Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. január 26. i"S flz snter kai i ülügvnr szier újabb kudarca a Funta del Este-i értekezleten (Folytatás az 1. oldalról) A pénteki záróvitában négy cözépamerikai ország, Nica­ragua, Costa-Rica, Salvador és Honduras külügyminiszte­rei szólaltak fel, valameny- nyien ismét a szigorú szank­ciók bevezetése mellett kar­doskodtak. Többé-kevésbbé ugyanezt a nézetet támogatta a dominikai külügyminisz­ter is, Uruguay külügymi­nisztere pedig felszólalásában általános jellegű kijelentése­ket tett. Mint hírül adtuk, Uruguay az elmúlt 24 órá­ban eltávolodott az Egyesült Államokat .támogatók cso­portjából. a jelenlegi Uru­guayi álláspont azonban tisztázatlan és egyes küldött- ségi körök lehetségesnek vé­lik, hogy az Egyesült Álla­mok megpuhítja majd Üru- guayt, visszatéríti az „enge­delmesek” aklába. Mint az AFP hírül adja, az általános vita után Rusk amerikai külügyminiszter hosszabb megbeszélést tarr tott Argentina külügyminisz­terével. Ezt követően a ki­lenc engedelmes latin-ameri­kai ország külügyminiszterei­vel tartott két és félórás zárt­körű megbeszélést. A tár­gyalások célja az egységes ál-, láspont kialakítása és az in­gadozók megnyerése. Az Amerikai Államok Szer­vezetének értekezlete a terv szerint hétfőn érne véget egy Kuba-ellen es nyilatkozat aláírásával. A megmutatkozó nézeteltérések azonban való­színűleg lehetetlenné teszik az értekezlet befejezését. Egy amerikai szóvivő feltételezé­se szerint lehetséges, hogy a külügyminiszteri értekezletet még két nappal meghosszab­bítják. Az újságírók megkér­dezték Rusk külügyminisz­tertől, mi a véleménye erről a lehetőségről, az amerikai politikus azonban minden nyilatkozatot megtagadott., * BOGOTA Pénteken Bogotában na­gyobb tömeg tüntetett a for­radalmi Kuba védelmében és éltette Fidel Castrót, a ku­bai nép vezetőjét. A tünte­tők az imperializmus elleni tiltakozásul a város főterén elégették az Egyesült Álla­mok zászlaját. szuronyokkal és gumibotok­kal fenntartott nyugalom. A város utcái elhagyatottak, csak á katonai őrjáratok lát­hatók. így telt el Gur.temala első napja a statárium beve­zetése óta. A telefonszolgál­tatás több mint egy napig szünetelt. A politikai szabad­ságjogokat felfüggesztették, a. New York (TASZSZ) | Az amerikai képviselőház' határozatot hozott a hírhedt amerikaeltenes tevékenysé­get. vizsgáló bizottság műkö­désének folytatásáról és egy­ben 350 000 dollárt szavazott meg a bizottság 1962. évi költségeinek fedezésére. A képvisélőház rendkívül rövid és .felületes vita után hozta meg döntését. A képviselőház ezzel ismét bebizonyította, hogy nem tö­rődik a haladó amerikai köz­vélemény állásfoglalásával. — Néhány hónappal ezelőtt ugyanis Eleanor Roosevelt Párizs (MTI). Az Aveyron megyei szénbányák bezárása elleni mozgalom egyre széle­sebb méreteket ölt.. Pénteken egész Délkelet-Franciaország- ban tüntetések voltak. A dol­gozók számos üzemben mun­kabeszüntetéssel fejezték ki szolidaritásukat a decazevil- lei bányászok harcával. A tüntetők egyes helyeken "el- torlaszolták az országutakat, megakadályozták a forgal­mat Decazevil le-ben hatalmas tüntetés zajlott le, 50 ezer ember — Aveyron megye la­kosságának egyötöde — vo­nult fel az utcákon. A város főterén rerdezett nagy gyűlé­gy üléseket betiltották és a pártok sem működhetnek. A guatemalai belügymi­nisztérium szóvivője pénte­ken összeesküvéssel vádolta a „kommunistákat” és az­zal a váddal illette Kubát, hogy az ország „alkotmányos rendjének” megdöntésére tö­rekszik. (MTI) asszony, valamint Linus Pau­ling és Harold Urey Nobel- díjas tudósok, Carl Sand­burg, Thorton Wilder, Van Wick Brooks írók és más ha­ladó amerikaiak nyilatkoza­tát közölte a New York Ti­mes, amelyben az aláírók ki­jelentik, hogy az amerikael- lenes tevékenységet vizsgáló bizottság az Egyesült Álla­mok haladását gátló tényező, nemcsak a belpolitikában tölt be reakciós szerepet, ha­nem akadályozza a szomszé­dos országokkal fennálló tár­sadalmi és kulturális kapcso­latokat is. (MTI). sen a CGT, a szocialista es a keresztény szakszervezetek, a parasztok és a megye kép­viselői foglaltak állást a 40. napja földalatti sztrájkot folytató bányászok követelé­sei mellett. Hangoztatták, nemcsak Decazeville-ről, ha­nem 17 megye sorsáról is szó van. Az ' Európái:: Gákdasági Közösség politikája létében fenyegeti Franciaország gaz­daságilag elmaradt vidékei­nek lakosságát. A tiltakozó­gyűlés részvevői határozatot fogadtak el, amelyben fel­szólítják a kormányt, azon­nal kezdjen tárgyalásokat a bányászok szakszervezetével. (MTI) Háromszázötvenezer dollár az amerikael lenes tevékenységet vizsgáló bizottság számára 1962. évre • • Ötvenezer ember tüntetett Decazeville-ben Az NDK nemzetvédelmi minisztere válaszolt a fiatalok kérdéseire Berlin (ADN). Heinz Hoffmann hadsereg­tábornok, az NDK nemzet- \édelmi minisztere pénteken este rádióelőadásban vála­szolt azoknak a fiataloknak, akik levélben és telefonon kértek felvilágosítást az NDK védefőtörvényének egyes vo­natkozásairól. „A Német Demokratikus Köztársaság — változatlanul szükségesnek tartja, hogy a két német állam megállapo­dásra jusson a leszerelés és a békés együttélés kérdésé­ben, mert ez jelentené leg­jobb biztosítékát a tartós bé­kének” — állapította meg a miniszter. A kötelező katonai szolgá­lat bevezetéséről szólva han­goztatta, hogy a szolgálat ha­tékonyabbá teszi az NDK bé­kepolitikáját, mert így még kilátástalanabbakká válnak az imperialisták agresszíós tervei”. (MTI). KÜLPOLITIKAI ? KÁTYÚ A nyugati közvélemény nem tért napirendre Ken­nedy első költségvetése fö­lött. Lapok és emberek idézgetik a közhelyt: A tények makacs dolgok. Bizony makacsok. Mert hasztalan beszél valaki szívhezszólóan a békéről, ha eközben háborúra ké­szül. Kennedy első költség- vetése pedig mindennek nevezhető, csak éppen bé­keműnek nem. Még az amerikabarát Daily Teleg­raph is így jellemzi: „Az Egyesült Államok katonai kiadásai és külföldi kato­nai segélyei felemésztenek minden pénzt és semmit sem hagynak a szociális és más belföldi tervek szá­mára”. A Guardian még határozottabb. Kimondja, hogy a gazdag Egyesült Államok nagyobb városai­ban óriási nyomortanyák vannak, amelyekben két­ségbeejtő szegénység ural­kodik. Es felkiált: „A kon­zervatív törvényhozás haj­landó igen nagy összegeket megszavazni katonai célok­ra, de irtózik a népjóléti programoktól. A közcélú állami kiadások elsorvasz­tása a legnagyobb szégyen­folt az Egyesült Államok gazdasági rendszerén, amely az elmúlt évben kialakult." Ez az a tipikus eset, amely­hez nem kell kommentár! Marokkói határvédelmi intézkedések Rabat (MTI). A marokkói hadügyminisz­térium pénteken közleményt adott ki, amely bejelenti: Marokkó keleti határain az Algériában működő fran­cia csapatok ismételt határ­sértései miatt a helyzet sú­lyosbodott, a francia csapa­tok bombázzák és fosztogat­ják a marokkói lakosságot, laksértéseket követnek el el­lene, ezért a marokkói kor­mány a következő intézke­déseket hozta: 1. a marokkói fegyveres erők néhány egy­ségét Uzsda és vidéke felé irányította; 2. egyes egysé­gek már elfoglalták állásai­kat a határvidék sebezhe­tő1 'püntj'aí«; 8. Amezziahe-tá- bornok, a marokkói fegyve­res erők főszemlélője a hely­színen megvizsgálja a biz­tonsági berendezéseket; 4. a kormány utasítást adott arra, hogy minden módon érvé­nyesítsék a terület sérthe­tetlenségének és a lakosság biztonságának tiszteletben- tartását. (MTI) „Direkt stílus99 Azt meg kell hagyni: né- penheimer nem riad visz- l melyes kolonialista urak sza az áldozatok vállalásá- j nem szeretik a zsákban tói. Amennyire csak kite- macskát, és a szándékaikat lik tőle — ragaszkodik sem dugdossák a véka alá. arany-, gyémánt- és vörös- Ez az a bizonyos „direkt réz-bányáihoz, amelyekre stílus”, amit az USA, Ang- Katangában és Rhodésiá- lia és Franciaország bizo- ban tett szert. Brockway nyos köreiben oly meddő angol munkáspárti képvi- szemérmességgel rejteget- selő úgy tudja : azonban, nek. Arról van szó, hogy hogy Verwoerd-féle délaf- a fajirtó délafrikai Ver- rikai kormány fejleszti a woerd, a kongói zsoldosok- hadiipart — mert szeretné nak fegyvert csempészgető összekötni a hasznosat a Welensky, az Angolát még kellemessel. Es a tanulság? sanyargató Salazar — no Oh, ez igen egyszerű. Ab- meg a fekete Csőmbe, a ban a pillanatban, amidőn katangai kalandor — sző- a fehérek profitjának meg­vetkezni kívánnak az afri- védése a cél — a néger- kai népek szabadságharca gyűlölő Verwoerdnek azon- | ellen. A vérontáshoz szűk- nal még Csőmbe is — fe- séges hadianyagot egyelőre hér. Hja, vonzódnak egy­Harry Oppenheimer afri- „ __. __, . kai fegyver- és lőszer- máshoz azok ~ bárminő gyárai szállítják potom tíz- *s testük színe —, akiknek millió font értékben. Op- a „lelkűk" — fekete. “riim* ^vtivivtivii~iiwuvii¥i Sonvanna Phonma nyilatkozata Párizs (MTI). Souvanna Phouma- laoszi minisztered nők, aki szombaton indult haza Párizsból, nyilatkozott az AFP munkatársának. Ki­jelentette, hogy nem sok op­timizmussal tekint Boun Oummal való találkozása elé, amelynek célja lenne a lao­szi nemzeti egységkormány megalakítása. Boun Oum legutóbb Genfben makacsul ä két. legfontosabb miniszte­ri tárcát követelte a maga számára, s a francia hírügy­nökség szerint még Párizsba is olyan értesítést küldött Souvanna Phoumának, hogy „a miniszteri tisztségek e’osz­tására vonatkozólag nem tu­dott határozni”, s a kérdést a hercegek Luang Prabang-i találkozóján kell eldönteni. (AFP) Egy hét a világpolitikában GUATEMALA CITY Guatemala fővárosában nyugalom uralkodik, de csak Jelentés az amerikai faoldrakétáról Cape Canaveral (MTI). Az Amerikai Országos Űr­hajózási Hivatal közleményt adott ki a pénteken este fel­lőtt Ranger—3. holdrakéta útjáról. Mint ismeretes, a kísérletnek az lett volna a célja, hogy felvételeket ké­szítsen a Hold felszínéről és műszertartályt bocsásson le a Holdra különböző tudomá­nyos megfigyelések céljából. A szombaton hajnalban ki­adott közlemény szerint a kilövés sikerült, de a Ranger —3. valószínűleg el fogja ke­rülni a Holdat. A kilövésnél használt indítómű ugyanis túlságosan nagy sebességet adott a rakétának, amely így 50—55 óra alatt fog elérni ahhoz a metszési ponthoz, ahol találkoznia kellett vol­na a Holddal. Az eredeti tervek szerint ezt az utat 66 óra alatt kellett volna megtennie. A jelenlegi kö­rülmények között a Ranger —3. mintegy 20—30 000 mér­földdel (32 000—48 000 kilo­méter) fogja elkerülni a Holdat. Az Országos Űrhajó­zási Hivatal szakemberei most folytatják azokat a számításokat, amelyeknek se­gítségével esetleg csökkenteni lehet a 'holdrakéta sebessé­gét és tanulmányozzák, hogy tudományos szemoontból mit lehet maximálisan kihozni a kísérletből. íMTI) Két érdekes moszkvai kel­tezésű hír járta be a héten a világsajtót. Az egyik az 1961. évi szovjet tervjelen­tés, amely beszámol az ipari termelés csaknem tíz száza­lékos növekedéséről. Az Egye­sült Államokkal való gazda­sági versenyben tehát o Szovjetunió egyre nagyobb léptekkel közelíti meg az amerikai termelést, ahol a növekedés csupán egy szá­zaléknyi volt. A másik: Malinovszkij elvtárs válasza az amerikai hadügyminiszter harcias fenyegetődzésére. A szovjet hadügyminiszter nyi- latokzatában rámutat, hogy a szocialista országok a leg­modernebb fegyverzet birto­kában folytatnak békepoli­tikát és hangoztatja, hogy a jelenlegi katonai erőviszo­nyok között olyan megoldás­hoz kell folyamodni, amely a békéhez és nem a háború­hoz vezet. Meg kell említenünk Kon­góval kapcsolatban, hogy Lumumba meggyilkolása után éppen egy évvel ügyé­nek folytatóját, Gízengát az Adoula-kormány az ENSZ segítségével fogságba vetette és most a függetlenségi erők vezetőjének életét veszély fenyegeti. A három laoszi politikai vezető között elvi megegyezés született Genfben a Nemzeti Egvs^gkorrnánv . létrehozásáról, de hogy a lázadók és az őket támogató amerikai erők hajlandók-e be is tartani a megállapo­dást, ezután dől el. Punta del Este Az Amerikai Államok Szer­vezete külügyminisztereinek Punta del Este-i, egy hétig tartó értekezletét az Egye­sült Államok azért hívatta össze, hogy Kubát elítéltesse, kizárassa a szervezetből és kollektív megtorló intézke­déseket szavaztasson meg ellene. Az amerikai politi­kusok ezt azzal a „váddal” indokolták, hogy Kuba fe­nyegeti a földrész békéjét és biztonságát. A vádakat az Amerikai Külügyminisztéri­um tizenkétezer szavas fehér könyvben bocsátotta közre. Ebben olyan tények is ne­vetséges módón vádként sze­repelnek, hogy Kuba keres­kedelmének nyolcvan száza­lékát a szocialista országok­kal bonyolítja le. Arról per­sze mélyen hallgat, hogy az amerikai—kubai kereskedel­mi kapcsolatokat Washington számolta fel a kubai forra­dalom győzelme után abban a reményben, hogy így térd­re kényszerítheti Kubát. Er­ről a vádról még a News­week című amerikai kor­mánypárti hetilap is így ír: „egy kissé talán mégis túl­hajtott dolog arról panasz­kodni, hogy (Kuba) máshon­nan igyekezett szükségleteit beszerezni, ahelyett, hogy megtette volna azt a szíves­séget és csődbe jut, amint azt Washington remélte... Ha az USA — folytatja a lap — meg akarja a Latin Amerikaiakat győzni, hogy Castro rendszere fenyegeti a félteke békéjét, cáfolhatatlan bizonyítékokat kell szolgál­tatnia. Amennyiben vannak erre bizonyítékok, ezek a fehér könyvből mindenesetre feltűnő módon hiányoznak”. Az értekezlet eddigi me­nete azt igazolta, hogy Was­hingtonnak nincsenek ilyen bizonyítékai, nem is lehet­nek, de nem is ezekkel akar operálni: egyszerűen a zsa­rolás eszközeit veszi igény­be, hogy akaratát megszavaz­tassa. Megfenyegette a latin­amerikai államokat, hogy amelyik nem támogatja Ku- ba-ellenes politikáját, nem kap amerikai segélyt. És mégis, az eredeti megtorlá­sokat kilátásba helyező ja­vaslat kétnapos kulisszák mögötti tárgyalások után sem számíthatott a szüksé­ges kéharmados többségre. Éppen ezért Rusk külügy­miniszter csütörtökön el­hangzott, durva kirohanások­kal tarkított felszólalásában a javaslatokat illetően meg­hátrálás tapasztalható. Ma­ximális követelésnek látszik egy „elvi döntés” Kuba ki­zárásáról, amelynek gyakor­lati kivitelezésére valószínű­leg újabb külügyminiszteri értekezletre lesz szükség. Még csak az első félidő zárult le, de a javaslat mó­dosítások vitái, az alkudo­zások az Egyesült Államok komoly presztizsvereségét jelzik. Mélyül a franciaországi válság Az OAS féktelen garáz­dálkodás, sűrű plasztikbom- bás merényletei most már Algériából átterjedtek Fran­ciaországra is. A terroristák elszemtelenedésére jellem­ző, hogy kihívó módon tá­madást intéztek a párizsi rendőrség és a külügymi­nisztérium ellen is. Mint a párizsi lapok címei hirdetik, az OAS tevékenysége és a kormány tétlensége anarchia felé sodorja az országot. A Liberation szerint a fasiszta terrorszervezet hovatovább az algériaihoz hasonló hely­zetet teremt magában Fran­ciaországban is. Már pedig a statisztika szerint Algériá­ban minden félórában egy- egy bomba robban, vagy egy lövéssorozat dördül el, ame­lyek naponta átlag félszáz ember halálát vagy sebesü­lését okozzák. Az algériai kormány sajtóirodájának nyilatkozata rámutat: az OAS terrorja súlyosan ve­szélyezteti az európai és az arab lakosság jövőbeni békés együttélésének lehetőségét és ezért az alg<'riai kormány úgy határozott, hogy fegy­verrel válaszol a fasiszta merényletekre. Igaz, hogy Franciaország­ban a kormány a rendőrök ezreit mozgósította az OAS ellen, de a fasiszták mindig elkerülik a letartóztatást, vagy aki mégis —- szinte vé­letlenül — fennakad, rövide­sen szabadonbocsájtják. A rendőrséget a valóságban sokkal inkább a terroristák ellen tiltakozó tüntetések szétverésére, sem mind az OAS felszámolására vetik be. , A Welt című tekintélyes nyugatnémet polgári újság mérleget készített az algé­riai háború eddigi eremé- nyéről. Eddig — írja a lap — egy köztársaság, két nem­zetgyűlés, hét kormány és négy katonai főparancsnok bukott bele Algériába. De most már nemcsak Algéria sorsa, vagy Algéria és Fran­ciaország jövő viszonya a tét, hanem egyre mélyül az a súlyos politikai válság, amely fasizálódással fenye­geti Franciaországot. Ebben a helyzetben az al­gériai kormány komoly tár­gyalási készsége, amely lehe­tővé teszi az önrendelkezési és függetlenségi jog becsü­letes, határozott alkalmazá­sát és az algériai nép, vala­mint az Algériában élő euró­paiak törvényes érdekeinek biztosítását — megkönnyíti a megegyezést Franciaország számára. A másik oldalról: ha a kormány bátran tá­maszkodik a demokrata és hazafias érzésű franciák mil­lióira. nemcsak a szégyen­letes algériai háborúnak vet­het véget, hanem elháríthat­ja a fasizmus egyre fenye­getőbbé váló veszélyét.

Next

/
Thumbnails
Contents