásnak általánossá kell vál­nia megyénkben. Maradékta­lanul ki kell használnunk a keveréktakarmány-előállító üzemek kapacitását is. A fe­hér jepótlás érdekében minél több lucemalisztet kell készí­tenünk. Fordítsunk nagy gon­dot a legelőgazdálkodás meg­javítására, legelőink jobb ki­használására. Az öntözési le­hetőségek jobb kihasználásá­val, legelőjavítással, szerves­és műtrágyázással fokozzuk legelőink fűhozamát. A szű­kösebbé lett takarmányala­pok takarékosabb és gazda­ságosabb felhasználásával biztosítsuk az állatok jó ta­karmányozását az új termé­sig úgy, hogy kondíciójukban jelentős visszaesés ne követ­kezzék be és az állati ter­mékhozamok ne csökkenje­nek, hogy így hizlalási ter­vünket zavartalanul teljesít­hessük, A mezőgazdasági ter­mékek felvásárlásáról A termésátlagok és állati termékhozamok növelésével párhuzamosan fokoznunk kell nagyüzemeink és háztá­ji gazdaságaink árutermelé­sét. A munkásosztály által a dolgozó parasztságnak nyújj tott messzemenő és állandó támogatás törvényszerűen kö­telezi dolgozó parasztságun­kat arra. hogy kedvező áron, megfelelő mennyiségű és mi­nőségű árut biztosítson a népgazdaság számára. Ezért valamennyi termelőszövetke­zetben helyesen kell megszer­vezni a kenyérgabona osztást biztosítani, hogy a vető­mag alap, a biztonsági alap és a tagok, családtagok szük­ségletét meghaladó kenyér­gabonamennyiség egésze fel­vásárlásra kerüljön. Az ál­lattenyésztési feladatok jó végrehajtásával pedig min­den mezőgazdasági nagy­üzemnek el kell érnie, hogy hiánytalanul teljesítse, illet­ve túlteljesítse tej, hús, tojás és zöldség áruértékesítési ter­vét. Emellett fokozzuk a ház­táji gazdaságokban az áruser­tés-, tojás-, baromfi- és zöld­ségtermelést is.­A gazdálkodás további javításáért 1; A pártszervezetek és a gazdasági szervek vezetői állandóan ellenőrizzék és kí­sérjék figyelemmel a terv­teljesítés helyzetét, s tegyék meg a szükséges intézkedé­seket az esetleges kiesések zavartalan pótlására. Állan­dó közgazdasági elemző munkával értékeljük a meg­tett intézkedések és a gaz­dálkodás eredményességét. Elemezzük a termelési esz­közök kihasználásának haté­konyságát és a munkaerő­gazdálkodás helyességét. Biz­tosítsuk, hogy a mezőgazda- sági munka termelékenysége növekedjék és a termelési költségek fokozatosan csök­ken jenek. Ezt követeli tő­lünk mind a népgazdaság, mind a közös gazdaságok, valamint a szövetkezeti gaz­dák, vagyis az egyének ér­deke. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresz- szusa tiszteletére a mező­gazdasági üzemekben is bon­takozzék ki széleskörű mun­kaverseny a termelési célki­tűzések maradéktalan végre­hajtása érdekében. Az ipari üzemek kollektíváinak tö­rekvéseit, az ipari munkás­ság példáját a mezőgazdasá­gi dolgozók is kövessék. A KISZ-fiatalok, a termelőszö­vetkezeti asszonyok, a trak­torosok, az öntözőbrigádok és munkacsapatok legyenek bátor kezdeményezői a kong­resszusi munkaverseny elter­jedésének és hatékonysága^ nak; 3. Az ipari üzemek, állami gazdaságok és gépállomások vezetőitől és dolgozóitól ugyanakkor továbbra is hasznos erőfeszítéseket Vá­runk — a patronázsmozga- lom keretében — a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sára. Ezért megkülönbözte­tett segítséget kell nyújta- niok a^ gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövet­kezeteknek Az állami gaz­daságok, gépállomások, va­lamint a patronált termelő- szövetkezetek vezetői alakít­sanak ki olyan alkotó mun­kakapcsolatot, amely előse­gíti az 1962. évi és a további célkitűzések maradéktalan végrehajtását; A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak határozata egyértelmű­en kimondja, hogy napjaink­ban a mezőgazdaság fejlődé­sében új fejezet kezdődik. Ezért jelenleg minden erőn­ket elsősorban a termelés gyorsütemű fejlesztésére kell fordítani; A megyei pártbizottság meggyőződését fejezi ki, hogy a kommunisták* a KISZ fiatalok és a pártonkivüli mezőgazdasági munkások, a termelőszövetkezeti gazdák odaadó és szorgalmas mun­kájával elérjük a magunk elé tűzött célokat és az 1962. évi mezőgazdasági ■ feladatokat hiánytalanul elvégezzük. Alapvető érdeke ez egész népünknek és ezen belül ér­deke megyénk dolgozó pa- parasztságnak. Kötelessé­günk tehát, hogy a politikai és a termelési feladatok kö­vetkezetes megoldásával ha­tékonyabban erősítsük szo­cialista mezőgazdaságunk alapjait és tovább növeljük dolgozó népünk életszínvo­nalát A LENINIZMU NAGY ESZMEINEK DIADALA* Amikor majd Oroszor- építésünk példakép lesz szagot a villanytelepek a2 eljövendő szocialis­és hatalmas technikai Furópa & Ázsia berendezések suru há­lózata fogja borítani, szamara, kommunista gazdasági (Lenin) K orunk, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kora, a kommunizmus építésének kora — a leninizmus igazi diadala, a halhatatlan lenini esz­mék diadalmaskodása. Lenin ennek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal elkezdődött korszaknak lényegét illetően a kö­vetkezőket írta: „A kapitalizmusnak és a kapitalizmus maradványainak megsemmisítése, a kommunista rend­szer alapjainak lerakása a világtörténelem most meg­kezdődött új korszakának a tartalma, A szocializmusnak a Szovjetunióban aratott győ­zelme és a Szovjetuniónak a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lépése, a szocialista világrendszer kialakulása, a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzeti felszabadító moz­galom erősödése — mindezek a történelmi események meggyőzően bizonyítják, hogy az emberi társadalom fejlődése azon az úton halad, amelyet Lenin tudomá­nyosan előre látott és megjósolt. A történelem jelenlegi időszakában különösen szembetűnően nyilvánul meg a leninizmus nagysága: Hányszor indítottak a reakciós erők hadjáratot a marxizmus-leninizmus ellen, hányszor tettek kisérletet a marxizmus-leninizmus megsemmisítésére, s hányszor jelentették ki kérkedve, hogy ez sikerült is nekik! De a marxizmus-leninizmus él és győzedelmeskedik, egyre nagyobb hatással van a társadalmi fejlődés menetére. Hányszor állították a burzsoázia ideológusai meg a minden rendű és rangú reformisták és renegátorok, hogy a marxizmus elavult, hogy a leninizmus csődbe jutott. Milyen szánalmasok és tarthatatlanok ezek az állítások most. amikor a marxi-lenini tanítás hatalmas győzelmeket aratott, amikor bolygónknak több mint MC- - ' — — - - ­• Április 32-én Vlagyimir Iljics i beriség. Ebből az alkalomból T enin születésének 92. évfordu-l közlünk részleteket a Lenin 6ie- lójára emlékezik a haladó em-lte című könyvből. egymilliárd lakosa a leninizmus zászlaja alatt már épí­ti az új életet, s azon az úton halad, amelyet Lenin mutatott, amikor a leninizmus eszméi egyre újabb és újabb milliók agyát és szivét hódítják megi • A leninizmus a Szovjetunió Kommunista Pártjá- ” nak tevékenységében öltött testet. Lenin a pártot a kommunizmus ügye, a dolgozók érdekeiért és boldogságáért vívott harc ügye iránti önzetlen oda­adás szellemében nevelte, hatalmas eszmei fegyverre! vértezte fel* megtanította a forradalmi elmélet hozzá­értő alkalmazására és alkotó továbbfejlesztésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja méltónak bizo­nyul szervezőjéhez, tanítójához és vezéréhez — Vla­gyimir Iljics Leninhez* Elsajátította nagy vezérétől azt a képességet, hogy bármilyen történelmi feltételek kö­zött megtalálja a helyes megoldást. S,A marxizmus-ta- nította Lenin - abban áll, hogy mindig meg tudjuk határozni az adott feltételeknek megfelelő politikát”. A Szovjetunió Kommunista Pártja a legbonyolultabb történelmi feltételek közepette, amikor az események menete hirtelen megváltozott, amikor a párt előtt rop­pant nehéz feladatok merültek fel* amelyeknek megol­dásától a szovjetállam sorsa* a szocializmus sorsa füg­gött — mindig megtalálta a helyes megoldást* s szi­lárdan vezette a népet és az országot a lenini úton, és sohasem tért le erről az útról.- A párt, mint a szociális mus és a kommunizmus építésének kezdeményezője ér szervezője* világtörténelmi jelentőségű győzelmekre vezette a szovjet népet* I enin arra tanította ä pártot* hogy meglássa ' ■“ történelmi fejlődés útjának kanyarait, s ugyar akkor sohase veszítse szem elől a főirányt. Megmagya rázta, hogy a politikai irányvonal meghatározásán;’ figyelembe kell venni a történelmi folyamat bonyolu’1 ságát, s a taktika kidolgozása és megvalósítása sorár ha a körülmények úgy kívánják, kompromisszumokho kell folyamodni; Azt tanította* hogy a marxista prole tárpártnak rugalmas taktikát kell alkalmaznia, el kel' sajátítania a harc minden formáját és eszközét, a har- bizonyos formáit és eszközeit a helyzet megváltozás esetén gyorsan más harci formákkal és eszközökké' kell felcserélnie, értenie kell ahhoz, hogy minden komp­romisszumon* egyezségen ég ideiglenes visszavonuláson át makulátlanul vigye tovább a forradalmi zászlót, mindenkor a forradalom ügyéért, a szocializmus érde­keiért küzdjön; A Szovjetunió Kommunista Pártja kitűnően elsajá­tította ezt a művészetet. Ebben rejlik az ereje, s a kü­lönböző történelmi szakaszokban ez győzelmednek és vívmányainak egyik döntő feltétele. A párt ereje abban rejlik, hogy mindenkor hűsége­sen követi, alkatóan alkalmazza és tovább fejleszti a leninizmüst, az elmélet és a gyakorlat terén egyaránt

Next

/
Thumbnails
Contents