Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

1962. Január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A műtrágya megvan... Ej nyhe téli napokon me- gyeszerte látni a lej­trágyázással foglalatosko>ló szövetkezetieket. A külföldi búzák növekedésének serken­tésére már az ősszel kivittek 530 vagon nitrogén-műtrá­gyát a raktárakba. Mint az ÁGR&KER Vállalatnál meg­tudtuk, szövetkezeteinknek további — kereken kétezer ötszáz vagont kitevő — nit­rogén-, foszfor- és káliműtrá­gya áll rendelkezésére. Nép­gazdaságunk fejlődése ütemé­nek megfelelően — természe­tesen — több, mint tavaly. S noha több, mégsincs korlátla­nul;. be kell osztani a meglé­vőt. Számos szövetkezet ellen­őrző bizottságát és vezetősé­gét vádolja méltán hanyag­sággal az a tény, hogy e hét elejéig megyénk 59 tsz-e ma­radd adós a műtrágya meg­rendelésével, 71 pedig a fede­zetigazolással. W/ irívóan siralmas e te­*' kintetben a helyzet a szolnoki járásban, hol a meg­rendeléssel 15, a fedezetiga­zolással 21 tsz tartozik. A tö­rökszentmiklósi járás közös gazdaságai közül 11-ből még a megrendelés, 5-ből pedig a fedezetigazolás nem érkezett rendeltetési helyére. A tisza­füredi járásban bezzeg sike­rült elérni, hogy ott már csak egy szövetkezetét keljen a megrendelés, négyet pedig a fedezetigazolás elküldésére buzdítgatni. Az AGROKER Vállalat — hiszen ott is rendnek kell len­nie —, csak azokat a műtrá­gya megrendeléseket veheti figyelembe, mélyek február 5-ig hozzá megérkeznek. Az esetleg fennmaradó műtrá­gyamennyiséget a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya majd a legjobban rászoruló szövetkezetek között osztja szét. W éhány járásban a ta­1 * nács mezőgazdasági osztályának dolgozói megfe­ledkeztek arról, hogy a nép­gazdaság a háztáji gazdasá­gok — különösen kertek, szöl- lők — termelésére is számít. Ők a rendelkezésre álló ke­retet — helytelenül — csak a tsz-ek között osztották fel. A kert- és szőlőtulajdonosok emiatt nem ritkán tíz kilo­grammonként hordják haza a műtrágyát — Budapestről. Kívánatos, hogy a tanácsok — a mondottak mellett — a hegyközségek gazdáinak is biztosítsanak műtrágyát. Amiről a meredek grafikon beszél Mit végeztek tavaly a mesterséges termékenyítők? Uj magyar óriástraktor A budapesti Vörös Csillag Traktorgyár dolgozód elkészí­tették új remekük: a D—4—K tipusú, négykerék-meghajtá- sú óriástraktor 0-szériáját. A gép hetven lóerős. A vilá­gon eddig csak egyetlen olyan négykerék-meghajtású trak­tort készítettek, mely lóerő­ben felülmúlja a D—4—K-t. Hazánkban hasonló erejű me­zőgazdasági gép ennek előt­te sohasem készült. A szemre is rendkívül im­pozáns alkotás munkabírásá­ra és teljesítményére jellem­ző, hogy öt eketesttel — másfél méter szélességben vontatva — naponként más­fél holdnál nagyobb terüle­ten végezhet mélyszántást. A D—4—K az univerzál- traktorok népes (és népszerű) családjába tartozik; s mint ilyen szinte minden mező- gazdasági munkánál jól hasz nosítható. Négy kerekének súrlódási ereje a végrehajtott üzemelési próbák eredménye szerint oly nagy, aminő csak a lánctalpasoknál tapasztal­ható. A pompás gép két pót­kocsi vontatására alkalmas; légsűrítő berendezése révén légfékes pótkocsikhoz is hasz­nálható. Építkezéseknél is gazdaságos; s különösen ne­héz talajviszonyok közepette is nagyszerűen hasznosít­ható. így takarmányozzák a juhokat a iászkiséri Kossuth Tsz-ben Szövetkezetünk állatte­nyésztési bevételeinek jelen­tős részét a juhászat adja. Az abban folyó munka eredmé­nyességét — a gyapjúhoza­mot, tejtermelést, szaporula­tot — közvetlenül befolyá­solja az átteleltetés, az előké­szítés a gyapjú és tejterme­lésre. Juhállományunk 323 anya és 575 növendék. Az át- teleltetéshez 450 métermázsa lucernaszéna és 300 méter­mázsa takarmányszalma áll rendelkezésünkre. A növendékállatok abrak­takarmányt nem, de napi 40 dkg lucernaszénát s ugyan­annyi takarmányszalmát kapnak. Kondíciójuk jó, a gyapjúnövekedés mértéke megfelelő. Igen fontos a nö­vendékek számára, hogy ko­ra tavasszal, mihelyt A LEGELŐ ÁLLAPOTA MEGENGEDI megkezdjük a legeltetést. Ez az időpont nálunk általában február vége, március eleje. A legeltetés megindulása után az imént mondott szá­lastakarmány mennyiséget még március közepéig etet­jük. Tavaly hasonló takarmá­nyozási és legeltetési körül­mények között 4,92 kg-os nyírási átlagot értünk el. Az anyajuhok részére — mivel azoknak a bárányne­velés, tejtermelés, gyapjúter­melés hármas feladatában kell helytállniok —, bővebb takarmányozást biztosítunk. Az anyajuhok napi szálasta- karmányadagja 80 dkg lu­cernaszéna és 50 dkg takar­mányszalma. Az ellések várható ideje február 15-én kezdődik. — Ezért szükséges, hogy az anyajuhokat szálastakarmá­nyon kívül abraktakarmány- nyal is előkészítsük. Az elő­készítést február 1-én kezd­jük meg, napi 20 dkg ve­gyesabrakkal. A bárányok gyorsabb fej­* üreg diákok Jászapátin Jászapátín, a volt járási tanács épületében megyénk majd minden tsz-éből érkezett gazdák tanulnak, A megyei tanács mezőgazdasági osztálya aZ ingyenes oktatást, ellá­tást és szállást biztosítja számukra; szövetkezetüktől pe­dig átlagkeresetük 80 százalékát kapják az egyhetes tanul­mányi időre. Az öreg diákokat neves szakemberek, nagy­felkészültségű tanárok oktatják. A hallgatóság soraiban láttuk Erdős Istvánt, a túrkevei Táncsics Tsz takarmányfelelősét. Azt mondja az ősz sző-, vetkezeti embert hogy noha gyermekkora ' óta 'földműve­léssel foglalkozik — a tanfolyamon mégis sok újat, érde­keset, hasznosat hallott. Bertalan Illés, a jászalsószent- györgyi Petőfi Tsz tárgyakezelője az előadásokat követő parázs vitákat is igen gyümölcsözőnek tartja. Kaszab Imre Jászapáti A mezőgazdasági foglal­kozású lakosság jövedelem- adójáról szóló rendeleteket módosította > és kiegészítette a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A törvényerejű ren­delet szerint (Magyar Köz­löny, 1961. évi 100 szám) a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága indokolt esetben egyes községék- tekintetében a járásra megállapított adó­tételekből 10 százaléknál na­gyobb mértékű eltérést is en­gedélyezhet. Kimondja— többek között — a törvényerejű télből a szőlő- és gyümölcs- termelő szakszövetkezet, vagy a hegyközség tagját a hasz­nálatában lévő szántóterület után 20 százalék kedvezmény illeti meg — ha az alapsza­bályban foglalt feltételeknek eleget tesz, szántóterületén táblás gazdálkodást folytat; valamint, ha a szántás, vetés munkáját--közösen végzi.­Ejha Hollandiában számos útvo- rendelet, nalon olyan útjelző táblát ál- hogy a megállapított adóté- lítottak fel, mely piros kör­ben — kacsát ábrázol. Ezek a jelzések ott, láthatók, hol a víziszámyasok az egyik víz­tárolóból átjárnak a másik­ba. Ha a hír nem kacsa: a gépjárművezetők azóta job­ban vigyáznak a libákra, ka­csákra ... VÁSÁRNAPTÁR Februárban: 4-én Jászapá­tin. 12-én Zagyvarékason, ?5-én Karcagon, 27-én pedig Jászárokszá'láson tartanak országos állat- és kirakodó vásárt. A vásárokra vészmentcs helyről szabályszerű járlattal mindenféle állat felhajtható. Megkezdődött a banmli- és tofísszerződés A házinyúl se legyen — kutya... A háztáji baromfitenyész­tés jó jövedelmet biztosít, különösen, ha szerződött a baromfi. Az fmsz-ek megye- szerte megkezdték a szerző­déskötést csirkére, libára, kacsára, pulykára, tojásra, liba- és kacsatollra, sőt há- zinyúlra is. Miyen előnyökkel jár a szerződéskötés? Az átvételi ár magas, jelentős az előleg is, — melyet a szerződés megkötésétől számítva legké­sőbb nyolc napon belül kéz­hez vehetnek a gazdák. Az előleg kamatmentes; az el­számolás a szerződéses áru szállításakor, részletekben történik. Fmsz-eink az alább felso­rolt szerződéses árakat fi­zetik: Előleg Szerződéses ár A tojásra szerződők a szer­ződéskötés után tojásonként nyolc dg takarmányt kapnak állami eladási áron. A zavartalan szállítás ér­dekében szükséges, hogy az fmsz-ektől mái: most igényel­jék a nevelni kívánók a na­poscsibét. A földművesszö­vetkezetek a megrendelése­ket a beérkzés sorrendiében teljesítik. A termelők számá­ra a szerződésben biztosított kedvezmények mellett vásár­lási visszatérítést is fizetnek az fmsz-ek. Madarat tolláról H. Hansen dán ornitológus (madártan-tudós) precíz em­ber. Számításai szerint a ka­csa másfélmillió tollal büsz­kélkedhet; szegény veréb el­lenben csupán két és félezer­rel kénytelen beérni. 4 cinke tavasszal 2665 tollat hord, ősszel pedig 3011-et. A pará­nyi pacsirtának általában négyezerötszáz toll jut osz­tályrészül; a különböző pa~ pagályfajták 2400—3500 tol­lat viselnek. „Vokrug Szveta” című lap­társunk — melynek cikkéből fenti sorainkat merítettük—. sajnos nem említi, hogy az ornitológus számítgatás köz­ben hány hajszállal lett sze­gényebb... Dikonirt és felütvetés Szövetkezeteink szívesen használják gyomirtásra a Di- konirtot. Hasznos vegyszer ez — ám nem mindig alkalmaz­ható. így például, ha valahol a tavasz folyamán Dikonirt-os gyomirtást végeztek, azon a területen nem szabad a kalá­szost sem lucernával, sem vö­rösherével, sem somkóróval felülvetni. Aratás után azon­ban az így kezelt táblába mát bármilyen növény veszély- i nélkül vethető. Ezeken kívül a libára szer­ződő libánként 10 kilogramm takarmányt kap állami el­adási áron. Ha a termelő nem saját keltetésű, hanem keltetőállomási naposcsibére szerződik. — amelyet az fmsz-től vesz át, — nem a hét forintos előleget kapja Ahelyett szállításig kamat­mentesen előlegezik számára a naposcsibék árát. A libára szerződők a takarmányt két hónappal a szállítás előtt vehetik át. lődése érdekében úgyneve­zett BÄRANYÖVODÄT LÉTESÍTÜNK a juhhodály egyik részében. Ebbe az „óvodába” csak a bárányok tudnak bejutni, s ott állandóan fogyaszthatnak abrakot és lucernaszénát. A bárányóvodára kéthetes kor­tól elválasztásig van szük­ség. Az anyajuhok számára is fontos a legeltetés, melyet március elején kezdünk meg. Tavaly anyánként 28,1 li­teres fejési átlagot és 4,65 kg-s gyapjúhozamot értünk el, — korlátozott takar- mánvmennyiséggel. — Noha takarmányhelyzetünk nem jobb a tavalyinál, a most ismertetett módszerekben bízva reméljük, hogy ered­ményeink nagyobbak lesz­nek. Farkasdi Gyula főagronómus Pásztor János fóállatteny észtó Ritkaszép, az intézmény j munkásságát szemléltető gra­fikonok alatt dolgozik dr., Hegedűs Bertalan, megyénk mesterséges termékenyítő fő­állomásának igazgatója. A tavalyi eredményekről be­szélgetve — most összesítet­ték azokat —, megjegyezte: — 1961-ben éppen megtíz­szereztük azt a számot, me­lyet a szarvasmarhák mes­terséges termékenyítésének első Szolnok megyei évében, 1953-ban, feljegyezhettünk. Akkor háromezer, tavaly harmincezer tehenet termé- j kenyítettek meg az inszemi-: nátorok. E mesterséges, első ízben történt termékenyíté­sek száma 1957-hez viszo­nyítva két és félszeresére növekedett. Ehhez hasonló, jellemző ugrásnak 1957-ben: is tanúi voltunk. Akkor az j ej.őzö évihez képest több ihint száz százalékos volt az \ emelkedés. Ügy vélem, ön- \ ként szóló bizonysága ez ma is folytatott helyes mezőgaz­dasági politikánknak, mely a parasztság őszinte tetszésé­vel találkozik. Ma már ott tartunk, hogy a megyei te­hénállomány hetven száza­léka mesterségesen terméke- nyül. Megyei adottságaink mel-' lett ez nagyon jelentős; eredmény. Sajnos, ma még számos termelőszövetkezeti tehénállomány oly nehezen megközelíthet hogy oda az inszemi nátor ■ nem tud eljutni; csak majd i a jövő üzemi inszeminátora. j A szarvasmarha-inszeminá- lás további elterjedését egye­lőre szakemberhiány is gá­tolja. Ha az országos Mes­terséges Termékenyítési Köz­pont megindítja az ez év j elejére tervezett tanfolya-1 mot: megszűnik ez az aka- j dály. így számos, kunszent- j mártoni, törökszentmiklósi.' szolnoki járási községet kap­csolhatnak be az inszemináló hálózatba. A mesterséges termékenyí- \ lésbe a tsz-ek — beleértve j a háztáji állományt is — túlszárnyalták az állami gaz-| ddságok eredményeit. Az előbbieknél ugyanis majd­nem nyolcvan, az utóbbiak-1 . a mcsiciscgcs ici nál csak kerek hetven szá­zaléka a vemhesülés éves alakulása. Ügy gondoljuk, a hiba oka a meg nem fe­lelő szervezésben keresendő. Az inszeminálás korszerű eljárásának alkalmazásánál ellenben — s itt már a juh­tenyésztésről diskurálunk — a szövetkezetiek tanulhatná­nak az állami . gazdaságok dolgozóitól. Megyénkben 1960- ban 20 000, 1961-ben 26000 nőivarú juh részesült insze- minálásban. Közülük a ter­melőszövetkezeti hyájakra ta­valyelőtt 2500, tavaly 8000 anya jutott. E többszázszáza­Tanfolyam? Szanat Dr. Hegedűs Bertalan rosz- szalása valóban nem alap­talan. Mire gondoljunk? Ar- ra-e, hogy egy sereg juhász csak pihenőnek tartotta az államnak sok pénzébe ke­rülő tanfolyamot? Rossz nyom ez, hiszen — mint a vizsgaeredmények igazolják —, a hallgatók nem veszte­gették tétlenséggel idejüket. Talán közelebb kerülünk az igazsághoz, ha azt vélelmez­zük, hogy számos tsz-ben csak az volt a fontos, hogy valaki — a „kirakat” ked­véért — résztvegyen a tan­folyamon; munkájára azon­ban már nem tartottak igényt. A mesterséges terméke­nyítő főállömáson ' semmi nyoma annak, hogy az abád- szalóki Lenin, a jászberé­nyi Kossuth, a kunmadaras! Új garázda, a karcagi Di­mitrov, a kenderesi Vörös Csepel, a túrkevei Táncsics Amin a füredi A tiszafüredi Hámán Kató Tsz — amint arról a közel­múltban beszámoltunk — igen jó eredményekkel dicse­kedhet juhászatában. Anker Alfonz, a gazdaság tehetsé­ges, hivatásszerető főállat­tenyésztője azt javasolta, hogy a sertéseknél is vezes­sék be a mesterséges ter­mékenyítést. Ügy véljük, a füredi ötlet joggal késztetheti elgondol­kodásra az inszeminálástól még a juhok tekintetében is húzódozó szövetkezeteket. A lékos gyarapodás azonban ne töltsön el elégedettséggel senkit. Sok ez —■ és mégis kevés... — Kevés, mert noha 1958 óta minden évben rendezünk a juhászok számára Karca­gon inszemináló tanfolyamot; a hozzánk érkezett jelentések szerint tavaly csak 18 (l) tsz- ben alkalmazták a juhok mesterséges termékenyítését. Bizony, csak ennyiben, jól­lehet 1958-ban 14, 1959-ben 19, 1960-ban 48, 1961-ben 30 juhász kapott kiképzést. Az utóbbiak kőiül csupán tizen­hét hasznosította ismereteit — így az igazgató. irium? Maradiság? és Vörös Csillag, sőt akár a „bemutató üzem” címmel büszkélkedő kunhegyes! Le­nin Tsz-ben inszeminálással szaporították volna a juho­kat a múlt évben. Annak el­lenére nem, hogy a juhok inszeminálása lényegesen egyszerűbb a tehenekénél... Nem tudni, minő matema­tikai bravúrral, de mégis arra az „eredményre” jutot­tak a jászberényi Kossuth Tsz-ben, hogy a kostartás gazdaságosabb az inszeminá- lásnál. Világszerte más a szakvélemény... Jobbadán 35—50 anyára számítanak — természetes szaporítás mel­lett — egy kost. Inszeminá- 1 ásnál egyetlen kos 300—400 anyához is elég. Az inszeminált anyák igen gyakran két báránnyal ör­vendeztetik meg a gazdáikat; ám a megyei krónika hár­mas ikerbárányról is tud. 2k spekulálnak mesterséges termékenyítés­hez szükséges felszerelést mintegy kétezer forintos 1 ár­ban már tudja szállítani a szolnoki OMKER. Szakembe­rekben — az állam, a főál­lomás jóvoltából nem szű­kölködnek. Kár volna ezt az eszten­dőt is veszendőre hagyniok... — b. z. — Lloieg szerzoaeses Ft kg Csirke (saját keltetésű) ...................... 7.— Ft/kg 20—25 Li ba ............................................................ 40.— Ft/db 19—20 Ka csa ........................................................ 25.— Ft/db 19 Pu lyka .................. 30.— Ft/db 17—19 Há zinyúl ............... 10.— Ft/db 14—17 II . tépésű libától! ............................... 12.— Ft/db 78—108 II I. tépésű libatoll ............................ 25.— Ft'db 78—108 II. tépésű kacsatoll .............................. 7.— Ft/db 62—75

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents