Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 21. Kubát nem lehet térdre kényszeríteni Moszkva (TASZSZ). A SZOVJET SAJTÓ élénken kommentálja az uruguayi Punta del Este-ben hétfőn megnyíló értekezletet. Mint a Pravda rámutat, a washingtoni diplomáciai konyhán készülő javaslatok célja Kuba kollektív elítélte- tése, „egészségügyi övezet” létesítés a független köztársaság körül, hogy azután könnyebb legyen agressziót indítani ellene. A Pravda ugyanakkor megjegyzi hogy Latin-Amerika lakosságának mind újabb rétegei biztosítják szolidaritásukról a hős Kubát. A Mexikói Népi Szocialista Párt, a Mexikói Kommunista Párt és a Munkás-Paraszt Párt közös nyilatkozata hangsúlyozza, hogy „Kubát védelmezni annyit jelent, mint Mexikót védelmezni”. Forrong Buenos Aires, Argentina fővárosa. Napok óta egymást érik a tüntetések. A tüntető diákok, munkások nyilvánosan elégették az Egyesült Államok zászlaját. Tíz argentin politikai párt, Felhívás a mezőgazdasági újítókhoz A Földművelésügyi Minisztérium az Országos Találmányi hivatal és a MEDOSZ közös felhívással fordult az állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban, gépállomásokon és termelőszövetkezetekben, valamint mezőgazdasági jellegű intézményekben dolgozó feltalálóikhoz és újítókhoz, hogy a legutóbbi három évben elfogadott találmányaikkal és újításaikkal jelentkezzenek az 1962. évi Országos Mező- gazdasági Kiállításra. A hagyományoknak megfelelően ugyanis a mezőgazdaság nagy seregszemléjén külön bemutató ismerteti az országos bevezetésre alkalmas olyan újításokat és találmányokat, amelyek elősegítik a második ötéves terv mezőgazda- sági feladatainak teljesítését. A mezőgazdasági újítók és feltalálók a jelentkezési lapokat a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági kiállítási irodájánál igényelhetik és a jelentkezéseket április végéig kell benyújtani. (MTI). valamint társadalmi szervezetek, szakszervezetek és magánszemélyek nyilatkozatukban védelmükbe veszik a be nem avatkozásnak és a népek önrendelkezésének elveit. Brazíliában több mint száz haladó szervezet foglalt állást a Punta del Este-i értekezlet ellen. A Kuba-elle- nes összeesküvést elítélő tiltakozó gyűlések voltak Bogotában, Caracasban és más latin-amerikai fővárosban. „A becstelen kormányok szakíthatnak Kubával — írta a napokban a darin című chilei lap — a népek azonban nem ismernek el olyan becsületet, amelyet dollárokért áruba lehet bocsátani. I,. PONOMARJOV, a TASZSZ new-yorki tudósítója kommentárjában rámutat, hogy az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezletét forma szerint Lleras Camargo columbiai elnök kezdeményezésére hívják össze, aki azt javasolja, hogy vitassák meg „az egész nyugati féltekét veszélyeztető” Kuba kérdését. Valójában Camargo fogalmazta meg az amerikai külügyminisztériumnak azt a követelését, hogy a Punta del Este-i értekezleten határozzanak el kollektív agressziót a kubai nép ellen. A tavaly áprilisi Kuba-el- lenes katonai kaland tapasztalataival és különösen az amerikai agresszió latin-ame- rik„i fogadtatását figyelembe véve az Egyesült Államok most nem akar a kubai nép megfojtójának szerepében egymaga fellépni. Az amerikai sajtó mostanában újabb Kuba-ellenes rágalomhadjáratba kezdett. Az Egyesült Államok kormánya ugyanakkor igyekszik elfogadtatni a kongresszusban olyan határozatot, amelynek alapján szankciókat foganatosíthat Kuba ellen. Mint ismeretes, Kennedy elnök három milliárd dollárt kért a kongresszustól „szövetség a haladásért” elnevezésű programjának megvalósítására. Az amerikai stratégák véleménye szerint ennek a lépésnek meg kell tennie a magáét Punta del Este-ben. Ponomarjov kommentárjában elmondja, hogy sajtóértesülések szerint az Egyesült Államoknak még nem sikerült biztosítani a maga számára szükséges többséget az Amerikai Államok Szervezetében. A kis országokkal ösz- szeszedheti ugyan a 14 szavazatot, vagyis a kérdés formális eldöntéséhez szükséges kétharmados többséget, a döntő szó azonban olyan nagy országoké, mint Brazília, Mexikó, Argentína és Chile, amelyeknek lakossága a latinamerikai földrész lakosságának hozzávetőleg kétharmadát teszi. Ezek az országok, valamint Bolívia, Ecuador és Uruguay igen óvatosan szemlélik az Egyesült Államok újabb provokációját. Sőt, mi több, Brazília nem azért javasolta a külügyminiszteri értekezlet megtartását, hogy megtorló rendszabályokat dolgozzanak ki Kuba ellen, hanem azért, hogy meghatározzák az új független köztársasággal való békés együttélés elved+ RUSK AMERIKAI külügyminiszter — írja a TASZSZ tudósítója — a kubai kormánynak szóló ultimátumot visz a Punta del Este-i értekezletre. Columbia, az AP szerint „az Egyesült Államok legjobb barátja” javaslatot terjesztett az Amerikai Államok Szervezete elé, ebben azt követeli a kubai kormánytól, hogy szakítsa meg kapcsolatait a szocialista országokkal Az Egyesült Államok az értekezleten részt vevő küldöttségeknek szétküldött titkos okmányban határidőhöz köti e követelés teljesítését és a hatvannapos határidő lejárta után „automatikus szankció kát” helyez kilátásba Kuba ellen. E terveket nyilván azzal a számítással szerkesztették- meg, hogy a kubai kormány bizonyosan elutasítja őket, hiszen egyetlen szuverén állam sem engedhet meg ilyen gyalázatos beavatkozást bel- ügyeibe. A washingtoni diplomácia átlátszó mesterkedései arra irányulnak, hogy gazdaságilag, politikailag és jogilag elszigeteljék Kubát a külvilágtól és azután leszámolhassanak vele. Előre megmondhatjuk — szögezi le Ponomarjov —, hogy az ilyesféle tervekre menthetetlenül kudarc vár. (MTI) iVa^y antifasiszta tüntetések a francia városokban Párizs (MTI). Franciaország több városában pénteken hatalmas tömegek tiltakoztak az utóbbi napok fasiszta merényletei ellen. Toulouse-ban 8000, Bordeaux-ban 5000, Boulogne-ban pedig, ahol a CGT székháza ellen elkövetett merénylet miatt sztrájkbe léptek a Renault gyár dolgozói, 15 000 ember tüntetett az utcákon. A felvonulók a fasiszta összeesküvők felszámolását és az algériai békét követelték. A tüntetés mindenütt az antifasiszta egység jegyében, a kommunisták, szocialisták és más demokratikus szervezetek tagjainak részvételével folytak le. Algériában továbbra is rendkívül feszült a légkör. Oránhan pénteken egész nap tatóttak az ultrák tüntetései. Az OAS ezúttal főleg a diákokat küldte az utcákra. A fiatalok Sálán hátalomrajut- tatását követelték és Francia- Algériát éltették. Kőzáport zúdítottak a csendőrökre és többhelyütt gyújtóbombákat használtak. A karhatalom könnyfakasztó bombákkal igyekezett szétzavami a támadókat A város egyes negyedeiben este elrendelték az ostromállapotot Bone-ban, ahol ugyancsak fasiszta tüntetésekre került sor, egy katonatiszt egy európai diákot agyonlőtt, egy másikat megsebesített. Constantine-ban két nagyerejű bomba robbant a rendörprefektura épületében. Az elmúlt 24 óra alatt 13 halottat és 15 sebesülést jelentettek Algéria különböző városaiból. Az OAS kalózrádiója ismét megszólalt az oráni televízió hullámhosszán. A titkos szervezet január 24-ére, az algériai barrikádtámadás második évfordulójára készül. Röplapon szólította fed a lakosságot, hogy szerdán lobogózza fel a házakat és ötnegyedórás általános sztrájkkal emlékezzenek meg az évfordulóról. (MTI) Hírek Dominikába! Santo Domingo (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentés szerint az Államtanács, amely Rafael Bonnely vezetésével nemrég visszakerült a hatalomra, minden eszközzel igyekszik megszilárdítani helyzetét. Pénteken hatálytalanította a rövidéletű katonai junta által kiadott rendeleteket, — megszüntette a rendkívüli állapotot, a kijárási tilalmat és a cenzúrát. Üj vezetőt kapott a dominikai légierő, annak vezérkari főnökévé Miguel Atila Luna ezredest nevezték ki. Az új elnök, Bonnely bejelentette, hogy bíróság elé álítják Balaguer volt elnököt és Echavarria tábornokot a megbuktatott junta ■''ezetőjét. A UPI egy későbbi jelentéséMondatokbó! is van előregyártóit bői azonban kitűnik, hogy Bonnely visszakozott, pénteken este közölte, még nem dön. töttek arról, hogy indítsanak-e bírósági eljárást a két politikus ellen, vagy nem. A haladó dominikai pártok, a június 14-e mozgalom és a Nemzeti Forradalmi Párt pénteken nyilatkozatban mutattak rá arra, hogy a hatalom birtokosai mindent megtesznek a dominikai nép megtévesztésére és a demokratikus követelések kudarcra kárhoztatására. A nyilatkozat megállapítja: „hazánk belföldi és külföldi gazdasági politikai és stratégiai körök manővereinek gyújtópontjába került. Ezek a körök meg akarják akadályozni minden áron, hogy a dominikai nép történelmi követelése, a demokratikus és nemzeti forra— Haladni kell a korral öregem. Én már régen ragasztom a cikkeimet. dalom megvalósul jon”. A kétszervezet felszólította Dominika népét nemzeti szuveré- nitásának és függetlenségének megvédelmezésére és követelte a nép hóhérainak, Echavarriának és Balaguer- nek bíróság elé állítását. W a s h 1 n g t o n Az AP.. arról. „tájékoztat, hogy az Egyesült Államok kormánya elégedetten fogadta a dominikai változásokat, és azonnal be is jelénetette Bonnely rendszerének elis- merésté. Az amerikai külügyminisztérium pénteken este kiadott rövid nyilatkozata hangot ad az Egyesült Államok „nagy örömének” és kilátásba helyezte Dominika gazdasági megsegítését. (MTI). A KÜLPOLITIKÁBAN Az új esztendő harmadik hetében a nemzetközi élet szinte minden „arcvonalán” mozgalmas események bontakoztak ki. A karácsonyi szünet után folytatta munkáját az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszaka: napirendjén Angola, Ruanda-Urundi és más, a gyarmatok felszabadításával összefüggő kérdések szerepelnek. Ismét összeült a háromhatalmi genfi értekezlet, amely a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról tárgyal, és kitűzték — március 14-ére — az újonnan alakult 18-tagú leszerelési bizottság első ülését is. Ugyancsak Genf volt a színhelye a három laoszi herceg találkozójának. Bár a laoszi politikai irányzatok vezetői — ha csak rövid időre is és csupán „nem hivatalos” tanácskozásra, de mégis találkoztak Boun Oum szabotáló magatartása miatt a tényleges megbeszélések egy koalíciós kormány megalakításáról ezúttal is elmaradtak. Nyugat- Németországban élénk sajtóvita folyik a decembervégi szovjet emlékirat körül, amely a két ország kapcsolatainak normalizálására tesz ésszerű javaslatokat. Északról, a finnországi választások eredményéről örvendetes hírek futottak be. A szavazás megmutatta, hogy a finn nép többsége a Szovjetunióval való barátság, a háborús Atlanti Tömbtől való távol- maradás politikáját kívánja továbbra is folytatni. A világ másik részeiről azonban aggasztó hírek is érkeztek. Kongóban az Ado- ula-kormány, az ENSZ-ható- ságok támogatásával, hadjáratot indított Gizenga miniszterelnökhelyettes ellen. Nyugat-Irián közelében holland hadihajók megtámadtak és elsüllyesztettek egy indonéz torpedónaszádot: ez a holland imperialisták válasza arra az indonéz felszólításra, hogy tárgyaljanak Nyugat-Irián függetlenségéről, Indonéziához való visz- szacsatolásáról. Algériában is, Franciaországban is tovább pusztítottak a plasztikbom- bás merényletek, s naponta mintegy félszáz ember esett áldozatul az OAS terrorjának..., a francia kormány tétlenségének. Hadjárat Gizenoa ellen Január 17-én nem lengtek gyászlobogók Leopoldville utcáin és a legkisebb gyülekezést is megtiltották. Pedig ez az emlékezés és a gyász napja minden becsületes kongói számára. Ezen a napon, egy évvel ezelőtt, gyilkolták meg Katangában Patrice Lu- mumbát. Most pedig ugyanazok, akik így, vagy amúgy bűnrészesei voltak a kongói nép legnagyobb fiának megsemmisítésében, tetőzni készülnek bűnüket azzal, hogy eltávolítják útjukból Lumumba legkövetkezetesebb hívét, ügyének folytatóját, Gizenga miniszterelnökhelyettest. S amint az ENSZ-hatóságok tétlenül szemlélték Csőmbe és a többi kongói áruló ösz- szeesküvését Lumumba ellen, úgy most is süket fülekre talált Gizengának U Thant ENSZ-ügyvezető főtitkár és a kongói ENSZ- hatóságokhoz intézett kérelme, hogy szavatolják személyi biztonságát. Sőt, a kongói ENSZ-haderők egyenesen elutasították Gizenga kérését azzal a nevetséges állitással, hogy „életét semmi veszély nem fenyegeti” U Thant ugyan felajánlotta az ENSZ segítségét, „ameny- nyiben az Adoula-kormány ennek szükségét érezné”. Tehát rábízta a dolgot ugyanarra az Adoulára, aki néhány nappal ezelőtt kijelentette: „Gizenga többé nem tekinthető szabad embernek”. De miért is van veszély. ben Gizenga élete? A ml- ; niszterelnökhelyettes éppen, mert következetesen síkra száll Kongó tényleges függetlenségéért és egységéért, nem kívánatos személy az angol, belga és az ENSZ-en keresztül ténykedő amerikai imperialisták számára. Felhasználva azt a tényt, hogy Gizenga az utóbbi időben sokat tartózkodott Stanley- ville-ben, a keleti tartomány székhelyén — amely tartomány Lumumbának is szilárd támasza volt —, ezért a miniszterelnökhelyettest most egyszerre „szeparatista”, „szakadár” tevékenységgel vádolják. Sőt, a parlamenttel, amelynek 137 tagjából csak 71 volt jelen, határozatot szavaztattak meg, amely távollétében „megrója Gi- zengát, noha már régebben bejelentette, hogy január 20-án Leopoldvillebe érkezik. A „megrovásnak az az állítólagos következménye”, hogy le kell mondania miniszterelnökhelyettesi tisztségéről. Ezekután pedig szabaddá válik r,z út Gizenga letartóztatásához, minden beláthatatlan következményeivel együtt. S mindez akkor történik, amikor a tényleges szakadárral és belgabábbal, Csombeval, az ENSZ kibékült, egyoldalúan beszüntette katangai hadműveleteit, sőt Adoula már arról nyilatkozik, hogy Csőmbe emberei közül néhányat bevon a központi kormányba — Gizenga helyett is. Mindez arra enged következtetni, hogy az egész nagy hűhó, amelyet a nemrégiben lezajlott Csombe-ellenes ENSZ-hadművelet körül csaptak, . csak arra volt jó, hogy igazolást nyerjenek egy olyan akcióhoz, amely eltávolíta- ná Gizengát és felszámolná a hazafias erők bázisát a keleti tartományban. Ügy vélik: ilymódon leszámolhatnak minden olyan erővel, amely ellenállna Kongó valamiféle nyugati „védnökség” alá helyezésének és hosszú időre eltemethetnék Kongó függetlenségét Tárgyalások helyett — tengeri csata Mióta tavaly december 19én Sukarno indonéz elnök bejelentette: elérkezett az idő, hogy Nyugat-Irián végre felszabaduljon a holland gyarmati iga alól és csatlakozzon az ősi Anyaországhoz, Indonéziához, Hollandia nem győzte hangoztatni: kész bármilyen tárgyalásra az indonéz kormánnyal. De úgylátszik a „bármilyen” nem foglalta magában az Indonézia számára egyedül elfogadható tárgyalási alapot, azt, hogy Nyugat-Irián közigazgatását át kell adni az indonézoknak. S míg folytak a diplomáciai tanácskozások Washingtonban és az ENSZ kebelében, Hollandia megszólalt a fegyverek nyelvén. A nyugatiriáni partoktól délre hétfőn tüzet nyitottak indonéz felségvizeken őrszolgálatot teljesítő torpedónaszádok ellen. Az összecsapásnak halálos áldozatai is voltak. A holland gyarmatosítók erőszakos cselekedete — akár arcátlan agresszió, akár csupán túlzott idegesség következménye — mindenképpen megnehezíti a békés tárgyalásokat. Közben New Yorkban az amerikai diplomácia is tevékenyen beleszól az ügybe. Stevenson, az Egyesült Államok állandó ENSZ képviselője U Thant-tal tárgyalt, aki viszont külön levélben szólította fel tárgyalásokra a szembenálló feleket. Hogy milyen irányú ez a „közbenjárás”, arról U Thant levele tanúskodik. A levél ugyanis egyáltalán nem tesz említést Indonézia törvényes nyugatiriáni jogainak helyreállításáról. Az indonéz kormány, bármily erélyesen követeli is Nyugat-Irián visszacsatolását, kitart azon álláspontja mellett, hogy ki kell meríteni a diplomáciai úton való rendezés összes lehetőségét. A hollandok azok, akik már is fegyverhez nyúltak, s az ő makacs ragaszkodásuk a gyarmatosításhoz lesz az oka, ha nem sikerül békés megoldást találni.
