Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

2U * Két itten kék Meghalt Csapodi tanár úr Nyílt levél a vagyonvédelemről Még a néző is gyanús szív is kell HOZZÁ A legfelsőbb állami- és társadalmi szervek vezetői ugyanúgy, mint a kisebb ranggal bíró vezetők ma már nemcsak a szocializ­mus ügyéhez való hűségük­kel, hanem hozzáértésükkel és rátermettségükkel is bi­zonyítják: jó kezekben van a hatalom. Brigádvezetők, művezetők, gyárigazgatók, tsz-elnökök, tanácsi veze­tők jól tudják, hogy a hi­vatalhoz csak a példabe­széd szerint ád észt is a jó­isten. Éppen ezért a tanu­lás valóságos tömegmoz­galom, amelyben legtöbb helyen a vezetők járnak elöl jó példával. A tanult vezetők jól ve­zetnek. De nemcsak a tudás az egyedüli magyarázata ennek. Ahogy mondani szo­kás: van szívük is a mun­kához. A szocializmushoz való hűség, szív és lelkese­dés — no meg a kellő szak­tudás és hozzáértés együtt adja azt, ami jó vezetővé tesz valakit Vezetőink nagyrésze ilyen. Egyik-má­siknál azért mégis hiányzik valami. Csak egy kevéske, de az lerontja egész érté­küket, megnehezíti vezetési -munkájukat Ügy lehetne egyes vezető­ket jellemezni, van szívük a munkához, de nincs az emberekhez. A vezetésükre bízott emberek apró ügyei­nek intézéséhez. A Terményforgalmi Vál­lalat mezőtúri kirendeltsé­gének néhány dolgozója panasszal fordult hozzánk. Megírták, hogy a nekik törvényesen járó munkaru­hát nem kapják meg. „Hiá­ba mondjuk akárkinek, pa­naszunk süket fülekre ta­lál” — írják. Közbenjárá­sunkra a Terményforgalmi Vállalat megállapította, hogy a dolgozók panasza jogos. Intézkedett, hogy kapják meg a nekik járó munkaruhát. Pomázi Bertalan 82 éves olvasónk írta: „A tsz a rizsföldjéről az elhasznált vizet az én földemre en­gedte le. Most nem tudom, csak a partos részt hasz­nálni. Többször voltam a tanács és a tsz vezetőknél, ígérték, hogy kijönnek, de sosem jöttek. Pedig én eb­ből a kis földből és a nyug­díjamból élek.” Kérésünk­re a törökszentmiklósi já­rási tanács VB mezőgazda- sági osztálya intézkedett. Megállapította, hogy olva­sónk kártérítésre jogosult. A kártérítést a tiszapüspöki Haladás Tsz meg is ígérte. Az ismertetett példákból néhány tanulság levonha­tó. Mindhárom esetben a oanaszosok a helyi vezetők­höz fordultak — azokhoz, akik illetékesek dönteni és a panaszt orvosolni. Mind­három esetben jogos volt a panasz — mégis csak a fel­sőbb szervek közbenjárásá­ra intézték él. Azt sem mondhatjuk, hogy az illetékes vezetők nem tudtak dönteni az ügyben. Nem voltak azok olyan komplikáltak. Nem hisszük, hogy a Termény­forgalmi Vállalat mezőtúri kirendeltségvezetője ne tudta volna, hogy a kért munkaruha jár a dolgozók- kirendeltségvezetője ne tud­ta volna, hogy a kért munka­ruha jár a dolgozóknak: a tiszapüspöki Haladás Tsz vezetőinek, a községi tanács elnökének pedig még a pa­ragrafusokat sem kellett átrágni, hogy megállapítsa, kártalanítás jár Pomázi bácsinak az elárasztott föld­jéért. A fenti esetekben a sajtó tekintélyére, valamint a felsőbb szervek vizsgálatára és utasítására volt szük­ség az igazságos döntés megszületéséhez, a pana­szok orvoslásához. Nem jó ez. Könnyen adódik a kér­dés: mi történik a pana­szosokkal, ha nem fordul­nak a sajtóhoz? Túlzás len­ne azt állítani, hogy ez eset­ben nem nyert volna ügyük igazságos elintézést. Jól tudjuk, hogy az említett szervek vezetői és sok más vezető hónapok és évek so­rán száz és ezer apróbb, nagyobb panaszt intéz el közmegelégedésre. De az utóbbi hónapokban sűrűb­ben érkeznek olyan levelek szerkesztőségünkbe. ame­lyek azt tanúsítják, nem minden ügyben születik meg a döntés ott, ahol kel­lene és a; kellő időben. Nem csak egyszerűen ar­ról van szó, hogy egy dol­gozónak igazságos kérésé­vel, panaszával sokszor hó­napokig kell várni az elin­tézésre. Ez önmagában is olyan jel, ami miatt szót emelnénk. De gondoljuk el, mennyi felesleges utánjá­rást okoz a panaszosnak és az illetékes szerveknek egyesek hanyagsága és nemtörődömsége. A pana­szos — miután végképp el­fogyott a türelme — leve­let ír szerkesztőségünkbe. A bejelentést vagy magunk vizsgáljuk ki, vagy felkér­jük erre az illetékes szer­vet. Az ügy mindenképpen azzal jár, hogy egy-két em­ber — akinek má® dolga is lenne — napokat tölt el az igazság kiderítésével. Utá­na utasítás születik a vég­rehajtásra. Mindezt el lehetne ke­rülni. És ezzel együtt azt az erkölcsi kárt is, ami né­ha az ügyek ilyen hanyag, bürokratikus kezeléséből származik. Soha ne feled­jük, hogy az egyszerű em­berek ügyes-bajos dolgaik intézőjében a párt- és ál­lami ügyek helyi képvise­lőit látják. Ez így igaz is. Ehhez méltóan kellene te­hát az emberekkel foglal­kozni. Igaz — mind töb­ben tudnak különbséget tenni szocialista rendsze­rünk demokratizmusa, il­letve egyes helyi vezetők bürokratizmusa, hozzá nem értése között. A legtöbben ma már nem az államot, a szocialista rendszert hi­báztatják ilyen esetekben, hanem éppen szocialista rendszerünk biztosította állampolgári jogukra hi­vatkozva azt, aki nem jól sáfárkodik a rábízott hiva­tallal. Az ilyen vezetők könnyen elveszítik a leg­fontosabbat — a dolgozók bizalmát. Éppen ezért nem­csak állami érdek, hanem a vezetők személyes érde­ke is a gyors, igazságos, bürokráciamentes ügyinté­zés. Vigvázzunk tehát. So­ha ne fogyjon el a türe­lem. Ne hagyjon ki a lelki­ismeret — mint az önellen­őrzés mutatója — egy nercre sem. Necsak a mun­kához, az emberekhez, — azok apró gondjaihoz is legyen szívük. így kívánja ezt a becsület mindenki­től, akit vezetőjéül állított az emberek kisebb, vágy nagyobb csoportja. Varga József A Központi Statisztikai Hivatal jelenti 12 százalékkal nőtt az ipari terms'és — Rekordtermés búzából — A felvásárlás hat százalékkal volt nagyobb — Őt millió devizaforint a külkereskedelmi mérleg javára Kiépült a nyugati televíziós mikrolánc A reálbérek nem érték el a tervezettet ♦ 1961-ben — a második öt­♦ éves terv időszak első évé- j ben — a népgazdaság fejlő­♦ dését, a lakosság anyagi, | A z i ♦ 1961-ben a szocialista — | az állami és a szövetkezeti ♦ — ipar termelése együttesen «minegy 12 százalékkal ha­♦ ladta meg az 1960. évi szin- t tét. Ezzel az Ipar az 1961. ♦ évi termelési tervét mint- «egy 3,5 százalékkal túltelje­♦ sítette. | Az ipari termelésen belül 11961-ben valamennyi fő ága- $ Zat termelése a tervezettnél! í nagyobb mértékben nőtt: a j bányászat termelése 7 száza- $ lékkai, a nehéziparé (bányá- íszat nélkül számítva) 13 szá- | zalékkal, a könnyűiparé 9 | százalékkal, az élelmiszer- t iparé 11 százalékkal haladta «meg az 1960. évi szintet. 1 ' Az év folyamán — a má- | sodik ötéves terv előírásai- t nak megfelelően — tovább- J folytatódott az ipar szerke- t zeti átalakítása: a nehézipar ♦ leggyorsabban fejlődő ága- j »zata 1961-ben is a gépipar j ♦ és a vegyipar volt. Az év j folyamán a gépipar 15 száza­2 lékkai, a vegyipar 20 száza- «lékkai termelt többet, mint ♦ 1960-ban. A gépiparon belül; «a terv előírásai alapján kü- 2 lönösen a híradástechnikai ♦gépek és készülékek, a vá- « cuumtechníkai . termékek és a ! műszeripar termelése emel- % kedett. A vegyiparon belül j % a gyógyszeripar termelése % csaknem másfélszeresére nőtt, % jelentősen emelkedett a mű- | trágyagyártás is. ♦ A könnyűipar egyes ágai ♦ közül a bel- és külföldi ke- «resietnek megfelelően o bú- t toripar fejlődött a leggyor- I sabban, az átlagosnál kisebb ♦ mértékben növelte termelé- | sét a textil- és a ruházati ♦ ipar. egészségügyi, kulturális el­látottságát a következő ada­tok jellemzik: par Az élelmiszeriparban az év folyamán az átlagosnál gyorsabban nőtt a konzerv- féleségek, továbbá az érté­kesebb félkész-, valamint a csomagoltan és a palackozva forgalombahozott termékek termelése. — Az iparban 1961-ben — a tervezettnél nagyobb mértékben — 8 szá­zalékkal nőtt az egy főre (munkásra és alkalmazottra) jutó átlagos napi ter­melés. A tervben előírt aránynak megfelelően az év folyamán elért ipari terme­lésnövekedés kétharmada a munkatermelékenység t és egyharmáda az iparban fog­lalkoztatottak számának nö­vekedéséből adódott. Csök­kent 1961-ben a 'termelési' költségek szintje is, amellett azonban az anyagtakarékos­ság szempontjai nem mindig érvényesültek kielégítő — a tervnek megfelelő — mér­tékben. Az ipari termelés jelentős növekedése mellett az ipar munkájában továbbra is vol­tak hiányosságok. Egyes ipar­vállalatok terveiket olyan termékek gyártásával telje­sítették túl, amelyek sem belföldön, sem külföldön nem voltak megfelelően értékesít­hetők, ami a2 ipari készle­teknek a tervezettnél na­gyobb növekedéséhez veze­tett. Ugyanakkor az is elő­fordult, hogy egyes ipari vállalatok terveik globális túlteljesítése ellenére egyes fontos export, vagy belföldi szállítási kötelezettséeeiknek nem tettek eleget. Mezőgazdaság — felvásárlás j 1961 tavaszán lényegében í befejeződött a mezőgazdaság ► szocialista átalakítása, az év [végén az ország szántóterü- ; létének 95,6 százaléka szocia­> lista, ezen belül 79 százaléka [a szövetkezeti szektorhoz tar- ; tozott. Az aszály okozta károk 3 folytán a mezőgazdaság 1961. I évi teljes termelése nem nőtt 3 a tervben előirányzott mér- I fékben, hanem lényegében az Í1960. évi szinten maradt. ♦ A gabonafélék termésátla- t gai kedvezően alakultak: őszi ♦ búzából kát. holdanként 11,1 ♦ q termett, több mint eddig ♦ bármikor. Az országos átla- ■> gon belül az állami gazdasá- í gokban az őszi búza termés- [ átlaga 15,9 q, a +e~melőszö- ; vetkezetekben 10,5 q volt ; kát. holdanként. A külföldi ; búzafajták termésátlaga 60 E százalékkal volt magasabb. J mint a hazai fajtáké. Az őszi í árpa országos termésátlaga 112,5 q volt kát holdanként, í ezen belül az állami gazdasá­gokban 16,1 q, a termelőszö­♦ vetkezetekben 11,8 q őszi ár- » pa termett kát. holdanként. $ Az aszály főként az őszi betakarításé növényeket — elsősorban a kukorica, a bur­gonya, a cukorrépa és a nap­raforgótermést —■ sújtotta. Kukoricából a tervezett 14,2 q-val szemben csak 11,7 q. burgonyából a tervezett 67 q- val szemben csak 40 q, cu­korrépából a tervezett 125 q- val szemben csak 104 q, nap­raforgóból a tervezett 7,4 q- val szemben 4,7 q termett kát. holdanként (előzetes adatok). A szocialista nagy­üzemi gazdálkodás előnyei azonban már a tekintetben is jelentkeztek, hogy az aszály­sújtotta növények termésát­lagai is jelentősen meghalad­ták a korábbi hasonló' n aszá­lyos években elért termés- eredményeket. Az év folyamán a mezőgaz­daság — hatóanyagtartalom alapján számítva — 26 száza­lékkal több műtrágyát ka­pott, mint 1960-ban. Az öntö­zött terület 67 000 kát. hold­dal. 41 százalékkal nőtt. A gépállomány növelésével és o jobb gépkihasználással összefüggésben 1961. évben tovább nőtt a mezőgazdaság gépesítése 1961. évben a gép­állomások 24.6 millió nor­málhold gépi munkát végez­tek, 12 százalékkal többet, mint 1960. évben. A termelő- szövetkezetekben a gabona­aratás gépesítési színvonala az 1960. évi 52 százalékról 67 százalékra nőtt. Nőtt az év folyamán a kaszálás gépesí­tése is. 1961 őszén nagyobb terüle­ten vetettek kenyérgabonát és őszi árpát, mint az előző év­ben. A kenyérgabona vetéste­rülete 3 százalékkal, az őszi árpáé 22 százalékkal , na­gyobb, mint a megelőző évi volt Az őszi búza vetésterüle­tének 42 százalékát, az előző évinek mintegy háromszoro­sát vetették intenzív búzafaj­tákkal. Az állattenyésztés eredmé­nyei 1961-ben lényegében a tervnek ■ megfelelő mértékben haladták meg az 1980. évi színvonalat. 1961 őszen a szarva smarhar­állomány meghaladta a két­milliót és 3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábr ban. A tehénállomány némi­leg kisebb, az üszőállomány nagyobb volt az előző évinél. A 100 tehénre jutó szaporu­lat egy év alatt 67-ről 77-re nőtt. A tejtermelés nagyjából ugyanannyi volt, mint az elő­ző évben, a tehenenként! tej­hozam meghaladta az egy év­vel korábbi szintet. Az ország sertésállománya 1961 őszén 8,4 millió darab volt és 1,1 millióval (15 szá­zalékkal) több, mint egy év­vel korábban. 1961-ben — az aszály okoz­ta károk folytán — a felvá­sárlás összességében és ezen belül egyes termények tekin­tetében elmaradt a tervezet­től. így például a tervezett­nél kevesebb volt a felvásár­lás takarmánygabonából, ku­koricából, rizsből, cukorrépá­ból, vágóállatokból. A terve­zettnél jóval kedvezőbben alakult a kenyérgabona-, a tojás- és a barcmfifelvásár- lás. Az előző évivel összeha­sonlítva 1961-ben az összes felvásárlás 6 százalékkal több volt mint 1960-ban. Közlekedés 1961-ben a közlekedési vál­lalatok összen 5 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel korábban. Á sze­mélyforgalom 4 százalékkal nőtt az év folyamán. Az egész forgalmon belül elsősorban a tehergépkocsi és az autóbusz- forgalom nőtt, a vasutak áru- szállítása 1961-ben 2 száza­lékkal, a szállított utasok száma 1 százalékkal volt na­gyobb, mint 1960-ban. A te­hergépkocsi . fuvarozó válla­latok 1961-ben 15 százalékkal több árut szállítottak, mint az előző évben. A távolsági autóbuszok utasforgalma 13 százalékkal emelkedett, 1981-ben két új — a londo­ni és a római — járattal bő­vült a légiközlekedés hálóza­ta. A légi utasforgalom 4 szá­zalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autóbuszok utasforgalma 11 zázalékkal nőtt Az év folya­mán új, nagybefogadóképes­ségű csuklós autóbuszokat ál­lították üzembe. A villamos- utasok száma í 960-hoz viszo­nyítva számottevőén nem változott. Külkereskedelem 1961-ben jelentősen növe­kedett a külkereskedelmi for­galom: az összes behozatal 5 százalékkal, az összes kivitel 18 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az év fo­lyamán nehézséget okozott, hogy egyes mezőgazdasági termékek — elsősorban ta­karmányfélék — aszályokoz­ta terméskiesését a tervezett­nél nagyobb behozatallal kel­lett pótolni, ugyanakkor csök­kenteni kellett egye® mező- gazdasági termékek kivitelét. Ennek ellenére o külkeres­kedelmi mérleg kedvezőbben alakult, mint amivel á terv számolt és több mint 50 mil­lió devizaforintot kitevő kivi­teli többlettel zárult. Külke­reskedelmi mérlegünk kedve­ző alakulásában jelentős sze­repe volt annak, hogy a ter­melés emelkedésénél, nagyobb mértékben nőit az ipari ter­mékek exportja. A külkereskedelmi forga­lom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal bo­nyolítottuk le. A világ többi részével lebonyolított keres­kedelmi forgalmon belül nőit a közepesen és gyengén fej­lett — köztük a gyarmati sor­ból nemrég felszabadult — or­szágokkal bonyolított forga­lom aránya. Beruházások — építkezések 1961-ben a beruházások, a és a felújításokra fordított összeg együttesen — előzetes adatok szerint — t-bb mint 43 milliárd forint volt. Az év folyamán a termelés bővíté­sére, valamint a lakosság egészségügyi és kulturális el­látásnak további íavitására számos új létesítményt he­lyeztek üzembe. Az ipari tér °lőkapacitá- sok bővítésére az ajkai va­lamint a pécsi Hőerőműben újabb összesen 128 Mw telje­sítőképességű gépegységüket helyeztek üzembe. Újabb üzemrészekkel bővült a r.ida- bányai Vasércdúsítómű. Meg­kezdte termelését a székesfe­hérvári Aluminiumgyár cső­húzó üzeme. .. Üzembehely.ez- ték a Dunai Vasmű salakha- bosítóműjét. A Borsodi Ve­gyikombinát nitrogénműtrá­gya termelőkapacitása más- félszeresére nőtt. Új benzinfi­nomító gyáregység épült Sző- nyön. Több üzemrésszel bőví­tették a lábatlani Cement- és Mészművet. Az év folyamán jelentősen bővítették egyes (Folytatása az 5. oldalon.) VILAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] * XIII. évfolyam, 17. szám. Ara 60 fillér 1982. január 21„ vasárnap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents