Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

/ 19(32. február 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP r 3 Évente négymillió utcai baleset történik A Világggészségügyi Szer­vezet legutóbbi jelentéséből kiderül* hogy világszerte évente több mint százezer ember hal meg közlekedési balesetekben. A jelentés szerint a közle­kedési balesetek áldozatai­nak száma „messze megha­ladja az összeg fertőző be­tegségekben elhunytak együt­tes számát”. A jelentés nem közöl részletes statisztikai adatokat, de elmondja, hogy évente összesen mintegy 4 millió a közlekedési balese­tekben megsérült gépkocsive­zetők, biciklisták és gyalog­járók száma, közülük leg­alább egymillió súlyos sérü­léseket szenved. A végzetes kimenetelű köz­lekedési balesetek legfőbb oka az alkoholfogyasztás. A jelentés azonban rámutat, hogy nem csupán a gépkocsi- vezetők alkoholfogyasztása: a halálos kimenetelű balesetek­nél a gyalogjáróknak leg­alább félét részeg állapotban érte a baleset. Befejeződött a méhész­tanfolyam Megyénk termelőszövetke­zeteinek méhészei egyhetes méhész-tanfolyamon vettek részt Jászapátiban. A hat előadásból álló továbbkép­zésen a méhtenyésztés jelen­tőségével és szerepével fog­lalkoztak. Előadás hangzott el a helyes mézkezelésről, valamint a méztermelés gaz­daságos módjáról. Az előadók megyei és or­szágos méhészeti szaktekin­télyek voltak, köztük Bakk Ferenc, az országos méhész­szakbizottság titkára. Vizsgamunka lesz Gondok a gyár átépítésével — Tudják-e tartani a tervet? — Jól sáfárkodnak-e az állam pénzével ? ^A törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár vezetőit és dolgozóit egyaránt foglal­koztatja, mikor és hogyan valósítják meg az új gyár­ba való átköltözést. Az építkezés jól halad. Úgy gon­dolják, őszre át is pakolhat­nak. A vasszerkezet már ké­szen van és a tetőépítés is a felénél tart. Ami hiányzik, a falazás és az energia be­szerelés könnyedén elkészül­het úgy, hogy a beköltözést még nem akadályozza az őszi eső. A vezetők ütemesítik az áttelepülési Először — hogy Í . , ' , : Avv>%, < |§ gek és az öntöde. Az első ütemmel egyidőben a leg­fontosabb anyag-készleteket is szállítják, hogy csökkent­sék az esetleges anyagmoz­gatási költségeket. A gyár vezetői aprólékos tervet dolgoznak ki az „át- településre”, és hogy minél kevesebbe kerüljön, egyes üzemek épületeinek szerke­zeti részeit saját erőből épí­tik át az új gyár területére. Továbbá az energiahozó táv­vezeték-oszlopokat is a gyár munkásai készítik majd el. A fő cél, úgy dolgozni, hogy az 1962. éves tervki­Elekes Károly* a törökszentmiklósi Mezőgépgyár házási előadója munka közben. beru­a termelésben minél keve­sebb kiesés legyen — a pro­duktív gyártó részleg kerül ki az új üzembe, természe­tesen a megfelelő irodákkal és a gyár vezetőségével. A régi üzemben maradnak az improduktív termelő részle­C A pártélet hírei HÚSZ pártaktivista segíti a megyei pártbizottság agitá­ció« és propaganda osztályá­nak megbízásából a tantes­tületek és a szülői munka- közösségek tanácskozásait. A tanácskozásokon az új isko­latörvényből adódó feladato­kat beszélik meg. * MEZŐTÚRON 300 párt­munkás beszélte meg a ter­melőszövetkezeti családláto­gatás előkészületeit, tenniva­lóit. Az aktivisták a közel­jövőben mintegy 280 csalá­dot látogatnak meg. A jász­berényi és a tiszafüredi já­rásban is rövidesen követik a mezőtúriak példáját. • A MEGYEI pártbizottság ágit. prop. osztálya február 20-án megvitatta a jászberé­nyi járás pártoktatását és propagandamunkájának ta­pasztalatait • SZOMBATON fejeződött be Kisújszálláson a pártveze­tőségi tagok, tömegszervezeti vezetők és aktivisták ötnapos téli tanfolyama, amelyen két­százan vettek részt • KUNHEGYESEN értekez­letet tartottak a községi párt- titkárok, ahol az alapszerve­zetek — ipari, termelőszövet­kezeti, hivatali — jellegé­nek megfelelőn határozták meg az időszerű feladatokat * A MEGYEI pártbizottság párt- és tömegszervezeti osz­tálya legutóbb a törökszent­miklósi járás pártcsoportjai­nak munkáját vitatta meg, február 20-i osztályértekezle­tén pedig a szakszervezeti választások eddigi tapasztala­tait értékelte, s megszabta a további tennivalókat. * FEBRUAR 28-RA tanács­kozásra hívta össze megyénk könyvtárosait a megyei párt bizottság ágit. prop. osztálya és a megyei tanács művelő­dési osztálya. Napirenden szerepel a kösnyvtármunka je­lenlegi helyzete és szerű feladat az idő­A PEDAGÓGUSOK ideoló­giai konferenciáit a megyei pártbizottság ágit. prop. osz­tályának megbízásából tíz propagandista segíti. A pro­pagandisták a XXII. párt- kongresszus anyagának fel­dolgozásában is részivesznek. • TERMELŐSZÖVETKEZETI párttitkárok, elnökök, agro- nómusok és főkönyvelők be­szélték meg a tavaszi mun­kát a jászberényi járási párt- bizottság által szervezett ta­nácskozáson. szabás csorbát ne szenved­jen. A siker várható is. Nem­csak a vezetőket, hanem a dolgozók összességét is fűti ez a lelkesedés, mint azt a családot, amelyik vizes pin­celakásból modem, szép, egészséges lakásba költözik. Nem is csoda. Az új szerelő­csarnokból mehetnek majd a munkások a fürdő- és igaz­gatósági épületbe. Korszerű fűtés és világítás teszi kul­turáltabbá a munkát. Ezért érdemes áldozatot hozni min­den dolgozónak. Bár nem könnyű a feladat. Sok áldo­zatkész emberi összefogásra lesz szükség. A törökszent­miklósi mezőgépgyár dolgo­zói mér korábban is bebizo­nyították, hogy részesei a nagy dolgoknak és a kollek­tív összefogásnál!. Ebben a munkában is helytállnak majd. A legnagyobb felelősség mégis talán Elekes Károly beruházási előadón súlyoso- dik. ő sáfárkodik az állam, a közösség pénzével. Tőle függ — illetve munkáján múlik —, hogy a rendelke­zésre bocsájtott összegből — ami több millió forint —, mi készül el. Ha nem elég figyelmes és következetes, sok ezer forint úszhat el, Érzi is a felelősséget. Nap, mint nap ott van a gyár szü­letésénél, ellenőrzi apróléko­san a munkát Fölöslegesre nem ad pénzt. Ügy kupor- gat, hogy minél többre jus­son. Vizsgázni fog most az amúgy szürke kis előadónak vélt beosztásában. Az eddigi eredmények azt mutatják, jó kezekben van a közösség ügye. De vele együtt vizsgázik a gyár kol lektívája is, i ha takaréko­san oldják meg az átköltö­zést és a tervet is teljesítik, szép vizsgamunkát végeznek. — ab — A világ számokban A világon, m® 3 milliárd ember él. 2000 körül a világ­nak 6—7 milliárd lakosa lesz. • 1960-ban több mint 1 mil­liárd tonna olajat termeltek, s ennek körülbelül a felét két ország áll: atta elő: a Szovjetunió ás az Egyesült Államok. * Az időszaki folyóiratok vi­lágszerte körülbelül 200 mil­lió példányban jelennek meg, vagyis ezer lakosonként 74 példányban. Legyén, amint a gazdák kívánják” Részes műveléssel ' dolgozik ez évben a tiszabői Petőfi Tsz Nem igaz, hogy a tiszabői Petőfi Tsz-ben már minden rendjén halad; igaz ellenben, hogy a rendteremtés érdeké­ben már történt egy s más figyelemre méltó. Attól, hogy a múlt év néhány eseményé­ről hallgatnánk, nem válná­nak azok meg nem történtté, így gondolták ezt a szövet­kezetiek is, mikor számot ve­tettek a hibákkal, de a jö­vendővel szintén. A rossz munkaszervezés és balszerencse egymással ve­télkedve tett kárt a tsz-ben. A gépállomási munkadíjat 500 000 forinttal túllépték, legnagyobb részben a szállí tás szervezetlensége folytán. Érthető munkadíj túllépést okozott, hogy a tervezettnél többet arattak géppel, keve­sebbet kiskaszával. Ennek el­lenére sem sikerült munka­egységet megtakarítaniok, — sőt a tervezett 187 000 he­lyett 227 000-t használtak fel. Valóban felhasználták-e? — Nem. Ki-ki — tisztelet a kivétel­nek — annyi munkaegységet írt, íratott jóvá, amennyit ceruzája elbírt A szeptem­beri munkaegység-rendezés során mintegy kétezerötszáz munkaegységet sikerült is megtalálni. Az elhullott sertések pót­lása felvásárlás útján nem sikerült; az ebből adódó ki­esést csak részben pótolhat­ták — 300 000 forint érték­ben baromfiból. A közelmúltban tett intéz­kedések közül hasznosnak Ígérkezik, hogy a korábbi négy brigád helyett kettőt és ÖNÁLLÓ FOGATOS BRIGÁDOT SZERVEZTEK A szakirányítás megjaví­tására hívták szövetkezetük­be a gazdák Rimóczi Ferenc Két vekker gazdája — Ez itt ébreszt ha a közösbe kell menni, reszt, ha a háztájiba megyek dolgozni! meg éb­Parlamenti * emlék főagronómust és Simik Ta­más mezőgazdászt. Épp a legnagyobb dolog­időben lángolt fel a vita ar­ról, hogy alkalmazzák-e a részes művelést, vagy ne. — Mind a gazdák jórésze, mind a felsőbb vezetés „igen”-nel szavazott, — a nagy zűrza­varban mégis a munkaegy­ség részesedés mellett dön­töttek. A Petőfi Tsz állattenyész­tésében inkább haladtak ren­des kerékvágásban a mun­kák. Ott már akkor megfe­lelő, buzdító premizálás volt érvényben. Jelentősebb vál­tozás ez évben nem is lesz ebben az üzemágban. Annál inkább a növénytermesztés­ben. Kukoricát, napraforgót, cu­korrépát 30 százalékos része­sedésre művel, takarít majd be a tagság. A herefélékben végzett munkáért 20 százalék jár?. Amennyire helyeseljük, hogy ebben az esztendőben az állami gazdaságoknál be­vált rendszerrel utalványoz­zák, ismerik el a munkát — annyira nem érthetünk egyet A KERTESZEKNEK NYÚJTOTT TÚLZOTT KED VEZESSEK, Úgy tervezik, hogy a ker­tészetben foglalkoztatottak az összbevétel 30 százalékát kapják, — anélkül, hogy a ráfordítási költségekből egy fillért is magukra vállalná­nak. Reálisabbnak találnánk akár a negyven százalékos részesedést is, feltéve, hogy a kertészek a kiadásoknak legalább felét vállalnák. A munkaegység értéke ta­valy a tervezett 28-ról 18 fo­rintra zsugorodott; így az egy tagra jutó éves jövedelem is csak nyolcezer forintót ért el. Ez évben — a szövetkezet megszilárdításához szükséges kiadások mellett — terveik szerint évi 14 000 forintos jö­vedelmet biztosítanak ma­guknak a tiszabői Petőfi Tsz gazdái. — b. t. — Több mint félmillió ember a barátsági esteken, kiállításokon A közelmúltban statiszti­kát állítottak össze a népek közötti barátság gondolatát ápoló múlt évi rendezvények­ről. Ebből kitűnik, hogy a Hazafias Népfront megyei, járási, városi és községi bi­zottságai többezer szellemi öttusán, zenei, irodalmi mű­soros esten, kiállításon és más eseményen ismertették a különböző világrészek és népek életét, hagyományai*:, művészetét. így például 1491 barátsági estet és 1263 élménybeszámo­lót tartottak a népi demokra­tikus-országokról. A népek közötti barátságot ápoló ren­dezvényeken több mint fél­millió ember vett részt. — (MTI) A kóbor áram felkutatására A Westinghouse Electric Corp. új készüléket hozott forgalomba, amely felkutatja a magasfeszültségű vezeté­kekből, vagy egyéb elektro­mos berendezésekből kiszö­kött „kóbor áramot”, amely igen nagy anyagi károkat okoz és zavarja a környék telefon-, rádió- és televízió­hálózatát. Az új „áramva­dász”-berendezés ultrahang­gal működik. A vezetékre irányítva egy tranzisztoros elektronikus hálózat felfogja a kóbor áram hangját és felerősítve egy kis hangszá rón keresztül közvetíti. diskuráló csoportban talál­nak rá. A barát odamegy, közli az író kérését. Az államtitkár úr háttal állt, úgy is maradt, csak a válla kezdett rángatózni. A barát megszégyenülten szé- deleg vissza, mentegetné a kegyelmes urat, aki azonban akkorára kegyeskedett meg­fordulni. Elmegy előttük és „bádog-arccal" valami ilyes­mit motyog: — „Délután ötkor. — Parancsoljon velem. — A hivatalban. És el. Egy szó köszönés, kézfogás, egy pillantás, sem­mi..." Az író, aki megrendült, hogy a szegény országot ilyen államférfiak kormá­nyozzák, s akivel az állam­titkár úr úgy bánt, mint egy díjnokával — Móricz Zsia- mond volt. Lánya, dr. Móricz Virág, ma Pest megye képviselője­ként, az egész ország költ­ségvetéséről döntött képvi­selőtársaival együtt. Munká­sok, parasztok választottai- val, akik között apja oly so­kat gyalogolt; mert Mó­ricz Zsigmond még csak útközben érthetett szót népével. (K. G.) Nyolc—kilenc év múlva — 1926-ban — másik frontról érkezik az író a parlament­be. A Haza kétségbeesett polgárai, adófizetői közül, leállított üzemek, munkanél­küliek „ezredei”-nek front­járól. Ismét két gróf kakaskodik. Csak most Bethlen István kapja a frenetikus tapsot, mert bravúros vágással bé­lyegzi meg „brávónak és condottiernek?’ klubtársát, egy másik grófot. A szavaktól tehát nem fél­tek, de féltek a tettektől. Eljutott-e gróf Bethlen fü­lébe az író kiáltása?: „Mi* niszterelnök úr, az ön ko­csijában mindenki kétségbe van esve, a gazda, az iparos, a kereskedő, aki csak pro­duktív elem, mind. Kérem, tessék hátranézni, és hagyja egy percre ezt a játékos har­cot...” Vajon mennyit nyomott a latba akkor az író szava? Ugyanazon az ülésszakon vagyunk. Az író az újság­író karzatról a Ház folyosó­jára merészkedik, hogy a szünetben, barátja közben­járására néhány szót váltson a Nemzeti Színház dolgában Petry Pál államtitkárral. Egy lőtt ő az akkori parlament­ben? Tisza István és Andrássy Gyula párviadalát idézi. Zsúfolt ház, kíváncsian elő- rehajló fejek, a szemekben a párbaj dühe villog, a szí­veié szenvedélytől lázasak. A két gróf kakasviadalá­nak drukkol a t. Ház. Tisza kemény, rozsdás hangja mint lovassági kard csattog, szítja a kedélyeket. Utána András­sy áll fel hallatlan nyuga­lommal és ideges arisztok­rata kezét zsebredugva, „egy roppant faji kultúra közvet­lenségével" hüti le, tereli el az indulatokat. Az iró akkor■ jött a front­ról, ahol már rég nem szá­molták a halált. Látta a fá­radt ezrek irtózatos elkese­redését, olvasta a hadiposta leírhatatlan panaszáradatát. Köröskörül világháború dü­höng, a t. Házban pedig két gróf látványos, halálveszede­lem nélküli öklelőzését élve- i zik az urak. i A parlament ülésszakáról ** ad hangképeket a rá­dió. Az egyik képviselőnl egy édesanya bölcs nyugal­mával értékeli a költség- vetés egészségügyi, szociális népművelési, művészetfejlesz­tési beruházásait. Egyszerű­ségében is mély az a meg- állapítása, hogy az 1962. évi költségvetés olyan, mint egy család okos számvetése. A nagy család, a Haza fontos tanácskozásán azt beszélik meg: mennyink van, milyen bevétel várható, tehát hová és mennyit adhatunk ki. hogy a „gyerekeid’ közül senki ne rövidüljön. Eszembe jut a képviselőnt édesapja, aki az úri Magyar- ország parlamentjébe szin­tén bejutott. De nem mint képviselő, hanem „csak" mint iró, az események kró­nikása. Két rövid, de annál kese­rűbb írása van most emlé­kezetemben. Mit látott, hal-

Next

/
Thumbnails
Contents