Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

Xin. évfolyam, 16. szám.

Ara 50 fillér

1962. január 20., szombat.

Néhány kérdést tettunk fel dr. Harczos Györgynek, t a KÖJALL Igazgató-főorvosának. Érdeklődtünk: milyen < főbb egészségügyi kérdésekkel foglalkoztak 1961-ben, milyen eredményeket értek el a járványok megelőzésében és leküzdésében.

— Tavaly — kezdte válaszát dr. Harczos György — közel háromszáz tervelbírálást végeztünk, továbbá százötven helykijelölést és nyolcvanöt üzembehelyezést. A Tiszamenti Vegyiművek rekonstrukciós tervének elbírálásakor intézkedni kellett a megfelelő szellőztetés biztosítására és a fluorelszívó berendezés beállítására. A Vegyiműveknél probléma volt a szennyvíz elhelyezése (naponta 24 000 köbméter ipari vizet fogyaszt az üzem). Intézkedésünkre hozzákezdtek a víz- és szennyvízelvezetés megoldásához. Hasonló munkát végeztünk a martfűi Tisza Cipőgyárban, s a Karcagon épülő új, négyszázhúsz ágyas kórháznál. Intézkedtünk, hogy a szolnoki Fehérjefeldolgozónál az állati hulladékokat zárt édényrendszerben és járműveken szállítsák.

— Nemcsak a szennyvízelvezetés, ,,tárolás”, valamint a kielégítő ivóvíz-ellátás biztosítása volt a feladatunk. A Tiszasülyön és Űjszászon jelentkező bőrgyulladásos betegségek okainak felderítésével és gyógyításával is foglalkoztunk. Több üzemben végeztünk széndioxid, szén- monoxid, ólom, ón, stb. meghatározásokat; a Karcagi Üveggyárban pedig az üveg- színéző anyagok rádióaktív tulajdonságaiból eredő károsodások megelőzésére folytattunk vizsgálatokat.

— Milyen egészségügyi óvintézkedéseket rendszeresített a K.ÖJÁLL az élelmiszeriparban és a kereskedelemben?

— Eltiltottuk a tejjel készült fagylaltok utcai árusítását, s elrendeltük — a fertőzések megelőzésére — a pultok szélén az üvegfalak alkalmazását. Megvizsgáltuk Túrkevén a mezőgazdasági dolgozók élelmezését. E munkát — az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel karöltve — folytatjuk ebben az évben is. 1961 első felében több mint 1700 élelmiszer- és 1200 ivóvíz-vizsgálatot, közel 40 ezer járványügyi laboratóriumi vizsgálatot végeztünk.

— Milyen eredményekkel dolgoztak a járványok megelőzésénél?

— A maláriát és a gyermekbénulást (egy-egy eset kivételével) sikerült visszaszorítani. A megelőző oltások hatására jelentősen csökkent a diftéria, a tetanusz és a szamárköhögéses megbetegedések száma. Néhány évvel ezelőtt nyolcvan—kilencven hastífuszos megbetegedés volt megyénkben, amit sikerült tavaly harminc alá szorítani. Sajnos a dizentéria (vérhas), s a járványos májgyulladás megelőzésében és gyógyításában nem sikerült kielégítő eredményt elérni.

—- Kevésbé ismert, tehát ritkaságszámba menő járványos megbetegedés volt-e tavaly megyénkben?

•— Igen. Tiszafüreden száz- küencven savós agyhártya- gyulladásos fertőző megbetegedés lépett fel, főleg a

3—13 év közötti gyermekekül A járvány halálos ál[ dozatot nem követelt és Fü- I red határán nem terjedt túl.

— Munkánk tehát igen j sokoldalú volt, a közegész- j ségügy, a járványügy összes I részletére kiterjedt. Hivatásunk betöltését mégjobban elősegíti majd a nem soká felépülő új, kétemeletes KÖJÁLL-épület, melyet előreláthatólag ez év végén adnak át rendeltetésének.

— Széleskörű egészségügyi felvilágösító tevékenységet folytattunk tavaly. Erre csak egy számadatot: 1961 első felében 811 egészségügyi előadást tartottak orvosaink, 46 394 hallgató előtt. Ezenkívül négy egészségügyi kiállítást is szerveztünk (a Jászberényi Fémnyomóban és Aprítógépgyárban, a Szolnoki Járműjavítóban és a martfűi

Tisza Cipőgyárban). 1961 első felében csaknem 158 ezer ismeretterjesztő nyomtatványt osztottunk szét, ezenkívül 93 egészségügyi tárgyú filmet vetítettünk állandóan megyénkben.

— Végül szeretnénk hallani valamit a szolnoki „klóros” vízről is,

— Ez a probléma régóta foglalkoztatja a szolnokiakat. Az erős klórszag nem a túl- lilórozásból ered, hiszen az adagolást automatikus berendezéssel végzik a vízműveknél. A klórozásra a víz fertőtlenítése céljából elengedhetetlen szükség van. Nemcsak Szolnokon, hanem a világon sehol sem oldották még meg másként ezt a problémát; a fertőtlenítés legjobb módja még mindig a klórozás. Egyébként a klóros víznek csupán a szaga kellemetlen, de fogyasztása teljesen ártalmatlan.

B. Gy.

MA:

Hajnali szeminárium *

CSALÁDI KORBEN *

RÁDIÓMŰSOR

*

Harmincegy lány a félév előtt

Mikojan

Marokkóba

utazott

Bamako (TASZSZ).

Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja befejezte hivatalos látogatását a Mali Köztársaságba és pénteken Marokkó fővárosába, Rabatba utazott

Mikojan II. Hasszán marokkói király meghívására látogat Marokkóba. (MTI).

Letelt a műszak- - •• ■ ~ ■ i

r 5,8 százalékkal magasabb termelékenységi, 3 százalékkal alacsonyabb önköltségi szint

__ « ahogy elérik a mezőgépgyáriak

A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár, kollektívája jól zárta az 1961- évet. Eleget tettek az élüzem- szint követelményeinek —■ s ha még náluk is jobban dolgozó vállalat nem ak- i, megkaphatják az élüzem címet.

A termelési mutatók mellett kedvezően alakult a baleseti statisztika is. A bázis- időszakban például 396 munkanap kiesésük volt baleset miatt — tavaly már csak 164.

A mezőgépgyáriak az idén is ki akarnak tenni magukért, bár sok tényező gátolja munkájukat.

Annak ellenére például, hogy érvényes szerződésük van az Agrotröszttel, a rendelő lemondta száz burgo- nyaültető gyártására szóló rendelését.

A gépeket jórészt elkészítették már a gyáriak, hiszen február végére szállítani kellett volna azokat, így a felmerült 750 ezernyi forint költséget a rendelőnek meg kell fizetni.

Nem új dolog az ilyen eljárás a vállalatnál. Tavaly is január végén közölték velük, hogy a szerződésben lekötött ötszáz j árvazúzó helyett ezer kell, s nem olyan típus, amilyenről szó volt, hanem másmilyen. Ezekután joggal mondható: az illetékeseknek ideje volna rendet teremteni a mezőgazdasági gépek rendelésében, hiszen a rendeléseknél uralkodó zűrzavar károsan befolyásolja az üzem anyagbeszerzését, s termelő- munkáját.

Ez persze csak az eredmények elérésének egyik előfeltétele. A másik: az üzemiek portájának rendbentartása. Nézzük meg, mit tesznek ezért a gyáriak. Ahogy mondják: nem fantasztikus sikereket jelentő új dolgokat, hanem csak olyanokat, melyek helyességét a többévi termelési tapasztalatok igazolják — vagy amiknek haszna amúgy is nyilvánvaló.

Megkülönböztetett gonddal kívánnak foglalkozni például az újítómozgalommal, mely tavaly is mintegy 3 millió forint megtakarítást jelentett.

A műszaki szervezési és intézkedési t ervben előirányzott feladatok megoldása (így a kokillaőntés szélesebb körben való alkalmazása, a szerszámozás fokozása, stb.) is több mint egymillió forintot jelent.

A műszaki-, munkaszervezési problémák mellett az emberek gondjaival is törődnek a gyárban. íme erre egy sajátos példa: Az idei béralapfelhasználásnál gondoltak arra, hogy az úgynevezett improduktív üzemrészekben is megmaradjanak a jó szakemberek, s ezért jelentősen felemelték órabérüket a TMK-ban, a szerszám és a kísérleti üzemben. Az ottani szakemberek keresete így megközelíti, s esetenként el iS éri a produktív üzemrészekben dolgozók fizetését.

Jelentős béremelésben részesültek az öntödei és a kovácsüzemi szakmunkások.

Az üzem vezetői ezzel biztosítani akarták azt a tízszázalékos különbözeiét, mely országosan fennáll a hideg és melegüzemi munkások között.

Érdekes, hogy az alkalmazott állománynál az adminisztratív részleget részesítették előnyben, azok kapták meg a fizetésemelésre rendelkezésre álló összeg nagyobb részét. Az indok el is fogadható: Éveken át a műszakiaké volt az e'cöség, így az adminisztratív állomány

1922 óta minden reggel Tószegről indul a Szolnoki Cukorgyárba. munkahelyére Kálmán Vince. Igazolatlanul még egy napot sem hiányzott az üzemből. Jelenleg a diffúziós csoport vezetője. i

Jövedelemelosztási ankét Szolnokon

Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel Szolnokon, az MSZBT kultúrtermében a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásáról, az anyagi ösztönzés különféle módszereiről tartott ankétot az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának ágit. prop. és mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya, valamint a Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége. Az ankéton a megye egyes közös gazdaságainak elnökei, főmezőgazdászai és párttitkérai, valamint:,a párt és tanácsi szervek- képviselői vettek részt.

Az elnökségben helyet foglalt Nádas József, az MSZMP Központi Bizottsága Mező- gazdasági Osztályának munkatársa, Tóth Mátyás, a Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztályának osztályvezetője. Kiss Lajos, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács Titkárságának munkatársa, Be- reczki Lajos, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának Mezőgazdasági Osztály- vezetője.

Vitaindító előadást Oláh György, a megyei tanács vb- elnöke tartott. Ismertette a

megye egyes közös gazdaságaiban alkalmazott különféle jövedelemelosztási és anyagi ösztönzésre szolgáló formákat. Az előadást élénk vita követte, melynek során az egyes termelőszövetkezetek küldöttéi ismertették á gazdaságaikban jól bevált, a magasabb termést elősegítő anyagi ösztönzésre szolgáló módszereket.

Az ankét részletes ismertetésére későbbi lapszámainkban visszatérünk.

fizetése az országos átlag alatt maradt.

A közvetlen megoldásra váró feladatok mellett távlati tervekkel is foglalkoznak. Tervük is megköveteli a gondos előrelátást, hiszen 1962- re a termelékenység — bázis- időszakhoz mért — 5,8 százalékos növelését, az önköltség 3 százalékos csökkentését követeli. . .

S elképzeléseik nem is rosszak. Arra gondoltak például, hogy

új telepükhöz önköltségcsökkentés! hitel felhasználásával vasútvonalat építenék. Ez a beruházás kb. másfélmillióba kerülne, — mégis megérné, mert most évenként 560 ezer forintot fizetnek ki gyártmányaik vasútállomásra való szállításáért.

Tárgyalnak az öntöde fejlesztésével járó gömbgrafitos öntés megvalósításáról. Az öntöde a régi telephelyen van, ott bővítenék, mégpedig i úgy, hogy odacsatolnák a környező üzemrészeket, s így megmaradna az öntöde bővítésére szánt összeg. Azt viszont az új gyártelep fejlesztésére használnák.

Már most azon munkálkodnak, hogy az öntődét önálló gyáregységgé szervezzék. Ez azért szükséges, mert az új telephelyre való költözéskor az öntöde a régi helyén marad, előbb-utóbb így szükség lesz önálló gyáregység jellegére. S az ehhez szükséges intézkedéseket jobb idejében megtenni, mint utólag kapkodni.

S. B

Szorgalmas esztendő után x sikeres zárszámadást tartottak a cserkeszöilői Magyar—Román Barátság Tsz gazdái

Tegnap délelőtt tartotta zárszámadását a cserkeszöl- lői Magyar—Román Barátság Tsz. Csepesz Imre elnök elmondotta, hogy a gazdaság búzából 7, árpából 9, kukoricából 13 százalékkal állított elő többet a tervezettnél. Legtöbbet a szőlő- és gyümölcstermesztés, a sző- lőgyökereztetés hozott a tagságnak. A szövetkezetiek tavaly 5670 métermázsa cseresznyét, meggyet, kajszit, őszibarackot, szilvát, körtét és almát értékesítettek. Az utóbbi 37 vagonos terméséből 30 vagonnal exportra adtak el. A kertészet majdnem 4 ezer métermázsa súlyú árut tett a népgazdaság asztalára. A tsz életében lépten- nyomon fejlődés mutatkozik.

1960-ban 653-an vettek

részt rendszeresen a közös munkában. Tavaly már 748- an. Többen többre jutottak, sőt három cséplőcsapatot a szelevényi Szikra Tsz-be, s időlegesen 120—130 gazdát a szelvényi Kossuth Tsz répájába küldhették segítségül.

A sertésállomány egy év leforgása alatt 58 százalékkal, a szarvasmarhaállomány 48 százalékkal nőtt.

A kunszentmártoni járás e heves tsz-e 26 forintos munkaegységet tervezett. Ennek értéke 27, 29 forintra nőtt, ami . premizálással a részes- művelésből származó jövedelemmel 30 forint 50 fillérre gyarapodott.

A három és félezer holdas közös gazdaság munkakéses

gazdái az öregek között 12 ezer forint készpénzt, majdnem 30 mázsa burgonyát, 110 mázsa búzát, továbbá sok

csutkát, venyigét, szalrűét osztottak ki.

Az elégedett hangulatú, őszinte felszólalásokban gazdag zárszámadó közgyűlésen hallatta szavát Szabó István elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának munkatársa is. Elismerése mellett a közös tulajdon fokozott védelmére intett, és lelkes . tanulásra . buzdított ■

84 országban magyar textil

Az ipar és a külkereskedelem képviselői pénteken a Textilipari Dolgozók Szakszervezetében megvitatták a textilexport fokozásával kapcsolatos feladataikat. Az ankéton elhangzottakból kitűnt, hogy a magyar árukivitelnek csaknem tíz százaléka textilruházati cikk. A világ csaknem valamennyi táján, 84 országban viselnek magyar kelméből varrt ruhát. A textilexport 1958 óta 40-százalékkal emelkedett. A Hun- garotex az idén a tőkés országokba 50 százalékkal növeli kivitelét. tMTI)

C é. f

Mérlegen: a KOI ALL

egy éves munkája

Milyen járványos megbetegedesek voltak tavaly?

A cél: megelőzni — A szolnoki klőros vízről

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl

S201N0K J / ^ m

^A/ef%U$g%