Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-11 / 59. szám

1962. március 11.

SZOLNOK MEGYEI NEÍLAP

s

Másodszor készítettek Zárszámadást Szolnok megye termelőszövetkezetei a mező- gazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta. A közgyűlések — ahol a vezetőség számot adott az egész évi munkáról, sikerekről és fogyatékosságokról «— rendkívül alkotó légkörben folytak le. üyen nagy aktivitás a szövetkezeti gazdák részéről még egyetlen esztendő zárszámadása alkalmával sem volt tapasztalható. A közgyűlési viták — az eredmények elismerése mellett — arra irányultak, hogy megkeressék a gyorsabb fejlődés, gyorsabb előrehaladás útját, s hogy elhárítsanak mindén akadályt a termelés emelésének, a szövetkezetek további politikai, gazdasági megszilárdításának útjából.

Az 1961-es esztendő főbb jellemző számadatainak megyei összesítése megtörtént, s ezekből a számokból igen 'ontos következtetéseket léét á jövőre vonatkoztatóan evonni.

0

Az 1961-es esztendő időjárási viszonyai kedvezőtlenek voltak. Szolnok megye nyári időjárása általában aszályos, de olyan esztendő, amikor nyár elejétől késő őszig —1 nincs számottevő csapadék mégis rendkívüli. Az 1961-es esztendő ilyeri Volt. Júli'S elejétől november 4-ig álig néhány mm-t tett ki a lehullott csapadék. A kisüzemi gazdálkodás viszonyai kö2ött ilyen aszályos időjárás évekre visszavetette a mezőgazdaság fejlődését, megritkította az állatállományt, kapitalista viszonyok kijött pedig szegénységet, nyomorúságot zúdított a falu népére.

A szövetkezeti nagyüzemek azonban nem csak ellensúlyozták az időjárás viszontagságait, hanem még tovább emelték a termelés színvonalát. Valószínű első év a megye történetében, amikof a közel 200 ezer kh búzaterületen az átlag termés elérte a 12 méter-mázsát. Az 1 kh-ra eső átlagtermés a megye termelőszövetkezeteiben búzából 17.5, Őszi árpából 24.8, kukoricából 1.4, napraforgóból 2, lucemaszénából 27.1, rostkenderből 57.2, százalékkal volt magasabb, mint

1960-ban. A dohánytermés az 1960-assal volt azonos, néhány cikk — így pl. rozs, tavaszi árpa, zab, cukorrépa, takarmányrépa — termése néhány seázalékkaj alatta maradt

Tsz

Mezőhék, Táncsics Mezőtúr, Petőfi Zagyvarékas, Béke Túrkeve, Vörös Csillag Kenderes, Haladás

Ez mellett szinte minden területen volt olyan szövetkezeti parcella, ahol az átlagosnak kétszeresét, — nem egyszer a háromszorosát termelték.

A kunszentmártoni BuZa- ’-alász Tsz 50 holdas Sam Pastore búzája 27.35 mázsát adott katasztrális holdanként Ezek a számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy vannak ázövetkeáétek, amelyek a megyei átlagon mát messze túljutottak, azt mesz- sze túlhaladták, s évről évre nagyobb terméseredményeket érnek el. Viszont vannak gyengébben gazdálkodók, elmaradottabb szövetkezetek is.

Az előző esztendőben — gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetek közül jelentős számban emlkedtek fel közepes. sőt az élenjárók színvonalára. Ilyenek: rákóczifal- v8i II. Rákóczi Ferenc Tsz vezsenyi Tiszamenti, karcag Béke, kunhegyesi Vörös Október, tiszagyenda:

Leniri, tisZaügi Tiszagyöngye Miközben az 1960-as év gyenge termelőszövetkezetei egyrésze megerősödött, meg' szilárdult, az élenjárók, vagi aZ átlagosan gazdálkodói Színvonalára emelkedett, rnéi

mindig maradtak termelőszö vetkezetek, amelyeknek gaz dasági helyzete az átlagol szint alatt maradt, A mező

i

A mezőgazdaságban minden a vezetésen múlik

írta: CSÁKI ISTVÁN

zéppomíjába állítani. Az 1961- es esztendőben ezt mái sok termelőszövetkezetben sikerült így megvalósítani. Ahol az évi termelési és gazdálkodási terv képezte a szövetkezeten belül minden munkának, minden szervezési feladatnak az alapját, ott nem iá állt elő a jövedelemben kiesés. Az ilyen szövetkezetben, ha valamilyen termelési ágban elkerülhetetlen volt a bevételi kiesés, rögtön megkeresték annak lehetőségét, annak módját, hogy más termelési ágazatban ejt pótolják. Az ilyen irányú_ előterjesztéseket a termelőszövetkezeti tagság nagy megnyugvással fogadta és teljes erővel támogatta. Most azt tartjuk fontosnak, hogy étt a módszer, a tervek teljesítéséért folyó harc mindenütt, minden szövetkezetben általánossá . vá’jon.

2. A sok nehézség és szorgos, munka ne forgassa fel a szövetkezeti élet kialakult rendjét A színvonalas vezetéshez szükséges rendezvényeket nem lehet feleslegesnek tekinteni Ezért a vezetőségi üléseket, közgyűléseket annak rendje-módja szerint, de rendszeresen meg kell tartani szorgos munka idején is. Az előző években előfordult, hogy Olyankor, amikor a munka sürgetővé vált, vagy bizonyos nehézségek álltak, elő a termelőszövetkezetben, ahelyett, hogy a tagsághoz fordultak volna, a tagságtól körték volna a vezetők a nagyobb erőfeszítést, nem tartottak közgyűlést, elhalasztották a fontos rendezvényeket A tagság joggal megköveteli, hogy a vezetőség jóról ég rosszról, sikerről és sikertelenségről, bajokról és nehézségekről rendszeres tájékoztatást adjon. A bajokat, nehézségeket elhallgatni a vezetőségnek egyszerűen nincs joga. Ahol viszont rendszeresén megtartották a vezetéshez szükséges rendezvényeket, rendszeresen megtartották a közgyűléseket, ott a tagság mindig tudta hányadán vannak a szövetkezetbén,, mire kell a nagyobb figyelmet fordítani, mire kell. az efőket össz- .pontosílstpiif, - .

„-„•S, A párt., és á kormány politikájának megfele'oen továbbra is nagy erőfeszítést kell tenni a kenyérgábona- termelés növeléséire. A tavalyi eredmény biztató, de még tovább kell menni. Most az a soronlévő fontos feladat, hogy a gabonák tavaszi ápolását, a fejtrágyázást mindenütt időben és jóminőségben elvégezzék. A gabona tőállománya nagyobi a tavalyiná’, de a hosszú sZáraz ős . miatt a tövek nemi erősödtek meg. Most mesterségesen kell táp- ’ lálni műtrágyával, nitrogénműtrágyával a gabonatöveket, hogy a növekedés kezdeti stádiumában behozhassák a viszorylágos elmaradást.

4. Az állattenyésztés további fellendítése, a hizlalása tervek teljesítése még biztonságosabb takarmányalapot követel minden termelőszövetkezetben. A szokásos és most ig jelentkező takarmány-termelési feladatokon belül különösen hagy figyelmet kívánunk fordítani a kukorica, továbbá a szálastakarmányok. különösen a lucerna és vöröshere termelésére..

A kukorica termeléséhez már az által'is-jobb feltételeket teremtettünk,, 'rogy a mélyszántást * majdnem az egész területen elvégeztük. Most annak feltételeit' igyekszünk megteremteni, hogy a szövetkezetek a közös kukorica-területükből . mintegy 20 ezer katasztrális holdat. ön- . tűzhessenek, s így az 1962-es esztendőben a tavalyinál sokkal- nagyobb terméseredményt érhessenek eL A kukorica- öntözéses termelésének hasznossága a megye minden területén ..bebizonyosodott, mégis utalok a sza- joli Vörös Csepel íerihelő- szövetkezet több év: kukoricatermelésének tapasztalatára. amely a következő képet mutatja.

i- termésátlag

(q/fch)

13

19

35,70

(Folytatása a 4. oldalönj)

sor intézkedéssel segítették a rájuk bízott gyenge termelőszövetkezet vezetőségét — Most minden azon múlik, hogy a járási, városi párt- és állami Szervek, továbbá a patronáló állami gazdaságok, gépállomások Vezetői részéről milyen következetesen hajtják végre a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésére hozott intézkedésekét. Számszerűleg a gyenge termelőszövetkezetek kicsi részét képezik a megye mező- gazdaságának. Azonban arról van szó, hogy ezek a gazdaságok is képesek lennének nagyobb mennyiségű árut adni a népgazdaságnak és képesek lennének több jöve-- delmet biztosítani saiát tagjaiknak. A párt és a gazdasági vezetés előtt l°62-ben Szolnok megye egész területén elengedhetetlenül fontos feladat, hogy ezek a termelőszövetkezetek mozduljanak ki ■ eddigi állapotukból és megerősödve, , gazdaságukat megalapozva zárják áz évet. A megyei párt- végrehajtó, bizottság, a megyei . tanács végrehajtó bizottsága a hozott intézkedések számonkérése, végrehajtásának biztosítása érdekében ezt a kérdést egész esztendőbe^ napirenden tartja.

0

A zárszámadások befejezése után napirendre került a termelőszövetkezetekben az 1962. évi tervek tárgyalása. Most folynak a terv-tárgya- ; ló közgyűlések, most folyik a felkészülés az 1962-es esztendő feladataira. Nem vitás, hogy móst a tavalyináljs

• kedvezőbb feltételekkelip- dalunk1 a gazdasági évnek. Gabonavetésünk : köze! felé nagyhozamú külföldi fajta. A tél nem okozott számottevő kárt a gabonavetésben, s így a tőállomány magasabb a tavalyinál. A mélyszántást 8 ezer kh kivételével a megye egész területén az őszszel elvégezték. A téli csapadék nem volt ugyan sok, de ami lehullott az mind a

: talajban van. A szövetkeze■ tek mintegy 106 millió forint- 1 tál növelték termelési alap- ' jukat a múlt évihez viszonyítva. Mindezekkel együtt

■ a szövetkezeti tagság polití- : kailag, szakmailag iS jobban ' felkészült a télen, min'- máskor. Minden adottság minden lehetőség megvan ahhoz, hogy gondos intézkedésekkel

' fegyelmezett és szorgalmas ; munkával az 1962-es eszten- ' dobén minden eddiginél ha- ’ gyobb eredményt évűink el,

‘ s ennek nyomán népgazda- ' Ságunknak még több árut adjunk, á szö”etkezeti csalá• dóknak még nagyobb jöve• delmet biztosítsunk.

Az 1962-es esztendő fela• dataira való felkészüléshez i nagy segítséget ad á megyei

■ pártbizottság és a megyei ta- i nács 1961. októberi együttes i ülésének határozata. Ä hatá■ rozat szellemének megfelelő■ en fontosnak tartjuk,. hogy a

■ termelőszövetkezetek vezető• ségei, a párt és állami veze- s tők a sokirányú & külön-kű• lön is nagy feladatok közül ; különös erővel ragadják meg

• azokat, amelyek lényegesen : előreviszik a mezőgazdasági , termelés fellendítését. Ta■ vasz kezdetén, a meZőgazda• sági munka indulása elején : különösen fontosnak tartjuk

■ a következő feladatok meg- i oldását.

í.) A közgyűlések áltál- jóváhagyott éves 'ermalési és

■ gazdálkodási tervek részletei - . ben ég maradéktalan megol- dását , kell a pártmunka és : gazdasági szervezőmunka kö, Év kukoricavetéí

terület (khl

: 1959. 280

t 1960. 410

; 1981. 410

t

gasabb fokú szervezettsége alakuljon ki, s hogy ennek i nyomán mind gyorsabban 1 összeforrjon kollektívává a tagság, alapvetően a vezető- ! ség tevékenységén múlik.

A magasfokú szervezettség : a munkában, s ennek nyo- : mán szilárd fegyelem terme- 1 szelesen együtt jár azzal, hogy a vezetőség a szövetkezetét érintő minden fontos kérdést a tagsággal együtt alakít ki, együtt dönt el. Minél inkább haladunk előre a szövetkezeti élet fejlesztésében, annál inkább nő a közgyűlések szerepe, jelentősége. A közgyűléseken kell kialakítani a terveket, ott kell számot adni a vezetőségnek a Végzett munkáról, eredményekről és nehézségekről, sikerekről és kudarcokról — ott a közgyűlésen — bírálja el a kollektíva, a szövetkezeti . tagság a vezetőség tevékenységét és annak eredményeit.

A termelőszövetkezetek további politikai, gazdasági erősítése, a termelés gyors és hathatós emelése, a szövetkezeti élet fejlesztése egyaránt á szövetkezeti vezetés színvonalának emelését követeli mindenütt, minden szövetkezetben.

A gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetekben ennek Célja, iránya mindenki számára világos: behozni a viszonylagos elmaradást, megszervezni a szövetkezeti tagság munkáját, közösséggé formálni a szövetkezeti tagságot, fokozatosan a közepes majd az erős szövetkezetek színvonalára emelni a gazdálkodást Ár erősebb, gazdaságilag megalapozott, hosz- ezabb időn kérésziül jól gaz-. dálkodó termelőszövetkeze- 1 tekben a vezetés színvonalának emelése bonyolultabb feladat Itt már nem csak a viszomylacós elmaradás miatt kihasználatlan tartalékokat kell feltárni és hasznosí■ tani, hanem ennél sokkal többről van szó. Gondos köz. gazdasági elemzés, a tudomány, és technika vívmányainak széleskörű alkalmazása az egyes termelési ágazatok arányainak ésszerű kialakítása és még sok minden más bonyolult és egyre bonyolul■ tabb feladatot kell ezekben

■ a termelőszövetkezetekben a ; vezetésnek megoldani. Az : erős, jól gazdálkodó terme- : lőszöyetkezetekben a pártós állami szervek vezetőinek

’ úgy kell a szövetkezet vezetőket segíteni, tanítani, idő- | ről időre eligazítani, tőlük : a feladat végrehajtását számon kérni, hogy mindinkább alkalmassá váljanak ezek- ‘ nek a bonyolult feladatoknak a megoldására.

Most 1962. elején á szövetkezeti gazdálkodás szín■ vonalának általános emelé- 1 sén belül fontos feladatként

■ jelentkezik £ még gyengén

■ gazdálkodó termelőszövetke- . zetek megerősítése, ezekben ; a termelőszövetkezetekben a ’ vezetésnek olyan színvonalra emelése, hogy képes legyen az elmaradás gyors be' hozására. A gyenge termelő- ' szövetkezetek megerősítése ^ érdekében tett sorozatos in- ; tézkedéseken túl. most indult- egy életrevaló kezdeménye- ‘ zés. Az állami gazdaságok

■ és gépállomások vállalták, i hogy egy-egy áránylag gyen• gén gazdálkodó termelőszö■ vetkezet vezetőségét segítik

■ úgy. hogy 1962 végére ezek- t ben a szövetkezetekben is

■ előbbre jussunk a gazdálko• dásbaft, a termelés színvona■ Iának emelésében. A rrioz- l galom nem régen indult.

■ s máris vannak biztató ered- ményei, különösen ahol az : állami gazdaság, vagy gép- , állomás igazgatóis tüzetesen . felmérte a feladatot és áfi- . nak nagyságát. Említésre ' méltó a csorbái, héki, a

■ jászsági állami gazdaság

• munkája, amelyek máris egy

sége is fontos meghatározó tényező. A tapasztalatok i azon bán azt mutatják, hogy : mindennél fontosabb, mindennél döntőbb tényező a ■ szövetkezeti gazdálkodásban i a vezetés állapota. A jó vezetés á kedvezőtlen adottságokat is képes jóra fordítani, a gyenge vezetés a legjobb adottságokat sem képes kihasználni. A jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezet 1959-ben alakult, s két esztendeje közösen gazdálkodik. A múlt évben az egy munkaegységre eső jövedelem 43 forintot ért ebben a szövetkezetben, S közben egy év alatt 5 millió forinttal növekedett a tiszta vagyon. A szövetkezet földjének egyrésze jó termő, egyrésze azonban semmivel sem különb a megye átlagos talajadottságánál,

Az eredmények mégis évtől évre gyarapodnak, mert erős, á tagság véleményét, akaratát kifejezésre juttató vezetőség áll az élen.

AZ: Aranykalásszal határos a Zrínyi Termelőszövetkezet. Ez a tsz nem tartozik a gyenge szövetkezetek közé, de gazdálkodásának szintje és az Aranykalász gazdálkodásának szintje között rendkívül nagy a különbség.

Jászberény város határában adottságok szempontjából nincs lényeges eltérés a Kossuth és a Március 15 Tsz között. Gazdálkodásban, termelési eredmé■ nyékben azonban óriási a különbség a Kossuth Tsz javára.

Saját tdpasztalátunk és 1 Sok Szövetkezeti gazda tapasztalata alapján bátran állítjuk, hogy a mezőgazdaságban, most a szocialista ’ átszervezés befejezése után,

. amikor a2 állam sokirányú Segítséget nyújt á gazdálkodáshoz, amikor a gépesítés, a vegyianyagokkal való ellátás egyre jobb lesz, minden siker a vezetésen áll, vagy bukik, minden a vezetésen múlik.

Nincs szándékunkban csökkenteni a tagság egészének szerepét a szövetkezet gazdasági helyzetének javításában, a gazdálkodás színvonalának emelésében. A szövetkezeti tagság mindenütt kész a legnehezebb feladatok megoldására is, ha a célok helyesen vannak kialakítva, ha a célkitűzésekben látja a közösség és saját jól felfogott érdekét s ha a vezetőség jól szervezi a munkát. A szövetkezeti gazdák nem érzik jól magukat olyan szö- 1 vetkezetben, ahol szervezet- ; lenség van, ahol nincs megfelelő munkaelosztás, nincs felállítva világos követelmény a tagság felé. Ilyen ' szövetkezetben csak azok ér- , 2ik jól magukat, akik a zá- ’ varosban szeretnek halászni.

. Ezek azonban a parasztság nagy tömegei között elenyé- . sző kis szántban vannak. A ’ dolgozó parasztok, a szövet- [ kezeti gazdák, akiknek egész , élete a természettel való ne- . héz küzdelemben telt el, akik ; verejtékes munkával voltak i csak képesek saját és család- . juk szükségleteit a földmű- r velésben biztosítani, olyan : szövetkezetben érzik jól ma- , gukat, ahol a oárt- és a gaz- l dasági vezetés hivatása ma- t gaslatán áll. a szövetkezet- valamennyi tagja időről idő- re és egész évre tudja mi vár

• rá. fni az ő szerepe, fmttiva- i lója a szövetkezeten belül. A k szövetkezeti gazdák a szer• vezettséget. a fegyelmet sze- i rétik és ilyen körülmények

■ között érzik jól magukat,

> fejtik ki leghatásosabban te- ’ vékenységüket. Az, hogy egy 5 termelőszövetkezetben rend- fegyelem, a munkának maEz a termelési helyzet — s még ha néhány cikk termés- t eredményében visszaesés volt e is — a nagyüzemi gazdáik«»- r dás fölényét, új tartalékok c feltárását bizonyítja és azt, é hogy csak á nagyüzem képes £ dacolni áz időjárás vision tag- z ságaivaL Az évek óta foly- g tatott mélyművelés, a szer- t ve»- és műtrágya használata, t az öntözés térhódítása, á gé- 1 pesítés, a vegyszeres védeke- t zés, a fejlett módszerek al- 1 kalmazás'a évről évre bizton- « ságosabbá teszi a mezőgaz- ( dasági termelést, s vele i együtt a szövetkezeti csaló- 1 dók jövedelmét. A magasabb e terméseredmények köVetkeZ- i tében 8.13 Százalékkal érté- 1 kesítettek több árut a terme- t 1 őszövetkezetek az állam fe- f lé, mint az előző esztendő- 1 ben. S miközben jelentősen i növekedett a termelőszövet- i kezetek tiszta vágyon- és a termelésre tartalékolt eszközök értéke, közei 40 millió forinttal növekedett a termelőszövetkezeti családok közösből származó jövedelme.

A termelés és gazdálkodás eredményei erősítették a szövetkezeti. tagság bizalmát a közös gazdaság ifánt. Még ' az aránylag gyengébben záró termélőszöVetkezétek tag- ' sága is bizakodva néZ a jö- ' vőbe, s meg Van győződve, hogy az átmeneti nehézségeket le lehet és le is fogják küzdeni

A termelőszövetkezeti gazdaságok általános erősödé- | sén, a termelés általános emelkedésén belül területen- ; ként, szövetkezetenként gyakran igen nagyok az eltérések. Az árutermelés színvonala leggyorsabban a régi erős szövetkezetekben emelkedett. Jellemző pl, hogy a mezŐhé- ki Táncsics Tsz az 1960. évi

■ 20 millió 712 ezer forint he- | lyett 1961-bén közel 45 hfiil- L lió forint értékű árút adott ' a népgazdaságnak. Az áru- ; termelés ilyen gyors növeke- ' dése más erős termelőszövet- ’ keztekben is jellemző volt»

Búzából a megye átlag 12 | inázsás termésen bélül sok termelőszövetkezetben kima- ; gasló eredmények voltak. Néhány példa;

búzavetés átlagtermés (kh) (q/kh)

1800 18,70

700 18,38

600 20,70

323 19,38

200 19,50

i túri Ujélet, tiszaSzentimrel

■ Aranykalász, besenyszögi Le■ nin és Dózsa, jászberényi i Március 15 és még néhány • tsz gazdasági erősödésének

üteme nem volt .az 196Í-es . esztendőben kielégítő ésezek- i ben a szövetkezetekben most t is nehézségek vannak.

Miben keresendők egyes i termelőszövetkezetek gyen■ geségének okai? — Miért van- sokszor egymással határos ; termelőszövetkezetek ga2da- 6ági helyzetében lényeges kü- lönbség?

| Erre á kérdésre különböző ’ válaszokat szoktunk kapni. A gyehge termelőszövetkezetek vezető okként leginkább a gazdasági adottságokat em- legetik. ÖK a gyengeség okát- sokszor a, föld minőségében 3 és más ado'tSágókbán látják.- Az valóban úgy van, hogy- egyik termelőszövetkezetben- jók a termelési feltételek,

: másutt meg kevésbé jók. A 1 gyakorlati tapasztalatok azt 3 mutatják, hogy az adottsá- i gok — talaj, éghajlat, kialakult termelési kultúra stb. i lényegesen befolyásolják a s termelési eredményeket. A- besenyszögi kötött, átlagossá nál is szikesebb földeken ma k nem lehet azt a termésered- g ményt elérni, mint a héki,- Mezőtűr-csugari, Özolnok- ugari, a jászsági és nás mélys rétegű, humuszban gazdag- talajokon. Az öntözés lehető-