Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAY WC?. mtircftri VI, NEM ELÉG MEG VÁ.. ■4­A mezőtúri Ruházati KTSZ párttitkára, — Nagy Lajos elvtárs le­velet írt szerkesztősé­günknek, amelyben a szövetkezeti pártszer­vezet életéről és a sa­ját helyzetéről tájékoz­tatott bennünket. Egy­ben kéri, hogy segít­sük munkáját. A szövetkezeti párt­szervezet rövid múltra te­kinthet vissza. Tavaly de­cemberben alakult, s jelen­leg is mindössze négy tagja és négy tagjelöltje van. Sok gonddal, nehézséggel küzde­nek még. A kislétszámú pártszerve­zet élére a megalakuláskor Nagy Lajost, a szövetkezet egyik fiatal munkását vá­lasztották. Nyolc évvel ez­előtt került a ktsz-hez. Ott tanulta meg a szakmát, csak­nem ott nőtt fel. Most 24 éves. A pártmunkában nincs nagy tapasztalata, de úgy látta a tagság: ha tanul, ké­pezi magát, megállja helyét ezen a poszton. Nagy Lajos Igyekezettel látott munkához és arra tö­rekedett, hogy tőle telhetőén eleget tegyen azoknak a fel­adatoknak, amelyeket a tag­ság reá bízott. Tapasztalatla­nul bár, de megpróbált ja­vaslatokat tenni a gazdaság- vezetésnek. Ha úgy" látta jó­nak, vagy szükségesnek, be­leszólt elgondolásaikba, he­lyeslőén, vagy módosításokat javasolva. E javaslatokban többé-kevésbé tükröződött a szövetkezeti és a párttagság egészének véleménye is, hisz ő is műhelymunkás, ott dol­gozik a tagok között. Az új helyzet, az, hogy van egy pártszervezet, amely adott esetben beleszól a kö­zösség ügyeinek intézésébe — néhány embernek szokatlan, egyeseknek pedig esetenként kellemetlen volt A múlt gazdasági év ter­melési tervét csak 95 száza­lékra teljesítették. így 197 ezer forint kiesés volt. A szö­vetkezeti tagok átlagkeresete elérte ugyan az 1100 forintot de voltak — s jelenleg is vannak, akik nem keresnek többet havonta 500—600 fo­rintnál. Mégis többéi — fő­leg az adminisztratív és a vezető munkakörben dolgozó­tagok közül — fizetésemelést kértek. A párttitkár és az alapszervezet egyik tagja azt javasolták: ne adjanak fize­tésemelést, hisz nem zárták jól az évet Tegyék az admi­nisztrátorok és a vezető műn- kakörűek fizetésének alaku­lását is attól függővé, hogy milyen eredményesen dolgo­zik a szövetkezet, hogyan tel­jesítik az évi tervet. Ebben — bár csak ketten hangoz­tatták ezt az álláspontot — * szövetkezeti tagság többsé­gének a véleménye tükröző­dött. Legtöbben úgy vélik — íelyesen —, hogy ha a veze- őbeosztásúak és a termelés­ien közvetlenül részt nem /evők fizetése a terv teljesí- ésétől függetlenül is minden ovábbi nélkül emelkedhet, ikkor éleve nincsenek érde- :elve abban, hogy termelési .iesés máskor ne forduljon •lő. Nagy Lajos és a pártszer­ezet ilyen álláspontjának el- omály osítására néhányanel- ezdték bírálgatni a párttit- ár munkáját. Azt mondogat- ík: nem volt szerencsés dó­ig a megválasztás, tapaszta- itlan, meggondolatlan, nem irtja tiszteletben az időseb­eket, nem sokat tud, nem ámít ismer még az életből 5b. Nem állítja senki, hogy en- ek a fiatal, valóban kevés lettapasztalattal rendelkező mbemek ne volnának hibái, agy jóindulata, jóakarata lellett is nem ronthat el va- unitj De ezt mindenekelőtt yákorlatlanságának lehet be­adni, s nem rosszindulatá- akj A városi pártbizottságon is rdeklődtünk a szövetkezeti ártszervezet helyzetéről, lágy Lajos munkájáról. Ezt i véleményt kaptuk: — Nem elég körültekin- 5en dolgozik Nagy Lajoß. De aoat majd odakerül egy ta­l pasztáit párttag, akinek a pártmunkában is nagyobb gyakorlata van. A tagság va­lószínű őt választja majd meg, s ezzel rendeződik a helyzet ... A titkár megválasztása valóban a tagság dolga. Le­het, hogy a végső megoldás az lesz, ha Nagy Lajos nem tud megbirkózni a felada­tokkal, mást kell helyébe állítani. A tagság dönthet legmegbízhatóbban afelől, hogy ki végezze ezt a mun­kát. S jó is, ha arra bízzák, aki legrátermettebb. Az is helyes, és szükséges, ha eb­ben a pártbizottság segít, ta­náccsal látja el a szövetke­zetieket. El is kél itt a se­gítség. Ez esetben azonban a segítségadásnak a legjobb módja az lenne, ha a jelen­legi titkárt nevelnék, taníta­nák. Nem lehet a pártmunkába máról holnapra beletanulni. Különösen ú®r nem, aho­gyan ez a fiata] titkár dol­gozik. Megválasztása óta ugyanis azon túl, hogy tit­kári értekezletre behívták, senki nem beszélt vele mun­kájáról, munkamódszeréről. Nem adott neki senki elég tanácsot ahhoz, hogyan dol­gozzon, hogyan bánhat párt- szerűen az emberekkel, ho­gyan járhat el különböző esetekben. A szövetkezet Idősebb kommunistái sem segítették eléggé. Nem elég valakit megválasztani. A munka so­rán is ugyanolyan egyönte­tűséggel kell támogatni hogy mindig megállhassa helyét azon a poszton, ahová elv­társai emeltéit. Segítsék, hisz nem lehet mindegy ne­kik sem, hogy egy ember, akit ők bíztak meg ezzel a fontos munkával helyt áll-e, vagy még mielőtt meggyő­ződnének határozottan arról, válójában nem tudja ellátni megbízatását, félreállítják. Többen azt is mondják Nagy Lajosról, hogy hirte­lenharagú, lobbanékony em­ber. S erre mindannyian egyetlen példát hoznak fel. Azt, hogy egyszer összeszó­lalkozott valakivel a mű­helyben és a szóváltás hevé­ben tettlegesen bántalmazta. Ez valóban elitélendő. A tét­Akiket a közös taníttat legesség senkinek meg nem engedhető. De a teljes igaz­sághoz tartozik az is, hogy a szemtanúk bizonyítása sze­rint nem ő kezdte a tettle- gességet. S különösen nem indokolt a felhánytorgatás, ha tudják, hogy az eset évek­kel ezelőtt történt. Annak­idején őt ezért áthelyezték más munkakörbe, fegyelmi utón. Tehát a büntetést ak­kor kapta meg. Mindezt ak­kor is tudták, amikor meg­választották. Ha akkor ezzel együtt elfogadták titkárnak most később se vessék a sze­mére — ha csak újból el nem követi ugyanazt a hibát. A pártszervezet fel­adata ebben a közel hatvan embernek kenyeret, munkát, jövőt biztosító szövetkezet­ben nagy; Éppen ezért a pártszervezeten belül is még nagyobb Összefogásra, őszin­tébb egyetértésre keil töre­kedni. Mindezt annak a cél­nak az érdekében, hogy ezt az évet már jó termelési eredményekkel zárhassák. De ez csak úgy sikerül, ha egy­más bírálatában segítő szán­dékot. jóindulatot tanúsíta­nak mindannyian. A gazda­ságvezetők a párttitkárról és viszont. A közös boldogulás­nak nincs más járható útja. Borsi Eszter iiiuiiuiiimiiiiimiiiiiHininimimimnmim MÉRGES ÁRUK PAKISZTÁN külkeres- i kedelmi listáján olyan furcsa 2 „cikkek” is szerepelnek, mint kobrák, óriáskígyók és más egzotikus állatok. Arra szá­mítanak, hogy ebben az év­ben, az egzotikus állatok ki­vitele révén több mint egy­millió dollárt vésznél: be. A külkereskedelmi miniszté­riumban máris halmozódnak a megrendelések: bagolyt, bé­kát, csalogányt, hiénát, mun- gót, teknősbékát, fácánt, kí­gyófajtákat, s díszmadarakat kérnek. Az elmúlt három hétben Karacsá repülőteréről 200 darab óriáskígyót és 400 darab tigris-pintyet szállítot­tak Belgiumba: Nagy szó vcdt egykor, ha a falusi gyerek szakmát ta­nulhatott. A segédlevél tu­lajdonosa akkor is „úr” volt, ha e papíroson kívül — még állást sem vallhatott magáé­nak. Nem egy kis-m ester ta- none-bér fizetése helyett tandíjat követelt az oktatás­ért. Ha rég is volt, de így volt... Az örményesi Üj Élet Tsz fiataljaival beszélgetve, — megvallom —, «szembe sem jutna az első bekezdésben foglaltakról szólni. Úgysem hinnék eL Dekát hogyan is hihetnék, mikor az ő szövet­kezetükből csak az a fiatal nem tanul tovább értékes támogatással, amelyik nem szereti a betűt?!... Minap eldiskuráltam e jó­módú szövetkezet elnökével, Murányi Istvánnal. A halk- szavú ember száján kicsú­szott valahogy, mire költe­nek ebben az évben 50 000 forintot szociális-kultúrális alapból. Egy-egy szövetkeze­ti legényt a közgazdasgi tech_ nifcumban. kettőt a mezőgaz­dasági technikumban képez- tetnek a szövetkezet költsé­gén. Eggyel a villanyszere­lő-, eggyel a bognárszakmát sajátíttatják el, hatot pedig traktoros iskolára men észté­nek. Úgy lehet, Bartaios Erzsi­ké is tovább tanul, ő az a kislány, kit úgy kéteszten- deje vasúti baleset ért; sú­lyos szerencsétlenség, mely­nek következtében egyik ke­zét és lábát elveszítette. A termelőszövetkezet közgyű­lése ennek a kislánynál: — a szívvel gondolkodó számá­ra megbocsátható szabály­talansággal — külön félhold háztájit szavazott meg, hoz­zá évente három métermá- zsa búzát —szintén segítség­képpen. Erzsiké négyesrendű tanuló. Ha az iskolaév vé­gén megkapja bizonyítvá­nyát. aikár aznap odaülhet a mellé az íróasztal mellé, mely a tsz irodájában vár­ja. (Havi ezernyocszáz fo­rintos keresetre tehet szert ott.) Murányi István lehetsé­gesnek tartja, hogy kevés is lesz a fiatalok taníttatására szánt ötvenezer forint. Az sem baj. Már szót értett gaz­datársaival : annyit szavaz meg oktatásra a közgyűlés, ahány forintra ifjabb gaz­dáinak szükségük lesz, hogy nagyobb tudással vehessék ki részüket ex örményesi Új Elet Tsz közös munkájá­ból. — b. z. — Egy követésre méltó példa A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövet kezet, amely az ország egyi.- legjobb borvidékén gazdál­kodik, az ötéves terv során mintegy kétszáz holdon te­lepít szöllőt. Az oltványok zömét a különösen kedvező fekvésű máriagyüdi lanká­kon ültetik el. A nagyüzemi szöllők gondozásához sok képzett szakmunkásra lesz szüksége a termelőszövetke­zetnek. Ezért tűzte ki céljául Czompó Sándor, a leghí­resebb máriagyüdi szöllős- gazda és a helybeli általános iskola igazgatója, hogy a szöilő szeretetét már a gyer­mekekbe beoltja, megtanítja őket a korszerű szöllőműve- lés, borkezelés tudományára. Irányításával 300 négyszög­ölön telepítettek a gyerme­kek szöllőt a községi tanács által adományozott területen. Itt minden munkát — a nyi­tástól a tőkék betakarásáig — a 11—14 éves fiuk és lá­nyok végeznek^ Tavaly több mint 3000 fo­rintot kaptak az átadott olt­ványokért A legfiatalabb baranyai „szöllősgazdák’* a múlt ősszel szüreteltek első ízben saját szöllejükön.-e­Aae idén is irerseitf eziiek a szolnoki Járás fiataljai Lelkes hangulatú járási tanácskozáson tettek felajánlást az MSZMP Vni. kongresszusának tiszteletére Pénteken délelőtt a Ságvári Művelődési Ház KdLtói úti színháztermében tanácskoztak a szolnoki járás fiatal­jai, azok a fiúk és lányok, akik a mezőgazdasági terme­lésben élenjárnak. A tanácskozás résztvevőit Badari Lász­ló, a KISZ szolnoki járási bizottságának titkára tájékoz­tatta arról, milyen eredményeket értek eä 1961-ben a me­zőgazdaságban dolgozó ifjak és lányok. Többek között esteket mondotta; 1014 taggal, 876 hold föld­területtel vett részt A trak­toros brigádok és ifjú trak­torosak versenyéhez 157 fia­tal csatlakozott. Az ifjú ser­téstenyésztők közitt 7-en, a baromfitenyésztők közül pe­dig 27-en vettek részt a ne­mes vetélkedésben. A MUNKA VERSENYBEN résztvevő ifjúsági kollektívák és egyének jó eredményt ér­tek eh A vezsonyi Tiszamen- ti Tsz-ben Zubor Hona 20 fős munkacsapatával 10 holdon 35 mázsás átlagtermést értél (májusi morzsolt) kukoricá­ból. Eredményükkel harma­dik helyet szereztek az or­szágos versenyben; Eceeki István 16 fős munkacsapata ugyanebben a közös gazda­ságban 32 mázsás kukorica átlagtermést takarított be. György Béla, Bérezi László, Szia János, Keese Irén szin­tén elismerésre méltó ered­ményt ért eh Nagy Ferenc, a Héki Állami Gazdaság trak­torosa, Seöllősi Imre, Rédei József, a Szolnoki Gépállo­más traktorosai, valamint a tiszaföldvári Lenin Tsz ifjú sertéstenyésztője Fajt József, Karcsú Hona és Süveges Ho­na baromfitenyésztők is di­cséretremél tóan tettek eleget vállalásuknak. AZ EREDMÉNYEK értéke­lése után a tennivalókról szólt Badari László. Megemlítette, hogy a második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság termelését a szolnoki járás­ban 27—30 százalékkal kell növelni. Nagy feladat hárul ebből a KISZ-tagokra, a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lokra is- Már ebben az év­ben a tsz-ekben tízezer és az állami gazdaságokban is mintegy tízezer holdat öntöz­nek. Tavaly a KISZ-tagok se­gítségévei 101 hold parlagföl­det tettek termővé, de a já­rásban még mintegy 300 hold olyan terület van — lebon­tott tanyahelyek, felesleges dűlőutak stb. —, melyeket szintén be kell vonni a ter­melésbe; A fiatalok lelkese­dése, a vereenymozgalam szé­lesítése, az új termelési mód­szerek népszerűsítése, a ho­zamok növelése mind bele­tartozik az ez évi tenniva­lókba. A FELSZÓLALÓK többsé­ge azzal foglalkozott, hogy Káote minden közös gazda­A Hősök terén van egy állomás... Sveifert Máriával, a szol­noki anyatejgyűjtő állomás vezetőjével beszélgettünk az intézmény munkájáról. — Rólunk írni? Ugyan, mit lehetne — kérdezte megle­pődve. — Csendben megva­gyunk, immár tíz esztendeje működik az állomás. Munka­társammal, dr. Juhász Já­roméval tíz esztendeje dol­gozunk itt. Az idő múlását csak abból vettük észre, hogy a babák, kiknek nyolc-tíz év­vel ezelőtt adtuk a tejet, ma már iskolatáskával a kezük ben koszomnak nekünk az utcán. — Mindig 91, az SZTK rendelőintézetben volt az ál­lomás? —- Nem. A Hősök terére a bábaképzőből jöttünk 1955 októberében. Itt nemcsak a helyünk lett nagyobb, hanem kaptunk jégszekrényt, hőlég- sterilizátort, s egyéb fontos felszereléseket ist — Hány oabát láttak el tíz év alatt anyatejjel? — Körülbelül kettőezer öt­százat Koraszülötteket, bete­geket fejlődésben visszama­radt, vagy gyenge csecsemő­ket „Ügyfeleink” között vol­tak és vannak árva, iker ba­bák is, azután olyanok, akik­nek tejsizegény, vagy beteg a mamájuk: Olyan bébiknek is adunk tejet, akinek szüleik rossz anyagi körülmények kö­zött élnek. „Legidősebb” ba­báink a négyhónaposak, a többiek, a „nagyok” már nem „ügyfelek” de róluk is szí­vesen és örömmel halljuk a híreket a mamától, a papától, hogyan növekednek, erősöd­nek ... Nem könnyű helytállni Itt az anyatejgyűjtő állomáson. Sveifert Máriának és dr. Juhásznénak se ünnepe, se vasárnapja nincs soha. Hi­szen a babáknak mindig enni kell: Az állomáson délelőtt 9-től 11-ig, délután 6-től 7- ig adják ki a tejet: A két tejgyűjtős védőnő nagy lelkesedéssel, precizitás­sal végzi munkáját Mind­ketten közel harminc eszten­deje dolgoznak már a szak­mában, s lelkes munkájuk­ért legnagyobb köszönet és dicséret az. amikor segíthet­nek a beteg, a rászorult cse­csemőkön. — A szülők döntő többsé­ge, úgy érezzük, szeret és be­csül bennünket — mondja Sveifert Mária —, s ritka, mint a fehér holló az olyan eset hogy a kölcsönü veget nem hozzák vissza, vagy fe- gyelmezetlenkedik vág;' han­goskodik valamelyik seülő. — Vendégeink zöme férfi, édesapa. Jólesik látni, ta­pasztalni azt az őszinte sze- retetet és aggódást, amit ezek a fiatal és idősebb férfiak éreznek a feleség, a gyerek iránt s nekünk, akik itt dol­gozunk a tejgyűjtő állomá­son a legszebb érzés osztozni abban az örömben, amit a gyermek jelent a családnál:. És persze, legfőképpen, a se­gítségadás . .4 B. Gy. A brüsszeli Világkiállításon nagy sikerrel szerepelt cseh­szlovák Laterna Mágika Színház 30 tagú együttese egy hónapra hazánkba érkezett. Az együttes március 14-én kezd­te meg a próbákat A képen a szemfüles pesti „srácok” aatogrammoi kérnek az együttes tagjaitól. A Laterna Martika H-át­Budapesten s a mezőgazdaság más területein is sokait te­hetnek a fiatalok a kitűzött célok valóraváltásóiért. Ver­bal Lajos, a KISZ megyei bi­zottságának ágit prop, titká­ra arról beszélt, hogy a mun­kacsapatok, ifjúsági brigádok tevékenységéire egyre inkább az elvtársi segítségadás, az egymás iránti megbecsülés jellemző. ÓZ CSABA, elmondot­ta, hogy náluk a párt- és a gazdasági vezetők a KISZ szervezeti megerősítéséhez, s a fiatalok versanyvállalásá- nak teljesítéséhez is segítsé­get nyújtottak. Bejelentette, hogy 10 fős munkacsapatuk most is benevez az országos kukon' catermesztéá verseny­be. Bíró Gyula, a rókóczifal- vi II. Rákóczi Ferenc Tsz tdszesemek terveiről szólt és árubaromfitenyésztési ver­senyre szólította a mezőhéki Táncsics fiataljait. Kovács István, a kőtelki Ezüstkalász Termelőszövetkezet KlSZ-tit- kára is azt sorolta, hogy 10 hold kukoricával beneveznek az országos versenybe, csat­lakoznak a megyei kertészeti versenyhez, 2000 facsemetét ültetnek él, s az ISZM moz­galomba a kiszen kívüliek 10 százalékát bevonják. Faragó Sándor, a Palotási Állami Gazdaság KISZ-titkára beje­lentette, hogy a VIII. párt­kongresszus tiszteletére az ál­lami gazdaság fiataljai be­kapcsolódnak a különböző versenyekbe. Tíz traktoros, négy kombájnos, két siló- kombájnos egyénileg verse­nyez, két baromfi tenyésztési munkacsapat szintén részt- vesz a nemes vetélkedésben. Tánezos Etelka, a jászladányi Úttörő Tsz KISZ szervezeté­nek vezetőségi tagja is arra tett ígéretet, hogy 10 fős munkacsapattal résztvesznek a kukoricatermosztésd ver­senyben. Telek Imre, a szan- daszöllősi Vörösmező Tsz fia­taljainak képviselője javasol­ta, hogy a járási tanácskozás résztvevői a VIII. pártkong­resszus tiszteletére hívják-' ki versenyre a megye fiataljait. Tiger József, a járási pártbi­zottság munkatársa pedig hasznos tanácsokat adott a fiataloknak. BADARI LÁSZLÓ adott választ a felszólalóknak, majd ismertette a versenyfel­hívás szövegét, amelyet me­gyénk ifjú növénytermesztői­hez és traktorosaihoz intéz­nek; A lelkes hangulatú ta­nácskozás befejező akkordja­ként került sor az oklevelek és jutalmak átadására, a ter­melési versenyben legjobb eredményt elért — JÁRÁSUNK fiataljai tö­megesen kapcsolódtak be a különböző ifjúsági verse­nyekbe. A kukorica, silóku­korica és cukorrépa országos, valamint a megye termelési versenyében 39 munkacsapat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents