Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

VlUAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZ01N0K Jk i * m ^/Veftlüft A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XnL évfolyam, 15. szám. Ara 50 fillér 1962. január 19, péntek. Mta: Megtanulnak majd összefogni, egymásért Önmagukért Lakáscsere ritka szerencsével Termelőszövetkezeti élet Tovább javítják a mezőgazdasági növények vetésszerkezetét A mezőgazdaság szocialista átalakulása mind sürgetőb­ben veti fel a növényter­mesztés bizonyos fokú sza­kosításának kérdését. Mint a Földművelésügyi Miniszté­rium Növénytermesztési Fő- igazgatóságán — tájékoz­tatásul elmondották, — az utóbbi két évben mindenütt arra törekedtek, hogy az év­századok óta kialakulóban levő termőtájakat most már a tudományos igényű felmé­rések alapján véglegesen meghatározzák, illetve az adott táj talaj- és éghajlati viszonyainak, valamint a la­kosság termesztési tapaszta­latainak és az egyéb anyagi feltételeiknek legmegfelelőbb növénykultúrák termesztését a lehető legteljesebben kon­centrálják. Ilyen nagyobb termőtájak alakultak ki pél­dául a kajszi termesztésére a Duna—Tisza közén, továb­bá Tolna és Somogy megyé­ben. őszibarackra a budai dombokon, Pécs és Szatymaz vidékén, az almára Szabolcs­ban és Zalában, a bogyósgyü­mölcsökre elsősorban a Du­nakanyar vidékén. Az ország legjelentősebb burgonyater- mesztő tájai a Szabolcs— szatmári és a somogyi ho­mokvidékeken, valamint Veszprém megye egyes já rásaiban találhatók. A fű- szerpaprika zömét Bács-Kis- kun, Csongrád és Tolna me­gye hagyományos paprika­termesztő községei adják, ahogy a vöröshagyma igazi hazája is Csongrád megye, s ezen belül Makó vidéke. A következő években, bár lényegesen nem változtatják a termőtájak kialakult „ter­mesztési profilját”, de a ve­tésszerkezeten még szinte mindenütt van kiigazítani való. Különösen fontos, hogy az egyes termőtájakon belül koncentrálják az eddig több­nyire széttagolt termesztést, s így teljesebben kihasznál­ják a nagyüzem adta lehe­tőségeket. A szakemberek itt elsősorban a korszerű gépe­sítés és a hatékonyabb nö­vényvédelem megszervezésé­re gondolnak. Nagyobb változások lesz­nek már az idén a gazdasági magnövények és a kertimag­vak termesztésénél. A fő szempont itt is az, hogy min­den magnövényt az optimális talaj- és éghajlati viszonyok mellett, s azok termesszék, akiknek nemcsak gazdag ta­pasztalatok, hanem megfe­lelő berendezések is rendel­kezésükre állnak, továbbá, hogy egy-egy gazdaság ne termeljen 15—15 féle mag­növényt, hanem legfeljebb négyet-ötöt. (MTI) A Szolnoki Járműjavító VIII. osztálya nemcsak 1962- ben volt kezdeményező, ha­nem korábban is. Hagyomá­nyai vannak az odaadó, lél kés munkának. A felszaba­dulás után elsőként álltai csatasorba. Maguk építettél a kovácsműhely tetejét. Terv- lemaradásuk sohasem volt Az ellenforradalom után 61 kezdeményezték a munka- versenyt. Azóta is azon van­nak, hogy minél többet és jobbat adjanak a népgazda­ságnak. Tavaly a szocialista brigád címért folytatott vetélke­dés az egész üzemrészt magával ragadta. A szocialista brigádok jó munkát végeztek. Létszámuk is növekedett. Ma már ti­zenkét brigád és négy mű­szaki csoport munkája lel­kesíti a többieket- Célul tűzték: 1962-ben úgy dolgoznak, hogy osztályuk kiérdemel­je a „kiváló osztály” címet. Pál Szabó Károly, Papp Gé­za, Korom Sándor, B. Nagy Sándor és a többiek szocia­lista brigádja a műszakiak­kal aprólékosan beszélte meg a feládatokat, majd az egész osztály kollektíva vállalja: „úgy dolgozunk, hogy év vé­gére kiválóak legyünk”. De nézzük, mit akarnak tenni céljuk eléréséért? Pál SZabó Károly alap­szervi titkár lelkesen beszél azokról a vállalásokról, me­lyeket a brigádok tettek. — Megtudjuk tőle,, hogy ez a kezdet, mert ha a kiváló cí­met elérik 1962-ben, akkor a következő évben a szocia­lista osztály címért indítanak harcot. Mint minden üzem­ben, náluk is a termelékenység növelése és az önköltség csökkenté­se az elsőrendű feladat. á tervezett termelékenység­nél 0,5 százalékkal magasab­bat akarnak elérni az év régére. Nem könnyű az, ami­re vállalkoztak. De úgy gon­dolják, van még lehetőség a kovácsműhelyben az újí­tásra. A termelékenységet fokozza az új technológia bevezetése: megkezdik a mozdonyke­lóján Maiban Bamako (TASZS2). A I. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese, aki jelenleg a Mali Köztársaságban tartóz­kodik, január 17-én látoga­tást tett ~Ségou városába. Este Ségou körzet kor­mányzója vacsorát adott Mi­kojan tiszteletére. (MTI). 1963-ban befejezik a falu-viilamosítási A szocialista országépítés egyik legfőbb törekvéseként a múlt évben nagy léptekkel haladtunk a végső cél, az or­szág lakóhelyeinek teljes vil­lamosítása felé. Kileneven- egy falu villamosítását irá­nyozták elő 1961-ben a Ne­hézipari Minisztérium villa- mosenergia iparigazgatóságá­nak áramszolgáltató vállala­tai, de a tervet túlteljesítet­ték: 120 falut kapcsoltak be a villamosenergia-hálózatba Ezzel együtt Magyarország 3210 községe közül 3083-ban már villany világít és ter­jeszti a kultúrát. — 1888-tól kezdve — amikor Mátészal­kán, az első községben ki­gyulladt a villanylámpa — 1945-ig, tehát több mint fél évszázad alatt 1264 falut vil­lamosítottak hazánkban. A felszabadulás óta eltelt 16 év alatt villamosított községek száma: 1818. Nyolcvan község villamo­sítását irányozták elő erre az évre, 1963-ra tehát már csak 47-nek az elektrifikálása ma­rad. Lehet azonban, hogy még ennyié sem, mert na­gyon valószínű, hogy az áramszolgáltató vállalatok az idén is túlteljesítik a ve­zetéképítési tervet, az elő­írtnál több község határá­ba ér el a „villanydrót”. A 127 villamosításra váró község Borsod, Nógrád, Sza­bolcs, Baranya, Zala és Haj­dú megye területén oszlik el. Ebben az évben Baranya is belép a teljesen villamosított országrészek közé, jövőre te­hát csupán öt megye 47 köz­sége marad villany nélkül. 1963 folyamán ezekben is ki­gyullad a fény, s ezzel befe­jeződik a faluvillamosítás. Marad néhány 100—120 lako­sú új település, a-.ielyek köz­igazgatásilag még nem ala­kultak községgé, amelyeknek áramszükséglete — egyelőre nincs felmérve. Ez azonban egészen elenyésző területe az országnak. — A következő években rájuk is sor kerül. Jól haladt 1961-ben a ter- aaalőszövetkezetek villamosí­tása is. 521 tsz-t kapcsoltak be az áramszolgáltatásba, ez­zel együtt most már 2886 olyan termelőszövetkezet van, ahol elektromos gépekkel korszerűsíthetik a gazdasá­got, villamos géppel fejhet­nek, motoros szecskavágót, darálót, szivattyút stb. alkal­mazhatnak. A villamosítás 1962-ben tovább halad. — Nyolcvanötmillió forintot irá­nyoztak elő erre a célra. A déldunántúli áramszolgáltató vállalat 96, a délmagyaror­szági 56, az északdunántúli 115, az északmagyarországi 85, a tiszántúli 64, Budapest főváros elektromos művei 7 termelőszövetkezet villamosí­tását tervezi, összesen tehát 423 tsz áramellátását írták elő. Új szekrényeket készítenek A kisújszállási Asztalos KTSZ-ben a városi szociális ott­hon részére háromajtós szekrényeket készítenek. A ren­delés egyik darabján az ajtót illeszti helyére Dobai György asztalos. Határidő előtt felépül a DCM A KISZ Központi Bizott­ságának védnöksége alatt épülő Dunai Cement- és Mészműnél dolgozók jelentős eredményeket értek el. A fiatalok annakidején elhatá­rozták, hogy lerövidítik az építési határidőket, meggyor­sítják a gépek gyártását, helyszínre szállítását, mun­kába állítását. A cél érdeké­ben a KISZ Központi Bi­zottsága mellett országos, a berendezéseket gyártó válla­latoknál pedig , helyi opera­tív bizottságokat alakítottak. Már az eddigi munkában megmutatkozott, hogy a Du­nai Cement- és Mészmű épí­tésénél, a műhelyek és a munkacsarnokok szerelésénél a tervezetthez viszonyítva jelentős időt takarítottak meg. A cementsilókat például december 31-e helyett no­vember 7-re, a kéményeket pedig december 31-e helyett október 30-ra felépítették. A ..nyersanyagbánya” megnyi­tását eredetileg 1963 augusz­tus 1-re tervezték; az elmúlt évben azonban a munkákkal annyira előrehaladtak, hogy a „bányát” előreláthatólag már 1962 decemberében át­adják rendeltetésének. Az úgynevezett B-trafóépületnél — amely a gyár építése és energia ellátása szempont­jából igen jelentős — az ere­deti határidőhöz képest, há­romhónapos előnyt szereztek. Az eredmények lehetővé te­szik, hogy a Dunai Cement- és Mészmű építését a terve­zettnél jóval előbb befejez­zék, s így mintegy 500 000 tonna cement-többletet ad­janak a népgazdaságnak. A Dunai Cement- és Mész­mű gépi berendezésének többségét a Német Demok­ratikus Köztársaságból kap­juk. A múlt év novemberé­ben és decemberében a ma­gyar és német szakemberek, valamint a KISZ Központi Bizottsága és a német fia­talok között tárgyalások vol­tak. Megegyezés született: az első kemenceegységet 1963 március 21-re, a második és harmadik kemencét pedig 1963. november 7-re lehet üzembehelyezni. Ehhez azon­ban szükséges, hogy a ha­zai építő és szerelő vállala­tok továbbra is a jelenlegi ütemben folytassák az épít­kezést. (MTI) Lengyelországba utazott a Hazafias Népfront küldöttsége A Hazafias Népront kül­döttsége Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa titkárának ve­zetésével a Lengyel Nemzeti Egységfront meghívására csü­törtökön Varsóba utazott. (MTI) rékpárok tengelyének ult­rahanggal való vizsgálatát. Egy másik jelentős válla­lásról is értesültünk az alap­szervi titkártól. A tűziková- csok célul tűzték tó, hogy havonta 34 tonna ócska, használható vasanyagot dol­goznak fel. Más területek munkájával együtt a terve­zetten felül 0,3 százalék ön­költségcsökkentést akarnak elérni Igen jelentősnek mondható az a kezdeményezés is, amely a gépek megóvására' és az üzemrész tisztántartására irá­nytű. Elhatározták, hogy minden szombaton tiszta­sági napot tartanak, ami­kor is a gépeket karban­tartják és az üzemet ala­posan kitakarítják. Ezen felül a brigádok 1285 munkaórát teljesítenek tár­sadalmi munkában. A tanulás és önképzés sem maradt ki a brigádok tervé- bőL Az osztályból hatvanhárman politikai is­kolára, — huszonnyolcán munkásakadémiára, tizen­öten általános iskolába, — öten pedig középiskolába járnak. Az osztályon külön szakmai tanfolyamot szerveztek. A vezetőknek, idősebb szak­munkásoknak célja elősegí­teni, hogy a fiatalok a szak­ma ifjú mestere elmet el­nyerjék. Ismerve az osztály lelke­sedését, munkához való jó viszonyát, a kovácsok len­dületes példamutatását — reméljük, a siker nem ma­rad el. — a. b, — Ahol kell az Sokat kell még tenni kö­zös gazdaságainkban a bal­esetek elhárításáért. Ezt beszédes számadatok is bi­zonyítják. A Szakszerveze­tek Szolnok megyei Taná­csának munkavédelmi osz­tályán vezetett statisztikai kimntatásban úgy növe­kednek a számok, mint sú­lyos betegeknél a lázmérő higanyszála. — Egyáltalán nem megnyugtató, hogy 1961 első feléhez képest az év második felére megdup­lázódott a sérülések száma. Az emiatt kiesett munka­napok száma is közel két­szeresére emelkedett fél év alatt. Nagyobb körültekintés­sel, vagy több figyelemmel végzett munka esetén sok súlyos esetet el Is kerülhet­tek volna. Lehet, hogy a megtörtént szerencsétlen­ségek óva intik a szajoli Vörös Csepel, a törökszent­miklósi Dózsa és a karcagi November 7. termelőszö­vetkezetek tagságát, ahol a legsúlyosabb balesetek tör­téntek, Azonban szükséges, hogy az elmondottak na­gyobb gondosságra, 6'T"* sáora figyelmeztessék a : óvatosság többi — mezőgazdaságban dolgozó embert is. A termelőszövetkezetek balesetelhárításának meg­javítása érdekében szüle­tett egyébként az a határo­zat, amelyben többek kö­zött a megyei, a járási és a városi tanácsoktól fokozot­tabb irányító és ellenőrző munkát kíván. Ez vonat­kozik azonban a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok és gépállomások ve­zetőire is, hiszen fsak' kö­zös erővel tudjuk a bal­eseti statisztika mutatóit javítani, illetve a balesete­ket megelőzni. E célt szolgálja a bizton­ságtechnikai előírások be­tartása és nem kell sajnál­ni az élet biztonsága érde­kében azt a néhány órát, amelyél' munkavédelmi ok­tatások meghallgatására, vagy balesetelhárítással kapcsolatos film megnézé­sére fordítanak. Mindebből azt a hasznos tanulságot vonhatjuk le: az óvatosság sohasem árt az ember egészségének, életének megvédése érde­kében. — t, a,— Az idén: a , jövőre: a szocialista osztály­címért

Next

/
Thumbnails
Contents