Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 19. A negyedik felvonás A híres uruguayi fürdőhe­lyen, Punta del Estében, hét­főn összeül az Amerikai Álla­mok Szervezetének külügymi­niszteri értekezlete. Nem ke­vés az olyan téma — az ame­rikai tőkebehatolástól a gaz­dasági bajokig —, amelyek­nek megvitatása valóban fon­tos lenne Közép- és Dél- Amerika számára. Mégsem ezekről fognak tárgyalni, Az Egyesült Államok azért erő­szakolta ki ezt a konferen­ciát, hogy azon keresztülvigye Kuba elítélését és valamiféle ,,megbélyegzését Ezzel tulajdonképpen kez­detét venné a Kupa-ellenes akció negyedik felvonása. Az els5 — közvetlenül a Batista diktatúra bukása után — ar­ra irányult, hogy a baloldali vezetők megbuktatásával és az ingadozók megvásárlásá­val megfosszák a forradalmat lényegétől, igazi tartalmától. Amikor ez kudarcot vallott — s éppen az árulók szigetelőd- tek el — következett a gaz­dasági háború. Kuba azonban sikeresen kiállta a bojkottot, sőt az egymilliárd dollár ér­tékű amerikai tőkebefekteté­sek államosításával felelt. Er­re, tavaly áprilisban, nyílt v fegyveres támadás indult, de a kubai nép hetvenkét óra alatt, a tengerbe szorította a betolakodókat. Ilyen előzmé­nyek után készít most elő Washington egy diplomáciai v bekerítő hadműveletet, ame­lyet eQV brazil lap, igen talá­lóan, „bonyolult összeeskü- vés”-nek nevezett el. Az Egyesült Államok ezút­tal szívesebben maradna a háttérben és keltene olyan látszatot, mintha Kuba szem- benállna valamennyi latin­amerikai országgal. Nyolc or­szágot máris sikerült ráven­nie Washingtonnak, hogy sza­kítsa meg' kapcsolatait Ku­bával. Kiküldtek egy úgyne­vezett amerikaközi „békéltető bizottságot”, epnek elfogult­ságára azonban jellemző, hogy öt tagja közül négynek (Salvador, Kolumbia, Vene­zuela, Egyesült Államok) még diplomáciai kapcsolatai sin­csenek Havannával. Közzé­tettek ezenkívül egy 23 olda­las „vádiratot” a Castro-kor- mány ellen, f egy bizalmai munkaokmányt, amelyet Pun­ta del Estében a határozat rangjára szeretnének emeltet­ni. Az amerikaiak azon igye­keznek, hogy a külügyminisz­terek szólítsák fel Kubát: szakítson meg, hatvan napon belül, minden kapcsolatot a szocialista országokkal. Ez a követelés teljesen tarthatat­lan lenne a nemzetközi jog és igazság szempontjából, hiszen Kuba mint független ország, azzal épít ki kapcsolatot és olyan mérvűt, amilyent akar De torzan fest napjaink poli­tikai realitásainak tükrében is, hiszen magának az Egye­sült Államoknak is vannak kapcsolatai a szocialista or­szágokkal, a latinamerikai or­szágok közül pedig mind töb­ben törekszenek e kapcsola­tok javítására. Ha a forradal­mi Kuba eleget tenne Wash­ington kívánalmának, egysze­rűen öngyilkosságot követne el, hiszen éppen a szocialista országok testvéri segítségére támaszkodhatott a nehéz na­pokban. Az amerikai kiilüey- nisztériunjjjan jó1 tudják, hogy erre nem fog sor kerül­ni. Szükségük van azonban erre a játékra ahhoz, hogy Fotó-verseny 9 Berlin (ADN). öt európai szocialista állam fővárosa: Berlin, Moszkva, Budapest, Varsó és Prága vesz részt a baráti államok között rende­zendő foto-versenyen. A megbeszélés résztvevői — magyar részről Bence Pál, a Foto szakfolyóirat szerkesztő­je — megállapodtak, hogy az öt fővárosban állandó fotó­kiállítást rendeznek, s azok anyagát ew más között kicse­rélik. (MTI) ürügyet találhassanak a szankciókhoz, vagyis a Kuba- ellenes lépésekhez. Tervük szerint, a kritikus hatvan nap lejárta után, valamennyi latinamerikai országnak meg kell szakítania együttműkö­dését Kubával, s természete^ sen nem riadnának vissza újabb, nyílt támadásoktól sem. Ez az, amit Washington akar. Más kérdés, mit képes elérni. Igaz, hogy jelenleg be­folyásolja a latinamerikai or­szágok jórészét, sőt Pnnta del Estében megszerezheti a két­harmados többséghez szüksé­ges 14 szavazatot is. (Az Ame­rikai Államok Szervezetének 21 tagja van, határozathoza­talhoz kétharmados többség szükséges.) De éppen a legje­lentősebb hat ország: Argen­tina, Brazília, Chile, Bolivia, Mexikó és Ecuador nem áll ki Kuba ellen. Tegyük hozzá a helyzet jellemzéséül, hogy la- tinamerika mintegy kétszáz- millió lakosának 47 százaléka ezekben az országokban él. Az sem véletlen, hogy az el­múlt fél esztendőben éppen Brazíliában és Ecuadorban kíséreltek meg jobboldali rányzatú államcsínyeket, ezek azonban kudarcot vallottak a néptömegek ellenállásán. Megnehezíti az amerikai tervek valóraváltását Kuba bátor és következetes helytál­lása is. Havanna kész a dip­Végelért Fan fan i angliai látogatása London (Reuter). Fanfani olasz miniszter- elnök Segni külügyminiszter társaságában csütörtökön dél­ben repülőgépen hazautazott az angol fővárosból. Fanfani és Segni Londonban tárgya­lásokat folytatott nemzetközi politikai kérdésekről és a két ország kapcsolatairól. (MTI) lomáciai csatára, Dorticos el­nök vezetésével megerősített delegációt küld a külügymi­niszteri értekezletre, az ENSZ-ben pedig éppen ebben az időben lép majd fel vádló­ként, s terjeszti elő panaszát az amerikai beavatkozással kapcsolatban. A számbeli szavazattöbbség ellenére sem ígér tehát sok jót Punta del Este — a Latin- Amerikában már amúgyis megtépázott washingtoni [ presztízsnek. És ha az első három felvonás bukást ho­zott, nem vár különb sors a negyedikre sem. (MTI) Amerikai hadi­hajók jelentek meg Dominika partjainál Havanna (TASZSZ). Puerto Rico szigetére érke­zett dominikai menekültek elbeszélése szerint amerikai hadihajók jelentek meg a Dominikai Köztársaság part­jainál. A Prensa Latina Pu­erto Rico-i tudósítójának je­lentése szerint a „Radio Őri­be” rádióállomás bemondója közölte, hogy a rádióállomás ablakából legalább 15 ame­rikai hadihajót látni. A be­mondó a „június 14-i forra­dalmi mozgalom” (az egyik dominikai hazafias szervezet) programjának felolvasása közben tette a fenti közlést. (MTI) Hatlövetű a retikiilben A női retikül legfőbb is­mérve ősidők óta az, hogy tartalma akkor is kigurul, amikor nem kellene. Az ilyen baleset csak Dél-Afri- kában okozj galibát. Mert a fehér nők *ott egy idő óta olyasmit is cipelnek kézitás­kájukban, ami eddig nem nagyon szerepeit a kimon­dottan női holmik leltárában. A rúzs, zsebkendő és púder­pamacs társaságában a leg­több fehér nő retiküljében csillogó fémdarab is sze­rénykedik: hatlövetű revol­ver. Dél-Afrikában az a legújabb divat, hogy egyet­len lépést sem tesz fehér nő a „veszedelmes szer­szám” nélkül. S mivel minden divatnak megvannak az őrültjei, Dél- Afrika fehér női közül so­kan nemcsak hordják, ha­nem használják is a fegy­vert egyelőre csak gyakor­latképpen. A kabinet tagjai­nak feleségei például cso­portosan járnak a rendőr­ségi lőtérre és a legjobb céllövő rendőröknél vesz­nek órákat. Nagyon tévednénk azon­ban, ha azt hinnők, hogy Dél-Afrikában a fehér nők a sport kedvéért hódolnak a céllövészet szenvedélyé­nek. Hivatalosan a követ­kező indokolás járja: véde­kezni kell az utóbbi időben nagyon elszaporodott betö­rők és más gonosztevők el­len. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy a fe­hér nők a fekete férfiak el­len készülnek hadakozni, a néger lakosság felkelésétől való félelem kergeti őket a pisztolyviseléshez és a lő- gyakorlatokhoz. A svájci Tat című lapban olvastuk, hogy egy délafri­kai fehér asszony szembe­szállt a „hatlövetű divat­tal”. Véleménye szerint a többiek is jobban tennék, ha a lövész’djub látogatása helyett otthon maradnának és olyanná nevelnék gyer­mekeiket, hogy Dél-Afrika ne a gyűlölet, hanem a sze­retet országa legyen. Ez va­lóban inkább anyákhoz méltó feladat, mint a céllö­vészet — élő emberekre. Az új dominikai junta fokozza a terrort Santo Domingo (MTI). Az államcsíny útján hata­lomra jutott dominikai pol­gári—katonai junta hírzárla­tot rendelt el, a sajtót, a rá­diót, a televízió, a telefon és távíróvonalakat ellenőrzés alá helyezte. A külvilágba csak töredékhírek jutnak ki az országban uralkodó ter­rorról. A junta szerint tilos dominikai földre lépni „kom­Gizenga U Thant-tól kérte biztonsága szavatolását New York Az ENSZ New York-i köz­pontjának egyik szóvivője szerdán este a sajtó képvi­selői előtt bejelentette, hogy Gizenga kongói miniszter­elnökhelyettestől távirat ér­kezett U Thant ideiglenes ENSZ-főtitkárhoz. A szóvivő a táviratnak csupán egyes részleteit hozta nyilvános­ságra. E részletek szerint Gizenga tiltakozik a kongói parla­mentben csupán 71 képvi­selő jelenlétében teljesen ön­kényesen hozott határozat ellen, amely megrója Gizen- gát. Gizenga megállapítja, hogy a határozat csak egyik megnyilvánulása azoknak a mesterkedéseknek, amelyek­kel kész tények elé akarják állítani őt és meg akarják fosztani szabadságától. Fel­hívja a figyelmet rá, hogy az említett határozatot nem lehet érvényesnek tekinteni mindaddig, amíg nincs mód­jában személyesen megjelen­ni a parlament előtt. Han­goztatja, hogy csak ezután dönthet arról, indokolt-e. hogy benyújtsa lemondását. Gizenga végül figyelmez­teti U Thant-ot. hogy az ENSZ, amely vállalkozott a kongói rendfenntartásra, fe­lelősséggel tartozik személyi biztonságáért is, és felkéri az ENSZ-nek e felelősségben osztozó ideiglenes főtitkárát, hogy ennek garantálására tegye meg a szükséges intéz­kedéseket. Mint a szóvivő bejelentet­te, U Thant a távirat nyo­mán érintkezésbe lépett Ado- ula kongói miniszterelnökkel. U Thant üzenetének ismer­tetett részletei szerint az ENSZ-főtitkár kínos gonddal kiemelte, hogy „nem kíván beavatkozni kongó belügyei- be”, de „reméli”, hogy a kongói törvényeken nem esik sérelem Gizenga ügyének in­tézésekor, végül pedig fel­ajánlja az ENSZ segítségét, amennyiben az Adoula-kor- mány „szükségét érezné e segítség igénybevételének Gizenga biztonságának kér­désében”. A szembeszökően erőtlen közbelépés még a sajtóérte­kezlet részvevői között is feltűnést keltett, de kérdé­seikre, hogy miért Adoulá- tól, Gizenga politikai ellen­felétől teszi függővé Gizenga biztonságát, a szóvivő nem tudott kielégítő választ adni, (MTI) Az elegáns és hallgatag úr... munista tevékenységgel gya­núsítható” külföldieknek. A rendelet megszegőit börtön- büntetéssel sújtják. A bün­tetés hatálya alá esik az a közlekedési vállalat is, amely „nem kívánatos elemeket” szállít járművén. — A junta egy további rendelete azon­nali hatállyal megtiltja a sztrájkok vagy időleges mun­kabeszüntetések minden for­máját, tekintet - nélkül ezek okára. A rendeleteket a jun­ta elnöke, Huberto Bogáért írta alá, aki a nyugati hír- ügynökségi jelentések szerint a Truj illo-kormányzat ma­gasrangú tisztviselője volt. Dominikából kiszivárgott hírek szerint szerdán tovább folytatódtak a tüntetések. A tüntetők csoportjain kí­vül az utcán csak katonai őr­járatokat lehet látni. A vá­rosi közlekedés megbénult, az üzletek nem nyitottak ki. A dominikai fegyveres erők vezérkari főnökei szerdán közös közleményben támo­gatásukról biztosították az új juntát. A kormányzat egyéb­ként — mint nyugati hírügy­nökségek írják r— szerdán politikai nyilatkozatot tett közzé, amely általános vá­lasztások megtartását ígérge­ti. Az AP megjegyzi, hogy a választások időpontját nem tűzték ki. Az elszigetelt Dominikai Köztársaságból az Egyesült Államokba érkező hirek egy­öntetűen megállapítják, hogy Santo Domingóban a helyzet robbanásig feszült. Szerda este óta — mint az AFP közli — Puerto Rico- ban nem lehet venni a Domi­nikai Rádióállomások közle­ményeit. San Jüanban áll­hatatosan tartja magát az a hír, hogy Balnguer. a bukott dominikai si'^mtatvir« volt elnöke renöiőeépen Puerto Ricoba érkezett. 1 „Pontosan hetven év múlt el Sálán tábornok születésé­től halálraítéléséig. Vajon mennyi fog elmúlni az íté­let meghozatalától az ítélet végrehajtásáig?” — teszi fel a kérdést egy nyugati hír- magyarázó. S valljuk be, ez a probléma foglalkoztatja ma Franciaországot, Algériát, s a világ más országainak közvé­leményét is. Sálán tábornok magas, ősz, elegáns és hallgatag úr — így jellemzi az Associated Press tudósítója. Igen, Raul Albin Louis Sálán egyesek szemé­ben még mindig az úriember megtestesítője. Emlegetik azt az időt, amikor Sálán négy évvel ezelőtt még az Algériá­ban állomásozó franqia egy­ségek parancsnoka volt. Az­óta gyorsan zuhant a hiva­talos ranglétrán s gyorsan emelkedett az illegalitás hierarchiájában. Ma halálra­ítélt és úgy emlegetik, mint az algériai ultrák és a fran­ciaországi fasiszták terrorista szervezetének, az OAS-nak „szellemi vezérét”. Minden bomba, amely Párizsban, Marseillesben, Algírban vagy Oránban robban, az OAS, az ultrák, Sálán bombája. Ne­vével adót vetnek ki, önkén­teseket toboroznak, zsarol­nák, gyilkolnak. Halálraítélten, az illegali­tásban sem megy rosszul a dolga. „Odamegyek, ahová akarok, azt csinálok, amit akarok” — jelentette ?d nem­rég az amerikai televíziónak adott/nyilatkozatában. Nyilatkozatának alátámasz­tására hadd idézzünk a nyu­gati lapokból. „Mély gyökere­ket eresztett a francia had­seregben” — állapítja meg a Times. „Néha magam is fel­teszem a kérdést: nem tagja-e de Gaulle és Debré is az OAS-nak? Ezek itt az OAS- ban túlsókat tudnak” — idézi a Daily Telegraph egy francia rendőrtiszt nyilatkozatát. „Megvan a magunk embere minden minisztériumban ... Vezérkarunk most Párizs kül­városában van, holnap talán másutt lesz, talán éppen va­lamelyik főtisztviselő irodá­jában” — közölte az OAS egyik párizsi vezetője a Stockolm Tidingen tudósító­jával. Sálán tehát nem érzi magát törvényen kívülinek. S igazi elismeréssel nyugtázza De Gaulle elnöknek, hogy rend­őr-akciókkal igyekszik meg­akadályozni a francia haladó erők megmozdulásait. Azokét. akik szembeszállnak az OAS terrorjával, tiltakoznak a plasztik-bombák és mindaz'' ellen, amit Sálán neve jelent. A kormány azzal védekezik, hogy „óvakodni kell a kom­munista provokációktól”. A párizsiakkal persze mindezt nehéz lenne elhitetni, mert bár nem mindannyian kom­munisták, de többségük két­ségkívül „nem kíván élni fasiszta országban” — ahogy azt Brigitte Bardot, a világ­hírű filmszínésznő írta az OAS zsarolására adott vála­szában. — Nagy kérdés, hogy az OAS valójában milyen erőt is képvisel? — töprengenek az angol polgári lapok. Valóban erről van szó! Sálán ereje, az OAS ereje ugyanis megfoszt­hatja reális értékétől De Gaulle és az ideiglenes algé­riai kormány minden meg­egyezését. Mert hogyan lehet­ne teljesíteni a szerződéses kötelezettségeket Salannak a hadseregbe, a közigazgatásba és a kormányba egyaránt be­furakodott embereivel? Sőt, ezen túlmenően, ilyen hely­zetben vajon képes-e De Gaulle kötelezettség-vállalás­ra? Ezért vetődik fel mind gyakrabban az a kérdés, hogy mikor éri már utói az igaz­ságszolgáltatás keze nemcsak Raul Albin Louis Salant, az ex-tábornokot, a „magas, ősz, elegáns és hallgatag urat”, hanem mindazt és mindazo­kat, amit és akiket a neve képvisel. ALPARI GYULA 1882—1944 — Ha a halál és az árulás között kell választanom, ak­kor a halált választom.., Szóról szóra ezt válaszolta a náci vezetőknek Alpári Gyula, amikor 1944-ben, egy berlini börtönben, felajánlot­ták neki, hogy szabadon en­gedik, ha nyilatkozatban becsmérli a szovjet kor­mányt. Később, a sachsen- hauseni halál-táborban újból alkalma nyílott rá, hogy „megmentse” az életét. Alpá­ri Gyula azonban mindvégig, minden esetben hű maradt forradalmi eszméihez. Ezért a nácik 1944, július 17-én kivé­gezték. Meghalt, hogy példát mu­tasson és tiszta életét ne mocskolja be folt. ő — nyolc­van éyes lenne most — már a század elején, egészen fiata­lon, harcos szocialista újság­író volt. 1907-től kezdve kü­lönböző nemzetközi szocialis­ta fórumokon Lenin szelle­mében küzdött a megalkuvó szociáldemokrata vezetők el­len. Alpári Gyula messzebb látott a magyar szociálde­mokratáknál. 1910-ben konf­liktusa támadt a jobboldali vezetőkkel, de a Nemzetközi Iroda döntőbírósága előtt Le­nin és Clara Zetkint állt ki mellette. Törvényszerű, hogy ez a következetes ' és bátor marxista 1918-ban a magyar kommunista párt egyik alapí­tója lett. 1919-ben külügyi népbiztosként képviselte a Magyar Tanícsköztársasái ■ d-keit. Az emigrációban — ha le­het — még határozottabbá vált. Ezt -í széleslátókörű kommunistát, mélyenszántó publicistát, 1921-ben — Lenin javaslatára — kinevezték az IMPRÉKOR (Intemazicmalp Presse Korrespondenz) nevű kommunista nemzetközi saj­tótájékoztató élére. E sajtód orgánum megszervezése és vezetése talán legfontosabb ténye Alpári gazdag életének. 1921-től letartóztatásáig, 1940- ig szerkesztette és irányította ezt a több nyelven megjelenő lapot. Az 1MPREKOR egyik bő forrása a munkásmozga­lom történetének a két világ- háporú között. Alpári Gyula ugyanekkor — bár erős m eg­szakításokkal — résztvesz az illegális magyar kommunista párt vezetés ’ben is. Marxista- leninista tudása, forradalmár éleslátása megóvta r jobb- és baloldali hibáktól s a frakció­harcoktól egyaránt. Dimitrov híres, nagy beszéde után szín­vonalas harcosa lett az anti­fasiszta népfrontnak. Jelentős munkája az a három részből álló tanulmány, amely meg­könnyíti a Tőke megértését az elméleti munkák olvasá­sában nem eléggé jártas ol­vasónak. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom nagy pro­pagandistájának áldozatos életű, mártírhalált halt har­cosának emlékét utcanév őrzi Budapesten. Válogatott írá­sait 1960-ban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó. A. G. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents