Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-20 / 16. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 20. FIDEL CASTRO: Az emberiség elkerülhetetlenül rálép a szocializmus útjára Havanna (TASZSZ). A havannai lapok közük Fidel Castro nyilatkozatát, imelyet a Nemzetközi Űjságíró Szervezet kongresszusán részt vett küldötteknek adott. lósítható és meg is kell való­sítani, de nincs kapcsolatban az egyes országokon belüli osztályharccal. BaEaguer államtanácsa visszatért Santo Domingo (MTI). Csü­törtökön este visszanyerte ha­talmait az a dominikai állam­tanács, amelyet 48 órával ez­előtt megbuktatott a hadse­A kubai forradalom jelle­gére vonatkozó kérdési'e vá­laszolva Fidel Castro hangsú­lyozta, hogy ez soha sem volt a burzsoázia és a kiváltságos osztályok forradalma, hanem az elnyomott népé és a mun­kásosztályé. A miniszterel­nök részletesen beszélt a for­radalom és a forradalmi esz­me fejlődéséről és kiemelte a Kubában jelenleg lezajló kul­turális forradalom jelentősé­gét. Egyetlen országban, az élet egyetlen területén sem képzelhető el haladás, ha nem valósítják meg mindenekelőtt a kulturális forradalmat. A vezetés formájával kap­csolatos kérdésre válaszolva Castro rámutatott, hogy ha az egyes országokban közösek is a célok, mind'g az adott ország konkrét felté­telei szabják meg azt, hogy a szovjetek formájában vagy más formában gyakorolják-e a forradalmi hatalmat és hogy milyenek legyenek a forradalmi intézmények. Megkérdezték a miniszterel­nököt, milyen álláspontra he­lyezkedik Kuba a küszöbön­álló Punta del Este-i értekez­leten. Kuba állásfoglalása vi­lágos: válaszolta — a népek önrendelkezési jogának a la­tinamerikai államok és né­pek nemzeti szuverénitásának védelme. A Punta del Este-i értekezlet — folytatta Castro — imperialista támadás a né­pek önrendelkezési joga, a la­tinamerikai államok szuveré- nitása ellen. Az imperializ­mus vakon, a történelem me­netének és a reális valóság­nak a figyelembevétele nél­kül próbál megvalósítani egy történelem-ellenes abszurd dolgot: megfosztani a népe­ket az önrendelkezési jogtól és a szuverénitástól. Kuba a történelem nevében a népek és a haladás érdekében küzd az imperializmus ellen. A Punta del Este-i értekez­leten — folytatta Castro — Kuba nem mint vádlott, ha­nem mint az amerikai impe­rializmus agresszív politiká­jának és e politika kiszolgá­lóinak vádlója vesz részt. Arra a kérdésre válaszolva, csökkenti-e Kuba a cukor­A termelőszövetkezetek fej­lődése megyénkben is szük­ségszerűen magával hozta az új termelési formák kialakí­tását. Ilyen új termelési for­mát jelent a területi koncent­rálás és a mezőgazdasági üze­mek specializálása. A szako­sított termelésről Kasza Béla, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője a következőket mondta: A megye termelőszövetke­zetei az idei termelési ter­vek készítésekor szükséges­nek tartották, hogy minden eddiginél jobban figyelembe vegyék a helyi adottságokon alapuló szakosítási feltétele­ket. Nagy gondot fordítottak azokra a növényféleségekre, amelyeket minden üzemben termelni kell. Ezek közé tar­tozik a kenyér és takarmány- gabona, valamint a kukorica és a pillangósok. A fennma­radó mintegy 20 százaléknyi szántóterületen kialakulóban vannak az ipari növényeket termelő, szőlő—gyümölcster­melést, valamint zöldségter­mesztést folytató termelési körzetek. Így például a szőlő- és gyümölcstermelést első­sorban a jászsági és tisza- menti homokon, a szolnoki és a tiszafüredi járásokban összpontosítják. Ipari növényeket az idén 23 400 holdon termelnek a közös gazdaságok. Ez a me­gye szántóterületének közel termelést, Castro rámutatott, hogy erre nincs szükség, mi­vel az ország összes termékei számára piacot biztosítanak a szocialista országok, ame­lyekkel Kuba kölcsönösen előnyös kereskedelmet foly­tat. Ezen a téren Kubának nincsenek problémái — álla­pította meg Castro. A miniszterelnök nagy fi­gyelmet fordított a békés együttélés és az osztályharc kérdéseire. A békés együttélé­sért folytatott harc — mon­dotta — nem taktikai kérdés. A békés együttélés az embe­riség létérdeke. A különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttélése megva­Párizs (MTI). Algériából ismét huszon­két halottat és huszonkét se­besültet jelentettek az elmúlt 24 óra alatt. Oránban a rend­őrség és a katonaság erélyes rendszabályokhoz folyamo­dott — az algériaiakkal szem­ben. Azt követően, hogy az FLN négy halálraítélt tagja megszökött a börtönből, ha­talmas éjszakai razziát ren­deztek az arab városnegye­dekben. Több órán át ropog­tak a gépfegyverek. A „tisz­togatás” eredményéről ki­adott jelentés szerint 14 al­gériait megöltek, tízet letar­tóztattak. A hírügynökségi jelentések szerint az áldoza­tok száma valószínűleg lé­nyegesen nagyobb. Az OAS ellen hozott intéz­kedéseknek egyelőre vajmi kevés nyomát látni. A fa­siszták bandái csütörtökön délután ismét autóból lőtték az arab járókelőket Órán utcáin. Algír központjában az OAS fényes nappal kira­négy százaléka. A szakosítá­si tervekből már jól látható, hogy amíg a törökszentmik­lósi járás szántóterületének 6,5 százalékán, a szolnoki járás szántóterületének pedig 4,8 százalékán termelnek ipari növényeket, addig a gyümölcs- és szőlőtermelés­sel foglalkozó jászberényi körzetben a szántóterület I—2 százaléka jut az ipari növényeknek. Az ipari növényeknél még növénycsoporton belül is ér­vényesül a szakosítás elve és a területi elhelyezés. A rostkender termelése például a múlt évi nyolc egységgel szemben az idén már csak négy közigazgatási egység területére korlátozódik. Ha­sonló elvek alapján alakít­ják ki a zöldségtermelő kör­zeteket is. Így például a jászberényi körzet szántóte­rületének 5,4 százalékán, Szolnok határában pedig a földterület 4,5 százalékán foglalkoznak zöldségtermesz­téssel, ezzel szemben a kar­cagi kenyérgabona termelő körzetben mindössze a föld­terület 0,6 százaléka jut zöldségtermesztésre. Az állattenyészés szakosí­tása a termelőszövetkezeti majorok szakosításával kez­dődött meg. Az idén több üzemegységben szüntetik meg a vegyes jelleget egy-egy ál­latfaj javára. Befejezésül Castro hangoz­tatta, hogy Latin-Amerika népeinek küzdelme mind ha­tározottabb jelleget ölt. A minimális program alapján megvalósuló egységfront — mondotta — megkönnyíti a monopóliumok elleni és az új társadalom felépítéséért foly­tatott harcot. Mindenesetre — hangsúlyozta Castro — az emberiség rálépése a szocia­lizmus útjára, elkerülhetet­len. Ha a kizsákmányoló osz­tályok háborút akarnak, ak­kor megkapják azt! Ha pedig bókét akarnak, akkor a nép­tömegeknek békés harci esz­közeik is vannak a forrada­lom megvalósítására. (MTI) bolt egy fegyverkereskedést és 35 puskát vitt magával. Egy másik fasiszta terror­banda szabályos rablótáma­dást intézett egy bank ellen és 50 000 új frankot (körül­belül 10 000 dollár) zsákmá­nyolt. Oráni fogházak arab fog­lyai éhségsztrájkba léptek, mert a rohamrendőrök be­hatoltak az egyik fogházba, botokkal és puskatussal 50 foglyot súlyosan megsebesí­tettek. Százötven halálra­ítélt algériai politikai fogoly védőügyvédéi levelet intéz­tek De Gaulle elnökhöz, ké­rik, szállítsák el haladékta­lanul a foglyokat Francia- országba', mert Algériában minden percben az a veszély fenyegeti őket, hogy az OAS kezébe kerülnek. Az OAS több ízben rabolt el arab vagy európai származású kommunista foglyokat, aki­ket azután meggyilkolva ta­láltak a város határában. Algírban az autóbuszoknak 80 százaléka nem közlekedik, mert az algériai sofőrök sztrájkba léptek. Az egyik rab gépkocsivezetőt az OAS banditái agyonlőtték. Mint az L’Humanité jelen­ti, Algírban is nagy rendőri és katonai erők vették körül az arab negyedeket, amiből arra lehet következtetni, hogy itt is az oránihoz ha­sonló „rendcsinálásra”- ké­szülnek. (MTI) Moszkva (TASZSZ). A Trud pénteki számában N. Erlih leleplezi a Moszk­vában működő izraeli nagy- követség munkatársainak kémtevékenységét. A tények tanúsága szerint — mutat rá a cikk — ez a szovjetellenes aknamunka az izraeli kor­mány tudtával és a tengeren­túlról jövő parancsok alap­ján folyik. Az izraeli cionis­ták, akik teljesen az ameri­kai imperialisták gazdasági és politikai függvényei, egész bel- és külpolitikájukat alá­rendelték tengerentúli ke­nyéradóik érdekeinek. Izrael cionista szervezetei és párt­jai lényegében átalakultak az amerikai kémszolgálat leányvállalataivá. Hála a szovjet emberek éberségének — írja Erlih —, nemrégiben lelepleződtek Pe- csorszkij, Dinkin és Kaganov | szovjet állampolgárok, akiket 1 az izraeli nagykövetség mun­reg. Echavarria hadügymi­nisztert, aki a katonai puccs mögött állt, letartóztatták. Őrizetbe vették juntájának négy tagját is. Az államtanács, amely most az elnöki palotába visszatért, csak élén változott meg: Ba- laguer lemondása változatla­nul is érvényes és helyére, mint a tanács elnöke, egy Ra­fael Bonelly nevű jogász lé­pett, aki a Balaguer-féle ál­lamtanácsban az elnök he­lyettese volt. A tiszavirág-életű katonai junta szuronyokra támaszko­dó nyílt terrorja oly élénken emlékeztetett a Trujillo-dik- tatúra módszereire, hogy az amerikai külügyminisztérium nyílt rosszallását váltotta ki, különös tekintettel az ameri­kai külügyminiszterek küszö­bönálló értekezletére. Az amerikai Florida-állam- beli Miamiból érkezett a hír, hogy Garcia Trujillo, a me­rénylet áldozatául esett domi­nikai diktátor közeli rokona, a változásról érkezett hírek­kel egyidőben öngyilkossági kísérletet követett el és álla­pota válságos. Mit keres Sálán Bonnban ? Berlin (ADN). „A francia ultrák vezér­alakja Bonnba utazott a nyu­gatnémet kormányban lévő ba rátáihoz és szellemi társaihoz” írja a Neues Deutschland azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Sa- lant, a halálra ítélt puccsista generálist Nyugat-Németor- szágban látták. „A nemzetkö­zi jog szerint Salant azonnal lakat alá kellett volna he­lyezni és mint bűnöst és ter­roristát ki kellett volna szol­gáltatni. Egyetlen nem fasisz­ta európai kormány sem en­gedett volna be határai közé egy olyan embert, mint Sá­lán, de Bonn ezt megtette. A boni rendszer a reakciós ult­rák egyik fő központjának bi­zonyult az egész világon — folytatja a lap. — Amióta az elgériai felszabadító mozga­lom nagy sikerei a De Gaulle- kormányt egyensúlyozó ügyeskedésre kényszerítették, a bonni urak minden erejük­kel támogatják a fasiszta ult­rákat. — Ezek a kalandorok mindenütt és mindig az ult­rák oldalán állnak, mert ők maguk is azok”. (MTI). katársai toboroztak, részint kémértesülések gyűjtésére, részint a szovjet állami és társadalmi rendszert befe­ketítő pletykák és koholmá­nyok gyűjtésére. Az említett személyek Izraelban kiadott szovjetellenes irodalmat ter­jesztettek, amelyet titkos uta­kon kaptak meg az izraeli nagykövetség munkatársaitól. A szovjet emberek — ál­lapítja meg a Trud cikkírója — felháborodással értesültek az izraeli diplomaták maga­tartásáról, arról, hogy a Szovjetunióban tett útjaikat és szovjet állampolgárokkal kiépített kapcsolataikat ak­namunka céljaira használták fel. Éppen itt az ideje, hogy a cionista provokátorok meg­értsék: a szovjet állam ellen irányuló aknamunkájuk gyű­löletet és megvetést vált ki minden szovjet emberben, függetlenül attól, hogy me­lyik nemzetiséghez tartozik. (MTI) Szakosított termelési körzetek megyénkben Ismét 22 halott Algériában Izrael moszkvai nagykövetségének kémtevékenységéről Amerikai behatolás Dél-f leírtamba A legutóbbi dél-vietnami események arról tanúskod­nak, hogy az Egyesült Álla­mok a nyílt agresszió útjára lépett a függetlenségi harcra kelt vietnami nép ellen — írja a Krasznaja Zvezda pén­teki száma nemzetközi kato­nai szemléjében. — A Dél- Vietnamba küldött amerikai katonák nemcsak a Ngo Dinh Diem-istákat oktatják, hanem maguk is részt vesznek a hadműveletekben. Dél-Vietnamban jelenleg a legszerényebb adatok szerint is háromezer amerikai kato­na van. A szárazföldi és légi egységeken kívül ott tartóz­kodnak a haditengerészeti flotta hajói is, amelyek jár­őrszolgálatot teljesítenek a partmenti vizeken. Az amerikai imperiaüsták mutat rá a lap — aljasul és cinikusan eltiporják a viet­nami nép akaratát, noha az államférfiak gyakran sütnek el szép frázisokat a demokrá­cia és szabadság eszméjéhez való hűségükről és a béke ügye iránti odaadásukról. A valóságban az Egyesült Álla­mok elnyomja a népek sza­bad akaratnyilvánítását és nyiltan beavatkozik a délke­let-ázsiai országok belügyei- be. (MTI). B német problémáról A Pravda pénteki száma V. Nyekraszov és V. Mihajlov cikkét közli „Az idő követe­lése” címmel a német prob­lémáról. A cikkírók rámutat­nak, hogy a német prob­lémának békeszerződés meg­kötése útján történő rendezé­se a legrövidebb időn belül lényegesen egészségesebbé tehetné a nemzetközi politi­kai légkört. Csak a revansvá- gyó erők látták hasznát, hogy mindmáig nem jött létre bé­keszerződés Németországgal. A Szovjetunió — hangsúlyoz­zák a cikk írói — nem lehet részvétlen szemtanúja annak, ahogyan a nyugati hatalmak agresszív körei újabb világ­konfliktus előkészítésére moz­gósítják az NSZK anyagi erő­forrásait. A Pravda cikke a továb­biakban kimutatja, hogy mi­nél tovább halad Nyugat-Né- metország militarizálása, an­nál jobban összezsugorodnak az NSZK külpolitikai tevé­kenységének lehetőségei. A nyugatnémet vezetők abból az illúzióból kiindulva, hogy az erő birtokában majd ők diktálhatják a feltételeket, éppen az önálló külpolitikai vonalvezetés lehetőségét ak­názták alá a szocialista or­szágok viszonylatában, bizal­matlanságot és gyanakvást ébresztenek az NSZK politi­kájával szemben, elzárják a kilátást a német nép nemzeti feladatainak megoldására. — Minél intenzívebben folytatja a Szövetségi Köztársaság a fegyverkezési hajszát, annál távolabbra kerül a nemzeti feladatok megoldásától. A gyakorlat bebizonyította azoknak az ismételt szovjet figyelmeztetéseknek helyessé­gét — mutatnak rá a szer­zők —, hogy ha Bonn az ag­resszív NATO-politikusok uszályában halad, saját ma­gát fosztja meg a független nemzeti politika folytatásá­nak lehetőségétől. A NATO vezető hatalmai mindig elle­nezték Németország egységét. A szovjet—nyugatnémet vi­szonyt érintve a cikkírók megjegyzik, hogy ez jobb is lehetne. A szovjet emberek készek mindent megtenni, hogy megjavuljon a kapcso­latok légköre, egyebek között és elsősorban készek minden eszközzel előmozdítani meg­állapodásos alapon a német békeszerződés problémájának megoldását. Ugyanakkor sze­retnénk hinni, hogy az NSZK is képes bátran felmérni a helyzetet, felmérni Nyugat- Németország lakosságának érdekeit, képes rálépni a bé­ke megszilárdításának é9 a két ország jószomszédi kap­csolatai fejlesztésének útjá­ra. E politika senkinek nem lenne káros, viszont haszná­ra válnék Európa összes né­peinek, az egész világ béké­jének, mind az NSZK-ban, mind az NDK-ban élő néme­tek nemzeti érdekeinek. — (MTI). A délafrikai kormány ragaszkodik a faji elkülönítés politikájához Fokváros (AP). Szombaton Fokvárosban megnyílt a délafrikai parla­ment új ülésszaka. A parla­ment épületét erős katonai őrség vette körül. Karles Dr. Swart köztársasági elnök harcias beszédben szállt sík­ra ismét a faji elkülönítés politikája mellett. A délafrikai elnök kijelen­tette: kormánya nem adja fel politikáját, bármilyen nyo­mást gyakoroljon rá az ENSZ vagy más külföldi hatalom. Hangsúlyozta: az országnak olyan fegyveres erőkre van szüksége, amelyek képesek megóvni — ahogy ő mondta — a jövő veszélyeitől. (MTI). Miéri zárták ki Gizengát? T. Kolesznyicsenko, a Prav­da pénteki számában kom­mentálja a legutóbbi kongói eseményeket, egyebek között Gizenga kizárását a kongói kormányból. A cikk írója megállapítja, hogy a gyar­mattartók újabb csapást mér­tek Kongó hazafias erőire. Elhatározták, hogy eltávolít­ják a kongói politikai szín­térről Lumumba hű követő­jét, azt az embert, akinek po­litikája a függetlencég meg­védésének politikája volt, s éppen ezért megbecsülést szerzett neki, nemcsak az or­szágban, hanem messze hatá­rain túl is. Az imperialistákat már régóta zavarja Gizenga — mutat rá Kolesznyicsenko — aki Lumumba halála után a kongói kormány élére került és Stanleyvilleben tömörítet­té az ország hazafias erőit. Valahányszor az ENSZ-csa- patok hadműveleteket kezde­nek a katangai szakadárok ellen, valakinek a keze min­dig megállítja őket. Ugyan­ez a kéz irányította az ENSZ- csapatokat a keleti tarto­mány, Kongó függetlenségé­nek védőbástyája ellen. Az a benyomás alakul ki az em­berben — jegyzi meg a cikk­író —, hogy a kongói ENSZ- parancsnokság a gyarmattar­tók politikájának végrehaj­tója. Ki jogosította fel az ENSZ- csapatokat arra, hogy meg­szegjék a Biztonsági Tanács Katangára Vunrtkozó határo­zatát? — kérdezi Kolesznyi­csenko. — Kinek az utasítá­sára folytatnak e csapatok hadműveleteket a kongói ha­zafiak ellen, ahelyett, hogy szétvernék a katangai szélhá­mosok bandáját? Vajon U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára nem látja a kongói eseményekbe- rejlő veszélye­ket? Vajon az ENSZ appará­tusának új vezetői vállalják a felelősséget a gyarmattartók bűntetteiért? (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents