Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

V 2 S/OÍ.NOK MEGYEI NÉPI,AP 1962. április 21. Véget ért a Komszomol XIV. országos kongresszusa Moszkva (TASZSZ). Péntekén délelőtt megtar­totta záróülését a Komszo­mol XIV. országos kongresz- szusa. A kongresszushoz üdvözlő üzenet, érkezett Manolisz Gle- zosztól, a görög nép börtön­ben sínylődő nemzeti hősétől. Ezután sorban szólásra emelkedtek és üdvözölték a kongresszust Mexikó, Svédor­szág, Columbia, Izrael, Sze­negál, Peru, Marokkó, Mar­tinique, Bolívia, Uruguay, Szudán kommunista és de­mokratikus ifjúságának kép­viselői. A kongresszust levél­ben üdvözölte Brazília, Pa­raguay, Svájc és több más ország ifjúsági szervezete. A kongresszusi küldöttek ezután jóváhagyták az SZKP Központi Bizottságához inté­zendő üdvözlet szövegét. Az üdvözlet hangsúlyozza, hogy a szovjet fiatalok megtanul­nak a kommunistáktól lenini módon élni, dolgozni, harcol­ni és győzni. A szovjet ifjú­ság mint saját legszentebb ügyét fogadta az SZKP XXII. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait. A szovjet ifjak és lányok mil­liói hatalmas lelkesedéssel láttak hozzá a párt nagysze­rű célkitűzéseinek megvaló­sításához. Az üzenet hangoztatja to­vábbá, hogy az ifjúság az ed­diginél is tevékenyebben kapcsolódik be a „kommunis­ta munkáért” mozgalomba, munkaversenyekkel küzd azért, hogy minden fiatal dol­gozó, és minden munkáskol­lektíva maximálisan hozzá­járuljon a kommunizmus építésének nagy ügyéhez. Az SZKP programjában megfogalmazott erkölcsi kó­dexről szólva az üzenet rá­mutat, annak elvei a szovjet emberek életének törvényei­vé válnak, mind jobban meghatározzák az új nemze­dékek arculatát. A kongresszus végül bizto­sítja a pártot, hogy a szov­jet ifjúság maradéktalanul elsajátítja a marxista-leni­nista világnézetet, tanulmá­nyozza a párt programját, s harcol, a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása el­len. Internacionalista kötele­zettségéhez híven a Kom­szomol tovább erősíti a Szov­jetunió népeinek barátságát a szocialista országok ifjúsá­gához fűződő testvéri kapcso­latait és barátságát a világ valamennyi haladó ifjúsági szervezetével. Szergej Pavlov ezután be­jelentette, hogy a tanácskozás véget ért. (MTI) A Salvadort haladó erők ellenzik az április 29-re kitűzött választásokat Havanna, (TASZSZ) A salvadori haladó erők határozottan fellépnek az el­len, hogy a kormányon levő katonai junta határozata alapján ápr. 29-re választá­sokat tartsanak. A tavaly januári reakciós katonai ál­lamcsíny után illegálisan lét­rejött forradalmi szervezet, az egységes forradalmi akció­front röpcédulákat terjeszt, amelyben leleplezi hogy a vá­lasztásokat tulajdonképpen az imperializmus parancsára akarják megtartani és így szó sem lehet szabad válasz­tásokról. Az akciófront hang­súlyozza: a nép számára az egyetlen kivezető út — a fegyveres felkelés. (MTI) Válságosra fordult a helyzet Algírban és Oranban JOXE miniszter algériai látogatásával és Fourquet tábornoknak, az algériai fegyveres erők főparancsno­kává történt kinevezésével kapcsolatban francia hivata­los körökben azt hangoztat­ják, hogy a húsvéti ünnepek után „nagyszabású akció” indul az OAS ellen különö­sen Oránban, ahol a fasisz­ták úgyszólván teljesen ke­zükben tartják a hatalmat. Egyelőre azonban nem látni az összeesküvők elleni eré­lyes fellépés jeleit. Katz tá­bornok, Órán katonai pa­rancsnoka mindeddig nem kapott számottevő erősítést és a helyi karhatalom szer­Hz imperialisták nem mondanak ie nukleáris fegyverkísérleteikről Csütörtökön délután újabb ülést tartott Genfben a há­rom atomhatalom képviselői­ből álló albizottság. Hírügynökségi jelentések szerint a két és fél órás ülé­sen Zorin külügyminiszter­helyettes, a szovjet küldött­ség vezetője sürgette. az Egyesült Államok és Nagy- Britannia jelentse ki félre­érthetetlenül, hogy nem vé­gez, nukleáris fegyverkísérle­tekét a folyamatban l£v° tárgyalások ideje alatt. Dean amerikai küldött is­mét elutasító álláspontra he­lyezkedett és hangoztatta, hogy „kormánya nem hajlan­dó elfogadni ellenőrzés nél­küli moratóriumot semmi­lyen körülmények között, még a húsvéti ünnepek ide­jére sem”. Míg a szovjet küldöttség — mint ismeretes — már a délelőtti plenáris ülésen be­jelentette, hogy elfogadja tárgyalási alapnak az el nem kötelezett országok kompro­misszumos javaslatát, addig Dean és Godber, az ameri­kai, illetve az angol küldött­ség vezetője a nukleáris al­bizottság ülésén is hangoz­tatta hogy kormánya „csak az ellenőrzésre vonatkozó korábbi nyugati javaslatok­kal összefüggésben hajlandó fontolóra venni a semlege­sek emlékiratát”. Az ellenőrzés untig em­legetett frázisaival az imperialisták ma már nem tudják megtévesz­teni a világot A Krasznaja Zvezda cikk­ben foglalkozik az Egyesült Államoknak azzal a szándé­kával, hogy a Csendes-óceán felett légköri nukleáris rob­bantásokat hajt végre. Wa­shington döntése — írja a lap — kihívás a z egész világ ellen. Az Egyesült Államok hazárdjátékosként elhatároz­ta, hogy a józan ésszel ellen­tétben még egy nukleáris kártyát dob az asztalra. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei­nek bűnéül rójja fel a közvélemény a semlege­sek javaslata körüli huzavonát A legtekintélyesebb brazil lapok, köztük a Jomal do Brazil az Ultima Hóra és á Diario de Noticias helyeslik azt a memorandumot, ame­lyet a semleges országok és Brazília terjesztettek elő a 17 hatalmi leszerelési érte­kezleten. A brazil lapok rámutat­nak, teljes mértékben az Egyesült Államokat terheli a felelősség azért, hogy mindezideig nem sikerült megállapodást aláírni a le­szerelésről és a nukleáris kí­sérleti robbantások meg­szüntetéséről. Indiában növekszik az a felháborodás, amelyet az Egyesült Államok által be­jelentett nukleáris kísérleti robbantások és a Genfben képviselt nyugati álláspont váltott ki. A Nav Dzsivan című lap így ír: nem szabad újabb nukleáris kísérleteket végezni — különösen á ta­nácskozások idején —, mert így újabb akadályok gördül­nek a leszerelés elé. Az Egyesült Államoknak az a fenyegetése, hogy a Csendes­óceánon újrakezdi a nukleá­ris robbantásokat, veszélyes helyzetet teremtett. Miur japán városban több ezer tengerész és hajótulaj­donos tömeggyűlésen vett részt, - hogy tiltakozzon a Csendes-óceán felett végre­hajtandó amerikai atomrob­bantások ellen. (MTI) Argentin helyset jelentés Martinez argentin belügy­miniszter kijelentette, hogy lemondásának oka: tudomá­sára jutott, a kormány dek­rétumot készít a tartományok ügyeibe való beavatkozásról. Ezt az intézkedést úgy tekin­tik, mint előkészületet a márciusi választások ered­ményeinek teljes megsemmi­sítésére és esetleg az orszá­gos kongresszus feloszlatásá­ra. Ugyanaznap megtartották a hadsereg főparancsnoksá­gának tanácskozását, amely — mint később ismeretessé vált — jóváhagyta ezeket az intézkedéseket. Az országban nagymérték­ben fokozódott a feszültség. Az Argentin Egyetemi Diák- szövetség gyűlésen követelte a nép akaratának tisztelet­ben tartását és a nemzeti szuverinitás védelmét. A gyűlésen felszólalók kijelen­tették, hogy a jelenlegi vál­ságból az egyetlen kiút a né­pi kormány megteremtése. A gyűlés után a diákok tüntetést rendeztek „A nép egysége és nemzeti front”! jelszóval; Mint az UPI hírügynökség Buenos Airesi tudósítója je­lenti. csütörtökön hajnal­ban a legnagyobb argentin városok számos kerületében a rendőrség behatolt a kü­lönböző politikai pártok he­lyiségeibe. Számos kommu­nistát, peronistát és szocia­listát fogtak el; Mint az UPI tudósítója rá­mutat, a három fegyvernem parancsnokságának képvise­lői ragaszkodnak ahozz, hogy Guido elnök hatálytalanítsa a március 18-i választások eredményeit és minden tar­tományban ratr^dja kezébe a hatalmat. (MTI) Salazar ék rémuralma Párizs, (TASZSZ) Salazar rendőrsége az 1961. novemberi „választások” után fokozta a portugál de­mokraták üldözését, — hang­zik az Humanitében közölt Portugáliából érkezett levél­ben. A férfiak és a nők százait vetették börtönbe. Bármi is a politikai meggyőződésük és bármelyik osztályhoz is tar­toznak, ha kinyilvánították a szabadabb életre való tö­rekvésüket, azt, hogy kíván­ják az angolai békét vagy az amnesztiát, a politikai rend­őrség egyforma sorsra szán­ta őket. A Salazar kormány azon­ban nem elégszik meg azzal, hogy fogva tart minden el­lenzéki erőt. Az sem elégíti ki, hogy minden évben „biz­tonsági intézkedések” címén százával ítéli életfogytiglani börtönbüntetésre a hazafia­kat. A portugál kormány meg is gyilkolja áldozatait. Meggyilkolja a békés tünte­tőket. mint például azt a fia­tal 17 éves munkást, aki no­vember 11-én halt meg Ar­madában. vagy. ahogy azt a szobrászt, aki november 19- én Lisszabonban vesztetté életét, (MTI) vezése is még kezdeti stá­diumban van. Az ideiglenes végrehajtó szerv utasításai továbbra is az ultra tisztvi­selők ellenállásába ütköz­nek. A laptudósítók jelentései szerint az algériai városok­ban a helyzet válságosra fordult. Az arab lakosság valóságos gettóban él, ame­lyet élete veszélyeztetése nélkül nem hagyhat el. Az OAS szüntelen merényletei mellett az éhség is egyre el­viselhetetlenebbé tesz) az arabok helyzetét. AZ HUMANITÉ rámutat, a francia hatóságok olyan helyzetet teremtettek az al­gériai városokban, amilyet az OAS kívánt. Minden arra vall, mintha Algéria felosz­tását akarnák előkészíteni. „De Gaulle nem akarja lo­jálisán teljesíteni az eviani egyezményt, amelyet nem jószántából írt álá — ez az egyetlen elfogadható ma­gyarázat az algériai helyzet­tel kapcsolatban felmerülő kérdésekrö” — hangoztatja a Francia Kommunista Párt lapja. Ezt bizonyítja az is, hogy Líouis .Toxe, a tábor­nok-elnök algériai ügyekkel foglalkozó államminisztere csaknem eredménytelenül fáradozik — ha ugyan ennek lehet nevezni helyszíni meg­beszéléseit — a konszolidá­ció érdekében. Faresz-szel több mint egyórás megbe­szélést tartott, megvitatta vele az algériai helyzetet. Az AFP jelentéséből kitű­nik, hogy az OAS továbbra sem tétlen. Csütörtökön éj­szakára a merényletek ha­lálos áldozatainak száma 24- re emelkedett. Harmincha- tan megsebesültek. Az ult­rák Algír városában 27 me­rényletet követtek el, 17 sze­mélyt — többségükben algé­riaiakat — gyilkoltak meg. ISMERETES, hogy a ter­roristák nem kímélik a ma­gatehetetlen embereket sem, a közelmúltban megtámad­tak egy kórházat és lemé­szárolták a betegeket. Ezért — jelenti a Reuter — az FLN Algírban, meg nem nevezett helyen titkos kórházat állí­tott fel a merényletekben megsebesült algériaiak ápo­lására. A kórházban eddig 80 algériait kezeltek; a bete­gekről három orvos és ápoló gondoskodik. Persze tapasztalható hu­manizmus is Franciaország­ban, ha nem is az ultrák ré­széről. A RENNES-i bíróság kö­zölte Maurice Audin özve­gyével: nem ad helyt pana­szának, amelyben férje ha­láláért Feleléke Személzek bíróság elé állítását kérte. A fiatal kommunista tu­dóst, mint ismeretes, 1957. júniusában kínozták halálra az algériai El-Biarban. A gyilkosok neve ismert. Az Audin-bizottság és számos más demokratikus szervezet azonban hiába követelte fe­le' ősségrevonásu kát. De megpróbálják megmen­teni azokat is, akiket a fran­cia bíróság — nem annyira saját belátása, mint inkább a közvélemény nyomása alatt — kénytelen, kelletlen elítélt A gyarmati ifjúság A VILÄG haladó népeivel együtt mi is — mint minden évben — megemlékezünk áp­rilis 24-ről, a gyarmati ifjú­ság napjáról. A magyar nép és a magyrr ifjúság ezen a napon baráti szeretettel üd­vözli azokat a népeket, akik még nem érkeztek el az ön- rendelkezés, a nemzeti füg­getlenség útjára. A világ minden részén fel­emelik tiltakozó szavukat a becsületes emberek a szé­gyenletes gyarmati rendszer ellen. Az emberi civilizáció szégyene, hogy még ma is vannak földünkön olyan te­rületek, ahol az egyedüli „nevelési eszköz” a korbács, ahol mérhetetlen elnyomás és kizsákmányolás segítségé­vel fosztják ki a gazdag or­szágokat. A gyarmati elnyomás nem újkeletű. A földrajzi felfede­zések idején alakult ki és a klasszikus gyarmatosító or­szágok — Anglia, Spanyol- ország, Portugália, Hollan­dia és a többiek — mindent elkövettek azért, hogy az ol­csó nyersanyagból és mun­kaerőből minél több hasznot húzzanak. A GYARMATOSÍTÓ ha­talmaknak azonban észre kell venniök, hogy lejárt felettük az idő. Megszűntek azok az adottságok és politikai körül­mények, amelyek között bün­tetlenül űzhették aljas játé­kaikat. Ha a világ térképére tekintünk, látjuk, hogy a gyarmatbirodalmak egyre fogynak. Ma már minden jó­zanul gondolkodó ember lát­ja: a gyarmati rendszert nem lehet sokáig fenntartani. Az 1900-as években a föld la­kott területének 71,4 száza­léka volt gyarmat, vagy fél- gyarmat. A második világhá­ború után a gyarmati rend­szer felbomlása óriási erővel indult meg. Amíg 1855-ben csak egy független állam volt Afriká­ban, azóta már több, mint negyven állam 2 milliárd em­bere rázta le magáról a jár­mot. A Mali Köztársaság nemzeti lobogóját egy karjait felemelő stilizált néger férfi díszíti. Ez jelképe az elnyo­mott néger milliók magára- találásának és jövőjébe ve­tett hitének. A két legna­gyobb gyarmattartó állam, Franciaország és Anglia urai a saját bőrükön tapasztalhat­ták az utóbbi években, hogy nem lehet fenntartani a vég­sőkig a gyarmati rendszert, India, Egyiptom és Algéria kiszakadása a gyarmati lánc­ból olyan csapás a gyarmat­tartó birodalmakra, amelyet nem tudnak többé kiheverni. Nem volt hát hiábavaló a?, algériai nép több mint hét éves háborúja. Az igazság és a nép hősiessége végül ott is győzedelmeskedik; A világ ifjúsága is aktívan kiveszi részét abból ,a küz­delemből, amely minden gyarmati nép szabadságát Sggf'tj 1945 NOVEMBERÉBEN Londonban 63 ország kül­döttei — mintegy 30 millió fiatal nevében — esküvel fogadták meg: „Az egész vi­lágon megteremtjük a kü­lönböző fajú, színű, nemze­tiségű és felekezetű fiatalok egységét”. A világ ifjúságá­val együtt a mi népünk és a mi ifjúságunk is elmondhat­ja: ennek az eskünek a szel­lemében él és dolgozik. Af­rika, Ázsia, valamint Latin- Amerika felszabadult népei­nek harca egy kissé a mi harcunk is volt. 1945. óta egymást érték azok a de­monstrációk, megmozdulá­sok, amelyek forradalmasí­tották India, Afrika és Ázsia gyarmati népeit. Jónéhány ezek közül a volt gyarmatok közül szabadon építi boldog jövendőjét: 1955. április 24-én ért vé­get Bandungban az az érte­kezlet, amelyen elhatároz­ták, hogy a gyarmati orszá­gok összefognak egymással szabadságuk kivívása érde­kében. Ez évforduló alkal­mával kívánjuk minden gyarmati és félgyarmati sor­ban sínylődő népnek, hogy sokszorozzák meg erőfeszí­téseiket, merítsenek erőt a szabad népek küzdelmeiből, hogy minél előbb üdvözöl­hessük őket a szabad népek táborában. A világ ifjúsága ez év nya­rán elküldi képviselőit a ba- i ráti Finnország fővárosába, hogy megbeszéljék azokat a tennivalókat, amelyek a vi­lág ifjúsága előtt állnak a boldogabb jövőért vívott harcban. A Helsinkl-i fesz­tiválon bizonyára üdvözöl­hetjük a gyarmati népek küldötteit is, akik majd el­mondják a világ ifjúságá­nak, hogyan élnek, hogyan dolgoznak szabad jövőjükért. AZT KÍVÁNJUK most is. akkor is, hogy még gyarmati sorban élő testvéreink minél előbb kiűzzék hazájukból a gyarmatosítókat és megvaló­suljon a Világ Ifjúsági Ta­lálkozók jelszava: „Béke és barátság!” Molnár Sándor Két hír Jászberényből Az általános iskolai sport tanács rendezésében kerül sor április 26-án, délután, Jászberényben, az általános iskolák közötti tornaver­senyre. A versenyt a fiúis- kqla tornatermében tartják, amelyen a felsőtagozatos ta­nulók vesznek részt kötelező és szabadon választott gya­korlatokkal. * Jászberényben május 1. megünneplésével kapcsolat­ban operatív bizottság ala­kult. A bizottság április 19- én tartott megbeszélésen rögzítette a kétnapos ünnep eseménysorozatát. E szerint az ünnepségsorozat április 30-án délután a sportpályán tervezett sportbemutatóval kezdődik. — A Fémnyomó klubban este 8 órakor lesz a központi ünnepség, melyet bál követ. Május 1-én a délelőtti fel­vonulás délután sportbemu­tatókkal folytatódik, míg a gyermekeket a Déryné Mű­velődési Házban bábcsopor­tok szórakoztatják. A mun­ka ünnepére elkészül a vá­ros főtere parkosításának még hátralévő szakasza is. Hartmann Agner tudósító i Újra hadianyagot gyárt a Ruhr-vidék Essen, (MTI) Hivatalos adatok szerint a bonni hadügyminisztérium 1961-ig kereken 17 milliárd nyugatnémet márka meg­rendelést adott a nyugat-né­met hadiiparnak. Mint a Hohenzollerek és Hitler uralma idején, a Ruhr-vidék napjainkban is­mét ontja a hadianyagot. Annak ellenére, hogy hi­vatalos részről több ízben megpróbálták cáfolni ezt, a hírügynökség értesülései bi­zonyítják, hogy a Ruhr-vi­dék az NSZK fegyvergyártá­sának egyik központja; A tényeken mitsem változ­tat dr. grandinak, az esseni Ipari és Kereskedelmi Ka­mara elnökének az a kije­lentése, hogy a „Ruhr-vidé- ken manapság kizárólag bé­kés termékek látnak napvi­lágot”.

Next

/
Thumbnails
Contents