Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

1982. január 28. SZOLNOK MEGYEI NEPLAt S Befejeződött Szolnokon az országos gépjavító tanácskozás Tegnap Szolnokon Bánh-Í Gyula, a Mezőgazdasági Gép kísérleti intézet Igazgatói; zárszavával befejeződött s három napos országos gépja vító tanácskozás. Három na­pon át az ország vezető szak­emberei, a gépjavító állomá­sok rendszerének kialakító- sáról, a gépalkatrész ellá­tásról és készletezésről, a gépjavítás technológiai kér­déseiről, a gépjavító szak­munkaerő képzéséről tanács­koztak. Közben meglátogat­ták a Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lat sorozatjavító telepét. Képünk a tanácskozás hallgatóinak egy csoportjáról készült. ABáírták a Szovjet-Magyar Baráti Társaság és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság 1862. évi együttműködési tervét A Magyar Jogász Szövetség küldött- közgyűlése A Magyar Jogász Szövetség szombaton tartotta 5. küldött- közgyűlését, amelyen 19 me­gyei és a fővárosi szervezet képviseletében csaknem 250 küldött vett részt. A közgyűlést dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter nyitotta meg. Ezután dr. Benedek Jenő főtitkár beszámolt a szövet­ségnek a legutóbbi küldött- közgyűlés óta eltelt három évben végzett munkájáról. A beszámolót vita követte, majd három évre megválasz­tották a Magyar Jogász Szö­vetség választmányát. A választmány megtartotta első ülését, s megválasztotta az elnökséget és a fegyelmi bizottságot A Magyar Jo­gász Szövetség elnökévé egy­hangúlag Ismét dr. Búza László akadémikust főtit­kárrá pedig dr. Benedek Je­nőt választották meg. (MTI) A Barátság Házában szombatom, aláírták a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság közötti együttműködés 1962. évi tervét. Az ünnepé­lyes aláíráson jelen volt Rónai Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Vadász Ele­mér Kossuth-díjas akadémikus, az MSZBT alelnöke, Kristóf István, az MSZBT főtitkára, vahr iint a társaság országos elnökségének több tagja. Ott volt V. I. Usztyi- nov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, T. M. Zujeva, a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet tár­saságai Szövetségének elnökhelyettese és I. V. Szalimon, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság titkára. Kristóf István, az MSZBT főtitkára a következőket mon­dotta az Idői együttműködési tervről a Magyar Távirati Iroda munkatársának: Népeink körében egyre fo­kozódik az érdeklődés egy­más eredményeinek, munká­jának megismerése iránt A kölcsönös megismerkedés leg­jobb eszközének a személyi kapcsolatok kiépítését tart­juk, ezért az idei évben fo­kozott gondot fordítunk ezek fejlesztésére. Mindkét or­szágban számos tapasztalat­csere-találkozót rendezünk. Elősegítjük a szovjet és a magyar ipari, mezőgazdasági intézmények, iskolák, főisko­lák, értelmiségek, írók és művészek kapcsolatait Fon­tosnak tartjuk, hogy a szov­jet és a magyar fiatalok meg­ismerjék egymás szerepét a szocialista és a kommunista építésben. Idén is élénk lesz a küldöttségcsere. A Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság értelmiségi aktivistáin kívül szocialista brigádtagok­ból, mezőgazdasági és kultu­rális dolgozókból álló kül­döttségek utaznak a Szovjet­unióba. ahonnan közoktatási és kulturális dolgozók, mező- gazdasági ég ipari szakembe­rek küldöttségeit várjuk. A küldöttségjáráson kívül min­den eszközzel támogatjuk tu­dósok, művészek, szakembe­rek kölcsönös meghívását, il­letve kiküldését, megkönyít- jük számukra személyes kapcsolatok szerzését, tapasz­talatok gyűjtését. — Már az elmúlt évben több szakma! turistaesonort Termelő- sfcö vetkezeti brigád vezetők egymás között A Hazafias Népfront kez­deményezésére több érdekes­nek ígérkező vitát rendeznek a termelőszövetkezetek életé­nek olyan időszerű kérdései­ről, amelyek nem szorosan a termeléssel állnak kapcso­latban, de amelyek tisztázása nagymértékben elősegítheti a közös gazdaságok 1obb munkáját. Az első vitát a termelő­szövetkezeti brigádvezetők legjobb munkamódszereiről rendezik. Pest. Bács és Szol­nok megye 27 brigádvezetője találkozik hétfőn Cegléden és a különböző fejlettségi fokú közös gazdaságokban szerzett tapadásiatokat beszélik meg CMTD járt a két országban. Ügy véljük, hogy a2 ilyen jellegű látogatások nagyon haszno­sak, ezért ezeket az idén is elősegítjük. A turistavanato­kon, terveink szerint, az idén is ezrek keresik fel a szép magyar és szovjet tájakat Végül megemlítem, hogy a nagy politikai és barátsági évfordulókon kívül a Szov­jetunióban az idén Ferenczy Károly, Kossuth Lajos, Zal­ka Máté, Ady Endre és Jó­zsef Attila, hazánkban Le­nin, Puskin, Hércén, Goncsa- rov, Verescsagin stb. ünnep­ségeket rendezünk, amelyek ugyancsak jó alkalmat szol­gáltatnak kiemelkedő kultu­rális eredményeink kölcsönös megismertetéséhez. (MTI) Gazdag yízrétegre leltek Conakryban a magyar geológusok Nyugat-Afrika vízszegény területein szokatlanul bővizű rétegekre bukkant a Conak- ryban dolgozó magyar kuta­tócsoport. A modem kutató­eszközökkel felmért területen mélyített kút napi három­ezer köméter egészséges ivó­vizet ad, s jelentősen hozzá­járul a száraz időszakban a guíneai főváros vízellátásá­nak javításához. (MTI) 7l „Legkülönh ember, aki bátor66 Mit mutatnak a serlésbizialásra £ kötött szerződések számai? Az első félévben a közellátás 87 000 hízott ser­tést kér megyénk parasztsá­gától a múlt évi ötvenhét­ezerrel szemben. Tudják-e ezt teljesíteni Szolnok megye szövetkezeti gazdái? A JELENLEGI EREDMÉ­NYEK BIZTATÓAK. A Szolnok — Heves megyei Állatforgalmi Vállalat leg­utóbbi jelentése szerint a megye közős gazdaságai eddig 66116, a háztáji gaz­daságok pedig 14 302 sertés hizlalására kötöttek szer­ződést. Azonban a szerződésköté­seik jelenleg is teljes ütem­ben folynak, szinte naponta változik ez a szám és előre­láthatólag március hónap végéig a termelőszövetkeze­tek lekötik a reájuk háruló mennyiséget. Különösen, ha tekintetbe vesszük ezt a tényt is, hogy szövetkezeti gazdáink tizenkétezer sül­dőt igényeltek a vállalattól hizlalásra. Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet első fél­évi hízóeladási terve hatszáz sertés volt. Ezt a számot megduolázta és így 1962 el­ső felében ezerkettőszáz hí­zót szállít az ország jobb el­látására. Szintén megkettőz­te tervét a kunhegyes! Le­nin Termelőszövetkezet is. A csépel Oj Barázda Ter­melőszövetkezet az év első felében ötszáz hízó leadását Határozta el. annak ellenére, hogy évi tervük hatszázöt­ven sertés leszállítása. Rá­adásul ez a közös gazdaság a központi készletből takar­mányt sem igényelt. Azon­ban azokon a helyeken, ahoi hiány mutatkozik e tekintet­ben. az állam jelentős köl­csönnel segíti a szövetkeze­teket. ABRAKTAK *RM ANY KÖLCSÖNBE Körülbelül ezer vagonra te­hető az az abraktakarmány- mermviség, amelyet most se cftéci-A-nper kapnak a gazda­ságok. Ezenkívül természete­sem a hízó alapanyagot is tel­jes egészében biztosítani tud­ja az állatforgalmi vállalat. Csupán az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek minél előbb vegyék át az igényelt süldőket ég állítsák hízóba ezeket, mert a késedelem ve­szélyezteti a félévi terv tel­jesítését Akadnak szövetkezetek, — amelyeknek — bár van le­hetőségük hizlalásra, még­sem használják ki. A jászapáti Alkotmány Ter­melőszövetkezet évi sertésie- adási terve ezemégyszáz, ez­zel szemben az első félévben mindössze 400 hízót akar szállítani. A jászjákóhalmi Béke Tsz-bem a nyolcszázti- zes évi tervvel szemben csak kettős2ázkilencvenhat sertést hizlaltak. — S ami meglepe­tés: a szajoli Vörös Csepel Tsz — (ahol van elegendő ta­karmány, férőhely, csupán alapanyagot kellene vásárol­niuk) az első félévben há­romszázötven sertés szállítá­sát vállalta a nyolcszázhuszas évi tervével szembem. Mit jelent a késedelmes hizlalás? — erre az elmúlt évben sajnos, sok példa akadt. Csak egy-két szám, amely mindent megmagyaráz. Ta­valy az év első felében öt­venhétezer sertést szállítot­tak le a termelőszövetkeze­tek. Csak december hónap­ban pedig i őzei negyvenez­ret. Mit eredményezett ez? A nyári hónapokban — különö­sen júliusban, augusztusban — problémát okozott a la­kosság húsellátása. Decem­berben viszont nem tudták hová küldeni, a kereskede­lemben nem volt olyan ke­reslet sertéshúsból, mint amennyit leszállítottak a kö­zös gazdaságok. Mint már említettük, A TtÁZT/SjT GAZDASAGOK IS JET ENTÖS MENNYISÉ­GET VÁLLALNAK. Nem egy olyan gazdát tarta­nak nyilván az A1ia*r->r<ra'" ' vállalatnál, mint Kátai Pé­ter jászalsószentgyörgyi la­kos, aki nyolc hízó szállítá­sára kötött szerződést. Ja­nuár 22-én egy újabb rendel­kezés lépett életbe, amely még kedvezőbb hizlalása fel­tételeket biztosít a háztáji gazdasáigoknak. Ugyanis azok a gazdák, akik süldő­nevelési szerződést kötöt­tek az áliafcrgalmi válla­lattal, most átszerződhetik ezeket a jószágokat hizla­lásra, s ezért az eddig jut­tatott takarmányon kívül újabb százötven kilogramm takarmányt kapnak. Szolnok megye termelőszö­vetkezetei, háztáji gazdaságai előreláthatólag teljesítik első félévi hízóleadási tervüket Azonban ha valóban minden­hol kihasználnák a saját ma­guk teremtette és az állam nyújtotta lehetőségeket, a tervszámokat jóval túlszár­nyalhatnák. V. V. C sabai István bácsi, a ti- szavárkomyi Petőfi Tsz fogatosa egyszerű parasztem­ber. Olyan, amilyenből talán millió is van az országban. Végzi becsülettel a maga dolgát és így aztán alig vesz róla tudomást valaki. Csabai István bácsi a na­pokban bejött a szerkesztő- ségbe, behozott egy iskolai I füzetet, mely valószínű a lá­nyáé lehetett, s abból kité­pett két teleírt lapot. Mégis jelent Írása a Néplap szom­bati számában. És Gsábai Ist­ván fogatos ezzel a köz­ügyekbe ártotta magát Szó- vátette, milyen mulasztások vannak termelőszövetkeze­tükben a közösség vagyoná­nak védelmét illetően. Örültünk a levél bátor hangjának, örültünk, mert azt tartjuk: ez a társadalmi rendszer, ez az ország a mun­kásoké, a parasztembereké. Ami az egyszerű munkás- és parasztembernek nem tet­szik ebben az országban, azt mondja meg, írja le, tegye szóvá a gyűlésen. És jönnek is leveleit, beje­lentésék, panaszok. A szer­kesztőségi-, a pártbizcttsági posta sok-sok ilyen levelet tartalmaz. És nemcsak leve­lek. Falvakban járó párt­munkások, országgyűlési képviselők, tanácstagok, s mi magunk is tapasztaljuk, hogy megjött az emberek szava. Hol vagyunk már attól az időtől, amikor az emberek le­gyintettek, ha valami sére­lem érte őket, s azt mond­ták: Ha csak az úristen, vagy a sóhivatal gomdukba nem veszi ügyüket. És hol va­gyunk már attól az időtől, amikor az emberek csak a maguk érdekében szóltak. Mostanában egyre többet a közösség ügye kerül elő­térbe. A panaszok jórészt ar­ról szólnak: a falu öregjei­nek ügyét nem emberségesen intézi a tsz. Legutóbb Kőte­lekről egy olyan levelet kap­tuk, amelyben a levélíró azt nanaszolja. hogy a falu egyik Öregjének. nem megfelelően adták a juttatásokat. Pedig levélírónk megkapott min­dent, s mégsem ment el szó nélkül embertársa megrövi­dítése mellett. Györkesz Ist­ván bácsi homoki termelő­szövetkezeti tag olyan beje­lentést tett a termelőszövet­kezetet illetően, ami egyálta­lán nem is az ő sérelme. A közösségért teszik. Mert megtanulták, hogy a közös­ségbe az egyén is beletarto­zik. S ha a közösség ügye jól van, akkor az egyes embe­reknek sem lehet okuk pa­naszra. És a közösség ügyé­ben felállnak az emberek a gyűléseken és azt mondják az igazgatónak: ezt nem így kellett volna. Tovább is ju­tottak már. Neír egv esetten iárási-, megyei vezetőket, ve­zető szervek. mulasztásait bí­rálják az emberek. Igen sok­szor ben rmokét is. . És a óért nem aggódik a bírálatok miatt. Még a bírá­latok olykor erős hangneme miatt sem. A kommunisták azt tartják magukról: hivatá­suk tisztelettel szolgálni a népet, a munkásosztály ügyét. S ha népünk szemünk­re veti egy-egy tévedésünket, azért teszi, hogy segíts«! ne­künk az új társadalmi rend megteremtésének nem köny- nyű, s olykor nem is hiba­mentes munkájában. Egyre gyarapodik az olyan emberek tábora, akik sze­mélyre való tekintet nélkül, nyíltan a porondra állnak. Akik már tudják, hogy; „Ez a világ nem testáiódott Tegnaphoz húzó, rongy pályáknak, Legkülönb ember, aki bátor S csak egy különb van, aki: bátrabb.” Ady Endre látnoki szavai ezek. S most ezt az idősza­kot éljük. Kicsit még bátorí­tani kéll az embereket, kicsit még megnyugtatni őket, mert volt egy időszak — a szemé­lyi kultusz idején —, amikor könnyen odavágták a jóaka­raté bírálónak is: Talán nem tetszik a rendszer, hogy lá­zong. Mi tanultunk az akkori időből is. Megtanultuk, hogy népünk szereti a szocializ­must, s ha sérelme van, azt nem a szocializmussal azo­nosítja, hanem a hangulatu­kat rontó. emberekkel, vagy szervekkel, ezek lélektelensé- gével, bürokratizmusával. És mi azt akarjuk, hogy mindenki bátor legyen. Min­denki legkülönb ember le­gyen. • „Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek.” t ps mi nagy dolgok szüle- tésén bábáskodunk. Szocializmust építünk. És ebben óriási tartalékunk az emberek szókimohdása, véle­ménynyilvánítása, az, hogy résztvegyenek a közügyek­ben, beleszóljanak, irányít­sák közösségünket. S ami ne­kik nem tetszik, azt írják meg nyugodtan, mondják el bátran a pártnak, a párt szerveinek és követeljék Is meg, hogy bejelentéseiknek, véleménynyilvánításuknak le­gyen foganatja. Ehhez bátorság kell? Leg­különb ember, aki bátor. Borzák Lajos irwjcfdja (t a Néhány adalék „modern művészethez“ Tarka kép tárul elénk, ha visszapillantunk az 1961-es év néhány „modem művé­szi” megnyilvánulására. Az amerikai csimpánz fes­tőművész drága áron eladott „művei” mellett, sikereket ért el a Francoise de Saint- Phalle francia festőnő kor­szerű „pisztoly-festészetével” A festőnő a festőállványon lévő vászon fölé festéktége­lyeket helyez, majd revolver­rel rájuk lő, s a lyukakból a festék lefolyik a vászonra. Így készülnek a „festmé­nyei”. V. Slepian viszont lábbal fest: 70 méter hosszúságú papírtekercset terít le a föld re, különböző festékeket önt rá és a festékeket lábbal ..képekké” tapossa. Egy szállodai szakács is megirigyelte a modem fes­tők dicsőe^cét. Burgonyát vá­gott sztélékre, átitatta fes­tékkel és a színes bureo „al­nya-szeletekből képeket kötött”. Párizsban Jean Huru utca­seprőben is felébredt a „mű­vészi érzék”: bevezette a „seprű-festészetet”. Egy pisz- kosvizbe mártott seprűvel alakokat „rajzol” az úttest­re, ezeket lefényképezi még mielőtt megszáradnának és eltűnnek. Az ő „művei” is kelendők 1 líj Mefro-vona^k A szovjet fővárosban az idén és a jövő év elején öt új Metro útvonalon indul meg a forgalom. Az új út­vonalak hossza együttvéve meghaladja a 35 kilométert. Először azt a vonalat he­lyezik üzembe, amely Moszk­va délnyugati új kerületét köti össze a város központ­jával. Itt az utóbbi években többszázezer lakosú város­rész keletkezett. A több mint 9 kilométer hosszú útvonalon öt állomás leS2. Um liMiä a Bitón iíl; A Balaton déli partján levő mintegy háromszáz szakszervezeti üdülőben az idén hatvanezer felnőtt és gyermek töltheti kéthetes pi­henőjét. Üj parkokat, séta- utakat. pihenőket, napozókat létesítenek, s kísérletképpen az üdülők környékén az uta­kat részben színes bitumen­nel burkolják. Az üdülők berendezésére, felszerelésére többmillió fo­rintot használnak fel, több helyen új, ízléses bútorok­kal látják el a szobákat. Minden nagyobb üdülőben lesz televízió, lemezjátszó, illetve magnetofon. Könyv­tárakra 115 000 forintot köl­tenek. IMTI)

Next

/
Thumbnails
Contents