Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

1962. március 13. m SZOLNOK MTEGYE1 NÉPLAP E2 3 Keressük és hasznosítsuk tovább az állami gazdaságokban rejlő lehetőségeket A megyei pártbizottság üléséről Március 16-án, pénteken ülésezett a megyei párt- bizottság, s egyik napi­rendként az állatni gaz­daságok termelési ered­ményeiről, s az ott dol­gozó munkások helyzeté­ről tanácskozott. A napi- r rend előadója Kökény István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. Az alábbiakban is­mertetjük Kökény elv­társ előadói beszédét és a hozzászólásokat Évről évre emelkedik fejik géppel. Ezért a növény-1 szállítás, az árumozgatás, va- termesztés további gépesítése iamint az állattenyésztés mellett leginkább sürgető a I gyorsabb ütemű gépesítése. A takarmánytermelésnek lépést kell tartani az állat­állomány növekedésével a gazdálkodás színvonala Tisztelt Pártbizxottsági Ülés! Kedves Elvtársak! Az állami gazdaságok me­gyei igazgatóságának és az irányítása alatt működő ál­lami gazdaságoknak tevé­kenységét — különösen a leg­utóbbi három esztendőben végzett munkájuk, eredmé­nyei és fejlődésük alapján — több mint harminc élvtárs bevonásával tanulmányoztuk. A gazdaságokban a gazdál­kodás szintje évről évre emelkedett. Eredményeikről nem készíthetünk számvetést anélkül, hogy vázlatosan ne érintenénk a fejlődést befo­lyásoló legfontosabb tényező­ket és a vizsgált időszak fon. tosabb állomásait. Mindenek­előtt azt kell megemlíteni, hogy az állami gazdaságok egész tevékenységében meg­felelő helyet kapnak ma már a tudomány, a technika leg­újabb elemei. Ugyanakkor meggyőző módon igazolódtak a mélyművelés, a fokozott adagú műtrágyahasználat, a vegyszeres gyomirtás és más agrotechnikai eljárások elő­nyei. Majd így folytatta: Az állami gazdaságokban m® már több mint 10 000 kh- ra terjed az intenzív búza­fajták vetésterülete. A vegy­szeres gyomirtást 1961-ben a szántóterületeik 58,i százalé­kán végeztek. Egyre szaksze­rűbbé válik a növényvéde­lem. A kémiai módszereket eredményesen alkalmazzák a2 állati- és növényi kárte­vőkkel szemben. Különösen szembetűnő ez a kukorica­termelésnél, ahol a terület 89,6 százalékán a gyomirtást vegyszerrel végezték. Három esztendő alatt a gazdaságok öntözött területe közel megkétszereződött, vagyis 15 000 kh-ról több mint 27 000 kh-ra növeke­dett, az öntözött kapások te­rülete pedig 1100-ról 8500 kh- ra. Elsősorban az olyan nö­vények öntözése növekedett, amelyek azt jobban meghá­lálják. Eredményes a szakosítás is. A korábbiaknál már lényege­sen kevesebb növényféleséget termelnek a gazdaságok, szá­rt áttevőén nagyobb területe- °n. Előnyösebben alakul a gazdaságok vetésszerkezete. A rizs, az egynyári szálas, valamint az eddig is kisebb területeken termelt bizonyos ipari növények csökkenése mellett megnövekedett a me­gye termelési jellegének leg­inkább megfelelő árunövé­nyek aránya. Elsősorban az őszi árpa és a kukorica terü­lete, amely az össz-szántó 6,1 százalékáról 12,9 százalékra növekedett. A gazdálkodás színvonalá­nak jelentős mértékű növe­léséhez sokban hozzájárult a korszerű és a gyakorlatban bevált agrotechnikai mód­szerek kiterjesztése és a komplex alkalmazása. Az állami gazdaságok hivatá­suknak és kötelezettségüknek megfelelően emelik a főbb növények termésátlagait így például az őszi búzából a 16—18 mázsás holdankénti átlagtermés szinte az időjá­rástól függetlenül évről év­re stabilnak tekinthető. Az élőadó ezek után a rizs- és cukorrépatermesztés alakulásáról szólt. Bírálta a gazdaságok egy részét azért, mert néhány növényféleség biztonságos termelését nap- iainkig sem tudták megolda­ni. Nem megfelelő többek között a rizsterületek hoza­ma. Alacsony a cukorrépa átlagtermés is. A silókukori­ca vetésterülete növekedett ugyan az állami gazdaságok­ban, az átlagtermés ezzel egyidőben viszont csökkent. Ezután pedig így folytatta: Az állami gazdaságok gaz­dálkodása biztató előrehala­dásról tanúskodik. Ugyanak­kor lehetőségeik tovább nö­vekszenek. Megemlíthetjük e lehetőségek között a hib­ridkukorica vetőmag nagy­arányú kiterjesztését. Isme­retes a Szenttamáson műkö­dő hibridüzem tevékenysége, amely ma már 350 000 holdra elegendő vetőmagot termel évente. Nagy lehetőségekkel számolnak az állami gazda­ságok egy részében felépí­tésre kerülő és a Palotási Állami Gazdaságban már üzemelő meleglevegős szárí­tóüzemek rendszerével is, amely az 1961-es próbaévben alig 700 munkaóra alatt 6210 mázsa fehérje- és vitamindus lucernáiisztet készített. Az állami gazdaságok A megye állami gazdasága­iban az állattenyésztés a párt- és kormányhatároza­tokban elfogadott irányel­veknek megfelelően fejlődött. Az igazgatóság és a megye gazdaságai az utóbbi eszten­dőkben átlagon felüli erőfe­szítéseket tesznek a takar­mánytermelés magasabb színvonaláért. A legutóbbi három esztendőben mintegy hét százalékkal növelték a takarmánytermő területet. A takarmánytermő terület nö­vekedése, valamint a takar­mánytermő területek ter­mésátlagainak emelkedése azonban még ma sem tart lépést az állatállomány számszerű növekedésével. Az állami gazdaságok ta­karmánytermő területei szá­mottevően tovább nem nö­velhetők. Ezért elsősorban az átlagtermések emelkedé­sét kell biztosítani. Az igaz­gatóság irányítása alá tarto- 'zó gazdaságok jelentős ki­terjedésű — sok helyen ön­tözhető — természetes lege­lőkkel rendelkeznek. Ezek­A feladatok növekedésével párhuzamosan fokozódik az igazgatóság és a gazdaságok vezetőinek felelősségérzete, hozzáértése, begyakorlottsá­ga, emelkedik a vezetés szín­vonala. A termelés közvetlen irányításában működő szak­emberek egyharmadának van egyetemi, — kétharmadának mezőgazdasági közép, illetve szakiskolai végzettsége. Elég megemlítenem mégis azt, hogy a legilletékesebbek évről évre tudomásul veszik és belenyugszanak egyes ágazatok átlagosnál lényege­sen gyengébb eredményeibe, valamint egyes gazdaságok elmaradásába. A legutóbbi időkig sem történt megfele­lő intézkedés és megkülön­böztetett erőfeszítés az évek éta veszteséggel gazdálkodó tiszasülyi és palotási állami gazdaságok helyzetének meg­javítására. Erőtlenek a mun­kás törzsgárda kialakítására tett intézkedések. Nagyok az egyes gazdaságok közötti kü­lönbségek. mert amíg a Kun­szentmártoni Állami Gazda­ság dolgozóinak négyötöde évek óta. addig a Palotási Állami Gazdaság dolgozóinak négyötöde csak a legutóbbi egy-két évben került a nek kihasználása korántsem kielégítő. Lényegében még ma sem folyik tervszerű le­gelőgazdálkodás. Az állatállomány számsze­rű fejlesztése, növekvő ta­karmányigénye és az állatte­nyésztés produktivitásának a növelése szükségszerűen sürgeti, hogy az igazgatóság és a gazdaságok is — a ta- karménytermelés eddigi eredményei mellett keresse­nek a hagyományoktól elté­rő, új utakat. A pártbizottság titkára ezt követően az állategészségügy helyzetéről beszélt, majd így foglalta össze a tennivalókat: Alapvető feladat az állatállo­mány számszerű fejlesztése mellett az állomány minősé­gének jelentős javítása. In­dokolt, hogy a megnöveke­dett igények maradéktala­nabb kielégítése érdekében keressenek új utakat a gaz­daságok az állattenyésztés produktivitásának a növelé­sére is, az eddigi hagyomá­nyos gyakorlat mellett. gazdaságba. Az említettekből következik, hogy differen­ciáltabban kell irányítani a gazdaságok tevékenységét, türelmesebben kell nevelni az embereket és csökkenteni a nagyarányú cserélődést. Az állami gazdaságokban működő pártszervezetek je­lentősen hozzájárultak a gaz­dasági eredmények megte­remtéséhez, a gazdálkodási színvonal növeléséhez. Javul a pártszervezetek politikai nevelőmunkája és egyre szakszerűbben és több hozzá­értéssel látják el tevékeny­ségüket Rendszeresebb a pártélet és a párttagok közel fele részt vesz a szervezett pártoktatásban. A KISZ és szakszervezeti szervek és ak­tivisták is becsülettel ellát­ják feladataikat, ismerik fe­lelősségüket. Befejezésül hangsúlyozni kell, hogy a megyei igazga­tóság és az irányítása alatt működő gazdaságok egészé­ben véve becsülettel teljesí­tik a párt és a kormány által megjelölt feladatokat, évről évre növelik eredményeiket és lényegesen túlszárnyalták a felszabadulás előtti kapi­talista nagybirtok termelési szintjét Nem nyugodhatunk bele az évről évre rosszul dolgozó gazdaságok helyzetébe többségében megvalósult a talajmunkák, a vetés és a betakarítás gépesítése, Ä vita mely számottevően fokozza növénytermesztés termelé- eredményeit. A bizonyos ízben elavuló erőgép-állo­mány felfrissítése és korsze- r űsítése napirendre került. A nagyteljesítményű erőgé- : ek arányának növekedésé­vé] párhuzamosan évről évre növekszik a mélyművelt te­rületek nagysága, a mély­szántások őszi lezárása. Meg­ítélésünk szerint most az al- talajlazítók beszerzése és üzemeltetése a sürgető, a sekély termőrétegű talajok mélyműveléséhez — különö­sen a megye szikes, szódás altalajú területein. A gépesítés fokozása ma már nemcsak befolyásolja, hanem alapvetően formálja a megye állami gazdaságai­nak életét. Számításokkal bi­zonyítható, hogy a növény- termelés szerkezetének és a gépek teljesítőképességének összehangolása igen előnyö­sen hat a gazdaságosságra. Napjainkban a megye ál­lami gazdaságaiban 107 kh szántó jut egy traktoregysés- re. Javul a gépek kihaszná­lása — elsősorban azáltal hogy lényegében megvalósí­tották a gépek kétműszakos üzemeltetését. A majorgépesítés és az ál­lattenyésztés gépesítése te­kintetében bizonytalanabb az előrehaladás. Jelenleg nyolc főmajorban van kisvasút­rendszer. A teheneknek mintegy harminc százalékát Kökény elvtárs beszámoló­jához többen hozzászóltak. — Elsőként Sándor Kálmán elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondta el tapasztalatait: Mi a termelőszövetkezete­ket is szemmel tartjuk, örü­lünk, ha jól gazdálkodnak. Sokszor megnéztük — mon­dotta —, hogy csak az út vá­laszt el két területet, s mégis milyen különbség van. — A kuncsorbai Vörös Október Tsz területén például az át­lagtermés ugyanabból a ter­mékből 7 mázsa volt, az út másik oldalán — az állami gazdaság területén 16 má­zsás. — A kisújszállási Ady Tprroeiőc7övotke7et búzatáb­láján a mi számításaink sze­rint Kb. 8 mázsa volt a ter­més. s az út másik oldalán 23 mázsa. Ezeket az eredmé­nyeket közelebb kell hoz­nunk egymáshoz. Majd a dolgozók munká­hoz való viszonyáról és fej­lődéséről szólott. Bereezki László elvtárs, a rákóczlfalvai Rákóczi Tsz elnöke azt hangsúlyozta: az állami gazdaságok vezetői­nek. az ott dolgozó kommu­nistáknak a helyzete a ter­melőszövetkezetek erősödésé­vel nehezedett. — Nehezebb lesz ezután élenjárni a ter­mei ő<!7ömtlcezptek előtt. _ mi nt öt évvel ezelőtt. A ter­melőszövetkezetek is nagy léptekkel haladnak előre.- Bereezki Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője többek között a kö­vetkezőket mondotta: Jól gazdálkodnak, magas terméseredményeket érnek el állami gazdaságaink. Én még­is Inkább néhány olyan dol­got említenék, amely még ma is probléma. Állami gazdasá­gaink már megtanultak ma­gas terméseredményeket el­érni Be sokat kell még ten­ni azért, hogy minden tarta­lékot kihasználjanak. Aho­gyan a határozat is kimond­ja: minden olyan tényezőt meg kell nézni, melyek érin­tik az általános költségeket Csökkenteni kell például az igen drága épületek, s egyéb más beruházási eszközök nem a célnak megfelelő fel- használását Csökkenteni kell az üresjáratokat gazdaságo­sabban megszervezni a szál­lítási eszközök kihasználását stb. Jelentős volt az elmúlt esz­tendőben az állatelhullás. Ha az elhullásokat legalább 50 százalékkal tudnák csökken­teni, ez nagymértékben meg­növelné az állati termékhoza- mokat és csökkentené a költ­ségeket T: 'sztaljuk azt is, hogy nem eléggé veszik figyelem­be az emberek véleményét azt a kezdeményező erőt amely a gazdaságok sokezer dolgozójában van. Jóllehet, nagy gondot fordítanak a szakosításra, a szakember- képzésre, mégis helyes, ha ezt is figyelembe veszik, mert mindez újabb tartalékok fel­tárását segíti elő. Kő ez ián Mátyás elvtárs, a törökszentmiklósi járási párt­bizottság titkára arról szólt hogy járásuk területén az állami gazdaságokból terme­lőszövetkezetekbe átcsoporto­sított káderek hogyan állják meg helyüket a tsz-ekben. Juhász Imréné dr. felszóla­lásában a népi ellenőrök vizs­gálatainak tapasztalatairól beszélt: Több alkalommal vizsgál­ták népi ellenőreink az ál­lami gazdaságok helyzetét. Megállapították, hogy az igazgatóság irányító munká­ja is javult Mégis szeretném megemlíteni a következőket: A beruházások elosztásával kapcsolatosan tapasztaltuk: A vezetésben S A napirend vitájában fel­szólalt Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottsá­gának első titkára, s többek között ezeket hangsúlyozta az állami gazdaságok helyzeté­ről: Ügy látjuk, hogy alapjában jól dolgoznak az állami gaz­daságokban. De ennek ellené­re is problémát jelent az egyes gazdaságok közötti lé­nyeges szintkülönbség. Az igazgatóságnak sokkal több figyelmet kell most erre for­dítania. Ezeket a gazdaságo­kat fel kell zárkóztatni 62 élenjárók mellé. Csáki elvtárs ezután a tsz- eknek adott segítségről szólt, majd így folytatta: Mindenek előtt a vezetés­ben lévő tartalékok feltárása és felhasználása fontos. Ki­alakult ugyan az állami gaz­daságok lelkes és tehetséges vezetőgárdája. De az igazga­tóságon is — és máshol is — a vezetésben még nagyon sok olyan tartalék van, amelyet — ha gyümölcsöztetnénk gyorsabban jutnánk előbbre. Igazgatásiig itt egyszerűéin vezetés van. Ez így jó. Én mégis úgy látom hogy min den tisztességes és jószándés az állami gazdaságok béküld- ték az előterveket, jóváhagy­ták azokat, utána mégsem azt a beruházást kapták. PL Ti- szasülyön 1960 decemberére fel kellett volna építeni egy tehénistállót. Az állatokat meg is kapták bele, de az is­tálló nem volt kész. Még ja­nuárban is ott voltak a te­nyészállatok a szabad ég alatt Az igazgatóság — több­szöri sürgetésünk után —úgy segített, hogy elvitték onnan az állatok egy részét Az, hogy az istálló' nem készült el, lehet építési-, vállalati hi­ba. De miért pont egy gyen­ge állami gazdaságban for­dult elő? Majd javasolta, hogy alaposan meg kell vizs­gálni, mi az okai, hogy a Palotási és a Tiszasülyi Álla­mi Gazdaság évek óta nem fejlődik megfelelően. Bozsik Tibor elvtárs, az ál­lami gazdaságok igazgatósá­gának vezetője ezeket mon­dotta: A vizsgálat a pártbizottsá­gi ülés vitája, határozata mind nagyon hasznosak szá­munkra-. A dolgozók ellátására vo­natkozó gondjaikat is ismer­tette: Saját erejű beruházás az állami gazdaságokban nincs — mondotta. — Ebből kifo­lyólag például a Nagykunsági Állami Gazdaságnak nincs ebédlőterme. Átlag 12 000 ember dolgozik a gazdasá­gokban és nincs egyetlen egy üzemi orvosuk se. Feltétlenül szükséges volna pedig leg­alább egy héten egyszer or­vosi rendelést bevezetni a gazdaságokban. Igen kevés lehetőség van a dolgozók művelődésére, ta­nulására. Majd így folytatta: As; agrár-sí^qnber^t az Al­földre rgen - nehézen ■ *j önnek. Feltétlenül helyes és szük­séges volna az állami gazda­ságokban is munkásszállókat építeni, hogy legyen, ahol elszállásoljuk őket. így a tu­dományos gazdálkodást is magasabb fokon és több he­lyen lehetne megvalósítani. Bozsik elvtárs befejezésül elmondotta: A veszteséges gazdaságok rendbehozására legfontosabb teendőként azo­kat az intézkedéseket hozzuk meg, amelyeket a határozati javaslat tartalmaz. evő tartalékok mellett Bozsik elvtáre a2 egy­személyi vezetést nem eléggé egyesíti azzal, hogy körülötte képzett, jó szakemberek van­nak. Tanácsként mondom Bo­zsik elvtársnak, hegy irányí­tó munkájában testesítse meg a körülötte dolgozó elvtársak kezdeményezéseit, erőfeszíté­seit Majd beszélt ezután Csáki elvtárs az emberekről való gondoskodásról. Olyan prob­lémák megoldásáróL ame­lyekhez nem beruházás, ha­nem több gondoskodás és emeberség kell Majd felszólalását így fe­jezte be: Javaslom, hogy az igazga­tóság és az állami gazdasá­gok kommunistái, pártszerve­zetei és személy szerint a kommunista vezetők minden nap törjék a fejüket, keres­sék mindazt a lehetőséget ami állami gazdaságainkban rejlik és hasznosítsák a nép­gazdaság javára. A hozzászólások után Kö­kény István elvtárs összefog­lalta a napirendet. Választ, adott a kérdésekre, majd az elhangzottak alapján javasla- -okat tett o határozati Javas­lat kiegészítésére. I

Next

/
Thumbnails
Contents