Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-06 / 4. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 6. A szovjet légierő rakéiafegyverzeiéröl Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja Zvezda pén­teki számában cikk jelent meg Versinyin légügyi fő- marsall tollából. '— A cikk, amely a szovjet légierő hadi- technikai fejlődésével foglal­kozik, hangsúlyozza, hogy ma a szovjet légierő harci erejének alapját a rakéta­hordozó repülőgépek jelen­tik. A hangsebességnél gyor­sabb lökhajtásos vadászgé­pek „levegő-levegő” raké­táikkal elháríthatatlanul ké­pesek megsemmisíteni bár­mely légi célpontot. Versinyin megemlíti a „le­vegő—föld” osztályhoz tarto­zó hatalmas szárnyas-raké­tákkal felszerelt nehézbom­bázókat, amelyek olyan tá­volságról indítják el rakétái­kat, ahová nem jut el az el­lenség elhárító tüze. Mint a főmarsall megjegy­zi, a szovjet légierő egysé­gekkel és a rakétaegységek­kel együttműködve a leg­utóbbi hadgyakorlatokon be­bizonyította teljes harci fel- készültségét. Kidolgozták a meglepetésszerű nukleáris támadás megbízható elhárí­tásának és a megsemmisítő ellencsapásoknak a módsze­reit. Versinyin cikke további részében elmondja, hogy a rakétahordozó légierő meg­jelenése mélyreható változá­sokat hozott a légierő harci alkalmazásában. Most, ami­kor a vadászgépeknél a gép­ágyúkat felváltották a „leve­gő-levegő” típusú rakéták, a vadászgép tűzereje sokkal hatásosabbá vált. Bár a rakéták sokkal mesz- szebbről elindíthatok, mint amekkora a repülőgép-ágyúk tűztávolsága volt, a rakéták­nál a találati pontosság több­szörösére növekedett. A kü­lönleges irányító-berende­zéssel ellátott rakéta képes önműködően kijavítani a célzási hibákat, képes tekin­tetbe venni az ellenséges repülőgép helyzetváltozásait. Versinyin főmarsall cikke befejező részében közli, hogy a légierőknél jelenleg a leg­főbb kiképzési feladat a „le­vegő-levegő” és a „levegő­föld” típusú rakéták beveté­si taktikájának tökéletesíté­se, akár nappali, akár éjsza­kai bevetésről, akár száraz­földi mozdulatlan, akár ten­geri mozgó célpontokról van szó. (MTI. Provokációs tanácskozás Nyugat-Berlinben Berlin (TASZSZ). Nyugat- Berlinben megnyílt a „né­met városok kongresszusa” elnökségének és vezetőségé­nek ülése. A tanácskozásra Nyugat-Németországból mint­egy 100 polgármester és vá­rospolitikai szakértő érkezett. Sajtójelentések szerint a tanácskozáson részletesen megvitatják majd „Nyugat- Berlin és a nyugatnémet vá­rosok kapcsolatai” megerősí­tésének kérdését. (MTI) DEERE ? Ót felakasztjuk DE GAULLE? Nem ágyban hal meg Sálán titkos parancsa — „Nem sírok vissza semmit...” — A tábornok árulása — Füstöt és romhalmazt hagyunk — Olasz lap munkatársának beszélgetése az OAS egyik ügynökével mégis, akkor Algériában füs­töt és romhalmazt hagyunk és szétszóródunk az egész világon. De előbb-utóbb ak­kor is újra kezdjük. „Semleges területen” — egy svéd újságíró lakásán; találkozott a kommunista olasz lap munkatársa és az OAS, a francia terrors zerve- j zet ügynöke. A találkozón, ; természetesen, a riporter kér- ’ Harci gimnasztika reggel déseket tett fel a plasztikőr­nek, aki aztán elmagyarázta, i hogy Algéria „nagy barátjai” miként képzelik el a jövőt A Nosavan-klikk csapatainak hitszegő támadása Vientiane (MTI). Miközben Boun Oum her­ceg a kormányalakítási tár­gyalások egyoldalú megsza­kítása után még mindig azok folytatását ígérgette Sou- vanna Phouma miniszterel­nöknek, — a Nosavan-klikk fegyveresei —• orvtáma­dást intéztek a törvényes kormánnyal szövetséges Pa- tet Lao fegyveres erői ellen. A december 28-án Luan Pra- bang tartományban a lázadó csapatok megpróbáltak tá­madásba lendülni. A hazafias erők a helyi la­kosság támogatásával vissza­verték a támadást. Két nappal korábban a hazafias erők felülkereked­tek a Nosavan-klikk másik zászlóalján is. A lázadó csa­patok több katonája étállt a hazafias erőkhöz. Walter Ulbrlelit beszélgetése egy amerikai televíziós társaság képviselőiével Berlin (TASZSZ). Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke be­szélgetést folytatott a Co­lumbia Broadcasting System Amerikai Televíziós Társa­ság képviselőjével, Schorr- ral. A beszélgetés az NDK biztonsága érdekében hozott intézkedésekről és a német kérdés megoldásáról folyt. Walter Ulbricht arra a kérdésre válaszolva, várha­tó-e az NDK részéről újabb védelmi intézkedés, kijelen­tette: amennyiben felszámol­ják a második világháború maradványait, amennyiben megkötik a békeszerződést, Nyugat-Berlin pedig szabad, demilitarizált várossá lesz, akkor nem kényszerülünk semmilyen további védelmi intézkedésre. Ha azonban folytatódik a hidegháborús politika, ha az Egyesült Ál­lamoknak, az NSZK-nak az NDK ellen tanúsított ellen­séges magatartása és provo­kációi szükségessé teszik az újabb intézkedések végrehaj­tását, akkor az NDK kor­mánya egyetértésben a var­sói szerződés tagállamaival, késedelem nélkül fogja meg­hozni a szükséges intézkedé­seket. Nem a határok kérdé­se a leglényegesebb, hanem az, hogy a Német Demokra­tikus Köztársasággal kap­csolatban tiszteletben tartsák a nemzetközi jog normáit. Shorrnak arra a megálla­pítására. hogy ő tekintet nél­kül az NDK államhatárá­nak létezésére, megfelelő vízum nélkül átmehet Kelet- Berlinbe, Ulbricht azt vála­szolta: hogy ez rendellenes állapot. Épp úgy, ahogy ne­kem szükségem van vízumra ahhoz — mondotta Ulbricht —, hogy az Egyesült Álla­mokba utazzam, az Egyesült Államok állampolgárának is vízumot kell kapnia ahhoz, hogy az NDK-ba, vagy fő­városába utazzék. Én amel­lett vagyok, hogy például ön kapjon beutazási engedélyt az NDK-ba és ismerkedjék meg az ott folyó építőmun kával. Másképp áll a helyzet az autóútjainkat használó ame­rikai csapatokkal — folv tatta Ulbricht. - Ez a pro vokációs felvonulás nyilván­valóan a kérdésék békés megoldása ellen irányul. Hát ön igazán'azt hiszi, hogy az Egyesült Államok bármit el­ér ezzel? Hiszen az Egyesült Államok maga kelt amerika- ellenes hangulatot az NDK lakosai között. Az egésznek eddig ez az egyetlen eredmé­nye van. Mire jó ez az Egye­sült Államoknak? Mi az amerikaiakkal épp úgy bé­kében akarunk élni, mint a többi néppel. Németország újraegyesíté­sének reális lehetőségeit érintve, az NDK Államtaná­csának elnöke a következő­ket jelentette ki: A Németország újraegyesí­téséhez vezető út csak akkor válik szabaddá, ha az ame­rikai csapatok elhagyják Nyugat-Németország terüle­tét, ha Nyugat-Németország kilép a NATO-ból és népe legyűrte a militarista ural­mat, akkor a német nép majd utat és módot talál a két né­met áliam közötti egyetér- ' lésre. Az Egyesült Államok kor­mánya — mondotta a továb­biakban Ulbricht — a pots­dami egyezményre hivatko­zik. De ennek az egyezmény­nek az alapelve éppen a német militaristák és fasisz­ták befolyásának végleges felszámolása volt. Az Egye­sült Államok sértette meg ezt az egyezményt, amely ennek következtében érvé­nyét is veszítette. Mindenki­nek meg kell értenie, hogy mi csak akkor beszélhetünk újraegyesítésről, ha teljesen megszűnik annak lehetősége, hogy az újraegyesített Né­metország ismét agresszív háborút robbant ki a világ bármelyik országa ellen. Ezért akarjuk mielőbb megkötni a német békeszer­ződést, mint a béke biztosí­tásához vezető első lépést. A.zt akarjuk, hogy a máso­dik világháború nyomait el- törlő békeszerződés meekö- tése után folytassanak tár­gyalásokat a két német ál­lam általános és teljes lesze reléséről és a területükön állomásozó külföldi csapatok kivonáséról Ha az Egyesült Államok és más nyugati ha tajmak nem kérnek a ren­dezésnek ebből az egyetlen lehetséges formájából — tet­te hozzá Ulbricht —, akkor a békeszerződést a Szovjet­unió és azok az államok, amelyek óhajtják, fogják aláírni az egyik részről és a Német Demokratikus Köz­társaság a másik részről. A nyugat-berlini helyzet egészségesebbé tételét érintő kérdésekre válaszolva Ulb­richt kijelentette: ha az em­ber figyelembe veszi a való­ságos helyzetet és egy pil­lantást vet a térképre, ak­kor könnyen meggyőződik arról, hogy Nyugat-Berlin a Német Demokratikus Köz­társaság központjában fek­szik. A nemzetközi jog ál­talánosan elfogadott normái szerint Nyugat-Berlinnek szerződéses kapcsolatban kell állnia az NDK-val. Ha a nyugat-berlini lako­sok az NDK-ba ^karnak utazni, akkor vízumot kell kérniök és a határon, ahogy ez mindenütt szokás, ellen­őrizni kell őket. Mi csak azt akarjuk, hogy a nemzetközi jogi normákat az NDK-val kapcsolatban is tiszteletben tartsák. De ez csak a kérdés egyik oldala. Másik oldala az a tény, hogy Nyugat-Ber- lint jelenleg az Egyesült Ál­lamok és a NATO katonai támaszpontjaként használják fel. Ennek következtében Nyugat-Berlinből állandóan veszély fenyegeti az NDK és más szocialista országok biztonságát és az európai békét. Annak a katonai tá­maszpontnak, amellyé Nyu­gat-Berlin lett, nincs semmi köze az Egyesült Államok biztonságához. Mi azt akar­juk, hogy számolják fel a nyugat-berlini megszállási rendszert és szüntessék meg a nyugat-berlini központok­ból kiinduló NDK-ellenes felforgató tevékenységet. Azt akarjuk, hogy Nyugat -Ber­lint tárgyalások útién ala kítsák át szabad demilita rizált. semleges várossá. A beszélgetés végén Wal­ter Ulbrich az újév alkal­mából jókívánságait fejezte ki minden amerikai állam­polgárnak. (MTI) „Igazi” forradalom — Ha De Gaulle megegye­zik Ben Kheddával — nyi­latkoztatja ki a nevét titok­ban tartó ügynök —, a puccs azonnal kirobban. Az első napon Sálán tábornok már j kinyomatta a proklamációt,! az utasítás is szétment a tit-, kos hadsereg parancsnokai- j hoz. Aztán bizonygatja, hogy ez a kormánypuccs nem egy­szerű palotaforradalom lesz, nem is államcsíny, hanem igazi forradalom — méghoz­zá demokratikus, szociális és népi (!?!). A három jelző kissé meg­hökkentő. Köztudomású, hogy a nagy francia tőkések: A L’Union Parisienne et Mira- beu, a la Banque de Paris e Pays vezetői finanszíroz­zák az OAS-t és semmikép­pen sem azért, hogy demok­ratikus és szociális vívmá­nyokat valósítson meg Algé­riában, hanem így akarják biztosítani fennmaradásukat, ami — mint a tőkés világ­ban mindenütt — a legem­bertelenebb kizsákmányolást jelenti. Az OAS Lili Marlenje Az OAS-ügynök fütyülni kezdi Edith Piaf egyik dalát, amelyben a híres énekesnő panaszosan jelenti ki, hogy „Nem sírok vissza semmit.,.” • Ez a sanzon lett az OAS in-! dulója. A hirhedt első ejtő-! emyős hadosztály énekelte először, amikor az idén ta- j vasszal feloszlatták őket. i Edith Piafot az OAS embe­rei úgy tekintik, ahogy a ná­cik nézték Lale Andersont, s a „Nem sírok vissza sem­mit” a Lili Marlenjük. De Gaulle-ről egy jó szava nincs a plasztikőrnek. Az ultrák szerint rá várt volna az a feladat, hogy 300 ezer család átköltöztetésével meg­változtassa Algéria lakossá­gának összetételét, s így biz­tosítsa a „néprajzi” jogot a franciák ottmaradására. De De Gaulle „elárulta pártfo­góit”, nem volt hajlandó az őt hatalomra juttató ultrák elképzeléseit valóra váltani. Sőt, abban sem, hogy... — Ma nincs totális hábo­rú Algériában — mondja az ultra-ügynök. — Túl ember­séges ez a hadviselés, pedig a harc nem lehet embersé- ges. Csak ritkán érvényesül­nek a mi elképzeléseink, ita az ellenség már nagy rést ütött a sorainkban. De mi majd kiírtjuk az FLN összes agitátorát és megsemmisít­jük a főváros tehetetlen, nyim-nyám vezetőit is. — Debré? öt felakasztjuk. A jelenlegi kormány? Az OAS nem felejti, hogy szégyenbe hozták Franciaországot. De Gaulle? Ö sem hal meg ágyban! — És ha nem győznek? — Erről szó sem lehet — áll fel az ügynök. — Ha Mármint a „népi, szociális és demokratikus” forradal­mat. Az egykori olajmérnök minden reggel harci gim­nasztikával kezdi a napot. Aztán plasztikbombákat rak le, szervez, szónokol és da­cosan fütyüli, hogy „A sem­miből kezdem újra...” Dús program! Hasznos és nagy­szerű időtöltés! Csak vesze­delmesen hasonlít egy má­sik „társulat” működésére. Az.ok is harci gimnasztiká- j val kezdték a napot és har-j sogó szónoklatokat tartottak j fülnek tetsző népi és szociá-j lis forradalomról, szervez- i kedtek is a sörcsarnokokban egy bajúszos piktor vezeté­sével. Talán csak annyi volt köztük a különbség, hogy nekik horogkeresztjük volt és nem „játszottak” plasztik­bombákkal. Ez a plasztikőr látszólag nem is olyan veszélyes em­ber. Első pillanatban börtön helyett inkább a bolondok házába való. Csakhogy mö­götte, társai mögött már annyi véres tett árulkodik, hogy nem lehet egyszerű le­gyintéssel elintézni. A fa­siszta jelszavakkal handa- bandázó — fasiszta módsze­rekkel operáló — „titkos had­sereg” célja rendkívül vilá­gos és eléggé el nem ítél­hető: Algéria gyarmati stá­tuszának megtartása. Ezt ma már a „szépen hangzó” jel­szavak sem takarhatják töb­bé. A be nem váltott ígéretek esztendeje Washington (CTK). — Az elmúlt esztendő gazdasá­gi téren nem volt könnyű az amerikai nép számára. Az 1961. év a termelés csökke­nésével kezdődött. Nagy volt a munkanélküliség. Az ipar- vállalatok termelési kapaci­tását mindössze 65—70 szá­zalékba használták ki. Amikor az Egyesült Álla­mok kormánya és a sajtó képviselői elemzik az elmúlt év eredményeit, elégedetle­nül állapítják meg, hogy az Egyesült Államok a termelés növekedésének ütemében a Szovjetunió mögött maradt. Nem indokolatlanul mutat­nak rá arra, hogy a Szovjet­unió sikerei az Egyesült Ál­lamokkal folytatott békés gazdasági versenyben emelik a Szovjetunió tekintélyét és fokozzák a kommunizmus vonzóerejét. Hodges kereskedelemügyi miniszter beismerte, hogy a Szovjetunió termelése gyor­sabban eroelkdik, mint az Egyesült Államoké. Ez a tény — mondotta a minisz­ter — a világ népe előtt a Szovjetunió életképességének és hatékonyságának benyo­mását kelti. Vajon milyen lesz az új esztendő az Egyesült Álla­mokban? A jóslatok nem kedvezőek. A közgazdászok és a hírma­gyarázatok túlságosan óvato­sak. A New Sweek című fo­lyóirat szerint az óvatosság oka egy újabb sztrájk fenye­gető veszedelme a kohászati iparban, továbbá az Egyesült Államok mérlegének esetle­ges válsága, a tőkeberuházá­sok terveiben mutatkozó kö­dösség és az örök bizonyta­lanság vajon milyen lesz a fogyasztók kereslete. Az említett folyóirat sze­rint az 1962. év az Egyesült Államokban valamivel jobb lesz ugyan az 1961-es évnél, de továbbra is fennáll majd a munkanélküliség problé­mája. Sok egyéb mellett a közép-nyugati mezőgazdasá­gi államok problémáját a mezőgazdasági termények ára jelenti majd. Általános vélemény szerint az 1961-es év az Egyesült Ál­lamokban a be nem váltott Ígéretek esztendeje volt. — (MTI). Ú'abb 268 puccsistát tartóztattak ie Libanonban A libanoni felkelés ve*etői Ciprusra «?öklek Kairo (TASZSZ). Az A1 Gumhurija című lap közölte, hogy Savk' Khairallah és . Faud Avad, a sikertelen liba- i nőni puccskísérlet vezetői ’ egy angol törpe?, '.rombolón Ciprusra szöktek. A torpedó- i rombolót már aznap reggelén látták libanoni vizeken ami- : kor a pn- skísériet megtör t tént. (MTI) Beirut (MTI). A libanoni hatóságok folvtatják a kor­mányellenes összeesküvés fel­göngyölítését. Mint Reuter-és AP tudósítás közli, csütörtö­kön letartóztatták a naciona­lista szociális párt újabb 268 tagját. A letartóztatottak lakásán egy gépfegyvert, négy géppuskát, három géppisz­tolyt, több puskát, pisztolyt, kézigránátot és nagymennyi­ségű lőszert, valamint robba­nóanyagot találtak. A vasár­nap megkísérelt államcsíny elfojtása óta letartóztatottak száma 2435 főre emelkedett. Fasiszta banditák géppisztolyon támadása PÁRIZS Csütörtökön a késő esti órákban az OAS egyik ter­rorista csoportja fegyveres támadást intézett Párizs központjában a Francia Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának székháza ellen. Egy autóból géppisztolytűz alá vették az őrséget. Robert Chapdeleine 39 éves mun­kást, két gyermek apját öt lövés érte, rendkívül súlyos állapotban szállították kór­házba. Az őrség másik tag­ja. aki az erkélyen tartóz­kodott, elmondotta: a me- ténylők közelében rendőr­autó állt, de nem vette ül­dözőbe a témadókat — írja a L’Humanité pénteki szá­mában. A Francia Kommunista Párt székháza elleni táma­dás is arra vall, hogy az OAS a plasztikbombás me­rényletek után Franciaor­szágban is áttér a közvetlen fegyveres orvtámadásokra. A L’Humanité hírt ad ar­ról, hogy a letartóztatott merénylőknél címlistát talál­tak. A hatóságok azonban ezzel kapcsolatban megta­gadtak minden felvilágosí­tást. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents