Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-18 / 65. szám
1962. március 13. m SZOLNOK MTEGYE1 NÉPLAP E2 3 Keressük és hasznosítsuk tovább az állami gazdaságokban rejlő lehetőségeket A megyei pártbizottság üléséről Március 16-án, pénteken ülésezett a megyei párt- bizottság, s egyik napirendként az állatni gazdaságok termelési eredményeiről, s az ott dolgozó munkások helyzetéről tanácskozott. A napi- r rend előadója Kökény István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. Az alábbiakban ismertetjük Kökény elvtárs előadói beszédét és a hozzászólásokat Évről évre emelkedik fejik géppel. Ezért a növény-1 szállítás, az árumozgatás, va- termesztés további gépesítése iamint az állattenyésztés mellett leginkább sürgető a I gyorsabb ütemű gépesítése. A takarmánytermelésnek lépést kell tartani az állatállomány növekedésével a gazdálkodás színvonala Tisztelt Pártbizxottsági Ülés! Kedves Elvtársak! Az állami gazdaságok megyei igazgatóságának és az irányítása alatt működő állami gazdaságoknak tevékenységét — különösen a legutóbbi három esztendőben végzett munkájuk, eredményei és fejlődésük alapján — több mint harminc élvtárs bevonásával tanulmányoztuk. A gazdaságokban a gazdálkodás szintje évről évre emelkedett. Eredményeikről nem készíthetünk számvetést anélkül, hogy vázlatosan ne érintenénk a fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezőket és a vizsgált időszak fon. tosabb állomásait. Mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy az állami gazdaságok egész tevékenységében megfelelő helyet kapnak ma már a tudomány, a technika legújabb elemei. Ugyanakkor meggyőző módon igazolódtak a mélyművelés, a fokozott adagú műtrágyahasználat, a vegyszeres gyomirtás és más agrotechnikai eljárások előnyei. Majd így folytatta: Az állami gazdaságokban m® már több mint 10 000 kh- ra terjed az intenzív búzafajták vetésterülete. A vegyszeres gyomirtást 1961-ben a szántóterületeik 58,i százalékán végeztek. Egyre szakszerűbbé válik a növényvédelem. A kémiai módszereket eredményesen alkalmazzák a2 állati- és növényi kártevőkkel szemben. Különösen szembetűnő ez a kukoricatermelésnél, ahol a terület 89,6 százalékán a gyomirtást vegyszerrel végezték. Három esztendő alatt a gazdaságok öntözött területe közel megkétszereződött, vagyis 15 000 kh-ról több mint 27 000 kh-ra növekedett, az öntözött kapások területe pedig 1100-ról 8500 kh- ra. Elsősorban az olyan növények öntözése növekedett, amelyek azt jobban meghálálják. Eredményes a szakosítás is. A korábbiaknál már lényegesen kevesebb növényféleséget termelnek a gazdaságok, szárt áttevőén nagyobb területe- °n. Előnyösebben alakul a gazdaságok vetésszerkezete. A rizs, az egynyári szálas, valamint az eddig is kisebb területeken termelt bizonyos ipari növények csökkenése mellett megnövekedett a megye termelési jellegének leginkább megfelelő árunövények aránya. Elsősorban az őszi árpa és a kukorica területe, amely az össz-szántó 6,1 százalékáról 12,9 százalékra növekedett. A gazdálkodás színvonalának jelentős mértékű növeléséhez sokban hozzájárult a korszerű és a gyakorlatban bevált agrotechnikai módszerek kiterjesztése és a komplex alkalmazása. Az állami gazdaságok hivatásuknak és kötelezettségüknek megfelelően emelik a főbb növények termésátlagait így például az őszi búzából a 16—18 mázsás holdankénti átlagtermés szinte az időjárástól függetlenül évről évre stabilnak tekinthető. Az élőadó ezek után a rizs- és cukorrépatermesztés alakulásáról szólt. Bírálta a gazdaságok egy részét azért, mert néhány növényféleség biztonságos termelését nap- iainkig sem tudták megoldani. Nem megfelelő többek között a rizsterületek hozama. Alacsony a cukorrépa átlagtermés is. A silókukorica vetésterülete növekedett ugyan az állami gazdaságokban, az átlagtermés ezzel egyidőben viszont csökkent. Ezután pedig így folytatta: Az állami gazdaságok gazdálkodása biztató előrehaladásról tanúskodik. Ugyanakkor lehetőségeik tovább növekszenek. Megemlíthetjük e lehetőségek között a hibridkukorica vetőmag nagyarányú kiterjesztését. Ismeretes a Szenttamáson működő hibridüzem tevékenysége, amely ma már 350 000 holdra elegendő vetőmagot termel évente. Nagy lehetőségekkel számolnak az állami gazdaságok egy részében felépítésre kerülő és a Palotási Állami Gazdaságban már üzemelő meleglevegős szárítóüzemek rendszerével is, amely az 1961-es próbaévben alig 700 munkaóra alatt 6210 mázsa fehérje- és vitamindus lucernáiisztet készített. Az állami gazdaságok A megye állami gazdaságaiban az állattenyésztés a párt- és kormányhatározatokban elfogadott irányelveknek megfelelően fejlődött. Az igazgatóság és a megye gazdaságai az utóbbi esztendőkben átlagon felüli erőfeszítéseket tesznek a takarmánytermelés magasabb színvonaláért. A legutóbbi három esztendőben mintegy hét százalékkal növelték a takarmánytermő területet. A takarmánytermő terület növekedése, valamint a takarmánytermő területek termésátlagainak emelkedése azonban még ma sem tart lépést az állatállomány számszerű növekedésével. Az állami gazdaságok takarmánytermő területei számottevően tovább nem növelhetők. Ezért elsősorban az átlagtermések emelkedését kell biztosítani. Az igazgatóság irányítása alá tarto- 'zó gazdaságok jelentős kiterjedésű — sok helyen öntözhető — természetes legelőkkel rendelkeznek. EzekA feladatok növekedésével párhuzamosan fokozódik az igazgatóság és a gazdaságok vezetőinek felelősségérzete, hozzáértése, begyakorlottsága, emelkedik a vezetés színvonala. A termelés közvetlen irányításában működő szakemberek egyharmadának van egyetemi, — kétharmadának mezőgazdasági közép, illetve szakiskolai végzettsége. Elég megemlítenem mégis azt, hogy a legilletékesebbek évről évre tudomásul veszik és belenyugszanak egyes ágazatok átlagosnál lényegesen gyengébb eredményeibe, valamint egyes gazdaságok elmaradásába. A legutóbbi időkig sem történt megfelelő intézkedés és megkülönböztetett erőfeszítés az évek éta veszteséggel gazdálkodó tiszasülyi és palotási állami gazdaságok helyzetének megjavítására. Erőtlenek a munkás törzsgárda kialakítására tett intézkedések. Nagyok az egyes gazdaságok közötti különbségek. mert amíg a Kunszentmártoni Állami Gazdaság dolgozóinak négyötöde évek óta. addig a Palotási Állami Gazdaság dolgozóinak négyötöde csak a legutóbbi egy-két évben került a nek kihasználása korántsem kielégítő. Lényegében még ma sem folyik tervszerű legelőgazdálkodás. Az állatállomány számszerű fejlesztése, növekvő takarmányigénye és az állattenyésztés produktivitásának a növelése szükségszerűen sürgeti, hogy az igazgatóság és a gazdaságok is — a ta- karménytermelés eddigi eredményei mellett keressenek a hagyományoktól eltérő, új utakat. A pártbizottság titkára ezt követően az állategészségügy helyzetéről beszélt, majd így foglalta össze a tennivalókat: Alapvető feladat az állatállomány számszerű fejlesztése mellett az állomány minőségének jelentős javítása. Indokolt, hogy a megnövekedett igények maradéktalanabb kielégítése érdekében keressenek új utakat a gazdaságok az állattenyésztés produktivitásának a növelésére is, az eddigi hagyományos gyakorlat mellett. gazdaságba. Az említettekből következik, hogy differenciáltabban kell irányítani a gazdaságok tevékenységét, türelmesebben kell nevelni az embereket és csökkenteni a nagyarányú cserélődést. Az állami gazdaságokban működő pártszervezetek jelentősen hozzájárultak a gazdasági eredmények megteremtéséhez, a gazdálkodási színvonal növeléséhez. Javul a pártszervezetek politikai nevelőmunkája és egyre szakszerűbben és több hozzáértéssel látják el tevékenységüket Rendszeresebb a pártélet és a párttagok közel fele részt vesz a szervezett pártoktatásban. A KISZ és szakszervezeti szervek és aktivisták is becsülettel ellátják feladataikat, ismerik felelősségüket. Befejezésül hangsúlyozni kell, hogy a megyei igazgatóság és az irányítása alatt működő gazdaságok egészében véve becsülettel teljesítik a párt és a kormány által megjelölt feladatokat, évről évre növelik eredményeiket és lényegesen túlszárnyalták a felszabadulás előtti kapitalista nagybirtok termelési szintjét Nem nyugodhatunk bele az évről évre rosszul dolgozó gazdaságok helyzetébe többségében megvalósult a talajmunkák, a vetés és a betakarítás gépesítése, Ä vita mely számottevően fokozza növénytermesztés termelé- eredményeit. A bizonyos ízben elavuló erőgép-állomány felfrissítése és korsze- r űsítése napirendre került. A nagyteljesítményű erőgé- : ek arányának növekedésévé] párhuzamosan évről évre növekszik a mélyművelt területek nagysága, a mélyszántások őszi lezárása. Megítélésünk szerint most az al- talajlazítók beszerzése és üzemeltetése a sürgető, a sekély termőrétegű talajok mélyműveléséhez — különösen a megye szikes, szódás altalajú területein. A gépesítés fokozása ma már nemcsak befolyásolja, hanem alapvetően formálja a megye állami gazdaságainak életét. Számításokkal bizonyítható, hogy a növény- termelés szerkezetének és a gépek teljesítőképességének összehangolása igen előnyösen hat a gazdaságosságra. Napjainkban a megye állami gazdaságaiban 107 kh szántó jut egy traktoregysés- re. Javul a gépek kihasználása — elsősorban azáltal hogy lényegében megvalósították a gépek kétműszakos üzemeltetését. A majorgépesítés és az állattenyésztés gépesítése tekintetében bizonytalanabb az előrehaladás. Jelenleg nyolc főmajorban van kisvasútrendszer. A teheneknek mintegy harminc százalékát Kökény elvtárs beszámolójához többen hozzászóltak. — Elsőként Sándor Kálmán elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondta el tapasztalatait: Mi a termelőszövetkezeteket is szemmel tartjuk, örülünk, ha jól gazdálkodnak. Sokszor megnéztük — mondotta —, hogy csak az út választ el két területet, s mégis milyen különbség van. — A kuncsorbai Vörös Október Tsz területén például az átlagtermés ugyanabból a termékből 7 mázsa volt, az út másik oldalán — az állami gazdaság területén 16 mázsás. — A kisújszállási Ady Tprroeiőc7övotke7et búzatábláján a mi számításaink szerint Kb. 8 mázsa volt a termés. s az út másik oldalán 23 mázsa. Ezeket az eredményeket közelebb kell hoznunk egymáshoz. Majd a dolgozók munkához való viszonyáról és fejlődéséről szólott. Bereezki László elvtárs, a rákóczlfalvai Rákóczi Tsz elnöke azt hangsúlyozta: az állami gazdaságok vezetőinek. az ott dolgozó kommunistáknak a helyzete a termelőszövetkezetek erősödésével nehezedett. — Nehezebb lesz ezután élenjárni a termei ő<!7ömtlcezptek előtt. _ mi nt öt évvel ezelőtt. A termelőszövetkezetek is nagy léptekkel haladnak előre.- Bereezki Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője többek között a következőket mondotta: Jól gazdálkodnak, magas terméseredményeket érnek el állami gazdaságaink. Én mégis Inkább néhány olyan dolgot említenék, amely még ma is probléma. Állami gazdaságaink már megtanultak magas terméseredményeket elérni Be sokat kell még tenni azért, hogy minden tartalékot kihasználjanak. Ahogyan a határozat is kimondja: minden olyan tényezőt meg kell nézni, melyek érintik az általános költségeket Csökkenteni kell például az igen drága épületek, s egyéb más beruházási eszközök nem a célnak megfelelő fel- használását Csökkenteni kell az üresjáratokat gazdaságosabban megszervezni a szállítási eszközök kihasználását stb. Jelentős volt az elmúlt esztendőben az állatelhullás. Ha az elhullásokat legalább 50 százalékkal tudnák csökkenteni, ez nagymértékben megnövelné az állati termékhoza- mokat és csökkentené a költségeket T: 'sztaljuk azt is, hogy nem eléggé veszik figyelembe az emberek véleményét azt a kezdeményező erőt amely a gazdaságok sokezer dolgozójában van. Jóllehet, nagy gondot fordítanak a szakosításra, a szakember- képzésre, mégis helyes, ha ezt is figyelembe veszik, mert mindez újabb tartalékok feltárását segíti elő. Kő ez ián Mátyás elvtárs, a törökszentmiklósi járási pártbizottság titkára arról szólt hogy járásuk területén az állami gazdaságokból termelőszövetkezetekbe átcsoportosított káderek hogyan állják meg helyüket a tsz-ekben. Juhász Imréné dr. felszólalásában a népi ellenőrök vizsgálatainak tapasztalatairól beszélt: Több alkalommal vizsgálták népi ellenőreink az állami gazdaságok helyzetét. Megállapították, hogy az igazgatóság irányító munkája is javult Mégis szeretném megemlíteni a következőket: A beruházások elosztásával kapcsolatosan tapasztaltuk: A vezetésben S A napirend vitájában felszólalt Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, s többek között ezeket hangsúlyozta az állami gazdaságok helyzetéről: Ügy látjuk, hogy alapjában jól dolgoznak az állami gazdaságokban. De ennek ellenére is problémát jelent az egyes gazdaságok közötti lényeges szintkülönbség. Az igazgatóságnak sokkal több figyelmet kell most erre fordítania. Ezeket a gazdaságokat fel kell zárkóztatni 62 élenjárók mellé. Csáki elvtárs ezután a tsz- eknek adott segítségről szólt, majd így folytatta: Mindenek előtt a vezetésben lévő tartalékok feltárása és felhasználása fontos. Kialakult ugyan az állami gazdaságok lelkes és tehetséges vezetőgárdája. De az igazgatóságon is — és máshol is — a vezetésben még nagyon sok olyan tartalék van, amelyet — ha gyümölcsöztetnénk gyorsabban jutnánk előbbre. Igazgatásiig itt egyszerűéin vezetés van. Ez így jó. Én mégis úgy látom hogy min den tisztességes és jószándés az állami gazdaságok béküld- ték az előterveket, jóváhagyták azokat, utána mégsem azt a beruházást kapták. PL Ti- szasülyön 1960 decemberére fel kellett volna építeni egy tehénistállót. Az állatokat meg is kapták bele, de az istálló nem volt kész. Még januárban is ott voltak a tenyészállatok a szabad ég alatt Az igazgatóság — többszöri sürgetésünk után —úgy segített, hogy elvitték onnan az állatok egy részét Az, hogy az istálló' nem készült el, lehet építési-, vállalati hiba. De miért pont egy gyenge állami gazdaságban fordult elő? Majd javasolta, hogy alaposan meg kell vizsgálni, mi az okai, hogy a Palotási és a Tiszasülyi Állami Gazdaság évek óta nem fejlődik megfelelően. Bozsik Tibor elvtárs, az állami gazdaságok igazgatóságának vezetője ezeket mondotta: A vizsgálat a pártbizottsági ülés vitája, határozata mind nagyon hasznosak számunkra-. A dolgozók ellátására vonatkozó gondjaikat is ismertette: Saját erejű beruházás az állami gazdaságokban nincs — mondotta. — Ebből kifolyólag például a Nagykunsági Állami Gazdaságnak nincs ebédlőterme. Átlag 12 000 ember dolgozik a gazdaságokban és nincs egyetlen egy üzemi orvosuk se. Feltétlenül szükséges volna pedig legalább egy héten egyszer orvosi rendelést bevezetni a gazdaságokban. Igen kevés lehetőség van a dolgozók művelődésére, tanulására. Majd így folytatta: As; agrár-sí^qnber^t az Alföldre rgen - nehézen ■ *j önnek. Feltétlenül helyes és szükséges volna az állami gazdaságokban is munkásszállókat építeni, hogy legyen, ahol elszállásoljuk őket. így a tudományos gazdálkodást is magasabb fokon és több helyen lehetne megvalósítani. Bozsik elvtárs befejezésül elmondotta: A veszteséges gazdaságok rendbehozására legfontosabb teendőként azokat az intézkedéseket hozzuk meg, amelyeket a határozati javaslat tartalmaz. evő tartalékok mellett Bozsik elvtáre a2 egyszemélyi vezetést nem eléggé egyesíti azzal, hogy körülötte képzett, jó szakemberek vannak. Tanácsként mondom Bozsik elvtársnak, hegy irányító munkájában testesítse meg a körülötte dolgozó elvtársak kezdeményezéseit, erőfeszítéseit Majd beszélt ezután Csáki elvtárs az emberekről való gondoskodásról. Olyan problémák megoldásáróL amelyekhez nem beruházás, hanem több gondoskodás és emeberség kell Majd felszólalását így fejezte be: Javaslom, hogy az igazgatóság és az állami gazdaságok kommunistái, pártszervezetei és személy szerint a kommunista vezetők minden nap törjék a fejüket, keressék mindazt a lehetőséget ami állami gazdaságainkban rejlik és hasznosítsák a népgazdaság javára. A hozzászólások után Kökény István elvtárs összefoglalta a napirendet. Választ, adott a kérdésekre, majd az elhangzottak alapján javasla- -okat tett o határozati Javaslat kiegészítésére. I
