Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-21 / 43. szám
a S70T.V0K 1VTEGTET NfiPLAJP 1962. február St. Tíz éves a német békeszerződés szovjet tervezete Külföldi hírek ban erőszakkal akarják bekebelezni a Német Demokratikus Köztársaságot és be akarják vonni a NATO-ba. A német kérdés megoldása csakis a nyugatnémet imperialista körök visszaszorítása és a két német állam békés együttélésének megvalósulása útján lehetséges, úgy ahogyan a Németország szocialista egységpártja 14. plénumán elfogadott német béketerv és Ottó Grotewohl 1961. dec. 4-i, Adenauerhez intézett levele javasolja. Ez az, ami ma lehetséges, sőt szükséges. A BÉKESZERZÖDES megkötése mindkét német állammal és ezzel összefüggően a második világháború maradványainak felszámolása sürgős napirendi feladat. Tizenhét évvel a háború befejezése után joga van a német népnek ahhoz, hogy véget vessenek annak a fenyegető veszélynek, amely Nyugat- Német ország revansista és militarista fejlődésében rejlik. A békeszerződés Nyugat- Németországiban is megteremtené a békés fejlődés alapjait, megoldaná a nyugatberlini kérdést és hatékony kapocs volna a két német állam között. A béke- szerződés jelentősen elősegítené a két német allem közeledését, megegyezését és konfederációját. „Ha a NATO megakadályozza a béke- szerződés megkötését mindkét Németországgal” — állapítja meg Otto Winzer államtitkár a Neues Deutschland 1962. IX. 13-i számábhn —, „akkor meg kell kötni egyedül a Német Demokratikus Köztársasággal”. Az első német békeállam területéről ezzel eltűnnek a második világháború összes maradványai és nem nyílik többé lehetőség arra, hogy ezeket egy harmadik világháború előkészítéséhez és kirobbantásához használják fel. A Német Demokratikus Köztársaság határán áthághatatlan gátat emelünk a nyugatnémet imperializmus és militarizmus agresszió® tervei ellen s ezzel megteremtjük az európai béke fenntartásának legfőbb zálogát. A szovjet kormánynyilatkozat kubai fogadtatása » « Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap tartotta a soronkö- vétkező rendes ülését Szolnokon a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson — amelyen Oláh György elvtárs elnökölt — elsőnek a legutóbbi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról hangzott el jelentés. A második napirend során vitatták meg a központosított szállítás fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. A végrehajtó bizottság ülésén megjelent Földvári László, a KPM miniszter helyettese és Lender Árpád, a KPM autó- közlekedési vezérigazgatója. A VB tagjaival közösen távlati terv készítését határozták el. A központosított szállítás fejlesztéséről egyébként további tárgyalásokra kerül sor. A Jászberényi Aprítógépgyár vezetői tegnap számoltak be az üzem egészségügyi, szociális és kulturális ellátottságáról. A végrehajtó bizottság az ülés során javaslatokat tett a gyár munkásai munkakörülményeinek megjavítására. A végrehajtó bizottság tagjai a továbbiakban az 1962. évi felvásárlási tervek teljesítése érdekében teendő intézkedésekről hallgattak meg jelentést. Majd a Kilián test- nevelési és sport-mozgalom idei programját vitatták meg. , A végrehajtó bizottság ezután nató ügyeket tárgyalt Washington Hugh Gaitskell brit munkáspárti vezető hétfőn délelőtt hosszabb tanácskozást folytatott Rusk amerikai külügyminiszterrel. A 45 perces megbeszélésen a külpolitikai kérdések egész sorát érintették, köztük a német kérdést, valamint az európai közös piac problémáját. A tanácskozás azon a vil- lásreggelin folytatódott, amelyet Kennedy elnök adott a Fehér Házban Gaitskell tiszteletére. (Reuter) Párizs Edward Kennedy, az Egyesült Államok elnökének légii jabbik fivére, európai kőrútján háromnapos látogatásra Párizsba érkezett. (DPA) Washington Ormsby-Gore washingtoni brit nagykövet hétfőn délben megbeszélést folytatott Rusk amerikai külügyminiszterrel. A megfigyelők szerint a ta nácskozás a francia államfőnek Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz intézett válaszával kapcsolatos. (AFP) Tel Aviv Sokezer izraeli munkás hétfőn egyórás figyelmeztető sztrájkot tartott tiltakozásul a kormány új gazdasági politikája ellen. Az izraeli kormány tíz nappal ezelőtt leértékelte az izraeli fontot és több, a munkásokat kedvezőtlenül érintő intézkedést hozott. (Reuter) Jeruzsálem Az Itim izraeli hírügynökség hétfő este közölte, hogy Eichmann fellebezésének újabb határidejét március 22-ben állapították meg. (Reuter) Tokió A jápán szakszervezeti főtanács hétfőin közzétett nyilatkozatában felhívja az egész ország dolgozóit, hogy harcoljanak „a társadalmi rend védelme” című újabb reakciós törvénytervezet ellen, amely a munkásmozgalom, a békéért és a demokráciáért küzdő mozgalmak harcosai ellen irányul. (TASZSZ) Belgrad A Komszomol Központi Bizottságának küldöttsége, amely két hetet töltött Jugoszláviában és megbeszéléseket folytatott a Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának képviselőivel, a két ország ifjúsági szervezetének együttműködéséről, visszautazott Moszkvába. (Tanjug) Beirut Robert Kennedy, amerikai igazságügyminiszter Bangkokból kedden reggel Beirut- ba érkezett. Rövid libanoni tartózkodása után Rómába folytatta útját, ahova délelőtt meg is érkezett. (AP) Chicago Statisztikai adatok szerint az elmúlt évben 91 000 ember halt meg az Egyesült Államokban közlekedési balesetek miatt. A közlekedési katasztrófák 9,2 millió embert sebesítettek meg. (AP) Washington A „nemzetközi fejlesztési alap” amerikai 'szervezet bejelentette, hogy 15 millió dollár, úgynevezett helyreállítási segélyt folyósít a kongói köztársaságnak. (Reuter) Belgrad A Lengyel Tudományos Akadémia küldöttsége Ignacy Malecki akadémikus vezetésével Belgrádban tartózkodik és tárgyalásokat folytat a lengyel—jugoszláv tudományos együttműködésről. (MTI) Vezető amerikai tudósok sorra elhagyják az állami szolgálatot Washington (MTI). Az amerikai kormány minden eszközzel fokozni akarja a tudományos kutató munkát különböző területeken, elsősorban az űrkutatásban. Tervei azonban nagy akadályba ütköznek, mert a vezető tudósok sorban lemondanak állami állásukról. Az elnök kívánságára most egy bizottság vizsgálta meg ezt a kérdést és beterjesztette jelentését. A jelentés szerint a legutóbbi években több vezető tudós hagyta ott állami állását, mint amennyit ezekre az állásokra ki tudtak nevezni. A vezető tudósok inkább az iparban és áz egyetemeken helyezkednek el. Ez kettős veszéllyel fenyegeti a kormányt. Az egyik az, hogy a kormány képtelen lesz kellően végrehajtani kutatási terveit, a másik pedig: nem lesz módja ellenőrizni az ipari kutatómunkát, amelyet a vállalatok az állammal kötött szerződések alapján végeznek. Csak egy példát említünk: a NASA, az Országos Űrhajózási Hivatal kénytelen volt más állami hivatalokból pótolni azokat a tudósokat, akik lemondtak. Az újonnan kinevezettek azonban sok esetben nem ütik meg a kívánt mértéket. A lemondás oka elsősorban az, hogy az ipar és az egyetemek nagasabb fizetést tudnak adni, mint az állam. Vannak azonban más tényezők is. Többek között az, hogy a tudósok panaszkodnak, nem kapnak megfelelő önállóságot a kutatómunkához, s hogy bürokratikus nehézségekkel kell megkűzde- niök. Az elnök most azt tervezi, hogy fizetésjavításra tesz javaslatot a kongresz- szusmak. Egy új fasizmus arcképe deg puccsot” valósít meg — lemondásra kényszeríti De Gaulle elnököt és egy magaválasztotta politikust juttat hatalomra. 3. Egy algériai zavargást kihasználva ragadja meg Algériában a hatalmat. Mindhárom megoldás elképzelhetetlen, ha a hadsereg nem áll Sálán oldalára. Bár a katonatisztek sokszor ingadoztak, a. döntő pillanatokban többségük lojális maradt De Gaulle iránt. Az algériai béke megkötése utánra halasztani a puccsot Sálán számára azért kockázatos, mert akkor már az FLN- nel is szembe kellene szállnia. A „hideg puccs” legfőbb akadálya a francia munkásosztály ellenállása, amelynek nagyszerű példáját jelentette február 8. halottainak hatalmas temetése. Egyedül Algériában megragadni a hatalmat azért nem elegendő, mert Franciaország segítsége nélkül a gyarmatosítók nem sokáig tarthatnák magukat — az FLN ellen. Az OAS legfőbb ütőkártyája tehát az, hogy a gaulle- ista kormányzat nem hajlandó a baloldalra támaszkodni az ellene vívott harcban, sőt rendőreit vezényli ki az OAS ellen tüntető tömeg letörésére. Ezért értik meg mind többen Franciaországban, hogy az OAS ellen csak úgy lehet eredményesen harcolni, ha ez a küzdelem — ahogy a kommunisták hirdetik — hosszú távon összekapcsolódik a személyi hatalom rendszere elleni küzdelemmel, az igazi demokráciáért vívott harccal. Baraca Dénes nesség Salant és De Gaulle-t egyaránt jellemzi. A párizsi bíróságok nemrég felmentettek három tisztet, akik halálra kínoztak arab asszonyokat — Gardes ezredes, Sálán egyik legközelebbi munkatársa pedig a következőket vallja a kínvallatásról: „Végrehajthat valaki kínvallatást bűntelenül? Igen, feltéve, hogy kommunistát, vagy kommunista-gyanúst kínoz.” Február 8-án De Gaulle rendőrei brutális támadást intéztek az OAS ellen tüntető tömeg ellen, s nyolc embert megöltek. A képlet tehát sokban azonos — ez magyarázza, hogy mindeddig jóformán csak igen gyenge intézkedések fékezték az OAS terrorját. A kormány intézkedései csak akkor váltak erélyesebbekké, amikor az OAS nyolc miniszter ellen is merényletet követett él, legutóbb André Malraux ellen. Ezzel szemben határozott harcot hirdetett az OAS arab-vadász terrorja ellen az FLN. A szabadságharcosok lecsapnak a terroristákra. Az OAS jövője A terror elegendő a megfélemlítésre, lélektani „megdolgozásra” . — de a hatalom megragadásához kevés. Sálán így három lehetőséget vesz számba: 1. Ha bejelentik az algériai béke megkötését, puccsot robbant Id. 2. „Hikormány ellen felkelt algériai puccsisták vezéreként, mert azt remélték tőle, hogy híve lesz a Francia-Algéria idejétmúlt politikájának, kíméletlenül letöri a kilencmillió algériai arab szabadságharcát, De Gaulle azonban a francia nagyburzsoázia legmodernebb törekvéseinek jegyében úgy vélte, hogy a háború folytatása csak gyengíti Franciaországot. Számára nem a gyarmati uralom formájának fenntartása, hanem a francia gazdasági érdekek megőrzése a fő cél: ezért olyan megegyezésre törekedett az FLN-nel. amely továbbra is lehetővé teszi a Franciaország számára döntő fontosságú szaharai olajlelőhelyek kiaknázását. De Gaulle azonban a szélsőjobboldal segítségével jutott hatalomra és ennek következtében a Francia-Algéria hívei mindenütt vezető helyet foglaltak el rendszerében. Ezenkívül meg lehet állapítani, hogy De Gaulle és az OAS elképzelései — eltekintve az eszközöktől — sokban hasonlítanák. Az OAS, akárcsak De Gaulle, a szélsőséges nacionalizmus talaján áll. De Gaulle megszüntette a parlamenti demokráciát és elütötte a kommunistákat a képviselői mandátumok zömétől — az OAS tovább fejleszti =zt a .politikát és bombákat helyez el a kommunisták lakása elé. A kommunista elleni. Valahányszor az OAS valamelyik vezetője ellen le- tartóztatási parancsot adnak ki, arról az illető előbb értesül, mint az a rendőr, akinek a parancsot végre kellene hajtania. A rendőrség nerr tudja megtalálni Salant, de az újságírók interjúkat készítenek vele „Algír közelében”, sőt egy amerikai televíziós társaság filmet is készített róla. Az OAS francia- országi hálózatának egyik vezetője a Paese Sera című olasz lap riporterének egy Párizs mellett adott interjújában azzal dicsekedett, hogy rendelkezésére állnak a francia minisztertanács szószerinti jegyzőkönyvei. Az Express című francia lap nemrég arról cikkezett, hogy Debré miniszterelnök maga is jószemmel nézi az OAS-t, meri nem ért egyet De Gaulle algériai. terveivel. Ennek következtében De Gaulle saját kormányának háta mögött, közvetlenül Joxe-nak, az algériai ügyek miniszterének ad utasításokat a szabadságharcosokkal . folytatandó tárgyalásokról. Az OAS cinkosai.tehát mélyen beépültek a gaulleista rendszerbe — és ez érthető, ha visszagondolunk De Gaulle hatalomrajutásának körülményeire. Azonos képlet De Gaulle 1958. május 13- án. azért szerepelt a francia 10 ÉVE MÜLT február 13- án, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányt azonos tartalmú jegyzékke! fordult a Hitler-ellenes koalíció négy vezető államánál! kormányához és kérte a né met békeszerződés megkötésének meggyorsítását. — Ugyanakkor felkérte a bonni kormányt is. csatlakozzék ehhez a lépéshez. Néhány hét tel később, 1952. március 10- én egyedül a Szovjetunió adott igenlő választ s egyidejűleg ismertette a békeszerződés megkötésére vonatkozó tervezetét. Az NDK-nak ez a cselekedete megteremtette a lehetőségét annak, hogy meggyorsulhasson a két német állam közeledése és megegyezése. Ez biztosítaná a békés fejlődést és lehetővé tenné, hogy Németország teljesjogú tagja legyen a demokratikus népek családjának. Nyugatnémetország akkor még nem volt a háborús NATO-szer- ződéshez láncolva. — Akkor még nem tartósította a nyugat-német atomfegyverkezés a két német állam elszakadását egymástól. Ha akkor megragadják ezt a nagy alkalmat, ma a német nép és Európa valamennyi népe néhány nappal ezelőtt valószínűleg nagy békeévfordulói ünnepelhetett volna. A nyugatnémet imperializmus és militarizmus azonban most is, mint már oly sokszor a történelemben, hatalmának megerősítése kedvéért lelki- ismeretfurdalás nélkül elárulta a nép érdekeit és elengedte a füle mellett a békeajánlatokat. AGRESSZÍV céljainak megvalósítása érdekében a re- vansvágyó nyugatnémet imperializmus atflrokámaszpont- tá építette ki Nyugat-Német- országot a szocialista országok ellen és kiszakította az ország nyugati részét a német nemzetközösségből. Az 1952. év nagy lehetőségét elszalasztottuk. Ma már alapvetően más a helyzet. Nyu- gat-Németország ma reakciós kapitalista állam, amely a monopóliumok hatalma következtében egész korszakkal maradt el a társadalmi fejlődésben. Az NDK viszont a munkások és parasztok állama, s elszakíthatatlan része a szocialista tábornak. Az NDK a fejlődés törvény- szerűségeinek megfelelően halad előre és győzelemre viszi saját területén az egész Németország jövőjét jelentő szocializmust. A tűz és a víz, a haladás és a reakció, a békeszerető szocializmus és az agresszív imperializmus, militarizmus nem egyesülhet egymással. A nétriet nép ősi megrontói hódító terveik első szakaszáHavanna (TASZSZ), Országszerte a szovjet nép a Kuba mellett sikraszálló szovjet kormánynyilatkozatot testvéri megnyilatkozásnak tekintik, amely proletár- intemacionalizmusról. és a békéért vállalt felelősségről tanúskodik. A kubai rádió- és televízió állomások több ízben ismertették a szovjet kormánynyilatkozat teljes szövegét és egyes részleteit. Kommentárokban mutattak rá arra, mekkora jelentősége van a nyilatkozatnak Kuba és az egész világ számára. A Venceremos című forradalmi lap kommentárjában megállapítja, hogy ez az okmány befolyásolni fogja a nemzetközi kapcsolatokat. A Szovjetunió e lépésével azt bizonyítja, hogy Kuba nem egyedül védelmezi kivívott függetlenségét. Tanúskodik a szovjet kormány- nyilatkozat arról a segítségről, amelyet nemcsak a kubai nép, hanem Latin-Ame- rika valamennyi népe nyer a Szovjetuniótól. A nyilatkozat — állapítja meg a lap megállj-t kiált az amerikai imperialistáknak, éppen ezért a kubaiak határtalan örömmel fogadták s újabb munkaeredményekkel válaszolnak rá. A Diario de la Tarde című lap megállapítja, hogy a kormánynyilatkozat bénítóan hat az agresszorokra és a velük Kuba ellen szövetkezett -kalandorokra. A kubai forradalmárok és a kubai nép hálás szívvel fogadja annak az országnak szavait, amely elsőnek indult harcba az ember teljes felszabadulásáért. (MTI)
